igen,erre gondoltam pl hogy az egy dolog hogy jó mert az alapoktól sok midnent elmagyaráznak,de pl kerestem egy valamire való étrendmintát és nem igazán találtam..ilyesmiben amúgy tudsz te segíteni?
Jól van, az oldal szerint a laktóz (tejcukor!) allergén...
Van egy két értelmes cikk, legalábbis olyan, amiben van valami értelmes (csak átfutottam őket)...Látszik, hogy a szerző innen-onnan ollózott. Tényleg dicséretes a törekvése, de helyenként elég kétséges a végeredmény....
Ide vezet az, hogy boldog-boldogtalan terjeszti az igét az interneten, ennek köszönhető a sok tévhit elterjedése...:-/
én a savasodásból annyit szűrtem le,hogy a zsírra azért (is) van szüksége a szervezetnek,mert oda "rejti" a le nem kötött savakat,és amíg nincs egyensúlyban a PH-nk,addig a fogyás is nehezebben indulhat meg..amúgy én sem vagyok ezeknek a sav-bázis diétáknak,meg vércsoport,meg mittomén még milyen diétáknak a híve,mert tudománytalannak találom..lehet túl kocka vagyok,de én azt tartom helyesnek amit egy dietetikus is elismer..
A Nagy Fogyás - fogyókúra otthon oldalt gyorsan elfelejteném, bocs, de egyszerűen katasztrófa...:-/ Össze-vissza írnak mindenféle butaságokat (látszik, hogy aki írta, sem a biológiához, sem a kémiához nem ért).
A sav-bázis egyensúly szerepe az elhízásban nem megalapozott, ismereteim szerint.
Ha engem kérdezel, én hanyagolnám. Tudom, a sav-bázis kérdés nagyon divatos lett, de nagyon el van túlozva. Nem alaptalan, de közel nem igaz ilyen formában, mértékben, mint ahogy beállítják.
szeva:) ugyan valószínűleg te nem emlékszel rám,de én viszont emlékszem rád kb. egy évvel ezelőtt láttalak ha jól emlékszem a norbi update fórumon.ugye jól emlékszem?:)
amúgy a linkek közül elsősorban a "táplálkozással az egészségért" tartom "mérvadónak",ugyanis azt szakemberek szerkesztették,és nagyon alapos,bár van némi hiányérzetem néhány dologgal kapcsolatosan.
mivel nagyon érdekel engem is a táplálkozás tudománya,és igen fontosnak tartom ezt a tudományágat,örülök hogy az indexen is találtam ezzel a témával kapcsolatos fórumot :) lesznek majd kérdéseim,mert jelen pillanatban igen nagy túlsúllyal küzdök,és szeretném leadni,de úgy hogy azzal nem veszélyeztetem jobban az egészségemet,és nem esek bele a jojózás spriáljába:)
viszont kezdésnek szeretnék mutatni három oldalt,ami sztem mindenkinek hasznos lehet,aki a témával foglalkozik:
pl. az aminosav-felszívás korlátozott (x g/óra), persze nyilván nagyobb mennyiségű táplálék esetén az effektív áthaladási idő (a bélrendszeren) lassabb, tehát ez részben kompenzálódik, kérdés, ez elég-e.
Általánosan az azért igaz, hogy a szrevezet megszokja az ilyen helyzeteket.
Nincs kizárva az utolsó feltevés, bár egészségesekben kétségkívül az egyszeri nagyobb szénhidrátmennyiségnek kisebb a károsító hatása, mint csökkent glukóztolerancia esetén.
