Segítséget szeretnék kérni, a tágulási tartalyom nyomását illetően.
Adott egy majdnem kész központifűtés rendszer. A napokban szeretnénk vízzel feltölteni, de a tágulási tartályt nem tudom mekkora nyomásra állítsam be. Nincs erre valami laikus ember számára egy érthető képlet, ami alapján tudnék számolni?
Vagy itt egy hozzá értő mester aki ebben tudna segíteni?
puffer 1500l kazán 400l Tágulási tartály 200l Rendszer megközelítőleg 50-55 l vizet tartalmaz (radiátor + csövezés) Így kb 2150-2155 l Az ami a rendszerben van.
Érdekelt a téma és a vázlat alapján egy sémát összedobtam, hogy a tendenciát látni lehessen.
Először leméreteztem normál körülmények között. Itt látható, hogy az indító csőméret 40x3,5 azaz csak a kétszerese (négyszerese) a rendelkezésre állónak.
Aztán 20-s csőre. Na itt már látni, hogy a csőben a sebesség 2m/s ami már vizi orgonának kis megfelel. De ha ettől az apróságtól eltekintünk akkor mg jó is lehet, de legalább két szivattyú kell sorban és máris jó lesz a rendszer. De ha a hőfoklépcsőt nagyobbra vesszük akkor kedvező irányba lehet befolyásolni a rendszert. De ezt már meghagyom a kollégáknak.
Nekem van keresztbekötött és csak alul ellentétes oldalon kötött radiátorom is. Ha újra csinálnám, ez utóbbival kötném mind, nekem egyenletesebben melegszik.
Első körben csináltass egy nyomáspróbát. Ha nem ereszt a rendszer, akkor már szerencsés vagy. A kazán köré építtesd/építsd ki a szükséges biztonsági elemeket, a tágulási tartály méretezésére van egy oldal, hamar meg lehet találni. A radiátorok katalóguslapján ott van, hogy hány liter víz fér beléjük, annak vedd a másfélszeresét a csövek miatt, add hozzá a kazán vízszükségletét, és az alapján számolj tágulásit. Itt már sok mindent nem lehet tenni. Ha nagyon nem fog működni, akkor utólag falon réz vagy acélcsövekkel még lehet építeni egy jó rendszert.
részben --> nincsen a kazán helyén kiépítve a csövezés...... és igen 10 éve ebben az állapotában van a téma ,gerinc és a leállások ,szelepekkel megvannak , Én meg nem találgatok vagy ami vagy
Ha a rendszer mát kiépítésre került, az nagy baj. Most kéne egy szakértőt szerezni, aki lemodellezi a meglévő állapotot, és megnézi, hogyan lehet ebből valamit kihozni, ez már tényleg nem a fórum kétsoros beírásával lehet orvosolni.
Ha a linkelt ábra szerint van megcsinálva, azt nagyon nem lehet elszúrni. Neki ugyanúgy körben lesznek a radiátorok. Végülis az is gerincről leágaztatott rendszer.
Szerintem nem kéne egy 1.0-userrel egy tichelman rendszert kialakítani, szinte biztos, hogy elqrja.
Egy egyszerű gerincről leágaztatott rendszer tökéletesen megfelel, ha az méretezve van, amennyiben termosztatikus szelepeket építesz be, még fojtani sem kell a radiátorokat, tehát elkúrni nagyon nehéz!! De a csővezetéket méretezni kell, vagy ész nélkül nagyobb átmérőket kell beépíteni.
Rendben, köszönöm ! egy próbát megér ! közben vásároltam egy puffert igaz nem nagy ,de olyan áron volt 2 szivattyúval együtt , hogy kár lett volna kihagynom ,700l -es, szigeteléssel , és minden tartozékkal
Talán még annyit, hogy puffer, azaz hőtároló se ártana a rendszerbe. Egy ekkor háznál gázfűtésnél 4 - 6 kW elegendő, de hát ez más. A 38 kW egy nagy lökést ad az egészrendszernek. A cső anyaga passz én még a vascsöves világban gondolkodom.
Szerintem a legszűkebb lyukak a mágnesszelepnél és a mosószer kimosó fúvókáknál vannak (persze ha az apácazárdákat nem vesszük figyelembe :-) ). Azok nem jó, ha szennyeződnek mondjuk egy kis spénnel.
Próbáld meg leskiccelni úgy az alaprajzot, hogy rajta legyenek az ablakok, és a radiátorok tervezett helye. Ha a ház közepén megy a gerinc, az ablakok alatt lévő radiátorok messze lesznek. Padlóban, falban, vagy látható szereléssel vinnéd a csöveket?
Radiátor szelepek fent vannak/az elzárók ,2 tagos radiátorok lesznek , kazán is meg van már, 38kw-os totya (kicsit túlméretezve )
Radiátorok is túl lettek méretezve ,A ház 50cm-es vert salak falból , vegyítve téglával, vályoggal !Nyílászárók részben cserélve ,de pl a folyosón 1 réteg üveges 160x180-as ablakok vannak ! Egyébként hasznos alapterülete 90négyzetméter azaz 270 légköbméter
Szia, HA van szűrő a központi ágon. De ha van is, az szerintem durvább (nagyobb lyukú) lesz. A mosógép gyártó nem véletlenül rakott szűrőt a mosógép vízbevezetésére, bizonyára úgy gondolták, hogy a nagyobb szemcsék károsíthatják a mosógépet, amúgy tényleg mi értelme lenne?
Nem én találtam ki hogy kettő legyen... gondolom biztonsági okból hogy ha az egyik szűrő felmondja a szolgálatot, legyen ott a másik. Olvastam amúgy amit írtál természetesen és próbálom értelmezni ha már vetted a fáradtságot hogy leírd, szóval a "hollander anya vállát kend meg" az azt jelenti hogy a hollander anyában levő gumit, ami ebben az esetben mivel szűrő lett beletéve, az kúpos szűrő gumipereme, jól értem? jano5691 is ezt írja "amit a hollandi pereme rászorit a csap ellendarabjára".
Vazelin helyett gondolom a vizesek által kerámiacsap kenéshez használt sima piros-fehér tubusos szilikonzsír is jó? Köszönöm!
Igen, két helyen szokott lenni szűrő, magán a mosógép vízbemenetén, amihez úgy lehet hozzáférni hogy a mosógépbe csatlakozó vízbekötő cső 90 fokban elfordított hollandiját lecsavarjuk, illetve a fali vízcsatlakozóhoz csatlakozó cső egyenes végén is, de én sem értem, minek kell két szűrő helyen is, mert duguláskor akkor mindkét helyen ki kell pucolni.
Ezeket ahogy olvastam kézzel kell meghúzni, pont azért hogy ne legyen "agyonhúzva". Na most ha nekem kézzel meghúzva is csavarodik a cső, akkor annak mennyire csavarodik aki fogóval húzza? Azért a vizes dolgok nem viccek, mert ha nincs eléggé meghúzva a csatlakozás és nincs elzárva a fali csap mosás után (nem mindenhol divat elzárni) akkor szépen elönti a házat a víz. De felfogtam hogy szerinted ha már csavarodna a cső, akkor az már épp eléggé meg van húzva. Pedig én olyankor még kézzel is simán tudok rajta húzni. Köszi az infót!
Azt a részt kend meg, amit a hollandi pereme rászorit a csap ellendarabjára. Hogy csússzon és ne ragadjon meg!!
Különben meg egy sima kombinált fogóval is megfoghatod a tömlő végét. Esetleg tegyél rá valami védő izét, hogy nem nyomja össze a fogó. Mondjuk, ha már annyira fogni kellene, akkor valami nincs rendben azzal a hollandival.
Hogy tényleg lehessen látni miről van szó, csatoltam két képet, az egyik egy sima mosógép vízbekötő cső egyenes vége, a másik meg egy fali vízcsatlakozó.
Szóval van a mosógép vízbekötő cső, ami a fali vízcsatlakozásra csavarozható (a csavarozható részt te hollandi anyának hívod). Ebbe raktam egy kúpos fémhálós szűrőt is gumiperemmel, mivel mosógéphez ez ajánlott. Persze időnként ez szépen el is dugul. Na most ha elkezdem tekerni a mosógép vízbekötő cső hollandi anyáját a fali vízcsatlakozóra, akkor egy ideig a képen látható fémszorítást kézzel megfogva meg tudom fogni annyira hogy ne tekerje a csövet is, de egy idő után annyira szorul, hogy nem fog menni, és a cső tekeredik ahogy a hollandi anyát tekerem. Visszatekergetni a csövet a fémes leszorításnál fogva nem tartom egészségesnek. Szóval mit ajánlasz te itt kenni?
Másik csövet. A sima menetes csatlakozó az egy hollandi anya , jellemzője hogy rá lehet csavarni az ellendarabra, úgy hogy a csövet nem csavarja meg. Valószínűleg beszáradt.
Próbáltam szabatosan leírni mit szeretnék, és most újra olvasva lehet nem hangsúlyoztam hogy sima menetes csatlakozóról van szó, ami a sima mosógép vízbekötő csövön van. Te mit ajánlasz ezen kenni pontosan?
Központi fűtést szeretnék kiépíteni a következő képpen.
Rendszer ezekből épúlne fel. Vegyes kazán, 500as puffer, 2 körös osztógyüjtő és 1db hőcserélő (konyha, fürdő padló fütése miatt itt 16os 5rétegűcső 10cm es osztásba tekerve) továbbá cső rendszer főág 25mm szénacél cső pess idommal leág 16mm vagy 18mm szénacél
A rendszerbe padlófűtést leszámítva 4 db 180cm es radiátor és 1 db 120cm radiátor lenne.
Ház nem emeletes. Kb. 96nm alapterület. Falak 60cm vályog.
Szerintetek evvel az elképzeléssel kivitelezhető lenne? Üdv. Ati
Sziasztok, a mosógép szabvány vízbevezető flexi csövének a csatlakozóját hogyan lehet felcsavarni a fali hidegvíz cső csatlakozójára úgy, hogy ne tekeredjen meg a flexi cső (azaz ne feszüljön)? Gondolom ellen kéne tartani a tekerés ideje alatt, de ezt egy fémfogóval nem tartanám egészségesnek, egyéb javaslat? Köszönöm!
Ha a szivattyú az előremenő ágban van egy hőcserélő után, akkor is?
Vagy itt inkább a visszatérőbe a hőcserélő és a radiátor közé? (A jobb oldali kocka a radiátor, és tekintsünk el attól, hogy ez így életképtelen lehet).
van egy mosdócsapom, gombos zuhanyzó elválasztóval, ilyesmi:
Ha a csapon engedem a vizet, van nagy nyomással hideg is, meleg is, hibátlan.
Ha viszont zuhanyzóra kapcsolom, csak meleg van.
Mi baja lehet ennek? Gondolnám, hogy a víz keveredése a csap tövében történik, nem a gombos elosztóban.... akkor viszont csap módban se lenne jó. Valaki tapasztalt már ilyet?
Találtam egy rajzot. Az 58-asra irja, hogy 'kompenzációs edény', a 60-ra meg, hogy dugó, mágnessel. Valszeg ott kell tölteni, visszanyomott dugattyú állásban. A mennyi az tényleg kérdés, de abban az állásban szerintem tele lehet nyomni, mert munka közben csak elvesz belőle a szivattyúja.
Van egy ilyen Rems PowerPress ACC préselő gép, ami szétesett. Nem nálam, csak stréberkedek, hogy esetleg össze birom rakni.
Meglátásom szerint a forgó pofatartót biztositó hernyócsavarok jöttek ki (elvesztek) és a felhasználó szépen letekerte az egészet. Az olaj elfolyt. A menetes rész nem sérült, simán össze lehetne tekerni és biztositani, majd fel kéne tölteni
Ha esetleg csinált már ilyet valaki, hogy lehet ezt feltölteni és milyen olajat kell bele használni? (AGIP OSO 68 van itthon.)
Pontosan. Szakmabéli vagyok (villanyhoz közeli, csak gyengeáram), de még én sem szoktam át a kettőharmincra. Ahogy a szolgáltatóm is Pannon, és nem Telenor. De ezt így szoktuk meg. A műanyag fakanál is fakanál marad :D
Igen, a bekötést ábrázoló kép alapján nekem is úgy tűnik, hogy a 220-as saját tápját adja ki a terhelésre. (Lehet a nulla össze van kötve benne és csak egy egyutas relé, vagy SSR van benne a fázis kapcsolására.)
Meglévő termoszt kéne kiváltani és ránézni a hőmérsékletre akárhonnan. (Úgy tűnik ez pl. villanyfűtésre tud kiadni 220-at, amire igy egy relét kéne tenni, hogy a termosztátot kiváltsa.)
Frissen elkészült tetőtéri fűtéshez kész van a fűtőkör a radiátorokkal és adott egy gázkazán, ami eddig az alsó szintet fűtötte. A teljesítménye elég. Az alsó rész fűtését egy Computherm Q7 RF szabályozta és tulajdonképpen egy másik ugyanilyent szeretnék a tetőtérbe is, hogy a két kör függetlenül, külön és egyszerre is üzemelhessen. A fűtésszerelőm addig megcsinálja, hogy beteszi a két ágba a zónaszelepeket de a motorok és a kazán vezérlése neki már nem megy.
A kérdésem az, hogy milyen szelepet/motort és elektromos alkatrészeket (relé?) javasoltok, hogy a 2 termosztát jele mozgassa a motorokat és indítsa a kazánt. Zónaszelepre a Honeywell-t javasolták.
Van esetleg erre egy kapcsolási rajz, konkrét alkatrészekkel?
Gondolom erről van szó. Nekem az jött le, hogy az egyik az őrláng, a másik pedig a 837-nél szabályozható, a ráadott árammal arányos gáznyomást ad (5.oldal). EV1-et pilot burnernek, vagyis őrlángnak hívja, az EV kettő meg a fő láng, de ahhoz nyitva kell lennie az EV1-nek is.
