" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha ennek a fügének a gazdájától érdeklődnél, biztosan azt mondaná, hogy "nálunk" vagy "felénk" még nem volt fagy. Kanizsának kellene még 110ezer lakos meg egy 150 méternyi magassági terjeszkedés és "szubmediterránnak" lehetne nyilvánítani.:))))
Persze megfelelő szagmai segítséggel támogatott várospolitikával a jelenlegi állapotában is megoldható lenne. Néhány következetesen végrehajtott intézkedés elegendő lenne hozzá:
1. A jelenlegi meteorológiai állomást áttelepíteni Homokkomárom legjobb fagylefolyású pontjára, a patakparti állomás archivált adatait megsemmisíteni. 2. Létesíteni még két állomást. Egyiket a TV-toronyhoz, a környék legmagasabb pontjára, a másikat a belváros épületekkel legjobban védett helyére, aszfalt fölé. 3. Szállított fagy esetén a három állomás közül a Homokkomáromba várt minimumot, meredek inverziós helyzetben a TV-toronyhoz várt minimumot, minden esetben a városi flaszterra várt maximumot (kivétel a városra is kiterjedő sekély köd esete) kellene megjeleníteni az esti TV híradó előrejelzéseiben. 4. Hatóságilag tilalmat kellene elrendelni a környék mély fekvésű pontjain történő hőmérsékletmérésekre vonatkozóan. 4. Feltárni a mediterraneitás történelmi gyökereit, hivatkozással a török hódoltság időszakának "kanizsai törökjére". A kontinuitás bizonyítására a 80-as évekig még működő török cukrász szolgáltatna alapot. 5. Különböző évszakokban "mediterrán" jelzővel ellátott rendezvényeket kellene tartani. Erre különösen jól adja magát az ősz. A téli hónapokban szerencsésebb lenne ezektől eltekinteni. 5. A Kanizsáról szóló minden egyes útikalauzban, prospektusban és minden vele kapcsolatos reklámanyagban legalább háromszor megjeleníteni a "szubmediterrán", "mediterrán hangulatú", mediterrán jellegű" jelzőt, illetve jelzős szerkezeteket. A róla szóló tudósításokban, újságcikkekben, stb. minimum egyszer kötelező lenne ezek valamelyikének a használata.:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
November másodikán is élnek még a földicseresznyék, paprikák. Az utolsó két képen lévő pirosnak már annyi elég volt ahhoz, hogy a többinél jobban, teljesen kókadásmentesen nézzen ki, hogy ránőttek a földicseresznyék, ezek felfogták a dért. Ezért elég sötét a kép, de azért kivehető. Pedig az még csak nem is ereszalja. A városi hősziget itt kicsit jelentősebb, de a kert végében vannak, aránylag ritka átlagos beépítettség mellett.
Jubaea chilensis, 2006 óta kint telel, ám ez már takarással. Elvileg a nagy példányok ebből is kibírnak -15 -18 fokot, ám a kisebbek érzékenyebbek, inkább csak -8 -11 körül. Nálam még -6,5 foknál nem kapott hidegebbet, de egy másik, csak csapadékvédelemmel telelt példány kapott -10 -11 körül, annak viszont nagyrészt le is fagytak a régebbi levelei.Azért mindenképpen nagyobb esélye van nálunk, mint mondjuk a Phoenixeknek.
Még ezen kívül három gyümölcsöt azért kinyögött magából, csak azt előzőleg megettem. Alul fiatal, későn kihajtott Sharon és Rojo brillante állapota ugyanakkor:
Hát ezen a fán termett nálam eddig először káki. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a fa nagyobb része elpusztult, korábban fogalmam nem volt róla, hogy miért, de aztán rájöttem, hogy a hangyák, ezáltal a levéltetvek elleni védekezésül alkalmazott bio-módszer, a ragacsos csíkcsapda szorította el a törzsét. Ez eddig semmilyen más gyümölcsfánál nem okozott gondot, úgy látszik, a kákinak olyan gyors a kéregvastagodása és ezért érzékeny erre. Egy másik fán csak pár hónapig volt ilyen, de már így is kezdte körbenőni, pedig csak madzaggal rögzítettem. Ez viszont már menthetetlennek tűnik, elszáradtak a levelei, amikor a többi fa még teljesen zöld volt. Mindenki figyelmét felhívom tehát arra, hogy a kákinál semmit a világon ne rakjon a törzsre, ágakra! Alulról elkezdett hajtani még éppen az oltás rész fölött, bár annyira nem is nagy baj, ha netán elpusztul, mert magok voltak a gyümölcsökben, így lehet, hogy kedvezőtlen hatást ért volna el, ha a többi fa terméseit bemagosítja. Bár a 'Tipo'-ra ez éppen jó hatással lenne, mivel úgy az is keményen is fogyaszthatóvá válik, de nekem csak Sharon, Costata és Rojo brillante van.
