Keresés

Köszi a tanácsot! Mindenképpen hozok őrleményt majd a közeli bányákból. A télen - mivel kertészkedés nem nagyon lesz - úgyis kőgyűjtés lesz alapanyagnak az egyik hobbytevékenység a családnak...:)

De ez már annyira egyértelműen belátható dolog, hogy ilyenkor szokott jönni az utolsó barbatrükk, a kimoderáltatás, további személyeskedés.

...és ahogy azt a szakma elképzeli (amíg nem volt meg a bátaapáti állomás, addig ilyen helyzetekben egy egészen hatalmas "meleg paca" terítette be egész Baranyát emiatt az állomás miatt):

Sokszor egy kép többet bizonyít ezer szónál:

Sajnos nagyon igaz, amit írsz. Mindig abba a hibába esek, hogy muszáj megmutatnom a másik oldalt is. Ott is rendes, értelmes, kertészkedő emberek vannak és szerintem nekik is joguk lenne az információhoz. Az, hogy Titeket-minket, vagy engem pocskondiáznak, az totál nem is lenne érdekes, mert úgyis csak fórumos becenevek ők is, mi is. Már rég nem kellene oda írogatnom, de azért ez most egy érdekes kísérlet lesz, ahogy itt a (9790)-ben írtam. Végülis megígérték, hogy nem kívánnak többször ezzel foglalkozni, így talán megtisztelhettem őket még egy válasszal. De maximálisan igazad van, már rég nem kellene foglalkoznom velük, remélem, egyszer majd be is tudom tartani azt az ígéretem, hogy nem reagálok rájuk. Hibáztam talán most is, de egyfajta referenciának is jó volt ez most, mert a lehetőség szerinti maximális mértékben tapintatos voltam.

Egyet ne feledj!
Nino és én 4-5 éve, Nino maga pedig 40 éve foglakozik klímakutatással.
Az elmúlt 4-5 évben millió esetet megvizsgáltunk, millió tapasztalatot szereztünk.
Aki soha nem ásta magát bele a témába, soha nem foglakozott vele, csak sejt, hisz vagy gondol valamit, illetve van 1-2 felületes információja, annak nem tudod 3 hozzászólás alatt megmagyarázni ezt.
A metneten éveken át vitáztam úgy, hogy akik soha életükben nem jártak utána ezeknek a témáknak(mérőállomások telepítése, elhelyezése, klimatológia, inverziológia), ugyanolyan magabiztossággal állítottak dolgokat, mint én, aki éveken át kutatott a témában.
Pl. amikor leírtam, hogy a nagykanizsai állomás fák között van, így a fák árnyéka miatt alámérte a napfényt, az volt a reakció, hogy az nem lehet, mert minden állomást úgy telepítenek, hogy a körpanoráma biztosított legyen.
Vagyis azt feltételezték, hogy nem tudom megítélni, hogy az állomás fák között van-e, vagy sem, amit egy 10 éves gyerek megállapít.
Persze itt jellembeli dolgok is belejátszanak.
Ezért nincs értelme a másik fórumba írogatnod, mert esélyed sincs megmagyarázni, hogy az amit leírnak, nem igaz. És nem azért, mert ők hazudni akarnak, hanem egészen egyszerűen nincs a birtokukba sok-sok információ, ami nélkül tévúton járnak.
Ez tök logikus, és mindenre igaz úgy általánosságban is.
Szóval én azt javaslom, ne írj át oda többet, semmi értelme, ha valaki akar velünk kommunikálni, akkor vegye a fáradtságot és írjon ide, kérdezze, válaszolunk, de az átírogatás értelmetlen.
Ezért váltunk szét.
Törődj a Te, a mi fórumunkkal, ők meg törődjenek az övékkel, írjanak amit akarnak, higgyenek amit akarnak!

