" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
O processo de domesticacao do kiwi na Hungria iniciou-se nos primeiros anos 2000 depois que um professor de lingua italiana N.V. :))) visitou a Italia e comentou que a Actinidia nativa da Asia estava sendo cultivada em varias partes do mundo inclusive a Italia.... :))))))))))))))
A Te közeledben tervezett kiviültetvényt meglepetésnek szántam. Babonából sem akartam róla idő előtt beszélni, hátha valamilyen ok miatt meghiúsul. Úgy terveztem, hogy az első tudósítások majd a telepítés elkezdéséről fognak szólni, szokásom szerint fényképes illusztrációkkal. Egyébként az augusztusi cesenai ültetvénylátogatásunk határozott célja az volt, hogy ennek a tervezéséhez gyűjtsük be a legnaprakészebb információkat, hogy ugyanolyan modern ültetvény valósulhasson meg itt, mint a Zuccherelli prof. által tervezett cesenai.
Egyszer a tv-ben láttam, vmi jezsuita egyetemi magánkivüli tanár, teljesen komoly pofával, tudományos alapossággal kifejtette, hogy Atilla, isten ostora meg Jézus ugyanabból a törzsből származott. Akkor Nagy Sándor mér' ne lehetne magyar? :-))
Igen, ahogy jómagam is inkább csak nagy érdeklődéssel olvasom a topikot (mert semmi tudásom és tapasztalatom nincsen a témában) és tanulgatom tőletek a dolgokat, így biztosan van/lesz szakmabeli is, aki idetéved előbb-utóbb és beleadja a "közösbe", amit tud. A kitartó munkátoknak köszönhetően szerintem nagyon is jól állunk, lassan már nem is marad hely az országban nagyobb ültetvénynek, annyian belevágnak a megfertőződöttek közül..:)) Aztán reszkessenek is az olaszok, mert a végén kivi-nagyhatalom leszünk. Sokszor eszembe jut, hogy itt a szomszédos Burgenland lankáin is micsoda ültetvényeket lehetne létrehozni!
Valaha Szhelyen nagy kaktuszos élet volt, de aztán meghalt Bánó Pista bácsi, és eléggé leült. Ha a barátnéd dolgozott az arborétumi lerakatnál, akkor látásból biztos ismerjük egymást, mert jártam oda anno.
Szerintem sokan olvassák, biztosan jóval nagyobb a "csak olvasó" az aktívan hozzászólóknál. Többször intéztünk már ajánlást, hogy bárki megszólalhat, különösen örülünk azoknak, akik érdeklődést mutatnak aziránt, hogy a kialakult helyzet változhasson, a topikleírásban is benne van, hogy a szakma képviselőit is szeretettel várjuk. A könyvön gondolkodunk, ha lesz időm is, ihletem is, akkor lehet, hogy elkezdek foglalkozni vele, de igazad van, addig is nagyon jó úton járunk. A védőoltás dolgában nem értünk egyet, ne legyen igazam, de óriási gond lesz, ha tömegével szorulnak majd emberek pl. lélegeztetőgépre. Felelőtlenség. De ez még itt is off.
Hát lehetne, olyan szép a parkja "Novákfalvának", hogy sok időt el lehetne ott bogarászni..:) Büszke is vagyok a tyúkra, nemrég kapott valami komoly, elismerő dícséretet akadémikus látogatóktól a munkája.
a) Az első ókori bevásárlóközpont megnyitását Betlehemben. (0 pont)
b) Azt, hogy végre befejeződött a karácsonyi bevásárlás. (5 pont)
c) Azt, hogy elkezdődött az időszámítás, mert ha nem születik meg Jézus, még mindig időszámításunk előtt lennénk és még mindig visszafelé kéne számolni az éveket. (10 pont)
2. Kik voltak a három királyok?
a) John, Paul és Ringo. (0 pont)
b) Azt nem tudom, de Illés Béla a legnagyobb király. (5 pont
)c) Gáspár András és Mónika. (10 pont)
3, Miért állítunk fenyőt karácsonykor?
a) Fenyő Miklós emlékére. (0 pont)
b) Mert a jegenye túl nagy és télen nincs rajta levél. A fenyő meg fekve csúnya. (5 pont)
c) Megszokásból. (10 pont)
4. Mi a betlehem?
a) Az első ókori bevásárlóközpont kicsinyített mása. (0 pont)
b) Arab terroristák által alkalmazott makett merényletek megtervezéséhez. (5pont)
c) Ken és Barbie izraeli terjesztésben. (10 pont)
Értékelés
0 pontÖn nem tudja, mi az a karácsony, de biztos a bevásárlás miatt nem jutott rá ideje.
