Keresés

Nem meglepő, hogy ezt tanácsolta a barátod: ezen legfeljebb a magyar közönség lepődik meg, akinek látatlanul és tudatlanul, sematizmusok és dogmák foglyaiként azt sulykolta a magyar kertészeti szakma, mintha ez valami nagy hőigényű, nagyon fagyérzékeny és nehezen termésre fogható növény lenne, pedig de még mennyire, hogy nem így van... Nagyon sokszor beszéltünk korábban is itt arról, hogy a kivi inkább kedveli az árnyékot-félárnyékot, mint a napfényt. Ahhoz is tud ugyan valamennyire alkalmazkodni a nagy lombozatával, ami a fejlődő gyümölcsöket is megvédi a megsüléstől. Nem hallottam még arról, hogy trópusi éghajlaton lehetséges lenne a termesztése, lévén mérsékelt övi növény, Kína azon részéről származik, ahol az éghajlat pontosan megegyezik a magyarral. Az új-zélandi és az olasz tapasztalatok alapján még a mediterrán és az óceáni éghajlaton azért jól lehet honosítani, azonban igazi hazája valójában nálunk lehetne a sok félreértelmezéssel és félretájékoztatással ellentétben. Persze ettől függetlenül lehetséges, hogy mondjuk egyenlítői éghajlaton is termesztik, ahogy létezik trópusi szőlőművelés is a megfelelő fajtákkal és művelési, metszési technológiával.

Tényleg nagyon szép, darabos minőséget produkáló fajtának néz ki! Szerintem valahol már vettem boltban ilyet új-zélandi származással. Arra határozottan emlékszem, hogy a héj a szőrök alatt zöldesebb a Haywardnál. Lehetséges, hogy a Hayward egy továbbfejlesztett magszelekciója, már amennyire meg tudunk állapítani ilyesmit, de mindenképpen A. deliciosának, nem chinensisnek tűnik.

Én is azt olvastam, hogy Kínában folyóparti fák alatti kúszónövény, hasonlóan az iszalagokhoz, a növény felső hajtásai igénylik jobban a napot.

 

Emiatt pár tő kákit telepítettünk a majdani kiwis elé dél-nyugat felől.

Jó ujra látni a régi ismerőst.De nézd meg mi lesz belölle 1-2 év mulva.

Természetes.Csak pillanatnyilag nem tudom értelmezni mail cimedet.Ez hajlott koromnak és ovodás számitógép ismereteimnek köszönhető.Kellene valami áthidalás.

Sőt, kúszónövény lévén fákra is felkúszik, és árnyékban is terem ugyanúgy.
Mivel óriási levelei vannak, van olyan gyümölcs a növényen, amelyik soha az életben nem kap direkt napfényt. Mégis beérik.

Mig el nem felejtem, van eggy spanyolorszagbol idetelepult barátom akinek othol gyumölcsöse volt és a tegnap megkérdeztem tőle hogy ő termelt e kivit és mit szol hozzá milyet telepitsek, és meglepetésemre azt mondta hogy árnyékba ultessem, semmi képpen sem tüző napra, nektek mi a véleményetek erről? Mondjuk ha jol emlékszem akkor valahol azt olvastam hogy a tropusokon magas fák alá telepitik

"... egy gyönyörü hatalmas szinte dupla középpen csaknem minden egyednél bordázott fajta.Sajnos ez is már koros ezért gondoltam abba kell hagyni az én tökörészkedésem és profibb kézzel kell biztositani a sorsát."

Hayward-ot és Tomurit már sikerült olyan 25%-os sikerrel dugványoznom (leírás itt), azóta is szépen nőnek.
Ha szerinted érdemes, és tudsz rá lehetőséget adni, megpróbálkoznék ezzel a bordázott fajtapárral is. Mély nyugalmi időszakban megszedett vesszőkre lenne csak szükség hozzá, és ez is egy esély az oltás mellett. Ha úgy gondolod, hogy próbálkozzunk, írj egy mail-t a címemre, publikus, ott van a felhasználói adatlapon.

Kicsit esetleg bővebben ha lehetne...

Előre is köszönöm, és élni fogok az ajánlatoddal, amugy is van miskolc közelében eggy nagyon jo barátom akit néha meglátogatok, ezt majd akkor tavaszra időzitem:), te hol is laksz miskolc környékén?

Igen erre gondoltam.

