" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ami a fejhoát, vagy fidzsoát illeti, a legtöbb forrás -9 és -12 fok körülire teszi a fagytűrését. Az előbb írtam, hogy a füge föld feletti részei -15 fok alatt károsodnak, így a magyarországi megfelelő magasságú és lefolyású szőlőhegyek kiválóan alkalmasak telepítésére. Ugyanakkor -10 C fok még az ezek közül a fekvések közül a legkiválóbbakon is előfordul majdnem évente. Ugyanakkor nem tudom, mennyire hitelesek ezek az adatok, mivel ezzel a növénnyel nálunk még nem sok tapasztalat van, míg a füge már 500 éve honos nálunk. Tehát érdemes vele próbálkozni. További akadályozó tényező lehet viszont, hogy minden jel és a források szerint is mészkerülő.
Igen, azért sejtettem, hogy ezek nem olyan nagy gyümölcsű fajták, mint azok a csodálatos új-zélandiak. De érdemes azért továbbra is kutatni Európában is jelenlévő fajták után, mert a határnál nem ütköznénk akadályokba.
Hát a klímaváltozással kapcsolatban mindig arra szoktuk itt felhívni a figyelmet, hogy növényhonosítási kísérleteket ne alapozzunk ilyen bizonytalan elméletre. Itt a 9762. számú hozzászólásban és az abban a hozzászólásban hivatkozott hozzászólásban sokat írok erről. Érdemes még a nevemre rákattintva a korábbi hozzászólásom környékéről mégkorábbról elolvasni néhány hozzászólást, valamint Ninovarga és Floo2 ugyanabban az időszakban írt hozzászólásait.
De a lényeg, hogy a középhőmérsékletekben tapasztalható néhány tizedfokos melegedési tendencia mellett nem volt eddig tapasztalható a téli minimumhőmérsékletek enyhülése. Sőt, 2002 és 2006 között, valamint 1996 decembere szélsőségesen hideg abszolút minimumokat produkált. A késő tavaszi fagyok is inkább gyakoribbak lettek. Márpedig egy növényfaj honosíthatóságát elsősorban az abszolút téli minimumhőmérséklet határozza meg, kisebb részt az utolsó komolyabb tavaszi és az első őszi fagy között eltelt idő, azaz a tenyészidőszak hossza. Önmagában a hőösszeg és a napfénytartam a kifejezetten szubtrópusi növények fejlődéséhez is zömmel elegendő lenne, ha hosszabb lenne a tenyészidőszak és nem lenne fagy télen sem.
Azok közül a nálunk újnak számító gyümölcsfajok közül, melyekkel mi itt foglalkozunk, sokan valójában teljesen téltűrőek, csak kevéssé ismertek, jelentős részük a szakma nemtörődömsége, maradisága, téves sztereotípiái miatt nem honosodtak még meg. Mások, mint pl. a füge, a domború felületű, általában 200-350 méteres tengerszint feletti, jó "lefolyással" rendelkező dombokon és a nagyvárosi kertekben nagyon jól termeszthető, mivel ezeken a tereppontokon nagyon ritkán, évtizedes ritkasággal fordulnak elő -15 celsius fokot meghaladó mértékű fagyok az általunk itt már sokszor ismertetett légkörfizikai jelenségnek, az éjszakai gravitációs hőmérsékleti inverziónak, valamint a városi hőszigetnek köszönhetően. Így tehát az esetlegesen korlátozottabban téltűrő gyümölcsfajok honosítási kísérleteit erre a megfigyelésre alapozva korábban is meg lehetett volna cselekedni.
Az a körülmény, hogy a jövőben feltételezett, átlagosan melegebb klímamenetben ugyanúgy előfordulnak epizódszerűen téli hidegbetörések, kemény kisugárzásos fagyok, a korlátozottan téltűrő növényfajok honosítási lehetőségeit a korábbiaknál még szűkebbre is szabhatja. Újabban megfigyelhető, hogy a magyar gyümölcstermesztési szakma azzal próbálja magyarázni, hogy bizonyos új gyümölcsökből már termő ültetvények, rengeteg meggyőző kerti példa is van, hogy azok biztos a globális felmelegedés miatt termeszthetők már nálunk, ezzel kimagyarázva azt a mulasztásukat, hogy a kivit, vagy a kákit már évtizedekkel ezelőtt ültetvényi szinten meg kellett volna honosítanunk. Az, hogy ez nem így történt, óriási veszteséget jelent az egész gazdaságunkra nézve.
