Nálunk érvényes rá a lakásbiztosítás. Természetesen csak ha biztosítási esemény miatt repedt el. (előre nem látható és tervezhető módon való sérülés, pl nekidőlt a létra takarítás közben)
nalunk szomoruan bucsuzott a szezon: elrepedt az uveg az astra ajtoban. a legrosszabb hogy nem is tudom mitol. 125eFt/nm az uveg, havalaki tud olcsobban szoljon.
De létezik. Itt a jóidő, mindenki elrakta a maradék tüzelőt, kitakarította a tüzes berendezését és jövőre néz megint errefelé. A nyár nem kedvez ennek a topiknak.
Azért ne nézzetek már teljesen hülyének. Nem a hőátadási tényezőről beszéltünk eddig, hanem a hővezetésiről. A hővezetés nem lehet nagyobb, mint amit a rézrúd keresztmetszette megenged. Ez is csak egy elméleti határ, ugyanis ott van a hőátadás is a levegő ill a rézrúd között. Nyilván eztt ti is tudjátok, meg én is.
Mitől nőne? a rézlemeztől szobahőmérsékletebb lesz a rúd vége? Vagy jobban -20°C mintha nem lenne rézlemez? Ha a rúd két vége ugyanolyan hőmérsékletű, akkor tök mindegy a rézlemez otttléte.
Por nincs, max annyi mint a radiátornál. Persze ahol nem takarítanak (mondjuk hetente ), ott mindig száll a por, akár vízes rendszer van, akár levegős. A vizes rendszerekkel sok a nyűg, ráadásul legalább 40%-ban még azok is levegőn keresztül fűtenek, légcirkulációval (méges porolnak azok sem tisztáéknál). Én mindössze ezt a 40 % ot fokoztam 100%-ra ventivel, így kiküszöböltem a vizes rendszerek sok puffereléses és vezérléses drága plusz költségeit. A lényeg a lakás elrendezése. Ha a folyosóra akadálytalanul kijuthat a levegő (nálam csak egy áthidalóborda lóg bele ott a plafonba), akkor szépen cirkuláltatható, ha azonban pl. egy 60-as ajtó van útba, az már sokat lefog. Nálam a folyosóról emiatt úgy jut a szobákba be a meleg, hogy ott egy kissé lefelé is nyomja a venti a levegőt (ahová belőttem onnan az ajtók felső peremét veszi célba a légáram). Ez nagyon bevált, szinte végigömlik a lakáson a meleg, bejut minden ficakba.
Jujj, ez már érzékeny terület, szerintem ennyire ne menjünk bele. A falon átdugott rézrudat még megértem, de a tenyérnyi rézlemez miatt nem fog sokkal több hő távozni, mert van hővezetési ellenállás is a világon, max annyiban segít, hogy a rézrúd egyik vége tuti szobahőmérsékletű, a másik vége pedig tuti kinti hőmérsékletű lesz. Az ablakkeret valóban nem elhanyagolható. A lényeg: a hőszigetelés fontos, az ablakokon nagyságrendileg ugyanannyi hő távozik mint a falakon. Aztán ottvan még a födém ill. aljzat. Nálam kb 250nm a falfelület, k=0,15, és 45nm nyílászáró, k=1,1 átlaggal, majd ugyanannyi hőveszteséget jelent. Egy régi háznál ki lehet számolni könnyen, melyik hoz több megtakarítást, a nyílászáró csere vagy a hőszigetelés, de igazából a kettőt együtt kell(ene) csinálni.
Van benne valami. Ez a kép egy Low-e bevonatos termoüveggel szerelt fa ablakról készült: Az ablakszárnyak SiO profillal légmentesen szigetelve vannak a záródó felületükön, ennek ellenére láthatóan a fa részeken nagyobb a hőveszteség, mint az üvegen.
