Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Teljesen más mint egy cserépkályha, vagy mint egy 10-es válaszfal, stb,...
Aki visszaolvas beláthatja: nem az amatőrök, hanem pont a cserépkályhások, kandallósok voltak a legnagyobb ellenzői, fikázói, kritizálói a tömegkályhának! :-)
Az alapok valóban meg vannak egy cserépkályha építőnél. A hőszükséglet kiszámítása, stb,...
De maga a tömegkályha nagyon sokban különbözik a csempekályhától. Ezt látni kell nekik is.
Csak vissza kell olvasni! Péter mondta a tömegkályhára tartozó dolgokat.
De egyfolytában ekézték, a cserépkályhával, kemencével, stb,...
Pedig ha....tehát ha készített volna terveket hozzá részletes műszaki és technológia i leírást akkor ha nem is bárki, de hozzáértő csak épített volna magának, másnak tömegkályhát.
" Miután megszerezte az alapokat, nem tette közkinccsé itt Ő sem. Nem töltött fel komplett rajzot, technológiai leírást, stb,... Miért is???
Kár nagyon nagy kár !!
Mondjuk az első mondatban felsoroltakon kívűl kell más is. Pl. sok pénz !
Lenne nekem egy kérdésem! Jó lenne, ha valaki meg tudná válaszolni :-)
A topik alapító Szallai Péter=> Vackor11. Ha mindvégig a tömegkályha barkácsolás híve volt; és internetről akart kizárólag koppintani! Akkor:
-1.
Miért vett részt a Lars Helbro féle workshop-on?
-2.
És fizetett is ezért kb. 100.000 Ft?
(a pénz azért lényeges, mert rámutat, hogy áldozatot hozott, nem sajnálta rá,.....)
-3.
És még ezután, miután látta; végignézte első kézből, hogyan épül a dán tömegkályha: vajon miért utazott még + ki Dániába? Hogy további ismereteket szerezzen, tanuljon Helbro mestertől???
No ez lenne a kérdésem azokhoz, akik szerint fölösleges gyakorlott kályhástól tanulni. Aki ismeri az adott kályha típust, építését, elméletét-gyakorlatát. Elég egy kis internetes kép/fotó/rajz...
A netről levehető-megtanulható,....
(Hogy a történet mindenkinek kerek legyen: Péter kényszerűségből gondolkodott így az elején. A topik alapításakor. Senki nem volt akkor M.o-n aki ismerte volna a tömegkályhát, építését.
Szeretett volna információt szerezni, és jobb híján magának felépíteni. Mivel nem is volt aki tudott volna ilyet. Az előző/első kályhát sem Ő építette, hanem Heiiki finn mester.
De miután Lars Helbro a képbe került, és vállalta a bemutató építést: Péter jelentkezett, és a díjat sem sajnálta gondolom. Az a hét nyílván megérte neki. Annyira látta értelmét: hogy időt, energiát (gondolom pénzt is) nem sajnálva bevállalta, hogy Dániába utazik. És még egy keveset inaskodik Helbro-nál. Neki ezek nem voltak alantas dolgok, amelyek az elveivel ellenkeztek volna.
No és! Miután megszerezte az alapokat, nem tette közkinccsé itt Ő sem. Nem töltött fel komplett rajzot, technológiai leírást, stb,... Miért is??? Ha közben belátta volna, felismerte volna azt, hogy Ő birtokába került a tudásnak. És ezt jó lenne közkinccsé tenni; hogy bolgog-boldogtalan ez alapján építeni tudjon ilyet. Hogy ha ezt feltölti, akkor kőműves, lakatos, hegesztő, szerelő, ,.... neki tudjon állni. És egy jó kis tömegkályhát összeépít majd magának ez alapján.
Gondolom azért, mert saját bőrén tapasztalta, felismerte (ahogy én is tapasztaltam) => hogy ezt nem lehet internetről megtanulni.). Pont a meeting, a tanulás alatt jött rá, hogy ennek mennyi értelme volt, és mennyi tudást kapott. és főleg: mennyi mindent nem tudott ez előtt :-)
Én ebben tudok igazat adni neki. Sajnos Ő már nincs közöttünk, hogy ezt leírja. De az egész élete erről szól, erről tesz bizonyságot.
