A jogszabály mai napon hatályos állapota 2008.07.04.
A felmondás évében hatályos változat.
1996. évi LXV. törvény
az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
1. §
2. § (1) E törvény alkalmazásában
a) sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy
aa) a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják, továbbá
ab) az 1. § a) pontja vonatkozásában az az ingatlan, amelyet a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény hatálybalépéséig, illetőleg
ac) az 1. § b) pontja vonatkozásában az az ingatlan, amelyet az ÁPV Rt. - ideértve jogelődjeit (az Állami Vagyonügynökséget, az Állami Vagyonkezelő Rt.-t) - kezelésébe kerüléséig sporttevékenységre használtak, és a sportszervezet rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges;
aa) Az MSE a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használta az ingatlant, tehát megfelelt ennek a feltételnek.
ab) Az 1990. évi LXX. törvény hatálybalépéséig sporttevékenységre használtuk és a sportszervezet rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges;
ac) Az MSE által használt helyiség ennek a definíciónak is teljes mértékben megfelel, mert a helyiséget az ÁPV Rt. kezelésébe kerüléséig sporttevékenységre, a sportrepülés gyakorlásához előírt elméleti oktatásra és irodának használta.
b) sportszervezet: az a társadalmi szervezet, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg az országos sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján létesítettek.
b) E törvénynek megfelelő sportszervezet az MSE.
(2) E törvény szempontjából a sportszervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a társadalmi szervezetekre, illetőleg az általuk létrehozott alapítványokra is, amelyek sportcélú ingatlant legalább az 1990. évi LXX. törvény hatálybalépése óta fenntartanak.
3-4/A. §
5. § (1)-(3)
(4) Az ingatlanon - a tulajdonjog átruházása esetén - 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik. Az elidegenítéshez, illetőleg a terheléshez e törvény szerint a sportigazgatási szerv vezetője méltányosságból hozzájárulhat. A hozzájárulásról a zárszámadás keretén belül a sportigazgatási szerv vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján ad tájékoztatást.
5. § (4) Az ingatlanon tulajdonjog átruházás nem valósult meg, mert a tulajdonos Önkormányzat elmulasztotta a törvényben kötelezően előírt felajánlást a helyiséget használó MSE részére 1996-ban e törvény rendelkezése szerint.
(5) A sportigazgatási szerv vezetője méltányosságból hozzájárulhat az ingatlan
a) korszerűsítését szolgáló hitelfelvétel érdekében történő megterheléséhez;
b) elidegenítéséhez, ha azt azonos vagy hasonló sportcélú, értékében egyező, vagy azt meghaladó ingatlan szerzése, építése érdekében kérik;
c) elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha ezt helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri és az elidegenítendő vagy megterhelendő ingatlan helyett azzal értékében és sportcélú használatában egyező másik ingatlant (a továbbiakban: csereingatlan) biztosít;
d) tulajdonjogának ingyenes átruházásához, ha ezt sportszervezet kéri annak érdekében, hogy az ingatlant a szétválás miatt önálló sportszervezetként továbbműködő szakosztálya részére, annak működése biztosításához juttassa.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság iránti kérelemhez a külön jogszabály szerinti okiratokat, terveket és adatokat kell csatolni. A méltányossági eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.
(7) Repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedésért felelős miniszter egyetértése.
(8) Az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásakor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(9) Az (5) bekezdés b) pontja alapján szerzett vagy épített ingatlanra, valamint az (5) bekezdés c) pontja szerinti csereingatlanra, továbbá az (5) bekezdés d) pontja alapján ingyenesen átruházott ingatlanra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. §
7. § (1) Az e törvény alapján átadott ingatlanok működtetését, az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését a sportigazgatási szerv vezetője ellenőrzi. Jogsértés észlelése esetén az ingatlan tulajdonosát határidő tűzésével felhívja a jogszerű állapot helyreállítására, a határidő eredménytelen lejártát követően kezdeményezi a szerződés felmondását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (a továbbiakban: MNV Zrt.) az Áht., illetőleg az ÁPV Rt.-nél a Priv. tv. rendelkezései szerint.
7. § (1) Az Önkormányzat mulasztása miatt az MSE részére a helyiség tulajdonjogának átadása nem történt meg, de az önkormányzat tulajdonában lévő sportcélú ingatlant is e törvény és a sporttörvény szerint kell működtetni. Ez a rendelkezés csorbát szenvedett akkor és jogsértés történt, amikor az Önkormányzat az MSE részére az ingyenes használatba adás helyett a bérleti díjat megemelte, majd a bérleti jogviszonyt felmondta és a sportszervezet kénytelen volt kiköltözni.
A bérleti díj drasztikus megemelése, alkotmányossági problémát is felvet, mert a kerületben és az egész országban működő sportszervezetek közötti hátrányos különbségtételt valósított meg. Mindezt tetézte az, hogy a Vagyonkezelő Zrt. 1996 óta a szerződés szerinti és a megemelt bérleti díj közötti be nem fizetett különbséget tartozásként nyilvántartja és 17,185.563.-Ft megfizetését követeli.
A jogsértés - sőt Alkotmánysértés megvalósult.
Kérem a Kormányhivatal vezetőjét, hogy hívja fel az ingatlan tulajdonosát a jogszerű állapot helyreállítására.
(2) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartam alatt a tulajdonjogot megszerző sportszervezet jogutód nélkül megszűnik, a tulajdonjog az államra száll.
(3) Az MNV Zrt. engedélye nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően megkötött szerződés semmis.
7/A. § (1) Ha az 1. §-ban megjelölt és a 3. vagy 4. §-ban foglalt szervezet tulajdonába adott ingatlant az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartam alatt végrehajtás alá vonták, a végrehajtás során történő értékesítéssel az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki vállalja, hogy az ingatlant annak a 3. vagy 4. § szerinti megszerzésétől számított 15 év elteltéig sportcélra, illetve sportlétesítményként használja vagy hasznosítja.
