Amióta minden vizsgaengedélyért fizetniük kell (elég sokat) a vizsgázatató helyeknek, lehet, hogy a kis nyelveket nem veszik fel a listára, mert nem éri meg. Ebben az állam is ludas.
Elizabeth és andry:
Az ELTE Szakfordító- és Tolmácsképző Központjában (helyileg azt hiszem Amerikai út, a sárga metró - kisföldalatti - Mexikói úti végállomásánál van), tavalyelőtt 16 000 Ft volt a vizsgadíj, kétnapos vizsga, egyik nap általános szöveg - többnyire politikai újságcikk, hiába, nyakunkon az EU-csatlakozás - fordítása angolról magyarra és viszont, valamint magyar egy szöveg összefoglalása rövidítve angolul, másik nap szakmai szöveg fordítása oda és vissza az általad választott szakmában (én számítástechnikában nyomultam, elég húzós szöveg volt mindkettő).
Azt hiszem, 3 vagy 4 havonta van vizsga.
Ja, tolmácsvizsgán állítólag olyanért is lehet bukni, hogy rád nézve megkérdezik, mennyi az idő, és te megmondod. Mert hogy le kell azt is fordítani, a tolmács - hivatalosan - nem tud semmire válaszolni, nem más, mint egy fordítógép (és az a baj, hogy egyesek ezt komolyan is veszik, dolgoztam olyannál, egy évig naponta találkoztam egy ipsével a tárgyalásokon - saját szakterületemen tolmácsoltam -, a tárgyalás szüneteiben beszélgettünk is, aztán mikor eljöttem onnan, fél év múlva nem ismert meg).
Jocelyn Beaumont:
Nem cikizni akartalak, csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem akkora dolog ezt tudni, mert alapfokú tesztben is kérdezhetik.
Ja, mi az a CPE? Minek a rövidítése?
Az valo igaz, hogy az uj nyelvtorveny eletbelepese ELOTT lehetett a rigo utcaban talan az osszes europai nyelvbol es meg sok mas kis es egzotikus nyelvbbol is vizsgazni.
Az uj nyelvtorveny pedig sok szempontbol egerositette a rigo utca helyzetet nem pedig nyengitette. Most mar megengedhetik maguknak, hogy ngy iveben sz@rjanak a kis nyelvekre. Ugyis csak a vilagnyevebol van konkurencia es most mar a nem penzes kisnyelveket nem kotelezseguk vizsgaztatni hisz nem ok "Az allami nyelvizsgakozpont" igy mar ugy vannak vele, hogy miert vallalnak ep ok fel azokat a nyelveket amelyikben nincs haszon.
A kovetkezo mondat idezet a rigo utca weblapjarol:
"Jelenleg az alábbi nyelvekből lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni:
angol, bolgár, eszperantó, francia, horvát, latin, lengyel, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák (kétnyelvű vizsga)
magyar mint idegen nyelv (egynyelvű vizsga)
"
Tehat finnbol svedbol, norvegbol , portugalbol NEM LEHET MA magyarorszagon nyelvizsgat csinalni!!!! Pontositok lehet, hogy egyes eus nyelvizsgak leteznek ezekbol a nyelvekbo es talan meg Mo- is le lehet tenni, de ugye legtobb egyetem a mai napig csak a rigo utcat fogadja el.
Hiaba nem egy egzotikus nyelv egyik sem, hanem rengeteg magyar dolgozik/tanul ezekben az orszagokban es igy konnyen megtanulna a nyelvuket.
Most mar nem tudom biztosan miota, ugyanis a baratnom tavaly evvegen, vagy iden ev elejen nyelvvizsgazott finnbol, de ugy, hogy mar akkor sem lehetett jelentkezni ra csak o joval koraban jelentkezett ( az uj szabalyok eletbelepese elott) igy muszaly volt levizsgaztatni.
Szoval az eleg naiv elkepzeles ma Mo-n , hogy ahova kijutok dolgozni vagy tanulni es meg tudnam tanulni a nyelvet abbol nekem valaha is nyelvvizsgam lesz a diplomahaz. A kisnyelvekre nem szabad alapozni, hisz egy nyelv megtanulasa par ev(legalabbis az en tempomban) es addig a rigo utca barmikor eltorolheti az abbol valo zselvizsgazas lehetoseget. A biztos csak az "nagy" nyelv, ha nem akar az ember tobb ev hotentotta tanulas utan diploma elott 1 evvel pofara esni, hogy basszus en perfekt vagyok szuahelibol, dehat nincs olyan hely ahol errol papirt adnanak ma magyarorszagon.
