" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Útban Vastagékhoz befényképeztem a tavasszal "helyremetszett kivialagútba. Annyi "szépséghibája" van csupán, hogy itt a szédületes mennyiséget nem egy tő produkálja. Ennek szüretével még kivár a gazdája, de megígérte, hogy értesíteni fog, így arról is képes riportban fogok beszámolni.
Vastagék 3264 számlált darabbal zárták a kiviszüretet. Íme a termés. Az egymásra rakott rekeszek már nem fértek volna el kiterítve, de azokban is "láthatatlanul" tetemes mennyiség van. A súlyátlag alapján történt becslés szerint 220-240 kg friss áru vár a fogyasztóra. A képen látható példány 135 grammot nyom. Elég sok ilyen szép darab van köztük.
Köszi szépen. A pálmaligeten már olvasom is a támrendszer kialakítását. Ha jól sejtem a te "kezed" is benne van a cikkben. Gratulálok hozzá elég jó, színvonalas lett. (Én meg remélem tavasszal megtudom szerezni azokat az első töveket, addig nem nyugszom)
Nem ismerek Szegeden beszerzési forrást egyáltalán. Ha pedig van, nem lehet tudni, mennyire megbízható. Vannak itt Szeged környékiek, például Arthur, aki talán el tud igazítani. A kerítés nem alkalmas a kivi nevelésére. Támrendszer kell hozzá, méghozzá olyan, amelyik biztosítja a "háromdimenziós" formát, a terméshez szükséges teljes szálvesszőkkel. A "Termesszünk kivit Magyarországon is" című, a keresővel ezzel megtalálható cikk pontosan eligazít minden részletről, a támrendszerről is.
Hello ninovarga! Szerinted Szegeden tudnék biztosan olyan kivi fajtákat beszerezni, mint pl. neked meg Vastaghéknak van? :) Floo már mondta a metneten, hogy tavasszal ültetessem ki majd a beszerzett töveket... Szerinted erre a kerítésre érdemes lenne ráfuttatni? Vagy csináljak valami támrendszerfélét helyette?
Ha ennek a duplája lesz a végeredmény, akkor az 262 200. Képzeld el, ha tizenkét ilyen lugasuk lenne, amivel évi 24 napot dolgoznának: lugasonként egyet számítok a tavaszi metszésre, egyet pedig a szüretre. Mivel az év többi részében csak gyönyörködni kell benne! Abban az esetben ugye havi 260ezer forintos fizetésnek felel meg. De ha a kereskedő 100%-os árréssel dolgozik és ő, mint termelő csak a felét kapja, akkor is havi 130ezer. Évi 24 nap munkáért talán nem is túl rossz bér.
Na de ez még nem a végeredmény! Délben tartottak ott, de még nem voltak benne biztosak, hogy ma lesz-e türelmük és erejük az egészet leszedni! A szemenyei szomszédasszony is ma szüretelte a baromfiudvari kivit. Tíz ládával lett neki, de még nem mérte le a súlyát. Holnap szolgálok képekkel és adatokkal. Most már talán aki akarja, megérti, miért beszéltem mindig olyan nagy hévvel és lelkesedéssel a kiviről és amikor a szagemberek egykori megbocsájthatatlan tévedéseiről beszéltem, mennyire kellett moderálnom magam, hogy CSAK olyanokat mondjak, amilyeneket mondtam.
Vastagék szüretén fellelkesülve Flooval elmentünk leszedni a hegyi lugasom termését. Alábecsültük a mennyiséget, mert a magunkkal vitt "göngyöleg" elégtelennek bizonyult, így a gyümölcsmennyiség kb. egyharmadát rajta kellett hagynunk. Pontosan ötven kilót hoztunk haza. Ha valamivel dicsekedni akarnánk, (bár Vastagék mellett nehéz) akkor a minőségre kellene hivatkoznunk, ami olasz kritériumok szerint is 90%-ban elsőosztályú. Mindez öntözés nélkül a szőlőhegyi agyagon: egy tövön háromnegyed mázsa elsőosztályú kivi.
Nincs még végleges adatom Vastagék termésmennyiségéről, olyan folyamat zajlik, mint választások után a szavazatszámlálás és a végleges összesítés az eredményhirdetés előtt. A hivatalos mérlegelés még nem történt meg. Nem kis feladat. Jelenleg a pincétől a padlásig a kivi uralja a belső tereket.
Igen, ez a kákinak egy kis gyümölcsű, vad faja. Azzal egyenértékű a kákik között, mintha valaki erdei vadcseresznyét hirdetne a szép, nemes cseresznyefajták ellenében. Az evolúciónak ezen a fázisán már Magyarországon is túljutottunk (de legalábbis túl kellett volna jutnunk)!
Dél körül megnéztem, Vastagék hol tartanak a kiviszürettel. Számlálva szedték a kivit és vödrönként hordták be a kamrába, az ezerkilencszázadik környékén jöttem el tőlük, de akkor még szedésre várt a lugas, képen látható, gyümölccsel teli része. Abban maradtunk, hogy este érdeklődni fogok, hogy sikerült-e ma befejezniük, holnap pedig lefotózom az irdatlan kivimennyiséget (amit egyetlen tő produkált).
Vastagék még nem szüreteltek. Most érdeklődtem tőlük, holnap akarják leszedni. Remélem sikerül néhány fotót készítenem, meg valahogy a hiteles mérlegelést is megoldanom, mivel több, mint érdekfeszítő.
Ma még szemet gyönyörködtető a paprika Linka néni szomszédjánál a Mura síkján, de lehet, hogy néhány nap múlva már csak a dombok bajnokjelöltjei maradnak talpon a paprikalegtovábbépenmaradási versenyben.
Igen, nekem is azon akadt meg a szemem, hogy az olaszok lefagyasztják a hím virágok virágporát, majd később a női ivarú virágokat mesterségesen porozzák be!!!
Ma megtörtént Linka néni lugasa első értékelhető termésének szürete. A képeken fia szedi a gyümölcsöt, miközben ő felügyeli a szüreti munkálatokat. Végül pedig a büszke kivitermelő saját termésével. Egy teli kosár finom kivi. Kezdetnek nem rossz...
