" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hogyan gondolod a kétméteres növény takarását? Ha tartasz a téli hidegtől, vermelheted, ami lényegében a vízszintesen elfektetett növény földdel való fedését jelenti. Nyugodtan meg lehet csinálni, nem árt neki.
A néhány hozzászólással ezelőtti képek átlagos magyarországi klímán tenyésző kákikról készültek. Ezeknél sokkal idősebb, komoly teleket sértetlenül átvészelt példányok is vannak ugyanezen a környéken.
Gondolom a jujubát, kákiszilvát (ez egyébként egész nagy kb 2méterest küldtek) takarni kell. Vajon lehet-e tavaszig földdel takarni, vagy a földttől nem kap levegőt a növény?
Sziasztok! Rendeltem a treemailtól, ma meg is jött. szépen felcimkézve. :) Kákiszilva(Tipo), jujuba,csoki selyemakác,fekete berkenye, hajlékony bambusz, plussz még ami nincs a képen kinai kenderpálma. Kaptam ajándék növényeket is :) szépen semmi nincs rajtuk, így nhalvány fogalmam sincs mik ezek :(.
Addig én is eljutottam hogy 9 magból 9 kikelt tavasszal kiültettem és csak az a kettő maradt meg amit benőttek a többi növények és ki sem látszott alóluk most cserepeztem be de hogy tulélé e az még kérdés ,ha előbb olvaslak több és szélesebb földdel vettem volna ki.Ja a többit rövid idő alatt leperzselte a nap.
A licsi nevelése valószínűleg sikertelen próbálkozás, nekem se sikerült, de másoknak sem. Az egyik topikban olvastam a sikertelenség okáról, most ide másolom.
"A licsi nevelés sikertelenségének oka valószínűleg a növény számára fontos gombák teljes vagy kellő hatékonyságú működésének hiánya. A licsi igen erős,szövevényes gyökereket fejleszt. Ezek a gyökerek földben élő gombák segítségével veszik fel a makro és mikroelemeket. Ha tehát hiányoznak akkor a növény lassan elpusztul. Ezért nem szabad a licsi ültetvényeken széles hatásspektrumú gombaölőszereket használni és óvatosan kell bánni a nitrogénnel és a foszforral is és konténeres nevelés esetén időnként vissza kell vágni a gyökereket. Kb 1 hónapja ültettem licsimagokat 7 db-ból eddig 3 kelt ki a csírázás egy héttől akár 3 hónapig eltarthat. Remélem tudtam segíteni."
Ha megnézed a licsit ,próbálj róla gyümölcsöt szerezni és elvetni a magját a licsi magját röktön el kell vetni ha kiveszed a gyümölcsből,mert két három nap után már nem kel ki,tehát frissen kell vetni ,ezt a fajtát én is szivesen kipróbálnám
Teleltetés előtt mennyire kell, vagy lehet visszavágni ? Nagyon nagyra nőtt, most virágzik igazán. Tavaly télen félve vágtam le ágat, mert azt hallottam, ha vissza van vágva, akkor nem virágzik. Nálam ilyen probléma nem volt, mert a levágott helyén
is hozott hajtásokat és virágzik. Ha nagyon visszavágnám, azért, hogy kisebb,
A földben szinte nulla eséllyel gyökeresedik házilag, csak a vizben jó az arány. Persze ha kapna alulról "talpmeleget" elképzelhető, hogy jobb lenne az arány, nem próbáltam még, mert a vizes módszer hozza az elvárásaimat. :)
Teleltetésnél az a fő szabály: minél sötétebb a helység, annál hidegebb legyen.
A hideg természetesen nulla fokig értendő csökkenést jelent.
Én teleltettem anno +10C körüli pincében, szinte sötétben (min. fény mellett) az is nagyon jó volt és tavaly építettem a férjemmel nagy buborékos fóliából egy kuckó-szerűséget a védett teraszunk sarkába, az összes leanderem ott telelt. Nagyon hidegben egy infralámpa melegítette őket éjjel, nappal pedig sokszor, ha sütött a nap, ki kellett nyitni, nehogy felmelegedjen a sátor.Itt telelt a cassiam és a nagy cikászom is.
De jó lehet egy hűvös kamra/speiz is vagy egy hideg üveges veranda is.
