ó anyám ments meg. Ha tudom, hogy most egy hétig inverter/konverter/trafó/fázisváltó/fázishasító elméleti vita indul egy szimpla autó töltés mágneskapcsoló kapcsán....
Most jutott el a tudatomig, mire akarsz kilyukadni.
"A váltakozó áram vagy váltóáram (angolul alternating current, rövidítve: AC) olyan elektromos áram, amelynek iránya és intenzitása periodikusan változik."
A váltóáram azért elfogadott megnevezés. Senki gondol a helikopterre.
Igen, aztán a kitérőfeltépést mégis váltófeltépésnek hívják. Az oka is egyszerű, ugyanaz a problémakör, mint az inverter kapcsán: a váltó(rész) a kitérő egyik részegysége. Úgyhogy ez a példa sántít, nemcsak a bankban van váltó.
Gyakori mostanában, hogy szavakon lovagolunk. Nagyon fontos a pontos fogalmazás de egy-egy pontatlanabb megfogalmazás vagy külföldi tanulmány miatt máshogy használt kifejezés nem teszi érthetetlenné a témát ha valójában meg akarjuk érteni.
Ma nagyon elterjedt a kapcsolóüzemű átalakítás, a DC-DC is egy "váltóirányítás" után fel/letranszformált majd egyenirányított feszültséget jelenti. A szinuszos kimenetű UPS-ek is PWM modulált kapcsolóüzemű tápegységek nem egyenirányított kimenettel. Ez a technológia hihetetlenül érdekes és hasznos.
Az "Inverter/Inverteres/ annyit jelent, hogy ezt a kapcsolóüzemű technológiát használja a szabályozási/vezérlési feladatok végrehajtására. Kandó még máshogyan oldotta meg nem kevésbé zseniálisan ;-)
Akkor például a hegesztő invertereknek is kell valami új nevet találni, mert egyenáramú kimenetük van. Az a baj, hogy másképp nem is hallotam ezeket emlegetni, csak úgy hogy trafós, vagy inverteres a gép.
A (teljesítmény) inverter olyan elektronika, amelybe egyenáram megy be és váltóáram jön ki és energiaellátás a feladata. Ezerféle olyan kapcsolóüzemű készülék létezik, amelynek nem nem az a feladata, hogy váltóárammal lásson el valamit (pl aszinkron villanymotort), ezeket a berendezéseket hiba lenne inverternek nevezni még akkor is, ha belső működésének egy kis részét valóban egy inverter áramkör képezi. Tehát egy mobiltetelfon töltő, számítógép tápegység, TV, stb kapcsán szerintem ne használjuk az inverter szót, ezt hagyjuk meg a váltóáramú kimenetű teljesítmény elektronikáknak.
"A mai tápegységek kapcsolóüzeműek, ezekben a töltőkben is az van, amit a szleng inverternek hív."
Ez szerintem nem szakmai szleng, hanem tájékozatlanság. Azok hívnak mindent inverternek, akik nem igazán értik ezt a területet. Az a szakember aki egyszer az életben rászánt egyetlen órát erre a területre, az soha többé nem fog még véletlenül sem invertert mondani ott, ahol egész biztosan nem inverterről van szó.
Nem viccelek, szerintem elég egyetlen óra odafigyelés és attól kezdve akár egy hetven éves villanyszerelő is tökéletesen tisztában lesz a kapcsolóüzemű ketyerék alapelveivel. És azzal is, hogy közöttük az inverter miért csak az egyik lehetőség.
Na jó, de ennyi erővel minden kapcsolóüzemű táp egyenirányító, mert van benne egyenirányítás is. :-) Definícióját tekintve a készüléket fekete dobozként szokás vizsgálni, vagyis mi megy be, mi jön ki belőle.
Nem egészen. Mármint hogy nem történik meg minden kapcsolóüzemű tápban.
A DC-DC konverter is kapcsolóüzemű táp, ami pl 12-ből 5V-ot csinál a szivargyújtóba dugva, hogy tölthesd a mobilodat, mégsem inverter.
Könnyű is meg nehéz is meghatározni, mi az az inverter. Alapvetően DC-ből csinál AC-t, vagyis az egyenirányító fordítottja. És ez az AC valóban AC, vagyis a nullához képest pozitív és negaítív irányba is ugyanakkora feszültségcsúcssal rendelkezik.
Legjellemzőbb változata a szünetmentes táp, bár abból is a valódi szinuszosoknál kezdték haszálni ezt a kifejezést. Azóta a motorok meghajtására szolgáló áramköröket is így hívják (inverteres klíma, inverteres mosógép stb), amiket régen csak frekvenciaváltóknak hívtunk.
A bekötés jó. Ha melegedett a kondi, akkor a kondival, vagy a tekerccsel baj van. Esetleg nem üzemi kondi, vagy kisebb feszültségű. Vagy valamelyik tekercs menetzárlatos. De ha elindult, próbáld ki egy másik kondival.