Pancho, engem nagyon erdekelnenek a reszletek is...Egy masik topicban epp az elobb hangsulyoztam, hogy van meg mit tanulnom toled.
Frodo, ugy gndolom, hogy a Rigo utcaban feltetlenul kell lennie svednek, mar megbocsass , annyira nem egzotikus nyelv. Ha pedig elerheto arn szeretnel anyanyelvi tanart, fordulj bizalommal a Soros-fele Kozep-europai Egyetem (CEU) titkarsagahoz, az ott tanulo kulfoldiek kozott talaltam en is olyan , magyarul tanulo amerikai hazaspart, akik cseretanulas fejeben felejenlottak a segitseguket.
"...tanulj barmilyen olyan nyelvet, amely nyelvet beszelok irant erdeklodsz, amelyik orszag vagy kultura kozel all a szivedhez."
Hát igen. Vegyük például a svédet. Ez igen közel áll a szívemhez. Tanultam is már egy kissé külföldön. Itthoni helyzet: kezdő csoportok elvétve indulnak, haladó szintű kurzusról, esetleg anyanyelvi tanárról ne is álmodjon a földi halandó. Ha mégis sikerülne önerőből megoldani (gatyám is rámenne a magántanárra), vajon hol is vizsgázhatnék le idehaza? Ugyanis legjobb tudomásom szerint egyetlen vizsgáztatásra jogosult intézmény sem pályázta meg a skandináv nyelveket.
Persze én vagyok a hülye, miért nem kezdtem el hamarabb az egészet, akkor elmehettem volna a Rigóba és (talán) már rég meglenne a papírom. Így viszont kénytelen vagyok kissé megkésve átállni egy másik nyelvre és rohamléptekkel behozni a lemaradást. A svéd meg hobbi marad, feltéve, hogy lesz még rá időm, pénzem, energiám.
Ezzel azért nem vagyok teljesen kibékülve még.
Ha tudna arról valaki, hogy mégis lehet svédből vizsgázni, és azt is tudja, hogy hol, ne fogja vissza magát!
"tolem ugyan meg sehol nem kertek tolmacsolas elott nyelvvizsgarol szolo okiratokat"
Valószínűleg azért, mert a cégek többsége sem tudja, hogy szakfordítói vagy tolmácsigazolvány (ezt a megfelelő vizsga után lehet megcsinálni) nélkül nem adhatna megbízást. Én is sokáig dolgoztam enélkül, aztán egyszer csak volt egy cég, amelyik azt mondta, amíg nem mutatok ilyen igazolványt, addig nem fizet, bár munka lenne dögivel, hát a legközelebbi vizsgára elmentem. A kerületben az én igazolványom száma a 001-es, tehát nem lehet valami nagy hemzsegés ezen a téren :-), mikor mutattam a vizsgáról az oklevelet az önkormányzati előadónak, csak nézett, mint vidéki lány a Keletiben...
Hadd szalljak be egy kicsit erositeni a nyelvtanari oldalt 8-))) nos, en hiszek a nyelverzek letezeseben, mert valoban vannak emberek, akik jatszi konnyedseggel tanulnak nyelveket, azonban ez nem mindenhato tenyezo, pl. a ferjem is az ot ev kinttartozkodas alatt tanult meg ororszul, de erdekes, habar Lettorszagban vegzett, a lettbol legfeljebb par szora emlekszik, bar ez betudhato annak is, hogy az egyetemen, ahol tanult, szinte tisztan orosz volt az oktatoi garda.
Hogy ki milyen nyelvet tanuljon? Ne azt a nyelvet tanulfd, ami konnyu predanak igerkezik, hanem tanulj barmilyen olyan nyelvet, amely nyelvet beszelok irant erdeklodsz, amelyik orszag vagy kultura kozel all a szivedhez. Mert a belso indittatas es az igazi erdeklodes hianya miatt keletkezo urt a legjobb nyelvtanar sem lesz kepes betolteni.
Persze vannak muszajok, nyelvvizsgazni kell, unod, besokalltal, mit tegy, ilyenkor a legjobb az a hozzaallas, mint egy gyulladt foggal: irany a doki, nincs mese, nincs filozasi vagy varakozasi lehetoseg es minel elobb tulesel rajta, annal kevesbe fog fajni.
