Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Jól figyelted meg, nekem rövid löketű a gépem így merőlegesen is feltölti, de hosszú löketű gépnél a csigatöltés nem elég hatékony, esetleg ferde elhelyezéssel de az viszont kényelmetlen különlegesen duplacsövűnél.
Ahhoz hogy csigával erőteljesen feltöltődjön a henger és ne brikettálódjon be a szájba ,nagyon sok kísérlet után jösz rá.
Én megpróbálom egyesíteni a csigás- hidraulikus és lendkerekes gép előnyeit egy gépben :)) Tudtommal gyárak ilyet még nem készítettek : ))
Természetesen tudok számolni alapon nyomatékot , teljesítményt, ilyesmit. Dugattyús gépnél ez egyszerű, de a csigás gép mint régebben is írtam nem úgy présel mint egy dugattyús. Nekem a csigásomban 10 tonna teherbírású axiális csapágy van, a brikettfelület 24cm2 . A szalmabrikett amelyet előállít keményebb mint amelyet hidraulikus gépen 800 bárral kijön. Ha a csigás gépben 800 bár lenne a nyomás 2 óra munka után a csapágyam ripityára törne, de szerencsére működik már vagy évtizede.
Csigás gépet amelyik brikettál számolni nagyon nehéz mert sok ismeretlen függvény összefüggései adják a végeredményt.
Egy csigás nem elsősorban a nyomás segítségével tapasztja össze az anyagot hanem elsősorban az anyagszemcsék összedörzsölése által. Persze nyomás nélkül nem alakul ki összedörzsölés sem meg hőfejlődés és lignin képződés sem. Szerintem az összedörzsölés energiaszükséglete többszörös mint ami a nyomásra kell, ha hozzáadjuk hogy a hőmérséklet befolyásolja a surlódási tényezőt igen bonyolult összefüggések jönnek ki, ezért van az hogy a csigás géppel leghamarább felsül az ember.
Próbáld meg a csőben 60mm átmérőre szűkíteni ,de ez nagyban függ attól milyen mértékben tölti ki a darálék a csiga bevezető részét. Számolni azért reménytelen mert már a feltöltődés is csak feltételezésen alapul.
Az extrúder csiga (műanyaggyártó) és azért írom így, mert nem csak fröccsöntő gépekbe használják.
A fröccsöntő, egy szerszámba nyomja az ömlenyt, és ott szilárdul meg. - (levegő hűtéssel)
A sima extrúderrel, sík fóliát, tömlőt, granulátumot stb-t gyártanak. - itt a szerszámon kívül dermed meg az anyag, víz vagy levegő hűtéssel.
Eléggé leegyszerűsítve a működese így néz ki. -legalábbis amit én ismerek.
A csigák kialakításában is vannak ezért éltérések.
De ami eggyezik, a nyomás fokozása érdekében a magátmérőt növelik, és ezzel a teret csökkentik a házban.- ergo nő a nyomás.
A csiga elejét szárazanyag (eleje ahol beadagoljuk az anyagot) szállítónak hívják, a vége felé pedig ömleny száll.-nak. + vannak még cuccok, de már az nem ide tartozik. A kialakitás miatt és az anyagminősége miatt is nehéz lenne átalakítani, brikettálóhoz.
Ezek a csigák üregesek, és egy forgó tápfej segítségével hűtik.
Az anyaga nitridált, ezért házilag megmunkálni, átalakítani elég nehéz, szinte lehetetlen.
A felületét köszörülni szokták, és abból is csak századokat. Megpróbáltam lerajzolni fél nézet-fél metszetbe is. A csiga hossza több méter is lehet, ezért
ez csak szemléltető rajz. A menet emelkedése sincs ilyen mértékű, és a magátmérő emelkedési
szöge is kisebb. Hogy feltudjam tenni a rajzot, azért kellett így összeszűkítenem.
A brikettáláshoz ilyen csiga megoldásokat fogsz találni.
Hát itt a vélemények nem eggyeznek sokszor, hogy melyik megoldás lenne a jó.
A rajzok elég primitívek, csak szemléltetés miatt tettem föl!
Rendben, igaza van! Utána nézhettem volna az M62-nek. Meg is lepődtem, hogy turbóföltöltéses. És ezentúl őszintén remélem, hogyha a hajtókar megnevezést használjuk akkor jobb minőségű és olcsóbb préselvény tud majd előállítani a gép.
A kényszer olajzásról annyit, hogy lehet, itt nem tévedtem, ám éppen azt a külső olajszivattyús megoldást gondoltam, és nem pusztán a hidrodinamikus kenésre gondoltam.
Viszont nem osztom az Ön véleményét, - hogy pongyola legyek -, a műanyag gyártó gépek csigájával kapcsolatban. Ugyanis a tapasztalatom, hogy a préselni kívánt anyag szemcsézettsége, és agglomerációja határozza meg a csiga mélységét, árokszélességét, stb. Talán éppen Ön hivatkozott egy öntisztuló csigaprofilra ehelyt évekkel ez előtt. Én nem beszélem le a kisérletezőt a változó magátmérőjű csiga alkalmazásáról. Pl. próbájon meg vele avas mákot, illetve kicsi, nem összeálló, jól gördülő magvakat összepréselni. Szalmaőrleményt én sem javaslok.
Hogy állsz a géppel? Sajnos hosszú idő után most jutottam el oda, hogy foglalkozzak a géppel komolyan. Viszont akadt egy kis gondom. Úgy döntöttem, hogy a csigám, amit készítettem, nekem kevés. Engem nagyobb átmérő érdekel.
Ha netán van valakinek nagyobb átmérőjű csigáról rajza, az érdekelne. Az enyém sajnos csak 55 mm-es brikettet csinálna. Ha valakit érdekel 25 000 Ft-ért eladó. Hőkezeltetni kell, és jó. Az már csak 1-2 ezer Ft. A bangladesi eredeti méretei alapján lett készítve. Betétben edzhető acél. Szóval ezzel eredetileg lehet brikettet készíteni.
Ha hazajutok és kiprobáljuk a lehetőségeket majd jelentkezem az eredményekkel, igyekszem képeket is csinálni majd.
Valaki megtudna osztani információt azzal kapcsolatban, hogy a csigásgépnél hogyan lehet meghatározni a végnyomást, illetve hogy Brikigép által javasolt mondjuk 250bár briketten belüli nyomást hogy tudom visszavezetni a brikettátmérő és a külső nyomás összefüggésére?
Vagy legalább megtippelni, hogy egy 2kWattos motorral milyen fordulattal, illetve mekkora brikettátmérővel lehetne elérni azt a 250bár briketten belüli nyomás, mi lenne az optimális?
Sajna 2 kw "energiával" túl komoly gépet nem tudsz készíteni, de mivel papírnyomáskor csigás géppel nem kell a lignin kicsalásra törekedni, így kisebb fordulattal is mehet . Mivel kisebb nyomással is összeáll (saccból min 200 bár a brikettben-de ez függ az igényedtől is a brikettállósággal kapcsolatban), a 2 kw is elegendő. A csiga kialakítása itt másmilyen mint szalmánál vagy fabrikettnél. Változó levélátmérőt és változó menetemeledést kell választani, de ennek behangolása leginkább csak akkor sikerűl ha már van jócskán tapasztalatod. 100 mm levél átmérővel és 80-100mm lépéssel célszerű indulni(ebbe hatékonyan beleszóródik az anyag) , de a csőben már más átmérő és lépés kell.
A csigásgép behangolása kicsit kényes dolog, lehet gyorsabban eredményre jutsz ha csak hidraulikával formába nyomsz, csak ebben az esetben automatizáció nélkül mellette állva állandóan tömködheted a formába.
Én szárazon nyomtam , de a papírnál megengedhető 20-30% nedveség.
Abban tudnátok segíteni, hol találok olyan embert, aki megtudja mondani, hogy milyen szivattyúm van? Sajnos semmi infó nincs rajta, képet egyenlőre nem tudok küldeni, amit tudok, hogy megboldogult nagyapám szerezte, valószínűleg egy régi vízügyes prága hidraulika szivattyúja (egyébként vadonat új, épphogy a zsíros papír nincs rajta, még a gumidugók is benne vannak), jó két tenyérnyi, bordás tengelyes meghajtással. Apám szerint fogaskerék szivattyú, kézzel nem bírtam megforgatni a tengelyt, a csatlakozók belsőmenetesek, alu háza van. Hol találhatok valakit aki látott ilyen kocsit és tudja miről beszélek? :) Esetleg megtudnátok tippelni mit tudhat?
Tehát akkor, ha komoly gépet szeretnénk, azt javaslod csigásban kell gondolkodni...
Egyenlőre még teljesen tervezési fázisban vagyunk, mindenképp megprobáljuk még az autó emelőt és a golyósprést kíváncsiságból, másrészt abból kiderül mennyi nyomás kellhet a papírnak, illetve mennyire szétesős.
A papírhoz való csigánál megtudnád saccolni a csiga paramétereit? gondolom "öblösebb" kell neki, hogy több anyagot tudjon szállítani és mivel a papír eléggé akad a garatban érdemes oda is egy egyszerűbb csigát fabrikálni előtöltéshez vagy akkor mégsem olyan "szalmára" vágni, hanem még akár annál is apróbbra, mint amit az iratmegsemmíssítőből kaptunk.
Mit tippelsz mennyi nyomás kellhet a papírnak, hogy egyben maradjon? Mennyivel könnyebben tolta a géped például a fűrészporhoz képest? Ha jól értem, szárazon csináltad a briketted, karton dobozokból? Szerinted egy ilyen csigás gépet el lehet hajtani "házi" 220-as hálózatról mondjuk egy 2kW körüli motorral? Sajnos más nem áll rendelkezésre.
Köszönöm a segítséged, sokat változtat így a helyzeten, hogy van kitől kérdezni, van akikkel lehet ötletelni!
A dízelmozdony 4 ütemű. - a dízel motor lehet szívó vagy turbó feltöltős.
A műanyag gyártó gépek csigájának nemcsak a menetemelkedése változik, hanem a magátmérője is, így fokozzák a nyomást.
És ebben az esetben, az ilyen brikett gyártására amivel próbálkozunk, alkalmatlan.
A főtengely csapágy (csapágyfém) nem kényszer olajozású, mert az meg is égne, meg hamar elkopna. - a főtengelyen olajózó furatok vannak, amik a csapágyfémhez vezetnek, a csapágyfémen még + olajozó hornyok is vannak marva a jobb olajozás érdekében. És az olajat szivattyú nyomja.
A motorba nincs dugattyú rúd - hajtókarnak nevezik (még az alakja sem rúd)
Dugattyú rúd esetleg a gőzmozdonyokon volt, amivel a kerékre vitték le a hajtást.
Átrágtam magam az egész topikon, tiszteletem minden barkácsolónak a türelméért és kitartásáért. Ahogy nézem, az utolsó oldalon már elég komoly számítások is megjelentek, ez dícséretes.
Én leginkább a papírbrikettálásban lennék érdekelt, több embert is láttam hogy foglalkozott ezzel a témával. Egy olyan megoldást szeretnénk találni, amihez nem kell a száradásra várni, de ezzel szembe elég lenne, ha a "brikett" nem téglakemény, csak ne kislapáttal kelljen a darálékot a kályhába szórni. Egyenlőre egy irodai megsemmíssítővel ledarált papírokkal kísérleteztünk, először is egy lezárt csőben probáltuk kézzel keményre "döngölni", mint ahogy az ágyúkat töltik. Ezt megprobáltuk száraz és nedvesített papírral is, de néhány óra elteltével elkezdtek szétfoszlani a brikettek (gondolom a nem megfelelő tapadás miatt), de arra jutottunk, hogy érdemes probálkozni a dologgal, főleg mert szerencsére van alapanyag.
