Nem teljesen világos a sorompós analógia. Egy terminus esetében a szakmai közeg álláspontja jelent valamit, ezért kell figyelembe venni, i dívik a BME-n. Ugyanakkor ezt nem kell feltétlenül kitejeszteni a köznyelvre.
Ami a sorompót illeti, az okoskodást úgy is lehet folytatni, hogyha ellensúlyos a sorompó, akkor bizony "felengedik".
A magas minőség szvsz russzicizmus (высокое качество).
Annak idején volt egy levélváltásom Balázs Gézával, amikor egy idős kollégája a Kossuth-rádióban főműsoridőben azt bírta mondani, hogy olyan nincs, hogy "felengedi a sorompót".
Erre hasonlít ez a magas kontra nagy dilemma.
Ugyanakkor a "magas minőség" már nekem is felszisszenős, holott, tudom, hogy menthetetlen.
„Sajnos felénk nem használatos, valószínűleg ezért volt ismeretlen. De köszönöm!
(Ha a fazorábrát rajzolod, akkor látod te is, hogy a feszültségnek nagysága és iránya van, mert vektormennyiség, nem pedig magasságra; nem toronyról van szó. :) )”
Azt, hogy használják, vagy nem, nem tudom megítélni, nem is kívántam. Nem is az első felére, hanem a végére reagáltam, jelesül, hogy „nem toronyról van szó”. A hőmérséklet meg az ár sem magas (mindkettő skaláris mennyiség), mégis lehetnek magasak.
"A magasfeszültség például távvezetékekhez kapcsolódóan használatos kifejezés, ahol sok tíz-, illetve százezer voltok röpködnek."
Különböző oktatási szinteken eddig kb. 10 évet tanítottak engem ezzel kapcsolatos fogalmakra, a közöttük fennálló összefüggésre, legutóbb hétfőn vizsgáztam ilyen témakörben. Lehet, hogy csak azért ismeretlen, mert csak hármast kaptam? Nem tudom. Sajnos felénk nem használatos, valószínűleg ezért volt ismeretlen. De köszönöm!
(Ha a fazorábrát rajzolod, akkor látod te is, hogy a feszültségnek nagysága és iránya van, mert vektormennyiség, nem pedig magasságra; nem toronyról van szó. :) )
De, szerintem rendszertani kategória is, hiszen a botanikai név is egyértelműen jelzi, hogy a vöröshagymán belül elkülönül a lila hagyma (mint termesztett alfaj). És ezen belül vannak az Általad is említett fajták.
Egybeírás-különírás kérdésében nem elég stabil támasz ez, még akkor sem, ha ehető növényhez szín kapcsolódik jelzőként. Nem növényrendszertani kategória a zöldbab, a pirospaprika vagy a sárgaborsó sem, mégis egybeírjuk.
Igen, egy helyen olyat olvastam, hogy kétfajta lila hagyma van: az édes meg a csípős, de most alaposabban utánanézve találtam egy jó párat: Amposta, Braunschweiger Dunkelblutrote, Karmen, Red Pearl, Tétényi rubi, lila sonkahagyma – ezek mind beszerezhetők ma Magyarországon is. Mindazonáltal azzal nem tudok egyetérteni, hogy a lila hagymának sok fajtája van, hiszen a lila hagyma nem rendszertani kategória. Szóval így mondanám: a vöröshagymának számos olyan fajtája van, amely lila színű. Miként számos fehér, illetve „vörös” (s ki tudja, még milyen) színű fajtája is van.
Igen, úgy tudom, rendszertanilag a lila hagyma is a vöröshagymák közé tartozik. A vöröshagyma Allium cepa L., a lilahagyma Allium cepa L. convar. cepa conc. lilacinum. Fajtája szerintem sokféle van a lilahagymának is.
Jelzem, a lila hagyma a vöröshagyma (ha jól emlékszem, két) fajtájának összefoglaló nem szaknyelvi neve.
Továbbá az erdélyi illetőségű Zilahy Ágnes-féle, budapesti kiadású Valódi magyar szakácskönyv 1892-es kiadásában csak v[eö]r[eö]shagyma szerepel, a mai jelentésében.
A (világos)vörös hajszín elég közel áll a vöröshagyma színéhez. Nekem amúgy vagy hivatalos, vagy népies stílusértékkel bír a vöröshagyma. Csak szimplán hagymának mondanám köznyelviül.
