teljesen egyetértek veled. A legfontosabb az emberek egymáshoz való viszonya, közeledni akarása., hogy ne nézzük le a másikat, hanem találjuk meg mindenkiben a jót!
Ismerőseim Herceg Noviban laktak tavaly a hegyen egy családnál.
Mindennap kávét főztek nekik, meghívták többször is őket vacsorára, dinnyére, elvitték őket hajókázni. Ezt teljesen ingyen és önzetlenül tették! Nagyon jól érezték ott magukat és mindenki sírt amikor eljöttek haza.
bennem egy pillanat maradt meg nagyon a bosnyák részen! egy kisfiu aki az utszélén állt koszos gatyában(also) gumicsizmában és csak pislogott h milyen auto ez stb... és kicsit félve kezdett el sompolyogni a kocsi körül amikor én megálltam nyujtozkodni meg kicsit kajolni aztán mutattam ujjammal h gyere csak bátran ne félj és adtam neki kis nassolnivalot hát azt a boldogságot amit az ö szemében láttam az valami csudijo volt
Tudjátok, én úgy gondolom, hogyha mi mosolyogva tesszük meg az első lépést az ottani emberek felé /bosnyákokra is igaz/, közel engedjük a szivünkhöz őket, olyan kedvességet és szeretet kapunk cserébe, amiből jó sokáig táplálkozhatunk. És ez baromi jó érzés, és úgy érzem, hogy a lelkem sokkal gazdagabb tőle. És ezekután ki nem sza..a le a telikukát, a rendezetlenséget, meg a nyikorgó fürdőajtót?
Tudtam én, hogy Téged kell megkérdeznem... nagyon köszi a részletes infókat, nagy örömmel olvastam én is és a lányom is. Ez alapján biztosan mindent meg fogok találni és eszembe fogsz jutni, hogy ezt mind megmondtad előre... "Láttam" mindent, amit írtál és gondolatban már ott voltam... jó hír, hogy hasonló árakkal találkoztál, mint itthon. 2004-ben Horvátországban voltunk, ott sajnos nem ezt tapasztaltam... Ami az ország nem szép oldalát illeti, ezzel úgy vagyok, hogy nálunk is akad sajnos bőven, de szerintem aki Montiba megy, annak elsősorban más látnivalón akad meg a szeme, más a fontos... eddig csak fotókon láttam, de már nagyon vágyom rá, hogy élőben is láthassam.
haya1973-hoz hasonlót gondoltam én is, amikor elovastam a gondolataidat... szóval még még még:-)))
Na, szóval... Bosznia: Barcson a határon 120euróért 232,70 bosnyák márkát kaptam. Dízel 1,92 KM/liter. Mostarban a piac melletti egyik kajáldában 2 adag csevap+ 2 sör 13,50 KM. Visszafelé Szarajevóban a Bascsarsijában egy puccos nem török kajáldában egy adag isteni omlós sertéshusi, egy adag csirkepogácsa roston sütve, mindkét adag akkora tálon kihozva mint nálunk a 2 személyes tálak. Mindegyik körbecsicsázva mindenféle zöldségekkel. 1 adag elég lett volna kettőnknek, dehát ezt ki tudja előre, így hősiesen toltuk az orcánkba a finom hamit, de csak kifogott rajtunk. Ez a 2 óriás adag meg 3 korsó söröcske 48 márka volt.
Montenegro: Picit drágábbak az üzemanyagok mint Boszniában.
A szálláson mi félpanziósok voltunk, így kenyérfélét, tejtermékeket, felvágottakat nem vettünk, de úgy emlékszem, mintha kicsit olcsóbbak lennének, mint nálunk. A gyümölcsök, gyümilevek is ha nem is sokkal, de a mi áraink alatt vannak. Budva, parkoló a kikötőhöz közel fél euró/óra. Sozina alagút-mikrobusz: 5 euró.
Canj, kifőzdéknél óriáshambi: 1,5 euró /ahol egymás mellett vannak a faházak, és látod kirakva az ubit, kápit, parit, hagymát, stb./ egy kis veknibe belerakja a pacák a husit, aztán tovább már te pakolod magadnak, azt és annyi cuccot raksz és nyomsz bele, amennyit akarsz. Kicsit odébb, a szállás felé, zsömle+hús 1,5 euró, ha kérsz bele zöldséget, az plusz fél euró, ő rakja és igen szűken méri.