Sziasztok. Nem régóta vagyok használója egy tömegkályhának. Fűteni nagyon jól fűt viszont van pár dolog a működéssel ami nem világos. Van valakinek tapasztalata a kondenzacióval? A kályha igen nagy. A kémény egy 200as szigetelt kerámia kémény. Magassága a tűztér aljától mérve 5.3m. minden begyujtás után 0.5-1.5dl víz folyik ki belőle. A kályha már száraz és hozzáértő szakember építette. A gond az hogy a kémény a kályhával együtt a ház közepén van így vmi megoldás kell a kondenzvízre. A nagyobb baj az hogy a kályhában hátul a füstkivezetés asszimetrikusan el van tolva jobbra és a bal oldali alsó tisztítóajtón is megjelenik néha a kondenzvíz. Tüzelni csukló vastagsagúra hasított fával szoktam, de próbáltam brikettel akkor is kondenzál. A begyújtásnál a rakat közepét gyújtom be. Kintről a padló alatt van bevezetve égési levegő. A páratartalom 65% körül mozog a lakásban. Meg időnként tapasztalok olyat hogy a láng elkezd remegni és helikopter szerű hangot ad a kályha, ezzel egyidejűleg ahol a kondenzvíz ugyanazon a tisztító ajtón minimális kifüstölés jelentkezik. A huzat járásával a láng helyreáll.
Kell azért hozzá némi kőmíves tudás, kiegészítve samott kőmíves ismeretekkel.
Szerintem nem.
Pont ezt gondolják hibásan sokan, és ugranak bele. :-(
A tömegkályha az kályha, és kályhás ismeret kell hozzá. Nem kőműves! :-)
A legkisebb a habarcs keverés. Bár sok kőművessel, .... talaálkozom. Nekik szinte érthetetlen, hogy cement nélkül lehet anyagot keverni egyáltalán :-)
De mondjuk ez a legkevesebb.
Tehát a lényeg, hogy a kőműves tudás, az olyan kevés hozzá, mint anyák napja az árvaházban. Mert ha nincs kőműves tudás, akkor vajon mi van? Nem lesz függős? Vagy görbe lesz, sz.rul néz ki? Hát ez a legkevesebb. Mert attól még lehet 'jó' a kályha, és működhet patentul. Ha a kályhás része patent.
Hiszen ha ház építésről beszélünk kell a kőműves tudás. De mi az?????
Alapból tudja, tisztában van, az iskolában tanulta:
- a tégla kötés,
-milyen az az áthidaló vasalás, mi a húzó vas,
-hogyan kell beépíteni egy áthidalót,
-mekkora áthidalót kell alátámasztani ,
-Hogyan kell koszorút készíteni,
-...stb, hogy az ne legyen hőhidas,...
Hogy működik az élet? Elé tesznek egy kőművesnek egy rajzot. Ez nem részletes kiviteli terv, csak egy engedélyes terv. Mégis felépíti egy jó kőműves belőle a házat. Mert meg van hozzá az összes alapja, háttér tudása. (jó esetben). A sarkok, tégla kötés, kiosztása, a parapethez, szemöldökhöz, belmagassághoz, stb,... És a többi,...
Pont ezt értik félre rengetegen a tömegkályhában, és barmolják össze a tömegkályhájukat. Mert azt hiszik téglák egymásra pakolásáról van szó. Amiről meg rajzuk,..... van.
Nem akarom én ezt még tovább részletezni. Mert lehetne még! :-)
Ha már a példánál vagyunk:
Ugyan hány házat meg lehetett már látni, nézni bárkinek. Van lehetőség. Utcáról is, de sokan láttak már belülről is épülő házat.