Először is egy saját papír "darálót" fogunk készíteni, mert amit kaptunk kölcsönbe elég kis kapacitású volt és saját megítélésünk szerint túl apróra dolgozta a papírt. (kb. 3x0,5 cm csíkokra)
A legföbb kérdéseim:
-Milyen nagyságúra lenne érdemes aprítani a papír? Úgy gondolom, ha apróbb akkor könnyebb préselni, mint pl: fűrészpor a forgácshoz képest, de nehezebb is vele dolgozni. Szalmaszál szerűen csíkokra aprítanánk, max 1cm szélességben, az jó lehet?
-Milyen géppel lenne érdemes probálkozni? Itt megint jön a csiga/dugattyú ellentét, bár én így gondolom, hogy a vékony papírcsíkokat, főleg ha hosszúak a csiga nehezebben kapja el, mintha egy dugattyús megoldásba töltenénk be valahogyan. A következő kísérlet egy golyóspréssel lesz, teszünk alá csövet és megprobálunk "folyamatos rendszerben" préselni.
-Ha az anyag nem áll össze még így sem mit lehetne belekeverni, illetve mibe lehetne beletölteni? Olvastam viaszt, mindenféle keményítő tartalmú "szirupokat" (pl. krumpli, kukorica áztatva, főzve...), illetve tapéta ragasztó (ami ráadásul vegyianyag?) csak ugye itt akkor megint a szárításba ütközünk. Másrészt láttam hogy valaki kiprobálta, hogy a papírpépet papírcsőbe töltötte, ez nagyon jó megoldás lenne szárazon is csak ahoz csőforrást kéne találni.
Végül még annyi, hogy a brikettet cserépkályhában szeretnénk égetni, a hamu nem nagy gond, de azért nem az áztatásos módszerrel, mert ott téglakemény lesz a brikett, mi "levegősebbre" szeretnénk, hogy szét tudjon püffedni és átégjen, ne olyan legyen mintha egy kupac papírt a tűzre dobunk és a közepe át sem ég. A kályhába nem nagyon lehet erősen kormoló anyagokat égetne ( ragasztónál kérdéses...)
Bármiféle segítséget, ötletet szívesen fogadok, akár a gépre, akár arra, hogy ha nem lehet préselni mibe tölthetnénk, ami vagy nagyon olcsó és kályhabarát vagy könnyen előállítható.
Brikigéptől kérdezném, hogy ő a papírbrikettet melyik gépével nyomta és milyen alapanyagból?
Peti! Bár nem pártolom az alternáló (ide-oda mozgó) gépeket, de a véleményem, hogy még mindig jobb a hatásfokuk, mint a hidraulikus csodáknak.
Hogy segítsek, és csatlakozzak Vajkhoz, én is az ülepéről szemlélném a problémát. Kérdésem, hogy mennyi volt a Szergej dieselmotorának eredeti dugattyú átmérője. Ha a forgattyús tengely lökethossza csak 60mm, akkor a 60-as évek dieselmotorjainak furatlöket arányából (1 1,4) a legnagyobb idetartozó dugattyúátmérőt számolva, bizony 60mm-re adódik. Ráadásul a korabeli atmoszférikus (turbóföltöltő, intercooler nélküli) dieselek végnyomását megnézzünk, hiszen erre volt méretezve a teljes csapágy, meg a hajtókar, dugattyúrúd, stb. bizony az a préseléshez jelentéktelennek tűnő 30bar (3MPa) értéket tudhatjuk. De ha a korabeli motorok égési csúcsnyomását nézzük, az elég lightos 60-80bart jelenti. A csúcs ebben a műfajban a 170bar Euro-5 motornál. De a Szergej nem az. De a 80bár értékkel már a felületarányból a préselési végnyomás adódik is:
pv = u ˇ pmot
ahol a felületarány:
u = ( Dmot / dprés )2 = ( 60mm / 80mm )2 = 0,5625
Dmot = 60mm ; a motor megsaccolt dugattyú átmérője
dprés = 80mm ; a préshenger átmérője
pmot = 8MPa ; a dieselmotor csúnyomása
Ezzel a maximális préselési végnyomás a szerkezetre megengedhető értéke:
pv = 0,5625 ˇ 8 MPa = 4,5 MPa ( ~45bar)
Hát mit mondjak, nem valami meggyőző a présnyomás
Innen visszaszámolva a préserőt:
F = pv ˇ A = 4,5 N/mm2 ˇ 5026mm2 = 22617 N ( ~ 2300kp azaz 2,3tonna)
Ahol a préshenger keresztmetszeti felülete:
A = (dprés)2 ˇ π / 4 = (80mm)2 ˇ π / 4 = 5026mm2
Ellenben, ha a dugattyúrúd és a forgattyús tengely közt lévő főcsapágyra gondolok, akkor a forgattyúscsap csapágyátmérőjéből is visszaszámolhatok valami erőt. A csapágy teríték felülete a megadottakból:
Acsá = (B/D) ˇ D2 = 1,0 ˇ (125mm) 2 = 15625mm2
Ahol a (B/D) a geometriai viszonyszám. Általában a dieselmotorokra 0,5 1,0 közt van. Többhengeresekre a kevesebb érték.
És a forgattyúcsap átmérője D = 125mm (Te írtad, bár kissé aránytalannak érzem a motor dugattyú átmérőjéhez)
A kényszerkent forgattyútengelybe épített csapágygyfémre a megadott megengedhető felületi nyomás 12,5 25MPa. A legmagasabbal számolva a hajtórúd által kifejtett maximális préserő:
F = pmeg ˇ Acsá = 25N/mm2 ˇ 15625mm = 390.625N (~39800kp azaz kb. 40tonna)
Ebből a préselési végnyomás, mint az imént kiszámolt erő, és a préshenger keresztmetszet terület hányadosa:
pv = F / A = 390.625N / 5026mm2 = 77,72MPa (777,2bar)
Na, ez már valami.
Gondolom sokaknak szembetűnt, hogy ha a dieselmotor végnyomásáról számolom vissza a présnyomást nagyságrenddel kisebb erő jön ki, mintha a csapágyról számolom. Szerintem a lökethossz nagyobb lehet 60mm-nél, és így sejtésem, arányosan a dugattyú átmérő is nagyobb. Viszont erősnek érzem a csapágyból visszaszámolt préserőt és ennek értelmében a présnyomást is. Szerintem szarva közt a tőgye az érvényes, 30-50MPa. Ami bőven elég lehet, hogy az anyag pelletként annyira összeálljon, hogy ne essen át a kazánrácson. Megjegyzem, hogy bár méret szerint a Szergelyt nem ismerem, de ez arányítva Berty MIA (MIB-DIESEL) motorjhoz is megáll.
A kúpot én sem tartom itt jó ötletnek. Itt székrekedést okoz! Elég oda egy Janssen képlettel méretezett párhuzamos falú cső is. Mi a csiga és a présfej közt levő dolgot káros térnek hívjuk vajon miért?Én a tapasztalataim indokán semmiképp nem szorítanám kúpba az anyagot! Persze a próba majd mindent fölülír.
A műanyag fröcssöntő csiga alkalmas lehet, de itt a beadagolt anyag szemcsnagyságát érzem korlátozó feltételnek, és nagynak érzem a menetszámot is. Kérdés, hogy mit akarsz préselni?Repceocsúnak jó lehet, de szalmára, faháncsra nem. Ha túl nagy a présnyomással egyenesen arányos a fölvett teljesítmény. Lehet, hogy a préselvény külső felülete a cellulózbontás miatt is csillogni fog, de a villanyszámla meg nagyon nagy szám lesz. Ne feledd, 4,- Forint/kg a határ!
Osztom a véleményt nem kell a kúpolás mert belekövül az anyagod. inkább egy hosszabb kinyomócső kb 300-400 mm. és utána a megvezetés, vagyis fokozatos szűkítés 2-3 m- en de kb 10mm. se több, nekem azon a 400 mm en is megállt az anyag kúpolás nélkül. igaz az hidraulikus volt.
Most van készülőben az excenteres verzió nekem egy átalakitott mia motorból lesz.két lendkerék 30-30 kg.
Jelenleg faragják a dugattyút, valamint a prés csövet. Nem akarok Nagy brikettet, ugy 40-45mm átmérős. le lett modellezve elvileg 10 tonnát bír a szerkezet.
De ebből kb májusban lesz valami brikett most kicsit alszik a projekt külfüldi munka miatt.
velemeny2: a kupolast teljesen elhagynam, plane az elejen. a cucc nem a kupban kell tomorodjon, hanem attol hogy utik a segget kalapaccsal. a kimenet szoritasaval, fekezesevel tag hatarok kozott tudod az ellenerot allitani, a kupnal semmit allitasi lehetoseged nincs.
Szeretnék készíteni egy csigás brikettálót kb fejben meg van a dolog de ha valaki tudna segíteni rajz, méretek,foto.78mm csörre gondoltam a csö fala 5mm.és mi van akkor ha a csigának egyforma a mérete vagy muszály kuposnak lenni?és mitöl lessz a brikett közepe lukas ez lehet hogy buta kérdés de nem tudom.ha valaki tud segítsen.köszönöm
Én azért a közérthetőségben reménykedem. Legalábbis némi középiskolás fizikai ismeret kellett eddig hozzá.
Egyszerű gépek fejezetből az ék és annak erőviszonyai. Aztán persze lehetséges az ék, mint gép hatásfokának meghatározásában egy csöppke szélsőérték számítás is, hogy milyen ékszögnél maximális az ék, azaz itt a föltekert ék, a csavar hatásfoka.
Ami viszont gázos, az a nyomatékigény, a prés végnyomása és a csiga menetszámának meghatározása. No, az már fölvet olyan nem közkeletű képleteket is, amelyek meghaladják a középiskolai fizikai ismereteket. Ám hadd ismertessek ebből is néhányat.
Jelesül a nyomatékigény összetevői:
A csigalapát súrlódásából származó kerületi erő teljesítménye
A préshengerpalást és az anyag axiális súrlódásból származó teljesítmény
A tömörítési munka teljesítményigénye.
P = Ptárcsa + Pax + Ptöm
Mindezekhez azonban meg kellene határozzuk a prés végnyomását, az meg elsősorban a préscsiga menetszámának, és a préselendő anyag súrlódási és tömörödési, és Poisson (főnyomás irányra merőleges "nyomásátadási") tényezőjének a függvénye. Ez utóbbiakat bizony egy alkalmas mérési eljárással kell meghatározni.
Ehhez képest "csuklóból" meg lehet mondani a nyomatékigényt egy fúrónál. Ha kitekeri a csulót, akkor nagy a nyomatékigény. Amire egy férfikéz alkalmas, ha nem szkanderbajnok, úgy 2-4mN-ra taksálom. Többre tartósan, és fájdalom nélkül aligha vagyunk képesek.
De hogy a napi rutin-rítus ne maradjon el, a tömörítés teljesítményigányét hadd számoljuk ki a végnyomás föltétel mellett. Vita van arról, hogy lehet-e brikettnek nevezni a 160bar végnyomással előállított préselvény. Számoljuk ennek ötszörösével:
A préscsiga által előállított végnyomás:
pv = 80MPa (800bar = 80N/mm2)
A szállított tömegáram:
Q = Ψ ˇ A ˇ n ˇ ( t - v )
Ahol a Zeusz háromágú vasvillája a töltési fok, és a képletben az A a csiga külső átmérőjéből kivonva a magkeresztmetszet adta körgyűrű területe, a kisebb csiga méretadataival:
A = (D2-d2) x pi / 4 = ( 32mm ˇ 32mm - 16mm ˇ 16mm ) x 3,14 / 4 = 603mm2
A fúrógép és ezzel a csiga fordulatszáma:
n = 200f/perc
A csiga menetemelkedésének a csiga lapávastagságával csökkentett mérete (úgy kb. a menetemelkedés hatodára vettem föl a lapátvastagságot):
t - v = 22mm - 22mm / 6 = 22mm - 3,67mm = 18,33mm
Tehát a térfogatáram a csiga táplálási (induló) elejére vetítve közepesnem mondott töltést (azaz Ψ = 33%-os töltési fokot) föltételezve:
Általában a fűrészpor súrlódási tényezője 0,5-0,75, így:
μ > 0,3 De ezt Te is bemérheted egy acéllemez segítségével, hogy milyen vízszinteshez képesti állásszögnél fog megindulni a csúszás.
