Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Már aggódtam, hogy egyáltalán jó címre küldtem -e, mostanában (így év vége felé) több balkezesre sikeredett produkcióm elbizonytalanított...;-)
Külön örömömre szolgál ha azok, a számomra momentán kedves képek között találtok a lexikonba is használhatót!:) Amennyiben találok még arra érdemesnek tűnőket amik persze elsősorban "madárcentrikusak" valahova (?) átküldjem e?
Gál Szabolcs (1982-): 10 éves korában kezdett madarászni, s évek óta mindig 200-nál több madarfajt sikerül bizonyítottan megfigyelnie hazánkban, főként Zala megye lankáin és a Balaton nyugati medencéjében. Rendkívül elkötelezett, már-már megszállott terepmadarász. A teljesítményét 2009-ben, vagyis az “Év terepmadarásza” címet az első alkalommal történő odaitélése során Gál Szabolcs érdemelte ki.
fehérnyakú varjú (Corvus albicollis - White-necked Raven): 50-54 cm hosszú, fénylő kékes fekete tollazatú varjúféle a háton és a tarkó alatt egy a végeknél elkeskenyedő fehér csíkkal.
A hatalmas, fekete csőrök is a felső káva hegyén fehérrel jelzettek.
Kelet és Dél-Afrika hegyvidéki tájain gyakori, be-bemerészkedik a településekre is. Fák gyümölcseivel táplálkozik, de azt is tudja, hogy törje fel a teknős páncélját.
éhségcsík: a tollasodás rendkívüli módon igénybe veszi a madár szervezetét, ha ilyenkor (fiókáknál v. vedléskor) mennyiségében, minőségében elégtelen táplálékhoz jut a madár, akkor annak következménye a tollakon az ún „éhségcsík” keletkezése.
Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ínség idején növekedő tollrészek (vágómadárféléknél óránként 0,2 mm növekedésről van szó) silányabbak, mint a normál szakaszban keletkező tollrészek. Ezt a minőségében satnya tollcsíkot - nem ritkán tollcsíkokat - a szakértő szem észre is veszi.
Tapasztalatok szerint az éhségcsíkok mentén a toll könnyebben törik.
Cornell Egyetem (Cornell University): 1865-ben létesített alapítványi, de államilag is támogatott egyetem New York államban (a fő campus helye Ithaca város). Célja, hogy az élet minden területén gyarapítsa a tudást.
A szellemiségére jellemző, hogy a felsőfokú oktatási intézmények között elsőként valósította meg a villanyvilágítást. 2800 hektáros botanikus kertje is világhírű. New Yorkban orvosi egyetemet üzemeltet, 2004-ben Katarban hoztak létre orvosi kollégiumot. Puerto Ricoba ők telepítették a világ máig egyetlen tányéros rádióteleszkópját
A 150 éves intézmény az ezredfordulóig mintegy negyedmillió(!) hallgatónak nyújtott lehetőséget, s hogy ez milyen szinten sikerült, arra beszédes bizonyíték: közülük 41 tudós érdemelte ki valamely Nobel-bizottság elismerését.
S hogy a mi szempontunkból fontos tevékenységeikről is essék szó: az egyetem kutatócsoportja 2004-ben szenzációszámba menő felfedezést tett közzé arról, hogy a kihaltnak leírt →királyharkály (Campephilus principalis - Ivory-billed Woodpecker) példányait lelte fel az arkansasi Cache River National Wildlife Refuge (nemzeti vadrezervátum) területén – sajnos később a bozonyítékok nem bizonyultak elegendőnek. Vagy pl. a Cornell Egyetem Ornitológiai Intézete sólyomtenyészetében alkalmazták először a tíz napnál fiatalabb vágómadaraknak a fiziológiás sóoldatba mártott húscsíkokkal való etetését. Ennél sokkal nagyobb eredmény, hogy Tom Cade a DDT-hatás következtében a kihalás szélére került amerikai vándorsólyom állományt az egyetem mintegy 30 évig tartó programja révén (Cornell Raptor Program), képzett személyzet és önkéntesek bevonásával visszatornáztatta a normális szintre. Az első nagy siker 1973-ban született, amikor 20 fiatal, mesterséges tenyésztéssel létrehozott vándorsólymot bocsátottak a szabad természetbe.
