A Csendes-óceánon az amerikaiak szigetről szigetre haladtak előre. Viszont ezeket a partraszállásokat méretükben össze sem lehet hasonlítani a normandiai partraszállással. Gondold meg, hogy a szövetségesek a normandiai partraszállás első öt napja alatt 326.000 katonát tettek partra.
Éppen ezért volt az egyetlen lehetséges fegyver a tengeralattjáró. De ez csak addig ér valamit, amíg nem tudják, hogy hol van. Utána már igen könnyen megsemmisíthető. És persze az ellátó hajók is ugyanarra a sorsra jutottak.
Az pedig tévhit, hogy az Enigmát vélwetlenül fejtették meg. Az Enigmát üzletben is árulták a háború előtt, tehát csak be kellett volna menni a boltba venni egyet. Az érdekelt katonai hatóságok ostobasága volt mindkét oldalon, hogy nem vettek, illetve boltban árulták. Azt a számítógépet amit a britek szolgálatba állítottak a rejtjelek megfejtésére azt nem lehetett véletlenül föltalálni.
A német haditengerészetnek nem voltak repülőgéphordozói. Ha megépítik a Graf Zeppelint azzal sem oldanak meg semmit. Ha figyelembe veszem a repülőgépek hatósugarát, az Atlanti-óceán területétakkor 15-20 hordozó lett volna a kívánatos. Egyszerre a tengeren. Még kellett volna 10-15 azért, hogy cserélni tudják azokat a hordozókat amelyek elhasználták készleteiket. Déli félgömb messze van ám Németországtól. Kellet volna még 5-10 hordozó a sérültek, elsüllyedtek helyett. Ha ezeket a számokat összeadjuk akkor nagyjából megkapjuk, hogy hány hordozójuk volt a Szövetségeseknek az Atlanti-óceánon. Nem szabad elfelejteni azt a szövetséges előnyt sem, hogy nekik volt mindenfelé támaszpontjuk, ahol javítani vagy utántölteni lehetett a hajókat. Több tengeralattjáróval nagyobb kezdeti sikereket érnek el a németek és tovább tart a háború, de a vége ugyanaz lett volna. Ahogy a Szövetségesek partra tudtak szállni Afrikában és a Csendes Óceánon ugyanúgy megoldották volna Európában is a Brit szigetek nélkül is. A németeknek ugyan voltak katonai találmányaik, de a Szövetségeseknek is.
Majdnem mindig tudták a német tengeralattjárók helyzetét. A falka hadműveleteket rádió üzenetekkel irányították, ezeket a szövetségesek rendre megfejtették. Amerika valóban be akart lépni, már a német hadüzenet előtt is kvázi hadviselő fél volt. A német vereség fő oka azonban az volt, hogy a Szovjetunió elleni villámháború nem jött be. A szovjetek felőrölték a Wermachtot, közben a nyugatiak porrá bombázták a hátországot.
Tekintsd úgy ezt a hadszínteret, mint egy vállalkozást egy ígéretes területen! Ha csak tessék-lássék módon fektetsz bele, mert más üzleteid jobban érdekelnek, akkor csak elúszik a pénzed, de komoly hasznod nem lesz belőle. Majd lassan ki is szorulsz belőle, mert a riválisaid túlságosan megerősödnek, mivel beszáll a dúsgazdag rokon is. Úgyhogy kénytelen leszel bezárni a boltot. Ez történt ugye a valóságban.
Az elképzelt alternatív verzióban viszont egy nagyon részletesen átgondolt üzleti tervvel vágsz bele az üzlettársaddal közös vállalkozásba. Komoly anyagiakat teszel bele és kihasználod, hogy a rivális per pillanat nem képes ugyanennyit beletenni, viszont ragaszkodik hozzá. Úgyhogy ezt kihasználva lesöpröd az ellenfeledet, aki csődközeli állapotba kerül, a gazdag rokon pedig azért nem segíthet neki, mert ő lassan reagál és mire léphetne, már nincs hova beszállnia. Neked pedig lesz egy valódi aranybányád.
Nem csak az Enigmáról volt szó, hiszen a németek a háború során többször változtattak a kódolás módszerén, és ilyenkor a britek hónapokig nem tudták megfejteni az üzeneteket.
A németeknek egyszerűen túl kevés tengeralattjárója volt, és a háború során a technika fejlődése a szövetségeseknek kedvezett. A repülőgépek egyre nagyobb hatósugarúak lettek, csak az Atlanti-óceán közepén volt egy terület, amit nem tudtak ellenőrizni. Az egyre hatékonyabb radarok és hangradarok is a németek hátrányát növelték. Az amerikai haditengerészet a háború elején kapott pofonok hatására rájött, hogy a konvojokba szervezett teherhajókat sokkal könnyebb megvédeni.
A német tengeralattjáró flotta hihetetlenül nagy veszteséget szenvedett a háború során, tengeralattjárón szolgálni tulajdonképpen öngyilkos küldetés volt. A tengeralattjárón szolgáló németek 75%-a elesett a háborúban.