Házunk fűtési rendszerét szeretném korszerűsíteni és költséghatékonyabbá tenni azáltal, hogy programozható többzónásvezérléssel toldanám meg.
Két szinten padlófűtés két osztó-gyűjtővel, melyeken 4+1 zónát szeretnék elkülöníteni amiből az első 4-et szeretném önállóan vezérelni.
Ezt eddig pont meg lehetne oldani egy Computherm Q8RF rendszerrel, azonban a korábbi Q7RF tapasztalatok alapján inkább biztosan túllövésmentes megoldást favorizálnék.
Kérdésem:
Létezik olyan termék a megfizethető kategóriában ami pontosan azt tudja mint a Computherm Q8RF (4 rf termosztát + zóna és kazánvezérlő) de nem hiszterézises hanem PID verzérlős?
Ha kész lenne a rendszerem, meg tudnám mondani. Zárt rendszer lesz tágulásival, a kazán aljához képest a legmagasabb helyen radiátor teteje 3,2m. A legtöbb helyen csak 1,5 és 2,5-öst kapni.
Nem találtam konkrét fórumot az otthon melege 2017 -es fűtéskorszerűsítési pályázatról, ezért itt kérdeznék. Elvileg a pályázat még nyitva van. Kondenzációs gázkazánt szeretnék vásárolni, illetve magát a gáz fűtést kiépíteni. Jelenleg fával fűtünk, padlófűtést használunk, de a rendszer elő van készítve gázkazán beépítésére is.
Kérdés, hogy én pályázhatok e ilyen esetben támogatásért, illetve hogy mik a tapasztalatok egy ilyen pályázattal? (nem kerül e többe a leves mint a hús?)
Üdv ! Én a jobb érthetőség végett 1,2,3 soros radiátornak hívnám a radiátorokat !:-) És az sem lenne baj ha a helyiség légm3-re lenne véve a radiátor ,persze figyelembe véve a radiátor elhelyezési lehetőségeit (magasság,hossz,sor)!.-)
Üdv ! Annyival egészíteném ki tanult olvtársaink hozzászólását,hogy a 160 c fok füstgáz hőfok a tűz leégésének vége felé szokott ennyi lenni,vagy ha a leégési ciklus nagy részén lenne ennyi, az fojtott tüzelés lenne, jó sok kátránnyal/korommal !
Ui: Többek között ezért IS nehéz vegyestüzelésű kazánnal gazdaságosan fűteni !:-)
Nálunk az acéllemez radiátorok 3 féle vastagságban készülne. Úgymint 5 cm vastagok, 10 cm vastagok és 15 cm vastagok 1k , 2k és 3 k vagy valami ilyen, / 1 kk 2 kk és 33 kk./ Változik a hosszméretük és a magassági méretük is.
Álló gázkazán kéménye, nem vegyes tüzelésű kazáné. A vegyes tüzelésűnek tégla kéménye van. Az hogy a gázkazán milyen égésterű azt nem tudom. Bekapcsolni tudom csak. :) :)
de ha nyílt égésterű akkor sem szabadna a külső részen 90 foknak lenni, a termotékából ami régen volt a házamban abból 150 fok lépett a deflektorba, ott tovább hűlt.
Nálunk anno a padlástérbe vezető Schiedel SR-20-as kémény átvételekor hisztiztek a hatóságok. Azért kellett elvágni az egyik állószéket tartó gerendát, mert az a kémény védőtávolságán belül esett 3 cm-re. Azon felül a cellulóz szigetelést is el kellett távolítani körülötte, kizárólag kőzetgyapottal volt szabad körbe szigetelni. Ja: és a normál gipszkartonnal szerelt válaszfalat is tűzgátlósra kellett cserélni...mindezt egy olyan samottcsővel bélelt, könnyűbeton köpenyes kéménynél, amit eddig a 4 év alatt egyáltalán nem használtunk, és valószínűleg később sem fogunk. :-)
Hát hogy őszinte legyek az első telünk volt a házban, és nem fogtam meg egyszer sem, hogy mennyire meleg... Szóval akkor gondolom jó lesz a nikecell is?
Dryvitozom a házam egyik oldalát. Ezzel még nem is lenne baj, csak ezen az oldalon van a gázkazánom kéménye. Elképzelésem szerint annyit elhagynék mellette a szigetelésből, hogy a csavarjaihoz hozzá lehessen férni, ha esetleg gond adódna ne kelljen a szigetelést megbontani. Milyen szigetelést rakják köré, mert gondolom a sima nikecell megolvadhat. Kőzetgyapot esetleg? Az építő jellegű segítséget szívesen fogadnám. Előre is köszönöm
Utána érdeklődtem a Caleffi 525130 vízütés csillapítónak, amit Németországban 18-22 Euro körüli áron lehet beszerezni. Gondoltam, nálunk biztosan nem lesz ettől drágább, mivel szomszédos országa vagyunk Szlovéniának (a gyártó szlovén). Hát, tévedtem: 7450 Ft-ba kerül darabja. Kár érte, mert amúgy jópofa kis kütyünek nézett ki...bár őszintén szólva, amikor az élettartama felől érdeklődtem, a forgalmazó csak annyit írt, hogy erre vonatkozó adatuk nincs. Ilyen alapon viszont inkább megveszem a majd' fele annyiba kerülő (4100 Ft), 0,16 literes, gumimembrános EXTRAVAREM LC-t...
Jó ötlet! Illetve van itthon 63-as csövem az is megfelel a célnak vagy 110-est kéne? Nem spórolásiból csak ha már van... diszkrétebb is lenne a kilógó rész.
Fagycsap alá feltétlen "légbuborék" kell vagy a földben is elszivárog a víz? Nyilván pvc cső lesz körülötte de be lesz vágva alul, biztos benyomul a föld előbb-utóbb.
Azt írta, 22-es gerinc megy a kazánból, szerintem csak a leállások 10-esek. A dupla radiátor pedig legalább másfélszereset tudni fog, ami pont elég lesz oda.
Ahol én szoktam vásárolni, ott adnak méterre is! De ez -tudom- nem általános.
Így ez csak akkor éri meg neked, ha a közeledben meg tudod venni valakitől. És mivel nem tudjuk, hogy merre vagy, és te sem tudod, hogy mi merre vagyunk, ezért írtam amit írtam.
Felteteletem flexi csovel van bekotve, elzarod a hideget ami megy a bojlerbe lekotod a kilepo csovet es vissza nyitsz, teszel a kifolyo ala vodrot, igy is csokkent a nyomas?
Baxi Luna Duo-Tec C24 kazánom van, öt éve megy. Gondoltam ideje kisavazni, ezt ajánlották többen is, mert pár évet ment régebbi radiátorokkal is, továbbá műanyag csöves a padlófűtés, és hiába rá van írva, oxigén diffúziótól azért nem teljesen mentes. Nem volt berakva mágneses iszapoló sem, csak sima, ezt most kicseréltettem.
A savazó kollega üzemi hőfokra hevítette a savat egy kis melegvízkészítési üzemmóddal, majd közben kihúzta a kazánt a konnektorból, hogy úgy maradjon a szelep.
A terv az volt, hogy mindkét hőcserélőt (fűtés - használati melegvíz) egyszerre letudja. Az a kérdésem, hogy ez így megvalósult-e. Nem csak a kis hőcserélő lett így kisavazva?
A szelepnek nem pont az a működési elve, hogy vagy az egyik, vagy a másik hőcserélő dolgozzon?
A keringtető szivattyú helyére csatlakozott rá a sav pumpáláshoz. Apropó szivattyú, Grundfos van benne, tökéletes állapotú 5 év után, köszönető a kerámia tengelynek.
Hol tudok venni csak 1 fm 28-as kemény rézcsövet? Van esetleg valaki, akinek van és eladna 1 métert (vagy ha esetleg kisebb maradék van), mert csak ennyire lenne szükségem, nem szeretnék megvenni egy 5 méteres szálat.
Nem ara kér segítséget, hogy miként lehetne jó működésre fogni a rendszert. Megerősítést vár a szilárd elhatározására, hogy tesz még fel radiátorokat. Alapvető beszabályzás nélkül, úgy sem lesz Doxa belőle.
A nagyobbik szobákba kb 1000W radiátor kellene, ha kellő hőmérsékletűek a radiátorok, és lekapcsol a kazán, akkor szimplán kicsik. A kazán bírni fogja.
Tegnap felraktuk a bojlert(fal vakolás miatt volt levéve), felmelegedve sincs rendes nyomás a meleg ágon. Annyi változás történt, hogy a meleg befolyóra felraktam egy új sarokszelepet, előtte közcsavar volt( vízszereléskor a vizes rakta be mert nem volt kéznél jó sarokszelep).
Szar lenne az új (Mofém) sarokszelep?? Esetleg más probléma?
a kis szoba 220*350 es egy 70*60 szimpla lapradiator futi
ket nagyobbik 450*300 es ugyanaz a radiator :(
a helyi mesterek vedelmeben szolva kuulonleges a helyzetunk, nem volt eleg penzunk igy az állammal vettuk tarsberletbe a hazat (szep csenben kivasaroljuk oket de egyelore o is tulajdonos)
mivel az egesz lakopark ilyen "help to buy" konstrukcio es a szerelo meg nem teljesen hulye igy mintent csak szabalyosan 100x tulbiztositva stb...
Ha tudod és mered, meg kéne bontani a kazán gázcsatlakozás hollanderét és ellenőrizni jön-e a gáz. Ha igen, akkor valszeg a kazán gázbelépő szűrője tömődött el. (egyszer szoptam ilyet egy FÉG-vel)
A hideg szobákban egyébként a radiátorok döngetnek? Úgy értem melegek eléggé? Ha esetleg nem, akkor érdemes a radiátor kiállást megelemezni (vagyis tudni kéne, hogy milyen). Ha ui. nincs teljesen nyitva a hogyishivják szelep a bekötésben, akkor az fojtást okozhat.
Nézd meg a gázórát, van rajt egy biztonsági retesz, nyomva kell tartani, hogy meginduljon a gáz. Vélhetőleg az oldott ki. Ha nem találod, csinálj egy jó fényképet az óráról és a környezetéről.
...kifogyott a csőből a gáz vagy nem nyitott ki a nyomásszabályzó az óránál...próbáld meg 2 -3 szor újraindítani...ha nem gyújt be, akkor leragadt a szabályzó...óvatosan kocogtasd meg kiskalapáccsal...
Egyik nap a gázszolgáltató vezetéket tisztított, ajánlásukra elzártam a gázóránál a gázcsapot, de előtte már kikapcsoltam a kazánt. Így maradt egy hétig, nyaralás miatt.
Tudok valamit tenni? Meleg víz jól jönne fürdéshez.
Erről a vékony csövekről jut eszembe, hogy valamikor régen úgy 40 éve évente sok sok ezer folyóméter acélcsövet terveztünk be különféle rendszerekbe. Egyszer kiszámoltam, hogy egy helyre NÁ 60 -as cső kell, nézi a főnök, mondja hogy te saját magad és ami ellenségünk vagy ? Minket tonnára fizetnek.
Értettem, kijavítottam NÁ 100 -asra. Akkor még a vas és acél országa voltunk.
Aztán nagy sejtelmesen mesélik a jól értesült kollégák, hogy nyugaton az egyedi házak / lakások fűtését nem böhöm vastag acélcsövekkel oldják meg, hanem vékonyka rézcsövekkel.
A szobák paramétereit általában nm -ben mérik... igaz végül a térfogat is számít valamit, de nem sokat.
Nos igaz nem Britaniában, hanem csak a közeli Svájcban történt, hogy a lányoméknál elromlott a mosógép, ami a ház/lakás tartozéka. Kijött a mester megcsinálta a ház számlájára. Közben megkérte lányom, hogy nem világít a hűtő. Megjavítaná e ? Kicserélte a szaki az izzót és ott nyomban 80 eft-os számlát (átszámova ) nyújtott be. Nem kellett külön kimennie... igaz számlát csak adott.
Mondtam egyszerűbb lett volna ha hazulról viszel izzót.
Ja mondta még hogy a színesek seggét viszont nyalják. Ilyen jóemberek ! Még !!
A csöveidről : több lakásomban is általában a cirkóból jövő fő vezeték 20 -22 mm , az egyes radiátorokhoz már csak 15 mm -es megy - rézből. Jól működik minden rendszer.