Igen, ahhoz, hogy el tudjuk helyezni az adott értéket a valóságban, tudnunk kell, hogy hol, milyen terepponton mérték.
Pl. a múlt télen Zala megye középső részén a tél folyamán összesen fél méter hó hullott le, ha valamikor kiderült volna egy megfelelően hideg és száraz levegő mellett, bizony -20 fok körüli hőmérsékletek születtek volna.
A Dél-Dunántúlon pedig beborult az éjszaka folyamán, megállítva a hófelszín feletti zuhanást, ha nem borul be, ott is -20-ak lettek volna.
Ilyen szerencsén is múlik a dolog adott teleken.
Nyáron ha pl. olyan időjárás van, mint az idei nyáron volt, hogy kelet-északkeletnek állt a zászló, akkor ott van melegebb, ha egy nyugati irányítású, zonálisabb nyár van, akkor meg felénk van melegebb.
Persze ki lehetne hozni minimális eltéréseket a térségi minimumok terén, de ugye ehhez egyrészt kell megfelelő állomáshálózat az egy az egybeni összehasonlításhoz, másrészt az esetleges különbséget felülírja az inverzió.
És máris ott vagyunk, hogy a 2005. február 10-én Iklódbördőcén mért -25 fok mellett a szomszédos dombtetőn a fügének a haja szála sem görbült.
Tehát legalább 10 fokos különbség volt a két pont között, ennek azért lehet elég nagy jelentőséget tulajdonítani.
Főleg ha valaki korlátozottan fagytűrő déligyümölcsökkel szeret vagy akar foglalkozni.

Sajnos adódott ismételten egy olyan pillanat, amikor a "szomszédba" átolvasva mindenki kipróbálhatja erkölcsi érzékét és egyben bátorságát is. Olyan ötleteket is várok, hogy szerintetek milyen módon, milyen kifejezések használatával lehetnék még az elvárhatónál is előzékenyebb, tapintatosabb. Egyben egy kísérlet szemtanúi is lehetünk, miszerint valóban közel azonos megítélés alá eshet-e jelen esetben két "platform". Akiknek eddig némileg relativizált, "mindenki hibázott, mindenkinek igaza van" típusú véleményük volt, nekik is javaslom, hogy most dőljünk hátra és figyeljük az eseményeket! Izgalmas kísérlet lesz!

Elnézést, összekevertem. De ahogy nézem, nagyon demonstratív példa, mert akkor ez volt az az éjszaka, amikor az északi országrészben nem volt hótakaró. A legenyhébb értékek térségi szinten (éppen, véletlenül, ahogyan máskor meg véletlenül máshol) északkeleten voltak, ez is nagyon szép példa tehát, hogy Magyarországon a nagyon hideg téli minimumhőmérsékletek esélyének szempontjából nem igazán vannak térségi különbségek. Viszont ezen a térképen is látszik az állomások tereppontja szerinti különbség. Aki eddig követte a korábbiakat, az tudhatja, hogy egy kanizsai állomáson mért -23, Iklódon mért -21 nem ugyanazt jelenti a térségre nézve, mint egy Pogányban mért -22.

Sajnos nagyon igaznak tűnik. Mi is benne vagyunk, akármit is teszünk. Viszont ha azt az egyetlen dolgot meg tudná érteni az emberiség, hogy saját létszámát szabályozza, akkor már sokkal előbbre tartanánk. Ahol meg népességfogyás van, ott meg épp az a baj. Sajnos úgy tűnik, semmilyen mértékben nem létezik kollektív bölcsesség, nagyon idealistának kellene lenni, hogy az ellenkezőjét gondoljuk. Na de ez most aztán teljesen off, úgyhogy ismét önmérsékletet gyakorlok.

Szerintem gazdaboltokban, vagy nagyobb barkácsáruházakban érdemes keresgélni. Holnap-holnapután megmutatom, hogy néz ki, akkor tudom áttölteni azokat a fotókat.

Ha van sok mandulafa, akkor nem lehet túlzottan savanyú sem a talaj, de ahogy Szaguaro is mondta, meszes sem. Az enyhén savas, semleges talajok elég sok növény számára ideálisak. Reméljük, szép télálló kaktuszos sziklakertet is fogtok majd csinálni, bár a játszó gyerekekre némi veszélyt jelenthet.

Kútvízzel öntözünk, ennek még nem néztem meg a kémhatását. Most bővítették egyébként a kutat, kútgyűrűket ástak be, így sokkal több idő alatt apad ki egyszerre. 17 méteres mélységtől sárga színű márgás anyag van, tehát elvileg ez sem mészkő. A csapvíz itt is nagyon meszes.

A Letenye-Graz útvonalon Szlovénián keresztülhaladva és tovább a Mureck-Graz régi úton, a falukon keresztül gyakorlatilag folyamatosan lakott területen halad az ember, mert a falvak úgy terjeszkedtek, hogy közülük sok egybenőtt a szomszéd településsel. Onnan lehet tudni, hogy az másik falu, hogy a lakott terület kellős közepén van egy újabb helységnévtábla.
Nem könnyű megélni ezt az ez által a hatalmas kontraszt által kiváltott traumát.

