Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
A kazánból kilépő vized legyen 80 fokos, a 40 fok tuti nem jó.
Figyeld meg mikor lesz a kazánodban a víz 80 fokos, és akkor állítsd be a csőtermosztátot. Ne a ráírt 80 fokos értékre állítsd, hanem valamivel alacsonyabb hőmérsékletre.
Az a lényeg, hogy amikor a kazán eléri a 80 fokot, akkor induljon a puffertöltő szivattyú.
Szóval az nálam ilyen értelemben nincs. Többek között már ezért se tettem be úgy a csappantyút, hogy az Esbé-t is elkerülje, hanem csak a szivattyút. (a másik ok az indirekt boiler fűtése) Valahol írtam is, hogy a csappantyú nem kötelező, ha van vészhűtés. A gyári leírában (is) olvastam, de itt is írta valaki.
Továbbá az 5/4-es csöveim, meg a nyitott rendszerem, a 2 db bizt. szelep (1,7 ill 2,5 bar ) csak megvédenek.
A szivattyút 70-75 között indítom, merülőhüvelyes a mérője.
Áramszünet esetén a ventilátor is leáll, a vészhűtés csak addig fog üzemelni amíg visszahűl a kazán. Próbáld ki hogy milyen gyorsan visszahűti a kazánt és meg fogsz lepődni.
Nekem is 5/4-es csövekkel van kiépítve a rendszerem.Nálad hány fokra van állitva a kazánköri csőtermód?Eleinte 75C-ra állítottam,de azt javasolták,vegyem le 60C-ra.Azt tapasztaltam,h amig nem megy a szivattyú,addig az ESBE elkerülő ágon megy a hideg víz a kazán felé.Én is azon gondolkodom,h ki kéne iktattni azt a részt mert van hűtőhurok a kazánra kötve.
Nagy kérdés még, hogy mi van akkor ha áramszünet van? Folyamatosan vészhűtőkörözik szegény kazán? Épített be valaki szünetmentes tápot ennek kivédésére? Ha igen mekkora teljesítményűt?
Igen a SZAKSZERvíz. De mostmár megnézem fixre, úgyis megyek ki a telekre, mert vissza kell vinnem a körfűrészt kollégámnak. Egész nap fát fűrészeltünk, meg szombaton is. Lett vagy 20-30 mázsa a kazánházba meg 30-40 mázsa még kint letakarva. Amilyen enyhének indul a tél remélem elég lesz. Mondjuk még bekeményíthet a jégkirálynő.
"Ha már 40 fokon elvesszük tőle a meleget" nálam nem nagyon valósulhat meg. Mert hová is tudnánk elvenni?:
1, a puffer töltésére. Nem megy, mert a még ki nem nyitott Esbe zárva tartja a puffer-visszatérő ágat.
2, a fűtéskör felé: Alig-alig, illetve fűtési rendszertől függ.
Nálam (csak radiátorok vannak) a fűtéskör ellenállása járó fűtésköri szivattyú mellett is olyan nagy a kazán-bypass körhöz képest, hogy ez utóbbiban gravitációsan is a többszöröse megy az esbe felé, még álló kazánszivattyú mellett is. (nálam ez 70-75 foknál indul) Kazán- puffer köri csöveim 5/4-sek. Az igaszság kedvéért azt his hozzá kell tennem, hogy a fűtésköri keverőszelepem állandóan 50 %-on áll, még nincs rajta motor.
De ki fogom próbálni, hogy begyújtásnál kizárom a fűtésköri bypass ágat. Arra tippelek, hogy alig fog változni a helyzet.
Milyen alapon állította annyira? A kazánnak 80 fok feletti kilépő kell a hatékony üzemhez. Ha már 40 fokon elvesszük tőle a meleget, akkor mikorra éri el az üzemi hőfokot?
A puffer csőtermója, mennyi fokra van állítva nektek? Szóval mekkora hőmérsékletnél kezdi el a vizet küldeni a szivattyú a pufferbe? Nekem azt hiszem 40 fokra állította a beüzemelő.
Jól gondolom,hogy van egy kazánköri szivattyúd ami a kazán és a puffer között üzemel,illetve van egy másik szivattyúd ami a puffer és a hőcserélök között kerintgeti a vizet szükséges esetben.A harmadik szivattyú pedig a hőcserélőkből szállitja a főtésvizet a rendszerbe.Jól gondolom?