5 - 25 pontÖn sem tudja, mi az a karácsony, de legalább több pontja van.
30 - 40 pontÖn végképp nem tudja mi a karácsony, de azt hitte, hogy a több pontos biztos a jó válasz. De sajnos nem.
Jelek, amelyekből kiderül, hogy a Mikulás magyar:
- Mindenhová csizmában megy és mindig tele van a puttonya.
- Sohasem tartja be a sebességkorlátozást és tilosban parkol.
- Évente egy napot dolgozik és nem fizet adót.
- A háttérben a krampuszok intézik a népszerűtlen dolgokat, de a Mikulás a főnök.
- Piros a ruhája, fehér a szakálla és zöld az arca repülés közben.
- Kék a szeme, az arca csupa derű. - Még a gyerekeket is két részre osztja, jókra és rosszakra, ráadásul mind a két rendszerben remekül megélt, csak más néven.
Karácsonyi kertészhumor !!
:))
Mennyit tud ön a karácsonyról?
1. Mit ünneplünk karácsonykor? a) Az első ókori bevásárlóközpont megnyitását Betlehemben. (0 pont)b) Azt, hogy végre befejeződött a karácsonyi bevásárlás. (5 pont)c) Azt, hogy elkezdődött az időszámítás, mert ha nem születik meg Jézus, még mindig időszámításunk előtt lennénk és még mindig visszafelé kéne számolni az éveket. (10 pont) 2. Kik voltak a három királyok? a) John, Paul és Ringo. (0 pont)b) Azt nem tudom, de Illés Béla a legnagyobb király. (5 pont)c) Gáspár András és Mónika. (10 pont) 3, Miért állítunk fenyőt karácsonykor? a) Fenyő Miklós emlékére. (0 pont)b) Mert a jegenye túl nagy és télen nincs rajta levél. A fenyő meg fekve csúnya. (5 pont)c) Megszokásból. (10 pont) 4. Mi a betlehem? a) Az első ókori bevásárlóközpont kicsinyített mása. (0 pont)b) Arab terroristák által alkalmazott makett merényletek megtervezéséhez. (5pont)c) Ken és Barbie izraeli terjesztésben. (10 pont) Értékelés 0 pontÖn nem tudja, mi az a karácsony, de biztos a bevásárlás miatt nem jutott rá ideje. 5 - 25 pontÖn sem tudja, mi az a karácsony, de legalább több pontja van. 30 - 40 pontÖn végképp nem tudja mi a karácsony, de azt hitte, hogy a több pontos biztos a jó válasz. De sajnos nem. Jelek, amelyekből kiderül, hogy a Mikulás magyar: - Mindenhová csizmában megy és mindig tele van a puttonya. - Sohasem tartja be a sebességkorlátozást és tilosban parkol. - Évente egy napot dolgozik és nem fizet adót. - A háttérben a krampuszok intézik a népszerűtlen dolgokat, de a Mikulás a főnök. - Piros a ruhája, fehér a szakálla és zöld az arca repülés közben. - Kék a szeme, az arca csupa derű. - Még a gyerekeket is két részre osztja, jókra és rosszakra, ráadásul mind a két rendszerben remekül megélt, csak más néven. - Senki sem tudja, hol lakik, mégis van. ÜdvBéla
Ma voltam a Spaarban és vettem a 79huf/db-s kákiból 6 db-t az jutott az eszembe hogy csinálok belőle beföttet olyat mint a hámozott-felezett őszibarack kisérleti jelleggel !!
De kéne hozzá egy jó recept !! Ki hogy teszi el a barackot sárga-őszi ???