Ez sajnos nagyon igaz. Ausztriát járva mindig feltűnik hogy milyen nagyok és fejlettek a falvak, miközben-néhány történelmileg nagy várost leszámítva-a városaik egyáltalán nem nagyok. Egy Oberwart, Eisenstadt Fürstenfeld amik a mi Nagykanizsánknak Szombathelyünknek felelnek meg nem rendelkeznek több tízezres lakótelepekkel,20-30 ezres kis városkák.Ezt is elrontottuk.

Jól belehuztatok tegnap a csevegésbe.Most olvastam végig.Megnéztem a cimet ez is olyan mint a német van árudája és Forumja is.Nagyon sok szép növény van a Forumban/feliratkozás nélküli részen is/ de Kuro Geki az nincs és az Acca sel.-ból sincs csak az ami nállunk is van Magyarországon.Türelem,biztos,hogy előbb-utobb csak összejön.De ilyenkor látni milyen szép is ez a föld és milyen szép dolgokkal is foglalkozhatna az emberiség a sok torzsalkodás meg marhaság helyett.

Azaz 1996-1997 tele.

Nem 1997, hanem 1996 decemberében volt az a -22 Pécs-Pogányban.

Miközben a városokba koncentrált ipari termelés kizárólagos munkahelykínáló lehetősége arra kényszerítette az embereket Magyarországon, hogy elhagyják a falut, a vidéket, ahova születtek és még zsúfoltabbakká tegyék a városokat, a vidék lakatlanná kezd válni. Amíg az egyik helyen túlnépesedési jelenségek vannak, a másikon kihalási.
Gyerekkorom helyszínének falvai szinte semmit nem bővültek, legtöbbjüknél a "szélső ház" ugyanaz, mint 50 évvel ezelőtt. A házak többségén ugyanaz a vakolat, de megfakulva, megkopva, lehullva.
A szegénységnek, a lepusztultságnak és nyomornak ugyanannyira lenyűgöző monumentalitásával állunk szemben itt, mint a másik oldalon az emberiség alkotóerejét demonstráló piramisok, vagy akropoliszok és a modern kor felhőkarcolói, hídjai, alagútjai, repülői és űrhajói.

Arrafelé nem lehet meszes a talaj, gránit alapkőzeten szinte kizárt. Ha télálló kaktuszos-jukkás sziklakertet szeretnél, csinálj egy emelt ágyást, rakd körbe nagy kövekkel, töltsd fel gránitmurvával ( vannak ott a környéken bányák, ahol van ilyen) és abba ültesd bele őket. Isteni kaktusztalaj, kár, h. nálunk nincsen. Ha arra járok, mindig hozok pár vödörrel, és a kényesebbeket abba ültetem.

Tavasszal. De ne felejtsd el, hová ültetted, mert elég későn- május - hajt ki. És ne gyomláld ki, mert ugy néz ki, mint a szulák!

A túlnépesedésről jut eszembe, amikor a Mátrix első részében Smith ügynök faggatja Morpheust és elmondja neki, hogy valójában milyen is az emberi faj....
Nem tudom pontosan idézni, de valahogy így szólt:

"...Minden emlős ezen a Földön egyensúlyra törekszik a környezetével. De az ember más, mindent felél a környezetében és csak úgy tud fennmaradni és szaporodni, ha további területeket is zsákmányol majd felél........"

A lényeg, hogy szembe kell néznünk önmagunkkal és változni kell, mert ebben a minőségben nincs sok jövője az emberiségnek a Földön.

Ez jó, hol lehet ilyen PH-mérőt kapni?

 

A hegyen rengeteg mandulafa van, sok magától kelt, mert a varjak elhullajtják (ez igaz a dióra is). Szemlátomást jól érzik magukat, bőséges termést hoznak. Bár kóstolni nem kóstoltam még őket, lehet keserűek is vannak köztük...

 

Alany-választás valóban fontos lehet a talaj kémhatásának a függvényéban. Érdemes lenne valóban alanyokat termeszteni  és "eljátszani" velük 2-3 év múlva....

 

A talajod lehet, hogy enyhén savas, de a gond általában a kútvízzel vagy a vezetékes vízzel szokott lenni, amivel öntözöl. Érden is az volt, hogy olyan meszes víz folyt a csapból, hogy hiába takarította le az ember a csaptelepeket, a mosogatót, amint újra engedtük tiszta foltos lett minden....

