Viccet félretéve, menta és menta között is különbség van. Minél illatosabb, aromásabb, annál hatásosabb lehet – de azért ettől ez még mindig olyan lightos megoldás, főleg csokornyi egységben, száradóban, szabad térben. Ha több más, határozottan illatos-fűszeres (élő) növénnyel is körülveszed az adott teret, több esélyed van. Illetve igen, az égetés/füstölés bejöhet, végül is a szúnyogok a tábortűz füstjét se szeretik, az illatos, gyógynövényes-fűszernövényes füstölőket (illetve illóolajakat) meg szintén nem.
'hogyan néztél utána a szerecsendió gyulladáscsökkentő hatásának úgy, hogy megbizonyosodtál róla?'
Nem igazán értem a kérdést. De nézzük időrendben:
Előbb véletlenül belezuhintottam a teáskancsóba, aztán rábólintottam, hogy ártani nem fog, merthogy fűszerként se árt, aztán az a gyanúm támadt, hogy lehet, hogy még használ is, aztán utánaolvasgattam több helyen... És végül is, visszanézve, ez, meg a többi, amit bevetettem, hatott...:)
" És csak, hogy megbizonyosodjak róla, utánanéztem, és bizony, a szerecsendió is gyulladáscsökkentő... "
Lusta vagyok nyaranként szúnyoghálót szerelni az ablakaimra, de olvastam, hogy pl. a menta elriasztja a legyeket, szúnyogokat. Nagy csokor mentát akasztottam a falra, de nem segített ellenük.
Sebaj, gondoltam, akkor legyen legalább mentaszag a szúnyogok mellé.
Mentaszag sem volt, hanem csak száradt a csokor.
Addig száradt, míg már ki akartam dobni, de aztán gondoltam, hogy ha meggyújtom, esetleg nem kedvez a szúnyogok komfortjának a füst.
Parázslik csokorban, nem gyullad meg igazán.
Az biztos, hogy a legyek, szúnyogok ha megtapasztalják, akkor kitakarodnak a füstjétől. Egy "kicsit" emlékeztet a marihuána szagára.
Amiért idéztelek: hogyan néztél utána a szerecsendió gyulladáscsökkentő hatásának úgy, hogy megbizonyosodtál róla?
Te nagyon aranyos, annyira, de annyira örülök, hogy te is ide jutottál. !!!! :D:D ( a felismerésedre gondolok, konkrétan. :)
Így működik ez, bizony. :)*
Ugye, milyen egyszerű?
Csak eddig eljutni volt kissé körülményes . :)))) (nekem , legalább is )
Pontosan így működöm én is, így figyelek a jelekre és pontosan így nevetgélek magamon, ahogy a dolgaimat csinálom.
Régebben, évekkel ezelőtt, mikor még Pesten laktunk, le,-leszökdöstem a Duna-partra, Margitsziget erősen előnyt élvezett, de ahol most lakunk, na az aztán a Kánaán ( kis)Duna - parti sétálások okán.
Ha már gyógyteák, az tökéletes, ahogy terelgetnek, semmit nem is tennék hozzá, csak a fűzfakéreg teát ajánlanám a figyelmedbe, ha a "fentiek" is egyetértenek. :)
Bááááááár, ha nem jutott eszedbe, talán nincs is dolgod vele . ;)
Csécsé, tudom, hogy nagy irodalom rajongók vagytok, van itt egy könyv, olvastad esetleg?
Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie
Sírva nevettem és nevetve sírtam.
Náray: "Anyám szerint" könyve eléggé elvarázsolt, utóbbi idők kedvenc könyve volt, de Britt-Marie most vitt mindent.
Vess egy pillantást rá, ha adódik alkalmad.
Örültem a sztoridnak, de annak még jobban, hogy ennek kapcsán eszedbe jutottam.
Ja, és ami miatt még eszembe jutottál: volt itt szó arról, hogy milyen jókat tud nevetni az ember lánya magán... Hát, jó párszor volt szerencsém kinevetni magam mostanában, a bármiféle sutaságaimért...:) És végül is, addig jó, amíg tudunk nevetni magunkon...
Nekem ez kevésbé jött be, viszont... Hallgattam/újrahallgattam más Tolle-anyagokat (a fájdalomtestről, meg az emberi kapcsolatokról/odafigyelésről), és azok jól tudtak esni.:)
-o-
Eszembe jutottál, többször is mostanában. Sztorizok, jó?:)
Többféle gyulladásos vacakságon estem át az elmúlt hetekben, és voltak vicces jelenségek. Az ínhüvelygyulladásomnál pl. elsétáltam a patikába, vettem valami gyógynövényes krémet. De olyan kedvem támadt, hogy nem hazaindultam, hanem mentem még tovább egy kicsit a Duna-parton, olyan jó idő volt. (Mostanában nemigen szoktam így kirúgni a hámból, de akkor megengedtem magamnak.) Visszafelé megszólított egy idősebb házaspár, beszélgettünk vagy 10 percet séta közben, aztán egy csapnál megálltunk, hogy megitassák a kutyát. Kértem a jóembert, engedjen egy kis vizet a kezemre, rajta volt a borogatás, csak már megszáradt. Ránéz, azt mondja, szintén zenész...: És az asszonyra mutat, hogy neki is rendszeresen begyullad a keze... Na, ő aztán egész pontosan eligazított, menjek be Szentendrére, az X patikába, és kérjem Y drnő borogatókrémjét, aztán azt így meg így használjam pakolásként... Mit ne mondjak, örültem, hogy találkoztam velük, üzenetértékű volt, és ahogy sejtettem, az általuk ajánlott krém is bevált.
Aztán, amikor hazaértem, gondoltam, csinálok magamnak egy jó kis gyulladáscsökkentő teát. A szokásos gyógynövényes alapteámat felturbóztam kamillával, zsályával, aztán gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, tettem bele kurkumát. Na jó, kell egy kis fahéj is. Elővettem a barna zacskót, megbillentettem, aztán észbekaptam, hogy ez durvább anyag. Szerecsendió volt. Na, ekkor már vigyorogtam. Az idős házaspár után? Már gyanakodtam, hogy jó lesz az a szerecsendió bele. De vegyük csak elő a fahéjt is. Megdöntöttem, naná, hogy tripla adag lett. Akkor már hangosan nevettem. És csak, hogy megbizonyosodjak róla, utánanéztem, és bizony, a szerecsendió is gyulladáscsökkentő...
Az rendben van persze, ha valaki nem használ önkontrollt, akkor a sok gondolkodásba bele is lehet zizzeni. Viszont szerintem éppen így a nem-gondolkodásba is. Ilyen szempontból már jobbak a taó elvei, mint a buddhizmusé.
Addig addig gondolkodtam "Isten"-nen és az ateizmuson, ameddig megoldottam a rejtélyt. Ugyan ezt történt számos más dologgal is például Gödel tételével is. Most éppen ezt oldom meg ezen gondolkodom.
Most mi is a jobb a nem gondolkodás, vagy a gondolkodás??? :-)
Attól tartok, hogy ez a nagyon erősen nem "gondolok semmire", de az a "semmi" még is pont egy adott vallás "zombikellékei" .... önbecsapás. Meg különben is a viselkedés számít. Gondolkodni meg jó ... csak mértékkel és némileg helyesen és ha játékból nem helyesen gondolkodunk, azt is tudjuk, hogy az és azt is átélhetjük, örülhetünk neki.
