" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezt a verset én már hallottam valamikor, valahol, de ismételten is elgondolkoztató, különösen az, hogy az összes lényegében a "megy" igével rokonértelmű, mégis mindegyik különbözik és többnyire azonnal érezzük a köztük lévő árnyalatnyi különbséget.
További érdekesség, hogy az USA-ban foglalkoznak még azzal is, hogy ezt a virginiai kákit keresztezik az ázsiaival, ez elsősorban a nagyon északi és nagyon kontinentális államokban fontos, mivel ez a virginiai állítólag -30 C, azaz -22 F körüli hőmérsékletet is kibír, míg a "sima" káki azért különösen fiatalabb korában a szőlőhöz hasonlítható fagyérzékenység tekintetében. Így a hibrid gyümölcse valamivel nagyobb lesz és a téltűrés is javul.
Ez a képekből is ítélve egészen bizonyosan Diospyros virginiana. A keleti parton őshonos, annak ellenére, hogy formára is nagyon hasonló, csak nagyobb gyümölcsű rokona, a káki (Diospyros kaki) ázsiai származású. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a bennünket érdeklő, újnak számító gyümölcsök közül jónéhány éppen felétek őshonos. A pawpaw/asimina is pár órányi autóútra az óceántól már őshonos, a fagytűrőbb citrushibridekkel pedig éppen az amerikaiak foglalkoznak leginkább. Ez a virginiai káki használatos egyébként a káki alanynövényének is, erre oltják rá. Ültetésekor azt kell mérlegelned, hogy mennyi helyet szánsz neki a kertben és hogy szeretnéd-e később átoltani nemes kákival, vagy szeretnél ebből is egy fát. A másik fajú káki hasonló ízű, csak lényegesen nagyobb gyümölcsű.
Hát ez szellemes vicc! Milyen érdekes, hogy két, Magyarországon termesztésre nagyon is érdemes növénynek is ilyen furcsa, problémás nevei vannak. Bár legalább a pawpaw nevét SZERENCSÉRE :))) nem az eredeti kiejtést legjobban megközelítő módon ejtik nálunk többnyire. Szerintem kezelhető név a paupau, vagy papau is, mert: 1. valahogy magyarosítva van, 2. egyedi, új név egy új gyümölcsre, nem valamilyen banán, szilva, füge, datolya, vagy alma (lásd: datolyaszilva, indianai banán, cukoralma, kínai datolya, stb., vagy akár az angol pineapple) Amikor először hallottam az asimináról "indianai banán" néven, akkor legelőször logikusnak tűnő módon "indiai banán"-ként olvastam félre, aztán a leírást elolvasva már rájöttem, hogy egy lombhullató fáról van szó, azonban valahogy ez a név valami bizalmatlanságot keltett bennem, talán azért, mert az ilyen más gyümölcsökre hajazó, félrevezető neveket gyakran marketingfogásból adnak valójában nem túl piacos növényeknek, így ebből nem tudhattam, hogy ez egy milyen csodálatos gyümölcs. 3. nincs kellemetlen asszociációja, véleményem szerint itt megengedhető a téves kiejtés, ahogy a magyarba átkerült a "tröszt", vagy ugyanúgy hibás kiejtéssel (és hibás jelentéssel is) a "retikül" a franciából. Ha a "paupau"-ból az első 'u' kiesik, akkor még barátságosabb is talán a magyar fülnek. Mindemellett persze a legkevésbé vitatható elnevezés a tudományos név magyarítása. Az "azimina" szó használatával viszont nem lehetne tudni, hogy ezalatt csak az asimina trilobát értjük, mert van a nemzetségnek néhány más faja is, bár ezek nem túl jelentősek.
Szeretném megkérdezni, hogy hogy áll ez a Kuro Gaki-kék káki beszerzési ügy? Nem akarok belekotyogni, de szerintem mindenképpen el kellene érni, hogy Magyarországra is jusson belőle oltóág, mert Németországból semmilyen akadálya nincs, hogy idejusson, olyan, mintha belföldről küldenék és itthon már nagyon sokan tudnának belőle oltani. Pl. Ninoék Fityeházon egész ültetvénnyel rendelkeznek már alanyokból is és hozzáértők, pár év alatt el is tudnák terjeszteni akár ezt a fajtát. Milyen szép is lenne, ha a nagyon jó tulajdonságú Costata mellett lenne egy újabb érdekes, értékes fajtánk! Így a fajták számában lassan legyőznénk más országokat... Azért érdeklődöm, mert nem tudom, hogy áll az ügy jelenleg. A Wiki Tu fajtájú fidzsoa is nagyon érdekelne már engem évek óta. Ha jól értettem, akkor valami spanyol már kunyerált az új-zélandiaktól, így ha szükséges, írhatok spanyolul neki ezügyben, aztán ha sikerrel járunk, akkor majd valahogy megosztozunk.
Kedves Józsefh2!
Még egy olyan kérdésem-kérésem is lenne, hogy sikerült-e arról a szép kiviről, amiről már szó volt, néhány vastagabb ágat is megszedned? Az én régi porzós kivijeim egyik ágára szívesen oltanék belőle, ha lehet róla szó.