Óriáspalacsinta: 1 euró
Zoránnál a szálláson: fagyi kehelyben sok-sok tejszínhabbal: 1,5 euró
kicsi szóda üveges: 1 euró
colaféle: 1-1.20 euró
pohár tocseno pivo /csapolt sör/: 0,80 euró
korsó " " :1,20, de erre nem mernék megesküdni, mert mindig az emberem garázdálkodott a pénztárcámban.
Ahogy mentek Stari Bár felé jobb oldalon van egy jó kis szupermarket kék az eleje /ha jól emlékszem/, 2-szer is voltunk itt,jól lehet vásárolni, mindenféle gyönyörü friss husokat, felvágottakat, sajtokat is láttam. Itt történt velünk, hogy jól bevásároltunk, már az itthoniaknak is, látták az eladók, hogy több cucc van a kosarunkban, mint az ottaniaknak, még 2 eladó odaszaladt a pénztároshoz, az egyik pakolta fel a szalagra az árut, a másik pedig már nylontáskákba rakta, mi meg csak néztünk kifele a fejünkből, gondolom elég bambán, fizettem, a férjem meg akarta fogni a kocsit, hogy tolja kifelé, képzeljétek, a kislány intett, hogy nem, majd ő, kitolta a kocsinkhoz, köszönt, és elviharzott. Mi meg csak álltunk dermedten, meg néztünk egyirányba. A mi elanyagiasodott világunkban igen csodálatra méló egy-egy ilyen gesztus. Na, most aztán olvashattok, megint szómenésem van, holnapra biztos eszembe jut megint valami.
Na, szia, itt vagyok megint.Ahogy Crnagora is írta, rögtön a tábla tövénél egy éles jobbkanyarral mentek le Canjba. Crnagora, ha valamit nem jól írok, vagy félreértettem, kérlek, javíts ki, te már többször voltál ott.Legurultok az öbölig, el a kajáldák előtt és az öböl végében rá fogsz ismerni a házra, képen már biztos te is láttad. Nekem azt mondta a a Vesna, hogy ez nem villa, ahhoz ez igen egyszerű, mondjuk inkább azt, hogy kúca, vagy ház. Amikor mi jöttünk el, akkor már készültek a főszezonra a strandon, lett zuhanyzó, klotyó, kör alakú büfék.A strand kavicsos, mezitláb is lehet belemenni, én mindig szandiba totyogok a vízbe. Elég hamar mélyül. Közv. a ház előtt én nem mentem bele. Canj egy kicsi hely, néhány szállodával, apartmannal, bodegákkal, garázzsal, faházzal, pár jobb napokat is látott lakókocsival, az elmaradhatatlan telikukával, disznó fürdőzők által a plázson hagyott szemétdarabokkal. Ezenkívül láttunk trogyoga 3 kerekü elhagyott lakókocsikat, kidobott rozsdás hütőt, épitési hulladékot, rendezetlen helyeket. De nem ez a lényeg, ezt csak azért írom, hogy ne érjen váratlanul benneteket a dolgoknak ez a része. Mi már ezekre a dolgokra immunisak vagyunk, egyszerüen nem figyelünk rá és kész. Bérelhető napernyőt, napozószéket nem láttam a strandon, az emberek a sajátjukat használták. /lehet, hogy főszezonban lesz./ Esténként lehet szúnyogokkal találkozni, nincsenek dögivel, de azért akadnak. Ha le akartok menni vacsizni a szálláson, szóljatok, hogy mit szeretnétek, és mikorra. Fejenként kaptunk egy nagytörülközőt, egy kisebbet, meg egy akkorát mint egy paplan, én azzal takaróztam. Ha elkoszolódik bármi, csak szóljatok bátran, azonnal kicserélik. /Azért nem ilyen napi cserére gondoltam./ A közös teraszt, a kis folyosót mindennap takarítják, a lakóegységeket viszont nem.Mi 9 éjszakát töltöttünk itt, kint találtam partvist meg lapátot, kicsit összesöpörtem a szobában, még jól is esett annyi döglés után. A mellettünk levő apartmanban egy egyéves tündéri kisbaba lakott, miatta fel kellett porszívózni a szőnyeget.Anyuka kért porszívót, egykettőre megcsinálta oszt kész. Mindent azonnal adnak, csak szóljatok. A Duna-tv kristálytisztán jön,csak meg kell keresni. Most megyek kajálni, mert kopog a szemem, mindjárt jövök vissza az árakkal.