Ugyan hány épülő tömegkályhát néztek végig ezek az emberek??????? Mer abból bizony rengeteget lehetne tanulni, megérteni. Nem úgy mint egy rajzról. A rajz egy dolog. Az előzetes szakma ismeret egy másik. ÉPs a harmadik a gyakorlat. Ennek mind kellene a tarsolyban lenni.
Összegezve:
Aki cukrász, és azt mondja, hogy sosem kevert még egy talicska betont sem. És azt mondja, hogyb tegyenek elé egy rajzot, és felépíti a házat: az arogáns, nagyképű, elszállt, mint a győzelmi lobogó. Vagy lehet hogy csak korlátolt, buta szűk látókörű. Akár ez, akár az: én úgy gondolom semmivel nem különbözik attól, aki azt gondolja magáról, hogy kezébe vesz egy tömeg- (vagy bármilyen-) kályha rajzot; és felépíti patentül.
Én mondom neked, hogy fogalma sincs arról: hogy miről nincs fogalma :-))
Sziasztok! Afelől szeretnék érdeklődni, hogy létezik-e neten elérhető, működő, tervrajz, építési leírűs tömegkályhához? Szeretnék 1et építeni, kipróbálni. Saját részre. Köszönöm!
Nos hagy legyek én újra a 'józan lelkiismeret hangja' :-)
Annyiban szeretnélek pontosítani, ha megengeded:
Te nem a tömegkályhát fogod kipróbálni, hogy jó kályha-e. Jobb-e más kályhánál, stb.
Hanem azt, hogy: Te hogyan tudsz összebarkácsolni 1 kályhát. És az vajon sikerül-e; és ha igen, akkor mennyire..... :-)
Vagy mondjuk úgy: működik-e. Mert azt igazából nem nagyon tudjuk meg, hogy egy 'rendes' tömegkályhához képest hogyan áll.
Én tehát lebeszélnélek erről. Nem akarom ismételni magam, hány összebarmolt kályháról olvashattunk itt a fórumon. Amiket mind ilyen hézagos információkról, építési leírásokról, fotókról, stb építettek. Jónéhányat közelről is láttam, hívtak segíteni is utólag :-(
Ezek az emberek mind meg voltak győződve, hogy kerek ismeretük van, tudják, tudni fogják,...
Komplett teljes leírás nincs is. Itt az Igor Kuznetsova oldalán vannak rajzok. Sok. Ezek mondjuk a 70-es, 80-as évek szintje. De kezdőknek jó lehet.
Viszont! Nincs fent a részletek. Az ajtó beépítések, a diletációs hézagok, az utó bélelések, stb,.... Rengeteg minden!
Mert ez nem nulláról indulóknak vannak. Hanem akik szakemberek. Akik az alapokkal tisztában vannak.
Ezzel nincsenek sokan tisztában :-) Hogy ezek nem részletes kiviteli tervek. És csak úgy teszik az egyik téglát a másikra.
Aztán nem értik hogy a kész kályhánál miért van ez, vagy az a probléma :-(
Ők ott (Kuznetsov) meg mások is évente, vagy ahogy idejük, érdeklődők/..... lehetővé teszik: évente/... tartanak meetinget. Ahol az alapokat el lehet sajátítani.
Előbb valami ilyenen kellene részt venni. És csak ilyen után belevágni minimum.
De megnéztem kicsit a hsz-id. Ha nem haragszol. (Bocs, tudom, hogy haragudni fogsz. De inkább haragudj, és hátha nem mész fejjel a falnak, ahogy a mondás tartja :-)
Idén, Szept.ben írod:
Sziasztok!
Szakmai segítséget szeretnék kérni. Nem vagyok szakmabeli, de a cserépkályhánk tisztítását magam szoktam végezni. A legutóbb a kályha fedéséhez használt agyag túl zsírosra sikerült és nagyon megrepedt. A kérdés az lenne, hogy a kályha fedéséhez kb milyen arányban kell az agyagot a homokkal keverni.
Köszi előre is!