Mas. Nem felek a Rigo utcaiaktol, mert aki tud, az tud. Ez nem csak a nyelvtanulasra es az autovezetesre meg nehany, masoknak esetleg ennel a kettonel hamarabb beugro tevekenysegre igaz. Ha valamit tenyleg alaposan atragtal es alapjaiben veve jol latod es erzed az osszefuggeseket, akkor a kutya se bir megketyerinteni a nyelvvizsgan.
Mondanek egy peldat, igaz, ez nem nyelvvizsgan tortent, hanem az egyetemi felvetelin, ahol negytagu bizottsag vizsgaztatott es felvaltva kaptam egy orosz, majd egy nemet nyelvu kerdest (kozben omlott rolam a veritek)...
Eloszor arrol kellett meselnem, hogy (videkrol mentem fel felvetelizni) milyen kozlekedesi eszkozokkel jutottam el a helyszinre, elovetelben vettem-e a jegyet, hol ultem, mit lattam, milyen volt a helyem, mit csinalt a kalauz, at kellett-e szallni valahol, stb, milyen tomegkozlekedesi eszkozokon utaztam az epuletig. Ez O.K., jon a nemet, kozbeszolva, hogy van e berletem? Es hogy a szulovarosom melyik idegenforgalmi nevezetesseget mutatnam meg egy odaerkezo kulfoldinek?
A vegen, teljes zavaromban, a jo eg tudja, milyen kontextusban azt talaltam mondani, hogy grosse Freskos von Franz-A Anton-A Maulbertsch-A, vagyis a nemet mondatba szepen kitettem a von utan az orosz birtokos esetet jelzo a-t. Ezt mar a sziklakemeny bizottsag sem birta ki nevetes nelkul, de felvettek.
Azert a Rigo utcaban is emberek dolgoznak.
Es nagyon jo lenne tolmacsvizsgat is tenni, bar a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy jobb forditast megcsipni kizarolag ismeretseg kerdese, mert tolem ugyan meg sehol nem kertek tolmacsolas elott nyelvvizsgarol szolo okiratokat. Ha van egy kor, ahova sikerul beverekedni magad es elkezdenek hivogatni, akkor bejott.A papirra tesznek magasrol, a lenyeg, hogy legyel gyors es preciz es mindig a megbizo szajize szerint kell forditani, akkor is, ha az elhangzo szoveggel nem ertesz egyet, ellenkezo esetben soha tobbe nem hivnak. Egyszer elkovettem ilyen hibat, azota felolem mondhat, amit akar, az anyazast is leforditom szemrebbenes nelkul. En csak a kiszolgalo szemelyzet resze vagyok, a lelki eletemre esnki nem kivancsi.
Azert a lettet szivbol ajanlom, a vallalkozasomra is gondolnom kell...es az orosz is felfutoban van.
A made fromot inkább akkor használják, ha az anyag közben átalakul (wine is made from grapes). A made ofot inkább akkor, ha nem alakul át (the table is made of wood - a made ofnak emellett van pár egyéb jelentése is).
De a beszélt mai angolban nem igazán számít hibának, ha a másikat használod.
Kutya3: Amikor kommunikációról beszéltem, az volt előttem, amit az oktatóm mondott, amikor vezetni tanultam, nevezetesen, hogy a KRESZ-vizsgát úgy tudja letenni az ember, ha nyelvileg elemez minden kérdést. Nyelvész létemre egyébként épp egy félreolvasáson csúsztam el első alkalommal, elkerülte a figyelmemet az „egyenesen” szó. És ez négy pontot ért. Tehát nem a speaker-szintű kommunikációra gondoltam csupán, hanem mezeire, hétköznapira, a használati utasítások szintjére is. Például a munkatársakkal való kapcsolatunkban is jó, ha árnyalni tudjuk a kijelentéseinket. Csak hát döglődik a Guttenberg-galaxis, átlagban keveset olvasunk, pedig ez javítja leginkább a stílust. Sajnos, az olvasás időigényes és nem közvetlenül megtérülő elfoglaltság.
Ami a Rigót illeti, nem ez az egyetlen nyelvvizsgaközpont. A monopólium a múlté. Létezik egy Nyelvvizsga Akkreditációs Központ, és az diktál, méghozzá izmosan. A Rigó utca egy a végrehajtók közül. Ha valaha lett volna is méregfoga, ami meglehetős képzavar egy madár esetében, már évek óta ki lenne húzva. Rendelkezik viszont infrastruktúrával és működő vizsgáztatói gárdával. Mi a könnyebb, módosítani vagy újat létrehozni? Ami egyébként a rossz minőségű felvételeket illeti, teljesen egyetértek, ha a feltételek nem megfelelőek, reklamálni kell.