Amit írsz, az viszont különösen logikus és mi itt ezen a topikon ezzel foglalkozunk: vagyis miért ne lehetne itthon megtermelni új gyümölcstermőket, pláne annak tudatában, hogy közülük sok téltűrő nálunk. Amelyek csak korlátozottabb téltűrők, azok esetében pedig ki lehetne használni az inverzió adta mikroklímalehetőségeket. Gondolok itt arra, hogy mennyi parlagon hagyott, akáccal felvert, kiváló fagylefolyású dombunk van, ahol régen szőlőt műveltek. Az ilyen szőlőhegyeken -15 fokot elviselő növényeket minimális kockázattal lehet ültetni, különösen olyanokat, amelyek egy esetleges, évtizedes ritkasággal előforduló alacsonyabb hőmérséklet után azért tőből kihajtanak.
Én csak 2000 nm körül telepítek tavasszal vegyes gyümölcsöst, elég azt is bekeríteni. Tesztnek elég lesz 20 tő körül a kiwiből, meg egy tizes a kákiból, kíváncsi vagyok, mennyire felel meg nekik a hely. Nem mellesleg nálam még nem volt fagy a múlt hétig, kint hagytam a min-max hőmérőt a talajon.
Tavasszal indul a munka, addig még mindig a takarítás, tuskózás, szántás zajlik.
Ökoszemléletűnek tartottam magam, de mikor második napja raktam halomba a mulcsozandó vágást és még sehol nem tartottam, bizony előkerült a gázolaj a kocsiból. Viszont még úgy sem tudtam elégetni a már száraz vadrózsa és egyéb bozóthulladékhegyek 5%-át sem egy nap alatt a 2-3 méter magas máglyákon, szóval már megértem a tűzzel erdőirtókat.
Először is szeretettel üdvözlünk a topikban! Említette Zsuzsa, hogy máshol beszélgettetek először ezekről a gyümölcsökről, így kicsit utánaolvastam. Ezek szerint van már tapasztalatod a kákival/hurmával, de az elültetett maggal valamilyen nagyon fagyérzékeny fajtához juthattál hozzá. Amit ezzel kapcsolatban tudunk mondani az az, hogy a legjobb téltűrésű talán a 'Costata' fajta, de az általunk jól ismertek közül jó még a 'Tipo', 'Sharon/Triumph', 'Rojo brillante' is. Van számos érzékenyebb fajta is, általában a kemény állapotban is fogyasztható japán fajtákat mondják ilyennek, de ezek közül is van jó téltűrő. A Kaukázus országaiban, a Fekete-tenger partvidékén is nyilván vannak érzékenyebb változatok is az egészen jó téltűrőkkel együtt. Figyelmedbe ajánlom viszont a kivit is, termesztéséről a következő útmutatóban olvashatsz:
Köszönöm a közérdekű információt, valójában nekem azzal volt problémám, hogy nagyítás után is eléggé homályos maradt. Az eredeti dokumentum, amit feltöltöttem, az teljesen olvasható volt, csak az Index a felbontást is csökkentette ezek szerint.
A rózsa kivételével mindegyik nagyon jól jelzi a legcsekélyebb fagyot is, tehát azokon a helyeken még valóban nem lehetett fagy. De a rózsa kinyílt virágszirmai is valamivel érzékenyebbek a leveleknél és a bimbóknál, ezek viszont csak valamivel nagyobb fagykitettséget jeleznek. Az ún. indikátornövényekkel végzett összehasonlításoknál mindig tudni kell, hogy az adott növény milyen mértékű fagypont alatti hőmérsékletre hogyan reagál. A steviát egyébként használod is valamilyen módon édesítésre?
