A topic címét egy próféciából emeltem ki. Isten embertársainkon keresztül is tanít,erősít, támogat, vigasztal, nevel bennünket.Szükségünk van egymásra, hogy Isten országa növekedhessen bennünk/közöttünk.
Felekezettől függetlenül várom a tanításokat, Igemagyarázatokat, tanúságtételeket, napi áhítatokat,könyvrészleteket, Istennel kapcsolatos élményeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is.
Ez a topic Isten dicsőségére és épülésünkre szolgáljon!
Rendbontók és kötözködők kíméljenek!
Kerlek, ird le, hogy hol hamisitottam meg a bibliat.
Most legutóbb akkor, amikor Péter apostol feltételezett özvegyi mivoltát hozod, miszerint ez támasztaná alá a Bibliában a cölibátust. Nos, a Szentírás nem támasztja alá a kötelező cölibátust! De ezt Te is érzed, írod is, hogy szabadon választható opció ez: aki lelkipásztor, szerzetes, misszionárius akar lenni a katolikus felekezetben, az vállalja ezt szabad akaratából, aki meg nem vállalja ezt, az szabad akaratából nem lesz lelkipásztor, szerzetes, misszionárius. Egy szabad felekezetben mindenki azt teheti, amit szabad. (De ezt írtam is, újat nem tudok és nem is szeretnék a témában mondani.)
Peter ozvegy volt. - ez még állítás nálad, majd pár mondat után helyesbítesz:
Ebbol arra kovetkeztetunk, hogy ekkor Peter ozvegy volt. - írod
Így korrekt! Tehát feltételezel dolgokat a Szentírásból. Aztán ez vagy megállja a helyét, vagy egy olyan következtetés, amit a Szentírás nem támaszt alá. Jelen esetben erről a Szentírás nem tanít (sem alá nem támasztja, sem el nem kell utasítsuk ezt a Biblia alapján), gondolhatunk bármit. A baj ott van, mikor ilyenekből törvényt csinálnak felekezeted tanítói, noha erről nem tanít a Szentírás, és nyitva hagyja a kérdést, mi a helyzet Péter apostol feleségével, családjával kapcsolatban. Azért nem gondolkodsz erről biblikusan, mert felekezeted tanítását az Ige tekintélye elé tetted, de ne tedd ezt! Ráadásul borzasztó képmutatás, hogy kötelező törvényeket csináltak felekezeted tanítói, és azt mondják, mindez szabadon választható: Ha nem tudsz ezzel azonosulni, akkor szabadon távozhatsz, de ha köztünk akarsz szolgálni, és erről szabad vagy dönteni, akkor köteleznek az előírásaink. Ez képmutatás!
Szerinted Jezus olyan kegyetlen lett volna... - írod
További feltételezések, immár személyeskedő hangvétellel. Ez nem jó irány! Hahó! Nem bántani akarlak, nem kell visszatámadnod! De rendben, véded felekezetedet, hamarosan jön a segítség is, ketten hangosabban lehet ordítani (de jó az előző hsz ''zaj diktatúrája helyett csendesség'' gondolata)!
Mivel te ezzel nem ertesz egyet, eppen ezert tartozol a protestans egyhazak egyikehez. - írod
Pontosítok: Valóban nem értek ezzel a katolikus tanítással (az előbb részleteztem, miért), de nem ezért nem vagyok katolikus, hanem azért, mert hitem alapja Jézus Krisztus személye (és ebben sok katolikus testvéremmel közösen tudunk örvendeni), és hitem megélése nem biztosított egy olyan felekezetben, ami nem a Szentírásban kijelentettek szerint él. Az csak lényegtelen formaság, milyen felekezethez tartozunk: oda, ahol hitünk megélhető. Felekezetünket többé-kevésbé szabadon megválaszthatjuk (annyira legalábbis, mint amennyire barátainkat megválaszthatjuk). Köztetek a hitem nem lenne megélhető, mert amit a Szentíráshoz tettetek, azok nem elfogadhatók számomra a Szentírás alapján.
A fontos nem a felekezethez tartozás, hanem ez: Krisztushoz tartozol-e, az Övé vagy-e?
A "Zaj diktatúrájával" szemben a Csend forradalmát hirdetem, élem. Napi egy óra csendes "semmittevés" képes megtörni a Lármás uralmát bennünk. "Isten a csend barátja"
Kerlek, ird le, hogy hol hamisitottam meg a bibliat.
Jezus notlen volt - ezzel egyetertesz? igen/nem
Peter ozvegy volt. Peter anyosarol szo volt a bibliaban. De abban a helyzetben egy arva szo sem esett Peter felesegerol, vagyis az anyosa lanyarol - amikor Peter anyosa beteg volt, akkor elvarhato lett volna, hogy Peter felesege ott tenykedi. Errol viszont szo sincs. Ebbol arra kovetkeztetunk, hogy ekkor Peter ozvegy volt.