Elgondolkoztatott a „nyelvvizsga eredeti célja” gondolat is. Mi a nyelvvizsga eredeti célja, amitől eltért volna? Az, hogy objektív képet alkosson valakinek a nyelvtudásáról? Vagy valamiféle szelektálás? És hogyan tért el ettől?
És itt belefolynék egy kicsit a nyelvérzékről folytatott vitába. Túl általánosnak érzem a fogalmat, és így nehéz róla megmondani, van-e, vagy nincs. Van, aki könnyen beszél, de hibásan, van, aki helyesen beszél, de nehezen fog hozzá, és így lassú a közlése. Az első beszéd típusú, a második nyelvtan típusú. És ez még csak két szempont. A nyelvtanon belül is differenciálhatnánk. Van, aki az időket tudja jól használni, van, aki a névmások kezelését érti. És a nyelvek is különbözőek. Az angolnak szinte nincs ragozása (alaktana), a franciának egyszerűbb a mondattana, mint a germán nyelveké. A szláv nyelvekben munkás dolog a főnévragozás, a magyarban nagyon termékeny a szóképzés.
És ez még csak a szabályok és szavak szintje. Az is számít, ki hogyan tudja látni az őt körülvevő világot. Amit közöl róla, az mennyire pontos (a helyzetnek megfelelő) és mennyire részletes, gazdag-e információban. Sajnos nem kerülhető meg a gyorsaság és a kiejtés érthetősége sem. Vajon miért beszéltetnénk a viccek szereplőit tájszólásban vagy tört magyarul, ha ennek nem lenne jelentősége?
A jelenlegi vizsgarendszer több szempontból méri a vizsgázó nyelvtudását, és ezzel esélyt ad arra, hogy ha bármelyikből jobbak a (szerzett vagy vele született) képességei, azzal ellensúlyozhassa egy másik oldal esetleges gyengeségeit.
Ami az „ónos esőt” illeti, tény, hogy egy közlés lehet egyszerű, túlélési szinten mozgó, és összetettebb is. Szomszédunk siket volt (köznyelven süketnéma), és mikor meghalt, szintén siket barátja talált rá. Mikor megkérdeztük, hogy kívánja eltemettetni, azt mondta: „por dobozba”. Tehát hamvasztást akart, de a siketek óriási mértékben egyszerűsítenek. Egy nyelvvizsgán vajon mit érne egy ilyen válasz? Érthető volt, amit mondott, de pláne hosszú távon nem zavaró, ha az ember nem nevez meg dolgokat?
Ha pedig magát a nyelvvizsga intézményét akarjuk megkérdőjelezni, és a magyar rendszert összevetjük más országokéival, nem szabad elfelejtenünk, hogy sok ország lakói anyanyelvként beszélnek egy külföldiek számára is érthető nyelvet. Ez rólunk nem mondható el. Nálunk tehát nagyobbnak kell lennie a késztetésnek a nyelvtanulásra, mint mondjuk Angliában. Lehet, hogy ez igazságtalan, de a tények mégiscsak tények.
Szerintem is létezik olyan, hogy nyelvérzék. Pl. ha nagyon jó a nyelvérzéked, akkor a külföldi beszédében ismeretlen szavakat, kifejezéseket simán megérted, megjegyzed, és aktív szókincsedbe építed, és azis megeshet, hogy te ezt észre sem vetted. Ugyanígy gyakorlott ember ráérezhet a szintén ismeretlen német szó névelőjére, esetleg hogy melléknévként használt főnév e. stb.
Akinek nincs nyelvérzéke, az ezt mind bemagolja, több kevesebb sikerrel.
kijavitalak: A nyelvizsga a rigóban " SZVSZ kizarolag jo memoriat (szavak) es logikat (nyelvtan) igenyel, semmi mast. ehhez meg csupan szorgalom kell. " meg jó kommunikációs, fogalmazási kézség, meg jó anyanyelvismert szükséges - és nem a jó idegen nyelvtudás.
Végülis a mondanivalóm lényege tömören:
AZT SZABAD CSAK TANULNOTOK, AMIBÖL KÉSÖBB PROFITÁLHATTOK, A RIGOT MEG PICSÁN KELLENE RUGATNI VÉGRE!!!