Azt még írd meg, milyen szabályzók vannak a radiátorokon. Termosztatikus, vagy csak sima tekerős? Az elosztás központi elosztó, vagy két cső végigfut gerincként, és abból ágaznak le a radiátorok? Első lépésként elzárnám teljesen az összes meleg szobában lévő radiátort, a hideg szobákban meg kinyitnám. Aztán a többi radiátort épp csak annyira nyitnám meg (fél fordulatonként), hogy átmelegedjen a teljes felületük.
a szigetelese eleg jo lehet 20fokrol 48 ora alatt esett le a homerseklet 13.5re 4-6fok kulso homerseklet melett
a cirko termosztatja fel fok ingadozast enged utana kapcsol,
uto keringetes 5 percen tul (pontosat nem mertem)
a (szerinte) gazdasagos allasban 68fokos (30-80 kozt allithato)
az eloszobai radiatoron nincs termosztat ott mer a cirko
a csohossz 9m nel sehol nem hosszabb van ahol csak a fele
na most a ket hideg szoba pont emeleti az kisse sokaig tartana megvarni mig alura is fut, de igazabol nincs mit tenni mert az eloszobai szabalyozhatatlan, viszont a tobbi helyessel egyensulyban van
lenyegeben akkor a 24kw cirko mindent el kell birjon? nekem is kicsit soknak tunik az a kozel 4x teljesitmennyel ide, de zek szerint akkor plusz radiator felulet mehet batran?
hat ez van, nem hazai a rendszer es a szakmunka amugy sem olcso de mivel ez viszonylag kis munka igy nagysagrendekkel dragul az oraber, plusz eloadjak h ezt ujra kell tervezteteni stb stb... (egesz biztos tollas a hatam h madarnak neznek)
sajnos a keringeto szivattyu nagyon benne lakik a cirko melyen csak garanca plomba megbontassal lehetne hozzaferni.
az emlitett szobakban radiatorok homersekletre fel fok elteresen belul van, egyeszeruen lekapcsol a cirko mert a lakas tobbi reszeben eleg meleg van hiaba allitom be a termosztatot mashol a legalacsonyabbra es hagyom nyitva ebben a ket szobaban akkor is hamarab lesz eleg meleg az eloszobaban ahol a cirkot vezerlo termosztat van
egyebkent meg az egyik szoba 19m3 a masik ketto 33m3 es mindben ugyanaz a radiator van a kissebiket kifuti... a nagyobbakat nem nem tudom hogy gondoltak h ugyanaz jo lesz mindenhova
a toldast csak agyari toldoval tudom megoldani
ez szukit kisse a keresztmetszeten a cso vegeknel hasznalt betet miatt, de a radiator szerelvenynel levo vegeben is van ilyen betet
a toldas azert elgondolkodtato mert semmilyen leiras nincs a rendszerhez
2db 22es rezcso a falban azt jonapot, hogy hol es hogyan osztja fel 10mmre az rejtely :(
igazan ciki lenne ha a nagyobb ellenalas miatt erre az agra nem jonne melegviz (vagy ez hulyeseg?)
Szoval a lakas nem Magyarorszagon van. Igy kb lehetetlen segiteni. Rengeteg az apro reszlet, amit nem irsz le mert nem is ismersz, mi meg ha behelyettesitjuk az itthon szokasossal, hulyeseg jon ki.
Elsőnek az a 10 mm valóban nagyon vékonynak tűnik . Nagyon nagy az ellenállása. Az adatok szerint 2,5 liter /perc a vízáram. Egy ilyen vízvezeték cső is min 5 -6 liter / percet tud. De lehet ennyit tud a szivattyu.
Az áramlási ellenállással sokra nem megyünk mivel nem tudjuk a csövek hosszát.
Elsőre a kazán meglehetősen nagynak tűnik. Nekem 9 kW-os kazánhoz van nagyjából 9 kW radiátor teljesítmény olyan 62 - 65 fokon. Ekkor beáll az egyensúly - nem kapcsolgat a kazán.
Tehát elsőnek ha nem is 24 kW on megy ( meg lehet mérni - stopper + gázóra, némi számolás ). Tegyük fel 20 kW, az majd 3 x annyi mint a radiátor leadó teljesítmény. Elvileg kapcsolgatni kellene.
Az első kísérlet : kizárni fokozatosan a szaunás radiátorokat. Ekkora hideg szobákban melegednek a radiátorok addig amig a kazán le nem kapcsol.
Ha bejön , azaz melegebb lesz, akkor lehet a radiátorok cserélgetésével tovább menni - a forró/szaunás helyiségből áttelepíteni a nem kellően fűtött helyiségbe.
Vagy eleve növelni a radiátor felületeket. + radiátorok.
A nappaliban sajnos a falra tették a radiátort. .(Az egyetlen olyan hely ahol a kanapé elférne.)
Nekem mindegyik radiátor a falon van, nem ablakok alatt és semmi baj. 1 m magasak, így jött ki a 9 kW, ha zavarja a kanapét, akkor valóban át kell helyezni, de amúgy nem különősebben baj
Két út van ! Az egyik a csőcsere vastagabbra, ami elég drága, főleg ha falban van.
A másik növelni a radiátor felületeket, azaz plusban beállítani még néhányat-
Ez a mostani állapot nagyjából olyan mintha minden radiátor szabályozót kicsit - nagyon fojtanák.
Nem tudhatjuk annak a cs. háznak sem az alapterületét sem a hőtechnikai jellemzőit.
Így setétben tapogatózunk.
Akkor hogy összehasonlíthatsad . Nálam 9 kw -ot ad a kazán nagyjából ennyi a hőleadó felület is .. 7 db radiátor 92 nm -re közepesen szigetelt háznál.
Az a titokzatos hőigény ennél kevesebb - olyan 4 -6 kW, ezért a rendszer néha áll, néha megy.
Modern leszabályozós kazánnál ez nyilván nem lenne, de 500 -700 forintot erre csak ezért nem költök.
Ja anno nekem is mondta nagyon magas lóról a tervező , hogy nekem ide 24 kW -os kazán kell. Mondtam rosszul tudja, írja csak rá a tervre ,hogy C12 , ami már 25 éve 9 kw -tal megy, jól. Ok a második!
"2szoba ugyanis hideg, bármennyire is játszunk a radiátor-termosztátokkal nem lehet őket normálisan kifűteni csak ha szauna van a lakás többi részében."
Ezek szerint képes az a két radiátor kifűteni a két szobát, a beállítással van baj. Felül termosztatikus szelepek vannak a leírásod alapján. A visszatérőn is kellene lennie szelepnek (torló szelep) amivel el kell végezni az alapvető beállításokat. Van ilyen rajtuk?
Szerintem nem rád gondolt, hanem arra, aki ezt így megcsinálta. A nagyobb radiátor meg fogja oldani a gondod, kérdés, a keringető szivattyú nem-e kevés a rendszerhez? Lehet, érdemesebb lenne nagyobb fokozatra állítani, vagy ha lehet, betenni nagyobb teljesítményűt. Nekem is volt olyan helységem, ahová kicsinek bizonyult a szimpla radiátor, míg a többi helységben elég meleg volt. Cseréltem duplára, és megoldódott. Ha toldani akarod a rendszert, úgy csináld, hogy a toldó belseje ne legyen szűkebb, mint a cső belső átmérője.
A lakast igy kaptam, nem en kertem. Nincs ra pilanatnyilag 1500-2000 angol fontom h atalakittassam, ezert esnek neki en. Ez akkora arcatlansag a reszemrol h egy taliga majom kene h intim kapcsolatba keruljon velem?
Belegondolva: magára a vízütés megszüntetésére, egy távolabbi helyre felszerelt csillapító is hatékony lehet. Viszont a vízvételezési pontoknál elhelyezett csillapítók talán annyiban előnyösebbek, hogy azok közvetlenül elnyelik a lökéshullámot.
Megnéztem a német szerelvényboltok árait: ott olyan 25 euro körüli áron mozognak a Caleffi vízütés csillapítók. Talán itthon is hasonló lehet az áruk, már csak amiatt is, mert Szlovénia (a Caleffi gyártója) szomszédos országunk.
A házunkban nincs olyan őrült sok csaptelep és készülék, 9 csillapító elég is lenne.
A lentiekhez szükséges munkát elvégezni el tudnám, de sajnos finom nincs a tervezésről.
Adott egy családi ház 24KW kombi cirkóval. (Ideal Logic ESP1 24) A fűtés 10mm műanyag csöves.
A gyártó szerint a 10mm cső
Max kapacitás KW 1.948
Max átfolyás liter/sec 0.042
Áramlási veszteség m/m 0.283
9db radiátort szolgál ki összesen 6720W teljesítménnyel.
Az első kérdés az lenne h lehetne-e emelni ezen az értéken 2szoba ugyanis hideg, bármennyire is játszunk a radiátor-termosztátokkal nem lehet őket normálisan kifűteni csak ha szauna van a lakás többi részében. Konkrétan a jelenlegi szimpla radiátor helyett mondjuk duplát.
Ez úgy +650w jelentene. Ami ugye +10% el tudná viselni tartósan ezt ez a rendszer?
A másik kérdés ennél kicsit összetettebb. A nappaliban sajnos a falra tették a radiátort. (Az egyetlen olyan hely ahol a kanapé elférne.) Jó lenne áthelyezni az ablak alá, már a Hő érzet szempontból is. (Jelenleg a radiátor 6m-re van a cirkótól.) Az áthelyezés nyomó ágon 260cm, visszafolyó 370cm toldást jelentene. Egy 90° kanyarral. A kanyart meg tudom oldani cső hajlító idommal nem kell könyök, (gondolom ez kissebb ellenállású) viszont egy-egy toldó mindenképp kell majd. A kérdés hogy elvisel-e egy ekkora átalakítást ez a 10mm-es rendszer? Ha nem van-e rá mód "csalni" (pl lehet h ez full hülyeség, sajnos nem értem a fizikáját, de mondjuk ha a toldást 15mm-ből csinálni?)
Nézd, a tiéd... Ha neked javítja a közérzetedet, akkor tedd oda.
Azt viszont javaslom, hogy a tekerőjét vedd le és tedd el, (persze nyitott állapotában) hogy csak akkor legyen elzárva, ha tényleg egyszer szükség lesz rá!
Annyira nem logikátlan az elgondolás, mert a biztonsági szelep cseréjéhez le kell engedni a bojlert. Bár ha el van zárva a meleg ág, akkor némi pacsálással ugyan, de cserélhető. A víz nem indul meg azonnal, csak ahogy levegőt kap. Viszont az ördög nem alszik, biztonsági elemet nem szabad kizárni.
Tehát a golyós csappal ki tudnád zárni a biztonsági szelepet, amit észre sem vennél, csak mikor pukkan a kazán. Jobb, ha eleve ki van zárva a lehetősége. Tedd olyan magasra a biztonsági szelepet, hogy ha a keringetőnél elzárod, akkor ne tudjon kifolyni a víz.
Szakik, olyat lehet csinálni h a bojler és a biztonsági szelep közé egy golyóscsapot betenni? Maradt ki szerelésből. Egyszerűbb lenne leengedni a vizet, szelepet cserélni ha kell.. Hajdu Z-120as.
Köszi! Néztem én is ezeket a kis tágulási tartályokat. A gumimembrán élettartamáról lehet tudni valamit? Illetve hová kell őket bekötni? Elég 1 is, vagy a vízvételezési helyek elé célszerű bekötni őket? Árban elég nagy a szórás köztük (a 4e Ft-os Ertaverem LC-től a 11e Ft-os Gitral AB016-ig). A drágább annyival jobb is?
Szimpatikusak az egyszerűbb, rugós változatok is. Ezek vajon vannak olyan hatékonyak, mint a gumimembránosak? Amivel én szemezgettem: Caleffi 525 Sioux Chief Mini Rester
A Caleffi elvileg itthon is beszerezhető, utóbbi viszont valószínűleg nem. A Caleffi esetében van egy dolog, amit nem tudtam értelmezni. Ezt írják:
"A vízütés csillapítók telepítésének hagyományos megközelítése a bemeneti ág végén van, ez a legionárius betegséggel kapcsolatos szabályozások áttekintését igényli. Bár ez a megoldás hatékony a vízkalapács csillapítására, kontraproduktív a fertőtlenítési folyamatok során (mind termikus és kémiai), mivel kétféle holtteret hoz létre:
- csőrészek, amelyek a melegvíz emelkedő ágát és a csillapítót kötik össze, a recirkulációs kapcsolódás felett
- a csillapítón belüli pangó víztömegek"
Ez most akkor azt jelenti, hogy a legionella baktérium miatt nem épp a legbiztonságosabb?
Nálam minden helyiségben padlófűtés van (a kamrát leszámítva). Viszont a nejem fázós, és télen kevesli a szobahőmérsékletű fürdőt. Emiatt van egy olyan hülye szokása, hogy forró víz kiengedésével "gőzfürdőt" csinál, hogy növelje a hőérzetét. Na, én kizárólag ennek a kivédésre szoktam a hősugárzóval picit előfűteni a fürdőt. Penész problémánk egyébként nem szokott lenni, mert van páramentesítő gépünk, plusz a padlófűtés is alapból "szárítja" a levegőt.
Aztán feltöltheted akár olajjal is. Nemrég találtam rá a honlapra, sok olcsó termék van náluk, de hogy a BRH milyen minőséget takar, azt nem tudom. Elvileg ők az importőrük: http://www.be4heat.com/hu
Ha bárkinek van tapasztalata BRH-s cuccokkal, kérem írjon!
Anyámnál ugyanolyan meleg a fürdőben mint a lakás többi részében. Fürdéskor viszont ha nem elég neki 20-22fok, akkor tud rajta emelni pillanatok alatt, anélkül hogy az egész házat felfűtené öt fokkal.
Nekem zuhanyzás közben is be van kapcsolva,igaz az ajtó felé van felszerelve,víz nem érheti,a család nagyon szereti.Öt perc és elég meleg van,persze aki félóráig zuhanyozik...
Nem ez a legjobb megoldás,de egy kis odafigyeléssel biztonságosan üzemeltethető.
Esetleg egy infrapanelt lehetne még feltenni,de nem tudom fürdőben jó ötlet-e.
De ha nagyon akarja valaki van külön fürdőbe való is.
Nálunk ugyanez a helyzet az egykarossal. A hagyományos tekerős nem okoz ilyet, de akkor még ott marad a mosógép. Lehet, hülyeséget írok, de csökkenthetné egy vízvezetékre való tágulási tartály, ami rugalmasabban nyelné el a vízlökést.
Ha a pára előtt bekapcsolod, akkor a körülötte levő meleg levegő miatt magasabb lesz a harmatpont, így nem fog kicsapódni rá a nedvesség. Utána meg szerintem nem érdekes, mekkora a pára, csak később hűljön le, mint a magas páratartalom megszűnése.
