" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amit Te mondasz, arra viszont olyan fagyvédelmi kísérleteket lehetne alapozni, hogy amikor a hőmérséklet nulla fok alá szállna, akkor egy hatalmas légturbinával -5-6 fokra előhűtött levegővel hirtelen -5 fok körülire hűtenénk a növényt, kialakítva ezzel a kevésbé roncsoló jégkristályszerkezetet, amit a természetes fagypont alatti hőmérséklet konzerválna egészen a reggeli olvadásig. Lehet, hogy olcsóbb lenne ez a módszer, mint egész éjjel fagypont fölötti hőmérsékletű vízzel zuhanyozni a növényeket, vagy fűteni nekik.
Igen, de ugye itt általában a téli túlélésről beszélünk, ami a citrusfélék kivételével ennél jóval alacsonyabb tartományban lévő letális küszöböt feltételez, lombhullató növényeknél téli nyugalmi állapotban. Vegetációs időszakban természetesen jellemzően a 0 - -5 fokos tartományban zajlik az elfagyási folyamat, de a növényekben olyankor intenzív nedvkeringés van.
Csatlakoznék még annyival, hogy a növényeken belül okozott, sejtszintű károsodás érdekes módon nem a nagyon alacsony hőmérsékletek esetén következik be, hanem a 0 és a -5 C közötti tartomány a legveszélyesebb szakasz.
Hűtőtechnológia tanulmányaim során tanultam, hogy erre a tartományra kell különösen ügyelni, ugyanis a lassú fagyás alatt a sejtekben lévő kolloidban nagyobb méretű jégkristályok, zárványok keletkeznek, ezek roncsolják a sejt belső felépítését, a sejtfalakat.
A gyors ütemű hűtés/hűlés esetén ezen 0--5 C közötti tartományban kisebb és apróbb jégkristályok keletkeznek, ami kevébé károsítja a sejtfalakat például.
Természetesen tudom, hogy van egy letális küszöb az egyes fajokra vonatkozóan, ezt csak azért hoztam fel, hogy nem mindegy milyen tartományban vagyunk a mínuszok tekintetében növényélettanilag.
Ó, nem, itt viszonylag "úri" hőmérsékletek vannak. Tegnap elértük a kerekített 13 fokot, ma a 11-et. Alpesi északi főn. Persze megvan az a veszélye is, hogy egy éjszaka szél és felhő nélkül hagy bennünket, aztán jön a fagy.
Hát Karina, én is várom a következő zalai látogatásunkat, legalább hógolyózhatunk egyet, vagy jégkorcsolyázunk a Murán, lékhorgászhatunk. Vasárnap az Erdélyi-medencében még bőven 25 fok feletti hőmérsékletet élvezhettem, tegnap pedig a Királyhágónál sűrű havazás volt... A mákmézed sem fog tényleg kitartani tél végéig, hiszen már megkezdtük a telet októberben és az is elképzelhető, hogy áprilisig fog tartani. Ahogy Nino mondta, minden lehetséges....
Üdvözöllek.A Licsi az nagyon megmozgatta a fantáziám.Én arra gondolok/Litchi chinensis/amit angolban lychee névvel illetnek.Ennek termesztése igényes,csak a mély rétegü,humuszos,vizzel jól ellátott talajon,legjobban a viszonylag hűvös,száraz telü szubtrópusi klimában fejlődik.Amennyire én emlékszem ahol voltam/Manhattan,w 34 St.környéke/az nem éppen ilyen volt,télen.Ha modod van rá ennek feltétlenül érdeklődj utánna ahol láthattad a növényt/nem üvegházban/.Irod jársz Floridába:ott minden van./tömören/
Javaslom, hogy nézd meg az "Avokádó-topik :)"-ot. Igaz ugyan, hogy a Konyhaasztal topik-csoportban van, de ott leírtuk már többen, hogy hogyan sikerül nekünk a csíráztatása. A 3 hónap is beleférhet még, de jó esetben 6 hét alatt megindul. Én megnézném a helyedben, hogy él-e még a mag: a barna maghéjat óvatosan megbontva látszik, hogy a két hatalmas sziklevél egészséges sárgásfehér színű-e. Ha igen, még van esélyed, ha elbarnult-elszürkült, akkor biztos, hogy elhalt.
Ha még él a mag, de nem csinált semmit, akkor szerintem vedd ki a földből, tedd vízbe, hogy a víz feléig ellepje, és várj még türelemmel. Tapasztalatom szerint tök mindegy, hogy hogyan áll a mag (én oldalra fektetve szoktam, mert onnan nem borul sehová), csak legyen bőven vize, de maradjon levegője is. A csírázás első jele, hogy a mag "kettéválik", azaz a két sziklevél 2-3 mm-re eltávolodik egymástól. Azután alul kijön a gyökér, és utána indul meg a hajtás. Becserepezni akkor szoktam, amikor már szép kis magonc, akár arasznyi gyökérzettel, és fél-egész arasznyi, 2-3 leveles hajtással. A két sziklevél) meg akár évekig megmaradhat még a növény tövénél.