Én pl. kétszer voltam a Rigóban, egyszer középfokra (még a régi, osztályozós rendszerben), meg egyszer felsőfokra (az új, százalékos rendszer első vizsgáján), mindkettőt elsőre vettem, igaz, utóbbit nem sokkal a léc felett (60 helyett 68%). Az angol ez utóbbinál annyiból is szívatósabb volt (mondjuk), hogy míg minden nyelvnél csak 2-féle válasz volt a magnóhallgatásnál (igen-nem), az angolnál a "nem szerepelt a szövegben" is előfordult (50% helyett 33% esély, ha találgatsz), és olyan szar minőségű felvételt játszottak, hogy alig volt érthető.
Másrészt kicsit keményebbek is a vizsgáztató tanárok, mint mondjuk ha dél-bantuból vizsgázol, ahol örülnek, hogy valaki egyáltalán megy vizsgára.
Felsőfoknál pedig illik tudnod olyanokat, hogy "ónos eső - két szó! - miatt jég borítja az utakat", és hasonló nyelvi fordulatok. A nyelvtani szabályok _teljes_ (na jó, pl. az angol kiejtési szabályokat ne vegyük ide, hogy mikor i és mikor áj meg ilyenek) és a szókincs jelentős ismeretére már alapfokon is szükség van!
Ja, a felsőfok tolmácsnak és szakfordítónak kevés. Erre van külön szakfordítói és tolmácsvizsga (ELTE). Enélkül nem is vállalhatsz ilyen munkát.
Más kérdés, hogy egyesek (rokoni stb. kapcsolatok révén) mégis kapnak - lásd a legtöbb filmszinkron, azért is olyanok, amilyenek.
Nem tudom, hogy hány eszperantópárti vizsgázott saját maga a Rigóban, aki meg tudná mondani, hogy mitől is nehéz ott az angol vagy német nyelvvizsga? Legtöbben azért népszerűsítitek az eszperantót, hogy egyszerű a nyelvtana, így könnyen megtanulható. Nekem egy picit más a véleményem...
Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy a Rigó vizsga a kétnyelvűsége miatt szivatás. Ez azt jelenti, hogy hiába tudod a szavakat meg a nyelvtant, ha nincs jó stílusod magyarul, akkor szívsz. Hiába próbálod meg az eszperantót, pontlevonást kapsz, ha pl. a fordításnál a "megállapodni" helyett "megeggyezni" -t írsz.
A szóbelinél pedig tudnod kell ecsetelned például, hogy "enyhén szeles idő van, a felszakadozott felhők közül időnként kilátszik a nap, fagypont köruli hőmérséklet van, az ónoseső miatt jég borítja az utakat, emiatt fokozottan ügyelni kell a vezetésnél stb.". Ha csak annyit mondasz, hogy "fúj a szél, süt a nap, felhők vannak az égen, és kb. 0 fok van, jég van az utakon, az utósoknak vigyázniuk kell stb." , arra már kevés pontot kapsz, ha hibásan mondod, valószinüleg kivágnak.
rital:
Én nem vagyok azon, hogy a nyelvtanárok műszaki dolgokat tanuljanak. Sőt, nem is tartom őket ellenségnek. Érdemes a másik felet is mindig meghallhatni, most az enyém jön.
Tulajdonképpen igazad is van, meg nem is.
Maga az a tény, hogy a nyelvvizsga kell, hasznos dolog. Az sem vész kárba, hogy némileg szivatják az embereket. Viszont ez a nyelvvizsga állapot egyszerűen nevetséges. Az eredeti cél teljesen eltorzult, és ez mind azért történik, mert az alapötletről túl sok bőrt, szeretnének lehúzni (meg pénzt a kuncsaftoktól).
Az is jó észrevétel, hogy országunkban az anyanyelvi képességekkel is komoly gond van, elég csak beleolvasni bármelyik napilaba. Viszont itt is a cél a kérdéses. Kinek éri meg, hogy anyanyelvileg profinak képezze egy mérnök magát? Egyátalán miért van arra szüksége egy mérnöknek, hogy nyelvvi minőségben osztályon felüli esszéket állítson össze?
"a nyelv a kommunikáció eszköze." - ezt egy nyelvtanár ismerősöm magyarázta már nekem. A lényeg, hogy nyelv közvetíteni tudja az információt, ha kell, az egyik nyelvből a másikba.
Szép gondololat, csak nem értem, hogy miért ez kell ide ebbe az országba. Ha mindenkitől kikényszerítik a nyelvtudást (pl. takarítónőtöl is a multicégnél), akkor minek kell hogy közvetítőképes legyen (fordítani tudjon) minden ember?
Jó, jó, az ember beletörődik, hogy az anyanyelvét is csiszolja, annak tudatában, hogy biztosan nem lesz szüksége rá.