Körülnéztél már, hogy milyen citrus hibrideket szándékozol beszerezni? Ha konkrétan a mandarinról van szó, úgy tudom, hogy van mandarin és poncirus hibridje, van a changsha mandarin és elvileg a satsuma mandarinok fagytűrőbbek még a normál mandarinnál. Így én ebből indulnék ki valahogy és ezeket ültetném ezekbe a most fagymentesre vizsgázott sarkokba. A legjobbnak tűnő sarokba a satsumát, mert ez csak kissé téltűrőbb a leírások alapján, mint a valódi mandarin. Ehhez valamilyen takarást is ki lehet majd találni. A changsha elvileg elég jó téltűrő, ezt talán nem is kell annyira kitüntetett helyre ültetni, ezt viszont nehéz beszerezni, elég sok a magja és azért mégsem olyan az íze, mint a bolti mandarinnak. A poncirus és mandarin hibridjéről írnak az általam korábban megadott oldalon, az okcitrus.com -on, de még számos más hibriddel is kísérletezik az oldal tulajdonosa. Ha ad is el belőlük, akkor nincs nehéz dolgod, mert belföldre kell csak postáznia.
Jó, hogy látlak, kérdezném, hogy ismered-e a szombathelyi és környéki kaktuszos népeket? Szerintem a korábbi h.sz.-ban említett Vargáné Zsuzsát szinte biztos. Az Arborétum lerakatában dolgozott hosszú évekig, előtte meg asszem a Prenornál is volt.
Ahogy a tulajt ismerem, kerül oda más is az itt tárgyalt gyümölcsökből. Jó kis telep lesz tanulmányozásra, maga a hely ideális amúgy. Nálad hogy állnak az előkészületek?
Magyarországon december elején még nagyon "tavasziasan" vagyunk. A rózsák nem csak nem fagytak el, de virágoznak is, újabb virágok nyílnak a bimbókból, ugyanez érvényes a muskátlira is, a legtöbb helyen még ugyanúgy kinn vannak, mint nyáron és üdék. A Forsitzia is szokásának megfelelően nyílik már, tavaszt érezve. Úgy gondolom, a lombhullatók mélynyugalmi állapota sem lehet még az igazi. Egyes kiviken még jócskán van zöld levél. (Ezek a képek ma délelőtt készültek Lovásziban, de országosan hasonló a helyzet.) Reméljük, nem jön egy hirtelen lehűlés.
Ugy nagyjából elolvastam, igaz, a szemem jojózott. Amit a fajták méretéről ir, akkorákat az enyém is terem, kb. ludtojás méretüeket. Mielőtt vki megkérdezné, h. milyen fajta- nem tudom. Anno egy vásárban vettem Horváthné nevü pesti kertésztől.
Egy kérdés,tudjátok ez a sötét szinü datolyaszilva mekkora gyümölcsü ,mert lehet hogy láttam élő példányt nemrég de az nagyon apró cseresznyenagyságu gyümölcs volt.
Mert ugye a fénykép az nem mindig adja vissza a valóságot,ha üzletről van szó.
Szivesen! Örülök, hogy hasznát veszed. Nekem is homályos, de még olvasható. A 2 oldallal megbirkoztam és megérte. Most nézelődöm a nagy világban, hogy további gyakorati információkat találok-e.
Régen könnyebb volt a Skype castokkal. Az orosz nyelvű társaságoknál mindig akad 1-2 délvidéki, akitől pár tippet kaphatott az ember ismeretlenül is.
Kiváncsivá tettél ezekkel az oldalakkal erre a gyümölcsre. A hurma és a füge ültetést már beterveztem a kertünkbe. De egy ilyen fejhoa fácska ill. 2 fácska is izgalmas feladat lenne ha máshová nem is, de az erkélyre megoldható lenne.
A gyümölcs felhasználását illetően itt egész jól összefoglalt sorokat találtam, ami persze bevezetésnek jó, de semmiképpen sem pótolja a megbizató forrásból származó szakkönyvben irtakat.
http://de.wikipedia.org/wiki/Brasilianische_Guave Az érett gyümölcs úgy fogyasztható mint a kiwi. Befőtt, dzsem, üvegekben eltett cukrozott gyümölcs, gyümölcslé készithető belőle. Hűtőben jól tárolható.