ρ > 16° 15 59
azaz a préshengerben az anyag nem fog körbeforogni, hanem a hengerben előre kell haladjon, avagy a csigás továbítás elsődleges feltételének a csiga menetemelkedés szöge megfelel.
Most jön a legnagyobb szemcse vizsgálat, mégpedig, hogy a csiga menetei között elfér-e a préselendő anyag.
Utána következik a nyomatékigény meghatározása, és ebből a teljesítmény meghatározása. Ennek kettő relevás összetevője van:
Az egyik a présmunkából származó nyomatékigény, a másik pedig a csigalapát súrlódásból adódó nyomatékigény.
Mert ha a fúró nem ad le annyi nyomatékot, mint ez előbbi kettő összege, akkor bizony a fúród tekercse le fog a nagy erőlködésben égni.
Dk = ( D + d ) / 2 = ( 32 mm + 16 mm ) / 2 = 24 mm
És most nem tudom, hogy nagyobb présteljesítményt, vagy nagyobb nyomást akarsz? Azt sem tudom, hogy mekkora az acél-fűrészppor anyagpárosításra a tapadási és a mozgó súrlódási együttható. Ugyanis ehhez kell választani a menetemelkedést.
De kiszámolom az elméleti legnagyobb présteljesítményt óránként a hőenergia egyenérték állandóból (lásd előbbi hozzászólásom), amit veszteségek nélkül 1,5kW-tal el lehet érni, úgy hogy külön fűtésre nincs szükség.
Q = 13,23 kg/kWh ˇ P = 13,23 kg/kWh ˇ 1,5 kW = 19,85 kg/h, azaz kb 20kg óránként.
Egyébként mit tudunk a fűrészporról, és apréselvényéről? Súrlódási tényezők, sűrűség, nedvesség, Poisson tényező, fajlagos tömörödés?
"Vajon tud-e valaki az ipar más szegmentumából csigaprésre vonatkozó adatokat?
A fröcsöntőgépek csigáinak 50t-val való tekerése és 50t-val való nyomása egyszere csak a kezdet ebben az iparágban és minden adathoz hozzáférni ezzel kapcsolatban.
No, éppen ezt mondom, hogy egy fejlesztési irányt jelenthet a préseléshez szükséges energia minimalizálása.
És persze jól emlékszel, 1bar = tíz az ötödiken, azaz 100.000N/m2 = 100.000Pa. Míg 1Mpa (egy megapaszkál) = 1.000.000Pa, azaz 1.000.000N/m2. Ennek értelmében 10bar = 1MPa Ja és vitatom azon tézist, hogy az excenterprések lennének az üdvözítőfejlesztési irányok. Ugyanis, mint ahogy írtam volt a ligninre vonatkozó Te (Temperatur elasticity) fölötti a viszkózussá válik, s ken. Emiatt csökken a falsúrlódás. És ha belevesszük, hogy külön fűtést kell működtetni, már nagyonis elgondolkodtató. Éppen emiatt gondoltam, hogy a csigaprés miatt termelt hőt kellene megfogni, hogy minél inkább a viszkóz tartományba tartsa a lignint.
A másik érv lehet az egyszerűség. A hidraulikus préseknél maga a mechanikai energia folyadéknyomássá- majd visszatranszformálása legalább 20%-os veszteséggel jár. Még hozzá jön a szakaszos üzemmód adta, a fojtószelepen disszipálódott veszteség...
Írod a mechanikus sajtót, felteszem jó nagy energiatároló lendkerékkel. Igen, vélekedésem szerint is ez lehet a legolcsóbb üzem. De! Ott van az alternáló mozgás, a külön föltöltés és annak energiaszükséglete...
Csak kérdem, nem bonyolultabb-e ez a rendszer, mint a kisnyomású csigaprés? Ha megnézzük, a préselvény képzés mikroszlkópikus rendszerét, akkor - csak felteszem - egyrészt a nyomás és a hőmérséklet során megömlött, újra visszaszilárdult lignin szerepelhet természetes ragasztóként, illetve maga a cellulóz szálak keveredő filcesedése miatt alakul ki az agglomeráció.
Én csigapréspárti vagyok, hiszen itt a filcesedés is jobban kialakulhat, és nem is beszélve arról, hogy a termelődő súrlódási hő zöme az anyagot fűti. Ennek bizonyítéka, hogy az anyagban, az anyaggal együtt távozik. Nyilván viszkózzá téve a lignint, ami ragaszt.
Utánavetettem magam a csigaprések A csigaprés szükséges mechanikai teljesítményét alapvetően meghatározza a préselési munka, és a súrlódás, ezen belül is a lapáton létrejött súrlódás. Ám a csigaprés tervezésére alig találtam valami a szakirodalomban.
Ugyanúgy alig leltem valamit a préselvények súrlódási tényezőire, a sűrűségére, stb. Nos amit most csinálok arra vonatkozóan: Bemenő: Napraforgó ocsú: 0,196kg/dm3 Kimenő: o30-31mm x 32-89mm méretű préselvény 0,340kg/dm3 Tudom, nem egy nagy ügy...!
A Fa termojellemzői http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet-vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91: sűrűség: ró= 415kg/m3; hőkapacitás: c = 2,72kJ/kg/K; (= 2,72kJ/kg/K : 3.600kJ/kWh* = 0,0007555 kWh/kg/K Hővezetés: alfa = 0,14W/m/K Függvénytáblázat (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2005. 213o.) Lombosfa hőkapacitása: c = 1300...1700 J/kg/K Mondjuk a közepes érték**: c = 1,5kJ/kg/K
Feltéve, hogy 1kW tengelyteljesítménnyel (ezen érték, ami a csigatengelyt hajtja, ami már kijött a hajtóműből.) Ez egy rövidrezárt kalickás villanymotorral hajtott kettőfokozatú homlokfogaskerekes hajtóművet tekintve legalább 1,26kW-os elektromos teljesítményt jelent. Az áramfölvétel*** ezzel: I = 1260W / 1,732 / 400V / 0,86 = 2,11 A
Visszatérve arra a feltételezésre, hogy a mértékadó elasztikus határhőmérséklete A környezeti hőmérsékletet Tk = 20 oC-nak tételezve a préselendő anyag hőmérsékletét 100 oC-kal kell megemelni Te=120 oC-ra azzal az 1kW tengelyteljesítménnyel, ami súrlódási munkává alakul a csigaprésben, és az újabb feltételezésünk szerint csak azt. Tehát semmi hő nem megy el a préshengerről, és az egyéb alkatrészekről. Minden energia hő formájában belemegy a préselvénybe! Innen akkor csak az a kérdés, hogy 1kW-tal mekkora tömegáramot vagyunk képesek folyamatosan fölmelegíteni 20 oC-ról 120oC-ra. W = c x m x (Te-Tk) ( egyóra alatt)
Sajnos a 0,1KWh/kg brikett arányt kevés gép tudja űberelni. Bizony, egy kiló brikett előállítása min 4-5 ft energia. Talán az excenteres gépek azok, amelyek kisebb energiával tudják előállítani. Mindamellett: 100 Mpa= 1000Bár ( ha jól emlékszem )
Valaha foglalkoztam lemezbálaprésekkel, és ott levezettem egy képletet (azóta is keresem azt a füzetem, ahova leírtam), ami meglepően igazolt a mérés. Ott a tömörödési együttható negyedik hatványával nőtt a szükséges tömörítési munka! Azaz ha valamit felére összetömörítünk, az tizenhatod annyi munkát kíván el, mintha a már felére összetömörített dolgot újból letömörítenénk felére.
A másik, ami bőven megfontolandó, hogy kell-e külön présfej fűtés (újabb energia), vagy csak elegendő, ha hőszigeteljük a présfejet. Ez energetikai szempontból roppant fontos lehet. Itt a képzetem az, hogy a lignin ha nem is bomlik, de mint minden műanyag, túlmegy a nagyrugalmas állapoton és a hőmérséklet emelkedésével viszkózus állapotába jut. És mint kenőanyag fog jelen lenni a préscsiga és a présfej valamint az áramló anyag közt. Ezt lehetne igazolni egy árammérővel is. Én csak sejtem, hogy egy bemelegedett csigaprés kevesebb áramot vesz föl, mint egy hideg.
Na meg az ATS prés is vákuum alá volt vonva. Vajon nem lehetne-e a préshengerben képződő gőzt valami perforáción keresztül levezetni? Ezáltal a prés, - lehet, hogy akár 16-17%-os rel. nedvességtartalmú dolgokat is képes lenne lepréselni, hiszen a préscsatorna végén éppen a gőz szokta szerte dúrni a préselvényt*, s magában a préshengerben száradna az anyag, akár a kritikus 13,5% alá is csökkenne a nedvességtartalma.
(*Szándékosan préselvényt írok, s nem pelletet, s nem brikettet! - a szerk.) Balogh Botond
Örülök neki, hogy másnak is szemetszúrt: "A 4,- forint előállítási energiaár kilogrammonként észvesztő nagy érték, a helyszínre szállított kuglizott akác 2200,-Ft/mázsa árához képest." És mégegy megjegyzés: több ismerős is a laza, könnyen széteső brikettet (préselvényt) preferálja, mert könnyebb meggyújtani. És a lazát veszi akkor is, ha árban ugyanannyi, sőt, még többet is fizetne érte, mint a keményért. Biztos, hogy érdemes ennyire tömöríteni?
Valóban a csövet méreteztem. Szerintem jelentősen túlméreteztem, xe egy kísérleti gépnél ez sosem hátrány, nem úgy mint az ellenkezője... Földúrtam egy pár könyvtárat, hogy a vonatkozó méretezési rutinokat fölleljem. Hát alig találtam valamit. A hétvégén beszéltem viszont egy Szilágyi nevű tésztagyárossal a piacon. Csigapréseket épít teljesen tapasztalati úton. Elárulta a végnyomást. 75-80bart mondott a tésztára. Az általános durvakerámiai csigaprések BONGIOANNI, HÄNDLE, MORANDO, HAZET, KEMA, vagy a hazai TP45 (menetszám 3,75-5,25menet, hengerátmérő 400-600mm, menetemelkedés kb.350-450mm) manométere általában 20barra volt kalibrálva, és a mutató 16bar értéknél többet sosem mutatott. Vajon tud-e valaki az ipar más szegmentumából csigaprésre vonatkozó adatokat? Balogh Botond
Rendben! De akkor a fogalmi köröket ezennel - kettőnk között legalábbis - szabályozzuk le. A Te javaslatod szerint a brikett az, ami: -kémiai kötőanyag nélkül, -szalmából, faháncsból, vagy egyéb éghető anyagból készült -legalább 1kg/dm3 sűrűségű -préselvény vagy: -kémiai kötőanyag nélkül, -szalmából, faháncsból, vagy egyéb éghető anyagból készült -legalább 100MPa nyomással előállított -préselvény vagy: -hozzáadott kémiai kötőanyag nélkül -szalmából, faháncsból, vagy egyéb éghető anyagból készült -préselvény (A legutóbbi a ligninbomlás megindulását feltételezi, - független a nyomásértékektől, illetve a késztermék elérendő sűrűségétől.)
Nem egyébként, de számomra eddig sem volt világos, hogy mi választja meg a pelletet a brikettől. A méret, a technológia, ezen belül a présnyomás, a fölhasznált anyag ? Vagy teljesen egymást átfedő fogalmak?