Csá Aciga! Igérem, jövök holnap is és válaszolok, de most már piszok álmos vagyok, megyek még álmaimban vissza egy kicsit, most már megyek aluszikálni. Jó éccakát mindenkinek, holnap talizunk!
A Vila Zec-et könnyen megtaláljátok Canjban. Lementek a főutról a Canj táblánál egészen a tengerpartig és jobb fele tartatok egész végig és megérkeztek a kapuig, fekete rácsos kerítés. Nem lehet eltéveszteni. Mi a 7-esben laktunk tavaly, idén is ott fogunk. A terasztok szöllő lugas alatt van és látjátok a tengert is. A fő épület és az étterem 5 méter kb.
Tengeri sün van az étterem melletti parton, ha egy kicsit arrább mentek ahol strandolnak a többiek, ott nincs. A háznál kavicsos, sziklás, de arrébb apró kavicsos, nem tör.
Hát, az úgy vót, hogy ahogy haladtunk Ulcinjtól lefelé,egyre kevesebb embert lehetett látni, autót meg végképp nem, jó kihalt rész volt, aszongya az emberem, te, ide még a madár is 3 napi élelemmel jön, én nem megyek tovább! Hát, alig tudtam rábeszélni még néhány km-re, aztán csak elértük a Rijeka Bojanat, hát az tényleg nagyon hangulatos, szép, zöldeskék a vize, és a folyó mindkét oldalán végig nagyon takaros halászkunyhók vannak. Ooan szép!Frankó kajáldák is vannak, de sajnos tovább nem volt hajlandó menni ez a jóember, úgyhogy be kellett érnem ennyivel.Viszont visszafelé jövet, de még Ulcinj alatt kitaláltuk, hogy ugorjunk még egyet a tengerbe, és az út sorompóval le volt zárva, őrizte egy pali, és ki volt írva h
ogy csak a hotel vendégei mehetnek be, meg a nudisták. Hátha valakit érdekel a nudistatelep. Aztán, mielőtt Ulcinjba értünk volna visszafele, jó kis török meg albán kajáldákat láttunk, de egy csomót.De egyik ízlésesebb, gusztusosabb volt, mint a másik, ragyogó tiszták, úgyhogy nagy belesek lévén, meg is álltunk kajálni. Ne kérdezzétek, hogy mit , fogalmam sincs, de hogy nagyon finom volt, az tuti. Kocsival meg beálltunk szépen a többi autós mögé , az út szélére. Persze, hogy ott nem szabadott parkolni. Bent kajáltunk, és képzeljétek jött egy rendőrautó, de nem ám holmi leszakadt járművel, és minden autóra rádudált, hogy takarodó onnan. Nem ám felír, büntet, fenyeget, jól megvág.Nem.Figyelmeztet, hogy húzzuk a csikot! Na, hol van a Balkán? Erre varrjatok gombot!
Hónapok óta olvasgatom a fórumot, de csak csendes megfigyelő voltam eddig... Lehet, hogy mi leszünk a következők, akik a Villa Zecben fogunk nyaralni, ugyanis mi július 16-tól foglaltunk apartmant egy hétre, vagyis két hét múlva már ott alszunk. Ezért is vártam már én is, hogy beszámolj az élményeidről. Szeretnék néhány dolgot kérdezni. Milyen a part az apartman közelében és úgy általában azon a partszakaszon? Vannak-e tengeri sünök, mezítláb lehet-e nyugodtan vízbe menni? Milyen árak vannak boltokban, éttermekben? Mi önellátósok leszünk, azért kérdezem. A mi apartmanunk az 5-ös számú lesz, estleg láttad-e, hogy milyen a fekvése, terasza, stb.
Már nagyon készülődök én is. Annyi mindent meg szeretnénk nézni, de tudom, hogy nem fog beleférni az egy hétbe. A tengerparti úton mekkora tömegre számítsunk? Könnyen megtaláltátok a Villa Zec-et?
A mi légkondink hűtött lent, és használtuk is, igaz hangja is volt.
A német pasi ott volt tavaly is , emlékszem rá.
A pincér fiúk a fiamat lelógatták az étterem ablakán a tenger feletti részen, de mindenki jó poénnak vette. A kiskoma azóta is emlegeti őket. Meg beborították a matracról a vízbe és azonnal vitte a kóláját ahogy beült az étterembe.
Az egyik kisrác 2 éves volt tavaly, őt elkapták, ráfektették egy nagy ezüst tálcára és felszolgálták nekünk vacsorára! Volt nagy röhögés mit ne mondjak!
