" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sziasztok! Valakinek van már tapasztalata a következő növényekkel kapcsolatban? Hiába kerestem, csak a treemailen találtam az egyikkel kapcsolatban minimális leírást. A növénykék pedig az óriástermésű som és a japán som lenne. Miben különböznek vajon a sima somtól?
Pár nap múlva december, lassan itt a kiviszüret ideje.:)))) Vagy olyan bőség van már belőle nálunk, hogy ez már senkinek sem kell? :)))) Itt tökölünk azzal, hogy elhitessük a jónéppel, hogy lehet ám kivit termeszteni Magyarországon, miközben már a villanyoszlopok is azzal vannak tele!?:))))
Jó ötlet a kertben dekorációs célú kivitermesztéshez. Szakmai kérdés: miért differenciálódhattak ilyen bőséggel virágrügyes vegyesrügyek a spirális indán?
Ez a hőtérkép pedig jól mutatja, hogy hol milyen jellegű terepen van a mérőállomás. Most is, mint legtöbbször a leglátványosabb a dombtetőn mérő Pécs (mint országos legmagasabb érték) és a közelében egy völgyben mérő Bátaapáti (mint országos legalacsonyabb érték) kontrasztja.
Megmondom őszintén, hogy minden egyes tél előtt sokat imádkozom, mert rettegek egy ilyen bekövetkeztétől. Annyira szabályozatlannak tűnik az időjárás menete, hogy minden elképzelhetőnek látszik. Ha valamennyi szabályosságot legalább mutatna, akkor ezt a nagyon meleg novembert rossz előjelként kéne értelmeznünk. Évtizedekkel ezelőtt azt figyeltem meg, hogy az enyhe teleket általában egy novemberi "előtél" szokta bevezetni elég alacsony hőmérsékletekkel, havazással. Aztán utána megenyhült és a tél "elfelejtett" visszatérni. Ugyanakkor a karácsonyig kitartó enyheséget gyakran követte igen szigorú január.
1985-re az olaszok is jól emlékeznek, gyakran emlegetik is. Hatalmas károk keletkeztek. Nem csak a mediterrán növények, de teljes szőlőültetvények is kifagytak. Firenzében -23 fokot mértek. "Kő kövön" nem maradt. Genovában a földben lefagyott a városi ivóvízhálózat. A parti sávban befagyott a tenger. Érdekes módon az északi tartományok közül viszonylag legjobban Friuli (Trieszt és Udine környéke) jött ki belőle azzal, hogy egy pillanatra sem állt le a bóra, ezért a hőmérséklet nem ment -15 - -18 fok alá. Emilia-Romagna az Appenninek innenső, Toscana pedig a túlsó oldalán iszonyatos károkat szenvedett.
Hát én spec tartok ettől a nagyon jó időtől.Nehogy megigyuk a levét.Azért az nem lenne egészséges,hogy a tél nagyon elcsúszna/ én a kis barackokon olyan rügykezdeményeket láttam,ami nagyon nem kellene még,ha bedurvul az idő az biztos elvinné ezeket/
Hát, az a '85-ös tél nem volt semmi. Az udvarban 3 öreg diófánk fagyott el teljesen, érdekes módon az akkor még fiatal atlaszcédrusaim, japánsom stb. tulélték, a ciprus nem. A kanizsai mérőállomás völgyében védtem akkor a hazát, a met. állomástól ugy 3 km-re, ablakban mértünk -28-at.
Köszönöm.Ha a párod erre jár,összefuthatunk valahol. De akár postán is küldheted ,utánvétellel.Nagyon szeretnék egyet,de csak akkor,ha ez már más "kategóriájú "mint a Pillangófa!!
Nagyon örülnék ha igazad lenne. Én 3o éve kertészkedem akkor még nem voltak kiültetve mediterrán növényeim. 1984-85 telén -24,5 fok volt.Akkor a magyalok,balkáni babérmegyek is károsodtak. A régi kertészek szerint 15-2o évenként van egy hideg tél és 3o-4o évenként egy renkivüli hideg tél.20 század leghidegebb tele 1928-ban volt -34 fok volt. Remélem többet nem következik be?
Köszönöm mindenkinek a segítséget a kínai leanderrel és az uborkafélével kapcsolatban. Megnéztem, és szinte biztosan kiwano, bár még nem vágtam ketté, mert nem elég sárga. Ha sor kerül rá, újra fotózok, és most már igazán kíváncsi vagyok az ízére is!