Bár nem túl piacos, vagy lédús barack, de kevés fajta érik ilyenkor és ízre határozottam nem rossz. A fán legutoljára Karina fotózta le, amikor nálam járt.
Huhh, hát ez nagyon megrázó élmény volt, de talán ha leírnánk pár dolgot, akkor tudnánk árnyalni a véleményét. Talán régebben már olvastam is ezt a cikket, de tudat alatti jótékony feledésbe burkolózott nálam. Egyébként nekem pár éve még teljesen józan-realisztikus-kétkedő véleményt mondott a globális felmelegedésről, ez azonban hajmeresztő. Úgy látszik, ebben sajnos eléggé elkezdte követni a "trendet". Lehetséges, hogy az előbb tévedtem, hiszen ha bemutatnánk a pozitív tapasztalatokat, akkor arra talán azt mondaná, hogy a globális felmelegedés miatt lehetséges "ma már" ilyet elérni. Ha véleményét kritizálom is, de engedd meg, hogy személyéről továbbra is csak pozitívat, vagy semmit mondjunk.
Szerintem vevő lenne Gyuri bácsi az újdonságokra, ahogy korábban is mondtam. Esetleg ha a korábbi években téves következtetésekre is jutott volna a kivivel kapcsolatban, mindenki tévedhet egy nagyon hosszú és pozitív munkásság során is, ezért is védtem a megelőzőekben is. Szerintem akár írhatunk is a fórumába, elég sok pozitív tapasztalat összegyűlt már és még teljesen üresek a fórumai, így talán hozzá is járulhatunk, hogy élénk információcsere alakuljon ki. A kivi és a káki üzemi termesztésének tapasztalatai is megférnének egy ilyen fórumban, kiegészítve a japánszilvával, asiminával, stb. Akár sokat is nyerhetünk vele kölcsönösen is, mert egy ennyire közkedvelt szaktekintély támogatása sokat jelenthet az ügynek.
A nagykanizsai állomás az elmúlt hetekben már -3-4-5 fokos fagyokat is mért, gondolná az ember, hogy ezek után már nincs olyan fügefa, amin van levél. Csakhogy a jó öreg hőszennyezés, a jó öreg városklíma még egy kisebb városban is érezteti hatását, ami fittyet hány a -5 fokra!
Mi meghökkentünk, a mi meghökkenésünket pedig Te nem érthetted, pedig csak arról volt szó, hogy két "külön malomban őröltünk". Igen, a kivi is szenvedhet tavaszi fagykárt, mint minden gyümölcstermő növény. Amint írtad, Nálad is csak részlegest, mivel szerencsére az egyes rügyek elég jelentős időeltolódással hajtanak ki, így mindig "jut is marad is". Ezzel kapcsolatban mindjárt tudnék is egy olyan tanácsot adni mindenkinek, hogy a koratavaszi metszés alkalmával ne redukáljuk a vesszők és virágrügyet hordozó nyársak számát. Ha egyáltalán nincs tavaszi fagykár, ráérünk később is egy "túltermésfékező" metszésre, amikor már biztosan nem következhet fagy.
A türelem az meglesz, de ezúttal szeretnék valami konkrétabb előjegyzést, vagy előfoglalást is lehetőség szerint eszközölni, nehogy megint elfogyjanak.
Sejtettem, hogy nálad sem voltak komoly mínuszok, hiszen ezt a telket már a megfelelő ismeretek birtokában választottad ki. A normális kültéri hőmérő beszerzése valóban jó ötlet. Legjobb lenne rádiós időjárás-állomás, ami rögzíti a minimum és maximum értékeket is. Még lehet kapni higanyos minimum-maximum hőmérőt is. A pince felhasználása is nagyon jó ötlet, bizonyára működni fog!
Nem érdemes talajmenti és nem talajmenti fagy között különbséget tenni. A meteorológiai szakma által kreált fogalom a talajmenti fagy, mindig azt kell nézni, hogy ha nem is teljesen előírás szerint milliméter pontosan két méteren, de a talaj fölött 1,5-2 méter magasságban mit mérünk, lehetőleg árnyékolt hőmérővel. Ezzel érzékelhető a hideg mértéke. A nem talajmenti fagyot nem szükségszerűen előzi meg "talajmenti", mint ahogy például Kenyérbéléknél is mindjárt mínusz hattal nyitott a fagyszezon. Az ilyen mértékű fagy nem károsítja még a fügét, ha úgy lenne, lehetetlen lenne fügét termeszteni. A lombhullató növények mind elviselik ilyenkor a -4 - -6 fokos fagyokat, Csak a citrusféléket, vagy a szubtrópusi-trópusi edényes növényeket kell bementeni ilyenkor a fagy elől, azokat, amelyek fagypont alatti hőmérsékletet nem, vagy nem szívesen viselnek el.
