Ha valaki kíváncsi az 1943/44-es első osztályú bajnokság ÖSSZES JÁTÉKOSának születési helyére, idejére, pályafutására, foglalkozására, akkor nézze át a Nemzeti Sport alábbi számait:
Kürschner Izsó Műszerész Weisz Gyula Vasúti hivatalnok Domonkos László Vasúti hivatalnok Csüdör Ferenc Postatisztviselő Bíró Gyula Érettségizett Károly Jenő Önkéntes Frontz Antal Felsőipariskolai-tanuló Nagy Ferenc Székesfővárosi hivatalnok Sár Izidor Magánhivatalnok Sebestyén Béla Magánhivatalnok Virág Ferenc Postahivatalnok Ellinger Jenő Érettségizett Bányai Lajos Magánhivatalnok Szántó Károly Érettségizett
Izsó László Joghallgató Nagy Ferenc Városi tisztviselő Nirnsee Gyula Jogakadémiai hallgató Gorszky Tivadar ? Koltai József Postahivatalnok Bródi Sándor Magánhivatalnok Niessner Aladár Műegyetemi hallgató Károly Jenő Magánhivatalnok Horváth József Kereskedelmi iskolai tanuló Schlosser Imre Középiskolai tanuló Borbás Gáspár joghallgató
Anocskai László lakatos B. Nagy László lakatos Csokai Imre gimnáziumi tanár Kádas István lakatos Keskeny Károly eszergályos Komlóssy Imre középiskolai tanuló Lukács Károly MÁV segédtiszt Nagy II. István lakatos Nagy Mihály egyetemi hallgató Orosz Mihály asztalos Sidlik István esztergályos Szabó Endre műszaki segédtiszt Szilágyi Gyula MÁV tisztjelölt Tisza András fényező Zilahy László asztalos
Hát, bevallom, sokáig én sem hallottam róla. Igaz, ő 45 után futott be karriert. Érdekesség a csapatnevekhez: A Szabadkai Vasutas közismert elnevezése a VAK volt... Megénéztem volna egy meccsüket az Egri MOVE nem létező futballcsapatával. VAK-MESE.:)
Nyers István soha nem játszott a Kispestben. A kispesti Gyula volt. 1945-ben volt olyan hétvége, hogy három Nyers is játszott, a Nyers testvérek és a Gyula.
Úgy tudom, Gazdag István MÁV-főtiszt volt. alami vasutas könyvet fel kellene hajtani, hátha van benne valamilyen életrajzi adat. Nincs a körünkben valaki, aki ebben segítene?
A Selmeci-könyv szerint Nyers István (1924) első klubja a Szabadkai Vasutas AK volt (41-44), majd Ganz (44), Kispest (45), Újpest (45-46), majd egy sereg külföüldi klub.
„Gillemot Ferenc (Bp., 1875. szept. 11. – Petrozsény közelében, 1916. nov. 9.): edző, sportújságíró. A kerékpársportban, főleg az országúti versenyeken ért el sikereket. Kétszer győzött kora legnagyobb m. versenyén, a Bp. –Siófok közötti távversenyen. Más sportágakat (labdarúgás, atlétika stb.) is űzött. 1907-től a Bp.-i Torna Club labdarúgója, később edzője. 1910-től Az Est c. lap sportrovatát vezette. A modern hazai sportújságírás úttörője. 1911-ben Tribün címmel sportlapot indított, mely 1912-ben megszűnt. Az I. világháborúban vesztette életét.”
Az 1912-es olimpiai csapatból az alábbiakat találtam az Életrajzi Lexinkonban:
„Rumbold Gyula (Bp., 1887. dec. 6. – Bp., 1959. okt. 5.): labdarúgó, iparművész. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) labdarúgóvezetői a Boráros téren játszó gyermekek közül vitték csapatukhoz. Tagja volt az FTC bajnokságokat (1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–1912, 1912–13) és Magy. Kupát (1913) nyert csapatának. Jobbhátvédet játszott, 33-szor volt válogatott (1907–14), játékát a könnyed stílus jellemezte. Az I. világháborúban a szerb és orosz fronton harcolt, többször megsebesült visszavonult a sportolástól. A nézők körében rendezett szavazás (1929) az addig legjobb tizenegy labdarúgó közé sorolta. Mint lakberendező, rajzoló és festő dolgozott.”
„Blum Zoltán (Pápa, 1892. jan. 5. – Bp., 1959. dec. 25.): labdarúgó, kereskedő. Nagy része volt a m. labdarúgás első sikereiben. 1906-ban a Ferencvárosi Torna Clubban kezdte el pályafutását. 38 alkalommal szerepelt a m. labdarúgó-válogatottban. 1929-től edzőként működött.”
„Borbás Gáspár (Bp., 1884. júl. 26. – Bp., 1976. okt. 14.): labdarúgó, fővárosi ügyész, ügyvéd. A bp.-i tudományegy.-en jogot végzett (1908); ügyész, majd ügyvédi vizsgát tett. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) első, 1903. évi labdarűgó bajnokcsapatának tagja. Ő rúgta a m. válogatott első gólját (Mo.-Cseho. 2:1 (1:1), Bp., 1903. ápr. 5.). A Magy. Atletikai Club (MAC) csapatában töltött (1904–10) évek múltán visszatért anyaegyesületéhez, s annak balszélsőjeként részese volt több bajnokságnak. Schlosser Imrével sokat emlegetett balszárnyat alkottak. 41-szer szerepelt, és 11 gólt lőtt a m. válogatottban (1903–16). Közönségszavazattal a minden idők legjobb balszélsője jelzőt kapta (1928). Az FTC örökös bajnokává választotta. A nyilasterror idején sok munkaszolgálatos életét mentette meg.”
„Bodnár Sándor (Bp., 1890. szept. 16. – Bp., 1955. nov. 6.): labdarúgó. Földmívelésügyi min.-i tisztviselő volt. A Kassai Athlétikai Club csapatában játszott s azzal vidéki bajnokságot nyert. Bp.-en előbb a Nemzeti Sport Club, majd a Magyar Athlétikai Club együttesében játszott, és bekerült a válogatott csapatba. Húsz válogatott mérkőzése közül kiemelkedik az 1912. ápr. 14-én az Üllői úti pályán a németek ellen játszott találkozó. „Tank”-szerű játékmodorával sok válogatott mérkőzés sorsát döntötte el a m. együttes javára.”
