" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azért ezek az elméletek eléggé bizonytalanok és valójában még az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) tudósai is vajmi keveset tudnak ezekről a folyamatokról, nem hogy még a jövőbeli tendenciákról, a rengeteg felmérhetetlen pozitív és negatív visszacsatolási folyamatokról, stb. Az mindenesetre megfigyelhető, hogy szörnyen át van politizálva a kérdés. Régebben többször kifejtettem a véleményemet, hogy az erősen túlzó jóslatok kapóra jönnek az ebben üzletet látó nagyvállalatoknak, szervezeteknek, meg hogy arra is jó az elmélet, hogy valóban égető és teljesen egyértelmű katasztrófákról eltereljék a figyelmet, akár egyszerűen kényelemből, vagy mert eretnek dolog kimondani, hogy elsősorban a túlnépesedés miatt nem lesz elég élelem a bolygó nagyobbik részén. Az álláspontomat valamivel bővebben leírtam a 8945. számú hozzászólásban.
A leírtakból azért sejthető, hogy meszes biztosan nem lehet a talaj. A talajkémhatás-térkép szerint is enyhén savanyú talajod lehet (már amennyire a térkép megbízható). Grániton nem nagyon képződhet magas mésztartalmú talaj. Ez számos növénynek kedvező, de néhány gyümölcstermőnek, pl. mandulának nem kifejezetten. Néhány erősen savanyú talajt kívánó növénynek (pl. rhododendron, áfonya) pedig még mindig nem eléggé savanyú. Én egy pH mérő kis műszert szereztem be, amiről nem tudom, hogy mennyire mérvadó, de csodák csodájára a sokadik mérés is azt mutatta, hogy 6-7 közötti nálunk a pH, pedig én több jel alapján azt hittem, hogy meszes. Lehet, hogy nálad is meg kéne próbálkozni az őszibarack alanyra szemzett őszibarack oltványokkal. Elképzelhető, hogy nálam is azért szenvednek, meg kéregrákosak az őszibarackok, mert ez a (műszer szerint) enyhén savas-semleges talaj már nem az igazi a mandula alanynak. Érdekes módon a mandulafa viszonylag jól érzi magát, csak a virágmoníliától szenved. Sajnos Magyarországon a korábban már leírt sematizmus miatt csak mandulaalanyon kaphatók őszibarack oltványok, pedig mennyire egyszerű és logikusan belátható dolog, hogy a savanyú talajon úgy lehet őszibarakot termeszteni, ha barack alanyon van és mandulát is lehetne, ha az alkalmazott módszert egyszerűen logikailag megfordítva, őszibarack alanyra szemeznék a mandulát!
Reméljük. Azért én legjobban egy 2007-est másoló télnek örülnék, természetesen kivéve belőle az Alföldön pusztító május 2.-i fagyot és az aszályos tavaszt.
Az a problémám a mostani időjárással, h. egyre inkább ugy néz ki, marad az enyhe idő egészen karácsonyig. Akkor pedig az szokott lenni, h. kb. 1 hét hideg után ujra enyhül, majd január-febr. fordulóján jön meg a tél, és a márciust meg elfelejthetjük, mint tavaszi hónapot. Áprilisban meg egy hét alatt lezajlik a tavasz, és nyári hőmérsékletek lesznek.
Sejtem, miről beszélsz. Igen, létezik egy olyan nem alaptalan elmélet, amely szerint a mostani átmeneti melegedést egy gyors, ellentétes irányú változás követi, az óceáni áramlatok gyengülése, illetve megszűnése következtében. Az a bizonyos "öv", amiről beszéltek (gondolom 'belt'-et emlegettek), magyarban a meghajtószíj, vagy szállítószalag szavakkal lenne értelmezhető. Arról van szó ugyanis, hogy a déli szélességekről a felszíni rétegekben északi szélességek felé melegebb vizet szállító óceáni áramlatok "meghajtómotorja" gyengül le a sarki jég olvadása következtében. Ez a bizonyos "szíj" úgy alakul ki és kerül mozgásba, hogy a sarkvidéken képződő jég kristályaiba az óceán vízének a sója nem épül be, ennélfogva a környezetében töményebb sókoncentráció keletkezik és ez a sűrűbb hideg víz folyamatosan mélyebb rétegekbe süllyed, alul, déli irányba indulva egy mélységi hidegáramlatot alakít ki. Ennek a helyére tódul a felszínen a déli szélességekről érkező melegebb víz, ami aztán lehűlve, részben (évszakosan is) megfagyva, majd a fennmaradó só magas koncentrációja újabb nehéz vizet képezve fönntartja a folyamatot, miközben az egész rendszer egy olyan hatalmas meghajtószíjhoz hasonlítható, amely két, vízszintes tengelyen forgó tárcsát köt össze, illetve tart mozgásban. Nos, azzal, hogy a sarki jég nagy tömege olvadásnak indul, a sókoncentráció jelentősen hígul, ezzel a süllyedő tömeg csökken, azaz, a "motor gyengül", az egész mechanizmus erőtlenebbé válik, sőt szélsőséges esetben leáll. Innen kezdve már csak azt kell modellezni, hogy ennek milyen kihatásai lehetnek. Az ilyen modellek vetítik előre azokat a víziókat, amelyekről ebben a műsorban beszélhettek.
