"Ez egy jól szigetelt téglaház, itt nem kell, hogy folyton meleget sugározzon a kályha, mert a falak + a födém elraknak belőle másnapra is. :)"
Nálam szerintem elég jó a hőszigetelés(K=0.22), és teljes a komfort a 3.5tonnás kályhával ami folyamatosan fűt. Sőt még a padlót is temperálom a 4tonnás tömegkazánnal folyamatosan. Még sincs túlfűtés, de nem is hűl ki a rendszer ha minden nap megkapják a napi adagot (10-20kg).
A tömegkályhában 30kg fánál kb. 5-6kg fa energiája megy ki a kéményen. Nálam 100 fokos az átlag füst hőmérséklet, 130 a csúcs 20kg fánál, és 2 óra alatt leég. Az össz hatásfok kb. 90% lehet.
1 óra alatt csak 15kg fát lehet gazdaságosan elégetni, de azt is csak fenyő vagy nyárfából, legalábbis tömegkályhában. Ez átlagosan 2.2kWh hőigényt tud fedezni 1 napra
Még a végén kiderül, hogy nem hülyeség, amit tapasztaltam: ugyanannyi fát ugyanolyan kinti hőmérsékletnél elégettem:
- majdnem teljes levegőn
- közepesen
- lefolytva-kék lángokkal
Többször kipróbáltam mindegyiket, végeredménynek (mennyire lett meleg) a másnap esti hőmérsékletet vettem, következő begyújtás előtt.
Tapasztalat: ugyananolyan meleget csinált mindegyik módszer, a lefolytott égés mintha kicsit gyengébben teljesített volna. (Csak fél fokokban mér a termosztát, ennyivel maradt le párszor a többitől.)
Ez egy jól szigetelt téglaház, itt nem kell, hogy folyton meleget sugározzon a kályha, mert a falak + a födém elraknak belőle másnapra is. :)
Megfogadva az itteni tanácsokat, jó magasan van bekötve az apparát, a füstcső sok meleget leadhat, mert érezhetően más a hőmérséklet a 2 végén. :)
Tisztelt Fórumozók, tudnátok javasolni egy jó ár-érték arányú 27-30 kWatt körüli vízteres kandallóbetétet? Külön hálás lennék, ha valami műszaki rajz-szerűség is lenne hozzá. Az alapkérdés ez, mert egy 250 mm átmérőjű kémény már benn van a falban és ehhez kellene idomítani egy betétet. Köszönettel
Azért ez szerintem nem ennyire egyszerű. Nem csak a tűztér méretétől és a kémény keresztmetszetétől függ ez, s nem is csak a kémény magassága szól még bele.
Az ajtónyílás mérete, a tűztér kiégőjének keresztmetszete, a járatok hossza, keresztmetszete, a keresztmetszetek arányos csökkentése mind éppoly fontos.
Kísérletezhetsz, vagy számolhatsz, vagy megkérhetsz egy szakit, aki segít megtervezni.
Sziasztok! Tekintve, hogy egyre látványosabban alakul a kandallóm építése, gondoltam, elbüszkélkedem vele. :) Ide feltöltöttem néhány képet az építés jelentősebb fázisairól. Minden észrevételt, megjegyzést örömmel fogadok (itt is, ott is).
Viszont ehhez hozzátartozik egy kiigazítás is, miszerint ez a 4,2 m3/kg laboratóriumi, vagy számított mennyiség. A tökéletes égéshez ezért légfelesleg bevezetésére van szükség, melynek mennyisége függ a kémény huzatjától, a levegőnyílások méretétől, a tűztér jellegétől, alakjától, sőt még a levegő bevezetésének helyétől is. Tehát ez egy kiindulási irányszám, ami könnyen lehet 5-6 m3 is a gyakorlatban.
Erre én nem tudok pontos adatot, de egy kályhás oldalon a 10 m3-nél jóval kevesebbet találtam: "1. Az égéshez levegő, pontosabban oxigén kell. Minden éghető anyagnak megvan a levegőszükséglete, így például a fának 4,2 m3 levegőre van szüksége kilogrammonként. Tehát egy kg fa tökéletes elégéséhez 4,2 m3 levegő szükséges. " Forrás:
A belső samott mag, ami felveszi. Nem sugározza le olyan gyorsan, mert ez a samott mag (ami az intenzív tökéletes égés magas hőmérsékletét felveszi) nem érintkezik közvetlen a szoba levegőjével! 'Csak' belülről sugározva melegíti a külső héjat, az égés után is (nálam 2-3 ó múlva melegszik át a kályha külső a tűz kialvása után); és ezzel a 'csillapítással', és 'időbeni eltolódással' a 12 cm!-es külső fal lassan-hosszan adja ki magából a meleget.feltöltve videón láthatod az égés közötti kül-t
A tömegkályha technológiáját tekintve a cserépkályhához hasonló felépítésű, csak magasabb hőmérsékletű és jobb hatásfokú égés történik benne. Samott van ebben is, abban is. Ha a cs.k.-nak elhiszed a dolgot, akkor egy t.k.-nak miért nem hihető? Nem értem, mit nem értesz?