Szerinted Jezus olyan kegyetlen lett volna, hogy Petert ugy hivja el, hogy hagyja otthon minimum 3 evre a feleseget?
Jezusnak masik 11 tanitvanya notlen volt.
Különben a Máté 19,1-12 rész nem a papi nőtlenségről szól
En a Mt 19, 12-t nem tudom maskepp ertelmezni. Azok, aki Jezus szorosabb szuletesere hivatottak (pl. papok, szerzetesek, misszionariusok), lemondanak a hazassagrol.
12 Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!"
A katolikus egyhazon belul senkinek sem kotelezo a colibatus. A colibatust onkent vallaljak azok, akik papnak, szerzetesnek mennek. En ugy gondolom, Jezus ezt igy rendelte el, es az jo a papnak, jo a katolikus kozossegnek, es a katolikus egyhaznak.
Mivel te ezzel nem ertesz egyet, eppen ezert tartozol a protestans egyhazak egyikehez.
Szerintem ne hamisítsd meg a Bibliát, azért pedig főleg ne, hogy emberi hagyományt igazolj ezzel! Ez az én véleményem, mások másként gondolhatják, hiszen akinek Isten kijelentése nem Szentírás, természetesen szabadon átírhatja, átfogalmazhatja a Bibliát, de mégis, szerintem inkább megérteni kellene, nem az emberi elgondolásokhoz torzítani. A cölibátus a ti jellegzetességetek, ettől vagytok katolikusok, hát őrizzétek, örvendjetek neki, éjék meg a lelkipásztoraitok, legyen áldássá nekik és gyülekezeteik éltében, de ami nem a Szentíráson alapul, azt ne próbáljátok onnan magyarázni, abban az esetben semmi esetre sem, ha ez csak így megy, ha kitekeritek és átértelmezitek azt!
Ebben könnyű követni Jézust, pedig nem csak ebben kellene, hogy példa legyen lelkipásztoraitok számára!
Ezt én farizeuskodásnak látom (de mondom, ez az én látásom, ami a Szentíráson alapul, mások, más alapokon, nyugodtan láthatják ezt másként)! Sem az nem épít, mikor emberekre elhordozhatatlan terheket raknak, sem az, mikor megkönnyítik a Krisztus követést, mondván, ennyi elég, ne nősülj, és máris Jézus élete ábrázolódik ki rajtad. Sem ez, sem az nem őszinte dolog. Amikor valaki így dönt, tegye, és legyen áldássá az életében, de ezt kötelezővé tenni nem lett volna szabad! Hiszen maga Jézus is így tanított: Aki el tudja fogadni, fogadja el! (Máté 19,12) Nem úgy tűnik, hogy ez kötelező cölibátust jelentene, főleg nem az derül itt ki, hogy Jézus elítélné azokat, akik nem maradnak nőtlenek/férjezetlenek Isten országáért.
Különben a Máté 19,1-12 rész nem a papi nőtlenségről szól (bár a katolikus lexikon innen vezeti le a cölibátust), hanem arról: aki házasságban él, az legyen felelős a házastársa iránt: a férfi legyen feleségének felelős gondviselője, az asszony pedig engedelmes segítőtársa férjének, így ábrázolódik ki a házasságukban Jézus Krisztus és az egyháza közötti szeretetkapcsolat! (Az egyház szó ebben a topicban magyarázatra szorul, azt értem ez alatt, amit a Szentírás: az egyház a Jézus Krisztust követők közössége, akik tisztelik Istent -már csak ezért sem bánnak könnyelműen és könnyű szívvel a kijelentésével-, szeretik és engedelmesek az Atyának, szóval nem egy bizonyos felekezet kizárólag, hanem Isten elhívott és megszentelt népe, akik hit által kegyelemből Krisztuséi.)
A választható cölibátus lehet kegyelmi ajándék, de a kötelezővé tett cölibátus vagy elhordozhatatlan teher (amint erről a nyilvánosságra kerül példák is bizonyítékok, és ezek a nyilvánosságra került esetek talán csak a jéghegy csúcsát jelentik), vagy megkönnyített törvény, így is, úgy is törvényeskedés és az ember cselekedetében való bizakodás. Ha szabadon dönthetnének a leendő lelkipásztorok erről, akkor még akár biblikus is lehetne az 1Kor 7,32-35 alapján, bár ha ennek érdemszerző hatást gondolnak, akkor inkább egyáltalán nem kellene ezt erőltetni!