A quitoi narancs

Már megkapott információd mindenszempontból korrkt.De tudnod kell,hogy a Quitoi narancska-Naranjilla(Solanum quitoense)egy impozáns,robosztus megjelenésü örökzöld növény,hatalmas szörös lapulevelekkel,melyeknek felszinét a lilásvörös szörökön kivül apro tövisek is boritják.Erezete is lilásvörös szinü,és ez igen dekorativvá teszi.Nagy lilásfehér virágait követik tyuktojásnyi narancssárga finom lédus,aromás gyümölcsei.Nekem 3 évig volt egy növényem.De kinötte a helyem.Ugy emlékszem a Flwers&Exotcs Web.-en kapható a magja.

Hogy ahogy mondtad el ne feledd az alany méretét.Voltam a növénynél és csináltam egy pár fotot.A valószinü jövőheti enyhe lombhullató fagyok után szeretném az oltóágakat megszedni:

Sziasztok.Voltam a tulajnál.Megszemléltük,hogy vagdosom le valószinü jövő héten az oltó ágakat.Csináltam egy pár fotót:

 Hallottam a rádióban az idei szép kivitermésről, nocsak!

Naranjillo az andokban él 18 fokon érzi jól magát árnyék és pára  kedvelő,paradicsom formáju a gyümölcse a burgonyafélék családjába tartozik nem fagytürőA kép nem a legjobb de ez a gyümölcse

Azt már nem tudom , hogy hol vásároltam , hiszen közel tiz éves.

De tél végén vagy tavasszal  szivesen adok vesszőt .

Nagyon egyszerű szaporítani, mint a fűzfát !!

Csak le kell szurni és első évben védeni a naptól.

Persze locsolni naponta.

Üdv: Gyula

Sziasztok!
Nagyon tetszik nekem a naranjillo, de hiába néztem a netet, fagytűréséről nem igazán találtam leírást, Valaki eltudna igazítani ezügyben?

Talán időszerűnek tűnhet egy kis ismétlés azzal kapcsolatban, hogy mennyire logikátlan, zagyva sztereotípiáktól hemzsegő és a különböző meteorológiai paraméterek és a növények kapcsolatához semmit nem értő munkák kerülnek ki szakemberek kezéből. Remélem, nem gond, hogy nem csak a saját tollaimmal ékeskedem, sőt, egy kicsit hozzá is írtam, de ez nagyszerűnek tűnik annak igazolására, amit az előbbiekben írtam a szakmákról és a globális felmelegedésről:

"Ha már volt tanári mivoltomra hivatkoztam, most mégegyszer megteszem. Annakidején, ha teljesen értékelhetetlen dolgozattal találkoztam, javítás gyanánt sokszor megtettem, hogy írtam egy olyat a nebuló részére okulásul, amilyet a megadott kritériumok szerint neki kellett volna írnia. Azt tartottam, ha maga nem volt rá képes, akkor talán abból megtanulja azt, amit nem tudott. A keszthelyi egyetem pályázatára való reakciókra várva megfogalmaztam magamban azt, hogy mit kezdtem volna én egy hasonló projekttel és szerverre vetettem ezeket a gondolatokat, azt szimulálva, mintha ezek a derék szakemberek írták volna ezeket az álmokat.

„A Földön számos olyan terület található, melyek klimatikus viszonyai és az ott élő növények sok közös vonással rendelkeznek a nálunk várhatóan megjelenő klímával és növényvilággal. Ilyen jellegű a mediterrán klíma is, melyre a hosszú vegetáció, a száraz és forró nyár, valamint a viszonylag enyhe tél a jellemző. A szakemberek által készített, időjárásunk változását modellező forgatókönyvek szerint, az üvegházhatás erősödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik....”
HELYETT:

A Földön számos olyan terület található, melyek klimatikus viszonyai és az ott élő növények sok közös vonással rendelkeznek a nálunk lévő klímával és növényvilággal. A globális felmelegedés néven prognosztizált általános hőmérsékletemelkedés a mostani mediterrán éghajlathoz hasonló klímaviszonyokat vizionál térségünkre. Az üvegházhatás erősödésének tulajdonítható, szakemberek szerint szárazabbá és napfényben gazdagabbá váló éghajlat azonban magában még nem elégíti ki a közvetlenül a tengervíz klimatizációs hatása alatt álló területekre jellemző összes éghajlati elem meglétének feltételeit. Különösen érvényes ez a növények túlélése szempontjából meghatározó abszolút téli minimumokra, vagy egyáltalán azokra az alacsony hőmérsékleteket okozó időjárási epizódokra, amelyek a klíma általánosan enyhébb, magasabb hőmérsékleti ÁTLAGOKKAL jellemezhető volta ellenére akár az eddigieknél nagyobb gyakorisággal, vagy intenzívebb formában bekövetkezhetnek, anélkül, hogy epizód jellegüknél fogva a magas ÁTLAGOKra nagyobb kihatással lennének. Ennek ellenére a korlátozottan téltűrő növények túlélési esélyeit akár a korábbinál is szűkebb korlátok közé szorítják. Ezen megfontolások alapján honosítási célzatú kísérleteinket nem a bizonytalan kimenetelű általános klímaváltozásra alapozva, hanem mindenekelőtt a szárazföldi körülmények adta mikroklímalehetőségek kiaknázására alapozzuk.


„A mediterrán térségből származó dísznövények telepítésével régóta foglalkoznak Magyarországon. Keszthely környéke, a Balaton közelsége miatt kialakult szubmediterrán jelleg következtében alkalmas arra, hogy a mediterrán területekről származó növényeket kiültessük.
„Horvátország Medimurska megyéje klimatikus és edafikus viszonyai hasonlóságot mutatnak térségünkkel....”
„A pályázatban foglalt célok megvalósításához 4400 m2 terület állt rendelkezésünkre. Mindhárom terület a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar tulajdonában, a Georgikon Tanüzem Kht. fenntartásában van. Az 1. sz. kísérleti terület 2500 m2-es, Cserszegtomajon, a Kar Szőlészeti Kísérleti Telepén található. A terület érdekessége, hogy az 1950-es években a területen Jeszenszky Árpád vezetésével Szubtrópusi növények honosítása címmel, a citrom és a narancs árkos termesztésével foglalkozó kutatások kezdődtek.
A 2. sz. kísérleti terület 1750 m2, amely a Kar Újmajori úti területén, a kísérleti gyümölcsös szomszédságában található. Ezen a területen korábban az Alpok-Adria kutatási együttműködés keretében, különböző alma alanyok vizsgálata folyt.
A 3. sz. kísérleti terület, a konténertelep, amely edényes növények nevelésére alkalmas a Kar Újmajori úti Kertészeti telepén 150 m2-en került kialakításra. Ez a parcella korábban dísznövény-és gyógynövény bemutató kertként funkcionált...”
HELYETT:

A mediterrán térségből származó növények telepítésével régóta foglalkoznak Magyarországon. Ezidáig azonban a szakma eléggé elhanyagolta ezt a területet, így hiányoznak azok, a tapasztalatokra alapozott növénytani és termesztéstechnológiai ismeretek, amelyek segítségével egyes honosításra alkalmas fajok művelése sikeres lehetne. Ennek a hiánynak a pótlását célozza meg jelen projekt, annak tanulmányozásával, hogy hazánk területén megvannak-e azok az éghajlati feltételek, amelyek a vizsgált fajok klímaigényeit kielégíthetik. Feltételezésünk szerint az egyik ideálisnak mutatkozó térség a Balaton környéke, ahol talán a tó klimatizáló hatása is kedvező hatást gyakorolhat, növelve a honosításra szánt fajok túlélési esélyeit.
Horvátország Muraköz(!) (magyarul pl. Bécs a Wien és Pozsony a Bratislava) nevű megyéjének edafikus viszonyai hasonlóak a vele szomszédos Zala megyéével, ám a klíma tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, annak köszönhetően, hogy Muraköz a Mura és Dráva folyók közé eső teljesen sík, alföldi típusú területet foglalja magában, amíg Zala megye domborzatilag rendkívül változatos felszínt tudhat magáénak. Ez a körülmény azt a feltételt támasztotta, hogy a tesztelt növények részére több olyan területet jelöljünk ki, amelyek helyi klímája reprezentálja ezt a széles mikroklíma skálát.
Ennek érdekében derült, szélcsendes éjszakákon számos hőmérsékletmérést végeztünk a szakmai kritériumok alapján kiszemelt területeken, a jól ismert kisugárzási inverziós jelenségre alapozva, megkeresve az egész térség fagylefolyás szempontjából legkedvezőbbnek és legkedvezőtlenebbnek mutatkozó pontjait, valamint az inverziós helyzetekben átmenetinek mutatkozó hőmérsékletű pozícióit.
Külön, speciális területet jelöltünk ki az egyetem tó fölött fekvő cserszegtomaji telepén, annak vizsgálatára, hogy a Balaton képes-e olyan klimatizáló hatást kifejteni, ami miatt ezt a térséget megkülönböztető, „szubmediterrán” jelző illeti, különösen a kritikus téli minimumokat adó éjszakák tükrében, amikor a tavat vastag jégpáncél és több cm-es hótakaró fedi, vagy netalán a megye területén ennél lényegesen kedvezőbb fagylefolyású pontok is vannak a dombvidék egyes részein, amelyekre ez a jelző ilyen kritériumok alapján sokkal jobban illene, ha már semmiképp nem akarunk eltekinteni annak használatától.