Ennyit erről!
Az egyik velünk utazó hölgynek fájt a foga, Zoran beült a kocsijába, és elvitte őket Barba a fogorvoshoz, és ezt azonnal!
Az a " hölgy " akiről írtál, őt igazán sajnálom, a mindennel elégedetlen embereknek nem lehet könnyű az életük, miattuk meg kár a szót fecsérelni, nem?
Lényeg, hogy ti jól éreztétek magatokat!
Lesznek változások Montenegróban a kiválás miatt. Nagyon várták a lentiek, mert tudnak majd fejleszteni, építeni, kölcsönt felvenni, stb
Most már én egy irigy disznó vagyok, de azért nektek is azt kívánom, hogy nagyon jól érezzétek magatokat és egymást és senkinek és semminek ne hagyjátok, hogy elrontsa a pihenéseteket. Brűűűűű, nekem már vége van :-((
Szia! De jó "látni" téged! Mi a főépületben laktunk, tudod, van az a kis folyosó, ahol van a 2 hűtő, a bejárati ajtó mellett balra egy szerb pár lakott, az ajtóval szemben az apartmanban egy magyar család,és a mellettük levő ajtó /a folyosóajtótól jobbra bent / volt a mi szobánk. Na, ezt jól megbonyolítottam, remélem, érted! Nálunk minden éjszaka ment a légkondi 24fokon, gondolom, az ágymagasságban lehetett vagy 22 fok, igen kellemes volt, és alig volt hangja. Akkorákat durmoltunk mellette mint a mormoták, pedig nekem nincs jó alvókám. Viszont az apartmanban lakók panaszkodtak, hogy az ő légkondijuk nagyon hangos, és szinte semmit sem hűt, nem tudom, tán nyitva volt a bejárati ajtójuk, vagy többet nyitogatták. Én úgy tudom, hogy a fenti épületben még 3 szoba volt, mi oda nem mentünk fel. Viszont az első lakókocsiban jól összebarátkoztunk a Luckival, biztos tudod, kiről beszélek, vele tudtam németül beszélni egy kicsit, és ő mondta, hogy 13 éve minden nyáron ott van, csak aug. vége felé megy haza Németországba. Zorán meg ő a ház előtt a tengerben dobálták egy rakásra a nagyobb köveket, hogy egy kicsi részen ott is bele lehessen menni a vízbe.Beállt az emberem is közéjük és sikerült egy kicsi részt a nagyobb kövektől megszabadítani. A pincérfiúk haláliak, már messziről óbégattak: István gyere! A szakácsnőt meg agyondícsértük és láthatóan igen jól esett neki.Képzeld, mi meg úgy jártunk, hogy amikor megérkeztünk, szerdán majd megdögöltünk a melegtől, a kocsiban nyema légkondi, szóval, mikor megérkeztünk, még le se ültünk, már nyomták a kezünkbe a söröcskét, hát tudod, szégyen ide, vagy oda, én csajszi létemre úgy lehúztam, mint a fene.Rögtön vidámabbak lettünk. Aztán a szívélyes fogadtatásnak az lett az eredménye, hogy elfelejtettük kihúzni a szivargyújtóból a kis utihütőt, az a kis szemét meg leszívta reggelre az aksit.No, sebaj, mondta Zorán, már vitte is tölteni.Bárkinek, bármi baja volt, azonnal segítettek. Igazi szeretet, igazi emberektől, hihetetlen. Bár volt egy magyar pár, akik
nagyon nem voltak megelégedve a szobával, amikor mondtam, hogy jó, tényleg vannak hiányosságok,de tiszta minden,és ellensúlyozza a vendégszeretetük, a hölgy azt felelte, hogy ezzel nem lehet kiegyenliteni.Hát, nem vagyunk egyformák. Ők hamar el is mentek, de úgy, hogy még nem is köszöntek. Ilyen is van. De nagyoooooooooon jó volt!!!!!