Hát, nem tudom, olvassa-e professzor ezt a topikot, de azt gondolom, elég, ha a ti "térítő" munkátok eredményeképpen a lelkes érdeklődők közül páran belevágnak és fertőzik tovább a népet..:) Elkezdődött ez már és bőven jó és elég lenne, ha ti, a tapasztaltak és tájékozottak írtok erről. Ezt a könyv-dolgot én is támogatnám, biztosan lehetne kiadót is találni. Van itt a topikon már annyi ember, szinte kizárt, hogy valakinek ne lenne vágánya ebbe az irányba is. A professzorok pedig majd egyszer úgy járnak, mint a parasztbácsi az állatkerti zsiráf láttán: "... ilyen állat nincs is..." Sokkal értékesebb ez a munka, ami itt folyik és persze amit már páran tevékenyen is végeznek. Hidd el, jó úton haladunk, terjedni fog ez a "kór" és ez ellen sem kell elfogadni a "védőoltást"..:)
Und már nem Vas megye, hanem Gy-M-S, légvonalban valahol Kőszeg és Sopron között, közvetlenül a határ mellett. Zsira és Sopronhorpács a szomszédság. Sopron és Szombathely egyaránt kb. 40 km-re van innen.
Szerdahelyen próbálkoztam konyhakerttel, voltak a kertben gyümölcsfák (a házzal együtt vettük), pár érdekesebb dísznövény és egy kis kerti tó. A kaktuszokkal én nem sokat foglalkoztam, bár volt sokféle, de inkább a lányaim kedvelték/kedvelik őket. Nekem túlságosan szúrós már a látványuk is, így a pozsgások közelebb álltak a lelkemhez. Valójában csak mezei növénykedvelő vagyok, bár kicsit mégis "szakosodtam" a vizinövényekre. Egy kertépítőnek szaporítgattam őket, no meg tengernyi tavas topikosnak. Ezek a gyümölcsök azonban nagyon érdekelnek, mint minden újdonság és azon tüsténkedem, hogy az ifjúságot fertőzzem meg a témával. Van nálam is már kháki, jujuba és füge (utóbbi a régi kertemben is volt), és persze lesz kivi is, ha sikerül megint szereznem, mert a tavasszal vásárolt példányok a lányomnál landoltak..:) Aróniám, fanyarkám, somom is van, mint "ritka" gyümölcs és szeretnék még jó pár érdekességet megszerezni, de nem "ipari" méretben gondolkodom, csakis hobbi-szinten. Amire fáj a fogam, az a galagonya, majdnem sikerült is belőle szaporulatot szerezni a Kertészeti Egyetem kísérleti telepéről, de aztán ez mégsem jött össze. Isteni lekvár-alapanyag, kaptam gyümölcsöt hozzá tavaly. Gondolom, a pálinka is jó lehet belőle..:)))
Ezt a brazil nemesítési programot azért is emeltem ki ennyire, mert tulajdonképpen ez is egy példa arra, hogy nem csak Magyarországon, hanem Brazíliában is előfordulhat, hogy a szakma sokáig nem fedezi fel egy gyümölcstermőben rejlő lehetőségeket, ráadásul itt egy olyan őshonos gyümölcsről volt szó, amit már a világ számos országában termesztettek. A floridai R. H. Sharpe professzorral kellett a brazil professzornak találkoznia ahhoz, hogy erre rájöjjön és így 1986-tól pótolják a lemaradást. Jó lenne, ha a magyar professzorok pedig arra jönnének rá végre, hogy a kivit, vagy a kákit lehet nálunk termeszteni.
Az angol és a portugál szócikk említést tesz arról, hogy Skóciában is folytak kísérletek a termesztésére, de mivel a tenyészidőszak eléggé hűvös, ezért nagyon későn érik be a gyümölcs, ezt pedig az erősebb fagyok károsítják. Na most befejeztem, de jó példa arra, hogy érdemes körülnézni a wikipédián, bár mindent nem szabad azért elhinni neki.
