olajfestéken megmarad a sellakk, vagy más szeszlakk is, de szeszlakkon olajlakk nem. Olajlakkra rá lehet kenni a dammáros lakkot is, mivel az is olajlakk. Nitrót nem javaslom, mert fölmarhatja az olajlakkot. Annyit még érdebes lehet megcsinálni, mielőtt rálakkozol, hogy fel kellene durvítani a festék felületét vasvattával vagy csiszolószivaccsal (400-as körüli), akkor jobb lesz a tapadás.
A repedéseket mindig a lehető legerősebb enyvvel kell ragasztani, mert azt nem akarjuk többé szétszedni utána, tehát bőrenyv, halenyv. Én erre a célre főztem magamnak halhólyagenyvet, az nagyon bevált.
A gerenda melletti tetőrepedés ún nemestörés (így nevezzük a gerenda környéki és még a lélek körüli és a húrlábtalp alatti repedéseket is) ami azt jelenti, hogy javítás után már nem lesz soha olyan jó a hangja, mint előtte. Ha te készítetted a hangszer, és nem zavar, ha nem az eredeti teteje van, akkor javaslom új tető készítését. A gerenda melletti repedést eléggé nehézkes megkockázni, nem jósolok nagy jövőt annak a tetőnek.
Szia citera! Az egyik hegedümet szétszedtem, leszedtem a tetejét, gondoltam gerendát cserélek benne, erősebbre. Mikor gyalultam a gerendát ki belőle, majdnem végigrepedt a gerenda mellett a tető. Valamikor amikor készitettem nagyon erősen szorítottam bele a pillanatszorítókkal, megrepedhetett már akkor , lehet azért zörgött. Kérdésem, hogy a tető majdnem végigreped, meg lehet e ragasztani, van e valamilyen technikája és a hang mennyiben módosul, hogy egy hosszanti ragasztás van rajta.
Készül egy tömör testű (éger) gitár. Lefestettük terpentinnel higított művész olajfestékkel, vékonyan. Van tippeteket milyen lakk marad meg rajta? nitro? vizes? sellak? sellak+nitro? damarlakk? damar+valami? Köszi
4mm-es falemezt ekkora átmérőre simán meg lehet hajlítani házilag. Be kell áztatni egy napig, majd forró kályhacsőnek nekinyomva csúszkáltatni rajta. Nem nehéz a kör alakot megformálni. Nem árt, ha az áztatás végén forróvízre cseréljük rajta a vizet.
Érdeklődnék, hogy nem tudja e valaki hol lehet beszerezni faszitát. 40-50 cm átmérőjű kéne. Voltaképpen nekem csak a fakeret kell, a hajlított rész. Gondolkoztam rajta, hogy vajon házilag nem lehetne e hajlítani 4 mm-es rétegelt lemezből, de nem egyszerű egy pontosan kör alakúra hajlítani a falemezt. Ahhoz, hogy hajlítsam a 4 mm-es rétegelt lemezt, ahhoz be kéne áztatni, de akkor a ragasztás felválhat benne szerintem. Vannak olyan bútorok, székek, amiket rétegelt lemezből hajlítanak, de gondolom valamiféle gőzöléses eljárással nagyüzemileg készül, spéci gőzölő gépekkel.
Annyit azért nem árt tudni a vízüvegezésről, hogy a rákent lakk alapozására sokkal jobban oda kell figyelni, mert a vízüvegezett felületről szeret lepattogzani a lakk. Ez többszörös tapasztalat, én is megerősítem és a mester is ,akinél jártam. Ő azt mondta, hogy az eredeti Sztradivári hegedűk több darabján is megfigyelhető a lakk lepattogzása. Tehát nem elég alapozni, hanem a vízüvegezett felületet finoman át is kell csiszolni, hogy a pórusok kicsit megnyíljanak és a felület érdesebb legyen. A pórusokat a lakk előtt így csak az alapozóval zárjuk le, ami azonban így jobbal bele tud kapaszkodni a felületbe.
Vízüvegezésnél jól el lehet vékonyítani a fát/Sacconi szerint Stradivári is azért tudta elvékonyítani a fát. A hát közepét f-re hangoltam/a legmélyebb hangolástól egy fél hanggal feljebb, vízüvegezés nélkül jelentéktelen lenne a hangja ilyen vékonyításnál, így viszont kiváló/, a tető közepét meg közel 3 fél hanggal lejjebb, mivel közel egyenlő vastagra faragtam a tetőt. Ha vízüvegezve van a fa, a gyakorlástól/bejátszástól/ hatványozottan jobban javul a hangja, mintha nem lett volna vízüvegezve, mert a vízüveg nem engedi elfáradni a fát a sok rezgéstől akár több száz év múlva sem.