1. az ablakkeret felulete, es annak elhanyagolhatosaga:
egy 150x150-es ablak az mar nagynak szamit, ugye? 2.25m2.
legyen egyszarnyu, pedig valojaban ketszarnyu.
lesz benne egy darab 120x120-as uveg. ami 1.44m2
tehat a 150x150-es egyszarnyu ablak feluletenek 36%-a a tok es a keret. ketszarnyu vagy kisebb ablaknak szarabb a helyzet.
en nem neveznem elhanyagolhatonak.
2. a hohid fogalma.
veszel egy 10cm vastag hungarocell tablat. szepen hoszigetel, ugye?
beleszursz egy 10cm hosszu, 1cm atmeroju vorosrez rudat, ugy, hogy a ket felueleten sikban legyen a vege. ez rontja a hoszigetelest, azon a kis feluleten nagyobb lesz a hoaramlas. ezt hivod te hohidnak ugy tunik.
most ennek a rez rudnak a ket vegehez az eps ket odalan hozzaforrasztasz egy-egy tenyernyi rezlemezt.
a rud eddig 0.78cm2 feluleten vette fel a hot az egyik oldalon, es ugyanennyin adta le a masikon. most viszont jo nagy felulet all rendelkezesere mindket oldalon. a "falszerkezet" nem valtozott, ugyanugy 0.78cm2 feluleten all rossz hoszigetelo anyagbol, a rajta ataramlo homennyiseg (hoveszteseg) megis brutalisan megnott.
ez a hohid szerintem.
pl az ablakkeret beepitesnel a falnal a fo problema, hogy a 62mm ablaktok mellett ha belegondolsz a falban (vakolatban) van egy alig tobb mint 62mm-es ut, aminek egyik oldalan a belso futott terben az ablakkava van, a masik vegen meg kint a hidegben a spaletta. es 6-8cm habarcs hoszigeteles az tenyleg semmi. es kint is, meg bent is van rajta hasonloan jo hovezeto vakolatbol ket nagy felulet.
oké, csak ha házat (épületet) mondunk, azt hittem, van valami trükköd, amit nem tudok. most készülök ablakot venni :)
azért a "rendszer" szempontjából az üvegfelület a mai igényű házaknál messze nem elhanyagolható szerintem (nálunk az utcafronton három 90*150-es ablak van, ma már az 1,2*1,2m vagy inkább 1,5*1,5m a szokásos méret, plusz erkélyajtók satöbbi, ami régi háznál nincs).
Nálam is a kandalló központi helyen lesz, a folyosóról nyílnak a szobák, öt méternél egyik sincs távolabb.
Egy kandallós szakember nem javasolta a légfűtéses megoldást,mert ott nagyon száll a por,inkább a vizes megoldást javasolja. Viszont én folytonégő készüléket akarok.
Nagyjából igaz amit írsz. A hővezetést számolni kell, minden egyes felületnek a saját hővezetési tényezőjét meg kell szorozni a felület nagyságával ill. a hőmérsékletkülönbséggel, így lehet kiszámolni a kifelé távozó hőmennyiséget. Külön a falét, ablakkeretét, üvegét, stb, és megvan egy része a hőszükségletnek. Van még a szellőzésre eső hőveszteség, talaj felé elszivárgó hő, ezeket kell mind-mind összeadni, és kijön a ház teljes hőszükséglete.
Nem nagyon kell szerintem az ablakkeretekel külön foglalkozni, hisz kis felületűek az ablakhoz képest. Szinte mindegy milyen a hővezetése. Ezért kell az ablakokra is odafigyelni, mert azok vihetik simán a prímet. 100nm fal hővesztesége 0,2-es k-val összemérhető simán 10nm 1,4-es üvegével.
Vagy az agyonkormolódott, kátrányosodott (nedves fával és/vagy hideg égéssel üzemeltetett) kályhába való begyújtásé.
Vagy a nagy gázképződéssel, ámde lassú égéssel járó tüzelőnek a lefolytásával, majd újra légfelesleget biztosító ajtónyitással is tuti a hatás (megnézem, hogy ég az a vödör dióhéj a kályhában... BUMMMM! :))
