Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Törzsgökeres úr kérdezte, Szentes állomás mely részén készült a tolatós kép. Nos, az állomás "hosszú végén" a csonkából húzza a kocsikat ki. (Bajcsi Zs.u felől fotózva)
Mikor drótolták fradit? Ez kicsivel előtte lehetett. A vágányhálózat is más jelenleg...gondolom a háborúban pusztulhatott el, én bár annyira nem értek hozzá mint ti, de szerintem ez a röviddel háború előtt lehetett...bár azt ügye tudjuk, hogy a 30-as évek elején villamosították a hegyeshalmi vonalat Kandóék és ügye a Keletiből, a Délit csak a 80-as években.
Hirtelen Lakitelek állomás ugrott be nekem, de azután megláttam az angolváltót...tehát nem Lakitelek. A datálást viszont elvégzem: az épületek stílusa és a sima felületű betonaljak (1948-tól 1963-ig gyártották) alapján 1955 körüli a felvétel.
"Én legkorábban 1924-re tudnám datálni az eredeti képet a 424-es miatt, de még az is túl korainak tűnik a gépről hiányzó MÁV szabványú, vízszintes tengelyű, cellás víztisztító miatt, amit később cseréltek le más fajtájúra."
Üdv!
A gyárilag felszerelt vízszintes, Pecz-Rejtő féle víztisztítót sem minden gépre szerelték fel gyárilag, mert több fajtát is kipróbáltak az első 26 mozdonynál, mire 1932-ben megjelent a 424.027, az 5000-ik mozdony, majd a II. világháború alatti és utáni gyártásoknál a további sorozatmozdonyok. Mellékelem a 424.005 gyári fotóját, szintén 1924-ből. Érdekessége még a sorozatmozdonyokkal szemben, hogy a három dóm közül az első volt a gőzdóm és a második a víztisztító. Ez később változott.
Engem nem hagyott nyugodni a kérdés, és kihasználva a mai (vasutas sztrájk miatt is meggyérült) foglaltságot, ellátogattam a felvétel feltételezett (megsaccolt) helyére. Sajnos a föld feletti mintegy 5-6 m-es magassághoz hiányzott pár méter. A következő fotót készítettem. (A könnyebb összehasonlítás kedvéért ide teszem a hkv 2083 sz. hozzászólásban közöltet is.) Én legkorábban 1924-re tudnám datálni az eredeti képet a 424-es miatt, de még az is túl korainak tűnik a gépről hiányzó MÁV szabványú, vízszintes tengelyű, cellás víztisztító miatt, amit később cseréltek le más fajtájúra.
Az a kép szerintem is lehet Ferencváros, nekem a felsővezeték hiányzik, de lehet a kép a korai huszas évekbeli is.
Az előtérben látható híd a Mester-utca fölöti, úgy látszik, akkor még acélhíd volt, mára beton. Egyik likjában ment a vágány a Marhavásártér felé, ami a mai Praktiker íves, üveges, nem bejáratos homlokzata előtt volt, illetve kicsit lejjebb, a Ferenc körút irányába, néhány vágány. Azoktól a Duna felé volt a felvételi épülete.
Nem túl rég a fénykép előterében lévő híd mellett volt egy másik híd, a villamosé, mert volt egy lejtős pályája a vasúti sinekkel párhuzamosan, amin a Róbert Károly krt. és a Gubacsi út között jártak a villamosok, egész Erzsébetig.
A Marhavásártérre nem a Fc - Kelenföld vágányok mellől ment vágány, hanem ezek alatt, valahonnan Gubacsi út rendezőpályaudvarról, a Külső Mester utca mellett. A Dunapart teherpályaudvarra pedig a kelebiai vonal mellől fordult le jobbra. Emellett Dunapartról ment vágány Soroksár állomásra is.
Ha az a kép Fc, akkor a végpont felőli tornyot áttették a vágány másik oldalára... Onnan bontották el az új Fc biztber kiépülésekor. Nem hallottam ilyen áthelyezést máshol. De megtehették, mert a kezdőpont felé a torony az áthelyezettel szemben lévő oldalon volt, mondern formájú épület, nem a klasszikus MÁV klinkertéglás.
Ezt cáfolom, de könnyen utána járhatsz, bár valóban frissült szeptember óta, mert akkor még nem volt rajta a megyeri híd, de pl. kistarcsánál, pécelnél elégé hiányos még az m0-kelet, sőt a már 1 éve álló szomszéd ház (ami mellett lakom) még megkezdve sincs rajta, ellenben a megyeri híd komplett...tehát bizonyos részek relatíve frissek, bizonyos részek nem. Szeptemberben a mi 2 éve pült házunk sem volt rajta, és a Pap László aréna is csak épült az akkori térképen, tehát az 2003-4-es lehetett...Most már az is készen van.
Budapest-Dunaparta volt világkiálíltás területe miatt szünt meg, helyén ma irodaházak színház és művészeti palota van. Marha vásértelep helyén ma a Praktiker áruház lánc egyik áruháza található, Sertés vásártelep helye ma üresen áll. Miután felszámolták a volt teher pályaudvart dunapartot, a lejáró vágányát BKV Hév összekötő vágányként használták, majd egy idő után az összekötő hidat elbontották, így a Csepelre vezető út felett egy híddal kevesebb lett. Ez után már csak csonkaként használták a vágányt, és hosszú ideig egészen az OBI áruházig ki lehetett rajta menni. Dunapart megszűnése után sokáig a volt bekötő vágányán ott maradt a vágányzáró sorompó. A vágányzáró sorompó sokáig üzemelt, még egyszer egy tolatás következtében nekimentek,. E művelet után azonban ezt már nem állították helyre. Ha átmegyünk a könyves kálmán körúton és rátérünk a külső Mester utcára, láthatjuk a felüljáró híd előtt egy hídhely látható, és valószínűleg ez a híd látszik a kép bal szélén.
Nos a teherpáylaudvar nevét viseli a mai csona vágány mert az állomás neve Budapest- Dunapart volt!Nem feltétlenűl megy a képen a vonat Kelebia felé, mert a mai praktiker helyén ne feledkezzünk meg róla ált az egykori Marha vásártelep és a szélső vágány akár oda is vezethet. Ugyancsak Fradiból lehetett eljutni Budapest-Dunapartra is, és számtalan más kiszolgáló helyre is pl Sertés vásártelepre is!
1990. július 28.
