" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha nem az egyetemiekkel játszod el, amit leírtam, akkor teheted ugyanezen forgatókönyv szerint mással is, a lényeg az lenne, hogy olyan legyen, aki rendelkezik kákinak való alannyal és van gyakorlata az oltásban. Amiért ezt ajánlottam, annak az oka az, hogy nem tartanám szerencsésnek, ha magad szereznéd be a ki tudja milyen fajta diospyrost (ha egyáltalán tényleg az lenne) és magad próbálkoznál az oltásával, vagy valaki olyan, aki most látott ilyet először.
Ha növényházat épitesz, érdemes lesüllyeszteni legalább 1 m-t a talajba, télen sokkal melegebb. Persze, ha a talajviz megengedi. Citrom, narancs, mangarin nálam a növényházon belül bele van ültetve a talajba, nagyszerüen fejlődnek. Talán tul jól is, évente 2x meg kell metszeni őket. Növényház boritásához meg legjobb a polikarbonát lemez, ugyanolyan jó fényáteresztő, mint az üveg, nem törik, és nagyszerü a hőszigetelése.
Igen, Letenyén lakom. Ezen a vidéken van síkság is és dombok is, mivel itt van a dombság déli pereme, ahol ráereszkedik a Mura folyó síkjára és a délre néző dombokról a Muraköz minden kis részletét látni lehet, a látóhatárt pedig egy hegylánc zárja, amelynek a legmagasabb csúcsa a Kékesnél valamivel magasabb Ivanscica. A föld színe itt nem annyira sötét, mint az ország belsejében lévő fekete talajok, inkább a terrakotta uralkodik itt is, mint amilyen a környéked amerikai földjeinek a színe. Persze itt is vannak a közelben fekete tőzeges és homokos talajok is. A szőlőhegyeken a talajminőség pedig gyakran két méterenként változik. Összességében elmondható, hogy rendkívül változatos vidék, óriási biodiverzitással.
A kezedben lévő fügék színét, alakját nézve, továbbra is az a meggyőződésem, hogy ez sokunk számára új fajta. Jozsó a fügeszakértő, a gyűjteményében rengeteg fajta van és bár nem egyszerű dolog a fajtabeazonosítás, lehet, hogy tudna rá valami okosat mondani. Én úgy gondolom, hogy ezzel a fajtával még nem találkoztam.
Látod ez az amit ugy irtam,hogy vettem,cseréltem különböző fügéket de mindegyikkel valami prücök volt és már egysincs meg és visszamentem a jó öreg fajtához amit itt e gy akkor idős/mint ma én/bácsi ajánlott.Ki tudja mit adtak el neked? Ha megveszed az alanyt akkor az valószinü dézsában lesz.Mikor lehullik a levél rolla akkor beteszed egy hüvös nem meleg de nem is fagyos helységbe/ez nállam pl.-ul a mosókonyha/és pasz.Utánna jön az oltás tavasszal amit majd levezényli aki olt.Ezután én egy évig az oltás után még dézsában babusgatom majd utánna teszem a végleges helyére a szabadba.De ezt nem mindenki igy csinálja. Hát a papaya az szerintem egy tipikus tropusi gyümölcs az avval járó macerával.Ha ez nincs akkor bizony elpusztul.Floridába el tudom képzelni de csak ugy,hogy ha minusz van akkor lefagy.Vannak olyan ugynevezett angolul:mountain papaya-ák amikaz Andokban a fensikokon termelnek de ez nem az mint egy Brazil papaya.Ebből inkább levet vagy zselét készitenek ill.-vepárolva fogyasztják.Viszont ezek jól birják a hidegebbet is.De gyanitom te nem erre gondolsz hanem a mézédes,illatos,lédusra. Bizony itthon is nagyon drága a khaki és a füge is,pedig.......erröl szoltak az elöző napokban a viták.
És milyen finomak.Fényképezkedés után leültünk a kis feleségemmel és mind befaltuk.Isteni volt és ,hogy milyen jó dolog ez az almával való érlelés.Isten áldja meg aki kitalálta.Esszembe jutott,hogy az aszalást is körbe kellene járni.
Én az oltóvessző felajánlásra azért gondoltam, hogy talán így lenne meg a garancia arra, hogy megfelelő alanyba kerüljön és az oltás szakszerűen legyen végrehajtva. Aki mindebben kezdő, könnyen bakit ejthet valamelyik mozzanatban és könnyen meghiúsulhat a terv.
Nem véletlen,hogy én a fügéről a félévem alatt nem is beszéltem.Ez valahogy ugy volt,hogy van,jó ha a feleségem valami sütihez akart akkor kiment leszedte,felhasználta pasz.Elötte mikor innen onnan vettem hoztam ilyen olyan fajtát avval mindig valami prücök volt.Nézd meg milyen törzse van.Az eddigi idö/enyhe fagy nagy nyomott nem hagyott rajta csak lasan potyog a levele.Többször probáltam azt is figyelni amit irnak,hogy hány termő hullám van stb.Aztán rájöttem,hogy ez ennél nem olyan szignifikált mert elkezdi a termést és erös fagyig mindig van.Nemmondom nyáron nagyobbak a gyümölcsök rajta és tök barna a külső burka.Most viszont kisebbek,keményebbek de jóizüekés ha egy kis fagy éri nem lotyad szét hanem kidermed és megesszük.Erre mondtam én a történelmi szelekciót.