Számos módszert alkalmaztak. Nem önmagáért a változatosság kedvéért, hanem a helyzet bonyolultsága miatt. Gondoljunk bele, hogy nyilvánvalóan más lehetőségeket kínál és igényel a sérült, a természetben életképtelen példányokkal való foglalkozás, mást az a pár, amelynek a tojásai a DDT miatti héjelvékonyodás okán folyton eltörnek, így a szabad természetben tőlük nem lehet várni szaporulatot…
A legérdekesebb, hogy kidolgozták a törékeny héjú tojások keltetését, s a fiókák szabad természetben (sziklafalon kiépített műfészekben) való felnevelését. Módszerük lényege, hogy a kötélliften a műfészekhez leereszkedő gondozó rejtve-fedve etette a fiókákat, így a kicsik nem tekintették az embert szülőjüknek, nem váltak imprintált madárrá, ezért a visszavadításuk sem okozott problémát.
A programban hasznát vették a madarak fészekaljjal kapcsolatos azon tulajdonságának, hogy ha elveszünk 1-2 tojást, a tojó újra és újra késztetést érez a fészekaljanként jellemző tojásszám kialakítására.
A program során derült fény arra is, hogy a fiatal sólymok mintegy 50 %-a nagyobb ragadozók, sasok áldozataivá válik. A kisebbeket, még a fészekből nem ritkán baglyok ragadják el.
tollbábú: a solymászat eszköze (idegen kifejezéssel: →szatuna), egy cc másfél méteres zsinórra kötött, galamb nagyságú, rendszerint patkó alakú, tollal fedett ”bábú”, madárimitáció, mely a vadászmadár visszacsalogatására szolgál. A solymász fel-feldobja, s a madara azt hívén, hogy zsákmány mutatkozik, visszatér a gazdájához.
A régebbi, úgynevezett élőgalambos visszahívást hivatott kiváltani, s hogy a dolog élethűbb legyen, szoktak a bábura kiszárított tollas (fácán, varjú) szárnyat erősíteni. A bábú és a zsinór közé célszerű forgókapcsot iktatni, hogy a pörgő bábu ne gubancolja össze a zsinórt.
Héja és karvaly kivételével szoktak a bábura jutalomfalatot is felerősíteni. Az említett fajokat ezzel szemben le kell léptetni a “zsákmányról” és külön kínálni.
A bábuzás technikája: a bábuszíj végét a bal bezünkbe fogjuk, a jobbkezünkbe a szíjat a bábutól kb 1 méterre tartjuk, és ferde síkban elkezdjük forgatni, amikor a madár rávág, a jobb és a balkéz közötti szíjat engedjük átcsúszni a jobb kezünkön, ezzel megváltozik a forgó csali röppályája és a madár valószínűleg elvéti.
Ilyenkor újra támadó helyzetet vesz fel… Ez a gyakorlás.
→tanállat
Záborszky-féle tollbábú
Tom J. Cade (1928-): 1951-ben az University Alaska hallgatójaként antropológiából szerzett diplomát és doktori címet, ezt követően múzeumokban munkatárs majd főmunkatárs, mígnem a Cornell University tanáraként világhírnévre tett szert.
Ennek alapja az 1970-ben létrehozott Peregrine Alapítványban ( Peregrine Fund in Boise) betöltött szerepe és a ragadozó madarak iránt megnyilvánuló megszállott elkötelezettsége lett
A Cornell University amerikai vándorsólyom megmentési projektjét vezetve irányította a sólymok fogságban történő mesterséges szaporítását, s az abban szerzett tapasztalataival gazdagította az ornitológiát. Publikációinak zöme szintén a sólymokkal kapcsolatos és négy könyve is a veszélyeztetett fajok megmentésével kapcsolatos kérdésekre keresi a választ.
1993-tól nyugdíjas. Legismertebb könyve a Return of the Peregrine.
sapka v. solymászsapka (Falcon with his cap - Falcon-hoods): a solymászat eszköze, mely a madár nyugodt, stresszmentes pihentetésére, szállításához a megfelelő feltételek biztosítására szolgál. Tudniillik a vágómadarak az őket körülvevő világot javaréészt a vizuális ingerek útján érzékelik. Amennyiben ezektől elzárjuk őket, már cask a hanghatásoktól rémülhetnek meg.