Hozzáértőktől kérdezném: vízvételezés után a kazánnál mindig hallatszik egy kis utórezonáció. Főleg akkor, amikor a nejem hirtelen zárja el az egykaros csaptelepeket, vagy épp a mosógép vízbetöltése után. Ez a hirtelen nyomáslökés miatt alakul ki? Ha a mosógép elé beszereltetek egy nyomáscsökkentőt, és az egykaros, kerámiabetétes csaptelepeket lecserélem "hagyományosra", az segíthet? Vagy milyen megoldás lehetséges még?
Ez is még csak IP20-as védettségű készülék. Persze a klasszikus, asztali hősugárzók is azok, az emberek többsége mégis fürdőszobában használja...mint ahogyan én is (annyi különbséggel, hogy mi csak zuhanyzás előtt szoktuk vele felfűteni a helyiséget, nem pedig páraterhelés alatt).
Az is megoldás, ha leterítesz 10 centi gyapotot, és amivel kevesebb lesz a fűtési költség, azt szigorúan félrerakod, és egy év múlva veszel újabb 10 centi gyapotot. Ha csak a nikecell hőszigetelésből indulok ki, mindenhol a 8-15 centit ajánlják, nekem az 5 centiméter is nagyon meglátszott a fűtési költségemben.
Elég 10 cm is ... amennyiben csak annyival akarod javitani a hőszigetelést a 30-hoz képest :-).
Ki kell számolni, hogy a fűtési megtakaritás mennyi idő alatt hozza vissza a vékonyabb és a vastagabb szigetelés költségét, meg megnézni, hogy mennyi pénzed van rá és úgy dönteni. Bár a megtérülési időben különbség szerintem csak a szigetelés fix költsége miatt van, ezért érdemes vastagabbat rakni.
Arra számits, hogy ugyanolyan teljesitmény (energiafelhasználás) mellett villannyal 3-4 szeres áron tudsz fűteni a gázhoz képest. Az, hogy folyamatosan megy (csúcs hidegben) még nem lenne baj, az csak méretezési kérdés. A fogyasztás a fűtött helyiségtől függ.
Nekem egy 900W-os száritó van, de az nem lenne elég magában. Viszont elég nagy a fürdőszoba és szigetelés sincs.
Tisztelt szak-urak, olyan kérdést teszek fel, ami már tuti sokszor volt itt. DE: azért szeretnék egy rövid, lényegretörő választ kérni, mert túl sok é sokféle vélemény volt eddig itt és a víztisztító c topikban is elérhető. A kérdés: mosó és mosogatógéphez, valamint a fűtésrendszer esetleges utántöltéséhez, vagy akár teljes cseréjéhez ( ez utóbbit még szezon előtt meg tudom oldani ) keresek ár-érték arányban értelmes, és valóban hasznos, lehetőleg cserélhető tartályos szűrési megoldást. Hangsúlyozom: nem ivóvízre kell, hanem lágyítani az egyébként kemény gödöllői vizet, és az esetleges eltömődést, iszaposodást meggátló részecskeszűrés lenne a cél. Hogy e három eszköz az eddigieknél kevesebb nyűggel működjön. segítségeteket előre is köszönöm. Laci Ui: csak a vízlágyítás polifoszfáttal valszeg nem elég, de bennem még annak a hatékonysága is kérdőjeles. Ezért a kérdésem hozzátok.
Szia! Többnyire 50W/m3-el számolnak, ami egy hőszigeteletlen házra vonatkozik, az alapján 450W jön ki, tehát elégnek kell lennie. Azt lenne jó tudni, hogy fűtés nélkül milyen hideg van a fürdőben. Mert ha csak fürdés előtt kell megfűteni, akkor nem megy rá a nadrágod, de meg fog bőven látszani a villanyszámlán.
Az a C24 -es majd kétszer ekkora ház kifűtéséhez is elegendő.
Ettől függetlenül a hőszigetelést nem árt tervbe venni, ha nincs. Kezdeni a padlással kellene.
Ez a konyhában tartózkodik egy örök probléma. Az ilyen kazánok teljesítménye nem nagyon változtatható, így az egész lakást kényszerű fűteni.
Van egy olyan megoldás, hogy lecsavarjuk a nem kívánt helyiségek radiátorait. Csakhogy ilyenkor a kazán saját védelmében lekapcsol.
Marad a ház teljes fűtése ... szakaszosan mérsékelt hőfokra és a kitűntetett helyiség pót fűtése néha mással. pl. egy olajradiátorral.
De mint írtam a jövő egy új kazán, ami márcsak kondis lehet , melegvizet is termel. Azaz kombi.
Ha majd erre kerül a sor egy olyan készülék kell ami lemodulálja magát akar 4 kW-ig is.
maga a C24 egy ősi konstrukció. Strapabíró, de nem szabályozható le.
úgy 19 - 20 kW -on megy ez pedig ekkora házhoz bőven elég.... hacsak nem gyatrák hőtechnikailag a határoló szerkezetek, azaz a falak, a födém, az ablakok.
Netán ha van egy szigeteletlen pince födém, az még rátesz egy lapáttal.
Egy ház felújítása kezdődik a tetővel, hogy beázás ne legyen. Ha ez rendben jöhet az energetikai, majd a fűtésrendszer, aminek a kazán csak egy része. Annak is összhangban kell lenni a radiátor hőleadásával. Ha ez is rendben, jöhet az esztétikai felújítás.
Igazából továbbra is teljesen bizonytalan vagyok, mindig ezzel a két véleménnyel találkozok. Attól félek, hogy 1200-300 W-os elektromos törölköző szárító kicsi lesz és mindig menni fog és le eszi majd a fejem!
"ezt a kazánt milyenre lehet lecserélni úgy, hogy a jelenlegi kéményes bekötés megmaradjon." Ugyan olyanra mint a jelenlegi C24 -es, ha az a kémény megfelelő.
Tehát bélelt és megvan a megfelelő szelvénye.
de ha működik a C24 minek lecserélni ?
"Az új szabályozás szerint csak dupla kémény és kondenzációs lehet az új kazán, de nem nincs más megoldás?"
Mondjuk pontatlan mert az un. dupla kémény azaz két cső egymásban. A kintin jön lefelé az égéshez szükséges levegő a közepén meg felfelé az égéstermék. Mondják cső a csőben - nek is. Amúgy gyári szet. Cs házaknál az a fekete műa mind ilyen.
aztán van az u. szétválasztott rendszer - külön csövön be a levegő és egy másikon ki az égéstermék.
Jobb helyeken mind a két megoldást lehet az oldalfalon is kivezetni, de nálunk ez a jobb hely nem érvényes mivel olyan feltételei vannak, ami ritkán teljesülhet.
Használt kazánt nem érdemes venni, arra ott a mostani falon lévő C24, ami majd örök életű.
ha tényleg új kazánt szerelnél arra ott a kondenzációs kazán olyan ami melegvizet is termel azaz .... kombi. a kényt természetesen újra kell bélelni úgy ahogy a jogszabályok elő írják,de arra minden valószínűséggel a jelenlegikémény alkalmas. Ha van bennem, bélés az kiszedhető.
és kérdezed a publikumtól, hogy
"hogy kell elkezdeni a cserét?
Kazán vétel, csere, kémény, terv, mi a sorrend?
A meglévő kémény cseréje lehetséges, egy kb. 6 téglás kéményben van az alumínium cső, ezt kilehet venni "
A sorrend : terv, a kazán tipusának eldöntése ... megjegyzendő, hogy majdminden kazán tudja a szokásos házakhoz a teljesítményt, kéménybélelő - kémény ellenőr gáz és fűtésszerelő.
: egy 6 téglás kéményből kivehető a régi alu bélés, de kérdé hogy minek :
Nálam egy vízmelegítő helyére ment a kombi kazán, a 120 -as alú bélésbe vígan behúzták a 80 -as flexi csövet.
viszont talán el kéne dönteni hogy érdemes e egy működő kazánt likvidálni !
Igazad van, de ennyi erővel, ha kihivják egy membrán cseréhez azt is megtagadja, mert a kémény nem jó? A lelkiismerete egyébként akkor is sáros kell legyen, mert mi van, ha két szinttel feljebb fog valaki megnyekkenni?
Az se teljesen kerek, hogy ha a közös képviselőnek volt elfogadási bizonylata, akkor a szerelő hogyan birálhatja azt felül? De tudom, nem ilyen egyszerű az eset csak stikkes nagyon a helyzet.
2011 óta nem egy kéményseprő látogatásnak is kellett történnie, egy ideig jó pénzért. Nyilván még annál is kevesebbet dolgoztak, mint nálam szoktak. (Igaz, újabban már igényesebb a szolgáltatás.)
Nem gyullad be ? Nem megfelelő a lángkép ? Kormol ?
Meg kellene nézetni azt egy szerelővel és lehet semmi baja sincs.
Csak csúnya !
Maga az hogy tégla lakás sokat nem mond, meg az se ,hogy 9m3 térfogatú az a fürdőszoba. Az lehet egy 3 - 3,5 nm es helyiség. Tényleg nem nagy. De ha olyanok az energetikai kondíciói - vékony fala, rossz északi fekvés stb - akkor előfordulhat, hogy az a villanyfűtés kész ráfizetés lesz. az az nagy teljesítmény kell , a konvektorok a legkisebbek is 3 kW -körüliek. Egy szokásos háztartásban pedig 3 és 7 kW közötti az elektromos teljesítmény. 10 Amp - 25 Amp - 32 Amp.
Ha csak 2 kW kell egy elektromos kütyűnek ... nevezzük fűtő berendezésnek, már az egész lakás elektromos kapacitásának 40 - 50 % -át erre használjuk. Az meg kell 15 egyéb készülékhez.
pl. világítás,
elektronika, / tv, számítógép /
melegvíz készítés,
mosógép,
vasalás,
hűtőgép,
hajszárító, meg sok más.
Majd minden háztartás rendelkezik 40 - 50 kW gázenergia vételezési lehetőséggel és mellé max. 7 kW elektromos energiával, ennek ellenére akiket elcsábítanak azok abba a 7 kW-ba /ha van egyáltalán annyi / zsúfolnának be mindent.
Arról nem beszélve ,hogy az elektromos energia kb. 3 x annyi forint mint a gázenergia.
A 'nagy gondolkodó' hatása még mindig fertőz. Az mondta vala hogy az tanácsok hatalma és az ország villamosítás az a kommunizmus.
Az egyik elmúlt- megbukott, a másik meg nem jött bé !!
A hivatkozott klauzák csak a kémény (valamilyen okból történő) felújitása esetére vonatkoznak. Viszont ő nem akar kéményt 'felújitani', hanem csak készüléket cserélni.
Van egy szabványnak, előirásoknak nem megfelelő állapot. Ilyenkor nem a gázszerelőnek kének kicseszni a klienssel (ráadásul úgy hogy nem is a szabályokban emlitett, kvázi tiltott készülékről van szó), hanem kezdeményezni kellene a nem megfelelőség megszüntetését, nem? A katasztrófavédelmes kéményseprőségnek (is) ez lenne a feladata. Ha a szabályok a biztonságot/életet védik, akkor inkább előbb, mint utóbb meg kell és érdemes is nekik felelni.
Az iszapleválasztó mindenképp ajánlott, ha hőcserélő van a rendszerben? Acél lapradiátorok, réz és 5 rétegű műanyag csövek, vegyeskazán és hagyományos álló gázkazán van a rendszerben.
Nyugodtan felszerelhetsz egy törölközőszárítós radiátort,igaz villannyal nem a legolcsóbb fűteni de esztétikusabb és biztonságosabb mint egy kéményes konvektor.
Biztos így van ahogy bemásoltad,de a közös költséget is a lakó fizeti,amennyiben az épületnek nincs megtakarítása így a lakóknak kell összedobni rá a pénzt.
Egy ismerősöm zuglóban így járt,nem volt pénz a kémény felújítására ,ledobta a vízmelegítőt és felszerelt egy villanyboylert.
Úgy tudom,hogy ezek a kémények közös tulajdonúak,tehát , ha nem felel meg az
előírásoknak,szabványnak akkor azt közös költségen kell orvosolni.
2363/2011. számú közigazgatási elvi határozat
A kéményben, mint a társasház közös tulajdonában álló építményrészben található bélelés helyreállítására, a kémény szabályossá tételére a társasház és nem a kéménybe kötött gázüzemű berendezést használó lakás tulajdonosa köteles (1997. évi LXXVIII. tv. 47. §, 51. §, 2003. évi CXXXII. tv. 1. §)
Egy kis segítséget szeretnék kérni a nálam tapasztaltabbaktól. Nemrég vettem egy tégla építésű lakást, aminek a fürdőszobáját fel kell újítanom. Egy kéménybe kötött konvektor fűti jelenleg, ami erősen csere érett. A kérdésem az lenne, hogy vajon önmagában elég lenne-e egy termosztátos elektromos törölköző szárító a helység fűtésére? Ez egy össz-vissz kb. 9 m3-es fürdő, ami teljesen körbefűtött.
Mennyire gazdaságos egy ilyen törölköző szárító? Árban kb. annyi, mint egy új konvektor, viszont praktikusabb, esztétikusabb lenne!
igen, csak a kéményre kötött berendezések valószínű nem egyszerre mennek tönkre, és ha az első készülék felmondja a szolgálatot, akkor merül fel ez a probléma.Sajnos a lakásszövetkezetünkben meg iszonyat lassan történik bármilyen döntéshozatal :(
A villanybojlert javasolták a kéményesek, csak az egy kisebb átalakítással és nagyobb költséggel járna vszínű, + a hely is szűkös sajnos...
A fekete bekötésre gondoltam még én is, csak akkor meg a garanciát bukom, nemigaz?
Ugyanolyan készüléket gondolom nem kapok már, ez 9,5 éves már.
egész biztos van ugyanebbe a kéménybe folyamatos üzemű még bekötve, hisz nálam a fürdő fűtése és a melegvíz is a kéménybe csatlakozik, és gondolom így van az alsóbb szinteken is. Tehát változás a korábbi állapothoz képest nem lesz ilyen szempontból. Csak szemétség, hogy most emiatt szívok....