Az "állati" (telített) zsíroknál valószínűnek tartom, hogy a negatív hatás oka:
- egyrészt a telített zsírok nagyobb arányú bevitele relatíve kisebb telítetlenzsírsav-bevitellel jár, akár hormonális/génszintű ok is lehet
- másrészt: a zsírgazdag étrend (nem biztos, hogy itt különbséget lehet tenni a növényi és az állati zsír között, bár ez a növények anyagcseréjétől függ, megjegyzem, szerintem az állatok biotranszformációs tevékenysége nagyobb kapacitású és specifikusabb, hatékonyabb) alapból több olyan vegyianyagot (zsírszövetben tárolódó mérgező vegyületek, pl. dioxin) jutatt a szervezetbe, ami nem kívánatos
- a telített zsírsavak felszívódása valamivel rosszabb hatásfokú, mint a telítetleneké, nem kizárt kölcsönhatás a bélflórával (egy mikrobiológus minden bizonnyal többet tudna erről)
Ez olyan, hogy az egyik segít, a másik ront. Ahogyan a vércukorszintet is több hormon "egymással való csatája" alakítja ki, itt is ez van (szerintem).
Sok lúd sajnos szinte mindig disznót győz.
Az élelmi rostok a pH-csökkentik, a jótékony fajok számát növelik; a fehérje meg a rothasztó baktériumok elszaporodását segíti elő. A kettő arányából dől el, mi lesz a végeredmény.
Szerintem.
Az omega-3 zsírsavakat most hagyjuk ki, az inkább más lapra tartozik (hormonális) kérdés, az eikozanoidokból nem vagyok ennyire képben.
Tehát a válaszom a kérdése az lenne, hogy: "Attól függ." És a biológiában tényleg szinte minden "attól függ" eset.
Ez nem az, amire itt kíváncsiak vagyunk, hiszen laconicgirl vagy bárki innen nyilván tökéletesen tisztában van a rostfogyasztás szükségességével! Most az a kérdés, a fehérjében és állati zsírban, de rostban és Omega 3-ban is gazdag táplálkozás kockázatot jelent-e.
Ezt emelném ki (ez bőven elég ahhoz, hogy elhiggye az ember), több forrás is volt, hál' istennek, nem beszéltem hülyeséget (ilyenkor megijed az ember, mármint mielőtt ellenőrizné az állítását):
"A rostban szegény, vöröshúsokban és zsírban gazdag diéta megváltoztatja a bélflórát és megnöveli a bacteroides és clostridium speciesek arányát. Ezek a törzsek B-glucuronidase, azoreductase, urease, nitroreductase és glychocolsav reductase termelése útján a cocarcinogén természetű nitrogén vegyületekből, szekunder epesavakból rákkeltő vegyületeket képeznek2."
A vörös húsokat valószínűleg a már leírt nitrózaminképzés (mioglobinból) és a nehezebb emészhetőség (tehát több emésztetlen fehérje jut a vastagbélbe) miatt említi a szerző, az élelmi rostokról már volt szó, a zsírgazdagságot egyelőre nem értem.
Az egyik cikkben pl. olyan kutatásról írtak, ami nincs dokumentálva (a www.pubmed.com oldalon néztem, ott 1870-ig vagy '80-ig visszamenően fönt vannak az kutatási eredmények, publikációk).
Átnyálazom a szakirodalmat erről, már amennyire hozzá tudok férni (a legtöbb komoly összegekbe kerül)(több mint 20 db).
A karcinogenitásról én közvetve olvastam, de majd utánanézek (sok lesz ez így egyeszerre...).
Jó, az ilyen összeesküvés-elméleteket én mellőzni szoktam:-)
Lenkei is megkérdőjelezi a WHO-t, ennek ellenére én még nem olvastam olyan tanulmányról (a vitaminok egy részéről), ami egészségeseknek hasznosnak találta volna a megadózist (a vitaminosok jellemzően a betegekkel kapcsolatos kutatáskat hozzá föl, ami teljességgel értelmetlen; több helyen csúsztatásokkal is találkozik az ember az ilyen cikkekben, néhol pedig egyszerűen a szemünkbe hazudnak).
"Azért akkora vita nincsen...(Egyébb iránt nem a fehérjeszükségletről volt szó most.) :" Tudom, hogy a betegségmegelőzésről beszéltetek, de te külön kiemelted a fehérjéket. Ezért gondoltam, jó lenne tisztázni a túlzott fehérjefogyasztást, mielőt valaki vegetárianizmusra adja a fejét.