 

Nálunk itt esővíz van csak szerencsére, ciszternába gyűjtjük, szűrjük több lépcsőben, és igazi víz, ami folyik a csapból. Még egy ciszternát fogunk építeni, azt kapják majd a kerti növények.....

Az éghajlattal kapcsolatban itt leginkább a kiszámíthatatlanság viszonylagos növekedése megfigyelhető, emellett jelentéktelen, néhány tizedfokos átlagok szerinti emelkedés, ugyanakkor gyakori szélsőséges téli és tavaszi hideghullámok, bár az utóbbi 3 tél viszonylagosan enyhébb volt, ebből egy, a 2007-es rekordmeleg, de az elmúlt 10 évet tekintve inkább a szélsőségesen hideg minimumok voltak jellemzőek.

A német azt írja, hogy Apollo fajtát árul. Azt írja még, hogy nagy, ovális gyümölcse van, de ezek után már csak általában az acca sellowianáról ír általános tudnivalókat (méret, virág, nevelés, származás, stb.) Én sem tanultam németet, de olyan 20-25 %-os értési szinten a lényeget meg tudom fogni belőle, ha írásban van.

Ezt az új-zélandi ismeretséget viszont tényleg érdemes lehet kihasználni, mivel nagy múltú gyümölcstermesztő ország, rengeteg új fajtát ők nemesítettek. Ha nagyon jóban vagy velük, még talán azt is meg lehet dumálni velük, hogy vegyenek maguknak a kérdéses növényből és próbálkozzanak oltóvesszőket küldeni belőle. Vagy esetleg ha hazalátogatnak még... Szóval valahogy lehetne trükközni. Ezt az Acca sellowianát elvileg termesztik Franciaországban és Oroszország Fekete-tenger parti részén, illetve Grúziában. Én Moszkvában kóstoltam meg először, de ez nem túl nagy méretű gyümölcs volt, az is jó drágán.

Az ilyen hőmérők közül pedig még a legolcsóbb is tárolja az előfordult leghidegebb hőmérsékletet, így az bármikor leolvasható. De 15-20 dollárért már egészen biztosan lehet kapni házi időjárás-állomást is kültéri mérőegységekkel, amit akár a szobából is le lehet olvasni, mivel rádiós elven működnek.

Nappal pedig házi körülmények között nehéz pontosan hőmérsékletet mérni. Probléma az árnyékolás, mert hivatalosan nappal úgy kell hőmérsékletet mérni, hogy teljesen napos, nem beárnyékolt terepen, ugyanakkor közvetlenül a hőmérőt teljes mértékben árnyékolva, tehát speciális hőmérőházban. Az éjszakai órákban ilyen probléma nem áll fent, akkor csak arra kell figyelni, hogy ne a talaj közelében mérj, mert közvetlenül a talaj fölött derült éjszakákon lényegesen hidegebb van, amit ugyanakkor néhány alacsony, lágyszárú növény kivételével ezt nem nagyon kell számításba venni. Hivatalosan a talajtól 2 méteres magasságban mérik a hőmérsékletet, de nyugodtan végezz csak több kísérleti mérést. Éjszaka, illetve hajnalban kell mérni, mivel általában hajnalban van a leghidegebb. Ehhez nem kell feltétlenül ébren maradni, hanem érdemes beszerezni minimum és maximum adatot rögzíteni képes hőmérőt (gondolom min-max thermometer néven tudsz érdeklődni).

Egyrészt most van időm, másrészt bagoly típus vagyok, gyakran alvászavaros is. Ha úgy tetszik, most new yorki idő szerint vagyok ébren.:)

A meteorológia jelenlegi képességei szerint már a két hetes előrejelzések is nagyon bizonytalanok. Ha a tévében egy meteorológus adja a nevét ahhoz, hogy több hónapra előre akár csak viszonylagos határozottsággal is mond valamit, akkor ott bizonyosan lehet tudni, hogy pénzért eladta magát a bulvármédiának. Vannak hosszútávú modellek is persze, de ezek beválási esélye igen csekély.
Talán észrevételezhetek egy olyan vélt különbséget az ottani és a magyar meteorológiai szolgálat között, hogy ott még lehet, hogy lenne is valami következménye egy ilyen lakossági, vagy az érintett szektorok általi számonkérésnek, felháborodásnak. Nino és Floo benyújtottak egy 150 oldalas, a szakma súlyos anomáliáiról (amiről mi gyakran írunk itt is) szóló tanulmányt az illető intézménynek több példányban, ajánlottan és még csak válaszra sem méltatták.

