Szeretek fával dolgozni,és fűteni,remélem így is marad, kandallót mindenképp szeretnénk, gondoltam akkor már olyan legyen amivel az egész házat fűteni lehet, így jutottam el a temporishoz.
Sok elégedett temporis használóról olvasok itt is és egy másik fórumon is.
Mivel gáz nálunk nincs két fatüzelésű fűtés megoldás egy házban kicsit luxus szagú.
Te a házad hány százalékát fűtöd vele, meleglevegő csövezés van nálad?
A kiégő az első járatba forduló nyílás, amelyen keresztül a tűztérben levő nagy térfogatú és forró gázok az első járatba jutnak.
Igazad van: a függőleges járatok jobbak, de én szása vázlatára válaszoltam: a függőleges járatok mellett sokkal kisebb (és jobb) tűzteret kellene építeni, de ezt nem volna könnyű egy-két hozzászólásban leírni. S ha már vízszintes járat, akkor az legyen téglalap alakú, és érdemes egy kicsit túl is méretezni, hogy a felgyülemlő égéstermékek (hamu, pernye), lehetőleg ne tömítsék el idejekorán. Ez az elrendezés azonban feltételezi a rostély- és hamuajtó nélküli, ún fatüzeléses építésmódot.
A tűztér magasságát azért növelném, mert a tűztérben levő gázok térfogata lényegesen nagyobb, mint a járatokban levőé, ezért valamiféle egyensúlyi helyzetre kell törekedni, hogy ne az ajtón vagy a levegőztetőnyíláson keresztül távozzék - a lakótér felé. Ez az elrendezés egy - a kiégő alatt elhelyezett - füstterelővel ráadásul tökéletesebb égést biztosít azáltal, hogy a tűztérben keletkező visszaörvénylések következtében azoknak a gázoknak egy része is elég, amelyek egyébként elégetlenül távoznának a füstjáratokba, különböző veszélyeket idézve elő.
"A tk nagyon szimpatikusnak tűnik (a feltöltött film is tuti), csak az a gyors felfűtés lassú hőleadás nem szimpatikus. Vagy gyors - gyors (vaskályha), vagy lassú - lassú (cserépkályha). Ki kellene számolni hogy mondjuk 4 t tégla, samott milyen gyorsan mennyi hőt tud felvenni max., bár mindegy ha a gyakorlatban bevált." Nincs itt semmi ellentmondás, nem is szabad lenni, ha a gyakorlat is megerősíti. Csak ismételni tudnám magam, hogy a külső 'felfűtése' még a tűz kialvása után is tart!!! hiszen a felforrósított mag (ami a cser.k-val ellentétben 12 cm!) belülről melegíti a külső héjat! Hogy mennyi mi mennyi hőt tud elraktározni, fizika, az alábbiak fügvénye: -az anyag testsűrüsége -az anyag fajhője Ezért egy testnél (KÁLYHA): -az adott testsűrüségű, fajhőjű anyagokból mennyi kerül beépítésre (összes tömeg) -az égés időtartama -és ne feledkezzünk el:HŐMÉRSÉKLET KÜLÖNBSÉG! Ha egy 20 C-os tárgyat 520-al melegítünk 10 percig (különbség 500 c); az ugyanaz mintha 5 percig tennénk 1020-al (kül:1000 C). Ezért van hogy relatíve rövidebb, de intenzívebb a felfűtési periódus, míg a hő leadása hosszú: ne feledkezzünk meg a kályha 'lezárásáról'.
A korrektség kedvéért: ez nem az én kályhám, hanem dpek-é, csak azért ezt linkeltem, mert nem nagyon ismerek más feltöltött videót, ami a tömegkályhát működés közben mutatná. Az én kályhámról, és az égésről képet 16847,16852 hsz-ban találsz.
Na most rajöttem, hogy vízteres a gyermek. Klassz lenne látni egy szezonátlagot, megpróbálok valami hasonlót a temporisról összerakni, különösen a füstgázzal eltávozó hőmennyiség érdekelne az eltüzelthez képest, mert ugyebár a többi bennt marad a házban.
Az elnyújtott égés annak jó aki nem akar a kéményen át meleget pazarolni. Nálam teljes fokozaton 40%-al, félig foltva 20%-al kell több tüzifa ugyanolyan meleghez, mint 1/4 fokozaton elizzítva, elfolyatva a lángokat. Én a tűz látványának és az izzó fa varázsának a híve vagyok, emiatt tutira elfogult is, de a fent leírt tapasztalatom több évi tüzelés következtetése is egyben. Aki fűt (fűtött) modern gázkazánnal, az több szezon alatt össze tudja hasonlítani a fatüzelése hatásfokát a gázéval, és ezen keresztül másokéval is. Az én vitopend 100-as gázkazánom alapján tudom, hogy a fatüzelés a temporissal veri a 80%-ot hatásfokban (87,7%) = (2,85 kg fa/m3 gáz). A tk nagyon szimpatikusnak tűnik (a feltöltött film is tuti), csak az a gyors felfűtés lassú hőleadás nem szimpatikus. Vagy gyors - gyors (vaskályha), vagy lassú - lassú (cserépkályha). Ki kellene számolni hogy mondjuk 4 t tégla, samott milyen gyorsan mennyi hőt tud felvenni max., bár mindegy ha a gyakorlatban bevált.