F.Sacconi a Stradivari titkai című könyvében mindenképp ajánlja a vízüveget. Én hegedűhöz használom. A hegedűtetőt színte teljesen egyforma vastagra faragtam. Belülről bátrabban vízüvegezem, mert arra nem megy lakk, de kívülről is teszek rá két réteget. Nagyon hígra, 5%-os hígitásban viszem fel, az jobban beszívódik a fába. Belülről vízüvegezésnél pácot is teszek a vízüveges oldatba, így antikolom belülről, nem marad fehéren és vékonyan egy réteg nagyon híg propoliszoldatot is kenek belülről is egy réteg és kívülről is, ez jól kihozza a fodrokat és a hangnak is jót tesz. A gerendát fordítva feszítem be, így erősebb a hang, de ennek több idő kell míg rezgésben marad, nehezebb a bejátszás, de amikor "összerezeg" a hangszer akkor a hangszín is kialakul és egy nagyon erőteljes tömör hang. A hangszerre kívülről egy réteg gumiarábikumos réteget viszek.
gumiarábikumos oldat:
-90 ml víz
-1 teáskanál gumiarábikum
-5 ml 36%-os káli vízüveg
-10 ml pörgetett tojásfehérje
-fél teáskanál virágméz
-negyed teáskanál kristály cukor, ezt rögtön fel kell használni a kikeverés után, másnap már nem használható.
A vízüveg alá nem kell összekötőréteg, hanem rá kell, mert a lakkok rosszul tapadnak a vízüveghez. Emlékezetből írom az összetevőket, úgy emlékszek kell az alapozóba gumiarábikum meg tojásfehérje. A gumiarábikumot meleg vízben oldd fel, és várd meg hogy kihüljön, utána tedd hozzá a tojásfehérjét. Én ezen kívül még foghagymapépet is áztattam bele szűrőpapíron keresztül.
Sokat segít még az is, ha alapozás előtt a már megszáradt vízüveges felületet finoman átpolírozod finom csiszolószivaccsal (300-400-as szemcse), mert a vízüvegnek nem az a célja, hogy lezárja a pórusokat, hanem hogy erősítse a fát és tartósítson. Én vastagságtérkép-korrekcióra is használtam vízüveg foltokban való felhordását. Ebből következik, hogy ha vízüvegezel ,akkor vékonyabbra kell csinálni a tetőt-hátat, de főleg a tetőn jelent sokat, mert az jobban issza.
hígítani kell 5X. Majd olyan legyen mint a víz, és óvatosan itatni, inkább csak bedörzsölni a felszínt, mert száradáskor elhúzhatja, elrepesztheti a tetőt.
És hárfahúrokat nem lehet kapni Magyarországon? Merthogy a mongol citerám egyik húrja végérvényesen megadta magát, és elnézve a hangszer használati módját (ujjal pengetett nejlon húrok) és hangját, igencsak megfelelő lehet rá a hárfa húrja. Nejlon vagy selyem húr kellene, inkább nejlon.
Jaaa, hogy áthangolás történt? akkor nem biztos, hogy a szegekkel baj van. Amikor ugyanis felfelé hangolod az egész hangszert, akkor a váz a terhelés alatt engedhet, és produkálhatja a leírt jelenséget, továbbá a húrok is igazodnak az új helyzethez. Addig kell visszahangolni újra meg újra, míg meg nem tartja a hangot. Azt pedig azonnal észreveszed, ha a szeggel van a baj, mert lelazulások visszaforgatja a szeget, ami jól látható, ha a kulcs közben rajta van. Ha a húrokat felhangoláskor megcibálod (egyenként), akkor le fog engedni, de neked újra vissza kell feszíteni, addig, míg a cibálás már nem okoz jelentős lehangolódást. Ha szeghiba van, akkor a cibáláskor vissza fogja forgatni a kulcsot, ha ezt nem csinálja, akkor a váz illetve a húr felfekvésének idomulása okozza a lehangolódást, ez esetben addig kell az egészet elejétől a végéig újrahangolni, míg megállnak a hangok. Szóval hangolj szorgalmasan, mert még jó is lehet az az öreg hangszer.