Magról ültethető, lassan növekvő örökzöld növény. (Már csak az a kérdés, hogy gyümölcsre hány év után lehet számitani.Ö
Nyilván a sikeres 1-2 darabos ültetvényhez kell a jó szakmai háttér, ahová a próbálkozó hobbykertész fordulhat. Magam is elfgondolkodtam már azon nem egyszer, hogy a klimaváltást nem sorscsapásnak kell felfogni hanem felkészülni rá. Miért ne lehetne itthon megtermelni azokat a gyümölcsöket, melyekre egyébként is igény van s ki tudja honnan s mennyit utaztatják ezekben a háznagyságú teherautókban.
A Ctrl és a + vagy - billentyűk együttes leütésével a kinyitott oldalak betűit és képeit tetszés szerint lehet kicsinyiteni ill. nagyitani. Beszkennelt szövegeknél a képfelbontás fontos. Ez a szöveg egy kis felnagyitással Ctrl+++ (természetesen külön megnyitva) számomra éppen olvasható.
A kisbetűs ujságokat is ezzel a módszerrel szoktam olvasni ill. a pici képeket egy kicsit láthatóvá tenni.
De a fajták mellett mindenképpen érdekes tény, hogy Jaltában, Szuhumiban, Azerbajdzsánban már régóta termesztik, így elképzelhető, hogy nekik is vannak saját szelekcióik.
Most nézem, hogy az Index szinte olvashatatlanra kicsinyítette, amikor feltöltöttem. Majd lehet, hogy akkor inkább begépelem, nem olyan hosszú és esetleg hasznos lehet.
Egy kis irodalom a fidzsoáról-fejhoáról. Persze ennek is adtak mindenféle teljesen más gyümölcsökre hajazó nevet, úgy mint mirtuszdió, mirtuszfüge, hegyi guava. Legalább a guavával van némi növénytani rokonság. Ír itt Európában nevet szerzett fajtákról, úgy mint "André", "Choiceana", "Coolidge", "Superba", "Gemini", "Magnifica", "Triumph". Ha semmilyen úton-módon nem sikerülne esetleg az új-zélandi "Wiki tu" fajtát beszerezni, akkor éremes talán utánakeresni ezeknek a nemesítéseknek is.
Szeretettel várjuk Zsuzsát itt a topikon is, személyesen is! Biztos vagyok benne, hogy aki odáig jut, hogy ültetvényt létesít, már nagyon sokat hallott a kiviről! Lényegében a reménybeli ültetvényesek itt már mester fokozatúnak számítanak:) (persze nem osztunk itt fórumos rangokat, kinevezéseket).
Sajnos én nem voltam jelen a megbeszélésen (nem is tudtam volna szakmailag sokat hozzászólni, max. csak az érzéseimet és a véleményemet), de Zsuzsa, a kertész barátnőm szerintem ismeretlenül is méltón képviselt benneteket. Ő is kész minden újra, főleg, ha esze is van a dolognak..:) Neki nagyon ritkán van módja internet-közelbe kerülni, bár épp most határozta el, hogy megoldja valahogy a dolgot.
Nekem amúgy valami azt súgja, hogy Zsolttal ismerik egymást, régen nagy kaktuszos csapattag volt, most is sokakkal tartja a kapcsolatot.
Ki fogom nyomtatni neki az említett cikket és már meg is beszéltük, hogy a következő találkozón ott lesz! De lehet, hogy előbb is megkeres benneteket, mert nagy falat lesz ez most neki és bármennyire is jó szakember, az újdonságokról szeret előre tájékozódni. Januárban sok ideje lesz, talán összehozlak benneteket, ha nincs ellenetekre.
Szia, ez nekünk is nagyon nagy öröm! Gondoltátok volna pár éve, hogy egy internetes fórumnak köszönhetően már a többedik kiviültetvényt telepítik Magyarországon? Gondolom, hogy az ültetvény telepítőjét bőven el is látta Józsi információval. A pálmaligeten található cikket is ajánlottad neki?