Az eredetileg az amerikaiak által szerkesztett USDA (United States Department of Agriculture),vagy másnéven "Plant hardiness" térképek alapkoncepciója helyes, azzal, hogy a legalacsonyabb téli hőmérsékletekre alapoz. De csak az alapkoncepció helyes. Az viszont, hogy zónákat határoz meg, arról árulkodik, hogy a megalkotói nincsenek tisztában a mikroklímatényezők meghatározó szerepével és azt sem tudják, hogy azok sokszor sokkal nagyobb súllyal esnek latba, mint a feltételezett térségi makroklíma. Azért mondom, hogy az is legtöbbször csak feltételezett, mivel ha a meghatározásához felhasznált adatok véletlenül túlzottan atipikus állomásokról származnak, az egész térség besorolása eleve hibás. A hatalmas mértékben változatos helyi tényezőkről pedig tudomást sem vesz.
Ha beválna az Amerika keleti partvidékére vonatkozó prognózis, akkor az Európa számára igen előnyös időjárást eredményezne. Az óceán két partját úgy kell elképzelni téli időszakban, mint a mérleg két serpenyőjét. Minél lejjebb van az egyik, annál följebb a másik. Persze ez egy kicsit leegyszerűsítő, sematizáló "szabály", de gyakran beválik.
Pedig lesz Neked is citrusod, mivel a Poncirus hidegtűrése szinte korlátlannak mondható. Egy másod-harmadéves kis növény lehet az, amelyiknek a képét ma tettem fel. Kezdetben a Tied is így fog kinézni. Ami pedig a tél jellegét és kártételét illeti, a 2001 decemberét jellemző időjárási viszonyokat nyilvánvalóan nem élhetné túl sem az olajfa, sem az oleander valószínűleg jó fagylefolyáson, vagy hőszigeten sem (legfeljebb nagyon a belvárosban teljesen "befalazott" helyen), a füge viszont nem károsodna ilyen helyeken, túlélne a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), de a Poncirus akár rosszabb mikroklímán is.
A tél okozta pánikrohamokat úgy tudjuk megelőzni, ha felidézzük a múlt teleinek valamelyik nagyon hideg időszakát és hozzárendeljük a növényeink által akkor elszenvedett károkat. Találtam egy elemzést 2001. decemberéről és elmondhatom, hogy a 2001-2002-es telet a hegyen a növények hajszálgörbület nélkül vészelték át. Nem véletlenül emlegetjük a 2003-as, 2005-ös és 2006-os évet sokkal gyakrabban és 2001-ről említést sem teszünk, pedig:
Az egész hónapot tartós hideg jellemezte (1. ábra). Éjszakánként folyamatosan fagypont alatti hőmérsékleti minimumokkal (kivéve december 30-át, amikor átmeneti rövid enyhülés közvetkezett be). December közepén (14-étől 18-áig) hazánk északkeleti vidékén öt napon át tartott a -20 fok alatti zord idő. Ilyen hosszú sorozatra 1961 óta nem volt példa. Van még egy különlegessége 2001 decemberének: az egyes meteorológiai állomások adatsorát elemezve megállapíthatjuk, hogy december 9-étől 25-áig mindössze négy olyan nap volt (11-e, 12-e, 22-e és 23-a), amikor valahol az országban nem dőlt meg a helyi hidegrekord. Néhány példa: Győrben 9-én és 10-én, Kékestetőn és Szécsényben 13-án dőlt meg a saját hidegrekord. A következő nap, 14-én Szécsény, Kalocsa, Szentkirályszabadja, 15-én Szécsény, Paks, Baja, Kalocsa, Szombathely, Sümeg, Szeged napi rekordja dőlt meg. Az Orosházán mért -26,1 fokos hőmérsékleti mimimum megdöntötte a december 25-ei, 1902-ben beállított országos rekordot is
A hidegpárnás anticiklon idején pedig Zsuzsa kárára leszünk kénytelenek drukkolni, alig várva, hogy egy Amerika keleti partvidékére lezúduló sarki légtömeg olyan markáns ciklongenezist váltson ki az óceán fölött, ami Európába meghozza az enyhülést.
