Nem az áthidalók a problémásak, hanem egy koszorú, vagy lábazat, ahol beton találkozik a téglával.
Ha visszaolvasol még egy kicsit, akkor láthatsz olyat is, ahol leirom, hogy a 30-as téglához képest SZÁZEZREKKEL többe kerül már a 38-as falazat, mivel több áthidaló, több beton az alapozásba, lábazatba, koszorúba kell. 44-es téglánál még ennél is több.
És van gyakorlati tapasztalatom elég, mivel elég sok általam tervezett háznál viszem végig az épitkezést is.
Tavaly egy kivitelező büszkén mutogatott egy 44T Profiból épitett házat. Szerkezetkész állapotban volt, nagyon durván tele volt hőhidakkal, amiket emlitettem. Mert eszméletlenül bonyolult utólagos hőszigetelés nélkül megoldani a hőhidmentességet.
Köszi a válaszokat. Dominálóan sokkal egyszerűbbnek és homogénebbnek látoménis a "sima" B30as (vagy bármilyen) alap tégla + 20cm kőzetgyapot falat, nyílászáróknál pl nagyon jól megoldható a hőhídmentesség is, de:
Az alábbi felvetések vannak még (maradjunk a Pth 44 K-nál):
-Mostani árakat számítva a Porotherm K 2-3e ft/m2 árelőnnyel rendelkezik (anyag) egy B30 + 15cm kőzetgyapot/EPS falhoz képest.
A munkadíjban pedig az EPS felrakása ismételten számít.
Ha az alábbi kalkulátort használom ég durvábbak a különbségek:
Hőhídmentességet a 44cm-es falban, áthidalóknál, koszorúknál stb el lehet érni, abban a 44cm-es falvastagságban sokminden elfér.
Az ablakoknál valóban be kell fordulni a szigetléssel, de:
Most találtam egy hozzászólásban had idézzem:
"Eltulozzatok a kulonbseg jelentoseget.
BETON labazatnal a 3-4 cm XPS hoszigeteles megfogja a hoveszteseg 70%-at. A tobbi csak ennek csokkentesere van, illetve azert, hogy esztetikailag ne nezzen ki szarul az epulet. Ha mar minimalis hoszigeteles van egy feluleten, akkor nem lesz hohidas ahhoz kepest, ami brutalisan van hoszigetelve. A hohidassag azt jelenti, hogy a feluleti homerseklete le tud csokkenni parapont ala, magyarul peneszedhet.
Ha van rajta hoszeigeteles, akkor ilyen nem lesz."
Igazság a kérdés arra irányult, hogy kinek van gyakorlati tapasztalata, nem csak elméleti teória konkrétan ezekkel az anyagokkal?
A hilti dübel vagy fog vagy nem fog, nem lehet tudni, hogy mennyi cementet kevertek a hídlásba. Lehet, hogy csak úgy néz ki, mind a beton.
A Kömkel megoldása jobb, de lehet használni U profilt is, azzal picit kevesebbet kell vésni.
Nem használunk menetes szárakat (és nem furatjuk ki a profilokat szakműhelybe), mert káronkodással szokott járni, amig a két profilon átfűzzük a menetes szárakat.
Mindig van kéznél egy heggesztőgép,a profilok beépítése után a falat átfúrjuk a profilok alatt és felett és beépítunk 3o cm-ként egy-egy fi14-es betonvas kengyelt két darabból, amit leheggesztünk, egymáshoz is és a profilokhoz is.
Az utólagos hőszigetelés nélküli falazat a laborértékeknél 30%-al rosszabbat tud, mert van egy hőhidassági tényező is, amivel számolni kell. Ha nincs egy utólagos, FOLYTONOS hőszigetelő burok, akkor ez ennyivel rosszabb.
Valamint nagyon nehéz hőhidmentesre megcsinálni az épületet utólagos hőszigetelés nélkül, mert bizonyos kialakitások (padló-lábazat, áthidalók, koszorú-födém-fal csatlakozás) csak igy hőhidmentesithetőek, sima falazattal nagyon nehezen, illetve van amelyik egyáltalán nem.
Ez azért probléma, mert ezek a hőhidak komoly léptékűek, és szinte biztosan fellép párakicsapódás, azaz penészesedés.
Az sem igaz, hogy az olcsó tégla+utólagos hőszigetelés helyett a drága tégla+külső vakolat olcsóbb lenne, mert majdnem egy árban vannak.
persze, a tégla a laborban baromi jó hőszigetelő, nem is kell rá semmi.
- és az áthidalóknál
- és a beton pilléreknél
- és a betonkoszorúnál
biztos van több is, annyira nem értek hozzá. nem tudsz csak téglából házat építeni, rengeteg részlet lesz ahol szarabb lesz a szigetelés mint amit a tégla tud. ha utánna be van burkolva szigeteléssel, akkor ez nem gond.
"A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól."
Igen ez nem kérdés, egyértelmű.
A kérdés az, hogy a lent nevezetteknél ellátható-e a TARTÓFUNKCIÓ a HŐTÁROLÓ és a HŐSZIGETELŐ réteg egyben.
A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól.
Remélem nem gondolkozol csak téglafalban, hőszigetelés nélkül...
A szögvas függőleges szára a hosszabb (fölfelé áll), a vízszites az megy be a falba vágott horonyba és a kiváltó alá.130x65x10 vagy 120x80x12 megteszi. Legalább 30-30 cm horony kell neki kívül-belül és a kiváltó mindkét végén. A csavar az nem csak rögzítésre kell hanem erőátadásra is. M12 jó lesz legalább 12 cm mélyen befúrva. De van ilyen HILTI dübel, az az igazi, mert a síma csavart nehéz meghúzni, hogy fogjon is.
Egyébként egy, a fényképen látható forintot kérek érte,. A kiváltó alatt a falat kívül-belül flexszel be kell vágni, egy-egy szögvasat alátenni és a szögvasak két végét a falhoz csavarral rögzíteni, a beton koszorúhoz két-két csavarral szintén rögzíteni a szögvasak függ. szárát. Utána a hézagokat acéllemezzel ki kell beilágolni.
Fölé be kell rakni I180-as tartókat, 1-1 db-ot bevésbe a fal külső és belső szélére, és átmenő csavarokkal megerősiteni.
Ezt hivják falszövet erősitésnek.
Ha ez megfelelően túlnyúlik a nyiláson (30-30 cm legalább), akkor tehermentesiti annyira a beton áthidalót, amennyit most többletterheled a kisebb felfekvéssel.