Az eszközzel kapcsolatban elvárás, hogy pontosan illeszkedjék a fejre, s a madár azt ne tudja levenni. Sem nagy, lötyögős, sem kicsi, szorulós nem lehet. A cél vele a vizuális ingerek kiszűrése, ezért sehol nem szűrődhet be rajta fény. Viszont a szemet nem irritálhatja, az orrnyílást nem fedheti el, az állszíj alatt elég helyet kell hagynia a csőr kinyitásához. A kifogástalan sapka behúzószárai pontosan a nyakszírt alatt húzzák be a tarkórészt.
Következésképpen a kifogástalan sapka egyedre van szabva v. a madárra van igazítva. A rossz sapka a madár halálát is okozhatja!
Fontos tudni: a sapkával (v. szekrényben) pihentetett madárhoz nyugodt hangon beszélve kell közelíteni, hogy a madár ha a gazdáját nem is látja, a hangja alapján fel tudja ismerni. (Tudnivaló, hogy az eszköz sokkal inkább zárt sisak, mint sapka.)
A sapka feladásának eltűrésére meg kell tanítanunk a madarat. Ennek ideje a szelidítés első fázisának lezárulása után következik be.
Amikor etetés után, tévézés közben a madár már nyugodtan megül az öklünkön, eltűri, hogy hozzá érjünk, akkor kell elővennünk a sapkát.
A sapkához szoktatás első mozdulata: simitsuk végig a sapkával a madár mellét! S egy megfelelő pillanatban hirtelen mozdulattal tegyük azt a fejére.
Ám mielőtt ideje lenne tiltakozni, már le is kapjuk. A tévé félhomályában viszonylag könnyű a dolgunk, s a fel-, lesapkázott madár lassan (4-5 óra alatt) rájön, hogy valójában nincs mitől tartania.
Megpróbálhatod a sapka zárását, de légy résen, s ha tiltakozna a madár, akkor szabadítad ki a fejét és cask kis szünet után kezd újra a tréninget! Egy idő után felejtsd rajta a sapkát!
Előfordulhat, hogy el is bóbiskol a sapka alatt – ez esetben a mellét simitva előbb ébrezd fel a madarat, s csak aztán vedd le róla a sapkát!
Pihenésként tehettek egy kört a lakásban, közben elidőzhetsz a vizesblokkban. Igyál, s kínáld meg a madaradat is (→itatás)!
Ivás után megrázza magát a madár és tollászkodni kezd, ez annak a jele, hogy őszintén jól érzi magát. Élvezd a helyzetet, majd simogasd a mellén a sapkával újra és megint sapkáztass (le s fel)! Amikor ez már egy abszolut bevett gyakorlattá válik, az ülőrudon sapkában pihentetheted a madarad. Persze még ilyenkor is előfordulhat, hogy valamitől nagyon megijed és félelmében megugrik.
Ha nem vagyunk a közelben, akkor bizony meglehet, hogy egész éjjel a lábszíjon lógva verdes-szenved. Ezért a probléma megelőzése érdekében érdemes a másik béklyóra csörgőt rakni. Annak a hangja riasztja a solymászt. Ám a legbiztosabb megoldás a madárszekrényben altatás.
→itatás, →idomítás, →madárszekrény, →Záborszky Ede
solymászat eszközei (Falconry Equipment): mindazok a kellékek, amelyek szakszerű alkalmazásával problémamentessé tehetjük a solymászatot. Más szavakkal mindazok az eszközök melyek szükségesek a vadászmadarak tartásához, idomításához és a velük való vadászathoz.
Megkülönböztetünk alapfelszereléseket
→béklyó (hagyományos v. fűzőszemes),
forgó karika,
rövid póráz,
sólyomülőke,
magas állvány,
→íves állvány (sprenkli),
→sapka,
szállítóláda;
és vadászathoz szükséges eszközöket:
vadászbéklyó,
→csüdvédő (Chaps),
sapka (látásgátló),
farokvédő,
→csörgő,
csukabilincs,
→tarisznya,
→rádióadó, -vevő (telemetria),
hosszú póráz, v. →lábszíj,
→tarkózó kés,
→tollbábú,
röpzsinór,
→solymászkesztyű.
