Választások Montenegróban
2006 Szeptember 10
Montenegróban ma tartják az elsõ szabad választásokat a Szerbiától való elszakadás óta. Az elõzetes becslések szerint a lévõ hatalmon lévõ miniszterelnök által vezetett koalíció a függetlenség kivívásának köszönhetõen a lakosság nagyfokú támogatását élvezi, így a szocialista Milo Gyukanovics várhatóan elsöprõ gyõzelmet arat.
Gyukanovics legnagyobb ellenfele az ellenzék vezére, Predrag Bulatovics, aki a függetlenséget ellenzõ három politikai tömörülés közös jelöltjeként indul. A szakértõk szerint azonban akkor se kerül veszélybe Montenegró önállósága, ha az ellenzék gyõzne, mivel mindkét jelölt legfõbb célja az ország európai integrációja. (Euronews)
Úgy látszik alább hagyott a Montenegro láz. Mindenki visszajött aki el akart menni. Maradnak az élmények és az üres szálláshelyek. Katica néni nagy bánatára - Kotorban. Ő pedig milyen szivélyesen fogadná az odaérkezőket. Amennyiben valaki mégis mostanában tervez utazást, annak javaslom hívja fel őt. Érdemes. Szállásról, programokról, igazán érdekes helyekről ad készségesen infót (magyarul).
Bár mi az idén Belgrád felé mentünk, de a barátaink Valjevo felé. Augusztus közepén egy 20-30 km-es szakasz fel volt marva útfelújítás végett. Ha befejezték szuper, de ha még csinálják egy kicsit gáz lehet.
Nappal én a rövidebb utat (Sabac) választanám mindenképp, mert szebbnek és kisebb forgalmúnak találtam. Plusz megspórolsz egy 410 dínáros autópályadíjat a 2-ből, így ha a szerpentinek miatt esetleg többet is enne az autó, árban szerintem ugyanott vagy. Éjjel viszont lehet, hogy érdemesebb a hosszabb, de egyenesebb verzió (Belgrád - Cacak) - gondolom, kisebb a forgalom, mint nappal, így összességében biztonságosabb is.
Őszintén?Utazz nappal, legalábbis minél nagyobb részét az útnak (főleg a Dunától délre), és mivel igazából nem oszt, nem szoroz, nézd meg mind a két utat;-)
hoppá:D én is elkenődtem a cikktől.....nemsoká minden megváltozik és nem biztos hogy előnyére:( a Demján megveszi őket kilóra jobb lenne ha saját erejükből fejlődnének és nem lenne mcdonalds meg tsai lehet hogy szemét (kukatartalom) kevesebb lesz meg több lesz az angolwc de egyéb szemét meg sokkal több lesz
Már csaknem egy éve olvasom ezt a topikot, reménykedve gondolva majdani első montenegrói nyaralásomra, amely remélhetőleg idén szeptember végén valóra válik (és nyárból is maradt ott valamennyi).
Végigolvasva a topikot, ellentmondást találtam, hogy érdemes-e Újvidék és Uzice között Sabac, Valjevo felé rövidíteni pl. éjjel, de más időszakban is. A közlekedésbiztonság is érdekel. Az útvonaltervezők automatikusan a 79-km-rel és időben is hosszabbat adják ki, ami Belgrádon át vezet. A 1408-as szerint új út épült a fenti szakaszon, valaki később ezt kétségbe vonta. Kérem a segítségeteket! Köszönet!