Vettünk egy családi házat ahol egy FÉG 24kw-os falikazán van, a lakást felújítjuk.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ezt a kazánt milyenre lehet lecserélni úgy, hogy a jelenlegi kéményes bekötés megmaradjon.
Az új szabályozás szerint csak dupla kémény és kondenzációs lehet az új kazán, de nem nincs más megoldás?
Például használt kazán felszerelése esetén mi a helyzet, valaki vett két-három éve egy hagyományos kazánt de a teljesítménye mondjuk kicsi volt, nekünk pedig pont elég lenne.
Azt nem adhatja át nekünk és mi nem szereltethetjük fel és itt a szabályos tervvel együtt történő felszerelésre gondolok?
Az új kazán esetében a meleg vizet is innen szeretnénk biztosítani, tehát kétfunkciós kazán kellene.
28-30 fokos mennyezetfűtéssel fűtöttem idé ntélen a felső szinten a szobákat. -10-20 fok közötti küldö hőmérséklet esetén is elég volt, szépen kifűtötte a szobákat.
Nem titkolt szándéka az EU-nak, hogy szépen lassan eltünjenek a nyílt rendszerű gyűjtőkémények. Mivel nem tilthatják be egyik napról a másikra, ezért hoztak egy rendeletet, hogy a már meglévő készülékek az élettartamuk végéig üzemelhet ezeken a kéményeken, ha meghal a készülék, vagy le tudod cserélne telljesen ugyanolyanra , mint amilyen volt, vagy villanybojler...ez a hivatalos eljárás....vagy lecserélteted feketén.
"Amennyiben a gyűjtőkéményre akár csak egy folyamatos üzemű gázfogyasztó van kötve, a felújítás során a gáztömörtelenséget megszüntető bélelés után a kürtő tetejére huzatfokozó ventillátort kell telepíteni,"
De nálatok szerintem a második bekezdés érvényesül (közös megbeszélés,közös ventilátor).
nekem ez nem fűtőberendezés, csak a melegvizet biztosítja. Nem vagyok műszaki szakember, de ez szerintem nem is folyamatos üzemű, pláne, hogy az új készülék nem is őrlángos lenne, csak akkor működik, ha épp vizet melegítünk.
A kémény 2011 körül lett felújítva, bélelve, csak épp ventilátor nem került beszerelésre.
A közös képviselő azzal takarózik, hogy a kéményseprők anno így átvették felújított kéményt. Szóval fogalmam sincs mitévő legyek :(
A folytonos működésű lakásfűtő berendezések (cirkó, gázégős cserépkályha) gyűjtőkéménybe kötése tilos. Amennyiben a gyűjtőkéményre akár csak egy folyamatos üzemű gázfogyasztó van kötve, a felújítás során a gáztömörtelenséget megszüntető bélelés után a kürtő tetejére huzatfokozó ventillátort kell telepíteni, amely a folyamatos üzemű készülék(ek) működésekor bekapcsol, és biztosítja az égéstermékek biztonságos eltávozásához szükséges mesterséges huzatot.
A 2010. december 1. óta hatályos MSZ845:2010-es szabvány szerint „… meglévő egycsatornás, nyitott égésterű tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezés felújítása esetén a gyűjtő jelleget fenntartani csak mesterséges szívás biztosításával szabad. A tömörség kizárólag az e célra szolgáló megfelelőség igazolással bíró technológiával és anyaggal biztosítható…”
társasházi lakásomban gázüzemű átfolyásos vízmelegítő van, melyet szeretnék lecserélni őrláng nélkülire. Első lépésként a gázszerelő azt mondta, kérjek a kéményseprőktől egy szakvéleményt. Ki is jöttek, de azt mondták nem lehet új berendezést beszerelni, mert nincs a kéménybe elszívó ventillátor beszerelve. A kémény 6 éve lett bélelve és felújítva, viszont ezek szerint ventilátor nem került beépítésre.
Ez tényleg így van, volt valakinek ilyen tapasztalata, mi tudok tenni? Nem szerel be senki nekem egy vízmelegítőt enélkül?
Eurotherm 24 KTE kazánhoz vadászok alkatrészre. Nincs esetleg köztetek az ismerősök között akinél leszereltek ilyet, vagy egyszerűen csak tud hozzá "valahonnan" intézni dolgokat.
E3 hibakóddal megáll a melegvíz "gyártás", majd újraindul. Az E3 hibakód a könyve szerint a levegő visszaáramlás kapcsoló hibája lenne. A szerelő alkatrészt nem tud, úgyhogy vegyek új kazánt.
A vége lehet tényleg ez lesz, de "egy kört még futok".
Van egy Sanica(adarad) márkájú konvektorom gázszelep vagy termomágnes hibvával(eurosit 630).
Ennek szervizelésében szeretnék segítséget kérni illetve legrosszabb esetben csere is szóba jöhet hasonló parapettel vagy kisebb munkával járó készülékre!
Nem azt mondtam, hogy ez már megoldja a szabályzást, csak azt, hogy a kazán már eleve alacsony hőmérsékleten fog dolgozni, szabályzás természetesen kelleni fog hozzá.
Ha tudnám hogy kellene összehozni, nem kérdeznék Tőletek!
"Pont egy ilyen számításból jött ki nekem, hogy a tetőtérben a szélső két szobába kellett még betekerni a padló mellé némi falfelületet. Ez egy osztóra is került a padlóval. (Ha akarnám se nagyon tudnám szétválasztani, de nem is akarom)
Ami megbonyolítja a dolgot az, hogy a földszinten van még két osztó (padló, mennyezet)
Semmi extra igényem nem lenne, csak, hogy a két szint külön szabályozható legyen. Esetleg a földszinten a padlónak legyen prioritása, és csak szükség esetén indulnának a mennyezeti körök.
szóval ehhez keresek egy lehető legegyszerűbb kazánköri kapcsolást.
Zónaszelepes, keverőszelepes megoldások nem igazán szimpatikusak, a 3 szivattyús talán...
Mi lehet a megoldás, mert az utóbbi néhány napi padlófűtés vitátok enyhén szólva elbizonytalanított, hogy lesz-e valaha jól működő rendszerem?"
Én is most hegesztem át a fűtésem. Nekiestem, hogy majd fejből összerakom a kibontott cuccokból az új koncepciót. Aztán csak az lett a vége, hogy le kellett rajzolni.
Úgy döntöttem nem keresgélek a közelebbi pra*tikerben inkább szakboltba bementem, vittem a rossz darabot.
Tudtak adni ugyanolyant. (Igaz csak otthon kibontva lehetett látni hogy a tömítés nem tartozék, de szerencsére a régiből át tudom rakni.)
Az első linkeden lévő alkatrészek tartozékok voltak a csaphoz. Elvileg 35-ös a csap és a mosdófurat is. Viszont a csap tömítése épp csak a furat széléhez ér ráadásul a mosdón lévő furat széle meg van kicsit süllyesztve, így a csap előbb felül a mosdóra mint a tömítés.
A második linkeden lévő alkatrész az ami nekem kellett a csomagolásán "mosdó takaró gyűrű" a megnevezése.
Egy 100 m2-es házat újítok fel, most húzzuk be a gázt, fűtést, tulajdonképpen minden cserére szorul. Tanácsot szeretnék kérni, hogy milyen gázkazánt vegyek? Javasoltak átfolyóst, javasoltak beépített tárolóst, Westent, Biasit, Riello-t stb. Annyit tudni kell, hogy lesz a fürdőszobában egy 150x100-as sarokkád, illetve egy épített zuhanyozó is. Mit javasoltok? Köszönöm előre is!
Mosdón csapot cseréltünk. A régi csap alatti műanyag szűkítőgyűrű is tönkrement, de az újhoz nincsen. Így az új csap tömítése nem tömít rendesen, befolyik a víz a szekrénybe.
Mi a neve ennek az alkatrészek, hogyan tudnék rákeresni? Lehet kapni külön egyáltalán?
Köszi, de az osztóra már a kondi kazán kiszámolja a megfelelő hőmérsékletű vizet, ha rakok kapillárcsöves szabályzót azt legfeljebb védelmi célokból (vagy esetleg egy ESBE szelepet), hogy ha beragad a HMV váltószelep a kazánban ne tudja kiküldeni a 70 fokot a padlóba.
Ahogy olvastam a túláram szelepet pedig egyenesen nem is javasolják modernebb szivattyúk mellé...(yonos, stratos)
Mint K. is mondta dugult az égő, méghozzá bizonyos mezője. A gyújtólánghoz közelebbi zóna a dugult, ezért a begyújtás késletetett és ez a lobbanás oka.
Kössz a választ, ha lesz időm nyugodtan átnézem az egészet! Közben még az is eszembe jutott, hogy az égő fölötti cső, tulajdonképpen a kémény lehet valamiért beszűkülve.
Helló mindenki! Van egy hőtárolós magyar gázbojlerunk. Az a gond, hogy mondjuk úgy minden 50 - ből 35 ször durranva gyújtja be a lángot és ebből a 35 - ből 10 szer el is alszik az őrláng. Kitakarítottam mindenét és az őrlángot közelebb vittem az
égőrózsához. Ez utóbbi lényegesen lecsökkentette az ilyen esetek számát! Amit írtam az a "maradék" esetek száma. Azt kell tudni róla, hogy kémény nélküli eszköz, de mivel nagyon nagy penészt csinált, ráraktam kéményre. Azóta ilyen gondom nincs. Ezek a durrogások már akkor is megvoltak, amikor nem volt kéményen, a kéményre rakás nem szaporította és nem csökkentette a durrogások számát!! Nem tudom miért csinálja, valaki esetleg???Nem találok összefüggést sem a hőmérséklet, sem a nyitott ablak között, hogy befolyásolná ezt! Előre is köszönöm.
Nem tudom, de félek az is meglepetést fog okozni. De ami most jobban izgat, hogy mikor lesz visszaszerelve. (villany, ablakcsere is folyik, utána burkolások)
Szerintem amúgy nem vas-szulfid (nem látom, honnan kerülhetne kén a rendszerbe bármilyen vegyület formájában), esetleg talán vas-hidroxid, vagy vas-karbonát, de ez persze lényegtelen. A lényeg, hogy nem érdemes foglalkozonom vele.
Túl vagyunk a családi házunk fűtés és vízszerelési munkáin és maradtak meg különböző szerelési anyagok, illetve szerelvények, melyektől a bolti ár alatti összegért szívesen megválnék.
Sőt, lehet, hogy ha megmozgatod ide-oda, az is segít rajta. Nem kell rögtön nekiesni. Azért mondom, mert jobban jársz, ha nem ereszted le a vizet. A friss víz árt a rendszernek, mert eszi a vasat. A régi víz már telítődött -azt hiszem vas szulfiddal- ekkor már megáll a folyamat, úgy kell hagyni.
Egy kazánt szeretnék kicseréltetni , azaz a régi vinyisztó mellé egy régebbi hovalt beállíttatni.Sajnos két hónapja csak az igérgetéseket sikerült beseperni . Ez van.
Szóval, Hajdúnánásra keresek valakit aki egy kazán bekötését elvállalja...tudom nem egy "nagy" munka és ilyenkor nyáron vannak ennél zsírosabb melók is.
Leszedték a gázórámat a kazánra való áttérés/szerelés kapcsán.
Egy kissé meglepett, hogy ebben a nagy "ingyenességben"
a gázmérő leszedése 1900 Ft
utiköltség 79km 10000 Ft
kiszállási idő alatti személyi díj 11500 Ft
össz 23500 Ft
Igaz kisváros vagyunk, de itt is voltak dé-gázosok, de ha távolabbról jönnek, akkor is nyilván felfűznek egy csomó munkát egy útra, ez a leszedés is kb 10 perc volt. Aki a költségeket tervezgeti.....
Nyitott tágulási tartályú vascsöves fűtésrendszerben hány évente illik vizet cserélni? ÉTI gázkazán, 2 collos előremenő, szóval régi cucc. Ha lecserélem a vizet, milyen anyagot javasoltok a mosásra? Úgy tudom, azt néhány nap múlva ismét le kell ereszteni, majd vízzel újra feltölteni. A végső feltöltés után mivel kellene kezelnem a csapvizet?
Pótkérdés: az előremenő csonkja után nem sokkal van ez a golyós elzáró. Megmozdítottam, folyni kezdett belőle a víz, úgyhogy gyorsan visszaállítottam az eredeti helyzetébe, ekkor elállt. Gondolom, betétet kellene benne cserélnem, és ha már amúgy is leeresztem a vizet, megcsinálom ezt is. Mit kell pontosan kérnem a boltban, hogy hívják ezt a fajta szelepet?
Ezt akartam alapvetően megcsinálni, de az itt meg a Danfoss cikkben olvasottak, illetve a meglévő alkatrészek miatt hajlok jobban az injektoros átalakitása felé. A radiátoros fűtésem egy katyvasz. Vannak termoszelepek, de vannak bypass-os felállások is. A család is tekerget. Valszeg mindig lenne valamennyi visszatérő, ami vagy elég, vagy nem.
Te tudod, de ha van vcs és mondtad, hogy időnként nem fog menni a padló szivattyú, addig rá fog dolgozni a puffer előremenő keverés nélkül a padlókörökre és mivel zárva a vcs nem fog keveredni semmivel, a primer oldali szelep előbb utóbb lezár persze, de én akkor sem preferálom ezt a megoldást és a legtöbb gyártó se.