Valóban életkortól és nemtől is függ a fehérjeszükséglet. Jó, hogy leírtad.
"3,4 g/ttkg max. sportolóknál, de én azt erős túlzásnak tartom. Annál már igen kérdéses, föl tud-e szívódni egyáltalán (szerintem nem, bár ez a forrástól is függ)." Nekem is valószínűtlennek hangzik. Mindösze azért írtam le, mert már ilyen ajánlást is láttam.
A fehérék karcinogén hatásairól tudnál cikkeket ajánlani? Káncsi vagyok rájuk.
"Mellesleg a WHO sem az emberek érdekeinek szemelőttartásáról híres." - azért vigyázzunk a szavakkal! Mire gondolsz? Példáúl: Ghislaine Saint-Pierre Lanctot: Az egészségügyi maffia A nagyobb könyvesboltokban, vagy akár itt is megtalálható: http://www.egeszsegvar.hu/index.php?Itemid=5&id=143&option=com_content&task=view
Az említett tudományos kísérletek szakirodalmára kíváncsi lennék, mert ez önmagában így semmi. Igen, számítottam rá, hogy ezt fogod mondani. Hm, megpróbálok majd valamikor keresni néhány cikket neked, de lehet, hogy csak hónapok múlva fogom tudni teljesíteni az igéretemet.
A WHO-t én nem kérdőjelezném meg. Tudom. Személyesen én sem kérdőjeleztem meg. Ehez az én tudásom kevés. Mindössze mások véleményét írtam le.
Azért akkora vita nincsen...(Egyébiránt nem a fehérjeszükségletről volt szó most.)
A felesleg ha nem kifejezetten nagy, tolerálható. Fele állati, fele növényi (vagy ennél több állati) esetében egészségeseknek 0,8 g/ttkg. Ebben nincs kifejezett vita, én legalábbis nem tudok róla. Időseknek javasolnak kicsit (kb. + 20 %) nagyobb bevitelt.
3,4 g/ttkg max. sportolóknál, de én azt erős túlzásnak tartom. Annál már igen kérdéses, föl tud-e szívódni egyáltalán (szerintem nem, bár ez a forrástól is függ).
4.: De, vannak, akik nem tolerálják. A karcinogén termékek képződése bizonyított legjobb tudomásom szerint.
A szennyező- és egyéb nem kívánatos anyagok kérdése általános: egy élelmiszerből sem jó túl sokat enni, mindenben van valami, ami káros hosszú távon nagyobb mennyiségben.
"Mellesleg a WHO sem az emberek érdekeinek szemelőttartásáról híres." - azért vigyázzunk a szavakkal! Mire gondolsz?
Az említett tudományos kísérletek szakirodalmára kíváncsi lennék, mert ez önmagában így semmi.
A WHO-t én nem kérdőjelezném meg.
Ha a fehérjeigény ilyen magas lenne egészségeseknek is, akkor az komoly, nagyon komoly tünetelben jelentkezne. Kiterjedt égési sérültek igény kb. 2 g/ttkg-ot (1,5-2). Ennek megfelelően a normális igény ezt nem közelítheti meg, akkora a különbség.
Kivártam mi lesz a vége a fehérjékről szóló fejtegetéseknek, de látom Szőrmókon kívűl nem sokan szólnak hozzá. Na szóval. A fehérjékről rengeteget vitatkoznak a táplálkozási szakértők, főleg ami a napi ajánlott beviteli menyiséget illeti. Ami szakértőtől függően napi 0,79g-tól akár 3,4g-ig is terjedhet. Bár mint ha olvastam volna már ennél magasabb értékeket is, de nem emlékszemrá pontosan. A viszonylag alacsony fehérjebevitelt ajánló tábor-ilyen példáúl a WHO is- a túltott fehérjebevitel káros hatásaitól akarja követőit megvédeni. A másik tábor ezzel szemben az alábbiakat állítja.: 1. A túlságosan kevés fehérje bizonyítottan egészségtelen. 2. Inkább legyen egy kicsit több mint kevés. 3.A felesleget az egészséges emberi szervezet tökéletesen és nyom nélkűl eltávolítja. 4. Még soha senkinek sem sikerűlt egészséges embereken egyértelműen bebizonyítania az egyes tábor elméleti feltételezéseit. Így azok csak elméletek.