mi is harman mentunk egy hyundai kisbusszal :) jo, volt velunk egy satras utanfuto is :) dehat a corsan nincs vonohorog :( nalunk hazafele a hely javareszet az a 110kilo kristalycukor foglalta el, amit nagymamamnak hoztunk :) hiaba, jon a bvefozes, meg a szuret ;)
jahh sé elég sok rutinos magyart láttam akik nem yarissal mentek hanem kisteherautoval olyan dobozossal meg családi egylégterüvel mondanom sem kell h igencsak élrdekes volt a bepakolás föleg visszafelé h elférjen az a sok fincsike niksicko :-))))
szia ha ezt idöben tom h ki van lennt akkor amikor mi még talizhattunk is volna amugy tavaly meg azelött már jártam svetiben akkor 6 euro volt a belépö parkolásra nem emlékszek h mennyi volt akkor
ha visszakerül a cd amin a képek vannak olyat tezsek fel ide h letagadjátok h ismertek :-) készitettem vizalatti képeket a tara kanyonban a tara foloban mondanom sem kell h csak térdig mertem bemenni és igyis alig tudtam kijönni lefagytak a lábaim
Örülök,hogy sikeres volt a nyaralásod. Kár,hogy kihagytad sveti stefant,talán még találkoztunk volna is és ittunk volna egy jó sört a kedvenc helyemen ahol szőlő és kiwi lugas alatt lehet múlatni a napot.
Többen írták a 10 eu s parkolást svetin.A faluban meglehet állni ahol találsz helyet,csak arra kell figyelni,hogy a busz elférjen az úton.
Akár kétmilliárd eurót is elérő zöldmezős fejlesztésre készül Montenegróban a TriGránit, amelynek elnöke, Demján Sándor csütörtökön tárgyalt a befektetés lehetőségéről Predrag Nemezic montenegrói idegenforgalmi miniszterrel. 2006.09.01 14:24 MTI
A podgoricai találkozón a befektetési társaság elnöke elsősorban a montenegrói tengerpart középső részén lévő budvai riviéra és a déli Ulcinj kínálta lehetőségek felől érdeklődött. Mint a montenegrói minisztérium tájékoztatójából kiderül, a Demján Sándor által vázolt koncepció lényege, hogy a montenegrói kormánnyal társulva magas minőségű idegenforgalmi kapacitásokat építenének ki. Ezek, széles kínálatukkal, kilenc hónapra meghosszabbíthatnák a helyi idegenforgalmi szezont, és akár 10 ezer új munkahelyet is teremthetnének.
A terv montenegrói szempontból igen jelentős, hiszen az ország éves GDP-je 1,6 milliárd eurónak felel csak meg.
A TriGránit fő részvényesei már korábban is érdeklődtek Montenegró iránt: a Rotschild család turistakomplexum építésére tett ajánlatot, Peter Munk kanadai üzletember pedig 3,2 millió eurót kínált az Arzenál nevű tivati haditengerészeti javítóüzemért.
nahh énis irok kis élményeket ne érje szo a ház elejét :-))) ismételten csodásan telt nyaralásom pár hiresneves hely most kimaradt de igyis volt mit jo alaposan szemrevételezni kékbarlang meg sveti stefan kimaradt helyette most felmerészkedtem/tünk lovcen hegyre háááááát két dekát nem lehetett látni akkora köd volt asszonyka még meg is jegyezte h utban szent péterhez avgyunk mondanom sem kell h zabszem sem fért oda ugy féltünk az uton föleg azon a kis szakaszon ahol az ut kb 20méteren kerezstül egy kis emelvényen megy mi azt gondoltuk h jobbra balra nagy szakadék :-))) lényeg a lényeg h én felmásztam petar petrovic njegusihoz remélem nem irtam naon rosszul 11fok volt odafennt sikerül meg is fáznom
fekete tonál is jártunk meg a biogradi öserdönél utobbinál körbe is mentünk hátso ingoványos részen szokásos hatalmas lapuleveles alámászásos fényképezkedés
