Nekem a Magyar Posta tudakozványa tetszik. :) Meg természetesen a tértivevény. A menettérti szót a személyszállító vasút alkalmi utasai nem nagyon ismerik: az egyikük fel volt háborodva, hogy ő retúr jegyet kért, és nem azt kapott. :)
Nem tudom, mi a probléma a "magas feszültség"-gel. Németül, angolul nagynak mondanák? Szerintem irányadó lehet a nyugati terminológia, végtére is nem a BME-n született meg ez a fogalom.
Azt szerintem jól érzem az itten hozzászólásokból, hogy a szakmai nyelv semmilyen kihatással nincs a köznyelvi használatra (akár teljesen más értelmet is kaphat, ha az utca embere szinonimaként használ a szakmában egyébként eltérő jelentésű szavakat, vö. vonatvezető és mozdonyvezető jelentése), de utánanéztem a Magyar Államvasutak Forgalmi Utasításában, miként fogalmaz a sorompókkal kapcsolatban: a felenged kifejezést egyedül a kézifékekre használja, a sorompókra következetesen a felnyit szót alkalmazza.
Nem teljesen világos a sorompós analógia. Egy terminus esetében a szakmai közeg álláspontja jelent valamit, ezért kell figyelembe venni, i dívik a BME-n. Ugyanakkor ezt nem kell feltétlenül kitejeszteni a köznyelvre.
Ami a sorompót illeti, az okoskodást úgy is lehet folytatni, hogyha ellensúlyos a sorompó, akkor bizony "felengedik".
A magas minőség szvsz russzicizmus (высокое качество).
Annak idején volt egy levélváltásom Balázs Gézával, amikor egy idős kollégája a Kossuth-rádióban főműsoridőben azt bírta mondani, hogy olyan nincs, hogy "felengedi a sorompót".
Erre hasonlít ez a magas kontra nagy dilemma.
Ugyanakkor a "magas minőség" már nekem is felszisszenős, holott, tudom, hogy menthetetlen.
„Sajnos felénk nem használatos, valószínűleg ezért volt ismeretlen. De köszönöm!
(Ha a fazorábrát rajzolod, akkor látod te is, hogy a feszültségnek nagysága és iránya van, mert vektormennyiség, nem pedig magasságra; nem toronyról van szó. :) )”
Azt, hogy használják, vagy nem, nem tudom megítélni, nem is kívántam. Nem is az első felére, hanem a végére reagáltam, jelesül, hogy „nem toronyról van szó”. A hőmérséklet meg az ár sem magas (mindkettő skaláris mennyiség), mégis lehetnek magasak.
"A magasfeszültség például távvezetékekhez kapcsolódóan használatos kifejezés, ahol sok tíz-, illetve százezer voltok röpködnek."
Különböző oktatási szinteken eddig kb. 10 évet tanítottak engem ezzel kapcsolatos fogalmakra, a közöttük fennálló összefüggésre, legutóbb hétfőn vizsgáztam ilyen témakörben. Lehet, hogy csak azért ismeretlen, mert csak hármast kaptam? Nem tudom. Sajnos felénk nem használatos, valószínűleg ezért volt ismeretlen. De köszönöm!
(Ha a fazorábrát rajzolod, akkor látod te is, hogy a feszültségnek nagysága és iránya van, mert vektormennyiség, nem pedig magasságra; nem toronyról van szó. :) )