Igen, így teljesen világos. A késő tavaszi fagy a legtöbb gyümölcstermőt károsíthatja virágzási időszakban. A kivinél a virágzás elég késői, tehát erre kevesebb esély van, azonban az azévi hajtások és levelek kihajtása viszonylag korai, így ezeket károsíthatja a fagy szerencsétlenebb esetben.
Hát pontosan ezért nem ér sokat, ha a derült, szélcsendes, hideg éjszakákon a meteorológiai előrejelzések térségekre írnak számokat. Ráadásul a magyar meteorológus szakma még ma is elég nehezen haladja meg régi tévkövetkeztetéseit. Ha egységesen derült és szélcsendes éjszaka van, akkor azért rajzolják a térképre Baranyára a melegebbet, Zalára, meg Nógrádra a hidegebbet, mert ezekben a térségekben ott azon a ponton és csakis azon a ponton fagyzugba, vagy éppen kedvező tereppontra telepített mérőállomásaik vannak, azon pedig sokáig nem izgatták magukat, hogy mindegyik térségben megvannak az adott mérőállomás képviselte klíma ellenpontjai is. Ráadásul a november elsejei hajnalon az északnyugati térségben beálló ködtakarót sem voltak képesek megfelelően előrejelezni. Én mindig azt szoktam javasolni, hogy tipikus inverziós, tehát derült, szélcsendes éjszakákon a növényeik iránt aggódók helyezzék el saját kertjük mikroklímáját a hivatalos állomásokhoz viszonyítva, vagy pedig nézzék az idokep.hu, vagy a metnet.hu amatőr észleléseit tartalmazó térképeket és mérjenek hőmérsékletet saját kertjükben, fűtött épületek falaitól távol, 2 méter magasságban. Egy idő után kialakul ez alapján egy személyes érzék, tapasztalat is, így nagyjából lehet következtetni, hogy ha ennyi fok van este, akkor nálam kb. ennyi lesz reggelre, vagy ha az időjárás-jelentés már megemlít fagyokat, akkor mondjuk nálam nem kell tőle tartani, mert mondjuk kedvező domborzati ponton vagyok, vagy éppen ellenkezőleg, ha általánosságban +2 fokot jeleznek előre, de mondjuk egy mély fekvésű völgyben, medencében vagyok, akkor már érdemesebb bizonyos óvintézkedéseket meghozni. De alapesetben a magyar előrejelzés első fagyhelyzetet hozó, vagy a tél leghidegebb értékeit hozó szituációkban fabatkát sem ér...
Ezért teljesen értelmetlen a "felétek volt fagy?" és a "felénk volt/nem volt" kérdésekben és válaszokban a "felénk" szócska, legfeljebb akkor van értelme, ha a "felénk" szót csak a saját kertünkre, mikrokörnyezetünkre értjük.
Beleolvastam egy kicsit a kivivel /is/ foglalkozó topikok régebbi hozzászólásaiba és rájöttem hogy nem mindegy az "elfagyás" időpontja. Nos az én kivim /8855/ nem télen hanem a tavaszi kihajtáskor szenvedett részleges fagykárt. Elnézést ha tájékozatlanságom miatt bonyodalmat okoztam.
Ehhez egy közérdekű, praktikus tanács: a legutolsó hozzászólás fölött jobbra be lehet állítani, hogy hány hozzászólás jelenjen meg egy oldalon. Így mondjuk 500 hozzászólásra beállítva gyorsan vissza lehet pörgetni a korábbiakra. Próbáltam a fórumkeresővel is számra keresni, de nem ment.
Hát ezen a fán termett nálam eddig először káki. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a fa nagyobb része elpusztult, korábban fogalmam nem volt róla, hogy miért, de aztán rájöttem, hogy a hangyák, ezáltal a levéltetvek elleni védekezésül alkalmazott bio-módszer, a ragacsos csíkcsapda szorította el a törzsét. Ez eddig semmilyen más gyümölcsfánál nem okozott gondot, úgy látszik, a kákinak olyan gyors a kéregvastagodása és ezért érzékeny erre. Egy másik fán csak pár hónapig volt ilyen, de már így is kezdte körbenőni, pedig csak madzaggal rögzítettem. Ez viszont már menthetetlennek tűnik, elszáradtak a levelei, amikor a többi fa még teljesen zöld volt. Mindenki figyelmét felhívom tehát arra, hogy a kákinál semmit a világon ne rakjon a törzsre, ágakra! Alulról elkezdett hajtani még éppen az oltás rész fölött, bár annyira nem is nagy baj, ha netán elpusztul, mert magok voltak a gyümölcsökben, így lehet, hogy kedvezőtlen hatást ért volna el, ha a többi fa terméseit bemagosítja. Bár a 'Tipo'-ra ez éppen jó hatással lenne, mivel úgy az is keményen is fogyaszthatóvá válik, de nekem csak Sharon, Costata és Rojo brillante van.