crna jezeronál feltétlenül menjetek be a turistaházba kajálni bennt egyetek ne kinnt eszméletlenül hangulatos egy hely naon faxxxxa a sütöalkalmatosság amin a kaját csinálják a kenyérsütési modszert is érdemes ellesni van sok sok kép amit most nemtok prezentálni mert barinömnél van cd de majd potolom
kaja természetesen pljeskavica :-)
szállást sikerül 20euroért találnunk petrovacban azon a szinrten a házban volt 5 szoba meg 3 fürdöszoba tisztának mondhato volt a szoba is meg a fürdö/wc is
a háznál lévö lugas alatt szokásos szölö meg kiwi!!!!!! én sosem láttam még igy kiwit
észrevettétek már a virpazarnál az a kisöreg kb hány kilométert tesz meg a kis szürke kocsijával??? kimegy a föutra ott dekkol kb egy percet közben integet mindenkinek h térjenek le kajálni aztán jön vissza be és eljön addig a kis emlékhelyig aztán ue megint amig kajáltunk kb 1,5 ora azalatt cirkabirka20-25ször láttuk h megtette ezt a kis kört :-) mokás a kisöreg a szalmakalapjában csodálkozok h nincs kilométerhiánya
KOTORI ALAGUT VALOBAN NINCS MÉG KÉSZ az utirányjelzö táblákkal nekünk is adodtak gondjaink de hálistennek mindig idöben korrigáltunk mindent
petrovacban is kell már sok helyen fizetni a parkoloban asszem 2,5euro volt sozina alagut szintén 2,5 személygépkocsinak normálisabb kaják 5-6euro pizza3,5 - 5 euro nekem a kaja pia árak kicsit soknak tüntek igaz ezek vendéglöi árak voli vas bolt szupika mint mindig találtunk MOGYI cég által gyártott szotyit tökmagot stb... magyar feliratu madártejet meg vagdalthust
hébehoba találkozgattunk magyarokkal de rengeteg német volt odalennt
4.nap: Délnek indultunk. Sveti Stefanhoz lehajtottunk, de a 10 eurós parkolódíj kicsit kcsapta a biztosítékot, plusz tudtam, hogy belépő is lesz, így máshol sem kerestem leállni helyet, felülről szépen megnéztük, lefotóztuk. Stari Bar volt a következő. Itt is a helyiek segítségével sikerült odajutni, mert szinte már röhögtem rajta, hogy általában az út elején ki van rakva egy tábla, hol térjek le, majd nem sokkal később jön egy vagy jobbra-vagy balra kereszteződés, és semmi segítség. Nekem a romok a parkolóból jobban tetszettek, mint bentről, és a kilátás sem túl extra. Ezután Ulcinjban álltunk meg. Az odaúton is érezni lehetett, ahogy egyre koszosabb, rendetlenebb minden, de maga a város nekem már totál balkáni volt - egyben egzotikus:)Itt találkoztam először azzal a bizonyos wc-vel, amiben bokáig ér az anyag...A városi strand homokos volt ugyan, de engem egyáltalán nem csábított. Nem az a finom homok volt, hanem mint ami a homokozókban szokott lenni. És az emberek egymás hegyén-hátán. Az óvárost körbemásztuk, szép volt a kilátás. Ezután Albánia felé indultunk. Nem akartam elhinni, hogy a főúton vagyunk tényleg...kis semmi út, kihalt az egész, a határon viszont vagy 50.-ek lettünk. Eldöntöttük, hogy 2,5 órát várunk, ha nem érünk át, visszafordulunk. Átértünk 2 óra alatt: külön oda kellett menni a rednőrséghez útlevéllel, külön a vámhoz a kocsi papírjaival. Albániában muszáj volt tankolnom (1.11 e/l, Montenegróban 1.18 e/l volt). Skodráig rendben volt az út, majd egyszercsak egy egysávos fahídon kellett átmenni, majd kiértünk egy széles útra, amin aztán a disznótól a vadiúj Mercedesig minden előfordult. Kétszer kértem segítséget helyi lakosoktól, hogy jó úton vagyunk-e...nagyon aranyosak voltak, csak átkozottul koszosak. Ugyanis az út kivezető szakasza tele volt gödörrel, egyesben kellett haladni...nem akartam elhinni. Utána Koplik felé kicsit javult a helyzet, de nem éreztem biztonságban magam. A határon visszafelé 1.5 óra várakozás után jutottunk át. Hú, de megkönnyebbültem ekkor...Haza megint a szerpentines úton jöttünk a fizetős helyett, de ekkor már tényleg eltűnt azon a bizonyos szakaszon az út fele, és munkások voltak mellette. Budvába nagy vihar közepette érkeztünk, víz viszont nem volt a házban - szerencsére a wc-tartályban még maradt pár lehúzásra való:))
