Az első incidensnél voltam 16 éves, a másodiknál voltam 23. Nekem akkor még az "erdő mindenkié" boldog, naiv hozzáállásom volt. A szituáció pedig az, hogy megkérdezem udvariasan a bácsit, hogy tudunk-e itt vizet tölteni valahol, a frusztrált pénisz pedig kifakad, hogy mit képzelünk, hogy csak víz, mindenki csak vizet akar, senki nem akar venni semmit stb.
Elhiszem, hogy cserélődött a legénység, de ettől még nekem ez maradt meg. Nem akarom rontani a hitelüket, elhiszem, hogy ma már mások.
Valószínűleg én is 'elhajtanám' azt aki bejön a magánterületemre és ott bármiféle szolgáltatásra tart igényt csak úgy.
A VÍZ ügyben pedig Bánkútról illik tudni, hogy a fennsíkon nincs forrás, nincs vezetékes víz, a 'kis tó' a csapadékvíz gyüjtésre van és pld. az elmúlt évben is üres volt a szárazság miatt, ugyanis a ház belső hálózatához az 'ivóvizet' is lajtos kocsival hordják fel jó messzíről és gondolom nem ingyen. Az a forrás kinézetű csap ami kívül van erre a hálózatra csatlakozik és nem kimondottan ivóvíz.
Pontosan ezért lehet vásárolni palackos ásványvizeket elég borsos áron, vagy fel lehet cipelni a hátizsákban, néhány száz méterrel lejjebb még van forrás.. Az is látszik, hogy az évtizedekkel ezelőtti tulajdonos lecserélődött az elmúlt években semmi rosszat nem lehet mondani az üzemeltetőkre, tehát elavult adatokkal nem célszerű rontani a cég hitelét.
Aki szeretné tudni, mit láttam itt ma hajnalban, írhat nekem az adatlapon megadott címemre. (Nem arra, ami nem nyilvános, hanem ami a bemutatkozás első sorában van.)
Akkor fussunk neki még egyszer: téged (titeket) persze, hogy szerettek, mert ott szálltatok meg. :) Mi nem. Minket nem szerettek, mert megkérdeztük, hogy honnan tudnánk vizet venni...
Igen, én is erősen elgondolkoztam a mostani törlés lehetséges indokain, de semmi épkézláb magyarázat nem jutott az eszembe. :-(
Nos, a bánkúti síházas élményeim nekem csak pozitívak: a kezelőváltás után már kétszer is megszálltam ott, mindkét alkalommal nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Csak jót mondhatok róluk! A pecsét az egy másik dolog: szerintem sincs jó helyen a síház bejárata mellett az ajtófélfán! Pontosabban jó helyen van ott, hiszen mindenki könnyen hozzáférhet, viszont a napsütés megöregítheti a gumit, törékennyé válhat. Ezt is jelezni fogom benn az MTSZ-ben, hogy lehetne-e egy szabványos dobozkát felszereni az ajtó mellé? Persze ezt egyeztetni kell majd a Síház üzemeltetőjével/tulajdonosával is.
mubbarak:
"Nekünk szerencsénk volt de a hózzáállás is sokat számít nem bántok senkit ők se bántanak , sajnos van olyan is,hogy ok nélkül bele kötnek valakibe ."
Köszönöm, hogy ilyen jó véleménnyel vagy rólam. Nekem magamnak sincs ilyen jó véleményem saját magamról! :-) Viszont a fentebbi mondatoddal Te magad is elismered, hogy tehetünk bármit, lehetünk a legkonfliktuskerülőbbek, bármikor, számunkra átláthatatlan okokból belénk köthetnek. Erre írtuk már többen is többször: a kultúrák, a szocializáció gyökeresen különböző volta már eleve determinálja egymás szándékának, tetteinek félreértését, meg nem értését, ami aztán finoman szólva is meglepetéseket okozhat a gyanútlan túrázónak!
Akkor ez biztosan a személyednek szólt:) Minket húsz évvel ezelőtt is kinéztek onnan, hogy csak vizet szerettünk volna venni, és tíz éve is gyanakodva néztek ránk, hogy leültünk a kis mesterséges tó melletti pihenőbe, és saját kaját ettünk; konkrétan a jóember rákérdezett, hogy nem illene-e bemenni legalább egy kólát venni vagy ilyesmi. Utána csodálkozott, hogy elhajtottuk...
A bánkúti síházasok a túrázókhoz negatívan állnának hozzá???
:O
Ezen megdöbbentem. Éppen hogy az ellenkezőjét tapasztaltam. Egyedülálló női túrázóként a tetőn lévő ficak árában kaptam tőlük egy éjszakára szobát, nehogy bajom legyen.
Igaz, ez négy éve volt, amikor egy idős hölgy volt a gondnok.