Latin névvel biztosabb lenne, de sztem az óriástermésü s. a husos som egy kiszelektált változata, aminek nagyobb termései vannak. Hibája, hogy az ize nem olyan jó. Japán somnak az Aucuba japonicát szokták hivni, egy tarka levelü örökzöld diszcserje, nem gyümölcstermő.
A túlélési esélyeit talán az előző hozzászólásom érzékelteti. Városi hőkoszban, vagy jó fagylefolyású dombon az utolsó három telet túlélhette volna, de nem tudhatjuk, milyen lesz az előttünk álló.
Úgy emlékszem Leccino és Nostrana di Brisighella, azaz leccei és brisighellai miénk v. hazai (mármint a brisighellaiaké). Az olajfa másképp reagál a hidegre, mint a lombhullató növények. Amíg a lombhullatók csak akkor károsodnak, ha a hőmérséklet egy kritikus érték alá süllyed, a téli vegetációra berendezkedett olajfa akkor is károsodhat (akár el is pusztulhat) ha a hőmérséklet abszolút értelemben nem ér el túlzottan alacsony mélypontot de a negatív hőmérséklet hosszan tartó, különösen, ha a talaj is átfagy. Ezért itt nehéz is egy olyan határértéket meghatározni, mint például a füge esetében.
Ninótól való.A fajtáját elfelejtettem megkérdezni.(Talán most megírja) Viszont őt ismerve valószínűleg egy hideg tűrőbb fajta lehet. Úgy emlékszem, nekem -8 C-ot mondott,amit még elvisel.
Az Olívák kezdeti takarása.A tövüknél fel lett kupacolva a föld.Igy a ráfolyó csapadék nem áztatja úgy el a tövét,hanem lefolyik.A töve körbe lett véve dróthálóval összefogott levelekkel. Ha nagy lesz a hideg, a vízcsövek elfagyása ellen kitalált szivacsos csövet húzok rá a törzsére.A lombozat takarás nélkül ,talán túléli a hideget. Vélemény?
Nem is tudtam hogy megvetted,de ettől független vár rád egy pár érdekes mag és növény is ,már a héten nem adom fel mert hétvégén csak kóvályog a postán.
Biztosan többen hallottatok az USA-ban kifejlesztett minden esszenciális nyomelem és vitaminszükségletet biztosító Vemma nevű gyümölcslé-koncentrátumról. Mást ne is mondjak róla a fő összetevői a kiwi és a mangosteen. :)
Nem egy olcsó történet, de időnként a gyerkőcöknek tél-időben be szoktunk rá ruházni. Mivel "betegség" mint olyan nem létezik, ill. nem lenne szabad léteznie, ha a szervezetünk hozzájutna a szükséges vitamikohoz és nyomelemekhez. Miután a földek ki vannak merítve, a termények, gyümölcsök stb. töredékét tartalmazzák a biológiailag fontos összetevőknek, mint 100 évvel ezelőtt például. Csakis a hiányok miatt alakulnak ki a megbetegedések.
Ha napi fél kiló kiwit és még egy kiló egyéb friss gyümölcsöt írtál volna az lenne a legcélravezetőbb. :)
Jók bizonyos fokig a mesterséges táplálék és vitaminkiegészítők, de az anyatermészetben keletkezett, és kémiailag is "tiszta" eredetieket egyik sem múlja felül hatásfokban és biológiai értékben.
Örülök,hogy ki merted próbálni.Főleg,hogy neked is ízlett. A közös érdeklődési kőrnek köszönhetően olyanok vagyunk mint egy nagy család akik távol vannak egymástól,ritkán találkoznak.de ettől függetlenül kedvelik egymást. Azért írtam a receptet is mert tényleg finom, érdekes étel.
Saját immunerősítő szokásom, ez folyamatosan egész évben: -multivitamin+zöldség, gyümölcs -2X250mg c-vitamin, ha érzem h. nincs minden rendben akkor 3X500mg -3X1 kk virágpor mézzel bevéve itt ugyancsak ha érzem h. valami kerülget a sima mézet felcserélem propoliszos mézre -napi 1 probiotikus joghurt -probiotikumok, nekem a dr.Chen-es probiotikum forte vált be, inulint is tartalmaz ami a jótékony baktériumok eledele, no meg nem horror összegű, 2600Ft 1-2havi adag
Szeretném felhivni mindenki figyelmét ebben az infulenzás időszakban a nyers gyümölcs és zöldségfogyasztás fontosságára .Az ENZIMEK és vitaminok pótlása érdekében ,melyekre a szervezetnek nagy szüksége van a virusok kivédéséhez ,a propolisz és a fokhagyma is köztudottan virusölő hatásu .
Most találtam két számomra újfajta jujubát a Treemailon, no persze hogy jó lenne belőle, csak a már említett helyhiány meg hát persze annyi sok fajtával sem tud mit kezdeni az ember, ezért is gondoltam a dézsás nevelésre, aztán amelyik beválik, megy ki a végleges kerti helyére.
Egyébként már annyi egzotikus gyümölcstermőm kezd lenni, hogy komolyan elgondolkodtam, a dézsás tartáson, aztán amelyik nem jön be annyira, azt elajándékozom, vagy leselejtezem majdan ha odakerül a sor.