A talaj kémhatása nem ismert, de be fogom vizsgáltatni nemsokára. Az biztos, hogy nem lúgos, csak azt nem tudom pontosan milyen PH tartományba esik, ez engem is érdekel. A gránit talapzat miatt itt nincs mészköves-lúgos beütés. A felső talajréteg agyagos-humuszos-homokos (szilikátos) összetételű.
Kb. 50 fát vettünk nemrég a hagyományos gyümölcsfákból Érd-Elvira major (Gyümölcskutató Intézet) telephelyén. Itt árban is kedvezőek 900/1000 Ft/tő és vírusmentesek.
Beszereztem azt a franciák által 800 m körüli tengerszint feletti magasságig ültetett nagyon jó hidegtűrésű olajfafélét. Olea europea 'Aglandaou'. Meglátjuk itt hogyan muzsikál majd...:)
Ha egyszer eljutok végre Zalába Ninóékhoz majd egyeztetek velük, hogy pótkocsissal vagy csak simán futóval menjünk...:))))
Engem is nyugtalanít, hogy túl korán kezdődött ez a nyugati áramlásos időszak. Egyelőre még ismétlődnek a kéthetes periódusok "elakadt a tű a lemezen" módon, de tudjuk, hogy ha egyszer leáll, akkor ugyanúgy vége egy jó időre, mint most a hidegnek. Ha éppen a legrövidebb nappalú, leginkább téli időszakban blokkolódnak majd az atlanti ciklonok, akkor szélsőséges hidegek is kialakulhatnak. Reméljük, hogy ez a tél is ugyanarra a kaptafára készül, mint az utolsók, azaz egy december végi hidegbetörést egy hidegpárnás, ködfelhős anticiklon követ, még mielőtt túl mélyre szállnának a hőmérsékletek, majd abból egy újabb nyugati áramlással visszaenyhülve kisiklunk a tavasz partjaira.
Köszönöm a választ, nagyjából olvastam az eseményeket, csak rákérdeztem, hogy jelenleg hol tart az ügy, történt-e valami előrelépés. Nem tudom, hogy Amerikába tudnak-e ilyet küldeni, éppen azért jegyeztem meg, hogy Magyarországra viszont semmi akadálya nincsen a postázásnak. Ha határozottan azt jelentette ki a német úr, hogy csak tavasszal írjatok újra, akkor én mindenképp zaklatnám már akár január végétől. Az oltócsapokat többnyire télen szedik meg. Persze ha csak Zsuzsának küld belőle, azt is megoldjuk majd valahogy.
Van egy olyan érzésem, hogy ez a "Wiki Tu" talán még Új-Zélandon sem annyira elterjedt, inkább a faiskola specialitása lehet, valamelyik felmenőjük szelekciója, esetleg az is lehet, hogy levédett, nem szabadon forgalmazható fajta. Úgy tudom viszont, hogy Franciaországban termesztenek fidzsoát, így lehetséges, hogy ott is vannak érdemleges fajták.
Az oltóágakból akkor ha jól sejtem, sikerült bőven kimenteni, így majd ezen osztozunk.
Gondolom úgy értetted, hogy a "műanyag fűtőhatása érvényesül", csak rosszul írtad...:)
Házfal melletti sáv egyenlőre még nem használható, mivel tavasszal kezdünk majd építkezni. Gondolhatod mi lesz itt...:)
A majdani házfaltól kb. 3 méterre mertem eddig elültetni egy kisebb 'Totem' ciprusból álló ligetet 12 tővel és egy mandulást (Texasi édesmandula) lazán 6 példányból. Ez majd kicsit árnyékol a majdani teraszra is, ami déli fekvésű lesz. Ráadásul a levele olyan majdnem, mint a leanderé...:)
A terasz környékén, de kicsit távolabb vannak az "izgibb" darabok: egy rakat enyvesmag, amiből illatorgia lesz, ha beindulnak majd. Három tő gránátalma, selyemmirtuszok, és ide fogom ültetni a télállós leandereket is.
Rengeteg kőmunkát tervezek/csinálok majd a ház köré, ehhez jó alapanyag a környéken található 1-2 elhagyott kőbánya, amiből a kedvenc okkeres-vöröses-sárgás árnyalatú köveket tudom majd beszerezni ingyen. :) Szóval ezeket is figyelembe kell vegyem majd a későbbi kert-kialakítás során...