Ha majd, elhatározásodnak megfelelően, végigolvasod a topicot, azt fogod tapasztalni, hogy érdeklődésünk középpontjában olyan növényfajok állnak, amelyek általában korlátozottan téltűrők, de a magyarországi kontinentális viszonyok között, nagyon jól körülírt mikroklimatikus feltételek mellett szinte fenntartások nélkül sikeresen művelhetők. A citrusfélékkel mi csak érintőlegesen foglalkozunk, hiszen a Ponciruson kívül nem létezik olyan citrusféle, amelyik nálunk a szabadban, minden mesterséges beavatkozás nélkül hosszútávon túlélhetné a teleket. -15 fokban jelölhető meg az a határérték, amin belül teljesen sikeres lehet az általunk kultivált növényfajokkal való foglalkozás, hiszen ez is csak a közülük legkevésbé téltűrő fajra, a fügére érvényes, a többiek Diospyros kaki, kivi és jujuba ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleteket is sértetlenül elviselnek. Amíg hőmérsékleti adatokkal (abs. min.) nem tudsz szolgálni, addig innen nehezen tudjuk megítélni a lehetőségeidet. Mindenesetre a több éve túlélő fügéd jó előjel arra nézve, hogy ha netalán a citrusfélék közül Te is csupán a Poncirusig merészkedhetsz, szinte teljes bizonyossággal lehetsz sikeres a Diospyros kaki-val és a kivivel, valamint a jujbával, az Asimina trilobá-ról nem is szólva. Ezt szándékosan nem is soroltam fel a korlátozottan téltűrők között, hiszen ennek a téltűrése jóval meghaladja számos kontinentális fajét is. Úgy gondolom, hogy az itt felsorolt fajok szép példányai is elegendőek egy "egzotikus" kert megvalósításához, minimális, vagy egyáltalán semmilyen téli kockázat mellett.
Az egyetemen, vagy a legközelebbi meteorológiai állomáson próbálj érdeklődni az általam korábban megjelölt meteorológiai adatok felől. Ha ezek meglesznek, akkor már sokkal jobban meg tudjuk ítélni a lehetőségeidet. A "cudar hideg" relatív fogalom. Az imént leírt okok miatt a melegvérű lények hőérzete nem ad objektív támpontot a növények számára kritikus körülmények megítéléséhez. Száz kilométer/órás sebességű szél mellett egy -8 fok rendkívüli hidegérzetet kelt, sőt a melegvérű lényekre tényleges veszélyt jelent, hiszen a HŐELVONÁS mértéke óriási. Ez a hatalmas sebességgel haladó alacsony hőmérsékletű gáz "lesöpri" az ember testéről a hőburkot és azt +36,5 Celsius fokról -8 fokra "akarja" lehűteni. Ugyanakkor a mindig léghőmérsékleten lévő növények esetében ez a "cudar hideg" ugyanannyit jelent, mint egy szélcsendes hajnal -8 fokos hőmérséklete, amit az ember megfelelő téli öltözékben egy "egészséges", friss téli hajnalon egyáltalán nem érzékel kellemetlennek. SŐT! Teljes szélcsend mellett egy -16 fok is enyhébb hőérzetet kelt, mint a 100 km/h sebességű szél mellett a -8. Ugyanakkor ez az "enyhe" -16 fok sok növény letális küszöbét átlépi, miközben az a "kibírhatatlan" -8 még a közelében sincs.
A nylonzsák a lehető legrosszabb megoldás, mivel nappal üvegházhatást kelt, ugyanakkor éjszaka az imént leírt okok miatt lényegében semmi védelmet nem nyújt, ezért az éjszaka és nappal közti nagy hőingás miatt fokozza az elfagyásveszélyt.
Nos, a növények az emberrel és a melegvérű állatokkal ellentétben, nem termelnek hőt, hőmérsékletük az őket körülvevő levegő hőmérsékletétől függ, bizonyos tehetetlenségi tényezővel számolva, mondhatnánk, hogy vele azonos. Ha az ember jó hőszigetelő ruhát vesz föl, az segít megőrizni a testhőmérsékletét úgy, hogy közben a szervezet hőtermelése pótolja a hőszigetelés ellenére is elvesztett hőt. A növényeknél egy jó hőszigetelő anyag legfeljebb arra képes, hogy a fent említett hővesztési tehetetlenség miatt egy rövid ideig tartó alacsony léghőmérséklet esetén egy KISSÉ mérsékli a kitettség fokát, de a problémát alapvetően nem oldja meg. Egészen más a helyzet, ha a hőszigetelő anyag a növényt "kunyhószerűen" fedi. Ebben az esetben a "kunyhó" alá zárt talaj hőtartaléka jelentősen magasabban hőmérsékleten tudja tartani a belső teret, természetesen, a hőszigetelés minőségének függvényében.