Igaz ugyan, hogy a wikipédiát bárki szerkesztheti, de nagy előnye, hogy folyamatosan frissül, míg mondjuk egy szakkönyv adott esetben hamar elavulhat. További előnye, hogy különböző nyelveken is elérhetőek ugyanazok a szócikkek és különböző nyelveken új információhoz is hozzá lehet jutni. Mivel a Feijoa sellowiana Brazíliában honos, ezért kézenfekvő megnézni a portugál nyelvű szócikket. Itt írnak egy nemesítési projektről és fajtákról is:
Domesticação da espécie no Brasil
O processo de domesticação da goiabeira serrana no Brasil iniciou-se em 1986 por iniciativa do pesquisador da Empasc (hoje Epagri - Empresa de Pesquisa Agropecuária de Santa Catarina) Jean-Pierre Ducroquet. Ducroquet conta que seu interesse pela goiabeira serrana começou depois que o professor R. H. Sharpe da University of Florida visitou o Brasil e comentou que a goiabeira serrana, nativa do Brasil, estava sendo cultivada em várias partes do mundo inclusive nos Estados Unidos. [1] Depois de averiguar sobre a fruta nativa, Ducroquet decidiu iniciar uma coleção com os melhores exemplares nativos da região e com alguns acessos melhorados de outros países. Naquela época, através de um concurso regional, adquiriu 10 amostras de frutos das 150 melhores goiabeiras serranas da região.[2] A grande diversidade de acessos foi a base para o trabalho de melhoramento genético que iniciou no município de Videira - SC e que depois foi transferido para o município de São Joaquim no planalto serrano catarinense, onde as condições climáticas são mais favoráveis ao desenvolvimento da espécie. Depois de alguns anos de observação de cada acesso, se fizeram cruzamentos dirigidos de quatro exemplares nativos com dois exemplares melhorados na Nova Zelândia, a cultivar “Apollo” e a cultivar “Unique”, todos cruzando entre si seguindo um delineamento dialélico num total de 960 plantas. Só então em 2007 foram lançadas duas cultivares comerciais brasileiras, adaptadas às condições climáticas do planalto serrano catarinense, a "Alcântara" e a "Helena". Em 2008 outras duas cultivares foram lançadas, a "Mattos" e a "Nonante"
Kivonatos fordítás:
A faj nemesítése Brazíliában
A fidzsoa nemesítési folyamata Brazíliában 1986-ban kezdődött a Santa Catarinai (...) kutatóintézet által. Ducroquet elmesélte, hogy akkor kezdett el érdeklődni e gyümölcstermő iránt, amikor Sharpe professzor a Floridai Egyetemről Brazíliába látogatott és elmondta, hogy ezt a Brazíliában őshonos gyümölcsöt már a világ számos részén termesztik, többek között az USA-ban is. Ducroquet ekkor elhatározta, hogy őshonos növényfajról lévén szó, egy fajtagyűjteményt hoz létre a legjobb Brazíliában termesztett fajtákból és ezt bővíti még a környező országokból beszerzett növényekkel is. Ebben az időben a regionális kapcsolatoknak köszönhetően 10 fajtakört különített el a régióból begyűjtött 150 jó változatból. Ez a nagy fajtaváltozatosság képezte a genetikai nemesítési folyamat kiindulási bázisát. A nemesítés Videirában keződött, majd Sao Joaquimban folytatódott, mivel a fajnak megfelelőbbnek mutatkoztak a klimatikus körülmények. Néhány év megfigyelés után célzott keresztezéseket folytattak 4 honos fajtával és két kiváló új-zélandi változattal, az "Apollo"-val és a "Unique"-kal. Mindet összekeresztezték egymással és ebből 960 új növény lett. 2007-rekét brazik kereskedelmi fajtát választottak ki ezek közül, amelyek kiválóak a catarinai hegyvidék klimatikus viszonyaihoz, ezek az "Alcantara" és a "Helena". 2008-ban másik két fajtát válogattak ki, ezek a "Mattos" és a "Nonante".
Én nem kérdezem,hogy milyen fajta de ha valóban lud tojásnyi akkor nagyon szépen kérlek,hogy a jövő évi termésből egy darabért majd gondolj reám.kérdésem egy van:a fajtájában egy nővényed van vagy van még ami a keresztporzást segitheti?Üdv.:József