5.nap: Reggelre nagy kannákban tettek ki a tulajék a folyosóra vizet, de koszosan vágtunk neki Ostrognak. A fizetős - nagyon szuper - alagúton átérve (ami messzebbre esik Petrováctól, mint gondoltam) letértünk Rijeka Crnojevica felé. Hát emberek, az az út fantasztikus volt. Szélességre mint az autó kb., de gyönyörű kilátással a Skodrai-tóra, és maga a kihalt falu és a híd...szinte giccs. Ott szerencsére megint megkérdeztem, merre tovább Podgorica felé...(a hídon átjőve jobbra)Ostrogra az út rémálmaimban ne jöjjön elő:) Óriási buszok azon a pi-ányi úton, visszatolatás a szerpentinen stb. Az első nagyobb pihenőnél inkább leraktuk a kocsit, és gyalog mentünk fel. Közben több szép kis templom is van, jó helyen! Felérve mindenünkről folyt a víz, és rengetegen álltak sorba, úgyhogy gyors körbetekintés és fotózkodás után visszaindultunk. Bementünk Niksicbe - más ne tegye...a vár is bezárva, egyáltalán, nagy nulla az egész. Aztán vissza Budvába, szokásos este 6 körüli fürdőzésünket megejtettük - ilyenkor már szerencsére volt is hely a parton, és a víz nagyon kellemes volt, ember benne meg alig!!!!
6.napon hazaindultunk reggel hétkor, nagyon jól haladtunk, pedig meg-megálltunk a Moraca-kanyonban fotózni 1-2 percre. És ekkor jött a határ...a montenegróiak miatt 1.5 órát vártunk. Kettessével engedtek minket odamenni az egyetlen "ügyintézőhöz", egy abszolút bunkó határőrhöz, aki az útleveleinket csak úgy visszab-ta az asztalra, meg a forgalmit is, amikor nem tudta kiszedni a tokjából. Aztán megyek vissza a kocsiba, hajtanék el, szól megint az egyik határőr, hogy menjek az ablakhoz ....szerencsére a kollégái mondták, hogy onnan jövök. Ja, elénk bevágott egy belgrádi Mercedes. Amikor közel értünk a határőrhöz, apuci helyett anyuci ült a volánhoz. Amikor megálltunk, hogy kiszállunk, és megyünk ügyintézni, tőlük kiszállt anyuci, meg a kislány, mire a határőr biztosan elérzékenyült, és intett nekik, hogy menjenek nyugodtan.............Szóval az utolsó benyomás nem volt jó. Aztán Szerbiában most Cacak felé mentünk, de én ezt az utat nem ajánlom senkinek. Sehol ennyi teherautó nem volt az utakon. Igaz, egyenesebb az út, ez tény. Belgrádba este 6-ra értünk. Ott aludtunk egy barátoméknál egy éjszakát. Megnéztük a várost, szépen kezdik helyrepofozni, bár a hadügyminisztérium lebombázott épületei még mindig ott állnak, erős kontrasztot adva a mögötte lévő szépen felújított, pompásan kivilágított épületekkel. Másnap felmentünk az Avalára is, de csak ködöt láttunk. Délután indultunk haza, 9-re itthon voltunk. Szokatlan volt itthon, a szemem mindig kereste a sebességkorlátozó táblákat, de alig volt...lehetett menni mint a szél:))
Nagy élmény volt. Messze van, az út hosszú. De nem ajánlom mindenkinek. Ahogy mások is mondták, kell egy kis lazaság (szerintem másképpen nem is érdemes nyaralni indulni), meg tudni kell nagyjából, mire számíthatsz. "Költség/haszon" (költség/élmény) tekintetben szerintem jelenleg verhetetlen.