Amit tudok viszont, hogy a teljesítmény releváns összetevői; egyrészt maga a súrlódási munka teljesítménye, ami a rendszert fűti, másrészt a tömörödési munka teljesítménye. S amit még sejtek, hogy az előállítási munka minimalizálására kell törekedni. A 4,- forint előállítási energiaár kilogrammonként észvesztő nagy érték, a helyszínre szállított kuglizott akác 2200,-Ft/mázsa árához képest. És ez csak a préselési energia ára... Az előállítás személyi-, és az energián kívüli egyéb gépi feltételei (úgymint: amortizáció, tartalékalkatrészek segédanyagok), na meg a szállítás, begyűjtés, szárítás, közbülső tárolások, eladás, stb. nincs is benne.
Valaha 1980-as évek végén lefolytattam egy vizsgálatot az akkori árszinteken Az Újkígyósi Aranykalász MgTsz. 6200hektáron képződő mezőgazdasági hulladékára vonatkozóan. A bázisinformáció a Tuzséri Erdészeti Vállalatban működő keményfém réteggel felrakott ikercsigás svájci ATS prés, és az ottani üzem volt. Maga az üzem, a mostani viszonyok közt is egyedülálló lenne. Nem tudom működik-e? Még a ha jól emlékszem az ikerhajtott darabonként 75kW összteljesítményű motorikus rész hőemissziója is értékesítve volt. Az ikercsigát vákuum alá vonták, és a csigában képződő gőz is fűtött valahol valamit. Ott a kb. 40hektáros üzemen belül képződő fenyőháncsot dolgozták föl. Ja, és három műszakban extrudálták a brikettet, és még akkor Nyugat-Németországba exportálták. Annak ellenére, hogy jelentős hiteléhez jutott volna a téesz, nem folytatták le a beruházást. Pedig nyomták ám nekem a mantrát a Mártírok út ötben. Tudod min bukott el? Már akkor az egyik a 6200ha-n képződött terimés anyag összehordása volt, a másik meg a szárítása, és szárazon tartásának költségei. Kimutattuk, hogy abban a pillanatban, ha az üzem folyamatos működését nem lehetett biztosítani, már nem érte meg. Nem azért írtam, hogy bárki kedvét elvegyem, csak azért, hogy valamelyest kijelöljek egy fejlesztési irányt, és ez lehetne, éppen a globálisan szemlélt, összes költség minimalizálása.
Nem kötözködni akarok, de: A brikettálás szakirodalma kb mindenhol ezt írja:
A tüzelési célra alkalmas biobrikett (fabrikett, szalmabrikett), vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3), melyet 1000 bar-bál (1000 kg/cm2-nél) nagyobb nyomással lehet elérni. Ez a préselés a lényege a brikettálásnak. A melléktermékekből a biobrikettet kémiai és egyéb kötőanyag nélkül készítik.
Az anyagban fellépő nyomás az kb ennyi: 1000 bár, vagy több. A hidraulika nyomás persze kisebb, mivel az általában max: 160-200 bár. A hidr. munkahenger az 120-200 mm átmárőjű, a brikett átmárő, pedig kb 50-70 mm átm. Az anyagban fellépő nyomás természetesen jóval nagyobb ( felületarányos )mint a hidr.nyomás. Te a csövet méretezed, nem a brikettet. Az irodalom ( nem tapasztalat, de hinni kell neki ) nagyobb nyomást ír, mint 160 bár. Szerintem az 1000 bár nyomást csőfűtéssel sem lehet levinni 160-ig. Üdv: OAndorka
A nyáron elkészült a gépem,azóta a télire valót megcsinálta,ha érdekel valakit az alábbi linken munka közben megnézheti. A kérdésekre szívesen válaszolok. Üdv Mindenkinek. http://www.youtube.com/watch?v=RPvg6o-3_kQ
Az adott melegítésemmel, úgy 120-180 Celsiusra becsülve, a 160bar értéken már a lignin (mint természetes polimer, túl a Te, elasztikus képlékenységi határhőmérsékleten) már képlékenynek látszik. Jól mutatja, hogy a brikett külső felülete fénylik. Persze, jó volna ide különböző anyagokra mérési értékekkel egy táblázat. Ehhez ki kellene dolgozni egy mérési eljárást is a szóbajöhető anyagokra. Nem kellene más hozzá, mint egy egyszerű mélyhúzó prés nyomásmérő órás, és egy hőmérő, na meg egy fűtött henger és egy dugattyú. Aztán jöhetnek a préselhető anyagok, a papírtól a falevélig a magokon, ocsúkon, léhákon, nyesedékeken át.
A 70mm-es cső a jellemző gépi méreteknek megfelel. Legalábbis az 40-125mm préshenger átmérőtartományba beleesik. Ezt arra alapozom, hogy ilyeneket látok legtöbbször. De van ennek szilárdságtani, sőt áramlástani alapja is, de ennek fejtegetése most hosszúra nyúlna. Ellenben íme, egy formula - a jól ismert "kazánképlet" a préshenger méretezéséhez, azzal a feltételezéssel, hogy a préshenger hossza mentén a nyomásérték állandó. Ami közel sem igaz, hiszen a kiömlő nyílás felé folyamatosan, ha nem is egyenesen arányosan, de nő. De most az egyszerűség kedvéért legyen állandó érték, és a prés fej előtti közvetlen nyomást vegyük alapul.
Falvastagság:
s >= Dk p / 2 / Rmeg
Ahol: s - a szilárdságilag indokolt falvastagság minimuma Dk - a henger külső(!) átmérője, esetünkben az Ø70 belső átmérőhöz a falvastagságot 6mm-re becsülve: Dk = 82mm
p - a belső terhelő nyomás, itt a présfej előtti nyomással legyen egyenlő, ez legyen a minimumként jelölt brikettálási nyomáshatár: p = 160bar = 16MPa
Rmeg - a henger anyagának megengedett szilárdsága, ez mezei P235; P355 (azaz általános csőanyagokra) a folyáshatárból kétszeres biztonsággal Rmeg = 210MPa / 2 ~ 105MPa
Tehát a préshenger falvastagsága: s >= 82mm 16MPa / 2 / 105MPa = 6,248mm
A kapott értékkel átszámolva, a cső külső átmérője: Dk = 70mm + 2 6,248mm = 82,496mm
Bocs, de ezt a nyomásértéket, ha az anyagban fellépő nyomásra gondoltál, akkor még egyszer át kellene gondolni. Nem 160 bár az, hanem annak a többszöröse, de lehet hogy tévedek. OAndorka
Szerintem nem muszáj, hiszen egy szóló hengeres csigával is el lehet érni a pelletálás és a brikettálás határértékét jelentő 160bar-t (kb. 160 atm; helyesebben 16Mpa, azaz 16000N/mm2, avagy kb.1600kg/cm2). Nyilván ez anyagfüggő. S nagyon vastag hengercső sem kell. Azt vedd figyelembe, hogy a csiga menetemelkedési szöge minél nagyobb, annál inkább lecsökken az elérhető nyomás, ám a gép préselési kapacitása növekszik ugyanolyan présfej (matrica) kiképzésnél. Fontos, hogy a menetemelkedési szöge nem lehet nagy, hanem mindenképpen kevesebb kell, mint a préselendő anyag és a csiga anyagának, mint anyagpárnak a súrlódási tényezője. Olajos magvak konnyebben csúsznak, ott nagyobb lehet a menetemelkedés szöge. Érdemes kicsiszolni a csiga nyomófelületét, ám a henger belső felületét minél érdesebbre fölérdesíteni, vagy jó hatású oda a hossznútok begyalulása. A csiga hengerben lévő menetszámától függ a présfej nyomása. Ha lezárod a présfejet, akkor megszűnik a csiga menete közt az anyagáramlás, de olyankor szerteszeded a hengert és a csigát, meglátod, hogy meddig összefüggő a benne levő anyagpászma. Na annyi menet kell, hogy a hengerben járjon. Ez meg is határozza a hengerhosszot. Nyilván hengerhossz = menetemelkedés x telített menetek száma + egy kis biztonság. A kúpos csigával, folyamatosan csökken a tér, így a kettő hatásnak is köszönhető a préselés. Általában a méretcsökkentés érdekében alkalmazzák. Szerintem bőven megteszi először a hengeres csiga kiképzése, és az azzal való kísérletezés. Balogh Botond (napkerek@freemail.hu)
Én csak akartam csigás brikettálót csinálni, tehát bele sem mélyedtem a dolgokba. De megpróbállak rávezetni a dolgokra, szerinted ha van csapágy a végén (ahol kijön a brikett) akkor hol jön ki a brikett?
üdv azt szeretném kérdezni hogy a csigás bikettálónak az elején is van valami csapágy vagy csak a hátsó részén ahol a meghajtás van? válaszotokat előre is köszönöm üdv
Mindenek előtt mindenkinek jó innoválást. Jó volt belemélyednem a topikba, és látni, hogyan merült föl az igény, és mennyien valósítottak meg valamiféle brikettáló alkalmatosságot. A fényképek láttán kitűnt, hogy akár az ujjlenyomat... Ám a régi hivatkozások fele jött csak be, mert a hivatkozott honlap vagy megszűnt, vagy levédték. Voltak kik ezen dolgokat összefüggésbe hozták a globál-energiaszektor mindenhatóságával is. Kétségkívül elgondolkodtató az itten levő anyag. Nos, több kérdés merült föl bennem: - Pelletálás, vagy brikettálás? - Mekkora a gazdaságos gépnagyság? - Mekkora legyen a "vadászterület"? - Milyen ismérvek határozhatják meg a gazdaságos nagyságot? - Az előbbiek tükrében van-e tere egy "házi" kisüzemnek, kisgépnek, stb? - Dugattyús-, vagy csigaprés, esetleg egyéb extruder a megfelelőbb? - Hogyan lehetne minimalizálni a gép-, a termék árát? - Elsősorban mi határozza meg a gép teljesítményét, és az energia felhasználását, és az energiahányadot? - Mik lehetnek a művelet "alanyai"? Van-e ezekről valamilyen adatsor? Tömörödési hányad, fűtőérték, sűrűség, ár, stb?
>bár valószínűleg szabálysértés valamely formája lenne mint minden jó ötlet
Milyen szabályt sértesz vele? Az étolaj nem jövedéki termék, amennyiben nem belsőégésű motorban tüzeled el. Használtan veszélyes hulladéknak számít? A gazdasszonyok többsége a fritőzből leküldi a csatornába. Az éttermekben, meg fizetnek az elszállításáért. Az idei rossz termés miatt horror ára lesz az étolajnak, a háztartásban keletkező kis mennyiségű megmaradt használt étolajat inkább fűtésre hasznosítsa az ember, jobb megoldás, mint, hogy a csatornába kerüljön.
Üdv.Ha valaki csigás brikettálót szeretne melegítőfejel eladó.35mm anyagot tud átmérőbe jelenleg hidromotor hajtású de ahelyett bármivel meghajtható.Én nem használtam nem tudok róla semmit viszont olcsón adnám.Csak kisérletezni vágyók keressenek!!!Mail publikus.
Próba cseresznye......ki kell próbálni megy-e a dolog.
Itt az a kérdés csak, hogy pépesíthető-e a papír az olajjal. A préseléssel csak nem lesz gond, 15%-os olajtartalomnál már nem csicsog a cucc. Valószínűnek tartom, hogy hidraulikus emlővel szerelt kézi préssel is ki lehet préselni 15-20%-os maradó olajtartalomig a papírbrikettet.
A komet rendszerű kispréssel kipréselt napraforgónak 15-16%-os maradó olajtartalma van, a kukac pedig kemény, nem csicsogós.
Az olaj, ha nagy felületen találkozik oxigénnel lassan bepolimerizálódik, ha telítetlen zsírsavak is alkotják a trigliceridet.