Na de a borzasztó dolog itt jön. Elmegy az ember moziba, elolvas egy újságot, vagy egy új kiadású műszaki szakkönyet, és az ember egyszerűen ELKÉPEDNI SEM TUD, attól a sok ökörségtől, amit a fordítók éppen összehordtak. És ez a nyelvtanári réteg magát piacképesnek mutató rétegének a műve.
Szóval hiába követelt évtizedek óta a Rigó utca, tény, hogy alig lehet találni napjainkban minőségi tolmácsokat, szakfordítókat.
szalka:
"Nyelverzek mint olyan marpedig letezik!"
Na és, hol írtam az ellenkezőjét? Szerintem is létezik.
rital:
Csak azért írtam ezt a bölcsészeknek fizikát, mert ugyanakkora hülyeség lenne. Van, akinek az egyikhez van érzéke, van, akinek a másikhoz, az egyetemes zseni, aki mindkettőben kiváló, kevés. De a saját szakterületén attól még lehet akár zseniális is.
Remélem, senki nem kapkod a kézifegyvere után, hogy az ellenség keze betette a lábát, ugyanis nyelvtanár vagyok. Szeretném kicsit reflektorfénybe helyezni a másik oldalát a nyelvvizsgához kötött diploma kérdésének. Tehát úgy vélem, az egyén valóban dönthet úgy, hogy ő kiváló mérnök, csak mondjuk nem tud nyelveket. Az ő baja, ha ezért egy-két munkától és jó állástól emiatt elesik. Máshol viszont esetleg nem lesz szüksége idegen nyelvek ismeretére.
Ez viszont csak az egyén oldala. Az ország érdeke az lenne, ha akár egyfajta kényszer hatására is, de olyan műszaki és egyéb értelmiségiekkel rendelkezhetne, és szinte csak olyanokkal, akik elfogadható, vagy ennél jobb szinten beszélnek idegen nyelveket. Könnyen belátható, hogy ez pozitív hatást gyakorolna a Magyarországról alkotott képre külföldön, és közvetve javíthatna az ország gazdasági helyzetén is. Akik ragaszkodnak a kötelező nyelvvizsgához, szerintem ezért teszik.
Ha jól számolom, a harmadik gondolat, hogy miért nem kérik számon a műszaki tudást a bölcsészeken. Erre is van magyarázat, több is. Az első, hogy mit használ az az országnak, ha egy nyelvtanár mellesleg ért az autószereléshez is! Neki magának jobb, ha ért hozzá, az órái is lehetnek ettől érdekesebbek, de azok akkor sem autószerelési órák kell, hogy legyenek, hanem nyelvórák. Abba pedig csak felületes ismeretek férnének bele.
Második, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze. És minden szakmában, minden területen van kommunikáció. Itt természetesen az anyanyelvi képességek is számítanak, és sajnos az eredményeink abban sem rózsásak.
Harmadik nem is magyarázat, csak hozzáfűzés, hogy ha egy bölcsész túl jól ért valamilyen műszaki dologhoz és esze is van, pályaelhagyó lesz, és nem dolgozik bagóért. Biztosan mindenki ismeri a tanári fizetéseket. Fordításokért sem fizetnek többet általában. A jobban fizető fordítások és tolmácsolások általában a bejáratott embereknek jutnak, a többség nem jut ilyenekhez.
Elnézést, hogy hosszúra nyúlt, de gondoltam, hallgattassék meg a másik fél is.
Azt hiszem nem is ez volt itt a kerdes, hogy hulyeseg-e nyelvvizsgahoz kotni a diplomat avagy sem. Sajnos igy van es kesz. Innen kell kiindulni es megtalalni azt a nyelvet amit elfogadnak hozza es megtalalni azt a nyelvizsgat amit le tudnak tenni a diploma elott allok.
pancho:
Nyelverzek mint olyan marpedig letezik! Teny, hogy az egvilagon semmit nem lehet megtanulni szorgalom nelkul es nyelveket kulonosen nem, aki lusta leulni tanulni azon nincs mit segiteni. Nekem az egyetemen soha nem volt problema a legnehezebb szakmai vizsgakra sem felkeszulni egy ejszaka allatt, mig a csoportarsaim kozul mindnek legalabb 2-3 nap kellett ugyanahoz, de valakinek 1 het. De en naphosszatt magoltam a szavakat es oldottam a nyelvkonyvek feladatait megis rohadtul a szakszoveg ertesen kivul akkor meg mast nem voltam kepes magamra szedmi, mig egypar nyelvzseni evfolyamtarsam, aki szinte soha nem ult le nyelvtant meg szavakat tanulni, szinte honapok alatt a semmirol atlagos iras es beszedkeszseget szedtek fel.
