ez igaz .. abban a kiegészítésben, hogy ez gondolkodás mód, nem pedig az a tény hogy a világgal csetelek.. aki rajtad keresztül kommunikál.. / világ az nincsen.. mink vagyunk .. mi teremtünk -egymásnak-magunknak ... / tudatosság-összetettség/
ha ezeket technikáknak, gondolod .. tapasztaltjaid alapján, messze jársz a tudatosságtól. Az akarat - élménye tartja fogva szellemed szabadságát.
/lévén tudtosságterén nincsen*egykedvűség*, semiféle folyamra nem jellemző az állandóság*. az *akarat-ösztön=tévesegó=beazonosulás=szerep* ami állandóságot képes cselekedni./
... csak a boldogság gyakorlója képes kiirtani a boldogtalanságot.
MINDEN ÖSSZEFÜGG
Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet.
„Az eddigi legmerészebb vállalkozás… egyedi teljesítmény egy rendkívül tehetséges és nagyratörő író tollából.” – Matt Thorne, Independent on Sunday
„David Mitchell egy hullámvasútra csábítja olvasóit, akik először vonakodva szállnak fel, de miután belevágtak a kalandba, nem akarják, hogy véget érjen az út. Velem legalábbis ez történt.” – A.S. Byatt, Guardian
„A jövőbe látás, az elmélkedés és a szórakoztatás ragyogó, elégikus egyvelege.” – Neel Mukherjee, The Times
„A mód, ahogy Mitchell a Felhőatlasz történetét elmeséli, valósággal rabul ejtett.” – Lawrence Norfolk,
az nem semmi, hogy itt egy éved van jelölve, és úgy értem minden szavad, mintha én írnám.
valóban megláttam a karma szó helyét, - pontosan ott ... amikor kiválasztod az okot, és létrejön az okság az ami jár ... más nem lehet ezért azonnak felíródik mint a karma "itt-és-most" gyöngyszemeinek egyike ....
Ez a kulcs a felelősséfvállalás felé. Ott állsz abba az okságba - esetleg nyakig a szarba - mit mondhatsz mást. Ime ez jár nekem ... persze nem a szar a fontos, de arany is lehetne és az sokkal veszélyesebb.
Egy idő után nagyon kívánatos a kudarc.
Ez fabtasztikus: "Mert megvizsgáltam és annak ismertem fel."
Egyedül lenni akkor fogadható el, ha nem vagy magányos.
"Most kel fel a nap,..." ...na ugye, hogy ugye.
Ha pedig az éntelenség rémít, akkor mondok most valamit: ha leteszed az én-t, ... minden leszel. Vedd észre, mikor felkel a Nap.
.......hizi kirakom ide ami belül zajlik. Az egyik legnagyobb áttörésem az volt mikor félre tudtam rakni az egóm. És ez nem dícsérgetés hatására történt, hanem megmondták az őszintét,.....összeomlás volt,... de beláttam az igazság tartamát, és léptem.
Azt gondolom, amit el tudok képzelni az nem valóságos, pl. az egó. Amit meg nem tudok elképzelni Az a valóság.
Nekem a menedék a csendes elme,...nincs benne mozgás.
nem valahonan -valohává, sem valamikortól valameddig, sem pedig valahogya, hiszen azt a meder állapota befolyásolja.. A létfolyam, a folyam felismerő részérőli folytonosság élménye biztosítja.
/ buddha tours /*********
menedék vétel/jegyvásárlás/=menekülti státusz /
lehetőség fejlődni/ létre nem kötelezve senkit, ám a fejlődés lehetőségét fenntartva./tanulj szakmát hogy a hasznosság=helyes cselekedet* /* kémia-fizika helyes ismerete alapján/örömével töltekezve .. oka fogyjon a menni végyásodnak./menedék vétel a fejlődésben=evolúció
"Félelmetes mikor felismeri az ember hogy egyedül van, mint ahogy az éntelenség is félelmet keltett. Menekülnék valahova, vagy valamibe kapaszkodnék,....lekötni az agyam valami mással,....el innen a fórumról, de nem lehet elfutni elbújni sehova önmagam elöl.
Mit tehetek?"
Az őszinteség mindig indítja bennem az együttérzés és jóakarat érzéseit....milyen csodagyógyszer ez,
anno ezeket a meditációkat használtam úgymond menedéket vettem a régmúlt mestereinek tanításaiban: és mindig működtek.....