Tehát még ilyen alapvető dolgot aki nem tud! Agyaghabarcsot bekeverni. A ne álljon már neki tömegkályhát építeni! Kis józanságot :-)
Bontsd el inkább azt a cserépkályhát, ha nem jó helyen van. Vagy vegyél egyet, és bontsd el. Akkor látod hogy épült fel a belseje a bontás során. És ugyanúgy rakd vissza.
De cserépkályháról szerintem van letölthető szakkönyv is. Az agyag keverésről a járatokig minden benne van. Én sokkal inkább ezt ajánlanán annak, aki mindenképpen magának akar barkácsolni. Vagy még inkább egy kandallót. Azt csak be kell kötni, és fűt. A burkolat már csak szépészet; nagyon-nagyon elrontani azt nem lehet.
Ilyen tömegkályháról nincs fent. Erről lebeszélnék mindenkit.
Nem Dpek építette M.o első tömegkályháját, és nem Esztergomban.
Az első tömegkályhát Heiki nevű, méltán világhírű finn mester építette.
Majd ennek kapcsán szerveződött 2 workshop, amit Vajda Zsolt szervezett, vezetett. (Elsőt Lars Helbro, másodikat Alex Chernov vezette). Ebből az elsőn ott volt Szalai Péter is; ennek a topiknak az alapítója.
Ettől a Pétertől tanult később Dpek, és építette a videón látható kályhát. Ő még a közelmúltban valóban Esztergomban lakott.
amúgy Sacibától függetlenül én nekem is ez az érzésem az umveltel kapcsolatban...
a kályhámban az előző orosz verziós tűztér szebben muzsikált.
még megfontolom h visszaépítem.
Jó volt a leírásod, magyarázatod is. Mi nem ismerjük egymást szerintem. Így nem is tudtam hová tenni, értelmezni az előző hozzászólásokat, és pontosan elhelyezni.
Én a mestervizsgával, egyebekbe (másnál kísérletezni) nem ártanám magam bele. :-)
Magát ezt a kérdést (külső levegő) én nem látom ennyire rossznak, problémásnak. Jó, jól működő külső levegős tűztereket láttam már. Szép égéssel.
De a problámát, amit leírsz értem. Ha külső levegőről működik a tűztér, át kell gondolni, tovább kell gondolni néhány dolgot:
1.
Az hogy kerek, négyzet, keskeny sáv: ez annyira nagyban nem befolyásol.
Az hogy honnan, mennyi, az sokkal inkább.
2.
Viszont befolyásol még nem keveset a levegő bevezetés 'milyensége'.
Az hogy mekkora átmérőjű a cső, mennyi a hossza, mennyi, hány törés (könyök) van benne ezek rengeteget.
3.
Sőt még a tűztérhez odavitel is befolyásol a kályhán belül. Magyarán a levegő 'járat'. Szélessége, egyébek, stb.
4.
A 2. és 3. pont az egy hagyományos levegő ellátású kályhához még: + ellenálás, + huzat szükséglet.
A kályha járat-huzat szükségletén kívül ezt a +-t is le kell győzni a kéménynek.
Ezért beszélnek a MACSOI-n is állandóan teljs égéskör méretezésről. Levegő belépéstől kémény kitorkollásig. Mert lehet külső levegőhöz már nem elég a huzat. Mert lehet a hamuzón keresztül jól ég a kályha. És a kémény elég a belső járatok ellenállásásnak. De ha hozzádobjuk a + 5-10-.... Pa-t a külső levegő csatorna, + tűztér-nek: ennyi már lehet nincs a kéményben.
5.
Az hogy a hamuzóról jobban ég: az azért teljesen evidens, normális. Két ok miatt. Annak az ellenálása szinte nulla. Ráadásul meleg levegő (szoba hőm.). A kinti -20 C is lehet. Ezért kell előmelegíteni.
6.
Azért ezek elég szubjektív dolgok, hogy nézzük: ég-e szépen.
OK. Tudom én; ha van gyakorlata az embernek, a lángból, égésből meg tudunk állapítani alap dolgot.
