Nekem kitolható terpesztőlétrám van, így nem szoktam azt az ereszcsatornának támasztani. Csatornatisztító kefével szoktam végigmenni a lefolyócsövektől kifelé haladva. Így csak a sarkoknál kell felmásznom, összegyűjteni a leveleket. Ereszhálót nem használok, mert nem sok értelme van. Lombfogó rácsot sem, mert ha véletlen eldugul, és nem veszem észre, akkor az gáz. Helyette ereszőrt fektettem le, de csak a lefolyócső fölé. Így ha arra ráhullik a levél, a tetőről összegyűlt esővíz továbbra is akadálytalanul lefolyik.
A teraszlepcso alatt van az ereszcsatorna kifolyoja, ahonnan a fal es beton talalkozasahoz csapodik es kismertekben folyik a viz. Ez annyira atnedvesiti a falat a szuterenben, hogy feltaskasodott a festek.
Gondolom, hogy egyreszt a fal es a lepcso alatti betonjarda talalkozasanal a rest kellene megfeleloen tomiteni/szigetelni, masreszt meg a fal aljat es a betonjarda falhoz kozeli reszet. A lepcso alatt nem erne kozvetlen napfeny a szigetelest, es a lepcso alatti betonjardan nem jarunk. A lepcso alatti kis falresz reszben vakolt tegla, reszben pedig beton. Osszesen 1-2 m2-t kellene szigetelni.
Milyen egyszeruen es gazdasagosan kivitelezheto megoldast javasoltok erre?
Azt nem mondtam, de csak egy pvc padlót tennénk oda (nem is ragasztanánk le), így is ilyen fontos ennyire előkészíteni a dolgot? Mi csak a Mapei ultraplan eco 20-at gondoltuk megvenni, mondván, hogy csak annyi a lényeg, hogy a pvc-n ne üssön át a csempe egyenletlensége. Szerinted akkor ez nem elég?
Csak akkor érdemes belevágnod, ha a régi burkolat megfelelően tapad az aljzathoz, sehol nem kopog, nem fordul elő repedés stb. Illetve azt is vedd figyelembe, hogy ahol lapot lapra burkolsz, ott az ajtókból valószínűleg vissza kell majd vágni. Azokban az országokban, ahol a technológia és a szakmai felkészültség adott, ott a meglévő burkolatra történő ragasztás nem jelent különösebb gondot, könnyen lerakhatók akár az erre a célra gyártott, néhány milliméter vastag hidegburkolatok is.
Ami ennél a műveletnél elengedhetetlen, az a megfelelő alapozó használata. Az olyan kvarchomok tartalmú alapozók, mint pl. a Mapei eco prim grip, vagy a Sopro HPS 673, megfelelő tapadófelületet biztosítanak az aljzatkiegyenlítő vagy ragasztó számára.
Na szóval, próbálom grafikusan alátámasztani a kérdéseimet, remélem sikerül. Állapot jelenleg: a meglévő tégla épülethez hozzátoldottam egy könnyűszerkezetes részt. A fal függőleges pallókból áll, többnyire 62,5cm-re egymástól (a külső OSB borítás miatt lett így), de sok helyen kisebb a tagolások miatt. Párazáró fólia feltűzve mindenhol a pallók belső síkjában. A födém szarufáira merőleges alul 5x15-ös pallók kerültek, ezek a hosszabb fallal párhuzamosak (szigetelés vastagítás miatt), párazáró fólia itt is feltűzve. Aljzatbeton kész, kiegyenlítve, várja a burkolatot. Az egész tulajdonképpen tekinthető egy tetőtéri beépítésnek, már gipszkartonozás szempontjából. Átolvastam a rigipses doksikat, de nem minden tiszta a fejemben.
1. Mi legyen a sorrend? A doksikból úgy vettem ki, hogy fentről kellene lefelé haladni, vagyis: felső vízszintes mennyezet, ferde rész, szerelet falak, válaszfalak. Hanggátlás szempontjából viszont gondolom a válaszfalakat lenne érdemes először elkészíteni, hogy az teljesen padlótól-plafonig érjen.
A képen a zöld rész lenne a válaszfalak, a piros a külső könnyűszerkezetes falra szerelt, a sárga a régi épület, ott a téglára ragasztani gondoltam a gipszkartont.
2. A mennyezet hosszanti pallóival is gondban vagyok. Valahogy így néznek ki:
Lehet ezekre merőlegesen, vagyis tető lejtésirányában szerelni a CD profilokat? Vagy nem, mert akkor behajolhat a gipszkarton idővel? Esetleg ha nem 40 centinként, hanem sűrűbben rakom a profilokat?
3. A válaszfal és a szerelt fal találkozása szükséges, hogy olyan helyre essen, ahol a falban van palló, hogy lehessen oda rögzíteni? Vagy oda is rakjak egy merevített UA profilt, amit csak fent és lent elegendő rögzíteni?