Nyilvan hogy vannak sokan, akik egyszeruen lustak es ramondjak, hogy a nekem nincs nyelverzekem. Akinek tenyleg nincs annak is meg lehet tanulni egy nyelvet kitaeto munkaval, csak tobbszor annyi ido alatt.
A finneknel elek es eleg sok magyar van itt, es annyira latszik, hogy vannak olyanok akiknek ez mar az 5. vagy 6. ! nyelvuk es mindenfele tanulgatas, kurzusra jaras nelkul tok hamar mar ertik es beszelik. Aztan vannak akik meg eljarnak kurzusokra otthon leulnek es bevagjak a szavakat tanuljak a szabalyokat es megsem ertik meg olyan jol.
Ha nincs nyelverzek, akkor ez biza hogy lehet?
Bocs, hogy ellentmondok, de van olyan, hogy nyelvérzék. Tehát van, aki sokkal kisebb erőfeszítéssel tud megtanulni egy nyelvet, mint más. Sőt, a nyelvérzék még nyelvérzékeny is, mivel aki az egyik nyelvet könnyen elsajátítja, esetleg nagyon küzd egy másikkal. Nekem pl. a görög nem nagyon jött be, az angolt és az oroszt viszonylag könnyen elsajátítottam (angol felsőfokom van, és életemben összesen 6 hétig jártam nyelvtanfolyamra, suliban nem tanultam soha, mert akkor még az orosz volt a divat, bár nekem sokat segített az angol szerkezetek megtanulásában - könyvből tanultam meg angolul, a kiejtést meg zenékből).
Hmm, épp most tettem le az angol közép C-t, Rigó-féleképpen:) Ennek ellenére már régóta érdekel Finnország és talán laknék is ott, ahhoz pedig nem ártana tudni finnül. Na most pedig kiderült, hogy a finn nyelv talán az egyik legkönnyebben elsajátítható nyelv (talán nem, megoszlanak a vélemények) és így még okosabb lettem és egyszer talán megtanulok finnül. Bár tekintve a lustaságomat, ez nem valószínű. Ja, az angol közép C-m 12 és fél év angoltanulás után lett meg, aminek 2 oka van: 1. a lustaságom, miszerint soha nem tanultam angolt, csak azt tudom, ami az órákon rámragadt; 2. az áltlános/középis kolák és az egyetem nyelvoktatásának szerintem felettébb alacsony színvonala.
Ez nem biztos. Aki szakközépben érettségizik, az jó esetben 1 nyelvet tanul, azt se nagy óraszámban, a középfokú C-re esélye sincs, de attól még lehet kurva jó a műszaki tudományokban, s elmegy mondjuk a BME-re villamosmérnöknek.
Én is tanultam finnül, szerintem könnyű nyelv. Az angol C-ig eljutni annak, akinek nincs nyelvérzéke, reménytelen. Ismerek olyan nyelvtanárokat (orosz), akiknek annak idején a rendszerváltás után át kellett állni más nyelvre, és oroszul kiválóan beszéltek (a nyelvérzékük tehát nem volt kifejezetten rossz), az angol középfokú C-t mégis évek után se tudták megcsinálni (többször elmentek vizsgázni, de nem mentek át).
Én egyébként hülyeségnek tartom ezt a feltételt, mert attól még lehet valaki jó mérnök vagy közgazdász vagy bármi, hogy nem tud jól semmilyen nyelven a magyart kivéve. Ez olyan, mintha kikötnék, hogy az ELTE nyelvszakosainak minimum kell egy BME-s fizika- vagy matekszigorlat ahhoz, hogy diplomát kapjanak. És ha nem tud letenni egy nyelvvizsgát, úszott az X éve, amit tanult az egyetemen. Ökörség.
Hát nézd. Én természettudományi karra járok, s nem egy olyan embert ismerek, aki kutatóként nagyon tehetséges, de a nyelvvérzéke siralmas, a nyelvtanulás meg kínszenvedés számára. Nem erre van beállítva az agyuk, nem a nyelvvizsga mutatja meg, hogy mire képesek. A szakmai nyelv meg eléggé más, mint a beszéltnyelv.Erre értettem a humánust. De természetesen ők is középfokúzzanak, s leginkább angolból.
Én ott csesztem el, hogy középsuliban rüheltem az angolt, akkor kellett volna letennem. Úgy gondoltam, még rengeteg időm van, hogy megtanuljam, a végén meg már kapkodtam. S szerintem sokan vannak így.