Korábban próbálkoztam glicerinnel kevert faforgáccsal azt csigás préssel kőkeményre préseltem. A présfejbe is bele ette a fene, vésni kellett, hogy kiszedjem onnan. Igaz ezt a présfejet nem glicerines faforgács préselésére találták ki. Glicerinnel működik a dolog. A glicerin égéshője 18MJ/kg körül van, mint a fabriketté.
Nekem most nem áll módomban kipróbálni, esetleg a házi papírzömítő, brikettáló fórumos testvéreink közül valaki, ha metenné, hogy ősszeszutykolja olajjal a papírpréselő ketyeréjét.... előre is köszi, ha van hozzá bátorsága, mert utána takarítani köll.
Nem tudom, lehet-e a papírt használt étolajban pépesíteni? Nos ennek annyi előnye lenne, hogy nem kell a brikettet szárítani, a benne mardó olaj jelentősen megnöveli az égéshőjét. Az olaj égéshője 40MJ/kg, 15-20% olaj bizonyára a brikettben marad a préselés után.... Egy próbálkozást lehet megérne a dolog.
Már láttam ezeket a filmeket és tényleg jól ki van találva ez a rakéta cucc,de nekem csak kandallóm van és ahhoz kell optomalizáljam a briketteket.Ugy néz ki hogy sikerült is megtaláltam a megfelelő módot.Fával vegyesen raktam a tűzre,így nem hagyták egymást és a tűztérben kihűlni a következő adagig.Ezzel a módszerrel nagyon be lehetet fűteni a lakást,sőt 3 helységet fűtöttem 1 kájhával.Persze csak próbából.Készítettem egy hődobot is a kandallóra ami szerintem igen csak megnöveli a leadott hő mennyiségét.Jövőre szerintem egy csigás gépet készítek és azzal nyomom a papírbriketteket.Van esetleg valaki aki már próbálta ezt a módszert?
4, szűkitőre ötletek? Hova érdemes beépíteni? Fűtés elé vagy mögé? Most 75 cm-es brikett jön ki belőle, de nem elég tömör. Mennyire érdemes nekem leszűkítenem, hogy tömörebb legyen? Vagy érdemesebb lenne a kijövő csövön hosszabbítanom? Menyik megoldás eredményesebb? Videókon láttam, hogy a kijövő brikett akár több méter hosszú sínen is csúszik. Ez mire jó?
Lenne pár kérdésem egy csigás brikettálóval kapcsolatban: 1, kb. mennyi lenne a célszerű fordulatszáma a csigának? számít e a tömörítésnél vagy a brikett állaga nem függ a fordulattól. Ha lassabban forog akkor a tömörebb, vagy ha gyorsabban.
2, mennyi az a hőfok, amennyire érdemes felfűteni a csövet? Ki hogyan oldotta meg a fűtését? Honnan tudok hozzá elektromos fűtőket szerezni? Esetleg pb gázzal próbálkozott valaki?
3, célszerű lendkereket beépíteni csigásnál, vagy elhanyagolható?
A papírbrikett nagyon ki van találva, csak nem hagyományos módon kell eltüzelni, mert a sok hamu miatt nyűgös dolog.
Ha szétnézel a youtube-on papírbrikett ügyben a legtöbb papírbrikett kör keresztmetszetű és lukas a közepe, a külső átmérője nagyobb mint a magassága. Ez azért van, mert ezeket a briketteket általában főzéshez használják, faelgázosító főzőben, vagy un. rakéta főzőben, esetleg rakéta kályhában tüzelik el.
A levegőt a briketten lévő lyukon kapja, szépen parázslik az anyag, a keletkező gáz, pedig a főzőedény alatt lévő résnél kap egy kis szekunder levegőt, aminek hatására az éghető gázok elégnek, így ott keletkezik a hő, ahol a melegíteni kell az edényt.
A rakéta kályha egy L alakú könyökcső, mint az esőcsatorna kifolyója, a brikettet betuszkolod a vízszintes szárba és meggyújtod, a levegőt a briketten lévő lukon kapja a cucc, a hő hatására az L betű függőleges szárában áramlás jön létre, ezt azzal is fokozzák, hogy hőszigetelik ezt a részt, minél nagyobb ott a hőmérséklet, annál nagyobb huzat jön létre, esetleg itt szekunder levegőt is lehet itt adni a füstgázhoz, hogy a maradék éghető gáz is elégjen (utánégetés), így növelve a hőmérsékletet és a huzatot, így szépen szívja a levegőt a papírbrikett felől. A papírbrikett jó sok hamut tartalmaz, de az alakját megtartja még az elégetés után is, így megmarad a levegőző luk az égés alatt is.
A rakéta kályhából a hőt a füstcső falán szedik ki, célszerűen nagy tömgű tárgyat melegítenek vele, aminek nagy a hőtehetetlensége, szép lassan felmelegszik, aztán sugározza a meleget.
Még ha sok idő is, de hidd el rengeteg információt rejt ez a brikettálásnak nyitott téma. Ne halgass senkire, vedd a fáradságot, és olvass vissza. Megéri a fáradságot. Mindjárt el tudod dönteni, hogy érdemes-e neki állnod, és ha igen, akkor milyen fajta brikettálóhoz vannak esetleg hozzá valók, mert hamar röpködnek a száz ezrek ha mindent meg kell venni.
Üdv Tempra1! A bar-okkal, jó sokkal és a Celsius fokokkal kell keverni!:) Csak vicc volt. Nem kell semmi adalék valóban csak nyomást kell produkáni és ha nem igazán elég akkor egy kis hőmérséklet emelés segít Kb 120-200 C fok. Ezt a két feltételt biztosító gépet kell csak csinálni. (csigás,hidraulikus,mechanikus) hali: scot
Nekem nagyon bejöttek a brikettek.Az enyémek 22x8 asak.Legjobban a fólia tekercsébe töltött remekelt.A sima téglalapból én a nagy parázsra kettőt tettem a kandallóba,és kb.2 órán át izzott, melegített.Tartotta a hőmérsékletet. A kis kerekeket még nem próbáltam. Igaz ,hogy hamuja van, de finom és a rostélyon le tudom rázni.
Jövöre külün csinálom a szineset és a nem szineset,mert szerintem az is probléma. A mostaniak csak szines reklám ujságból vannak,pépesítés és luk nélkül. Köszönöm a segítséget mindenkinek!!!!!!!!!
Ezt én is tudom,éppen ezért 5-6 darab volt rajta és ezt a darabszámot folyamatosan tartottam is.Ez a mennyiség a kandalló tűzterének jó a felét foglalta el.Lehet,hogy nekem nagyok az elvárásaim de többet vártam tőlle.A hétvégén kipróbálom kályhában is.Kissebb darabokra szedem,hátha a "méret " a lényeg.
Kipróbáltam a papírbriketteimet és nem voltam megelégedve az eredménnyel.Szombaton kb.7 órácskát fűtöttem vele és a következőket szűrtem le. Túl nagyok és nem izzott át,sőt ki is aludt.Négy fele törtem,így már sokkal nagyobb hatásfoka volt de szerintem még most sem volt az igazi.Ráadásul rengeteg a hamuja és sürűn kellet az alját piszkálni,különben nem kapott levegőt.Szerintem a megfelelő pépesítés hiánya a baj és az a bizonyos luk is kellene a közepére.Jövőre másként csinálom.
Köszönöm a választ. Úgy néz ki én is belekezdek a brikettálásba, és főként mezőgazdaságban megmaradt termékekből szeretnék készíteni. A közeljövőben nagy valószínűséggel lesznek kérdéseim, főként beállításokkal kapcsolatban. Üdv: G.
Még azt is megpróbálhatod ,hogy a formát félig megtöltöd, akkor beleteszel keresztbe 1 odaszabott csövet. /préselés után kihúzod egy csőrös fogóval/ Középen lesz egy luk,és sokkal gyorsabban szárad ,és jobban is izzik.
Igazából a fogaskerék szivattyút használtam mindenre,az axiállal nem volt dolgom soha. A tápom egy 400 literes tartály (csak 200 liter olajjal) 5,5 kw-s moci 1440 ford. Jelenleg az eredeti állapottal ikerszivattyús megoldásban üzemel,először azt gondoltam jó lesz mert két nyomástartományom van. 1 a hidromotoroknak 1 a főhengernek.A tapasztalat az, hogy fölöslegesen préselem az olajat az egyikkel amikor a másik dolgozik(energia és időpocséklás).Amikor megkaptam terhelés nélkül a szállítást lemértem mezei módon (stopper+60 l-s ballon).Az egyik a nagyobbik kb 70 l-t a kisebbik kb 45 l szállítot. (hangsúlyozom terhelés nélkül) Most mikor dolgozni kell kb 1 1/2 óra kell mire egy kicsit bemelegszik az olaj addig nagyon lassan dolgozik, majd kb 1 1/2 óráig elég fürge utána annyira bemelegszik az olaj, hogy a hidromotort nem hajtja a munkahengerek lelassulnak. Most egy hajtóművet csinálok kiiktatni az egyik hidromotort mert annak fix fordulat kell,utána pedig megpróbálom a két szivattyút egynyomó és visszatérő ágra kötni. Hátha jobb lesz.(nem tudom),A legjobblenne ha olyan szivit tudnék szerezni (persze jót) ami tudná a min. 70-80 litert, 1440 ford-on a nyomás tartomány ebbe a felállásba max 80 bar. Nem tudom érthetően fejeztem-e ki magam,sok gépet csináltam már de hidraulikával csak most kerültem kapcsolatba. HA tudsz segíteni megköszönöm. Üdv.
Mivel erősen hobbiból építgetek mindent kipróbálok. Egy nagyon rendes gazdálkodó adott teret a kísérletezéseimhez. Ő nagyban gazdálkodik és támogatja a törekvésem. Először szalmát próbáltam,működik de nem mindenben kell követni a tisztelt szakemberek elméletét. Megpróbáltam kukorica úgymond szelelésből visszamaradt anyaggal (ez a tavalyi volt). működik csak egy kicsit módosítani kell a beállításon. (én olyan egyetemes gépet csináltam ami nem piacra nagy mennyiségben termel,hanem mindenre be lehet állítani ) A kukorica nagyon jó ráadásul termelékenyebb mivel nem olyan laza mint a szalma. Most a napraforgó szezon van annak a visszamaradt anyagával kísérletezem,erősen át kell programozni a gépet, önmagában nem lehet nyomni mert az olaj miatt szét esik. A gép csupa olaj tőle szinte csepeg belőle és szétesik. Most ott tartok, hogy 4 rész darált szalmához adok egy rész napraforgó szemetet és így saját célra elfogadható az állaga. Azért mondom, hogy saját célra mert piacra nem is akarom meg akkor sokkal több energia kell hozzá, hogy szép fényesl legyen. Tegnap előtt próbáltam ki a kazánba fantasztikusan jó ég. A szalma briki szép sárga ez meg egy kicsit feketébb a napraforgótól. Várom a kukorica szezont is ezzel szerintem még jobb brikit lehet csinálni.Ha ez is meg lesz, akkor a tapasztalatok alapján egy nagy teljesítményűt szeretnék csinálni és piacra dobni.Mint már írtam én inkább a gépet csinálom meg mint dolgozzam vele.Az biztos, hogy nagyon drága egy ilyen gép de azért az 5 milla az sok amit elkérnek egy stabil kis teljesítményű masináért. Sokan mondják, hogy 800 e ft-ért lehet kapni szuper meg minden.Egyszerűen nem igaz. A brikett készítés komoly gépet igényel.Üdv Ha tudok valamiben segíteni írj. Ui: Valaki reklamálta, hogy levettem a gépet a youtube-ról. Azért mert átalakítom.Sajnos a szivattyúim nagyon használtak és le kell venni róla azokat a fogyasztókat amelyeknek fontos a pontosság. Ha valaki megtudna lökni egy tippel honnan szerezzek nagy szállítású 100 150 bar-os szivattyút megköszönném
Én sem pépesítettem.Sajnos még nem volt lehetőségem kipróbálni,mert a szüleimnél csináltam vidéken,de 2 hét mulva megyek le és remélem csupa jót fogok tudni írni rólla. Méretei inkább 1 vájogtéglához vannak közel,ezért kicsit nehezen is száradtak,pedig volt olyan amiből 20 tonnás préssel kergettem ki a vizet.Lehet,hogy pont ez lessz a baj vele?Mármint jó a nagy tömörség vagy nem?