Inkább azért kell sietni, mert az oroszok Törökország (és több más nyaralóhely után...) Montenegróban is elkezdtek bevásárolni ingatlanokat. Budvát említették az első helyen, ismereteim szerint.
Akár kétmilliárd eurót is elérő zöldmezős fejlesztésre készül Montenegróban a TriGránit, amelynek elnöke, Demján Sándor csütörtökön tárgyalt a befektetés lehetőségéről Predrag Nemezic montenegrói idegenforgalmi miniszterrel.
A podgoricai találkozón a befektetési társaság elnöke elsősorban a montenegrói tengerpart középső részén lévő budvai riviéra és a déli Ulcinj kínálta lehetőségekfelől érdeklődött. Mint a montenegrói minisztérium tájékoztatójából kiderül, a Demján Sándor által vázolt koncepció lényege, hogy a montenegrói kormánnyal társulva magas minőségű idegenforgalmi kapacitásokat építenének ki. Ezek, széles kínálatukkal, kilenc hónapra meghosszabbíthatnák a helyi idegenforgalmi szezont, és akár 10 ezer új munkahelyet is teremthetnének.
A terv montenegrói szempontból igen jelentős, hiszen az ország éves GDP-je 1,6 milliárd eurónak felel csak meg.
A TriGránit fő részvényesei már korábban is érdeklődtek Montenegró iránt: a Rotschild család turistakomplexum építésére tett ajánlatot, Peter Munk kanadai üzletember pedig 3,2 millió eurót kínált az Arzenál nevű tivati haditengerészeti javítóüzemért.
az az alagut meg nem keszult el :) mi a komppal atmentunk Kamenaribol Lepetaniba, direkt az alaguton at akartunk Kotorba menni, persze tabla nuku, de anyam latta a nyilast, felkanyarodtunk, majd az alagut elott 10m-rel tabla,h Kotor jobbra. hat, mire kiertunk a szerpentinre olyan keskeny uton meg eletemben nem mentem :) de egesz mas kepet mutat Kotor arrol az oldalrol, es legalabb lattuk a keresztezodest, ahol fel kell kanyarodni a Lovcen fele :)
Mi augusztus 22-én Szegeden aludtunk meg, és másnap reggel 5-kor onnan indultunk Szerbián keresztül Budvába. Az itt olvasott legnépszerűbb útvonalon akartunk menni (Subotica-Belgrád-Cacak stb.), de Novi Sad után 5 km-rel megállt az élet, véget nem érő sor, 15 percig semmi nem mozdult. Így megfordultunk, és a Novi Sad- Valjevo útvonalra váltottunk. Szépen lehetett haladni, forgalom alig volt. Tényleg vannak kanyarok az úton, de szépek a hegyek. Nova Varos előtt 17-18 km-es szakaszon útépítés van, sok helyen murvás az út. De Zlatibor sárgászöld hegyoldalai a fenyőerdőkkel, meg aztán a sziklás kanyon még a határ előtt megintcsak kárpótolt mindenért. A határon csak a kamionok álltak sorban, nekünk intettek, hogy menjünk nyugodtan. A Moraca-kanyon fantasztikus volt Podgoricáig. Viszont közben pl. Bijelo Poljeban érezni lehetett a balkáni hangulatot, emberek összevissza keresztül-kasul a főúton. Valaki írta, hogy 50-60 km/h az átlagsebesség, ezt én is csak alátámasztani tudom. Jobb átlagot szerintem csak őrült száguldozással, pár büntetéssel lehet kihozni. Sok a sebességkorlátozás, a rendőr (a szembejövők jelzik mindig!), a kanyar, és időnként kifogsz egy rönk-tönk-benzin-vagy akármit szállító csigát...Podgoricán áthaladva