Azért gondold meg még pár napja még hol tartottunk?Most meg már bizakodunk.Mindent visszaszivok amit általában mondtam a németekre.Mostmár a Bajorokra nem vonatkozik.Az 5 fok C-ban azért a Papaya még feldobja a talpát! Ha engem kérdezel,hogy hol szeretnék fajtanemesitő lenni én is Floridát választanám söt én még megprobálnám meggyözni a befektetőt,hogy Hawaii -ban van erre a legjobb feltétel./csak vic/Én az oltáshoz megvenném az alany növényt most,hogy tavaszig egy kicsit érezze magát othonosabban./meg te is körül tudnál nézni mi a helyzet az árudában.Mikor veszed mond el a szakembernek micélra kell/alanynak/mert nem biztos,hogy a legdrágább jó erre-akkor meg minek.És akkor már tudnád mondani,hogy milyen alanyra kellene az oltást csinálni annak akit becserkésznél,söt esetleg az árudás is tudna-esetleg-ajánlani valakit.Szép napot:József
Zsuzsa, ha elfogadod a tanácsomat, a következőképpen kellene eljárnod feketekáki-ügyben: Még most az ősz folyamán föl kéne keresned az egyetemet és megismerkedni az ottani botanikusokkal, kutatókkal. Elmondani nekik, hogy Téged különösen érdekel a Diospyros kaki. Erre ők el fogják mondani, hol tartanak kákiügyileg. Lehet, hogy azonnal érdekes dolgokat prezentálnak, aminek már gyakorlati hasznát is veheted. Aztán folytatva a diskurzust, "szó szót követ" alapon, mellékesen megemlíted, hogy lehetőséged van Európából(!), (nem kell pontosítani egyelőre, hogy Németországból) "talán sikerülne"(!) egy ilyen érdekes fajtáról egy szál oltóágat szerezned (ekkor előhúzod az innen származó kinyomtatott képet róla), és amennyiben érdekesnek találják, azt mondod nekik, hogy a megszerzett ágat oltásra felajánlod nekik, azzal a feltétellel, hogy egyetlen megeredt példányt kérsz vissza az oltványokból saját használatra, a többit felajánlod nekik. Ha nagyon törvénytisztelők és azt mondják, hogy "de hát Amerikába tilos növényi szaporítóanyagot külföldről importálni", akkor megköszönöd nekik a hasznos információt és ekkor lép majd életbe a megoldás 2-es számú változata, amit majd egy ilyen kimenetel esetére megírok.
Alakját, színét és érési idejét tekintve, ez számunkra egy eddig ismeretlen, új fügefajta. Ha a fagytűrése is olyan jó, ahogy írtad, akkor ez több, mint érdekfeszítő!
József! Azon a friss képen az a füge az most érik? Megtennéd, hogy kettéveszel párat, és lefotózod nekünk? De akár postán fel is adhatnál párat belőle :))
Jó sok mindent vetettél fel.Válaszolok tapasztalataim alapján,ha kihagynék valamit csak kérdezz vissza.Tehát azt mondod,hogy a ház mögött lenne.Az Nyugati vagy milyen oldal/nap járása miatt/Nállam a tájolása olyan,hogy déli és nyugati igy egész nap segit a Napocska.Nállam igy fütés nélkül soha nincs 5 Celsius fok alatt.Fagyról szó sincs mert akkor minek lenne.Az extrém idő miatt rakattam bele 3teljesitményfokozatu fütés lehetőséget.Soha nem kellett bekapcsolni,már csak arra használom,hogy mint egy álványra ráteszem a cserepeket.Egyébként nállam a déli rész a lépcsöházra/fütött/nyitható ablakkal,a nyugati rész a nappali folytatása/régen nyitott terasz volt/és a nappali ajtói nyithatóak rá.Ennyit a Télről de ne feled Nyáron ennek a forditott helyzete áll elő mert ha a szellőzés nem megoldott akkor akár 50 celsius is lehet!Ennek módja fajtája attól függ mennyi pénzed van rá.Nállam egyszerübb mert nyáron mindent a kertbe hordok ki.Irtad,hogy az ablakok miből lesznek,az én üvegablakjaim sem simák hanem dupla hőszigeteltek. Az,hogy a citrus a talajba,jól hangzik de gondolj arra milyen egy talajba ültetett citrusmérete-a helyhez képest hatalmas.A padozatnak is olyannak kell lenni,hogy a fagy ne támadhason.Nállam ez ugy van hogy a fal 60cm.-es alapozással bir igy már a fagyzona alatt van.Ez fontos akkor is ha cserepeid vannak pláne ha talajba ülteted a növényt.Ha jól értettem az oltásho keresel alanyt.Az szerintem ott minden faiskolában kaphato Diospiros virginia vagy Diospyros lotus.Ha már megvan az oltóág/kuro Geki/ ezt az egyetemen vagy valamej arborétum üvegházánál biztos találsz valakit.Itthon rügyfakadás elött kora tavasszal lehet oltani és egész vegetáció alatt szemezni.
Tudom,hogy nem kell mindig mohonak lenni.De amit a PS.-ben irt a nagyon kedves Ernst Lill Úr a South Korea-i Blue kakiról/Muhack/az is megérne egy kis kutatást,kérdezöcsködést,nem?
Az általam tegnap leírt vidék néhány arca, különböző évszakokban