Most momentán kifogytam itthon a popcorn-ból, ezért nem akarnék vitát generálni :-) Alapvetően szerintem se kéne, de az én rendszerem olyan, hogy néha nem akarom járatni a padlófűtést (a radiátoros rész mellett). Ha nincs ott a vcs és nem jár a padlószivattyú, akkor az előremenő direktbe rájut a visszatérőre. Igy néz ki, amiből a padlófűtés vcs. (meg a HMV rész) most még nincs benn. Pont olyan mint a második linkeden van.
Ez pufferrel nem olyan nagy tagédia, de mikor a gázkazán megy, akkor igen.
Ha van vcs., akkor a fűtőköri szivattyú az érzékelő felé nyomja az előremenőt, ami lezárja a temoszelepet. (Ami persze időnként kinyit majd kicsit, ahogy az érzékelő hűl.)
Írta egy ember, hogy jól van úgy az a rajz ahogy van. Pedig a visszacsapó elhagyható...továbba ha fordulatszámválltós a szivattyú, akkor nagy butaság lenne berakni a túláramszelepet is...főleg ha nincsennek termofejek a padlókörök szelepein...ésszel éljen az ember.
Nálam épp most készül a gázrendszer. A kazán egy Immergas Victrix TT 20 fűtő kazán lesz,ami egy 30lemezes hőcserélőn keresztül adja át a hőt a fűtéskörnek.
Az lenne a kérdésem ,hogy hogyan tudom azt megcsinálni ,hogy a fűtéskörben lévő keringető szivattyú egyszerre induljon a kazánnal? Valahogy nem tudok erre rájönni.
Igen az egy visszacsapó szelep, aminek nincs ott létjogosultsága, nyugodtan elhagyható. Aki nem hiszi, járjon utána ;)
Ez egy áteresztőszelepes befecskendező kapcsolás, vannak ilyenek előregyártott padlófűtés keverőmodulokba is....azokba sincs ott a visszacsapó, még a Danfosba se.
A másik pedig egy túláramszelep a szivattyú védelmére.
Csak annyit, hogy a tetőtérben jó lenne egy külön termosztát, ami a fenti köröket szabályozná (nem helyiségenként, bőven elég, hogy a földszinttől külön van)
Itt van egy Danfoss leirás a radiátor+padlófűtés szabályozhatóságáról.
A cikkben van egy ábra, ami első ránézésre jobban tetszik, mint a most meglévő rendszerem. (Abban is egyutas termoszelep van, de az előremenőben és ha nem üzemel a padlószivattyú, akkor átengedi a melegvizet a visszatérőbe.) Ez a séma a radiátorokkal párhuzamosan van kötve.
A szivattyútól balra lévő szelep az visszacsapó szelep? Illetve a nyillal jelölt szelepnek mi a funkciója?
"kell szobánként a -15 fokra vonatkoztatott hőigény. abból tudod tervezni, hogy az egyes szobákba hány wattnyi fűtés kell. utánna veszed a padlófelületet meg a burkolatot, és kijön hogy a padlófűtés magában képes-e kifűteni az adott szobát. ha az jön ki hogy nem, akkor agyalhatsz hogy plusz fal vagy plafon, vagy esetleg plusz hőszigetelés."
szia!
Pont egy ilyen számításból jött ki nekem, hogy a tetőtérben a szélső két szobába kell még betekerni a padló mellé némi falfelületet. Ez egy osztóra is került a padlóval. (Ha akarnám se nagyon tudnám szétválasztani, de nem is akarom)
Ami megbonyolítja a dolgot az, hogy a földszinten van még két osztó (padló, mennyezet)
Semmi extra igényem nem lenne, csak, hogy a két szint külön szabályozható legyen. Esetleg a földszinten a padlónak legyen prioritása, és csak szükség esetén indulnának a mennyezeti körök.
szóval ehhez keresek egy lehető legegyszerűbb kazánköri kapcsolást.
Zónaszelepes, keverőszelepes megoldások nem igazán szimpatikusak, a 3 szivattyús talán...
Mi lehet a megoldás, mert az utóbbi néhány napi padlófűtés vitátok enyhén szólva elbizonytalanított, hogy lesz-e valaha jól működő rendszerem?
Elsődlegesen azért, mert nálam a padlófűtéses és radiátoros szint így nem függetleníthető egymástól, márpedig a kettő hőigénye erősen eltérő. Másrészt, amikor a radiátorokra termoszelepek kerültek, onnantól ez nem működött volna.
kihagytad, hogy nem vízszintesen süt a nap, mert akkor nem menne be az ablakon. de amúgy kb ez a helyzet.
néha ilyen előfordul, mondjuk a 28 fok az tényleg szélsőérték. de ez ellen nem segített volna a helyiségenkénti zónaszabályozás. sőt, a tisztán radiátoros fűtés sem. hiszen abban az állapotban sokkal kevesebb volt a veszteség mint a bejövő teljesítmény.
Jajj, dehogy. Az enyém eleve trükkösen kezdte a pályát. 2 évig vegyeskazán, radiátor visszatérő és a saját visszatérőből keverve a padló előremenő, de nem ám ESBE meg ilyenek, nem volt egyszerű az üzeme. Aztán lett gázkazán, hőcserélővel leválasztott, kapillárcsöves termoszeleppel szabályzott előremenővel, na onnantól szintet lépett az üzemeltetés és a komfort. A homlokzat szigetelésével egy időben kondenzkazán került fel, gyakorlatilag a hőcserélő az alacsonyabb kazán előremenővel nem is tudja túllépni a megengedett hőfokot a padló oldalon, így most inkább biztonsági elem, mint szabályzó.
Az egyes körök belövése sem volt egyszerű, mert elsőre jóféle piros olasz gömbcsapok kerültek az osztóra, aztán amikor a hőcserélős átalakítás volt, akkor oda jobb híján torlókat tettem, na azokkal megy egy multiméteres hőmérővel már szépen be lehetett játszani az egyes köröket.
Szerintem egy mai padlófűtést hőleadás szempontjából nem valószínű, hogy zavarni tudna a bútorozás.
Na ez korrekt, és halalosztó kifejtős leírása is. Kösz!
Azt mondjátok még meg hogy nálatok, padlófűtést régóta használóknál rögtön elsőre tökéletes lett a padlófűtés?
Ti. én speciel azért berzenkedtem a dologtól olyan hevesen pár poszttal lejjebb, mert ez igencsak véglegesnek tűnik, ha már elkészült. Ha elrontja egy slendrián tervező/kivitelező akibe esetleg belefutok, milyen korrekciós lehetőségek vannak?
Illetve még egy dolog, lehet ez is alaptalan: ha padlófűtést épettet az ember, az mennyire rugalmas a bebútorozhatóság szempontjából? Konkrét példa: van egy 10nm-es háló, 4nm-es franciaágyat tennék be, ruhásszekrény, komódok, jó ha a felület 40%-a szabadon marad. Ha fel kell kúszni a falra is, vagy radiátort kell betenni, az már nem szerencsés.
Ez tenyszeruen nem igaz. Felszinen a napsutes tuti esetben 1000w/m2. Telen laposan sut, sok levegon at mondjuk700. Hoszigetelt uvegen mire atmegy kb500.
Ha van néhány 150x150-es ablak a nappalin, és jól szigetelt a ház, akkor egy szép verőfényes téli napon több meleg árad be abba az egy helyiségbe, mint amit az egész ház megkívánna.
az ablakon pár száz watt jön be. az átmenetileg feltolja pár fokkal a hőmérsékletet, de amint elmegy a nap, minden visszaáll. az a hiper szuper szabályozott padlófűtés csak az álmokban létezik, mert az álmokért jó pénzeket lehet kérni.
a padlófűtésben pont az a jó, hogy ha jól van méretezve, be van szabályozva, akkor kb magától jól működik. pl a hőleadása ugye a padló-szoba hőmérsékletkülönbséggel arányos. 22 fokos szobában a 26 fokos padló az kb 40W/m2 lenne ha nem lenne bútor meg szőnyeg. Ha a szoba felmegy 23 fokra, a hőleadás automatikusan 30W/m2-re esik.
Na pont ezért vetettem fel, hogy a padlófűtés mellé kellene dinamikusabb szabályzású fűtés is, ha a helységek közt némi különbséget akar az ember. Főleg azért, mert ha bizonyos helységekbe nagyobb hőfokot szeretnénk, akkor sem kell 24 órában a magasabb hőmérséklet. Én úgy tudnám elképzelni, hogy a padlófűtés temperálásához ki kellene választani egy helységet (pl hálószoba), ahol meg annál magasabb hőmérséklet kellene, akkor ott falfűtést szabályozni a helységben lévő termosztáttal, zónaszeleppel. Ezzel a módszerrel szerintem max 3-4 helységet kellene ellátni falfűtéssel.
Zónaszabalyozással a padlókör osztólya válltozó térfogataramú lesz, azt hogy nincs valltozó térfogatáramú padlófűtés ebben az esetben úgy értem, hogy egy letekert körben nem lassul, vagy gyorsul a víz, vagy all egy helyben, vagy forog, mert nyitott a szelep.
Válltozó térfogatáramú padlófűtés nincs, legalabbis a komolyabb szabalyozók között. Marad a körök közötti nyit-zár zónaszabalyozás. Ugyanakkor létezik időjáráskövető előremenő hőmérsékletszabalyozás padlófűtéshez. Ha komoly rendszert akarsz, biztos hogy ilyet fog betervezni neked a tervező.
Mindenképpen terveztesd meg a komplett rendszert is csődimenziókkal, csőfektetéssel, kazanházi kapcsolással stb.
a fürdőbe, pláne ha kicsi, mindenképpen kelleni fog plusz hőleadó. a csempe alatt a falfűtés tök jó.
de az egész felesleges túráztatás. fogod az alaprajzot, ráírod a helyiségekre a hőmérsékletet, melléteszed a műszaki leírást a szigetelésekről, és egy épgépész kiszámolja helyiségenként a hőigényt. ez mindenképp kell, és ha ez megvan, akkor lehet tovább gondolkozni. addig teljesen felesleges. olyan mintha ki akarnád verni az autószerelőből hogy adjon telefonon árajánlatot a balesetes autód javítására.
Kb így van. Ha belegondolsz nem kell túl nagy plusz teljesítmény ahhoz hogy plusz két fok legyen. Ha kint nulla fok van, bent meg 20 és a szoba hővesztesége 500W, akkor ha bent 22-re emeled a hőmérsékletet, akkor felmegy a hőveszteség 550W-ra. másképpen fogalmazva ha kint nulla fok van, bent meg 20 és elkezdesz 550wattal fűteni, akkor mivel csak 500 a veszteség, 50W bentmarad, és elkezd emelkedni a hőmérséklet. ettől persze nő a veszteség. amikor a hőmérséklet eléri a 22 fokot, akkor egyensúlyba kerül a veszteség a bevitt teljesítménnyel.
Ez persze nagyon elmélet, de a gyakorlat hasonlít azért.
Egy lakásban ehhez az jön hozzá, hogy ha tényleg sikerül az egyik szobát 22 fokra fűteni, a szomszéd szoba meg 20 fokos, a kettő közti falon azonnal elkezd átmenni a hő. Ahhoz hogy folyamatos legyen a különbség, ez a hőáram folyamatos kell legyen. amíg szarok voltak a házak, ez a különbségi hőáram kicsi volt a külvilág fele menő veszteséghez képest, de mára ez nem teljesen van így.
kis számpélda: a szobának van 10m2 fala a külvilág fele, 15m2 szigetelt födém és 15m2 szigetelt aljzat. és vagy 30m2 belső fala. A külső fal U=.3, a belső fal meg 12 centis válaszfal U=2W/mK. Kifele van 22 fok különbség, a veszteség a falon, ablakon, födémen, aljzaton kb 200W, plusz filtráció, miazmás, legyen 300. Ezzel szemben a 30m2 válaszfalon a 2fok hőmérsékletkülönbség 120W, és az ajtón áramló levegőről nem is beszéltünk. Több fokkal magasabb padlóhőmérséklet kell ennek a pótlásához. Vagy hőszigetelés a válaszfalakra.
A konstans hőmérsékletet még el tudnám fogadni, sőt, nem akarok "hőmérsékleti hullámvasutat". A kérdés a hőmérsékleti differenciálás. Tehát hogy tudom azt elérni (leginkább padlófűtéssel), hogy a fürdőben legyen 23 fok, a szobákban 19 fok míg a többi helyiségben 21 fok? Persze ha mindent tudnám időzíteni is, az lenne a legjobb (tehát fürdőben 18-22 h-ig 23 fok, meg 6-8 h-ig, többi időben lehet kevesebb). A távoli vezérlés nem feltétlen fontos, elég ha egy központi, programozható egység tudja szabályozni a zónákat.
Az utolsó hozzászólásban írt vízhőmérséklet-tömegáram mennyiségben gondolnám a megoldást laikusként. Tehát ha melegebbet akarok, akkor abban a zónában melegebb vizet gyorsabban keringtet a rendszer és fordítva. Ez butaság?
Ha jól sejtem, ha változik a tömegáram egy padlókörben, akkor változik a leadott hő is, így ugyanakkora hőmérsékletű vízzel más más szobahőmérsékletet lehet csinálni, ugye? Tehát ha jól van méretezve, és úgy van számolva, hogy a leendő max tömegáram 50%-ára, akkor felfelé és lefelé is lehet temperálni a helységet. (Most nem birizgálós fűtésre gondolok)
40 évvel ezelőtt egy ilyen 100m2 ház 0 fokban megevett vagy 12kW fűtést. -15ben meg 20kW-ot. Ahhoz, hogy ezt a padlón betold, harminc fok feletti kellemes padlóhőmérséklet volt szükséges. Ami egészségtelen és keveri a port. Teljesen logikus volt a padlót csak 26 fokra fűteni és mellette radiátorozni. És ha nem fűtöttél, hamar lement a hőmérséklet, mert ment ki a hő a b30 falazaton, szigeteletlen aljzaton, födémen, mintha muszáj lenne.