De az igazi a mérés.
A kályha palást hőm. mérése. És még sokatmondóbb egy gázelemzős mérés.
Mert pl. csalóka lehet egy szép sárga lánggal égés. Ami tiszta égésre utalhat. De CO az mennyi? És lehet az is jó. De nem tudjuk mekkora légfelesleggel ég!!! Mert a nagy légfelesleg a kályha hatásfokának ellene dolgozik.
7.
(Ha már itt tartunk: én azt szoktam tanácsolni az ügyfeleknek, ha külső levegős a kályha, hogy a gyújtóst belső levegőről gyújtsák meg. Addig tartsák nyitva a tüzelő ajtót,.... A külső levegő legyen kopp zárva. Hidegben ugyanis nehezen gyúlad meg a külső lev-ről. Ez 1-2 perc. Ha ég a gyújtós, akkor be lehet zárni, és kinyitni a külső levegő elzáró szelepét).
8.
Márpedig kötelező lesz átállni a külső levegőre.
A fokozott légzárású ablakok,... De új házaknál nem is tudsz Kivitelezőit adni, csak úgy, ha feltünteted a légellátást. És át sem veszik a kályhát-kéményt.
9.
És lehet kötelező lesz a rostély nélküli kialakítás is.
5-6 év. 2023, ha jól emlékszem a határidő. Akkor ELVILEG/GYAKORLETILAG csak minősített tűztérrel lehet építeni bármilyen épített kályhát.
Ilyen most egyedül az UMWELT+.
Ha nem minősítenek, vizsgálnak be más tűzteret, illetve a szabályozás nem változik (már miért is változna??? azért hazánkban a cserépkályha erős, az osztrák-német multiknak erősebb csak a befolyása-lobbija :-)
kis + infó:
Egyébként nekem dupla harang rendszerű tömegkályhám van itthon. UMWEL+ tűztérrel. És megmondom őszintén: nem nagyon tetszik. Égni ég. De lassabban, nem olyan intenzíven, gyorsan, mint az előző 'hagyományos tömegkályha' tűztér. Kicsit kandallósabb a feeling :-( Nekem ez nem annyira jön be. De ez ismétlem tetszés kérdése inkább.
az első képen a tűztér téglái sajnis meg vannak szakítva (orosz módra) azzal a bizonyos hideg kiégő réssel. semmi baj vele, viszont szerintem nem annyira stabil mintvamikor szépen végigfut a tégla kötésben.
én hagyok bőven elöl rést az ajtóöblítésnek és azt szépen felhozom az ajtó küszöbmagasságáig.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert legutóbb olyan tűzteret raktam, hogy a belső samottéglákra nem nehezedik súly, a tűztér palástja kibontható, és átrakható.
Ez a palást ami mögött pedig áramlik a levegő, így a tűztér palástján bárhová, bármekkora (a max természetesen a belépő levegőmennyiség) légbevezetéseket tudok csinálni.
Próbálatam már kör, téglalap bevezetéseket. Próbáltam a szimetrikust, aszimmetrikust.
Csináltam "forgó" bevezetést- mikor olyan elrendezésben engedtem be a levegőt, hogy az körbeforgatta - az ellentétes irányú bevezetés miatt
Megpróbáltam már a felső rávezetést is, amit egy cső segítségével csináltam, meg amit zuhanyrózsa módjára bevezette a levegőt. Ez utóbbi valóba úgy égett mint egy gázrózsa, pedig csak -KÜLSŐ- levegő ment be.
De érzetre, egyik sem adott akkor meleget, mint amikor a hagyományos légbevezetést használtam.
Sok kormolt is!
Egy félét nem tudtam próbálni, mert arra nem készültem, hogy a rostély felől -vagyis alulról- adagoljam a levegőt.
Mivel a belépő levegő alul hátul jön be, majd felmegy a tűztér palástjánál- már melegít az is- így most azt gondoltam ki, hogy kiveszem az ajtót és átfúróm korona fúróval a rostély felé.... - akár rostély nélkül is- tudom ezt az irányt is próbálni.Vagy kombinálhatom az arányokat pl a tűztér oldalfalán is hagyok...