"A helyzet kulcsa, az Enigma véletlenszerű feltörése volt. Ha az nincs, akkor - szerintem - az Atlanti Óceán egy német uszoda lett/maradt volna..."
Nem kicsit elszomorodtam, hogy még van ilyen, talán meggondolatlan vagyok, hogy ezeket leírtam....
El nem tudom képzelni, hogy mik dolgoznak benned, hogy semmi normális észjárás nem észlelhető nálad ezen észjárásnál. :D
Semmi esélyük nem volt a VH megnyerésére a németeknek - bár az elején úgy látták, az USA hadba akart lépni, H_bajusz segítségével elérték.
Csak azt kellene elképzelned, hogy az általad nagyra becsült, befolyásoltság alatt lévő emberekkel- mekkora anyagi és szellemi kapacitás álltnak szemben, és tudtak mozgósítani.
A tengeri hadviselésnél a radar fejlődése óriási volt, már korán, a Bismarcknál is észre vehették hogy jókora hátrányban vannak. Nem is túl sokára a német tengeralattjárók is hatalmas vesztességeket szenvedtek. A konvoj rendszer és az elhárító hajó-repülőgép kombónak, továbbá az elsöprő erőfölénynek.
A nagy hadihajók 1szer átmentek a csatornán, de az is csak problémává vált, nagy részüket levadászták, vagy háborús ...
Olvass még, és maradj a realitás talaján. :)
"Valóban döntő tényező volt, hogy a szövetségesek tudták, hol fognak támadni a német tengeralattjárók. Így azokat elég nagy hatékonysággal tudták semlegesíteni illetve megsemmisíteni."
Valóban döntő tényező volt, hogy a szövetségesek tudták, hol fognak támadni a német tengeralattjárók. Így azokat elég nagy hatékonysággal tudták semlegesíteni illetve megsemmisíteni.
A Luftwaffe erőfölényével még a Szovjetunió megtámadása előtt biztosítani kellett volna az Északi- és Földközi tengert (Málta elfoglalásával is), utóbbinak a következményei beláthatatlanok lettek volna a háború további menetére. És a britek amúgy mindent elkövettek volna hogy ne veszítsék el ezeket a tengereket, már pedig akkor a Royal Navy jelentős része bedarálható lett volna.
Majd a Barborossa során nem elmulasztani a Leningrád elfoglalását és a Balti tengert is megszerezni, de Murmanszokot sem elfelejteni.
Ezek szerintem alapdolgok lettek volna ha valaki tudatában van annak, hogy világháborút vív.. :)
De mondjuk az elérték hogy Hitler halassza kicsit a 6. páncélos hadosztály Sztálingrád mögé vezénylését, pont oda ahol a gyűrűt bezárták a szovjetek. Amikor megérkeztek már csak a Téli Viharban tudtak részt venni.
Szerencsére Hitler hülye volt a tengeri hadviseléshez. Óriási felszíni hajókat építtetett, de az így létrejött hajóhad nem tudta felvenni a versenyt a britekkel. Azok egymás után kilőtték a németek hadihajóit, így a német haditengerészet csak a víz alatt volt képes harcolni.
Teljesen igazad van a tengerek átengedését illetően, ugyanakkor igazságtalan lenne a németekkel szemben ennyivel elintézni a kérdést. A briteké volt a világ legerősebb és legnagyobb múltú haditengerészete-a németeknek ezzel szemben a nulláról kellett újjáépíteni magukat. A Z-Terv ezt célozta, csak kevés volt az idő és valószínűleg az erőforrás is, az üzemanyagról nem is beszélve.
Ami viszont felróható a német vezetésnek, hogy nem is dolgoztak ki semmilyen komoly stratégiát a brit erőfölény ellen. Ahogyan a szárazföldi, úgy a tengeri hadviselésre is kidolgozhattak volna egy teljesen új metódust és akkor legyőzhették volna még ezt a legendás ellenfelet is.
Az Atlanti Fal igazából már csak egy kényszermegoldás volt. A németek maguk tapasztalták korábban, amikor áttörték a francia Maginot-vonalat, hogy a betonerődök kora végérvényesen lejárt.A modern légierő+páncélosok+gépesített haderő ellen már nem sokat ér. A valódi védelem az Atlanti Óceán lett volna, azaz a kontinens tökéletes uralma Nagy-Britannia legyőzésével.
Nem volt olyan nyilvánvaló, hogy a partraszállás sikerülni fog. Még Eiserhower is írt egy nyilatkozatot arra az esetre, ha a németek a tengerbe zavarják a partraszálló csapatokat. Utólag könnyű okosnak lenni.
Pl. 1942-ben brit-kanadai erők partra szálltak már egyszer Dieppe-nél, és abból bizony katasztrófa lett.
Az első mondat a történelem, mert akkor már eléggé legyengültek a németek. Az Atlanti fal semmit sem ért, a hozama messze alatta maradt annak, amennyi erőt beleöltek. A második mondatoddal teljesen egyetértek.
"A német terv amúgy is az volt, hogy az Atlanti Fal csak feltartóztatta volna a szövetségeseket a német szárazföldi erők megérkezéséig"
Erre mondta Rommel, hogy ha az amerikai hadigépezet megvetette a lábát akkor már nem lehet visszanyomni őket. Igaza is volt.