A gyakorlatban tapasztalt "túlzott" fehérjefogyasztás sokak szerint nem a fehérjék számláját terheli, hanem a fehérjéket tartalmazó élelmiszerekét. Ezek ugyanis tartalmazhatnak egészségre káros anyagokat. Lásd például a tonhalkonzervek túlságosan magas ólom tartalmát. Tudtommal gyakran előfordul.
Egy kicsit tovább elemezgetve a dolgot, még több érdekeséget is fel lehet fedezni. Az egyes tábor gerince a WHO és a mögötte álló konzervatív gondolkodású orvosok. Na már most, a WHO nem állíthatja, hogy egy átlag ember fehérjeszükséglete akár tőbb mint 30-40%al nagyobb a jelenleg javasoltnál. Hiszen ezek csak pár tized grammok, de testömegkilógrammonként és emberenként megszorozva már hatalmas számok jönnének ki. Amiket a kormányoknak illetve legfőképpen a tömegétkeztetésnek és így példáúl a korházaknak is figyelembe kell venniük. Már pedig a fehérje az egyik legdrágább élelmiszer. Arról nem is beszélve, hogy elég furcsa lenne ha egyik napról a másikra ellent modanának önmaguknak. (Áh, ne is mondjátok! Már hallom is ahogyan az új kutatási eredményekről beszélnek...) Mellesleg a WHO sem az emberek érdekeinek szemelőttartásáról híres. Egyébbként a WHO is szépen lassan, fokozatosan növeli a napi fehérjebevitel ajánlott mennyiségét. A kettes tábor háttere sem feltétlenűl szebb. Ott az élelmiszerkiegészítőket gyártó cégek az urak. Azt hiszem őket nem is érdemes tovább részletezni. Céljuk a haszon, haszon és még több haszon...
S persze a független kutatókról se feledkezzünk meg. De azt már nem tudom, hogyan lehetne valakiről megtudni, hogy független. Ha pedig belegondolok ,hogy minden emberhez hat másikon keresztűl vezet az út, hát akkor elég borúsnak látszik a helyzet.
"Tudományosabban" vizsgálva a dolgot a 0,79(nők számára) illetve a 0,83g/tskg/nap(férfiak számára) fehérjéről már több kisérlet is bebizonyította, hogy még az ülő munkát végző emberek számára sem elegendő. Más kisérletek eredménye szerint (sportolók számára) a 2g/tskg/nap feletti fehérjebevitel nem is káros, de nem is hasznos. Egyszerűen csak fölösleges. Az igazság ülő foglalkozású emberek esetében valószínűleg valahol az 1 és 1,3g/tskg/nap lehet. Átlag sportolók esetében 1,3 és 2g/tskg/nap. DE! Ezek az eredmények átlagos egészséges emberekre vonatkoznak. A beteg vagy extrém hatásoknak kitett emberek fehérje szükséglete teljesen eltérő is lehet.Az egyéni különbségekről már nem is beszélve. Éppen ezért, számomra nem hallatszik hihetetlennek az egy 0,69g/tskg/nap vagy akár egy 2,8g/tskg/nap-os ajánlás sem.
Csomagolva. A márkákat nem jegyeztem meg, de biztos vagyok benne, hogy az Auchanban is van többféle. Húsvét előtt még szó szerint teszkógazdaságos hagyományosan pácolt sonka is volt.
Ha jól emlékszem, a darabolt sonkák közül kettőt a Húsmester kft. készített.