A legelfogadottabb. rozsdamentes, csapágyas forgókat a japán Sampo cég állítja elő. A megfelelő nagyság igazodik a madárhoz, annak nagyságát kell figyelembe venni. Ez vonatkozik a csörgő méretére is.
A póráz v. lábszíj is érdemel néhány szót. Tartós zsineg v, bőrből készült szíj. Egyik végén elkeskenyedik, a másik végén v.
ütközőkorong van bőralátéttel v.
hurok, amikor is hurkos pórázról beszélünk.
Így v. úgy, de ma már a bőrszíjnál sokkal inkább elfogadott a szintetikus fonat (hegymászó kötél, 4 mm-es v. ejtőernyő zsinór). S ennek nem minden alap nélkül számos oka van. A zsínór ajánlott hossza 120-140 cm.
A rádióadó hüvelye rendszerint az egyik középső kormánytollra kerül, ezt azonnal ajánlott oda felhelyezni, amint a madarat befogták. A csörgő helye a másik középső kormánytollon van. Azért nem a lábon, mert a fán kuksoló madár lába rendszerint mozdulatla, a farka viszont mozogg, ahogy a madár fordul, ide-oda les. Következésképpen a csengő a farkon biztosabban jelez. Látásgátló sapkát a szelidített madárra szoktak helyezni, az imprimált madarakra szükségtelen, sőt, a szelid madarat elvadítja.
A befogott madárra azonnal célszerű felhelyezni a sapkát. →Záborszky Ede
Nagyobb madár esetében ún. rátétes solymászkesztyűt használnak. Fontos szempont, hogy a bőr legyen puha és ne koptassa a madarunk karmait, elvégre azok a fegyverei. A solymász érdekében inkább legyen egy kicsit bő, semmint szűk.
A tapasztalt solymász a tarisznya vállszíjára felerősít egy a horgászok által használatos csukabilincset. Erre lehet gyorsan felfűzni a madár sapkáját, a csörgőt, a vadászbéklyót, rövid pórázt v. onnan egyetlen mozdulattal leoldani azokat.
Hosszú póráznak (15-20 méter) ma már legtöbben 1-2 mm vastagságú vitorlakötelet használnak.
Szorosan véve nem volna szabad itt említeni a kutya segítőt, hiszen az nem eszköz, hanem a szó szoros értelmében társ.
Természetesen a kutya sem születik azzal a tudással, amivel a solymász valódi, hasznos társává válhat. Ami az ő idomítását illeti, kijelenthetjük, hogy előbb a kutyát kell vadászatra alkalmassá tenni, csak azt követően gondoljunk vadászmadárra!
solymászkesztyű (Gauntlet): a solymászat egyik közismert eszköze, védi a solymász kezét a karmok okozta sérülésektől és kényelmes ülést biztosít a madárnak.
Az anyaga kecske v. borjúbőr, sőt, ismeretes a kengurubőrből készült kesztyű is. Lehet kettő v. háromrétegű, a szára 18 v. 26 cm hosszú. A Távolkeleten a 3 ujjas kesztyű van elterjedve.
Mangalah (mandzsetta) a neve arab nyelvterületen annak az eszköznek, amely a kesztyűt helyettesíti. Anyaga a perzsa szőnyeget idézi.
szabadon repítés: solymászoknál az idomítás második szakasza, amelyet megelőzött (úgy cirka 10-15 nap szelidítés, tréning) az emberek közötti séták, a rövid szárról majd a hosszú szárról a kézre léptetés ill. →kézre hívás, az árokugrás, s az összes vadászati szituáció begyakorlása a biztonságot szavatoló lábszíj majd hosszú póráz alkalmazásával.
Ilyenkor már legyen a madáron a csöngő és a telemetriás eszköz! S jó, ha tudomásul vesszük, a gyakorlatok alkalmával különös gondot kell fordítani a madár etetésére, azt figyelembe véve, hogy gyors az anyagcseréje, s a tápanyag utánpótlásban fokozottabb igényekre kell felkészülnünk.