Érdekelne a mellékelt adat (nem találom). A légszükséglet a tökéletes égéshez számított, azaz hogy mennyi oxigén kell a fában lévő összes szénhidrogén oxidációjához. Ez szigorúan az eltüzelendő fa mennyiségéhez kell, itt most mindegy hány fok van a tűztérben, ez egy minimum érték. Az elnyújtott égés természetesen nem füstölés, szénégetés (a kéményen nem is látszik hogy bent tüzelnek olyan átlátszó a kilépő "füst"), így az égés tökéletes, csak fehér hamu marad másnapra. A kémény nyitvahagyás magaslabda, mert nem értem miért számít, ha úgyis csak egységnyi levegő megy ki rajta akár 6-akár 12 óra alatt.
Hát, ... a lényeg hogy működjön. Bár nekem felfoghatatlan ha valami ilyen gyorsan ekkora hőt vesz fel (ennyire jó hővezető), akkor hogyhogy nem sugározza le csaknem ilyen gyorsan is, akár 3-4 tonna, akár több. A cserépkályha tiszta ügy mert cserép meg tégla, szép lassan felmelegszik és szép lassan lehül. De ez a szupergyors hőfelvétel + szuper lassú hőleadás nekem sehogy sem logikus. Meg lehet ezt nézni esetleg valahol?
Sziasztok! Tégla kályhával kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Régi építésű családi házban szeretnék téglakályhát építeni saját kezűleg.A legkisebb méretű (keresztmetszetű) falazott kéményem van (14x14).A tűzteret 58 cm széles/37mély/65cm magasra tervezem.A tűztér felett 2 vízszintes (csiga)járattal.Szerintetek ekkora kémény keresztmetszet elég egy ilyen méretű tűztérhez? A kályha egy részét vakolnám.Szerintetek érdemes valamelyik zsákos hőálló vakolatot (Hafnerputz) használni valamilyen vakolat erősítő hálóval.Vagy elég a sima agyag habarcs , amivel a kályhát is rakom + vakolat erősítő háló.Szeretném színezni is , ezt hogy tudom megtenni? Milyen vastagon vakoljam a kályhát?
Bocs tegnap este nem voltam net köz-ben. Az 1 ó égés az KB 1 Ó volt! Én egyébként még nem tüzeltem benne ~25 kg-t. A napi tüzelőmenyiség 8-12 kg volt, és naponta egyszer. Ez 50perc-1 ó 15 perc alatt égett le (fától is függ). De be lehet kétszer 10 kg-al is gyújtani természetesen=>2* KB 1 ó. De a lényeg valóban azon van, hogy nem parázságyon izzítjuk a fát, hanem nagy hőmérsékleten, tiszta égést hozzunk létre a kályha belsejében. A kályha pedig nem néhány kg, hanem min 3-4 tonna (150 samott, + 4-500 km tégla..); ami elvégzi a nagy hőmérséklet felvételét, elnyújtott leadását: és ez nem csak számítás, elmélet: gyakorlati tapasztalat!
Valószínűleg a többlet levegő számításod lehet kicsit Temporisos. A magasabb hőmérséklet és a jó keveredés szerintem lehetővé teszi a jóval kevesebb többlet levegő adagolását, tisztább égés mellett. Amint a mellékelt adatok mutatják, a fa teljes energiájának 60%-át tisztán a vízen mértük, a maradék fele pedig sugárzó hő formájában benn maradt. Azóta Dpek ovábbi módosításokkal az átlag kilépő hőmérsékletet 100-120 fokra vitte le. Szerintem a ha kevés levegővel nyújtod az égési időt, és ezzel balanszírozol, nehezebben tudsz tiszta égést produkálni. Abban pedig nem vagyok olyan biztos, hogy a lassúbb áramlással arányosan csökken a hőveszteség. Ráadásul 6-8x hosszabban van nyitva a kéményed. De nem akarok senkit meggyőzni.
A helyzet közel sem ennyire rossz. A szilárdtüzelésű berendezések normál kéményhuzat mellett max. 10 m3 levegővel égetnek el 1 kg fát. Ebben nagy különbség van köztük, lehet akár 5-6 m3 is. Ha a legrosszabb verzióval számolsz, akkor is kevesebb mint 1 kWh hőmennyiség távozik 200 C°-os füstgázzal 1 kg fa elégetése során. Ez így magában 80% feletti hatásfok lenne.