Természtes, hogy nem az ügyfelek felé próbálgatom ezeket. Nem is tudom elképzelni, más "hogyan tudta kitapasztalni" az évek alatt.
A hagyományosan bevált tűztereket, járatokat építem. Nem kísérletezek más pénzén, csak ha Ő kéri, pl sütő,víztér elmondva a hátrányait.
Nagyon egyszerűen tudom elintézni a mindent elmondó választ!
Telefonon élőben - is - rendszeresen tartom a kapcsolatot kollégákkal, és leginkább pont a MACSOI honlapján is MESTER vizsgát tett tagok egyike a legjobb kollégám, aki elismert vizsgázott stb, stb. és baromira nem tud semmit hozzátenni a tisztességes zárt rendszerű (külső) levegős bevezetéshez.
Én már a sokadik verziót próbálom, volt is nálam, építettünk együtt is kályhát, de neki is fehér folt egy igazán bevált cserépkályha tűztér légbevezetése.
Számomra ez mindent elmond arról, hogy mennyire is lehet kb az országban olyan szakemberek ( van ennél fentebbi színt mint a MACSOI mester képzés???) akik valós jó hatékonyságú a belső tértől zárt tűztereket tudnak építeni,
jó szabályozható, megfelelő irányú, megfelelő előmelegítésű levegővel.
Szívesen várom a képeket videókat akár méréseket, hogy mi hogyan alakult. Mi mivel, vagy mihez képest van összehasonlítva.
Sokkal egyszerűbb betenni 3 képet a saját építésű tűztérről mint van ilyen típusú hsz-t gyártani.
Nekem nincs ilyen. A gyári rendszereket pedig még nem teszteltem, de hasonló -nyilván nem olyan tartós- teszt alapján még mindig a rostélyon keresztül bevezettet levegőt találtam a legjobbnak. Irhatok egy egész leírást mennyi és milyen féle képpen teszteltem, próbáltam a külső levegőt bejuttatni, hogy hatékonynak érezzem és lássam a lángon, hogy megfelelően ég, de nem sikerült. A vége mindig az lett, hogy rá lehet segíteni a külsővel, de igazán jól a belső (ajtó és rostély) felől érkező levegővel lehet hatékonyan üzemeltetni.
"A MACSOI-n én is voltam, de sokkal nem lettem okosabb.
A külső légbevezetés nem is annyira fontos most a témában, mert végül is teljesen mindegy, hogy merről érkezik a tűztérbe a levegő.Lehetne akár az udvaron is a kályha/tűztér.
Nekem az volna jó, ha lenne szakirodalom legalább arról, hogy merre kell elindulni. A kicsit "inteligensebb" tüztér levegő ellátásával kapcsolatban.
Még nagyon sok lehetőség van ebben, de kb senki nem tud semmit.Max találgatni...
Közben meg mindenki hirdeti, hogy külső levegő bevezetéssel is készít kályhát. Na ja, de mi alapján és hol, hogyan vezeti be a levegőt. "Szakszerű" lesz-e és gazdaságos a kész szerkezet?"
Ezt nem értem, nem tudom hová tenni. Megmondom őszintén :-(
Ha MACSOI-n voltál. Mert ott most újra, és újra az osztrák UMWELT a sláger.
De ezt sem értem, hogy mindenki hirdeti,.... miközben szerinted nincs erre jó megoldás, kiforrott építési leírás, technológia,?
Pedig van.
Ha már tömegkályhás a topik:
Az 1980-as években kifejlesztette Igor V. Kuznetsov a tömegkályha tűzterét. Ez épített bio-tűztéres. Ez alkalmas a külső levegő fogadására. Én 2010-ben építettem ilyen tűztérrel, külső levegő csatlakozással tömegkályhát.
Ez természetesen szakszerű, is, és gazdaságos is; ahogyan írod.