"Ez egy jól szigetelt téglaház, itt nem kell, hogy folyton meleget sugározzon a kályha, mert a falak + a födém elraknak belőle másnapra is. :)"
Nálam szerintem elég jó a hőszigetelés(K=0.22), és teljes a komfort a 3.5tonnás kályhával ami folyamatosan fűt. Sőt még a padlót is temperálom a 4tonnás tömegkazánnal folyamatosan. Még sincs túlfűtés, de nem is hűl ki a rendszer ha minden nap megkapják a napi adagot (10-20kg).
A tömegkályhában 30kg fánál kb. 5-6kg fa energiája megy ki a kéményen. Nálam 100 fokos az átlag füst hőmérséklet, 130 a csúcs 20kg fánál, és 2 óra alatt leég. Az össz hatásfok kb. 90% lehet.
1 óra alatt csak 15kg fát lehet gazdaságosan elégetni, de azt is csak fenyő vagy nyárfából, legalábbis tömegkályhában. Ez átlagosan 2.2kWh hőigényt tud fedezni 1 napra
Még a végén kiderül, hogy nem hülyeség, amit tapasztaltam: ugyanannyi fát ugyanolyan kinti hőmérsékletnél elégettem:
- majdnem teljes levegőn
- közepesen
- lefolytva-kék lángokkal
Többször kipróbáltam mindegyiket, végeredménynek (mennyire lett meleg) a másnap esti hőmérsékletet vettem, következő begyújtás előtt.
Tapasztalat: ugyananolyan meleget csinált mindegyik módszer, a lefolytott égés mintha kicsit gyengébben teljesített volna. (Csak fél fokokban mér a termosztát, ennyivel maradt le párszor a többitől.)
Ez egy jól szigetelt téglaház, itt nem kell, hogy folyton meleget sugározzon a kályha, mert a falak + a födém elraknak belőle másnapra is. :)
Megfogadva az itteni tanácsokat, jó magasan van bekötve az apparát, a füstcső sok meleget leadhat, mert érezhetően más a hőmérséklet a 2 végén. :)
Tisztelt Fórumozók, tudnátok javasolni egy jó ár-érték arányú 27-30 kWatt körüli vízteres kandallóbetétet? Külön hálás lennék, ha valami műszaki rajz-szerűség is lenne hozzá. Az alapkérdés ez, mert egy 250 mm átmérőjű kémény már benn van a falban és ehhez kellene idomítani egy betétet. Köszönettel
Azért ez szerintem nem ennyire egyszerű. Nem csak a tűztér méretétől és a kémény keresztmetszetétől függ ez, s nem is csak a kémény magassága szól még bele.
Az ajtónyílás mérete, a tűztér kiégőjének keresztmetszete, a járatok hossza, keresztmetszete, a keresztmetszetek arányos csökkentése mind éppoly fontos.
Kísérletezhetsz, vagy számolhatsz, vagy megkérhetsz egy szakit, aki segít megtervezni.
Sziasztok! Tekintve, hogy egyre látványosabban alakul a kandallóm építése, gondoltam, elbüszkélkedem vele. :) Ide feltöltöttem néhány képet az építés jelentősebb fázisairól. Minden észrevételt, megjegyzést örömmel fogadok (itt is, ott is).
Viszont ehhez hozzátartozik egy kiigazítás is, miszerint ez a 4,2 m3/kg laboratóriumi, vagy számított mennyiség. A tökéletes égéshez ezért légfelesleg bevezetésére van szükség, melynek mennyisége függ a kémény huzatjától, a levegőnyílások méretétől, a tűztér jellegétől, alakjától, sőt még a levegő bevezetésének helyétől is. Tehát ez egy kiindulási irányszám, ami könnyen lehet 5-6 m3 is a gyakorlatban.
Erre én nem tudok pontos adatot, de egy kályhás oldalon a 10 m3-nél jóval kevesebbet találtam: "1. Az égéshez levegő, pontosabban oxigén kell. Minden éghető anyagnak megvan a levegőszükséglete, így például a fának 4,2 m3 levegőre van szüksége kilogrammonként. Tehát egy kg fa tökéletes elégéséhez 4,2 m3 levegő szükséges. " Forrás:
A belső samott mag, ami felveszi. Nem sugározza le olyan gyorsan, mert ez a samott mag (ami az intenzív tökéletes égés magas hőmérsékletét felveszi) nem érintkezik közvetlen a szoba levegőjével! 'Csak' belülről sugározva melegíti a külső héjat, az égés után is (nálam 2-3 ó múlva melegszik át a kályha külső a tűz kialvása után); és ezzel a 'csillapítással', és 'időbeni eltolódással' a 12 cm!-es külső fal lassan-hosszan adja ki magából a meleget.feltöltve videón láthatod az égés közötti kül-t
