" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sziasztok! Nínó, gratulálok a szép terméshez! Igazán lelkesítő látni. Nálunk /Miskolc/, már meg volt az első komoly fagy. Tegnap reggelre -6-ot mértünk. Nagyon elkezdtem aggódni a sárgakivik miatt. Ezt találtam ki a fagyvédelem céljábul. Kérem szépen megszakérteni, nehogy valami orbitális hibát kövessek el. 1. a tövét felkupacoltam 2. kihúztunk két drótot a földtől 80 ill.100cm-re. 3. az alsó dróthoz lazán hozzákötöttem a két lehajlított növényt,/egymással szembefordítva, hogy kevesebb takarást kelljen csinálni/ 4. majd szétszedet dobozok pakundeklijét átvetettem a fölső dróton, hogy a növényhez ne érjen, de egy sátrat formáljon. 5. majd egy vízhatlan anyagot fölévontam,/ezen még tökéltesíteni kell/ Még a szél ellen is van ötletem, majd ezt is ma megcsináljuk. Nagyon nem szeretném, ha jövőre nem a földtől 20cm-re kellene újraindítani.Nem szép, de hátha hasznos!
A link lemaradt http://kepek.zalaihirlap.hu/cgi-bin/kepek/index.cgi?online=zalaihirlap&view=frameset&gID=7183 Ki kell másolni és a böngészőbe beilleszteni.
"Ereszalja" klíma: Miközben az udvaron a patak felőli oldalon a fagy levitte a káki levelét, az eresz alatt a hőmérő még nem mutatott fagypont alatti hőmérsékletet. Az eresz alatti térben lévő virágok sértetlenek, még a nagyon fagyérzékenyek is. Mindez egy olyan térségben, ahol az állomások már mínusz 5 fokot is mértek, ráadásul ritka beépítettségű, mély fekvésű patakparti helyen. Ebből, gondolom nem nehéz érzékelni, mit jelent a városi hősziget, ahol már a szabad terek is "vidéki ereszaljai" szintre vannak felfűtve. Könnyen értelmezhető ebből egy városi hőszigeten, ház ereszalján mért hőmérséklet, illetve az, hogy mekkora előnyt élveznek a városi hőszigetek épület közelébe ültetett növényei.
"Jelentem" :) itt a Pázmándi szőlőhegyen eddig deres fű volt szombat hajnalban, a föld felett 10-20 cm-es magasságban viszont már vízcseppek voltak a leveleken.
Szerencsére ma hajnalban már nem volt talajmenti fagy sem itt. Lent a faluban méri valaki a hőmérsékletet, az idokep.hu tanúsága szerint, ott 0,6 C volt a minimum.
A leandereim még kint vannak a fagyérzékenyebb cuccokat mentettem be tegnap előtt. (bugik, trópusi, szubtrópusi cuccok..)
Nekem is érdemes lenne valamilyen normális kültéri hőmérőt beszerezni a kertbe.
Új tervem, ill. már el is kezdtük megcsinálni, hogy van a telkünkön egy olyan nagyobb méretű pince, aminek a bejáratát anno a második világháborúban a németek lebombáztak, mert megfigyelőállásnak használták a pincéhez épített nagyon jó panorámájú vályogházat. (elképzelem milyen sokat figyelhettek meg mámorosan egy borpincében..:))).....)
No ehhez hozzátoldunk egy fóliasátrat és a föld feláramló hőjével fogom "fűteni" és itt lesznek a leanderek teleltetve.
Ez engem is érdekelne, én pedig azt szeretném még kérdezni, hogy volt-e Nálatok (Island új telke, Vica zsámbéki telke) számottevő fagy, vagy arra utaló jelek?
"kutyák vize" időjárásjelentés :-) : napos, de hideg idő lett ma reggelre, a kutyák vize teljesen befagyott. Az újonan telepített facsemetéket nem tudom lehet-e ilyenkor locsolni, nem-e fagyasztja szét este a fagy a gyökereket, mivel még nincs teljesen hozzáigazodva a talaj a gyökerekhez?
Igen, ugyanúgy kell neki a hidegkezelés. Sőt, ahogy olvastam az őszibarack távoli rokona, hasonlóak a magjaik is, bár a jujubáé apróbb, de ezt lehet enyhén fagyasztani is, ez roppantja meg a kemény maghéjat. De kalapáccsal is meg lehet repeszteni....:)
Fagyi volt itt Baracson is reggel 7-kor még kávé fogyasztás előtt hősiesen kimentem megnézni a hideget, minusz 2-3 fokot találtam a kutyusok vize itt is befagyott a cipőm orrával törtem a jeget !!
Délután a dunaújvárosi temető közelében találtam egy füge bokrot volt rajta termés volt ami még zőld volt és volt ami lila és egy pár aszalódott is a bokron majd a tavasszal visszatérek oda és kunyerálok dugványnak pár ágat !!
A veteményeskert ma még ép volt: az előző éjjel dérképződés ugyan volt, ezért a levelek lógnak valamennyire, a paradicsomnak pedig korábban a fitoftórás gombabetegség vitte le a levelét, de a terméseket még zömmel beérlelte. Néhány zöldpaprikát még nem szedtem le, úgy néz ki, hogy ma reggelre rosszabb állapotok nem lesznek, mivel ködszitálás van jelenleg teljesen borult égkép mellett, így néhány paprika még gyengécskén résztvehet a versenyben. A perui földicseresznyéből két tövet már kiástam átteleltetés céljából. A kivi és a káki levelei is valamennyire megteszik indikátornak. A környéken jellemző volt a -1 és -3 fok között szóródó két méteres fagy az amatőr időképes észlelők mérései szerint. Eddig valamivel nulla fölött maradtunk dérképződésel.
Megtörtént a szüret a kis kákiültetvényben. A szedéshez "kisegítő munkaerőt" vettünk igénybe (Józsi aranyos kis leányunokája személyében). A már fán megérettekből lakmározgattunk. Időközben lezajlott a kis kiviültetvény nulladik termésének a szürete is. A termést traktor szállítja. ahogy ez egy "nagyüzemben" illik. A "személyzet" elszállítása speciális járművel. Leszedtük a parkoló fáinak termését is.
A veteményeskert ma még ép volt: az előző éjjel dérképződés ugyan volt, ezért a levelek lógnak valamennyire, a paradicsomnak pedig korábban a fitoftórás gombabetegség vitte le a levelét, de a terméseket még zömmel beérlelte. Néhány zöldpaprikát még nem szedtem le, úgy néz ki, hogy ma reggelre rosszabb állapotok nem lesznek, mivel ködszitálás van jelenleg teljesen borult égkép mellett, így néhány paprika még gyengécskén résztvehet a versenyben. A perui földicseresznyéből két tövet már kiástam átteleltetés céljából. A kivi és a káki levelei is valamennyire megteszik indikátornak. A környéken jellemző volt a -1 és -3 fok között szóródó két méteres fagy az amatőr időképes észlelők mérései szerint. Eddig valamivel nulla fölött maradtunk dérképződésel.