A törpe fajtájú leanderek (Pl. Petite Red) egyáltalán nem bírják a fagyot, már nulla fok is maradandó károsodásokat okozhat náluk, ezeket érdemes az első őszi lehűléskor bemenekíteni.
Méretben is van különbség, az idősebb, jól begyökeresedett tövek nagy cserépben jól bírják a teraszon is akár -5 C-ig is, esetleg egy hungarocell lapot érdemes a cserép alá tenni. Én ezalatt szoktam őket bevinni, vagy védelemmel ellátni. (december elején/közepe táján)
A kicsi növények érzékenyebbek, a téli kiszáradás szokott még végzetes lenni esetükben, figyelni kell, hogy kissé nyirkos legyen a talajuk mindig.
Nem érdemes sietni a behordással, mert a növények legyengülnek a téli pihenő alatt. A sok fény és a pára kint mindig kedvezőbb, mint a száraz, sötét bent. Nem vagyok hazardőr, de érdemes a legutolsó percig várni a behordásukkal.
Az új télállónak szelektált fajták még újdonságok hazánkban is.
Villa Romaine -15 C, Italia, Cavalaire, Atlas, Hardy Red -10 és -14 C között bírják állítólag. Nekem van belőlük, de mivel viszonylag fiatal növények és méregdrágán vettem őket külföldről még nem kockáztatok az idéi télen. Jövő tavasszal fogom kiültetni őket egy védett mikroklimájú helyre a kertben és persze megpróbálok belőlük sokat szaporítani, mert egy esetleges nagyobb hideg esetére azért maradjon belőlük hírmondó nekem is....majd másfél év múlva referálok a hidegtűrésükkel kapcsolatosan....:)))
A 2006-os januári hidegbetörés óta eltelt időszak 3 tele volt annyira szerencsés, hogy pl. itt a környéken a dombokon -10 fok alá nem süllyedt a hőmérséklet. Tehát ami bírja -10 fokig, az ezt a telet nyugodtan a szabadban tölthette. A bibi ott van, hogy a -10 fokig fagytűrő növény nem biztos, hogy egy 2-3 hétig tartó hidegpárnát is kibír, amikor 2-3 hétig éjjel -5 fok van, nappal meg -2, tehát 2-3 hétig végig fagy. Lehet nem is a -10 fok nyírja ki, hanem a hosszan tartó folyamatos hideg. A füge pl. olyan, hogy ha 2 hónapig minden éjjel -10 fok lenne, semmi baja nincs, viszont ha az évszázad legenyhébb telén egy éjszakára -14-15 fok alá száll a hőmérséklet, akkor vége.
Ezek az extrém fagytűrő citrusok érdekesek lehetnek. A ház fala mellett gyakorlatilag nem marad meg a hó. Ha úgy lenne metszve a fá, hogy hozzásimulna a házfalhoz, és télire letakarnánk valami hőszigeteléssel, akkor akár szabadföldbe ültetve is lehetne ilyen -10°C-os növényeket nevelni.
Sommerset oldaláról a Changsa mandarin, ami édes, -6, -10°C-ig fagytűrő, valamint az USA 119 Segentrange hibrid narancs (-10°C) jöhetne szóba ilyen célokra.
Ezek vajon lombhullatóak, vagy télen is zöldek?
Tényleg: hallottam róla, hogy valamikor Gödöllőn (pártutasításra) kidolgoztak valami árkos nevelési módszert citrusokra. :)) Tudja valaki, hogy mi volt ez, és mennyire télálló fajtákkal dolgoztak?
Gondolom, ha letakarták azokat az árkokat télire(ha lombhullató, akkor nem kell neki fény, ha nem akkor 3 rétegű polikarbonát) és fekvő törzses fácskák voltak. Viszont akkor valószínűleg még nem volt fagytűrő hibrid, amit ha alkalmazunk, lehet hogy itt is nőne így a cserepesről szedettnél komolyabb mennyiségű narancs, mandarin, amennyiben van ideje beérni.
Na jó, csak agymenésem volt! De lehet, hogy kipróbálom a házfal melletti szigelelt verziót, ha szerzek ilyen fagytűrő növényt. Egyébként kóstolt már valaki olyan télálló citrus gyümölcsöt, amiben nem volt keserűanyag?