Megérkeztünk, kissé fáradtan, mégis kipihenten. Jún.20-án indultunk, Barcsnál léptünk határt. Ahatárátlépés itt is, és a horvát-bosnyák határon is kb. 1 percig tartott. A Verbász völgye csodálatosan szép. Sajnos, itt 3 órát kellett rostokolnunk, mert két autó összeütközött. Várakozás közben összeismerkedtünk 2 bosnyák pasival, persze beszélgettünk, és többek között ilyeneket is elmondtak nekünk, hogy: a magyarok különösen szép autókkal járnak hozzájuk, meg hogy náluk nagyon nincs munkalaehetőség, meg ha van is, akkor is max. 200 eurót keresnek, ami ugye marha kevés, mert náluk 1 liter üzemanyag 1 euró. Fél 7 körül értünk Jajcéba, ami gyönyörű fekvésű város, és csodaszép a vízesése. Nem csoda, hogy Csontváryt is megihlette! Az éjszakát a kocsiban (nem személyautó, hanem teljesen kényelmes kisbusz) töltöttük egy parkolóban. Hát, így utólag visszagondolva rá, nem igazán mondanám, hogy biztonságos volt, mert körülöttünk ott randalíroztak, és nem is igazán tudtunk pihenni, de legalább jól ki volt világítva. Reggel Mostar, már másodszorra láttam, mégse tudok betelni vele, az Öreg-híd szépségét szerintem senkinek se kell bemutatnom, a Török-ház tündéri, a bazár nagyon kedves, jót kajáltunk (cevap: kb. 12 márka volt 2 főre, jó nagy adag volt, alig bírtuk megenni). Metkovic-Neum, és egy kicsit lejjebb, de még Dubrovnik fölött már csobbantunk is. A horvát-monti határt szépen megcsinálták, fél perc múlva már a túloldalon voltunk. A tervük az volt, hogy Zelenikán a kempingben maradunk még egy éjszakát, mivel a szállásunk csak 22-től volt lefoglalva Canjban a Villa Zec-ben, de a gyönyörű Kotori-öblöt megkerülve, még aznap elmentünk Canjig, bízva abban, hogy esetleg már 1 nappal korábban tudnak adni nekünk egy szobát. Aki mer, az nyer ugye, tudtak adni. Odaérkezéskor, amikor megmondtuk, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk, az első dolga az volt a tulajnak, hogy meginvitált bennünket 2 korsó fincsi tocsenó pivora. Nagggggggggggyon jólesett a rekkenő hőségben! Kiderült, hogy a házban még 3 magyar család van rajtunk kívül. A háziak rettentő kedvesek voltak, még soha életünkben nem volt részünk ilyen őszinte vendégszeretetben!!! Igazad volt Crnagora! Mi félpanziósok voltunk, nagyon sok és sokféle fincsi kaját ettünk. Maga a szállás ill. a szoba inkább szerényebb kategóriájúnak mondható, inkább azoknak ajánlanám, akik előnybe részesítik az igazi, barátságos, családias légkört, és kiszolgálást. Crnagora, emlegettünk, mondtam Zoránnak, hogy aug.-ban fog jönni egy nagyobb társaság, akik már többször voltak nálad, Zorán rögtön rávágta, hogy igen, Pécsről! (Talán Ti?)
Ezután, 5 napig nagyon változatos volt az életünk: ettünk- aludtunk- fürödtünk, ettünk- aludtunk- fürödtünk és így tovább... Következő héten hétfőn már kezdtük úgy érezni, hogy mostmár tán kéne menni valamerre, irány Stari Bar- Ulcinj- Ada Bojana. Hogy őszinte legyek, nekem Stari Bar egy kicsit csalódás volt, viszont az odavezető út valami egészen különleges volt annak kúp alakú hegyeivel. Ulcinj számomra egy nagyon kellemes csalódás volt, a város, a citadella, a rabszolgapiac, a strandok mind- mind nagyon gyönyörű, na és persze rettentő sok ember. Kimentünk a Velika Plazára, minden, ami kell: finomhomokos, lassan mélyülő, kristálytiszta tenger, a parton egy szemétdarab se, egyszóval SZUPER! Itt Ulcinjban találkoztunk egy magyar párral, ők nem foglaltak előre szállást, odaérkezésükkor egy "kerítőfiú" által a várban találtak jó minőségű apartmant, 7 euróért/fő/éj. Visszafelé Dobravodán is fürödtünk, soha nem láttam ilyen gyönyörű világos türkizkék színű tengervizet. Gyönyörű volt!
Tettünk még egy kirándulást Canjból: Sveti Stefan- Budva Húúúú, csodaszépek!!! Budván és az előző kirándulásunkkor Barban isteni finom házisajtokat vettünk a piacokon. Mindenhol 4 euró volt/kg. Sveti Stefanban ha csak parkolni akar az ember, 5 euró, viszont ha még be is akar menni a szigetre, még plusz 7 euró/fő! Pedig szívesen megnéztük volna Stallone, Sophia Loren és a többi híresség villáját, de így csak felülről csodáltuk a sziget szépségét. Budvában, mint mindig rengeteg ember volt, viszont szerintem egy kicsit drága hely. Persze a város szépségét nem ragozom, hiszen nem nagyon lehet már hova.