Érdeklődnék, hogy próbálkozott e az egyik írásában említett ocsuból (búza rostálásából és szeleléséből visszamaradt, nálunk így nevezik) brikettet készíteni?
A félbevágott hordónyi papírt kb. másfél két perc keveréssel pépesíteni lehet.Kérdés ,hogy megéri-e a sok cécót a mosógéppel meg a sok szerelgetéssel együtt.De papírbriketthez nem is kell teljesen pépesíteni.Én is csak azért pépeltem ,hogy a faforgácsot könnyebben hozzá keverhessem.
A régi keverő tárcsás mosógépek 250W-osak. Aztán az 1440-es fordulatot rendesen csökkenteni kell, hogy ne fröcsöljön a keverő. Ami ugye bár az erőt növeli. Az biztos, hogy hosszú távon célszerű lenne az 1LE-s mociban gondolkodni.
hat amibe az 500W furogep majdnem leeg, azt nem hiszem hogy a 150W mosogepmotor megtekerne. ennek a papirmassza keveresnek, plane nagyban az a baja, hogy kell hozza kakao rendesen.
Írtam "Hááát,... majdnem igazad van." Itt az ötletről van szó, hogy ne kelljen a fúrógépet fogni amíg nincs kész a cucc. Meg lehet csinálni egy hajdú keverőtárcsás mosógépből is ,és azt is amit a papercretések csináltak,ezt majd igi256 és még sokan mások eldöntik.Ki mekkorába gondolkodik?
Tud e valaki segíteni? Szalma brikettet szeretnék csinálni és ehhez kellene a segítség. Mechanikus brikettállóhoz kellene rajz,kép vagy video. Esetleg személyesen is megnézném. Előre is Köszönöm! Elérhetőségem: attila123456@citromail.hu
viccet felreteve: a papercrete-es csavok keveroje ugy mukodik, hogy vontatjak, es a kereke hajtja a keverot. es nem veletlen. baromi nagy nyomatek kell, es eleg nagy teljesitmeny is. ezek egy autonak nem problema, de egy 2-3kW-os hajtomuves villanymotor nem ket filler.
off: Hááát,... majdnem igazad van.A lehetséges és alkalmazható meghajtás változatainak a képzelet szab határt. De nézd meg EZT,itt is hátsókerék meghajt , a difi forog , az autó áll, az emberke mosolyog mert nem kell koptatni a fejszéjét : ))...
ugyanis ha megnezed, egy hatsokerekes auto hatso hidjabol van. ahogy huzzak, a kerekek a diffmuvon keresztul hajtjak a kardan helyet, es oda van a keverolapat felteve.
Bemész az egyik barkácsáruházba és veszel egy akciós fúrókalapácsot.SDS-eset!!!! A keverőszár hozzá 1300 forint.Az egész megvan egy tizesből.5 év garanciát adnak rá. Az enyém bírta az egész évet,és még házfelujítást is végzett./ glett,vakolat,zsákosbetonkeverés,stb stb.../Csináltam vagy 1000 brikettet.200 literes hordót vágtam ketté,és abban áztattam.Mikor belejössz másfél óra alatt bepréseled.Bár ez függ az áztatás tudományától.Azt magadnak kell kitapasztalnod.
Üdv Én is próbáltam a "Fúrógép+keverőszár a pépesítéshez" módszert és nem rossz,működött de csak kis adagokat tudtam vele előállítani.A fúróm így is majdnem leégett.A Garázsom félig van papírral "több mázsa" valami komolyabb módszer kellene.Nincs valakinek esetleg ötlete?
Pneumatikus prés papírbrikett gyártáshoz (nem az enyém): Tavaly télen csináltam 20kg-ot kb. A pincében a kazán mellet kiszárítottam, nagyon kemény lett, frankón is égett, nem gyorsan égett el. Áztatni kell a pépet, a cellulóz kioldódik a papírból és "összeragasztja" a papírdarabkákat. Fúrógép+keverőszár a pépesítéshez.
Üdv. Valaki nem rég ragasztóval kevert brikettről beszélt vegyes fogadtatással.Mi van akkor ha papírpéphez keverjük a szalmát,fűrészport,stb.Gondolom így sokkal kisebb nyomásra lenne szükség.Vagy nem?
Szia Szárazon nem fogod tudni összenyomni.Ugyanis nincs ami összekösse.Az áztatás során szétbomló rostok összepréselés során összeakadnak./Nem biztos ,hogy ez a szakszava/.Ez nyári muri.Vagy ha fűtő vagy és van meleg helyed,akkor most is lehet:-) .Én egész nyáron gyártottam sokfélét.Mindent és minden formában kipróbáltam és gyártottam.Majd télen a kandallóban kiderűl mit ért a munka.
Szia! Hát nem éppen a szomszédban vagy! Szerintem messzebb Tőled nem is lehetnék, én szombathelyi vagyok. Mindenesetre nekem fűrészporra kellene. Van egy fűrészüzemem, ahol napi 0,5-1 tonna fűrészpor ( nyersen ) keletkezeik. Na ezzel kellene valamit kezdenem, mondjuk brikettálás, vagy pelettálás. Mindenesetre csak szárítva tudok odébblépni. Üdv: OAndorka
Helyileg Miskolcon vagyok,teljesítményt kg-ra nem tudom,de kb. 1 m3 szalmát 20 perc alatt kinyom.Nem tudom te mekkora méretekben akarsz termelni,ennél csak az számít milyen hőfokon mennyi idő alatt megy végig az anyag,a csiga nyolc szegmensből áll,így 5-6 perc míg végigmegy.Megpróbálok képet feltenni,de csak este.
Igen megjött a mailod a képekkel. Köszönöm. Milyen a csatlakozása a kapcsolónak, mert tele a hócipőm, annyi féle menettel találkoztam, és ezt is egy T segítségével kell majd a nyomó ágba berakni.
Köszi! Esetleg valami képed nincs? Kb, mennyi anyagot tud szárítani óránként? Nekem nyers fűrészporra kellene, nem tudom, azzal próbáltad-e? Mindenesetre kösz az infót, részletek érdekelnek. Üdv: OAndorka
Lehetne valamilyen képet felraknod róla vagy ha nem akarsz akkor küldenél nekem privátban mert én is szeretnék valami ilyen fajta szárítót de faaprítékhoz
Gyártattam 2 db 2,5 méteres 300-as átmérőjű vályús csigát,alá építettem egy zárt tűzteret,hogy ne közvetlen a vályút érje a hő,így kb egyenletes a hőelosztás.
Külön elvezetés a füstnek és a gőznek,a csigákat egy villanymotor forgatja,alapból egy hajtőművel (1:14),plusz frekiváltó.Felette tartály ami adagol.
Így akár 1 perc/fordulaton is tud működni,és elég 140-150 fokra fűteni.
Bár így utólag egy csiga is elég lett volna,szalmánál 2 ford/percen 120 fokon 10 %-ot tudok szárítani.
Legnagyobb költsége a csiga,de ha érdekel van egy feleslegbe,árába odaadom,olcsóbbat te sem találnál.(120000)
Tehát vályús csiga,hossz 2500 mm,csiga átmérő 300 mm,vályú 2,5 mm lemezből,nyitott a vége.
A mitorom egy 11kw-os 2840-es fordulatú villanymotor.
Ennek a fordulata van levéve 1500 környékére ékszíj áttétellel, így ezt a motort még sikerült csillag deltában megindítani 3*16 amperról!
A nyomáskapcsoló nekem úgy működött, hogy a csőszorító munkahengerét emelte, ha elérte préseléskor a megfelelő nyomást a fődugattyú!
Egyszerűbben: ha már megfelelően összenyomta a fűrészport a prés akkor kapcsolt a nyomáskapcsoló és elengedte a csőszorítóról a nyomást és az anyag kicsúszott.
A csőszorító azért kell, hogy mindíg egyforma kemény legyen a préselt anyag!
Nekem ez a kapcsoló 220bar nyomásnál kapcsolta a szelepet ki. Ez kb 1170kg/cm2-körülire jött ki! Ez már kemény brikett volt, de volt hogy 250bar-ral is megnyomtuk na olyat a boltban már nem kapni! :))
Szevasz csucspisti! Nem, nemkeverek semmit a forgácsba, sem a szalma darálékba sem. A legalább 180 báros nyomástól áll össze a brikett. És jó, ha a kinyomócsöved is felvan melegitve. Ez értendő, mid a három fajta brikettálógépre. zsozé1
Sziasztok! Kíváncsi vagyok, hogy valaki tud-e hatékony és viszonylag belátható összegből megvalósítható apríték, illetve fűrészpor szárítót. Ha van ötlet, azt köszönettel veszem. Üdv: OAndorka
Olvasva, hogy felszámolod a géped barkácsolását, most hirtelen az elekromos nyomáskapcsoló szelep a csőszorításhoz érdekelne. Lennének még elképzeléseim mit vegyek még Tőled, de egyenlőre nem akarok mást, mivel bőven 6 számjegyes ráfordítási költségnél vaok már így is a hasító/brikettálómmal. Pedíg az esztergályoson kívül mindent saját erőből oldottam meg, és a főbb elemeket ajándékba kaptam.
Miért is írtam ezt le? Azért, mert ha elkészül a brikettálóm, akkor fogok, fogunk szembesülni azzal a ténnyel, hogy rengeteg száraz alapanyagra van szükség, ha a fát kiakarjuk váltani brikettel. Asztalosok nyáron még csak odaadják az alapanyagot, de télen nem, mert ők is fűtenek vele. Van aki felesben adná, ha brikettet adnék érte. Szóval nem egyszerű. De én is úgy vagyok vele, hogy a kihívás, és talán kedvezőbbé tudom alakítani a fűtés költségeket.
Ha kedvező áron adnád a nyomás kapcsolót, szívesen megvenném. Esetleg képet tudnál róla feltenni? Valamint a nyomás tartományra lennék kíváncsi, hogy mekkora értékek közt lehet állítani.
Továbbá: visszacsapószelep, nyomáshatároló, útváltó elektromos 24v-os, trafó a 24v előállításához, elekromos nyomáskapcsoló szelep a csőszorításhoz stb. 10e ft-tól
A gép 50 üzemórát működött minden munkahenger új volt ennyit volt használva!
Üdv.Én végigolvastam az összes hozzászólást,és a szakik írásaiból ítélve szerintem a nyomás az talán jó, viszont a mennyiség az kevés.Így működik ugyan a gép csak nagyon lassan, és így gazdaságtalan az üzemeltetés.
Hozzászólónak még új vagyok, de olvasónak már nem egészen!Nagyon tetszik , hogy aránylag idegenek vagytok mégis szinte közeli ismerősként beszélgettek erről a brikett nyomóról! Minden tiszteletem az őszinteségetek előtt!! Így kaptam kedvet ahhoz,hogy én is neki lássak egy ilyen gépezet elkészítéséhez! Szeretem a kihívásokat. főleg ha a vég eredmény gyümölcsöző! Bár a kudarc is eredmény. A tárgyra térve: szeretném egy-két dologról megtudni elegendő-e ha a hidraulika szivattyúm, 175bar, MTZ kormányszivattyú? A fő munkahengerem is MTZ. A többi vasanyagról már van sejtelmem, milyen erőkhöz kell viszonyítani. vagy ettől erősebb szivattyú kellene hozzá? Mármint nagyobb bar-t tudna előállítani? Megköszönném a válaszokat.