Válaszodra alakul a kép.Hát én régebben sokszor voltam New Yorkban ugy,hogy bent dolgoztam Manhatan-ban és laktam a tuloldalon ami már N,Jersey része volt akkor láttam,hogy Garden State van az autó táblán.De azt kell mondani télen irto hidegre mlékszem,majd lefagyott a lábam.De lehet ez a tenger meg atorkolatok miatt van.De az meglep,hogy Li-csi terem.Én ezt csak Viet-námban láttam mikor a földmüvesek árulták a gyümölcsét.Egyébként az Államokban igen elismert intézetek foglalkoznak hidegnek ellenálló pl.Citrusfélékkel ha jól emlékszem valahol Floridában.Amit irsz a Satsuma mandarinról/ennek több fajtája is van/az igaz mert-5 Cels.-ig strapabiró.Ezt a japánok Kiusu szigetén az ottani Satsuma tartományban tenyésztettk ki.Ugy,hogy nagyon sok szép és érdekes klimának megfelelönövényt találsz föleg ha egy melegházat is beszoritasz az ősfás kertetekbe.Ez egy nagy szenvedéj sok találékonyságot követel de sok az öröm is benne.De emlékezve az ottani kinai,ázsiai gyümölcsárusok választékára /szakkertészetek és katalogusokról nem is beszélve/olyan gyüjteményt tudsz összerakni ami itthonról nézve lehetetlen.Sok sikert Üdv.:József
Nem észlelted-e, hogy a kertednek azon a bizonyos lejtős legalsó részén nyári estéken már jócskán hűvös van, amikor a fölső részen még langyos a levegő, vagy ott lent már megjelenik a dér az ősz első gyengén fagyos hajnalain, amikor fönt még nem fagy?
A hőmérséklet méréséhez olyan hőmérőre van szükség, amelyik rögzíti a legalacsonyabb hőmérsékletet. Általában a hőmérőkön a mért hőmérséklet rögzítése mindkét irányban történik. Ezeket a hőmérőket maximium/minimum hőmérőnek hívják. Ezek memorizálják a legalacsonyabb és legmagasabb érzékelt értéket. Ha egy nap értékeire vagy kíváncsi, akkor 24 óra múlva le kell nulláznod a rögzített értékeket és akkor a hőmérőd a következő időszak legmelegebb és leghidegebb hőmérsékletét fogja rögzíteni az újabb törlésig. Ha egy egész téli időszak legalacsonyabb értékére vagy kíváncsi, ősztől tavaszig sem kell lenulláznod a hőmérődet, tél végén megnézheted, hány fok volt a legalacsonyabb mért érték. A növények is minimumhőmérőként működnek a téli időszakban. Egy adott növényfaj meghatározott küszöbértékig bírja a negatív hőmérsékletet, ha az alá megy, a növényben visszafordíthatatlan szöveti károsodást okoz, azaz egyszerűen fogalmazva elfagy. Teljesen közömbös, hogy városi értelemben milyen a tél (kellemetlenül szeles, csapadékos, nyirkos, vagy kellemes napos, enyhe, vagy bármilyen jelzővel illethető általában) ha a hőmérséklet akár egyetlenegy alkalommal is átlépi az illető növényre nézve halálos küszöböt. Ezért kap kitüntetett szerepet az egyetlenegy legalacsonyabb hőmérséklet (abszolút minimum). Éppen az amerikaiak szerkesztették az első úgynevezett "plant hardiness" térképeket, amelyek az adott terület téli minimumai alapján helyezi azt a számokkal jelölt "növény téltűrési" (plant hardiness) zónába.
Sokkal jobban tudnánk tájékozódni a lehetőségeid vonatkozásában, ha tudnál valamilyen hőmérsékleti támponttal szolgálni a lakóhelyedről. Semmilyen egyéb érték nem érdekes, csupán a télen valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet, vagy például az elmúlt öt tél legalacsonyabb éjszakai hőmérséklete (historical abs. min. temperature and abs. min. temperature of the last 5 winters) /abs. min. = absolute minimum/ Az eddigi leírásaid alapján az a megérzésem, hogy ott a magyarországinál tágabb lehetőségeid vannak a korlátozottan hidegtűrő növényekkel.
A chicagói pálmán mi nem annyira csodálkozunk. Nagyon sokat foglalkoztunk a klímával és mikroklímával. A nagyvárosok olyan, úgynevezett hőszigetet képeznek maguk körül, hogy lényegében a belső kerületeik külön éghajlati területet képeznek, ahol csupán az időjárási események hasonlítanak a környező területekéhez, hőmérsékletileg egy önálló világot képviselnek, amint a nevében is benne van, szigetszerűen. Budapest belső kerületeiben is teljesen kockázatmentesen tarthatók a hidegtűrő pálmák, miközben egyes külső kerületei, vagy a környező hegy- és dombvidék völgyei Magyarország leghidegebb fagyzugai közé tartoznak. Hasonlót lehetne írni Pécsről is és még néhány nagyobb lélekszámú, sűrű beépítettségű magyar városról.