Az világos,hogy a régi padlófütéscsövek nem diffúzmentesek az újakkal szembe.Most következik egy buta kérdés.A réz és vas csövek diffúzmentesek??
A hőcserélő primer oldalára (kazán oldal) van bekötve. És csak annyi meleget enged a hőcserélőre ,hogy a szekunder oldalon (padló oldal) meg legyen a kívánt hőmérséklet.
Amúgy ez a típusa: http://www.honeywell.hu/catalog-ecc/ecatdata/pg_v135_homes.html
Szerintem az emésztőnek az a baja, hogy vélhetően messze van a háztól.
Én az ilyet úgy képzelném, hogy közvetlen az alap mellet , a pincefalhoz simulva, alig több mint járda szélességben lenne. 6-10 m3.
Az biztos, hogy van egy határ, amikor a hőveszteség már túl nagy, és nem éri meg, mert csak a veszteséget pótlod.
Meg a pangó víz ellen is kell tenni valamit, szóval átöblítés, ilyesmi. A légtelenítés is ugyanúgy kell, mint egy vastartálynál, a vascsövek csatlakozása sem semmi egy betontartályhoz, ezenkívül nyomásállónak is kell lennie ugyanúgy, mint a vasnál. És ami még eszünkbe se jutott.
Pl hogy szakaszolni se lehet, mint ha valakinek van 2-3 tartálya.
De építéshatóságilag sem tudom, egy ilyen minek minősülne? Arra gondolok, lehetne olyan pincéhez simuló talajszint alatti bejárható oldalhelységet csinálni, ahová a fémtartályokat tennénk.
Nekem ki van építve a rendszer "teljesen". Nekem csak az a lényeg, hogy ha a szobatermosztátot bekapcsolom akkor ne forgassa a szivattyút feleslegesen ha nincs melegvíz. 30 fokos víz felett induljon el a szivattyú annak ellenére, hogy a szobatermosztát már korábban is fűtésigény jelet küldött, és álljon is le a szivattyú a szobatermosztát utasítása ellenére, ha 30 fok alá csökken a pufferből kijövő víz hőmérséklete.
Persze ez most fontos inkább mikor még nem lakok ott. De későbbiekben is fontos lehet.......mert minek forgatja a szivattyú hajnalban a hideg vizet.....?
Szerintem old meg egy szolár vezérléssel, az egész rendszer vezérlését. Persze hozzá tartozik pár jó, megfelelően kiválasztott ESBE szelpe, és működik mint az álom. Nekem a cserépkályhám van összekötve egy 800-as pufferrel, és egy szolár vezérléssel hozzá a meglévő termosztát, és persze ESBE szelep és relé modul a gázkazánhoz. Azóta csak az örláng működik a gáznál. Fűtés csak fával (cserépkályha és radiátorok) A lakás hőmérséklete 23-25 fok között mozog, de volt már kánikula is (26,6 fok)! Akkor kimentem az udvarra.:)
Erre a célra egy 8 m2-es földbe sülyesztett betontartályt lehetne kialakítani a volt emésztőből, ha nem egy vagyon leszigetelni. Bár aki beszerelő szerint ez nem feltétlenül fontos, mert padlófűtés van, de ha ezzel jelentősen lehetne növelni a hatásfokot, akkor érdemes megnézni, hogy érdemes-e befektetni.
Lehet-e túl nagy a puffertartály abban az értelemben, hogy azt meg túl sokáig tart felfűteni?
(spucc):> El tudnám képzelni, hogy egy hétig kitartana, de nem lustaság miatt, - szeretek tüzelni,-hanem a meglepően nagy hatásfok különbség okokból.
Ha a tüzelés szempontjából kedvező jó hatásfokú szakaszt sikerül is meghosszabbítani, a mégoly nagy puffer saját hővesztesége miatt érdemes hosszabb távra tárolgatni vizet? A puffer hőszigetelése se végtelen.
Szia! Engem érdekelne h. mi vezérli nálad a háromjáratú szelepet, a vezérlőre mik vannak kötve, csak egy digitális termosztát v. időjáráskövető szabályozás külső hőmérővel szélhatásérzékelővel stb?