Megelőzendő a várható reakciókat, és azok elmérgesedését (ezen a topicon ilyesmivel is kell számolni), előre szólok, nem szeretnék erről vitatkozni, csak azt kívánom, legyen a Szentírás valóban Isten tévedhetetlen igaz szava számotokra, ami úgy lehet azzá, ha nem emberi bölcselkedéssel próbáljátok kitekerni, hogy valamiként igazoljátok az emberi elgondolásokon alapuló hagyományaitokat, hanem megérteni próbálnátok, mi íratott meg!
Amúgy nekem úgy tűnik a Szentírás alapján, hogy Péter anyósa volt özvegy (ezért lakott Péter családjánál), de ezt a kérdést, úgy tűnik, Szentlélek nem tartotta fontosnak, így hát erről semmit sem jegyeztek le az evangélisták, noha ez a történet három helyen is szerepel a Szentírásban (valamiért tehát fontos ez a történet, és nem a cölibátusért, hanem az kellene tanulsággá és követendő példává váljon, hogy Péter anyósa meggyógyult Jézus jelenlétében, és háláját azzal fejezte ki, hogy szolgált nekik).
Még valami! Amikor egyedi értelmezést adsz a Szentírás valamelyik részének, akkor minimum illik erre igehelyet hozni, hogy lássuk, mit értesz félre!
Amikor Jezus talalkozott Peterrel, akkor Peter ozvegy volt, NEM hazas. Ozvegy ferfiak is vallalhatjak a papsagot, es puspokok papak is lehetnek.
Igaz, hogy a colibatusz nem dogma, de en szeretnem, ha az lenne. Semmi szukseg arra, hogy olyan nos papok lepjenek az egyhazba, akik csak kihasznaljak az egyhazat, es egy ido utan reformokat koveteljenek, ami az egyhaz veget jelentene.
Jezus tanitvanyai kozott 1 ozvegy volt (Peter), es 11 notlen. Nem is ertem, hogy miert volt olyan szakasza az egyhaznak, amikor a papoknak megengedtek a nosulest.
Volt egyszer egy ember, akinek nem volt semmije, de Isten adott neki tíz almát.
Három almát arra adott, hogy legyen mit ennie;
három almát adott arra, hogy azok árát ruházkodásra költse;
hármat pedig, hogy azok fölhasználásával megvédje magát az időjárás viszontagságaitól, az esőtől és a naptól.
Egy almát arra adott, hogy tudjon valamit visszaadni Teremtőjének, amivel kifejezheti háláját a kilenc almáért, amit magára költhetett.
Így az ember három almát megevett,
három árát öltözködésre költötte,
hármat pedig az otthonára fordított, házat épített.
Ekkor ránézett a tizedik almára...
Az sokkal nagyobbnak és zamatosabbnak látszott a többinél. Tudta, hogy Isten azért adta, hogy hálából egyet visszaadhasson a kilencért.
Végül is így okoskodott: Istennek úgy is van elég. A világ összes almája az Övé...
...így az ember megette a tizedik almát, és Istennek visszaadta - a csutkát.
Isten neked is adott elég almát minden szükséged kielégítésére. Azon felül is ad, hogy kifejezhesd iránta való háládat. Hajlandó vagy visszaadni Istennek a legnagyobbnak és legjobbnak látszó almádat? Vagy csak a csutkát adod?
Isten állandó Jelen-lét, én pedig a jelenlét-vesztés. Életem végéig tanulok imádkozni! Az Atya, a Fiú és a Lélek nem változik, de én igen. Naponta újra kell kezdenem, és tanulni a kapcsolatunkat! /Laci atya/
Mivel szoktad kezdeni az imát? Meghallgatod Őt, azután mondod a magadét, vagy fordítva? Bűnbánattal, hálával vagy dicsőítéssel? A kezdés meghatározza az egész találkozást! /Laci atya/
A dogma olyan tétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot közöl és hirdet, ezért annak tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít.
Egy tételnek ez a legmagasabb teológiai minősítése, mert jelzi, hogy azt isteni és egyházi hittel kell elfogadni, azaz isteni és egyházi tekintély kezeskedik az igazságáról.
A dogma sajátságai.
1. A dogma isteni eredetű, mert kinyilatkoztatást tartalmaz; az igazság kötelező erejével bír és lényegében változatlan, bár történeti megfogalmazásban jelenik meg.
2. Értelmezése bővülhet azáltal, hogy az Egyház hitében és a teológiában egyre világosabbá válnak az igazságok belső összefüggései (lásd: dogmafejlődés).
3. Mivel a dogma emberi szóval fejezi ki az Isten szavát, benne van a megtestesülés analógiája: isteni és emberi elemet hordoz.