eldöntöttük, hogy nem fogunk visszajönni megnézni. A Skodrai-tó után már nagyon vártam, hogy elfogyjanak a hegyek. Mégis, nem a fizetős alagutat választottuk Petrovac felé, hanem a szerpentint, ahonnan csodaszép volt a kilátás a tóra - ide vissza is akartunk jönni, csak az út fele már ekkor is félig leszakadt egy helyen. Budvába este 6-kor érkeztünk meg. Az első információs irodához befordultam szállásért. Fáradt voltam, és nem volt már kedvem kilincselgetni, meg házról házra járni. Persze a kiscsaj a rokon szemben lévő házába irányított minket, ahol mutattak egy studiószerű szállást: tiszta szoba, légkondi, tv, konyhasarok, külön wc-s fürdőszoba - mindezt 15 euró/fő/éj áron. Az udvaron lehetett parkolni, a strand talán 5 percre volt. 5 éjszakára maradtunk. Mini market a szomszédban. Na igen, az óvároshoz végig kellett sétálni a Slovenska Plazan, szóval közelebb voltunk a Becici strandhoz a kis félsziget túloldalán. Írtátok, hogy sokan vannak a parton...na de ennyien????Mint valami vásár, olyan volt este a sétány. Én kifejezetten élveztem, főleg, mert magyar alig volt, és így tényleg a világ másik felén érezhettem magam.
2.napon Cetinje volt az első célpont. Elég poros kisváros benyomást nyújt, de valahogy mégis kedves. Utána a Lovcenre vettük az írányt...emberek, az a világ teteje!!!!!Leírhatatlan. Utána az út le Kotorba szintén. Khm, itt tábla hiányában eltévesztettük az utat, mert ahol kettéválik az út a mauzóleumos hegy és a tv-tornyos hegy között, rosszat választottunk. Aztán egy pincér megadta az irányt, nagyon kedves volt, jó utat stb. Kotor óvárosa is szép, felmásztunk a várba - mire felértünk, halálközeli állapotban voltunk, de nagyon jó fotókat lehetett csinálni az öbölről. (A belépő mindenhol 1-2 euró). Hazafelé az alagúton akartunk menni Budvába, de a táblák elirányítottak.
3. nap: Dubrovnik volt a célpont. Megint az alagúton akartam menni, körbe az öblön, de egyszerűen nem találtuk az utat - volt egy, amire tippeltem, de a kutya nem ment arra. Így kompoztunk. Jár vagy 4 komp, gyorsak, pörög az egész, azt hiszem 3.5 vagy 2.5 euró a jegy (a két ár közül a másik a fizetős alagút a partról Virpazar felé). A határ gyorsan ment. Dubrovnikban tömeg, parkolni lehetetlenség, így tettünk egy plusz kört a városban 45 perc alatt lépésben, majd a Hilton Imperial vagy milyen szálló autót lifttel szállítós garázsába álltunk be, 4 óra 170 kuna áron.....(ami vagy 6-7ezer Ft!), igaz a jegyben benne vagy egy-egy üdítő, amit a szálló éttermében lehet meginni. Az óvárosban is óriási tömeg, de a kis oldalsó lépcsős sikátorokon szinte senki nem volt. A várfal 50 kuna - kihagytuk. Összességében: én horvát-tengerpart rajongó voltam-vagyok, de így most minden kutya drágának tűnt, és tele volt magyarral. Alig vártam, hogy visszamenjünk Budvába. Körbementünk a Kotori-öblön, senki ne hagyja ki szerintem. Megint az alagutat kerestük Kotor-Budva közt, de kiderült, le van zárva....
Most mennem kell...majd folytatom, mert tök jó ezeket megint végiggondolni!