De ez a múlt.
Most egy mai elvárásoknak megfelelően szigetelt házban a hőigény ennek a harmada, negyede. Nem kell a padló melegebb legyen mint 25-26 fok, ami a mezítláb kényelmetlen, de egészséges és a port sem kavarja. És ha a padló "temperálva" van 25 fokra, akkor nincs értelme mellé a radiátornak, mert a padló kiadja a teljes fűtést. Kivéve az előnytelen alakú/fekvésű helyiségek. De oda kell csinálni kicsi falfűtést és kész.
Abból indultam ki, hogy dinamizmust, szobánkénti játszadozást, távvezérlést is akar, de padlóban gondolkodik. Olvasva mennyi komplikáció van ezzel (pl körönként 1-2 kW-os fűtésigényt kellhet kiszolgálni, kéne puffer, meg szobánként egy csomó felszerelés kell hozzá, stb) levontam a következtetést, hogy én laikusként nem építtetnék ilyen szénné bonyolított padlófűtést, mert ha elb*ssza a kivitelező a fűtésköröket, a vezérlést vagy ezek kombinációját, akkor azt az életben nem lehet normális fűtéssé alakítani utána, csak ha szét van verve minden. Illetve már tervezéskor is bele lehet futni egy-két buktatóba, minél bonyolultabb, annál nagyobb a rizikója hogy végül még drágulni is fog a (hibásan) tervezett verzióhoz képest.
Innen jött az ötlet, hogy csinálja úgy, ahogy vgfszaklapban is olvasni véltem, és BJaca is ezt vetette fel előttem: temperál egy legegyszerűbb padlófűtéssel, és dinamizmust produkál egy szintén mezei radiátoros körrel (körökkel).
De egyikőtök szerint se jó ötlet (műszakilag is nehézkes, és árban is rossz, egész pontosan). Így marad az a variáció hogy mégse kéne akarni távolról birizgálni, állítgatni, hanem tartani kéne egy konstans komfortos hőmérsékletet.
Erre céloztam, mikor azt írtam, hogy lusta, csak én nem tudom így kiszámolni. A kérdező pedig távolról is akarja piszkálni, ami nekem azt jelenti, hogy néha 5-kor, néha 7-kor érek haza, így aszerint állítom be a fűtést okostelefonról, mikor elindulok. Azon meg még megy a vita, hogy a hőntartás vagy a fűtéssel játszás a gazdaságosabb.
A nehezen szabályozható az BJaca ezen felvetésére utalt: "a padlófűtést annyira kell járatni, hogy a minimum hőmérsékletet tartsa, és valamilyen dinamikusabb kiegészítő fűtéssel kell temperálni. Tehát csak padlóval tartod az egész házban a 19 fokot, ami meg hiányzik, azt pl falfűtéssel pótlod."
A radiátort viszont a kérdező eleve elvetette, innentől nem is értem a felvetésed.
akkor neked nem lehet padlófűtésed. padlófűtés erre nem alkalmas.
egy normálisan szigetelt 100m2 ház hőigénye nulla fokban 4kW. a 100m2 beton felfűtve szoba+10fokra kb 32kWh hőmennyiség. és a falakban tárolt hővel nem is számoltam. ha azt akarod hogy a szoba 4 óra alatt 2 fokot hűljön, hűtened kell, magától nem teszi meg.
padlófűtés magában: osztó gyűjtő, alacsony hőmérsékletre állított kondikazán, beszabályozás, jobbfajta termosztát.
padló plusz radiátor: keverőszelep, kevertköri modul, plusz szivattyú, spéci vezérlő, esetleg hidrováltó, két termosztát, agybaj. tudom miről beszélek, az én kazánomhoz a gyári felszerelés hogy tudjon két különbüző hőmérsékletű fűtéskört maga 150ezer forint volt. és amikor kazánt kellett cserélni, ment az egész a lecsóba.
A radiátoros fűtés mióta nehezen szabályozható? On-off termosztát kell neki, termoszelepek, és működik. És nem azt írtam hogy építsen két teljes értékű fűtést egymás mellé két kazánnal, két vezérléssel, két gázcsonkkal két kéménnyel. A lényeg nem ment át: a fűtésrendszer nem lutri, hogy "ha" szerepelhessen benne. Ez akart lenni a lényeg a magánvéleményemben.
Azért egy 6 tonnás betondarab nem fog olyan gyorsan hőmérsékletet váltani egy 20 négyzetméteres szobában (20m2 15 centi beton 2000kg/m3-rel számolva). Persze biztosan megvan az a vezérlő, ami jól tudja kontrollálni, és nem vitatom, hogy ha valaki állandó hőmérsékletet akar 24 órára, arra nagyon jó.
Ja, értem. Tehát ebből következőleg jobb, ha kiépít még egy, ugyanolyan nehezen szabályozható, viszont szintén sok pénzbe kerülő fűtésrendszert, ami, ha a padló mégis beválik, akkor örök életre ott lesz a hülyeség emlékműveként. Meggyőztél!
Csak magánvélemény, adalék: kicsit sok itt a "ha". Úgy vélem, hogy egy laikus megrendelő (kicsit több ilyen van a piacon mint hozzáértő) komoly rizikófaktorral kell számoljon, mikor rábízza a több millás beruházását egy tervező-kivitelező duóra. Szóval az hogy kizárólag padlófűtésre valaki nem alapozná egy komplett ház fűtését, az egy racionális megközelítés nagy általánosságban.
a rendesen hőszigetelt ház plusz padlófűtésnek az az eredménye, hogy ha mondjuk -5 fok van kint, és kikapcsolod a fűtést, akkor fél-egy nap kell hogy 1-2 fokot essen a hőmérséklet. ezért értelmetlen a programozható szobatermosztátról meg dinamikáról álmodozni.
A padlófűtés teljes értékű fűtés, ha jól van tervezve, kivitelezve és üzemeltetve. Ahol 2 fok változáshoz fél meg egész nap kell, az nem ilyen, így ne is hozzuk példának. A többit inkább nem kommentelném.
ezzel a számmal nem sokra mész amikor fűtést tervezel. nem éves szám kell, hanem a leghidegebb éjszakához tartozó szám. ebből tudod hogy mit kell tudjon a fűtésed, hogy reggelre ne hűljön le a ház. Magyarországon -15 fokra szokás méretezni, kivéve ha hegyen vagy, vagy nagyon szeles környéken.
az egész ház szumma hőigénye -15 fokban arra jó, hogy tudd hogy ennél nagyobb kazánt kell vegyél, de még ez sem jó padlófűtést méretezni.
kell szobánként a -15 fokra vonatkoztatott hőigény. abból tudod tervezni, hogy az egyes szobákba hány wattnyi fűtés kell. utánna veszed a padlófelületet meg a burkolatot, és kijön hogy a padlófűtés magában képes-e kifűteni az adott szobát. ha az jön ki hogy nem, akkor agyalhatsz hogy plusz fal vagy plafon, vagy esetleg plusz hőszigetelés.
ezt muszáj megcsinálni, ha ez el van rontva, akkor semmiképp nem fogsz tudni jó fűtést csinálni. a szobánkénti zónaszabályozás meg hasonlók csak ezután jönnek.
Az egyszerű bejelentéshez készült energetikai számítás szerint 38 kWh/m2a a hőigény fűtésre. Teljes fűtésszezonra 4572 kWh nettó fűtési hőenergia igény. Tehát elég alacsony fűtési energia igényű lesz a ház (megfelelő kivitelezés esetén).
A komplett vezérlést a termosztátokkal egyebekkel én is 300k környékére számoltam. Erre viszont akár fal, akár mennyezetfűtés esetén is szükség lenne. Tehát még mindig adódik a padló és mennyezetfűtés közötti jelentős különbség, amit nem tudok hol megspórolni.
"de mégsem lesz pontos a számítás az egyik szobában mindig jóval melegebb/jóval hidegebb lesz mint a másikban."
erre való a beszabályozás. egy másik oldschool dolog, amiről szeretik azt hinni hogy a sok kütyü feleslegessé teszi.
majd ha lesz rendes hőigényszámításod, ki fog derülni hogy vannak szobák, ahol nem elég a padlófűtés. oda muszáj hozzá még valami.
mi az hogy drága? amiről álmodsz a szobánkénti termosztáttal meg mindennel, az sem olcsó. 9 db szobatermosztát, 9db termomotoros szelepállító, valami okos vezérlő, távirányító cucc, ez alsóhangon 250-300ezer forint.
eladják, mert van rá kereslet. de attól még a kazán nem tud 2-4kW-ot leadni egy 8-10m2-es szoba padlójába. és kapcsolgat. vagy kell még puffer is, a kondikazán mellé. egy 150m2 családi házban semmit nem tesz hozzá a komforthoz, és pláne nem takarít meg semmit a fűtésköltségen. ha még azt is elhiszik hogy a megfelelő tervezés elhagyható, mert majd minden helyiség beszabályozza magát, akkor meg jönnek vissza ide, hogy a kisszoba akármit csinálok hideg...
A megfelelő méretezés valóban fontos szempont lesz, de amiatt szeretnék valamiféle zónázást, hogy ha kiszámolja egy épületgépész tervező, hogy a sok külső falas szobának X az igénye, a másik ugyanakkorának viszont csak Y és eszerint lesz méretezve a csövezés mennyisége, de mégsem lesz pontos a számítás az egyik szobában mindig jóval melegebb/jóval hidegebb lesz mint a másikban. A papíron való számolgatás azért nem biztos, hogy a valóságban is tökéletesen meg fog felelni.
A fűtésrendszer kondenzációs kombi gázkazán+indirekt tároló.
A padlófűtésen kívül további hőleadóval nem bonyolítanám a rendszert (említett falfűtés). A reagálás tudom, hogy lassú, meg az öntanulónak is kell idő, de ha egyszer beáll, onnantól kezdve tud jól működni. A cél, hogy hosszú távon (sok-sok éven keresztül) komfortos legyen a lakás minden része és mindez különböző igényeknek megfelelően.
Puffert én nem terveztem, de elképzelhető, hogy az épületgépész tervező betervezi majd. Jelenleg egyszerű bejelentési szintű gépész terv van, abban meg kb. semmit nem kell leírni...
Radiátort egyáltalán nem szeretnék. Mennyezetfűtés jó lehetne, de az lényegesen drágább mint a padlófűtés kialakítása (legalábbis ezt mondták). Fafödém lesz, függesztett gipszkarton álmennyezettel. A szellőztető csöveit a gipszkarton és a gerendák között terveztük elvezetni.
határeset hogy sikerül-e, és rendesen csukni kell az ajtókat hozzá.
az ilyen telerakom szabályozóval vezérlővel keverővel helyett sokkal fotosabb, hogy legyen rendesen megméretezve az egész. ha az északi sarokszobában kevés a hőleadó, akkor szabályozhatsz meg keverhetsz napestig, akkor is hideg lesz.
szóval midnenekelőtt helyiségenkénti hőigéntszámítás, és az alapján hőleadó méretezés. pl a rajzodon a 8as meg a 9es helyiség azonos alapterületű, de az egyiknek két és félszer annyi a külső fala. ha mindkettőbe betekersz ugyanannyi csövet, brutál nehéz lesz elérni hogy kb azonos legyen a hőmérsékletük. és nem szabad hinni benne, hogy majd a termosztát megoldja. nem oldja meg. tapasztalat.
Amiket eddig olvastam, azt tudnám javasolni, a padlófűtést annyira kell járatni, hogy a minimum hőmérsékletet tartsa, és valamilyen dinamikusabb kiegészítő fűtéssel kell temperálni. Tehát csak padlóval tartod az egész házban a 19 fokot, ami meg hiányzik, azt pl falfűtéssel pótlod. Amúgy az osztónál lehet állítani, hogy melyik helységbe mekkora legyen a hőleadás, így el lehet érni különböző hőmérsékleteket, de 2 fok változáshoz akár fél, egy nap is kellhet, amihez PID szabályzós termosztátot lehet csak használni, ami öntanulós, ráadásul annak is kell egy hónap, mire úgy érzed, hogy jól működik.
A jelenlegi tapasztalataink alapján sokat számít ha az ember a maga helységében tudja szabályozni a hőmérsékletet még ha ez csak +/- 1-2 fok is. Nyilván nem lesz az egyik szobában 16 fok míg mellette 24, de lehet valaki 19 fokban tud jót aludni a másik meg 21 fokban. Ennyit szerintem ki lehet alakítani. Javítsatok ki ha tévedek!
Alábbi alaprajz esetén mi lehet az optimális fűtésrendszer összeállítás az alábbi igények kielégítése esetén:
-padlófűtés mindenhol
-helységenkénti szabályzás a szobákra,nappali-konyha-ebédlőre egyben, fürdő+wcre egyben
-vezérlés távoli eléréssel is
Bízom benne hogy a leendő kivitelező megfelelően meg tudja tervezni, de szeretnék egy kontrollt is az itteni hozzáértőktől (hány kör,keverők,zónaszabályzók,hidraulikus váltó,keringetők,stb.)
Július 2-án vittem be a papírokat és közben finoman érdeklődtem: gúnyosan közölték velem, hogy nem minden dolog lesz ingyen. Most már tényleg kíváncsi lennék, melyik tétel lett olcsóbb?
Tavaly júliusban eladtuk a házat, amibe a puffert csináltam. Túl sokba került volna a további felújítása és nagyobb telket és nyugisabb környéket szerettünk volna.
A vegyes meg a puffer nem hiányzik. Múltkor kiszámoltam, hogy gázzal olcsóbban jöttem volna ki az utolsó két évben, mint a vegyessel, köszönhetően a rezsicsökkentésnek (és a fa drágulásnak).