Canjban, az utolsó esti vacsoránál a tulajék ismét vendégül láttak bennünket, ahogyan a héten többször is. Próbáltunk szót érteni egymással, ami egész jól sikerült! Én a németemmel semmire se mentem, az ő angoljukat viszont én nem nagyon értem(csak egy kicsit). Viszont az a pár szerb szó, amit még itthon megtanultam, nagyon jól jött! (És Crnagora persze itt is eszembe jutottál, amikor mondtad, hogy az a kevéske is biztos hasznomra lesz.) Hazainduláskor igazi fájó szívvel hagytuk ott őket, úgy érezzük, hogy barátokként váltunk el.
Hazafelé Sutomorenál az új alagúton át jöttünk, a mikrobuszra 5 eurót kellett fizetnünk egy útra. Útközben megnéztük még az Ostrog Kolostort, itt nem volt belépő, a látvány egyszerűen fenséges, leírhatatlan, nincsen rá szó!!!!!! Na de az odavezető út!!! 8 km-en keresztül egy sávon járható, baloldalon a sziklafal, másikon az irdatlan mélység, korlát egy szál se, néhol még az út széle is omladozott, zabszem sehova se fért ám......, de MEGÉRTE!!! Szarajevót délután értük el, a Bascarsija tőszomszédságában volt a szállásunk, a Hostel Posillipóban, amit a hostelworld.com-on foglaltam 32 euró/éj/2 ágyas szoba. Bejártuka török negyedet, a város legnagyobb dzsámijába sajnos nem tudtunk bemenni, láttunk müezzint kuizni, a régi medreszében (iszlám iskola) hamarosan képkiállítás nyílik, a Morica Han-ban (ami régen vendégfogadó volt a vándorkereskedők számára) nagyon hangulatos étterem, kávézó fogadott bennünket is. A városnak rossz oldala is volt: elég sok erőszakosan kéregető gyerek kísérgetett bennünket, és sajnos nehéz volt leszerelni őket. Szarajevóban 1 éjszakát töltöttünk, reggel indulás hazafelé, Doboj- Beli Manastir- és Udvarnál léptünk határt, és jöttünk haza a fagyba. Nyaralásunk ideje alatt egyetelen egyszer sem esett az eső, végig kánikula 33-37 fokkal, volt olyan nap, amikor már reggel 7-kor a tengerben voltunk a hőség miatt. A víz 24-25 fokos, és nagggggggggggyon fincsi!!!
Crnagora, ettől a pillanattól kezdve egyfolytában irigyek vagyunk rátok, hogy hamarosan ti is Zoránéknál lesztek vendégek, és élvezhetitek az őszinte kedvességet.
Most már több nem jut eszembe, mindenki menjen Montiba, mert egy csodálatos ország- csodálatos emberekkel!!!
"Lovcen csudálatos csak sokat kell lépcsözni" ez a sok kb mennyit jelent? mondjuk a kotori erodhoz kepest? es milyen ut visz fel? az utikonyvemben /kiadva:1970 :)/ vmi uccso makadamutas szakszt emlegetnek, gondolom ez azota valamenniyt valtozott. mar csak 3 het :)
Horváto.-ban szeptemberben még kevesebben vannak... (A montenegrói partszakasz mindenképp sokkal rövidebb, tehát viszonylag kevés ember is képes zsúfoltságot csinálni.)
Az öböl vize nem annyira tiszta, mint a nyílt tengeré, persze. De a Balatonnál még mindig tisztább az is... A Kotori-öbölbe mindenképpen el kell menni, csak nem elsősorban fürdőzés céljára, hanem mert annyira szép. Egyébként Perastnál, ami a legfestőibb pontja, viszonylag jól lehet strandolni, jóval tisztább Kotornál.
Sztem is Budva. Onnan minden könnyen elérhető, Kotori-öböl fél óra, Ulcinj is alig több, mint egy óra. Ha minden nap más strandra akartok menni, (sok jó strand van Budva közelében, homokos is) akkor is Budva vagy környéke a legjobb hely. Szállás van főszezonban is, nem kell előre foglalni.