„A kísérletben szereplő növényanyagot nagy körültekintéssel, külső szakértőink véleményének figyelembe vételével, a télállósági zónába tartozásuk alapján válogattuk össze....”
HELYETT:

A kísérletben szereplő növényanyagot nagy körültekintéssel, külső szakértőink véleményének figyelembe vételével válogattuk össze. A szakértők a gyakran félrevezető télállósági zónába sorolás helyett információkat gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy a származási helyen érte-e egyáltalán valaha, ha igen, milyen gyakoriságú és súlyosságú, klímatényezőnek tulajdonítható károsodás a kiszemelt fajok valamelyikét. Amennyiben ilyet találtak, ellenőrizték, hogy (elsősorban) milyen alacsony hőmérséklethez kötődik a károsodás. Ezzel a módszerrel már kiszűrhető volt néhány honosításra eleve alkalmatlannak mutatkozó faj.
Szakértőink különösen nagy figyelmet fordítottak azon növényfajokra, amelyekből hazánkban már számos, több éve (akár több évtizede) túlélő és termő egyed van szórványban, kertészkedő amatőrök birtokában. Ennek megfelelően sok gyümölcstermő haszonnövény gazdagítja a tesztelendők sorát, amelyek honosításához a kutatók különösen nagy reményeket fűznek, a hobbikerti példák sikereire alapozva. Így a vizsgált növények közé 13 -féle actinidia, 17 fajta Diospyros kaki, 29 fajta füge és 8 fajta jujuba került.

„Az elmúlt évben a tavasz és a nyár szokatlanul meleg volt, a sokévi átlagnál 1-30C-kal magasabb hőmérsékleti átlagokat regisztráltunk. A téli hónapok közül a december volt kissé hidegebb, de 2008-ban a január és a február a sokévi átlagnál melegebb volt. A téli hónapokban a legalacsonyabb napi középhőmérséklet a -7, 9 0C volt. Az elmúlt év első 7 hónapja a szokásosnál szárazabb volt, augusztustól a csapadék az országos átlaghoz hasonlóan megfelelő mennyiségben hullott. A téli hónapok közül decemberben még hullott számottevő csapadék (27mm), de a január és a február újra száraz volt....”
HELYETT:

A kísérleti telepekre telepített meteorológiai állomások műszereivel végzett mérések, természetesen, azoknak a klímatényezőknek a detektálását helyezik középpontba, amelyek a honosításra szánt növényekre nézve kritikusak lehetnek. Nem véletlenül kap különösen kiemelt szerepet a téli abszolút minimum, valamint az egyes fenológiai fázisok időszakához tartozó legalacsonyabb hőmérsékleti érték.
A mért értékek feldolgozása sem hagyományos szempontok szerint történik, hanem a növényekre adott évszakban rizikófaktorként ható klímatényezőkre koncentrálva. A hőmérőhöz alkalmazott szoftver lehetővé teszi, hogy a számítógéphez csatlakoztatott műszer a betáplált kritériumok alapján , gyors hőmérsékletváltozásokat, tartós fagyot, vagy feltételezett küszöbérték körüli tartós kitettséget külön regisztráljon, megkönnyítve ezzel a feldolgozást és kiértékelést, segítve azon tényezők tettenérését, ( különösen a kontrollterületek megfelelő adataival történő összevetéssel) amelyeknek feltételezhetően bizonyos károsodások tulajdoníthatók.
Ennek megfelelően, a rendszer „kritikus pontokra” van kihegyezve és a rutinszerűen elvégzett átlagszámításoknak csak másodlagos szerepük van az értékelésben.

