Itt Cecilke írására válaszolok neked, mert ő hozta fel a szórendet, ami azért a magyarban is fontos.
Valóban nem kötött, mint pl. a germán nyelveknél vagy a kínaiban, de lényeges. A magyar a szórenddel tud finom jelentéskülönbségeket tenni, míg a germán nyelvek a különböző igeidőkkel, ami szegényes a magyar nyelvben.
Nézzük a következő mondatot:
Pista a labdát Marcsinak dobja.
Ez az alapszórend. (S ha jól tudom, a japánban a mondat végén van az ige helye.)
Pista a labdát Marcsinak dobja. Nem Julcsinak dobja.
Marcsinak a labdát Pista dobja. Nem Jóska.
Pista Marcsinak a labdát dobja. Nem a botot.
A dölt rész előbeszédben egy kicsit megnyomott, míg az aláhúzott kötött szórendet takar. A többi elvileg valóban kötetlen szórendű, nem változtat a jelentésen.
A másik dolog, amire felhívnám a figyelmedet, hogy a szavak jelentésének két nyelv között átfedése van. A tanul szó példáján:
tanul - learn
tanulmányt folytat - study
magol - swot, mug, cram
okul - teaches
Nem tudom, hogy az angol teaches jelentésében benne van-e a nemtudatos eseményből történő okulás, de a magyarban főleg ezt takarja.
Már korábban említettem neked, hogy kifejezetten jól beszélsz, vagyishát írsz magyarul, egyedül a szórended feltűnően árulkodó. De ez tényleg finomság, tényleg jól csinálod.
Oszinten szolva mindig van bizonytalan dolog az eszemben, akkor, amikor magyarul beszelek.
Őszinten szólva mindig bizonytalan dolog van (az) eszemben, (akkor,) amikor magyarul beszélek.
A zárójeles el is maradhat.
Ezert neha-neha nekem kellene fordulnom valakihez, aki tud magyaryul anyanyelvkent.
Ezért néha-néha [kellene valakihez] vagy [valakihez kellene] fordulnom, aki magyarul anyanyelveként tud.
Mit szólnak a t. társaság ehhez az esethez: "rövidpályás gyorskorcsolya + Európa-bajnokság"? Én ezt a vonatkozó mozgószabály kivételei közé érteném legszívesebben, és meghagynám külön, de kételyek mardosnak. Mit tetszenek szólni hozzá?
Mondjuk ez ez sem lehetetlen (például a panziók találkozóján egy hotel vendégként vesz részt), ezért is fontos, hogy az írásmóddal is kifejezzük, mire gondolunk.
Mélyen egyetértek. De az előbb pontatlanul fogalmaztam: nem is annyira egymást ölik halomra a várakozás közben, hanem azokat, akik a többek közt helyesírási kérdésekkel is foglalkozó belső fórumunkon tartani szokják a frontot (pl. csekélységemet). Márpedig az én életem nékem igen drága. ;) Azért bevetek mindent, ami bevethető. Az FNB-nél van függőben egy ravasz kérdésünk épp mostanság Újtajpej nevének írásával kapcsolatban, egyelőre még azt sem észrevételezték, hogy megkapták a kérdést.
Ez a motívum felmerült a vitában, ellenérvként az szerepelt, hogy a honosodásnak semmiféle jelét nem mutatja a névforma (mint a nyilvánvaló Párizs/Varsó/Oszaka/Moszkva/Krakkó stb. alakokban bizonyos mozzanatok), ezért ez nehezen eldönthető. Az FNB.-től kicsit fázom, rém lassan őrölnek a kerekeik, de föltehetjük nekik a kérdést. A Wikipédia bősz szerkesztői általában jóval előbb ölik halomra egymást, mint hogy egy úri tempóban dolgozó testület válasza beérkezhetnék. ;)
Ilyenkor az a kérdés, hogy a San Remo a település magyar neve volt-e. Mert ha például Párizs francia neve Paris-ról például Parris-ra változnék, nyilván változatlan maradna a magyar név. Nem tudok egyértelmű választ adni. Mindenesetre meglehetősen hasonlít a Bombay vs. Mumbai példájára. A Földrajzinév-bizottság döntése tekinthető egyedül autentikusnak a kérdésben.
Nyilván nem. A königgrätzi csata neve se változik meg attól, hogy a település nevét ma nem így írják, a sztálingrádi csata is marad sztálingrádi csata stb. A változás itt persze árnyalatnyi a többi példához képest, de szerintem az elég egyértelmű, hogy mindig a korabeli viszonyokhoz igazodik ilyenkor a névírás.
Párhuzamos levelezés (a Wikiből), de ide kapcsolódik. És mi van a hagyományosan San Remó-i konferenciának nevezett rendezvénnyel, "poszthumusz" át kell nevezni?
Hogy egyértelművé tegyem a problémámat: a válaszodból úgy tűnik, minden forrás, amire támaszkodtatok, korábbi a 2002-es olasz döntésnél. Addig egyértelmű volt, hogy az egybeírás pusztán helyi hagyomány (állítólag szívügye volt ez egyébként a sanremóiaknak, csakis az olasz lélek ismerői által magyarázható okból), de azóta érte őt egy szentesítés, amit a forrásaitok nyilván nem tudtak követni, mert korábbiak.
Csakhogy úgy tűnik, 2002-ben egy hivatalos olasz döntés változtatott a név helyesírásán (meg nem mondom, hogy ott milen illetékes felel ezért), azóta Comune di Sanremo a név hivatalos írása, és így hozzák az olasz KSH kiadványai is. Ez nem változtat-e a képen némileg? Egyáltalán, ilyenkor egy élő rendezvény neve követi a névadó helynév írásának változását?
A vespene-gáz eleve kötőjeles, mivel az előtag "néma betűre" végződik. Úgy tudom, ilyenkor az újabb utótag is kötőjellel kapcsolódik, azaz vespene-gáz-mennyiség.
Van nekem egy idegen és egy magyar szóból álló összetételem, a vespenegáz.
Ehhez akarom a mennyiség szót hozzápakolni. Tudomásom szerint ennél az összetételnél az AkH. 138-as szabálya érvényes.
Amit nem tudok az az, hogy idegen szavak esetében a leírt vagy a kiejtett szótagok számát kell számolni. Ha a leírtat, akkor 7 szótag, és kötőjellel kell, ha kiejtés szerint [veszpingáz], akkor 6, és nem kell kötőjel.
Koszonom szepen, hogy irtal! Szerintem a kulfoldieknek nagyon nehez lenne olyan magyar mondatokat irni, amiket a magyarok irnanak. Oszinten szolva mindig van bizonytalan dolog az eszemben, akkor, amikor magyarul beszelek. Ezert neha-neha nekem kellene fordulnom valakihez, aki tud magyaryul anyanyelvkent. De most nem vagyok Magyarorszgon, ezert egy kicsit nehez lenne megtudni, hogy mik helyesek vagy nem.
Nagyon halas vagyok nektek, mert mondig nagyon szivesen segitetek nekem!