Ha leléptetjük a karunkról, kezdetben rögzítsük a tarisznyához a lábszíját, hogy adott esetben rájöjjön: a menekülés óriási teher cipelésével jár. Amennyiben elszökött, mindig kerüljünk elé és szemből közelítsük meg, a kesztyűs kezünket kínáljuk neki biztonságos ülőhelynek, s mindig legyen a markunkban az a falat, amelyet jutalomnak szánunk…
És ha biztosra akarunk menni, még mindig hátra van egy lecke! Tudniillik lehet, hogy látszólag minden rendben levő, aztán ha a madár már póráz nélkül élő zsákmányt fog el, feltámad benne az ösztön és a prédát valami nyugodt helyre szeretné elvinni, hogy ott falatozzon belőle… Akkor viszont, hogy szabadon repítve el fog veszni.
Hogy ezt megelőzzük, be kell iktatni a →tanállat -os leckét!
A vágómadarak tanulékonyak, s viszonylag gyorsan el lehet érni, hogy ne vegyék zokon, ha a zsákmánnyá vált tanállatot elvesszük a ragadozótól. Amikor ez bekövetkezett, akkor kivisszük az előző napokon megismert gyakorlóterepre, amely a madárnak már semmi újat nem ad látványban. A tarisznyában ott lapul biztonság kedvéért a tanállatnak számításba vett élő galamb…
Csörgő, rádióadó fel, vadászbéklyó a mandzsettába. .. Mérd fel a szélirányt, állj úgy, hogy egy már ismert hivóhely szélirányba legyen! Kínáld meg egy-két jutalomfalattal a madarat és szélirányban dobjad a hívóhely felé.
Amikor landolt, adjad a hívóhangot és közben hívd elő az össze színészi képességedet, amllyel leplezni fogod az izgalmadat. Mert persze, hogy izgulsz és persze, hogy az izgalmad átragad a madárra, ami leginkább a kudarc záloga.
De ha jól végezted a dolgod, nem lehet gond. Tégy egy jó kis (cserkelésszerű) sétát, mely során 10-15 alkalommal kiküldöd a madarat, olyan helyekről, ahol látsz rokonszenves megülési ágat, pontot. Amint landol kis kivárás után hívd vissza! Végezetül, amikor egy távolabbi pontról előírásszerűen visszatért, etesd meg, de ne jólakásig!
A következő 1,5-2 hétben ezt a sétát kell naponta megismételni, hogy mindkettőtök vérévé váljon a tennivaló.
Lehet, hogy mindez egyesek számára macerásnak tűnik, de aki a begyakorláson spórol, az később amit nyert a réven, elveszíti a vámon!
A jó solymásztanuló azt is türelemmel viseli, hogy az eredményes szabadon repítést követően is, a vadászat előtt van még egy lecke: a szabadon követés.
circóvirus: az AIDS-hez hasonló fenyegetésű fertőző megbetegedés, tudniillik az immunrenszert gyengíti, s ez által nyit utat más kórokozók, egyebek között általában ártalmatlan mikróbák számára is! Először 1996-ban sikerült izolálni sertéseknél (PCV) majd madaraknál (kanáriállományban és galamboknál) ütötte fel a fejét.
Boncolási leletként sertéseknél nyirokcsomó nagyobbodás ás tüdőszövet-károsodás mutatkozik. Érdekes, hogy a kórokozó 1-es típusa mintha ártalmatlan volna.
Madaraknál leggyakrabban fiatal, egy esztendő alatti egyedeket veszélyeztet. Amikor pl. galambdúcban egyszerre több, klb. betegség üti fel a fejét, ráadásul szinte csak fiatalokat károsít, akkor gyanakodhatunk a virus támadására. És ezt azért fontos hangsúlyozni, mert diagnosztizálása is nagyon nehéz.
Annak is mutatkoznak jelei, hogy a circovírus látens aktíválója a parcóvírusnak.
Sajnos nincs hatékony ellenszer, ezért a veszélyeztetett állomány lehető legteljesebb ellátására kell koncentrálni, a vitaminok és immunerősítő szerek adagolásának fokozásával.
Bár 2006-ban jelentek meg híradások inaktívált vírusokat tartalmazó oltóanyagról, amely gátat vetet a fertőzéseknek.
Ezen túl a dimetilglicin - Vetri–DMG adagolása produkált már több esetben kedvező hatást.
Záborszky-féle tollbábú
Tom J. Cade
Óholland kapucinus galamb
Sólyomsapka
Egész nap a környéken téblábolt ez a hanvas küllő .