Üdvözletem a természetet szerető és tisztelő társaságnak. Magamról néhény szó édesanyukámmal kezdtünk túrázni és ebböl az örökségböl ered a szeretetem a természet járás iránt és a kék túra örök .Édesanyám a 1267-ik teljesítő. Ősszel jártam be a cserehátot a kedvesemmel Bódvaszilason már este 7 körül mentünk keresztül november 10- e körül ,senki nem volt az utcán ,semmi attrocitás nem ért. Másnap jártuk be az igazi mély szegénységben levő vidéket Felsővadász, Irota Nyésta Abaújszolnok - Akivel beszélgettünk segítő kész volt szentmihályi gombát szedtek segítettek a beszántott ösvényeken megtalálni az útat. Nekünk szerencsénk volt de a hózzáállás is sokat számít nem bántok senkit ők se bántanak , sajnos van olyan is,hogy ok nélkül bele kötnek valakibe . Mindeképpen a helyi önkormányzattal együtt lehet megoldani a helyzetet a túra elterelése nem megoldás mert egy ídő után már nem lehet merre járni ha emiatt terelnénk mindig. Elszomorító az is ,hogy egy palack akkor lesz nehéz ha kiürült és nem az orkok dobják el. minden tiszteletem hörpölin úré az okt be vetett önzetlen munkájáért nagyon sok segítség .Amivel tudok én is segítek bélyegzők állapota stb. mindenkinek békés túrázást ! Mudrák Balázs
picit más téma, ma bánkúton (is) jártunk, eddig ez volt a legrosszabb állapotú pecsét, nagyon kiszáradt töredezett a guminyomat. az egész bánkúti jelenség egy rejtély számomra, Galyához vagy Mátraházához képest nagyon nagy csalódás hogy ennyire nem értékelik azt hogy a pecsét ott van náluk. a jövőben érdemes lenne elgondolkozni hogy olyan kocsm akapja aki ezt értéknek tartja, h anincs iylen akkor meg menjen 1 ládikába a fő parkolóba, és onnan minden túrázó abba a vendéglátó helyre megy ami neki szimpatikus.
Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat megkeresése jó ötlet! Ezt akkor javasolni is fogom a legközelebbi ülésen! De mint írtam, a legfontosabb most azt tisztázni, hogy rajtatok kívül ki volt az a másik csoport, akikről Güszi írt pár napja, ahol állítólag tettlegességig fajultak a dolgok!
Nehéz kérdés, pedig már aludtam is rá egyet. Azt gondolom, hogy egy ilyen kérdés eldöntésekor azt sem szabad elfelejteni, hogy a kéktúrát kisgyermekesek, egyedülálló nők és anyák nagyobb gyerekeikkel, erejük teljében lévő férfi nélkül is járják. Az ő számukra egy ilyen helyzet sokkal nagyobb kockázattal jár. Nem gondolom azonban, hogy el kellene terelni az OKT-t olyan helyekről, ahol eddig gond nélkül át tudtak haladni a túrázók. Ahogyan azt sem hiszem, hogy egy gyereknek árt, ha áthalad a soron. Ráadásul a Cserehát szép is.
Bódvaszilas viszont engem is meglepetésként ért. Bíztam benne, - ahogyan itt sokan mások is – hogy a hozzáállásunk megóv attól, hogy konfliktusba keveredjünk. Hát nem így lett. Az, ami a többi faluban működött itt csődöt mondott és futólépésben távoztunk. Ezek után nem tudnám nyugodt szívvel javasolni a nagynénémnek, aki hamarosan két fiával halad át a településen, hogy menjenek nyugodtan nem lesz baj. Csak annyit tudok mondani, hogy menjenek olyan korán, amilyen korán csak lehet. Aggódni fogok értük aznap, pedig az OKT nem túlélőtúra.
Az is kérdés számomra, hogy Bódvaszilas esetében tud-e a helyi önkormányzat a problémáról, vagy csak a túrázók? Nincs olyan kisebbségi vezető, aki segíteni tud? Megtettünk mindent egy esetleges terelés előtt, amit lehet, vagy egyszer csak azt veszik észre a helyi vendéglátók, hogy kiesett egy bevételi forrásuk?
Köszönöm minden eddig beírónak a hozzászólását! Ahogy szulajmanszultan leírta néhány hsz-szel lejjebb: az MTSZ, és a kéktúra szakbizottság, úgy mint a kéktúra szervezője, irányítója, felelősséggel tartozik a kéktúrázók biztonságáért. Pláne azok iránt, akik a közeljövőben meginduló reklámkampány okán fognak bekapcsolódni ebbe a mozgalomba, gyakorlatilag nulla túrázó és úgy általában véve nulla gyakorlati ismeretekkel. Mi itt a fórumon azért meglehetősen harcedzettek és szókimondóak vagyunk, mindent kitárgyalunk egymás között, de a hideg futkározik a hátamon arra a gondolatra, hogy a közeljövőben esetleg a jelenlegi kéktúrázók többszöröse fog megjelenni egy-egy exponáltabb helyen: Mátraverebélyen, Bódvaszilason, és a sort még folytathatnám.
Előre sejtettem, hogy a vélemények nagyot fognak szórni, de annak örülök, hogy mindegyikőtök elég fontosnak érzi ezt a problémát ahhoz, hogy hozzászóljon a témához. Ez megadta nekem is a kezdőlökést: a legközelebbi ülésen felvetem, hogy a bizottság erről is tárgyaljon, pont a fentebb már említett biztonság miatt. Hogy mire jutunk odabenn - sőt, hogy jutunk-e egyáltalán valamire - azt nem tudom, de a témát napirenden kell tartani, mert fontos és aktuális. Szerintem a legsürgősebb most azt tisztázni, hogy mi történt a múltkor Bódvaszilason?