"Az Atlanti Falba beleölt költségből legalább 95 %-ban holt, semmire fel nem használt technika készült."
Ilyen az amikor tudatosan átengeded a tengereket az ellenségnek. Csodálkozol hogy mindenhol neked kell védekezned mert nem tudod hol támadnak meg és a saját hadianyagod szép lassan el is fogy.
A német terv amúgy is az volt, hogy az Atlanti Fal csak feltartóztatta volna a szövetségeseket a német szárazföldi erők megérkezéséig. De, ha az Atlanti Fal-bal beleölt munka és anyag mennyiséget a légierőre (főleg vadászok) és a tengeralattjáró flottára fordítottak volna, akkor esetleg nem bombázták volna porrá a német városokat és a hadiipart (beleértve a műbenzin gyárakat, ami végképp betette nekik a kaput) és persze Anglia utánpótlása is problémásabb lett volna, és így maga a német haderő is jelentősen erősebb lehetett volna mind technikában, mind élőerőben. Az Atlanti Falba beleölt költségből legalább 95 %-ban holt, semmire fel nem használt technika készült.
Csak repülőkkel nem lehetett volna megvédeni a partvidéket. Inkább azon múlt amin Rommel és Rundstedt vitázott. Rundstedt szerint egyben tartott páncélos kötelékeket kellett most is a vonalak mögött tartani hogy ahol partraszállnak oda küldeni őket. Rommel szerint viszont kivételesen, a páncélosok felhasználásának alapelvét sutba dobva szét kellett volna tagolni a tankokat az egész partszakaszon mert csak az első pillanatokban lehet megállítani a partaszállást, ha megvetették a lábukat a szövetségesek akkor mát kizárt. Rommel megtapasztalta Tunéziában az amerikai haditechnika tömegét.
Azon is vitáztak hogy Rommel szerint Normandia lesz a színtér, Rundstedt szerint nem.
Hitler mint általában, most is Rommel felé húzott, de leginkább már csak saját magában bízott és a páncélosokat saját hatáskörébe vonta, csak az ő parancsára lehetett őket bevetni. És nem adott rá parancsot kellő időben......
Amúgy Rommelnek lett igaza mindenben. Illetve azt tudjuk, hogy Rundstedtnek semmiben.
És azt is tudjuk, hogy Rundstedt aki lenézte Rommelt, tartotta a gyászbeszédet Rommel sírja felett. Tudta miért halt meg.
A légierő tekintetében ott adnak neked igazat a hadtörténészek (és Speer is), hogy a méregdrága és semmire se jó V-1 és V-2 projekt helyett a Wasserfallt kellett volna felfejleszteni.
Nem teljesen értem a vitátokat, de tisztázzunk egy-két dolgot.
Magyarországi sváb = népi német. A hitleri Németország, minden németet, vagy német felmenőkkel rendelkező német származású embert, aki a Németország területén kívül* élt, legyen az akár magyar sváb, vagy volgai német, vagy akármi, azt népi németnek nevezte. A népi németeket a háború előrehaladtával besorozták a Waffen SS-ben. A megszállt/szövetséges területen élő, nem népi német nemzetiségűek meg önként léphettek be.
*Elszász Franciaország bukása után a III. Birodalomhoz lett csatolva, de az ott élők népi németek kategória lettek. Luxemburg is hozzá lett csatolva a Birodalomhoz, de ők "németek" lettek, őket sorozták minden fegyvernembe.
Magyarországi SS hadosztály, pl a Hunyadi, az magyar magyarokból állt. Elméletileg önkéntes alapon. Mindentől függetlenül, amikor elkezdték gyors ütemben növelni az SS alakulatokat, akkor sürgősen nagy igény támadt tisztekre, altisztekre, lehetőleg harcedzettekre, hogy biztosítani lehessen a Waffen SS elit jellegét. Nem egy, a Wermachtban szolgáló csak papíron ment át önként a SS-be.
Mérsékelten ismerem a magyar SS alakulatok részleteit, de az, hogy azt íród, hogy állandóan kitolták a jelentkezés határidejét, meg, hogy tömegesen jelentkeztek, az ellentmondásban van egymással. Amennyiben tömegesen jelentkeznek valahová, akkor a létszám gyorsan meglesz, nem kell állandóan kitolni a jelentkezési határidőt.
A háború utolsó 1-2 évében a Waffen SS az egy nagy keverék volt. Önkéntesek, papíron önkéntesek és besorozottak keveréke.
A mai napon is volt film a tv-ben a nyugatiak normandiai partra szállásáról. És elgondolkoztató, hogy mi értelme volt egyáltalán az Atlanti Falnak, amit amúgy is elegendő egy ponton áttörni és így tulajdonképpen a többi része felesleges pocsékolás. Iszonyú költségekbe került és iszonyú erőforrást kötött le. Ha ezek helyett pl. vadászrepülőket gyártottak volna (vagy bármi mást a mi mobil és ezáltal megvédhető a német légtér vagy bevethető az Atlanti csatában), az nem lett volna sokkal hatékonyabb?