Nagy kár, engem most is nyugtalanít a a "Katalin-karácsony szindróma" kifejezéssel jellemezhető jelenség. Nevezetesen az, hogy a népi megfigyelés arra utal, hogy ha november közepén erős a ciklontevékenység az óceán fölött, akkor ez sokszor éppen karácsonyra fullad ki.
Bár a főváros környéki "műanyag" egyetlen előnye, a "hőszenny" nem érvényesül, de összehasonlíthatatlan előny, hogy ilyen tiszta környezetben, ekkora területen nyugodtam fogyaszthatjátok a saját terményeiteket. Bízzunk benne, hogy a 200 m tszf. magasság és a 100 m fagylefolyási szintkülönbség még az érzékenyebb különlegességeknek (japánnaspolya, fidzsoa) is elég lesz. Nyilvánvaló, hogy az általunk tárgyalt gyümölcsfajok nem is kérdésesek, de még az is "belefér", ha a füge mondjuk 10 évente egyszer visszafagy. A házfal közvetlen közelében lévő sávot eddig mennyire használtad ki? Én pl. az acca sellowianát, olajfát oda ültetném. Azt nem tudod véletlenül, hogy milyen a talajod kémhatása? Én azt tapasztaltam, hogy a fidzsoa eléggé savanyú talajon érzi jól magát. A "szokványos" gyümölcsfajok rezisztens fajtáival hogy állsz? Érdemes alanynövényeket gyűjtened, mert ha sikerül egyszer Zalába eljutnod, akkor onnan be lehet gyűjteni oltóvesszőket ezekről a Nino által bemutatott szőlőhegyi csodákról.
Szia.Nagyon jó,hogy kérdeztél mert szükség lenne egy kis szinkronizációra és némi többszem többetlátra: 1./A Kuro Geki<fekete kaki>ugy indult,hogy tisztelt topik társunk/Zotya papa/ajánlotta a kaki-info.de cimet figyelembe.Megkerestem és itt egy áruda és egy Forum is van.A forumba regisztráltam és itt találtam ezt a bizonyos kaki fajtát képben is meg külön beszélgetési témaként.De azt láttam,hogy az áruda jelenlegi választékában nincs.Igy irtam a info@pflanzenspezl.de-re/nov.15-én/,hogy vennék mit kell tennem.Nov.16-án kaptam választ Ernst Lill Urtól/Münchenből/,hogy idei árulistában nincs mert elverte a vihar és jégeső.Igy jövőre lehet,hogy lesz/most hirdették meg a jövő évi rendeléseket 2010májusi szállitásra/.Gyorsan irtam egy rendelést.Erre még nov.16-án este válaszolt,hogy tavasszal irjak ujra és mindent elkövet,hogy legyen nekem./ebből gondolom,hogy nincs még oltóága jelenleg/.Hogy kicsit tisztuljon a helyzet szóltam kedves topiktársnönknek/A.Elliot/,hogy ha őt érdekli irjon ő is mint USA ,hogy erre mi reakció.Azt a választ kapta/ugy tudom/,hogy tavasszal kap oltóágat és +-ban azt is irták neki,hogy ebbe a csoportba van egy Dél-Korea-i fajta is.Igy én ugy látom,hogy a fajta ott sem elterjedt az oltoágat még nem németországban szerzik be.De a beszerzés még nem stabil ennek ellenére mindkettönknek a tavasz mondta ami valószinü az oltóággal függ össze/lesz vagy neki sem lesz/ 2./Acca Sellowiana.Mindig izgatta a fantáziám mert az általam itthon ismert egyedek gyümölcsnek gyengék legfeljebb disznövénynek jók.Találtam a képtárban viszont egy gyönyörü gyümölcsüt./"Wiki Tu"/Találtam egy faiskolát ahol élt az aki ezeket a nagygyümölcsüeket létrehozta.Ez az AWA Faiskola:Mahana Rd.POBox170 Waimauku New Zealand/hol lenne ha nem itt/ http://www.awanursery.co.nz Itt a vállaszték:Wiki Tu,Apollo,Opál,Fehér Lud. de nem küldenek mert a szabályok igy nem engedik. A http:nchun.wordpress.com/feijoa/ cimen van egy a fajtával foglalkozó Forum és ott az egyébb nemzetiségüeken kivül van egy spanyolországi is/megadja ott a gmailját/aki igyekszik egy ilyet megszerezni.Nem találtam meg,hogy sikerült e. Itt is szoltam kedves topiktársnönknek,hogy segitsen abba,hogy pl. az USA-ban kapható e.Mivel ez dézsás öt ez nem érdekli de az utánnanézést megigérte. 3./Kimentett volt siklósi kivi.A helyzet az amit Ninovarga topiktárssal fixáltunk:Én leszedem az oltóágakat/termő,porzo/ és levermelem.Kora tavasszal utbavesztek vagy vesz és kmetszitek vagy metszi a lugasom,vagy ha erre ez már nem alkalmas átoltja.Én az elején mondtam,hogy nekem 10 db.termő és 2 db.porzo kell/átoltással vagy friss alanyba oltással/a többi levermelt oltóágat pedig rátokbizom,hogy milyen célra lesz felhasználva/Én az ágakat megszedtem levermeltem és majd várom a jelzést,mikor,hogy tovább./