Diospyros kaki (Datolyaszilva) (7-8 /9/) Lombhullató terebélyes fa (7m). Fagytűrő. Fényes tojásdad, sötétzöld levelei ősszel narancssárgára, pirosra, vagy bíborszínűre változnak. Nyáron hozza apró, sárgásfehér virágait, amelyekből a nőivarú fán nagy, ehető, sárga vagy narancssárga, gömbölyű termések fejlődnek (☼ 0 àà HELYETT áá-áááá
A kutatók az egyetem cserszegtomaji telepén több, mint fél évszázada meglévő és hibátlanul vegetáló orosz eredetű Diospyros kaki-val szerzett tapasztalat alapján bírálták felül a szakirodalom szerinti télállósági besorolást egy 4 á-s „ig”-gel."

És most jön a kiegészítés:
"A kísérletbe bevont növényanyag kiválasztása közben hamar világossá vált, hogy a Diospyros kaki, a kivifélék (elsősorban az Actinidia deliciosa) az Asimina triloba és a Ziziphus jujuba, valamint a kísérletbe bevont dísznövények közül néhány teljesen télálló, ezt bizonyítja a botanikuskertekben már évtizedek óta jelenlévő növényanyag és az elszórt házikerti példák. Éppen ezért ezeket a növényeket ebből a kísérleti projektből ki is vettük és új projektet indítottunk, ennek célja ezen haszonnövények mielőbbi hazai meghonosítása. Az új projekt keretein belül megfelelő gazdaságossági számításokat is végzünk a honosítást illetően, az Egyetem vezetése pedig vizsgálatot indít arra vonatkozóan, hogy a korábbiakban milyen mulasztások vezettek odáig, hogy az eddig elmaradt honosítási projektek híján mennyi gazdasági haszontól esett el az elmúlt években, évtizedekben a magyar nemzetgazdaság. Erre egy harmadik kutatási projekt lesz hivatott, célja a mulasztások és tévedések felderítése, az erre vonatkozó teljes magyar nyelvű szakirodalom felülvizsgálata, valamint szoros együttműködésben a második projekttel a Minisztériummal és a többi egyetemi szakintézménnyel való együttműködési tervezet kidolgozása."

szia, néhányéve nekem is volt minikivim, azutan átültettem és szegéns elpusztult, te honnan vetted a palántákat? én is szeretnék ujra telepiteni