Viszont egyetlen baja van, hogy orosz fejlesztés. És ott még nincs agyon szabályozva minden mint nálunk az EU-ban. Ennélfogva nincs minősítve. Labor vizsgálatok vannak, meg tesztek, de csak kevés. Azzal ők ott nem nagyon foglalkoznak, ha látják hogy jó :-)
Ehhez hasonló, a MACSOI-n is többször bemutatott reklámozott UMWELT+. Ez majd ugyanaz. Csak a négyzetes levegő belépés vékony körben sávszerű. És a tűztérfenék, és a tűztérfedés van átalakítva cserépkályha tűztérnek.
Tehát:
Szerintem megvannak erre a kirrott megoldások. És a miértek is megvannak a hogyanhoz :-)
Az egyik fontosd dolog ; ha külső a levgő ellátás, az az; hogy csak előmelegítve illik tűztérbe vezetni.
A másik pedig az az, hogy lehet padlóban ,.... tehát maga a külső levegő bevezetésnek az épületen belül több módja van. De ezeknek + ellenálása van. Minden törés, irány változtatás, stb + huzat igény.
Úgyhogy szerintem megcsinálhatjuk ezt magunknak is, de másnak is jó szívvel :-)
De ha már erről beszélünk!
És akinek nem inge, az ne vegye magára. De nemrég beszéltünk ugye a kókány téglakályháról. De annak szerintem, még alap kályhás szakvizsgája sincs.
A másik 'csoport' az, aki kályhás. De nem veszi a fáradtságot utána nézni az új dolgoknak. Nem derogál már neki (mástól meg főleg!!) tanulni!
És összebarmolja,...
Erre itt egy példa, kolléga honlapjáról:
A tűztér. Naná hogy bio. Erősen gondolkodom, hogy kitalálok ennek a megoldásnak valami hangzatos nevet, az mindig bejön. Mivel közvetlen, másodlagos égéslevegő-bevezetésről van szó, valami injektoros vagy inkább turbós, esetleg kompresszoros elnevezésen gondolkodom. Utóbbi jobban tetszik, kicsit össze lehetne hasonlítani az autók motorjával, végülis a teljesítmény-növelés elve nagyjából egyezik. Meg is van: Supercharged Burning Trap. Ez lesz a neve a továbbiakban.
mi a gond a külső levegő bevitellel?
igen, az tény h arról sincs átfogó leírás, de szerintem megvalósítható könnyedén.
kell ahoz is tapasztalat és jónéhány építés mire tökéletesíti az ember a módszereit.
Nem, én sem tudok semmilyen egységes állasfoglalásról!
Van ami szabályozva van (pl szagelszívó téma + kályha) , de ez szerintem még nincsen. Viszont kályhát 10-20 évre kell építeni...
A sajátomat úgy építettem meg, hogy a tűztérben két oldalról egymással szemben vannak a légbevezetések.
minden második samottnál soronként 2-2 darab. A legfelsőben csak 1-1 darab.
A MACSOI-n én is voltam, de sokkal nem lettem okosabb.
A külső légbevezetés nem is annyira fontos most a témában, mert végül is teljesen mindegy, hogy merről érkezik a tűztérbe a levegő.Lehetne akár az udvaron is a kályha/tűztér.
Nekem az volna jó, ha lenne szakirodalom legalább arról, hogy merre kell elindulni. A kicsit "inteligensebb" tüztér levegő ellátásával kapcsolatban.
Még nagyon sok lehetőség van ebben, de kb senki nem tud semmit.Max találgatni...
Közben meg mindenki hirdeti, hogy külső levegő bevezetéssel is készít kályhát. Na ja, de mi alapján és hol, hogyan vezeti be a levegőt. "Szakszerű" lesz-e és gazdaságos a kész szerkezet?
Én meg magamnak sem tudom úgy megépíteni, hogy azt mondjam ezt szívesen ajánlanám másnak!
Az, hogy vágsz egy lyukat a kályha mögött az nem megoldás... Pedig láttam már ilyet is!