4. Válaszfalnál ugye fent és lent UW proflokat rakunk, ebbe illesztjük a CW-ket. No de ha ilyen cikkcakkos az a válaszfal, akkor felül hogy járjunk el? Ott ugye egyik irányba még betolható a CW profil, de a rá merőleges falnál már szögben fog állni az UW-ra.
5. A külső fal ablakainál/ajtónál elegendő, ha azok nyílásainak vonalában körberakom CD profillal, és a kávában csak csavarral/ragasztással rögzítek? A tetőteres doksiban van ugyan ablakról szó, de az kicsit más, mert a tetőablakoknál van valami horony a gipszkarton fogadására.
Az előszobánkat újítjuk éppen, ahol jelenleg csempe (nem járólap) van a padlón. Több helyen olvastam, hogy járólapra mehet az aljzatkiegyenlítő egyből. De ez egy csúszósabb csempére is igaz?
A fal mentén viszont vakolat van a földön, ezzel javítottuk ki ugyanis a felszedett szegély után megmaradt lyukakat. Ez sem akadály, igaz?
Attól is függ, hogy milyen a talaj, mennyire egyenletes és mekkora a terhelés. Statikai szempontból lehet elég, de a szabványt is tisztelni kell. Régen nem tettek vasat az alapba, most kell.
Azt, hogy nem lesz alakváltozás (pl. süllyedés) senki sem fogja garantálni. Nem kell cm-es, elég a néhány milliméter süllyedéskülönbség, hogy kitörjön a gyalázat.
Ahol hajlítás van ott nyírás is van. Kengyel veszi föl a nyíróerőt. Ha garantált, hogy semmilyen alakváltozás sem lesz, akkor nem kell bele se kengyel se hosszvas.
Köszönöm, szomorú vagyok. Sajnos nyaralóhely és főutca. Esetleg abban tudnátok segíteni, hogy feltöltöttem pár képet a tető állapotáról, itt vannak egy zip -ben összecsomagolva, (55mb) ha valaki tudna mondani valamit arról, hogy ez mennyire rossz, szabad-e erre feltenni az új Gerardot? Mennyit bírhat ez még? Jelenleg kb 50 éves a szerkezet. Az ács staflit tenne cserépléc helyett hogy kicsit erősítsen rajta, de szívesebben rakna új tetőt úgy érzem. Sajnos sürgős és az engedélyekre már sem idő, sem "kedv" nincs, amíg nincs új tető nem merem bent sem befejezni mert félek az ázástól és belül festetlen, burkolatlan, ha nekiállok most engedélyek után rohangálni akkor egész nyáron megint így marad sajnos. Ezek a képek kb 1-2 évesek, azóta nem javult a tető állapota.
Vizezd be a plafont alaposan, sokszor. Másik módszer, hogy kend be azzal a mélyalapozós hogyishívjákkal ami a diszperzit alá kenhető. A beton ugyanis kiszívja gyorsan a vizet, és a gipsz nem tud így rendesen megkötni, hanem kiég.
kérdeznék: szétvéstem a házat a fűtéscsővek miatt. vannak sarkok ahol egy 22es és két 18-15ös melegvízes cső megy át a falon. nagy lukak vannak ugyebár hogy a cső vízben legyen stb.
mivel javítsam ezt ki? arra gondolok hogy a melegvízes cső nem dobja le a rigipset? mi kell ide.
a másik hogy a monolith beton plafon rólis leesett kb 1m átmérő körben a vakolat. nem volt egyszerű a födém áttőrés..
ezt mivel vakoljam fel fejjel lefelé mi tart meg ezen a száraz anyagon? vegyek vakolathálót? azt hogy használom? megfogatom anyaggal a négy sarkot és úgy? köszi :-)
A törvény szerint igen, minden energetikai változtatás után kell. . De ha megállpodtok a vevővel, hogy az energetikai felújítást nem említitek meg az ügyvédnek/közjegyzőnek, akkor a korábbi tanúsítvány HET számával beküldi a földhivatalba a szerződést, az meg befogadja.
Ha mondjuk drágábban adtad el, mint vetted, és SZJA-csökkentési céllal a beruházást költségként elszámolod, azzal elvileg le lehet bukni, de gyakorlatilag ennek csekély a valószínűsége, mert az APEH csak pénzügyileg ellenőriz, esetleg.
Energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban lenne kérdésem.
Tavaly vettünk egy lakást, amelyhez elkészítette az eladó a tanúsítványt. Ezt a lakást idén el szeretnénk adni. A lakáson végeztünk fűtéskorszerűsítést és nyílászárócserét is. Kérdés, hogy ha a vevők nem ragaszkodnak a tanúsítványhoz (számukra irreleváns, hogy a papír mit ír, így is úgy is kell nekik a lakás), akkor szükséges-e emiatt újat csináltatni?