Hát igen, és különösen az a borzasztó, ahogyan az egészet a média butítja le. Ha esetleg önmagában a felmelegedésnek lenne is alapja átlagok és középhőmérsékletek tekintetében, az akkor sem igazán lenne kihatással az abszolút minimumhőmérsékletekre, sőt, ahogy azt mondtam, egy esetleges magasabb átlag esetén ugyanaz a hideg még nagyobbat is üthet. A tenger primer klimatizációs hatása, hőpuffere akkor sem érvényesülne nálunk, ha 5 fokkal lenne melegebb mondjuk a januári átlag, akkor is elég lenne egyetlen derült éjszaka hótakaróval és egyetlen hidegbetörés, hogy a ponciruson és esetleg a különböző hibrideken kívül jól betegyen a citrusféléknek. Ahhoz, hogy Szibériából ne tudjon jönni hideg, tényleg óriási felmelegedésre lenne szükség. Az meg pláne nevetséges, hogy a Dél-Alföldre, külön speciálisan arra a régióra vízionálják a citrusféléket, mert az egész magyar meteorológiai szakma és a nép fejében is szinte csak és kizárólag tévképzetek és tömény zagyvaságok élnek Magyarország klímájával kapcsolatban. Azért képzelik ezt így el mert "hiszen Szeged olyan napfényes" arra meg nem gondolnak, hogy épp ott mértek 2005-ben -25 fokot meghaladó minimumokat. A mély fekvés mellett éppen a napfényesség az, ami kedvez az éjszakai lehűlésnek, csak logikusan kéne gondolkodni. Számos példa utal arra, hogy szakmabelieknek is ilyen gyermeteg elképzeléseik vannak a klímát illetően, pl. télálló pálmákkal is a Dél-Alföldön folytattak kísérleteket, szintén a napfényre hivatkozva, holott ezeknek a téltűrését még rontja is a téli erős napfény és sokkal nagyobb eredményekről lehetett volna beszámolni mondjuk egy jó fagylefolyású dombon. Ezzel soha semmilyen térségben élő növénybarátokat nem akarunk bántani, csak próbáljuk meg felvilágosítani az embereket ezekről a szörnyű sztereotípiákról, sémákról, arról nem is beszélve, hogy alföldi környezetben is sokat ér egy kis bucka, egy város, vagy a házfal közelsége, és jónéhány növény, amivel mi itt foglalkozunk, a rosszabb adottságú fekvésekben is teljesen téltűrő. Mindig, ha előjönnek a globális felmelegedéssel, akkor azt mondom, hogy "bár igaz lenne és bár úgy lenne igaz, ahogy azt jósolják". Ha nem csökkenne a csapadékmennyiség, akkor kifejezetten ránk is férne, ha főleg a téli hónapok hőmérséklete és különösen az abszolút minimumok enyhébbek lennének. Arról nem is beszélve, hogy ez a globális felmelegedés elmélet nagyon sokaknak érdekében áll és többek között kényelmes állásokat is biztosít. Ha megfigyelted, a legtöbb környezetvédelmi szervezet már ellustult, meg nem vállalják már azt a rizikót, hogy odakötözik magukat kivágásra ítélt esőerdei fákhoz, tüntetnének a szelektív hulladékgyűjtésért, vagy a vizek szennyezése ellen, ehelyett sokkal kényelmesebb, ha elszomorodott arccal aggódnak a globális felmelegedésért, reklámkampányokra óriási pénzeket lehet lehívni. Azt is nehezebb elfogadni és megmagyarázni, hogy a bolygó jelentős részén az óriási túlnépesedés miatt egyszerűen nem kivitelezhető, hogy mindenkinek jusson elég élelem és víz és az ún. zöld forradalmat sem lehet akárhányszor megismételni a mezőgazdaságban. Ennek belátása helyett is sokkal egyszerűbb a globális felmelegedést okolni az éhező-szomjazó százmilliókért, hiszen nem mindenkinek lehet megmagyarázni, hogy "ember, ne szülj tizenegy gyereket". Emellett meg Európában éppen a népességfogyás a gond, tehát ez is borzasztóan összetett kérdés. Tegnap láttam egy bizonyos többrétegű doboz (amelyikbe gyümölcsleveket és tartós tejet töltenek) gyártójának kampányát egy újsághirdetésben, ami arról szólt, hogy ők milyen sokat tesznek a környezetvédelemért, nevezetesen azt, hogy óriási pénzösszegeket utalnak át a globális felmelegedés ellen küzdő szervezeteknek és fákat ültetnek, természetesen ezt is a globális felmelegedés ellen. Arról nem esik egyetlen szó sem, hogy ez a doboz a leginkább környezetszennyező, mivel különböző anyagú rétegekből készül, ezért igen nehéz, illetve lehetetlen szelektíven gyűjteni és újrahasznosítani. Tehát nagyon sokaknak jól jön ez az elmélet, gyakorlatilag egy vallásnak is tekinthetjük, amivel bármit meg lehet indokolni és óriási üzleti lehetőségeket teremt, ha ezt mindenki elhiszi és úgy hiszi el, ahogyan azt a klímamodellek alapján jósolják.

Bálint gazdát én is dicsértem és elismertem hibái ellenére és teljesen egyetértek soraiddal, ahogy ezzel kapcsolatban az előbb is írtam.

Örülök,hogy már biztos lesz ebböl a pár növényből utodlás.Még nem érintettük a részleteket de részemröl "csak" a jelenlegi öreg lugasom kiváltásához szükséges 10termő és 2porzóra van szükségem.Ehhez igyekszem minnél több fiu-lány oltóágat szerezni amiböl gondolom sokkal többet lehet leoltani az én igényemnél.Ugy,hogy a többlet elosztásába én nem is szeretnék beleszolni.Nekem a 10+2 növény kellene a többlet az ne legyen az én gondom.Most ha lepotyognak a levelek megszedem és levermelem az oltóágakat.Ehhez addig kapok információt milyen méretü alanyhoz vágjak oltóanyagot.Tavasszal meg eligazittatok,hogy hova vigyem mikor kivermelem.Azt,hogy kihez azt Nino bevállalta.Gondolom igy korrekt.Üdv.:Jóska

Floo2 topiktársunkkal együtt én is szeretnélek megkérni arra, hogy írd le sikereidet "a kivi sikeres termesztése" c. topikba, mert ott valamiért nehezen akarják elhinni, hogy Zala megyén kívül is lehet ilyen sikerrel kivit termeszteni. A topiknyitónak korábban valamiért elpusztultak a növényei, ezért most kicsit haragszik a kivire. Mindenki, aki szereti a növényeket, nagyon bosszús lesz, ha valami nem sikerül, ez teljesen érthető, de jó lenne, ha elmesélhetnéd ott is a pozitív példádat is.