(2) Az ingatlan megszerzéséhez az (1) bekezdésben előírt feltétel vállalását az árverés vagy az árverésen kívüli eladás előtt, illetve a nyilvános pályázatra benyújtott ajánlatban az MNV Zrt.-vel kötött előzetes megállapodással kell igazolni.
8. § (1) A 3. § és a 4. § szerint át nem ruházott, valamint a 6. § szerint vagyonkezelésbe nem adott, és az 1. § a) pontjában meghatározott ingatlanokat az MNV Zrt. pályázat útján értékesíti; az 1. § b) pontjában meghatározott ingatlanok értékesítése iránt az ÁPV Rt. a Priv. tv. alapján intézkedik.
(2) Az 1. §-ban meghatározott ingatlanok értékesítéséből befolyt bevétel - a költségek levonása után - a sportigazgatási szervet illeti meg, az átutalásról az államháztartásért felelős miniszter intézkedik. A sportigazgatási szerv a bevételt a külön törvényben meghatározott célokra fordíthatja.
9. § (1) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás - a pályázat útján történő értékesítés kivételével - mentes a vagyonátruházási és az eljárási illetékek alól.
(2) A törvény hatálya alá tartozó repülőterek tulajdonjogának átruházása során a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 40. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
10-12. §
13. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
DOC]
10. tétel
Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat
A törvény szerint sportcélú ingatlan az, amelyet a Sporttörvényben meghatározott ... A gyakorlatban a sportcélú ingatlanok 4 csoportját különböztetjük meg: ...
www.freeweb.hu/rifleteam/suli/allamvizsga-tetelek/10.doc - Hasonló oldalak
10. tétel
1. A sportegyesületek, mint a testnevelés és sporttevékenység hagyományos szervezeti keretei (Hogyan épül fel, hogyan alapítjuk stb.)
- Az egyesülési jogról szóló törvény hatása a sportegyesületek szervezetére és működésére.
- A sportcélú ingatlanok jogi szabályozása
A társadalmi szervezetek így a sportegyesületek is 1990-ig kezelői joggal rendelkeztek a sportlétesítmények felett. A kezelői jogot az egyesületek általában gondosan gyakorolták, bár a felújítás és a beruházás költségeit többnyire az állami költségvetés fedezte. A piaci viszonyokra való áttérés következtében jelentősen változott a jogszabályi környezet, amelyben a sportlétesítmények fenntartásáról továbbra is gondoskodni kellett. Az 1990. évi LXX. Törvény megszüntette a társadalmi szervezetek kezelői jogát is az állami tulajdonú ingatlanokon. Az ingatlanok azonban továbbra is a korábbi kezelő birtokában maradtak, azonban megváltozott a birtoklás jogalapja. A kezelői jogot a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézmény kapta meg (ZÁVKI). A törvény 2. §-a rendelkezett arról, hogy a társadalmi szervezet részére ingyenes használati jogot biztosított arra az ingatlanra, amelyre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán megszűnt. Az állami tulajdonú sportlétesítmények ekkor váltak a kincstári vagyon részévé, amelyet a ZAVKI utódja a Kincstári Vagyon Igazgatóság kezel.
Az ingyenes használati jog a kezelői jognál korlátozottabb volt. Határozott időre szólt, nem lehetett átengedni, elidegeníteni, illetve megterhelni sem. A korlátozás bizonytalanabbá tette a társadalmi szervezetek részére a joggyakorlás lehetőségét. Ennek eredményeképpen kevesebb gondot fordított a karbantartásra, felújításra. A létesítmények nagy része a használhatósági szint alá amortizálódott. A kezelői jog megszüntetésének következményei egyre halmozódtak. Az 1996-os sporttörvényt a közvélemény annak reményében várta, hogy a tulajdonviszonyok egyértelművé tételével kezdetét veheti egy újszerű modern sportgazdálkodás.
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény csak utalásszerű szabályokat tartalmaz a sportcélú ingatlanokra:
az állam sporttal kapcsolatos feladatai közé sorolja a törvény hatálybalépésekor tulajdonába lévő sportcélú ingatlanokkal, mint kincstári vagyonnal való gazdálkodást.
1. A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai között pedig rögzíti, hogy a helyi önkormányzat fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket.
A törvénnyel egyidejűleg jelent meg az 1996. évi LXV törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről. A törvény szerint sportcélú ingatlan az, amelyet a Sporttörvényben meghatározott sporttevékenységre használnak, és a sportszervezet rendeltetésszerű működéséhez szükséges. A sportszervezet fogalmát viszont a Sporttörvénytől eltérően határozza meg, csak társadalmi szervezetek tartoznak ide, a sportcélú gazdasági társaságok nem.
A gyakorlatban a sportcélú ingatlanok 4 csoportját különböztetjük meg:
ü A versenyek lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények
ü Pályák, termek, csarnokok és ezek kiegészítő részei (orvosi rendelők, fürdők öltözők)
ü A sportegyesületi közösségi élethez szükséges objektumok (klubhelyiségek, raktárak, műhelyek, oktató termek stb)
ü Irodahelyiségek, irodaházak, tanácstermek
A törvény célja, hogy rendezze a fentiek jogi helyzetét és az ingyenes használati jog helyébe tulajdonjog lépjen.
A sporttörvény továbbra is az önkormányzat és az állam feladatkörébe sorolja a tulajdonában álló sportlétesítmények, sportcélú ingatlanok fenntartását, működtetését. Valamint az állam támogatja a nem állami tulajdonú sportlétesítmények karban tartását, korszerűsítését illetve fejlesztését.
Sikerült!