"Nem tudom, a barátnődnek mekkora a nyelvérzéke, de ha 1 év alatt kemény erőfeszítésbe telt neki az eszperantó, akkor elég halvány lehet."
Pancho gondolkozz mar kinek vannak kinjai a diplomahoz megszerezni a nyelvvizsgat, akinek NAGYON ROSSZ a nyelverzeke. Aki szuper nyelvzseni, annak nem problema, sot az ma mar visz 1-2 kozep C-t kozepiskolabol csak ugy azert az 1-2 pluszpontert leteszi 17 evesen, de nem is az ilyen szerencseseket erdekli, hogy hol milyen nyelvbol lehet legkonnyebben nyelvizsgazni.
Szoval, akinek rossz a nyelverzeke es kinszenvedes neki megtanulni barmilyen nyelvet, annak lehet hogy jo otlet 1 ev alatt eszperantobol lenyelvizsgazni. En speciel a finnet nagyon nem ajanlanam, mert nekem is szornyu szar nyelverzekem van es mindig is keserves kinokkal tanultam nyelveket, es hiaba elek finnorszagban 2 eve nemhiszem, hogy lekozepfokuznek, jo lehet, hogy egy alapfoku menne, dehogy a kozep nem az hotziher.
Viszont a felsooktatasi torveny annyit mond ki , hogy 1 db kozepfoku C nyelvizsgaval egyenerteku nyelvizsga nelkul senki nem kaphat diplomat.
DE ugye az egyetemek szabadon SZUKITHETIK MEG ezt a feltetelt, hisz egy az egyetem szabad kezet kap arra, hogy milyen felteteleknek felelteti meg a diakjait a diplomahoz, a tornyen csak ki mondja, hogy egy db kozep C minimum kell.
Sok egyetem szaktol fuggoen pl meghatarozza a NYELV-et amibol elfogad kozepfokut.
Pl az ELTE-n a programozo matematikus szakon , ahova jartam ha valaki vitt meg kozepiskolabol barmilyen nyelvbol C kozepfokut akkor oke annak elfogadtak nem kellett masik a diplomahoz. Viszont aki nem vitt kozepiskolabol nyelvizsgat annak CSAK az angol C kozepet fogadjak el a diplomahoz, mivelhogy az a szaknyelv es mondvan, ha ugyse tud meg semmilye nyelvet az egyetem elejen, akkor azt tanulja meg. De pl ez mar a tanarszakokra nem vonatkozik.
Szoval mielott valaki ugymond konnyunek mondot nyelveket elkezd tanulgatni eloszor is 100%-kig bizonyosodjon meg arrol, hogy az adott iskolanak adott szakan elfogadjak abbol a nyelvbol letett nyelvizsgat is , mert nagyot szivhat az ugyon!
Azonkivul a probaljon meg elmenni egy nyelviskolaba es beszelgessen hasonlo nyelverzekkel megaldott emberekkel arrol, hogy vajon mennyi ido alatt is lehet megtanulni a nyelvet. Lenyeges, hogy kalkulalja a dologba bele a sajat nyelverzeket, mert kulonbozoek vagyunk es az egyik embernek akar 3-4-5-szor (vagy meg tobbszor) annyi ido es erofeszites is kellhet ugyanannak a nyelvnek hasonlo szinten valo megtanulasahoz.
Es ha valakinek nagyon-nagyon szar a nyelverzeke, akkor meg elgondolkodtato, hogy esetleg eveket pocsekoljon olyan nyelvek megtanulasara, aminek soha az eletben nem veszi hasznat.
kutya3:
Ne biztasd őket hülyeségre.
Ezt a két nyelvet kevés energiaráfordítással meg lehet tanulni középfokú szinten (az összes szabály megtanulható pár hét alatt, aztán már csak szavakat kell tanulni meg olvasni/beszélni ezen a nyelven), a diploma birtokában meg már azt tanul, amit akar (e két nyelv mellett akár még egy angol is belefér, vagy az eszperantó pl. segíthet a spanyolban, fél Amerika azt beszéli, de inkább már 2/3).
Persze ha valakinek nem fontos, hogy időben megkapja a diplomáját, az az ő dolga.
mano6:
Nem tudom, a barátnődnek mekkora a nyelvérzéke, de ha 1 év alatt kemény erőfeszítésbe telt neki az eszperantó, akkor elég halvány lehet, az angolhoz hozzá se kezdjen (legalábbis nyelvvizsga reményében).