Rövid meghatározásuk Kedvesség: jóindulat, mások boldogságának kívánása, ellentéte a harag Együttérzés: törődés, mások szenvedéstől való megszabadulásának kívánása, ellentéte a kegyetlenség Örvendezés: elismerés, mások boldogsága felett érzett öröm, ellentéte az irigység Egykedvűség: pártatlanság, barátok és ellenségek egyenlőként kezelése, ellentéte az aggodalom
"Mindamellett az ösvényt magát is el kell bizony, engedni, mint ahogy a csónakot is elengeded, ha már átértél a túlpartra. Ki kell szállnod, ha egyszer megérkeztél. A teljes megvalósításnál el kell, hogy engedd a buddhizmust. A spirituális ösvény egy átmeneti megoldás, egy placebo, amit addig kell csak használni, amíg meg nem értetted az ürességet"
Végigolvasva a posztjaidat azt kell mondjam hogy igaz. Mert megvizsgáltam és annak ismertem fel.
Tényleg a tisztelet nem megfelelő, mert se le, se fel nem nézek senkire. Mikor ezt írtam hizinek: tisztellek, megjelent az ismerős szorító érzés mellkas, gyomor tájékán, ami biztos jele nálam az együrrérzésnek,....a test nem hazudott, csak a száj.
Ez a posztom félrement.
"Mindenki azt kapja ami jár"......erre a posztra akartam írni ezt: .....ez a karma.
Félelmetes mikor felismeri az ember hogy egyedül van, mint ahogy az éntelenség is félelmet keltett. Menekülnék valahova, vagy valamibe kapaszkodnék,....lekötni az agyam valami mással,....el innen a fórumról, de nem lehet elfutni elbújni sehova önmagam elöl.
Mit tehetek?
Most kel fel a nap,...nyugodt, csendes, tökéletes a világ...menedéket veszek,.....micsoda megkönnyebbülés!....
az nem a karma amire azt írtad "ez a karma" ... lásd a hivskozott 174179. posztot.
Szépen írd le mi az ami a 174179. posztban áll.
Erre gondoltam: "Mit gondolsz Szubbhuti, egy szent ember mondhatja e magában: elértem a tökéletes végső megvilágosodást?
Nincs semmilyen alapelv amit megvilágosodának hívhatnánk. Szavakkal mem lehet kifejezni, szavak átal felfoghatatlan. Nem állíthatom róla hogy van, és azt sem hogy nincs . A valódi erény túlnő a meghatározásokon, ezért amit Buddha tanításának hívnak az nem Buddha tanítása."
Renben van, értem a kifogást, de azt is, hogy miért különbözik a viszonyunk a kijelentésemhez.
Van egy állításod a posztodban? "Szóval. Senkinek nem jár semmi. Nincs predesztináció. Okság az ami van."
Nos ez tökéletes megfogalmazás.
Aztán a következő tökéletesen ellentmond ennek: "Mindenki azt kapja amiért megdolgozok. Vagy írhatom úgy is. Ahogy viszonyulunk a világhoz, a világ is akként viszonyul hozzánk. Vagy, "ki mint vet, úgy arat". Meg hasonlók."
Túl van értékelve az én-tudat.
Ugyanis van egy másik különvéleményem.
Nem tudhatjuk, mi a helyes és mi a helytelen. Azonban törekedhetünk a megfelelőre. Ebből jön a szándék mnősége.
Ezzel el is dől, hogy mi az ami jár.
Figyu. Építjük a jövöt, van aki öl, van aki nem, és csupa jószándék vezeti. A jövőre azonban csak mint hatások, okok, reeakciók jelentenek bármit, de azt nagyon.
De nincs itt a jövő. Nem tudod a hatás minőségét.
A Buddha meg azt mondja a szándék minősége számít.
Valójában nem tudod milyen következmények - okságok - várhatók.
Pedig pontosan az amit te okoztál, amiért felelős vagy.
Ezért van valami ami jár. Ezt aztán meg is fogod kapni.
Itt nincs duma. A feltételekkel és a törvényekkel nem lehet társalogni. Istennel nem lehet sakkozni. mert nem sakkozik.
Szóval van úgy hogy az ölés többet ér, mint bármennyi jó szándék.
mondok egy példát neked: Adolf Hitler ellen több mint negyven merényletkísérletet ismerünk. Vajon nem lett volna jobb, ha már az első sikerül?