4. Amikor a dogmákat a kinyilatkoztatáshoz vezetjük vissza, azon a nyilvános kinyilatkoztatást értjük, amelyet a Szentírás és a szenthagyomány közvetít, nem pedig magánkinyilatkoztatást.
A dogma elfogadása.
A dogmákat isteni hittel és egyházi hittel kell elfogadni, de ügyelni kell arra is, hogy a tanítóhivatal által meghatározott tétel tartalmilag nem mindig határolható el könnyen a keresztény hit összefüggéseiben benne levő, de részleteiben még nem körülírt tételektől. Ezért a hit gyakorlatilag nem korlátozható csupán a kimondott dogmákra, hanem arra is ki kell terjednie, ami a dogmákkal szorosan összefügg, vagy ami azoknak előfeltétele.
Szempontok a dogmák értelmes elfogadásához.
1. Az Egyház valamely dogmája azt mondja ki, amit az Egyház hisz, mint Istentől kapott tanítást, és amit az Egyház élő hagyománya mindig is vallott. A megfogalmazó egyházi tekintély éppen ezt a maradandóságot és végérvényességet hangsúlyozza benne. Az Egyház azért érzi hivatottnak magát az ilyen tekintélyi kijelentésekre, mert egyrészt a kinyilatkoztatás Jézus halálában és föltámadásában megkapta a teljességét, másrészt eljött a Szentlélek, az Igazság Lelke, hogy az Egyházat elvezesse a teljes igazságra.
2. A hittétel az isteni titkot érzékelteti, arról akar annyit mondani, amit az emberi értelem fölfog. Azt soha nem választja el a magát közlő Isten személyétől. Viszont a misztérium miatt itt állandóan kísért a fogalomképzés és a szakkifejezés gondja. A kifejezéseket az Egyház mindig a saját korából veszi, azért azok alá vannak vetve történelmi változásnak. A dogmatikai kijelentés értelme nem változhat. Minden visszatekintésnél azt kell nézni, hogy a meghatározás annak idején mit akart a kinyilatkoztatásból tételbe foglalni.
„Ameddig mi Istent úgy gondoljuk el, mint aki a földi világon túl létezik, aki tőlünk messze, elszigetelten él, addig érthető, hogy a vallást az emberi lét mellékterületének gondoljuk.” /Henri Boulad/
A Szeretet örömhírével csak a találkozáson, a barátságon keresztül ajándékozhatjuk meg az embereket. Ez pedig a Jézussal való találkozásból és az általa felajánlott barátság elfogadásából fakad számunkra. /Laci atya/
Egyik kedvenc jelzőm a kishitűeknek, alacsonyan képzett sátánszolgák és mindenki más számára.
Gyenge és kikezdhető példa: protestáns, aki egész életében azt vallja, hogy a holtak tehetetlenül porladnak a sírban, halála után mégis azt mondja, hogy majd ezentúl ő vigyáz rád.
Szóval olyan ellentétre gondolj a meghasonul alatt, ami ütközik az illető minden addigi tudásával, tapasztalatával, irányával, elveivel, szabályaival, logikájával stb.
protestáns példám azért gyenge és kikezdhető, mert amit életében vallott az hamisság volt. Halála után ugyan szembesült az Igazsággal, de aligha jöhet segíteni az előélete után.
Vagyis a meghasonuláskor nem az igazságra ébred rá, hanem hazugságát (pl vitában) próbálja megtákolni olyan hamisságokkal, melyek teljesen ellentétesek saját elveivel szemben.
Számtalanszor látok és hallok ilyet, hogy az illető már nem tud mit felhozni idétlen állításainak védelmében és elkezd olyan baromságokat hazudozni melyek egyébként teljesen távol állnak tőle.
Ha valaki hazudik, akkor menthetetlen, hogy ellentmondásokba keveredjen. Én meg 10 ezer mérföldről kiszagolom ha valaki lódít :-)
Nincs jól felépített hazugság, mert ha megpiszkáljuk bukik.
Még az Igazság kiállja a legvehemensebb viharokat (kérdéseket) is. Hiszen a kérdésekre mindig logikusak a válaszok.
Így hasonul meg az ördög ha azt állítja jót akar az embernek.
Ne akarj boldog lenni mások örömének rombolása árán. Ne akarj jónak látszani, hogy mások rossznak tűnjenek fel. Ne akarj gazdag lenni mások megkárosítása árán. Ne akarj szép lenni, ha ezzel mások rútságát feded fel. A szeretet résztvevő: kacag a nevetővel, és sír a síróval. Légy boldog mások örömét építve. Légy jó mások erényét növelve. Légy gazdag, miközben másokat gyarapítasz. Légy szép mások gyönyörűségére.