Én még igen csak uj vagyok a brikettálás terén,ezért szeretném a ti hozzáértő,profik véleményeit is meghalgatni.Kérek mindenkit,hogy ne fogja vissza magát ha esetleg lenne véleménye a témáról.Szeretnék papírbrikettet készíteni de szárazon.Áztatás nélkül.Nekem a papír alapanyag az elérhető de ilyen időben az áztatott papír már nem szárad ki,ezért gondoltam azt,hogy szárazon kellene valamit kezdeni vele.
Vegre elkeszult a csigas briketalo gepem.Szeretnem megkoszonni mindenkinek a segitseget elsosorban Brikigepnek.Igaz meg nem nagyon mukodik mivel 5 perc utan tonkre ment a melegitesem de rajta vagyok a javitasan na meg meg van nehany aprosag ami javitasra szorul.De remelem vegul minden tokeletes lesz.
Excenteres briketten láttam egy leginkább valami háromszögre hasonlító mélyedést.szerintem az lehet a dugattyú nyomófej forma. van ennek valami fontos funkciója? esetleg elég az ha egy valamelyest kihegyezett anyag lenne .??
ilyeneken csak akkor erdemes gondolkozni, ha nincs aram, vagy ha ingyen van az uzemanyag. kuton vett gazolaj vagy benzin tobbszorosebe kerul a vegen, mint a villany. aki ontozott mar, az tudja.
Az ötleten gondolkodtam, de a bontóban erkölcstelen árakat kérnek. Ha ingyért is lenne egy diesel moci, akkor is gondolkodnék a kivitelezésen, mert a sok meló, aztán a drága üzemanyag, és többe kerülne a leves.... gondolom ismered a folytatást.
Üdv.Lehet hogy érdemes volna nézni egy autóbontóban valami egyszerűbb blokkot,mondjuk egy zsiguli azt könnyen fel lehet építeni egy vázra a váltóval együtt.Esetleg lehetne gázzal üzemeltetni.
Hát az a baj, hogy fenyő alapanyagot nem tudok szerezni, hogy viszonyítani tudnék. Viszont kíváncsi lennék, hogy a 45-ös brikettet 2.2-es motorral kb 4-500-as hosszúságú csőben milyen munkahenger dugattyú átmérővel érted el. Ez is egy lényeges szempont.
A lökethossz nekem kb 250 mm és utána volt még a tömörödés kb ugyanennyin.Motor teljesítmény nem volt ekkora nekem egy rönkhasító volt átalakítva. az ha jól tudom 2.2 kw.
Ha jól értem akkor a löket hossz után volt még a 400 ? És milyen hosszú volt a löket hossz, és mekkora volt a motor teljesítmény? Ezek mind meghatározó dolgok. Más alapanyaggal milyenre sikerült?
Én ennyire nem tudom belemenni a méretekbe. ami nekem volt az kb 400mm-en tömörödött és a végén jó anyag jött ki.szorítás minden nélkül.45mm átmérőben igaz fenyőporral lehet az a gyanta miatt jobban összeállt.
A megvezetés hossza mekkora? Az 55-ös munkahenger szárat egy 35 cm hosszú 50-es anyaggal toldottam meg. Tehát az 50-es toldat dugattyúmmal a löket hossz 35cm. A dugattyú teljes löket hossza után még van 25 cm. Tehát erre a 25 cm-re voltál gondolom kíváncsi. Ez jelenleg erősen provizórikusan csak heftelgetéssel van megcsinálva, mivel még csak a kisérleti szakaszban van. Megpróbálom még az elősűrített anyag mennyiségét növelni. Jelenleg egy termény daráló garatját fogattam fel ideiglenesen, és egy 30-as körüli csővel "elő" tömörítgetem. Szal a termény daráló garat nyílása kb 5X8 cm körül lehet. Ha ezt a nyílást megnövelem, ami a hatékonyságot is szolgálja, és talán a nagyobb mennyiség nagyobb ellenállást tanusít, és jobban tömörödik. De még a fűtés, és csővég szorítás összhangja sem egy utolsó szempont. Sajna görcsölni kell, és ideiglenesen barkácsolni, hogy feleslegesen ne dolgozzon az ember a kisérletezés során. A biztos megoldást az 5KW-os motor hozná, de most az amperenkénti 4500.- nem hiányzik 3X16A-ról 3X20A-re, meg a nagyobb motor ára sem. Sztem evvel a teljesítménnyel, és alkatrészekkel működnie kellene a dolognak, csak még sok a kérdőjel. Remélem vkinek beugrik vmi isteni szikra, és megossza velünk.
Milyen hosszú a megvezetés amin tömörödik az anyag? vagy lehet kevés a nyomás. mást nem tudok elképzelni. esetleg próbáld meg fenyőporral, vagy keverve.
Száraz keményfa fűrészport próbáltam brikettálni. Melegítettem a csövet, ami tovább bent maradt, és megégett, az nem görbült, és nem rétegződött 2cm-erenként. A teljesség kedvéért nem árt tudni a gép paramétereit sem. -Van egy brutális szivattyú, ami 80 litert tudott fénykorában, de a gazdálya a daru lassabb működése miatt lecserélte. 2-300 bar-t tudhatott a 80 liter mellett. -Motorom viszont necces, mert 4 KW-os 1440-es fordulatú, ami kb 1100-ra csökkentve van. -Munkahenger dugattyú 100-as átmérő, 55-ös szár, és 500-as löket hossz. - Jelenleg az 55-ös dugattyú szárat megtoldottam egy 50-es tömör anyaggal, és gyakorlatilag 50-es brikettet próbálok csinálni. Ezt a motor kis teljesítménye miatt kellett meglépnem. Korábban az 55-ös szár végén volt egy pogácsa, de ez 70 -es körüli brikett készítést erdeményezett, de ezzel a motorral sajna nem volt kivitelezhető. Ezért próbálom ezt az 50-es variációt, mert ezzel még relatíve talán gazdaságosan lehetne brikettet gyártani saját célra. Kérdés mi okozhatja ezt a rétegződést, és elgörbülést.
Hidraulikus brikettálót csinálok. A jelenség a készítés során, hogy kijön a brikett, de 2cm -enként bereped, aztán félig szétválik, elhajlik mint a sült kalbász ami be van vágva. A hasonlat érdekes, de ehez tudom legjobban kép nélkül hasonlítani. Köszönöm a segítséget. Némi off után jönnek majd a képek is.
Átolvastam mind a 3200db hozzászólást, ne írjátok hogy olvassak vissza. Nagyon sok linket törölt a tulajdonos!!! A gépeket eladásra tervezők ne itt írjanak!!! Nekem csak saját részre kell gép, a barkácsolás öröméért. Sok forgalmazó milliós gépet akart rám sózni, ezért évekig gázzal fűtök és nem vagyok hülye még dolgozni is.
Na ezek után az válaszoljon aki barkácsol és önzetlen, előre is köszönöm.
Alapból van szalmám mivel gazdálkodom, jumkers kazánom van, a meleg vizet is azzal csinálom . Brikettálni szeretnék szalmát, hidraulikusan. Jumz traktor már fát hasogat,a képeket a hétvégén megosztom. 80mm-es átmérőjű 30mm lökethez50mm-es brikethez kellenének adatok.
Bocsánat az elején leírtakért, de talán igazam van, ha nem elnézést de lehet más vélemény is.
A hidraulikus nekem is kúpolás és megvezetés nélkül is szépen dolgozik. A kúpos csövön csak a nagyon erős gépek nyomják keresztül vagy melegítéssel mint a csigásgép. Ezeknél ha keményen marad a csőben másnap meg se indul. A 10 tonna lehet 40 mm-nek megteszi de láttam már gyengébb excenterest is.
Azért kérdem a kúpolást, amit én még ezelőtt kísérlet képpen csináltam hidraulikus brikettet az összeállt kúpolás nélkül kb 30 cm csőben.valamint láttam egy Excenteres brikettálót úgy hogy nem volt rajta a megvezetés. Gyári gép! De csak kb minden 3. darab nézett ki brikettnek többi szétesett. miután rákerült a megvezetés szépen gyártott.
Egy fogaskerekeket gyártó iparosnál beszélgettem mikor az asztalán fölfigyeltem néhány gyanús rajzra. Kiderült hogy dugattyús excenteres profi gép kúpos bevezető betétje szerszámacélból. Volt belőlük vagy 5-6 féle kúpolással. Szóval még a profi brikettgyártók is kénytelenek kísérletezni mert mint korábban írtam minden anyag kicsit másképpen viselxik. Nagyjából úgy emléxem 2-6 fok között voltak a betétek.
Üdv ! Igazad van , most a RUF tipusú formába nyomó gép továbbfejlesztését tervezem. Nekem egy jó olajpumpa 2 havi fizetésem , ezért egy 45 litereset én magam készítek 30 euró nyersanyagköltséggel. Egy hidraulika henger ettől nem drágább ha "maszekolod". Az előtömörítésre elég a hengered , csak megjegyzem ,az erős előtömörítés kedvező vagy fontos szempont egy hidraulikus gépnél.
Hogyha már többen itt vannak..Excenteres brikettálásnál is kell valamelyest kúpolni? legalábbis olyan mértékben mint pl csigásnál:? vagy elég az a hosszú szorítós megvezetés? most excenter jellegben gondolkozom jelenleg tervezőnél van az elképzelés legalábbis ami a hajtókart és dugattyút illeti elvileg azt mondja normál edzetlen anyagból készítve 10 tonnát kibír.Kb egy 50-50 kg os lendkerékkel dolgozna nem akarok nagy brikettet készíteni vele 40-max 50mm átmérőset.Elég lehet ez az ütőerő?
Üdv.A magad fajta embernek soha nem lesz tele a szekere,mert amíg élsz mindig azon fogsz agyalni hogyan lehetne még jobb,gazdaságosabb gépeket készíteni.Akkora munkahengert szinte lehetetlen szerezni.Na de hallottunk már olyat hogy a lehetetlent azonnal teljesítjük a csodára kicsit várni kell.Amúgy van egy 10-cm átmérőjű hengerem 4-cm körüli dugattyúval gondolom előtömörítőnek jó lesz.
Köszi, igaz házi barkácsolással kezdtem, de még a szekérről mindig hiányzik néhány lapáttal. Azt pontosan nem tom h. az MTZ pumpa mit tud. Hidraulikus géppel 50 mm átmérőjű brikettnél kisebbet nem célszerű, ez nagyjából 20 cm^2, ehhez legalább 5 x nagyobb felületű hidraulika henger kell , ha van mód 6 -8 x is lehet nagyobb akkor biztosan többféle anyagot keményre nyom, és nem kell csúcsra menni az olajpumpával.
És bizony fűtenek is.Elég végigsétálni az utcákon egy téli estén, és lehet érezni ki mivel fűt a kazánba.Nekem kályhám van és abba bizony brikett való.Most fával fűtök jobb híján.
Elsiklottam a válaszod mellett. Köszi megnéztem és ha jól fordítok és kalkulálok akkor ez a szivattyú (egymaga van nincs párja) 20 köbcentit szállít fordulatonként 200 bar nyomáson és maximális elérhető nyomás 250 bar. Fordulat 1500. A táblázatból úgy látom meglehet forgatni 2400. Jól gondolom? 60 - 80 bar között kellene,viszont nagy köcsögöt kell töltenie ezért kellene pörgetni. (20x1500= 30 L/perc; 2400x20= 48 L/perc 14 litert kell benyomni. 1500 ford-nál 30 sec; 2400 ford-nál 18 sec; még így is sok az idő. Nem hiszem hogy jó lesz.Köszi a segítséget
Tisztelt brikigép.Úgy nézem profi vagy a szakmában.Azt szeretném megkérdezni hogy mi az a minimális méretű munkahenger és szivattyú amivel már lehet kezdeni valamit.Gondolok itt pl MTZ-szivattyú meg egy pótkocsi billentő munka henger,vagy valami hasonló.Persze mindenki segítségét köszönettel fogadom.
