A szigetelt aljú bitumen burkolaton (csurgalék és csapadékvízelvezetőkkel ellátva, az elfolyó csurgaléklét egy medencében gyűjtik) végzik a komposztálást.
A gyűjtőjárművekkel behozott hulladékot átmenetileg tárolják, majd kb. 4-6 m alapú 2-3 m magas háromszög keresztmetszetű prizmákba rakják, ahol az anyag 4-6 hónapig érik. Egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán forgatják (homlokrakodós traktorral).
A prizmába rakás előtt nem aprítják, őrlik a nagyobb ágakat nyesedékeket sem, mert ez adja meg a prizma szerkezetét, ettől lesz jó a prizma oxigénellátottsága (Habár rendelkeznek aprítóberendezéssel, de ennek üzemeltetése drága és ebben a technológiában felesleges.). A terület nagysága megfelelő így nyugodtan komposztálódhat az anyag akár 6 hónapig is. A hőtermelő szakaszban a prizma nagy mérete miatt 60 Fok feletti értékeket érnek el.
A kész anyagot egy speciális nagyteljesítményű dobrostával rostálják (Ez egy nagyon drága berendezés >10 millió Ft). A nagyobb nem teljesen korhadt ágakat és növényi részeket ezzel távolítják el, ami utánna visszakerül egy új prizmába. A kész rostált végterméket zsákolják (20-25 l es zsákokba) és SZELEKTÍV KOMPOSZT néven árusítják. A telepről is vihető nem zsákolt komposzt kb. 5 Ft/kg áron.
A működés költségeiről és az általunk fizetett díjakról és a beruházásról majd később.
Engem nagyon érdekelne minden apró technikai részlet is, meg, kis hazánkat ismerve, pl. az, hogy nincs-e viszálykodás, elégedetlenség? A lakosok ingyen vihetik a cuccot oda is meg vissza is? Elképzelhető, hogy egy tanulmányi kirándulást tehessünk a telepre, ha sikerül az érdeklődést felkeltenem a mieinkben?
Kár, hoghy nem ma írtad le, mert épp ma forgattam át a kupacomat, és most holnapig kétségek közt vergődhetek, hogy jól csináltam-e? :))) Amúgy akkora giliszták voltak benne, amekkorákat én még sosem láttam. Most se sokáig, mert van két kapirgáló segédmunkásom, akik nagyon alaposan leellenőrzik, hogy mit rakok a komposztomba.:)))
Sztem nem volt bántó, amit írtam. Egyébként úgy írtam, hogy "picit pontatlan". Ez attól még lehet 5-ös alá. ;) Remélem tisztáztuk a félreértést. üdv: humus
Csak erdekesseg: nalunk ketto budoge van. Ezeket egyszer egy heten gyujtik. Az egyik a nem fenyes (magazin) papiroknak - semmi maszatos, zsiros nincs benne, pl pizzadobozt nem szabad bele tenni - tulajdonkeppen ujsagpapir, aprobb karton dobozok.
A masik az uveg es muanyag. Az uvegeket mosva kell bele tenni. A muanyagok (csomagolo kontenerek) aljan van egy jel, hogy milyen (szamozott kod), es hogy kell vagy sem gyujteni.
A kerti hulladekba nem szabad etelmaradekot tenni (fozott etel, hus, zsirfele). Ezeket egyszer egy honapban gyujtik.
Ha érdekel benneteket mesélhetek. Én ott lakom és ismerem a rendszert. Egy picit pontatlan, amit Lujza leírt, de nagyjából igaz.
- 4 település szelektív hulladékgyűjtő rendszere
(Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló, Zsámbok)
- 15 000 lakost érint
- "Szelektív komposzt" nevű terméket álítanak elő zsákolva, amit a coop Rt. boltjaiban (is) lehet kapni, mert engedélyezett termék
3 kuka van minden háztartásban (nagy 120 literes):
- SZÁRAZ HULLADÉK (üveg, fém, papír, műanyag vagyis hasznosítható hulladék)
- NEDVES ÉS INTIM HULLADÉK (nem hasznosítható hulladékok, Pl: zsíros csomagolópapír stb.)
- KOMPOSZTÁLHATÓ HULLADÉK (konyhai biohulladék, és kerti hulladék)
Hetente más más kukát kell kirakni, és azt ürítik. Mivel 3 kuka van így lassan telnek.
A nedves lerakóra kerül, a szárazat válogatósoron kézzel kiválogatják anyagfajtánként a zöldet pedig komposztálják. Ezt majd holnap leírom milyen technológiával.
Komposztálással foglalkozom a munkahelyemen is, csak ipari méretekben. Itt használunk oltóanyagokat. Ezt próbálom ki otthon házikerti komposztálásnál kontrollprizmával összehasonlítva. Az eredményekről beszámolok.
1ébként Magyarországon tudtommal nem lehet ilyen vagy hasonló terméket kapni.
Igen, komolyan érdekel. Én nagyon civil vagyok, de a városi környezetvédő egyesületben szeretném felvetni a javaslatot, addig meg jó, ha minél több információt beszerzek. Korábban csak ZsuRékét ismertem - hírből-, nem is tudtam, hogy itthon is van, nem is olyan messze tőlünk.
3 kuka van, egyikben a tiszta felhasználható anyag, műa, papír, stb, ezeket kézzel szétszedik.
Van komposztos és van valódi szemét( ezt lerakják.)
De ingyen odavihették a komposztálnivalót, s cserébe vihették a komposztot.
A komposzt árusítására még akkor nem volt meg az engedélyük, nem tudom, sikerült-e megszerezni.
Mobil komposztdarálójuk, meg szitájuk volt, nincsenek kihasználva, mondták, át tudnának menni, ledarálni más falvak komposztját, valami térítési díj ellenében.
Itt megtalálod az elérhetőségüket, ha komolyan érdekel a téma:
Bizony, az utaztatással annyit árthatunk a környezetnek, amennyit védünk rajta a komposztálással :-)))
Tudsz már valahol az országban ilyen kistérségi, működő komposztálóról?
Én egyszer próbáltam valami bio könyvben olvasott kegyszert, azt hiszem tej, méz, kamilla, meg még valamik kelletek hozzá. De nem voltam elég tudományos, mert kontroll nem volt mellette.
Arra próbálok figyelni, hogy kb. 10 centinként tegyek bele egy réteg friss csalánt, állítólag az is jó tesz neki.
Azért megnyugtatok mindenkit. A jövőben 1-3 éven belül nagyon sok kistérségi ill. regionális komposztáló fog épülni. Már most tervezési vagy építési fázisban vannak ezek a rendszerek. Csak az a nem mindegy, hogy pl. Hány km-ert fog utazni a hulladék mire a komposztálás helyére eljut.
MÁS: Egy 20 x 40 m-es felületű előírásoknak megfelelő telep engedélyeztetése-tervezése-kivitelezése kulcsrakészen kb. 10-15 millió Ft.
MÁS: Kísérletet végzek otthon a komposztomon. Mikrobiológiai oltóanyaggal oltottam be a kétfelé bontott anyagot. Most azt figyelem hogyan viselkedik a két anyag. Van valakinek tapasztalata oltanyaggal? Ha működik akkor minimum 5-10 fokkal melegebb lesz az egész folyamat során az anyag. ez szerintem nagy előny.
Van akinek túl kicsi a kertje, nem ért hozzá, nem ér rá, stb.
Mifelénk pl. jól lehetne csinálni egy ilyen közösségit, mert közel vannak egymáshoz a települések, sok a szűk utca aprócska kertekkel - csak hát annyi pénz a világon nincs, amennyi ehhez kellene.