Ebben a házban a fűtésre 175000Ft gáz ment el (1566m3). A másik ház ugyanekkora volt, de itt padlófűtés van és 3 rétegű ablakok meg a padlóban is szigetelés és itt kondenzációs a gázkazán. Másik házban 1760m3 gáz fogyott 2010-2011-ben. Ez a mai 121Ft/m3 árral számolva (befizetett csekkeket visszaosztottam a fogyasztott m3-el), 213000Ft-ba kerülne most.
Ehhez képest 2013-14-ben és 2014-15-ben-is 240000Ft-ba került a fűtési szezon fával.
Remélem tovább fog csökkenni itt a gázfogyasztás. Idén nyáron a lábazati szigetelést javítottam (hozzábetonozták a járdát az aljzatbetonhoz) és a födémre raktam 10 centi gyapotot még a 10 centi nikecellre. Jövőre pedig a fal kap még 4-5 centi szigetelést a meglévő 5 centire.
Már megcseréltem mindkét osztó-gyűjtőt és át is mosattam a csöveket.
A hidrováltó után van a visszatérőben:
Vegyeskazán nincs és nem is lesz, de én már ki nem vetetem onnan azt a hidrováltót, mert ha egyszer csak elfogy a gáz, vagy az egegbe megy az ára, akkor jó az, ha rá lehet mégis kötni egy kazánt.
Megpróbálom még kitisztítani a leválasztót is, de idén télen így fog üzemelni. Meglátjuk milyen lesz.
Ja igen. Még elfelejtettem mondani, hogy a hibás körön is ugyanolyan erősen jött a vízsugár, amikor visszafelé irányban nyomattam, mint az összes többin, úgyhogy dugulás vagy megtört cső nem valószínű.
Délután folytatom az átmosást, mert még nem lettem kész.
Nem hagyott nyugodni a dolog. Reggel kikugliztam egy padlófűtés szervíz szakembert és megkérdeztem róla, hogy mi a véleménye a fordított osztó-gyűjtő bekötésről és a hibásan működő körről.
Azt mondta, hogy okozhat hibás működést a fordítva bekötés, mert a szeleptányérok speciálisan vannak kialakítva (gondolom nem véletlenül vannak rajta a kék nyilak a gyűjtőn se). Ezen kívül azt mondta, hogy át kellene mosni, mert a padlófűtéseket 6 évente át kell.
Kérdeztem, hogy mennyibe kerül. Azt mondta, hogy kb 60000Ft a 120m2. Kérdeztem azt is, hogy vegyszerekkel csinálja-e. Azt mondta, csak csapvízzel mert a vegyszerezés csak parasztvakítás (én nem vitatkozok ezzel, mert nem értek hozzá).
Úgyhogy úgy döntöttem, hogy először megfordítom a két osztó-gyűjtőt és átmosom. Ha a következő szezonban sem működik jól a pár fokkal hidegebb kis kör, akkor azon az egy körön megcsinálom az átkötést, de jobb szeretném, ha nem kellene, mert elég speckó ezeknek az osztó-gyűjtőknek a csatlakozása.
Aztán elzártam az összes thermo szelepet a kék sapkákkal és először folyásiránnyal szemben, aztán visszafelé és még egyszer szemben átnyomattam mind a 8 kört egyenként.
A víz nem volt mocskos, de az első nyomatásnál jött ki belőle azért anyag:
Kb 100 méterre építkeztünk a gázvezetéktől, eddig ezért nem vezettük be a gázt, 3Mft ajánlatot adott az ÉGÁZ.
"Nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedik el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály - hangsúlyozta Bartal Tamás."
Nekem is ez a tapasztalatom ismerősök meg közületek alapján.
Az egykaros kerámiás nem bír ki annyit mint a régi "gumidugós".
Persze gondolok itt az őskövületekre, mert ott más volt a gumi, illetve a csapfelsőrész vége még oldalirányban is tudott mozdulni így biztos felfeküdt a szelepülésre.
Persze a 20 ezer Ft fölötti kategóriákról nem tudok nyilatkozni....
Mindenesetre ezekszerint akkor érdemes a hagyományosat szereltetni. Abba legalább olcsóbb és kaphatóbb az alkatrész. De egy egykaros kerámiásba nem kapsz minden gazdaboltban...
Nekem is egy őskövület van fent a kerámiás helyett. Abból 3 elfogyott a kádnál. Igaz, nem a 30-40 ezrest vettem, hanem a 4000Ft-os kínait, de próbáltam németnek csúfolt darabot is, de azok is kínából való alkatrészekből voltak. Ráadásul a hagyományos sokkal csendesebb.
Neked, hogy van kialakítva a szabályzásod? Most csinálnám otthon, pofonegyszerű, de jól működő rendszert szeretnék összerakni. (egyfajta hőfok, nem kell szobánkénti szabályzás, csak a tetőteret akarnám külön venni a földszinttől)
Köszönöm! De mivel nekem a fal köröm elenyésző méretű, nem tudok vele"dinamizálni", így maradhat azonos hőfokon a hidrováltó?
Az a kapillárcsöves szabályzó egység amit képen küldtél, azzal csak korlátoznám a maximumra az előremenőt, öntanuló szobatermosztáttal meg indítanám/leállítanám a szivattyút?
A helységekben csigavonalasan van tekerve mindenhol. Valószínűleg csak a folyosókon nem.
A házat meg így vettük tavaly. Nincs nagyon választásom. 95%-ban tökéletesen jól működik a padlófűtés. Mondjuk a beprogramozásban volt pár hiba, amit megcsináltattam tavaly.
Ezzel a szabályzással nem csak temperálni lehet a padlót? A falfűtés igen csekély rész, említenem sem kellett volna.... szóval nincs értelme leválasztani a padlótól, és külön szabályozni.
Nekem nem valahogy szobatermosztáttal kéne vezérelnem a szivattyúkat?
A fotón pont az a hűlősebb kör csövezése hiányzik még. Én biztos végigfotóztam volna az egész padlófűtést még a betonozás előtt, nem a 80%-os állapotban.
Szerinted az osztó-gyűjtőt ne is cseréljem fel csak annál az egy körnél fordítsam meg a folyásirányt a cső átkötésével?
A fali csaptelepekben van egy szelepülés. Amit a csaptelep leszerelése után hátulról, imbuszkulccsal lehet kitekerni. Én ezt a csaptelep alkatrészt ajánlanám figyelmedbe. Mert ezek a csapok 100 évig használhatók még!
0 AUTOADAPT 1 PP1 Alacsony arányos-nyomás görbe 2 PP2 Magas arányos-nyomás görbe 3 CP1 Alacsony állandó-nyomás görbe 4 CP2 Magas állandó-nyomás görbe 5 III Állandó görbe, III. fokozat 6 II Állandó görbe, II. fokozat 7 I Állandó görbe, I. fokozat
Az autoadapt arányos-nyomás szabályzásra épül, vagyis a PP1 és PP2 höz hasonlóan szabályoz, de nem ragaszkodik egyik-másik nyomásgörbéhez, hanem el tud mászni róla erre-arra.
Egyszer utánaolvastam arra jutottam inkább az alpha2 L-t veszem és kézzel beállítom PP1-et, ha a tapasztalat szerint kevés akkor PP2-t akkor pont ugyanazt érem el, mint az autoadapt, csak a szivattyú sokkal olcsóbb. Most nem találok rendes leírást, csak egy feleslegesen hosszú videót, kevés konkrét adattal. http://hu.grundfos.com/training-events/ecademy/all-topics/alpha2/alpha2-control-models.html
Ha mégis osztónként külön szivattyút raknék, van értelme autoadapt-osat használni? (Mert sima szivattyúkkal nem kerülne többe, mint motoros zónaszelepekkel, és kb. 600-800m cső van osztónként)
Ilyenkor szoktak a csempére valahogyan felerősíteni valamit, ami bírja a hőt. Így a csempe nem fog sérülni és legföljebb egy szeg nyoma marad a falban.
Erre mondtam, hogy bízd a szakira. De előtte azért kérdezd meg, hogyan gondolta megóvni a csempét.
Tömítést külön nem is árulnak felénk, az ilyen csaptelepjavító készleteknek leáldoztak. De egészben kapni a teljes betekerhető részt, az nem kompatibilis ezzel.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. Az ötlet/megoldást börzét még nem zárnám le, de egyelőre a rányomóst próbálom megorganizálni. Szatmárinál mintha láttam volna kölcsönbe szerszámot.
(@BJaca: Nem én minuszoltam. Értettem, hogy ez éppenséggel egy ellenpélda volt :-)).
Az emeleti fürdőszobában is szakember csinálta a hegesztést és ott is megégett egy kicsit a csempe a hűtől :( Ezt az új fürdőszobában nem szeretném eljátszani.
Nincs semmilyen csatlakozó, amit be lehetne toldani?
Van ahol alapból ciános víz folyik a csapból, csak nem tudták. A néni meg is ijedt, hogy mi lesz vele, mert már 80 éve issza. Amúgy köttött állapotban ártalmatlan, frissen a nyelv letapadását okozhatja :)
Elnézést, ha már volt a kérdés (néhány oldalt tekertem, de nem találtam). A házunkban az egyik lakásban felújítás folyik és radiátorokat is cserélnek. Kérdésem, hogy az ürítés alatt a többi lakásban lévő radiátoroknak nyitva vagy elzárva kell-e lenniük? A Főtáv oldalán nem találtam erre vonatkozóan információt. Köszönöm.
Eljött az ideje annak, hogy a fordítva bekötött osztó-gyűjtő-t megcseréljem és átmosassam a padlófűtés köröket (ha szükséges).
Emlékeztetőnek egy kép:
Emlékeztetőnek a probléma:
A jobb szélső kör (kazán, wc, folyosó vége) a folyosó vége hidegebb, mint az összes többi kör kb. 2 fokkal.
Mint kiderült az osztó helyére rakták a gyűjtőt (a felső az előremenő).
Szerintetek egy 8 éve készült padlófűtést át kell mosni? A garázsban lévő gyűjtő ágból leengedtem egy kis vizet. Az teljesen tiszta volt.
A fő kérésem viszont az lenne, hogy milyen sorrendben csináljam az osztó-gyűjtő cserét illetve az átmosást.
Ilyen részletességgel gondolom, hogy:
1: osztó-gyűjtő főcsapok elzárása
2: slagok rögzítése a leeresztő és töltő csonkra
3: stb...
Abban sem vagyok biztos, hogy mit kellene először csinálni. Így átmosni a rendszert ha kell és utána megcsinálni a cserét, vagy fordítva.
Még annyi, hogy arra gondoltam, ha nem is kell átmosni az összes kört, akkor zt az egy kört, ami hidegebb, azt csak át kellene, nem?
Volt olyan tipp is, hogy a fordítva bekötött gyűjtőről annál a hidegebb körnél esetleg leszakadhatott a thermo szelepről a tányér és ezért hidegebb az a kör.
Segítsetek, mert az agyvérzés kerülget! Házfelújítás projekt már a vége felé jár és probléma probléma hátán :(
A fűtési rendszer korszerűsítése (kazán, szelepek cseréje) volt az első, ami elkészült. A fürdőszobában a lapradiátor helyett törülközőszárító került fel. A burkolás utána jött. Most tettük volna vissza a radiátort, de nem tudjuk, mert nem jók a kialakított kiállások. Eltart a radiátor, még távtartók nélkül is. Valószínű, hogy a burkoló kihozta a síkot függőbe, míg a fűtésesek a legelején feldobták úgy a radiátort, ahogy volt a fal és ahhoz alakították/hegesztették a csöveket.
3/4-es csatlakozásom van, falon kívül futó régi csövek. Annyira közel van a falhoz a cső, hogyha azt le kell vágni és újra hegeszteni, akkor tuti sérülni (megégni) fog az új csempe.
De lehet kapni kazánbelsőt (víztér) hozzá 80 ezerért, de jó állapotú Termotéka 25-öst tudok 20-ért. A kérdés még mindig adott. Cserélhető egy az egyben?
Pontosabban az történt, hogy a főcsapon lévő fém "kupakot" letekertem, és ezt követően nem lehetett elzárni a lakásban a vízcsapokat, és ömlött a víz.
"Sziasztok! Tegnap este a fő vízcsap elállítása (maxon folyt a víz) után teljesen elzártam a vizet. Most a helyzet az, hogy csak a főcsapon tudom ki-be zárni a vizet: ha a lezárom értelem szerűen sehonnan se jön víz, ha megnyitom akkor folyik a mosdó fölötti csapból, mint állat (és ott nem tudom elzárni). A kettő közötti opcióra még nem jöttem rá. Próbáltam úgy, hogy a kettő közötti helyzetet a főcsapnál beállítsam, de nem jártam sikerrel. Nem tudom, hogy hogyan állítsam be úgy, hogy normálisan működjenek a csapok a lakásban? --- Tehát egy teljes főcsap elzárás után, hogyan szokás vissza állítani a vizet az egész lakásban?
Szóval összegezve, egyforma hőmérsékletű víz mindhárom körön, kazán belső szivattyúja dolgozik a hidrováltóra, hidrováltó utáni kör egy szivattyúval 3 zónaszeleppel, melyeket két termosztát (fsz. em.) vezérel. Szivattyúból kellene azért egy autoadapt-os grundfos?
Köszi, de az osztóra már a kondi kazán kiszámolja a megfelelő hőmérsékletű vizet, ha rakok kapillárcsöves szabályzót azt legfeljebb védelmi célokból (vagy esetleg egy ESBE szelepet), hogy ha beragad a HMV váltószelep a kazánban ne tudja kiküldeni a 70 fokot a padlóba.
A fali csaptelepekben van egy szelepülés. Amit a csaptelep leszerelése után hátulról, imbuszkulccsal lehet kitekerni. Én ezt a csaptelep alkatrészt ajánlanám figyelmedbe. Mert ezek a csapok 100 évig használhatók még!