Mai képek az utcánkból (letenyei patakpart, de épületek közelében): Az elmúlt néhány tél pozitív tapasztalatai alapján egyre merészebbé és bizakodóbbá válnak az emberek. Úgy érzékelem, mintha ezek az oleanderek is itt szándékoznának felejtődni télre. (Kár, hogy egy tél semmilyen előjelként nem értelmezhető a rá következőre, sőt enyhe telek sorozata sem jelenti azt, hogy a sorozat nem szakad meg. Sajnos!) Egyre népszerűbb a Poncirus trifoliata, több helyen látok belőle fiatal példányokat, itt, a közvetlen környezetemben is.
Nektek köszönhetem, hogy az amúgy is formálódó döntésünknek adtatok egy újabb lökést, és ezév elején megszületett a döntés, hogy otthagyjuk a főváros környéki "műanyagot".
A kertészkedési elképzeléseim közül az egzotikus gyümölcs-termesztéshez ti adtátok az ötletet. Ehhez kellett a megfelelő környezetű, adottságú, mikroklímájú telek-választás.
A Velencei tó környéke és a Velencei hegység szemet gyönyörködtető látvány. Különösen a tó déli oldaláról nézve. A terület tiszta és energetikailag is "töltött", hasonlóan pl. Lentihez.... A hegység alapanyaga gránit. Itt is húzódik egy Ley vonal, amit az ősi "útjelzőkarók" jól mutatnak....(sokan naívan azt hiszik ezek természeti képződmények....na ja..:))) )
A képeken a Pákozdi "kockakő", Meleg hegyi "Likas kő, Sukorói "Gyapjaszsák".....ugyanilyen van többek közt "véletlenül" a Pilisben Dobogókő mellett is a Rám hegyen...
A pázmándi szőlőhegy egyenlőre még megfizethető, egy dombbal arrébb Nadap (gyönyörű fekvésű falu egyébként) és Sukoró ingatlanárai nagyon felszöktek. Ott esély sem lett volna ekkora telket venni...
Remélem pár év múlva a káki-kivi-jujuba termesztési tapasztalataimról én is számot tudok majd itt adni...
Hát igen, már megint a tévhitek. A leírás mentségére szóljon, hogy az íróit már valamennyire sikerült "treníroznom", bár még kell adnom néhány órát.:)))
Nekem van ebből a ssp. Debeuzevilleiből egy növényem, de még nem mertem kiültetni. Eukaliptuszt tudsz esetleg dugványról is szaporítani? Egyébként mindenkinek köszönöm az újabb jókívánságait!
Ezt tényleg sürgősen át kell menteni az utókornak a legkülönbözőbb szőlőhegyi őszibarackokkal egyetemben! Rossz belegondolni is, hogy hány ilyen értékes génállományú fa tűnik el nap mint nap! Mi van, ha ezen a telken is kihaltak az öregek és az új tulajdonos első dolga, hogy nekiesik fűrésszel? Igen, a szagma Pestről jelölte ki központilag, hogy az a térség márpedig alkalmatlan baracktermesztésre, mert a fagyzugállomások azt mutatják, máshol meg dombi állomások vannak. Na meg ugye történelmileg úgy alakult, hogy a főváros közelében, illetve az Alföldön alakultak ki a termesztőtájak, nem pedig az alkalmasságuk folytán. Ezeken a helyeken többnyire meszes a talaj, ezért az őszibarackot ugye KÉNYSZERBŐL mandulára kell szemezni. Ebből olyan korlátolt dogma lett, hogy mindig, minden körülmények között arra kell. Az ilyen oltványokkal pedig aztán hiába kísérleteztek a savanyú talajú termőhelyeken, így azokat már a második szempont alapján lehetett az íróasztal mellől alkalmatlannak nyilvánítani. Hát nem abszurdum, amikor ilyen példák cáfolják meg nap mint nap?