Köszönöm szépen ezt a részletes leirást,a segitségedet.Úgy raktam a földbe,hogy a vaskosabb része kinn van,nem boritja be teljesen a barna héja,igy látom,hogy a mag közepe zöldes fehér.Ebből gondoltam eddig,hogy él..de lehet holnap kiveszem a földből és vizbe teszem,mert már nagyon türelmetlen voltam,hogy semmit nem csinál.
Tibor, idei képet még nem láttunk a pálmáidról! Ilyen trachycarpusokat Zsuzsa biztosan nyugodtan ültethet a kertjébe, ha a Tieidet egy európai kontinentális területen mindössze egy domb magassága sikeresen meg tudja védeni a tél végzetes fagyától.
Leanderszaporítás nálam a májustól augusztusig terjedő időszakban történik. Próbáltam már korábban és később is, de akkor általában nehezebben gyökeresednek, még a meleg radiátoron is el szoktak rothadni a sűrű vízcsere ellenére is. (lehet valamilyen genetikai kódolás is ebben) Legideálisabb a tapasztalatom szerint a tavasz vége és a nyár.
A metódus semmi extra, 10 cm szárdarabokat teszek a vízbe, a vízbe kerülő résznél a leveleket el kell távolítani. A hajtás alja a nódusz (levélkör) alatt legyen 1 cm-el levágva. Meleg, félárnyékos hely a legideálisabb ilyenkor, de ne tűző napra. 2-4 hét alatt szoktak kigyökeresedni. Egyes kényesebb fajtáknál, amelyek nehezen gyökeresednek érdemes kis hormon-tartalmú szaporító hormonporba mártani a hajtás alját és úgy vízbe tenni. Jó része leázik, de az a rajtamaradó kevés már elég, hogy doppingolja a kalluszosodást.
Jó, hogy itt vagy, biztosan hasznos tanácsokkal tudod ellátni Zsuzsát Amerikában az oleanderekkel kapcsolatban. Az az érzésem, hogy jóllehet Amerikában, de azért mégis a 40. szélességi körön és az óceánhoz viszonylag közel, a fagytűrőbb fajtákkal szerintem sikerrel próbálkozhatna.
Magyarországon a valódi citrom, narancs, mandarin, poncirus trifoliatara oltva sem ültethető ki a szabadba.A növényt hidegtűrőbbé és ellenállóbakká vállnak. Nálunk is megterem című könyv szerint a vadcitromra oltott mandarin -9-12 fokos hideget is átvészelhet. A szabadban vadcitromra oltott hibridnövények (poncirus trifoliata x C reticulata "troyer") vagyis télálló mandarin(poncirus trifoliata x c. sinensis "rusc")télálló narancs áttelelhet a szabadban védett körülmények között.
Megnéztem a meckenzie-farms honlapot. Nagyon szép növényeket irnak le, de magyarországon csak ez a két hibridnövény kapható, amit dugványként szaporítanak, és a hideggel szemben kevésbé ellenállók lesznek.
Jelenleg ezekkel a növényekkel kiséletezek, talán ha jól vizsgáznak védett helyen, a szabadban is ültethetők lesznek.
Amit Te mondasz, arra viszont olyan fagyvédelmi kísérleteket lehetne alapozni, hogy amikor a hőmérséklet nulla fok alá szállna, akkor egy hatalmas légturbinával -5-6 fokra előhűtött levegővel hirtelen -5 fok körülire hűtenénk a növényt, kialakítva ezzel a kevésbé roncsoló jégkristályszerkezetet, amit a természetes fagypont alatti hőmérséklet konzerválna egészen a reggeli olvadásig. Lehet, hogy olcsóbb lenne ez a módszer, mint egész éjjel fagypont fölötti hőmérsékletű vízzel zuhanyozni a növényeket, vagy fűteni nekik.
Igen, de ugye itt általában a téli túlélésről beszélünk, ami a citrusfélék kivételével ennél jóval alacsonyabb tartományban lévő letális küszöböt feltételez, lombhullató növényeknél téli nyugalmi állapotban. Vegetációs időszakban természetesen jellemzően a 0 - -5 fokos tartományban zajlik az elfagyási folyamat, de a növényekben olyankor intenzív nedvkeringés van.