Általában virginianára, vagy D. lotusra oltják. Ezek meggyorsítják a növekedést ahhoz képest, mintha saját fajon belüli, tehát D. kaki magoncokra oltanák. De mindhárom alanynak van valamilyen előnye és hátránya. Ez most bonyolult, de ilyenekre gondolok, hogy pl. az egyiknek nagyobb a gyökérrendszere, ezért szárazságtűrőbb lesz az oltvány, vagy valamilyen típusú talajra alkalmasabb, stb. Az oltványoknál mindig számít az alany megválasztása. Vannak pl. törpésítő alanyok, stb., stb... Én pusztán csak annyit mondtam, hogy végig kellene gondolnod, hogy minek szánsz helyet a kertben. Ez a virginiana olyan, mint a káki, csak kisebb gyümölcsű. Ugyanakkor a létező legszélsőségesebb hidegben sem éri fagykár. Tehát ezek alapján érdemes előre tervezni, hogy kell-e a kertbe virginiana fa a nagy gyümölcsű kákik mellé. Tehát csak az a kérdés, mire szánsz helyet a kertben. Ugyanakkor azt is írtam, hogy ha most nevelsz virginianát, akkor azt később még át lehet oltani valamilyen fajta kákira, amennyiben mégis meggondolnád magad.
Azt pedig, hogy kerüljön Európába is a kék kákiból, csak abból a praktikus megfontolásból mondtam, hogy Magyarországra minden hivatalos korlátozás nélkül jöhet bármi Németországból.
Az, hogy egy télen mennyi jég és hó esik, nagyon látványos és nagy hatással van az ember életére, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy egy ilyen havas, általánosan hideg, szeles tél éppen nem jár bizonyos növényekre káros, szélsőségesen hideg minimumhőmérsékletekkel. A vízfelületek akkor is befagynak, ha csak néhány fokkal fagypont alatti idő van, de az mondjuk folyamatosan, hetekig, hónapokig. Írod, hogy nagy fügefák vannak a közvetlen környezetedben, akkor az utóbbi néhány évre mindenképp igat lehetett a 7b zóna. lehet, hogy a városi hősziget, lehet, hogy a domb, vagy a kettő kombinációja ad a térképen jelzettnél jobb zónát. Azzal a huzatos lejtővel talán éppen tapasztalatilag is megerősítetted azt, amit írtam. Valószínűleg egy gyengén szeles, derült éjszakán mérted a hőmérsékletet, amikor már elkezdődött a légrétegek kiülepedése, de a huzatosabb helyeken még kevésbé.

Azért ha jól tudom, 1997 decembere is nagyon súlyos károkat hozott. Ekkor mért a kedvező terepponton és némi hőszennyezéssel megtámogatott Pécs-Pogány állomás -22 C fokot. Akik itt figyelemmel kísérték a klímamagyarázatainkat és az állomások elhelyezésének kérdéskörét, azoknak talán van elképzelésük arról, hogy ez mit jelenthetett síkvidéken, vagy fagyzugokban, akár pl. a kozármislenyi, vagy egerági, bátaapáti és ezekhez hasonló völgyek alján, ha feltételezzük, hogy ennél még 7-10 fokkal hidegebb lehetett az ilyen tereppontokon. Akkor még a nagyobb városi hőszigetek sem tudtak -15 fölött maradni, úgy tudom, hogy a pécsi fügefák elég erős fagykárt szenvedtek, nem tudom, mi volt a helyzet Budapesten és más nagyvárosokban.

Amikor kerestem New Jerseyről az USDA térképet, akkor az ottani meteorológiai szolgálat honlapján megtaláltam több évre visszamenőleg az állomásaikon mért napi minimum és maximum adatokat. Jónéhány téli napot átnéztem és bizony ott is jelentős különbségeket láttam az egymástól nagyon kis távolságokra lévő állomások által mért minimumhőmérsékletekben, tehát ugyanúgy ott is nagyon meghatározó tényező az éjszakai inverzió-domborzat.fagylefolyás kérdése. Annyiban más csak a szituáció, hogy az óceán parti sávjában térségileg nyilván enyhébb minimumokkal lehet számolni.