Én erről a fajtáról korábban láttam már a képet a francia faiskola oldalán és most beugrott, hogy a lentihegyi növény gyümölcse talán ez lehet. Összehasonlítottam a képeket és egyértelműnek találtam az azonosságot. A szövegben is azonnal feltűnt, hogy nem ajánlják kis kertekbe a hatalmas növekedési erélye miatt. Tehát az a fa gyakorlatilag bizonyosan 'Gris Saint Jean'. Ha hihetünk a francia forrásnak, miszerint nagyon fagyérzékeny fajta és csak a Földközi-tenger menti sávra ajánlják a térkép szerint, akkor az a tény, hogy ez akkorára megnőtt azon a szőlőhegyen, tényleg azt bizonyítja, hogy egyes kontinentális területeken óriási lehetőségek rejlenek a dombokban, az éjszakai inverzió megfelelő kiaknázásában. Persze az is könnyen meglehet, hogy a franciák sem igazán tulajdonítanak jelentőséget ennek a jelenségnek és esetleg a francia térképen nem bezöldített területeken is jócskán találhatunk olyan dombi fekvéseket, ahol lennének bezöldíteni való párducfoltok.

Elnézést, én csak a színe alapján gondoltam, hogy a törpe változat, a méretét nem érzékeltem a képről. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy érdemes lenne Gyuri bácsit legközelebb egy levélben, vagy esetleg személyesen meghívni, hiszen ha sikerülne őt meggyőzni, akkor az ő emberközeli stílusával sokat segíthetne a kivi meghonosításában. Természetesen érési időszakban és a meghívó mellé is képeket mellékelve. Ha nem is jönne el, de jelzés értéke mindenképp lenne a dolognak. Az sajnos a legtöbb esetben igaz, amiről Szaguaro és Nino beszélt az előbb a szakemberekkel kapcsolatban, hogy sokan eljutnak egy olyan pontra, amikor úgy érzik, hogy mindent jobban tudnak akár konkrétan a tárgyra vonatkozó tapasztalatok nélkül is és gyakran az autodidakta amatőrök által olyan egyszerűen értelmezhető dolgok felismeréséig nem jutnak el az előbbi okból. Nem biztos, hogy eredménye lenne tehát a dolognak, de lehet, hogy érdemes lenne megpróbálni.

Nagyon kíváncsiak leszünk erre a fajtára és Nino egészen biztosan szívesen segít majd, persze örülnénk annak is, ha néhányunknak, akik érdeklődnek, esetleg jutna néhány darab majd a kész oltványokból.

Igen, áttételesen én is a "gondolkodni tanításra" utaltam, amikor a szemléletről beszéltem. Az autodidaktáktól éppen azt tanulhatnák meg, hogy tapasztalati úton, milyen logika és következtetések révén lehet valahova eljutni és hogyan kell folytatni az analízist és a szintézist egy-egy témában, hogy végül egy kitűzött célt elérhessünk. Hogy azt is megérthessék, hogy az alkotó és termelő tevékenységnek nem lehet célja a munkaidő lejárta és a fizetés felvétele, azok (szerencsés esetben) csupán járulékos elemek.

Van benne valami, de talán a legcélszerübb az lenne, hogy gondolkodni tanitsák meg az embereket. Az iskolában megtanitanak egy csomó semmiresejó baromságot, az életben soha nem használják, de tudni kell. Aztán megtanitanak egy csomó olyan dolgot, amit a tatárjárás óta nem frissitett senki, nem ellenőrizték, h. egyáltalán valóban igaz-e, csak egyik nagyfejü másolgatta a másik könyvéből. Szakmát olyannak szabadna csak tanitani, aki lehuzott vagy 20 évet a termelő szféra adott részében.

Azt hiszem, aki egyszer segítséggel, vagy segítség nélkül eljut oda, hogy sikeresen termeszt kivit (ami nagyon egyszerű dolog), ugyanarra a meggyőződésre jut, mint Te is, vagy mi, akik talán egy kicsivel még korábban kezdtük és már egy parányi "történelemmel" rendelkezünk e téren.