Üdv.Nem értem miért orrolt meg bertyfux ennyire naox-ra.Ha használunk egy kis ragasztót,papírpép csiríz stb attól még brikett a brikett meg környezet barát is.A brikett igen magas hőfokon ég,úgyhogy szerintem akár még műanyag apríték is mehetne bele.Lehet hogy így elégetve kisebb a környezet szennyezés mintha jobb esetben a kukába dobva hegyeket hordanak belőle össze,rosszabb esetben szétdobálják az utak ,erdők,vizek mentén.
Üdv bezo63! Köszi a válaszod,gondolom ismered a tipust. Aluminiumból van a véglapja. A nyomástartomány elég lenne, mert 60-80 bar között kell,de a leírásodból mely szerint 32 ccm, ezzel gond lesz mert nagy munkahengert kell töltenie és a 48 liter/perc kevés.Nem lehet ezeket a szivattyúkat 3000 forgatni? a töltés miatt. Üdv
Kár hogy scot00 eltávolította a videóját .Az egy igazán profi gép,és nagyon sokat tud segíteni a magunk fajtának.Szerintem fontos hogy a rengeteg adatot méreteket stb-megtámogassuk képekkel videókkal,hiszen így könnyebb értelmezni a dolgokat mert nem mindenki szakmabeli,csak értünk kicsit a vasas dolgokhoz.
Üdvözlök mindenkit.Én még új vagyok az oldalon.Elolvastam az összes hozzászólást,le a kalappal az urak előtt.Töménytelen információt olvastam,kissé meg is csömöltem tőle.Én egy hidraulikus gépen gondolkodom már régebb óta,úgyhogy örülök az oldalnak.
Üdvözlök mindenkit! Rég nem jártam itt de látom töretlen a csapat. Szeretnék valakit megkérni (az idősebb korosztályból) aki ismeri a régi NDK jelöléseket. Kaptam egy szivattyút de nem tudom a paramétereit. (nyomástartomány, szállítás, fordulat. Amit látok rajta : az egyik oldalon 3/4" ;a másik oldalon 5/4" belső menet van. a tengely méret kb 20 mm kúpos. Az adattábláját lefotóztam, aki ismeri a típust kérem segítsen a megfejtésben. Köszi előre!!
Valaki egy olyat...Excenteres brikettálásnál is kell valamelyest kúpolni? legalábbis olyan mértékben mint pl csigásnál:? vagy elég az a hosszú szorítós megvezetés?
"A brikettnek megvan az elkészítési módja" igen. Százféle módon készíthető. "máshogy nem tudod megfelelően elkészíteni mint hatalmas nyomással" nem igaz, a "ragasztó" csak egy lehetőség, még van egypár más stratégia is. "ami szerinted energiapazarlás" nem szerintem. Számold ki, nem nehéz " ragasztó persze egyszerűbb" szerintem bonyolultabb, én legalábbis elég sok munkát öltem bele. "akkor az már nem környezetkímélő" ??? környezetbarát ragasztót kell használni. pl. krumplipép, hulladék papír. Egyébként 0.1kWh/kg elektromos energia miért is volna környezetkímélő? A ragasztóhoz legalább nem kell atomenergia. "de a többiek brikettáló gépet akarnak építeni" én is. De én golndolkodom is.
A brikettnek megvan az elkészítési módja.. máshogy nem tudod megfelelően elkészíteni mint hatalmas nyomással ami szerinted energiapazarlás a ragasztó persze egyszerűbb csak akkor az már nem környezetkímélő sokaknak ez is szempont. Ha te akarod ragaszd de a többiek brikettáló gépet akarnak építeni, ezért van a fórum és én itt le s zárnám a beszélgetést.
Szalmát préseltem,nagyon finom szemcsézetűt,a darálást én két fázisban oldom meg.Van egy behordóasztalos szecskavágom,ez 5-6 cm-esre darabol,ez közvetlen csövön keresztül fújja be egy kalapácsos darálóba,ami cserélhető rostás,ciklonos,plusz porleválasztó.
Azért csináltam meg így,mert bármilyen mezőgazdasági hulladékot,vékony ágakat is fel tudok dolgozni,nagyon komoly mennyiségben.
Szia ! Nem írtad milyen anyagot nyomtál. A keményebb brikettből lazábbat könyebb csinálni mint fordítva. Ha netán túl lazára sikerül, egy néhány méter hosszú vezetőcsőbe eresztés kisegít. Az ukrán gépek kitűnő brikettet nyomnak vezetőcsővel. Ha egy csigával dolgozok nekem is elmegy csillagban is a 11kw-os moci.
Köszi , de előbb a feljavított hidraulikus gépem kell gatyába rázni. Úgy néz ki jobb mint a múltkori mert most ugyanavval a hengerrel vastagabb brikettet kisebb nyomással elértem . Ha teljesen rendes lesz fölteszem a fórumra.
"De a gondolkodásmódod nézve akkor az is jó ha mondjuk éppen rossz cipővel fűtöd a vegyes tüzelésűt.. ingyen is van.." ugye nem sokat ertettel meg a hozzaszolasombol? kar.
Koszi.Persze,hogy segitetel,meg en ellege az elejen jarok a briketelo gep keszitesenel de remelem hamarosan en is buszkelkedhetek majd vele ha elkeszul es persze ha mukodik is.Adig is gyujtom az infokat es a masok tapasztalatait inen a forumrol.
Ja es amit bebriketaltal az mien allagu anyag volt poros vagy szallasbb vagy vegyesen?
De egy egyszerű száraz fűtőbetét,villanykályhákhoz lehet hasonlót kapni,szerintem azokat körbe is lehet hajtani.
A vezérlése is villanykályhábol való,3 fázisú,kicsit meg kellett piszkálni,így 400 C fokot is tud, mindegyik betétnek külön fázis jut.
Két szondát tettem bele,egyik szabályozható,evvel állítom be a megfelelő hőfokot,a másik egy fix biztonsági kioldó,ha a szabályzó elszállna,ez 420 c foknál leold.
Végre összeállt a gép,a kúpolásbol a csigán és a hüvelyen is levettem 2 fokot,így már jónak néz ki,elég tömör brikettet nyom,(vízben süllyed mint a kő,égéskor egyben marad,nem duzzad)az anyagáramlás is állandó.
De érdekesnek tartom,hogy nagyon csekély motorerő kell így hozzá,a 15 kw csillagban is bőséges,sőtt ha leállítom a gépet,a tengelyen lévő lánckereket kézzel is tudom mozgatni,brikett átmérő 70 mm,normális ez,vagy alakítsak még a hüvely-csiga arányain?
A hidegen szénával préselés nálam nem jött be,ugyanazzal a beállítással hídegen megszorul a hüvely,melegen viszont úgy pereg ki belőle,mint ahogy beletettem,tömörödés nulla.
Ha van még ötleted üzenj,majd rakok fel képeket,köszi.
Üdv Zsolt vagyok! Érdekelne a neten látható prés csiga,ill hasító kúp. Csinálsz-e megvételre csigát,és kúpot? Amennyiben igen engem érdekellne,és hogy mi lenne az ára? Várom válaszod! Tisztelettel Zolt! EMAIL. katika831030@freemail.hu
Brikigép! Te aztán szépen továbbgondoltad a brikett hasznos oldalát! kitartást hozzá! Remélem sikerül megvalósítani és esetleg itt közzé is teszed az eredményt...
A brikettálásban az a jó h. az alapanyag felhasználása akár szárításra akár mint erőgép meghajtó lehetséges. A gőzgép felhasználásával bezáródna egy bűvös kör és a biomassza feldolgozása peletté vagy briketté igen gazdaságos lenne . Akár felnövekedhetne odáig hogy mint alternativ energiahordozó vezető szerephez jutna. Ennek a kulcsa pedig egy olyan erőgép amelyik selejt brikettel vagy pellettel kitűnően működik ha lehet jobb hatásfokkal mint a dizel motorok. Én nem is a brikettálásal kezdtem hanem az erőgéppel. Az erőgépem kicsit elmaradt az elkészítéssel mert nagy a fejlesztés költsége, de a terv már megvan : ez nem gőzgép hanem gázgép egy különleges körfolyamattal dolgozik amelyik eltér a Dizel , Otto,vagy Stirling körfolyamattól. Remélem nemcsak munkagépekhez lesz jó hanem általánosan a közlekedésben.
Nyilván a brikett fűtőértékén kívül környezettudatos megoldása is jó mivel nem terheli pluszban co2-al a légkört sokáig tartja a meleget, kevesebb kell belőle mint fából és még a hamut is tudod a kertbe rakni..nyilván évek múlva sem fogják kevesebbért árulni mint az előállítási költség plusz valami haszon. De a gondolkodásmódod nézve akkor az is jó ha mondjuk éppen rossz cipővel fűtöd a vegyes tüzelésűt.. ingyen is van..
a szaritas nem problema, ha kelloen nagy meretben es uzemszeruen gondolkozol. az alapanyag vagy a termek egy reszet (selejtet) el kell egetni, es azzal szaritani.
regi almom a gozgeppel hajtott brikettalo. a hulladekhovel meg szarithatna az alapanyagot. ha mobil lenne, meg az alapanyagot sem kellene szallitani. jarnam az alfoldet mint a cseplogepesek, es felkockaznam a szalmat jopenzert.
Akkora nyomást amely a brikettáláshoz kell a korszerű gépek játszva teljesítik, energetikai szempontból a nedveség elvonása a nyersanyagból nagyobb tétel szerintem. Nem volna-e olyan anyag amely nem káros égetéskor és a nedveséget felszívja a faanyag rostjaiból és olcsó is, vagyis nem drágább kilónként mint maga a fabrikett ?
???? ezt nem ertem. Amit irok, az az energiamegmaradas torvenye. Az azert oleg altalanos. Fureszporral sok kalyha nem futheto, brikettel meg igen. Es igen, mar egy parszor leirtam, hogy ilyen orult nyomassal brikettet gyartani ertelmetlen. Penzkidobas. Atveres. A brikettet 1-2 ev atmenet utan (amig meg at lehet verni az embereket) mar nem lehet majd dragabban adni, mint a fat.
a kemeny es a puhafa kozott nemcsak a surusegben van kulonbseg. Egyszeruena kemeny es a laza brikett futoerteke (1%-on belul) megegyezik. A kemeny jobban kezelheto, konnyebb egetni, de nem kell belole kevesebb....
A tömörödést úgy értem hogy változik az anyag sűrűsége gondolok itt arra hogy nem mindegy milyen kemény fával fűtesz nyár vagy éppen tölgy..nyilván a brikett bazi keményre sűrűsödik igy jobban is ég..
Jó Napot minden fórumozónak!
Tavaly elkezdtem egy csigás brikettáló gép készítését, sajnos időhiány miatt nem tudom tovább építeni ezért meg válnék a már legyártott alkatrészektől. Van egy esztergált 80mm átmérőjű csiga, csapágyházba, valamint a csigának készített cső. Ha valakit érdekel, írjon egy e-mailt a toomcsi@t-online.hu-ra. Biztos megegyezünk.
Üdvözlettel: Tamás
"Az a néhány tized % a ragasztott anyagoknál (...) kb 10%." Mas a feladat ott, es mas a brikettnel. Ugy tunik, hogy boven megoldhato 10g/kilo korul, ami max 1-2 HUF, szemben a pres min. 0.1kWh/kg koruli energiaigenyevel. Es a ragaszto akar ingyenes is lehet, hisz hasznalhato egetheto muanyaghulladek is....
Az tény hogy nem minden anyagnál van jelen a keményítő de ahol jelen van költséghatékonyabb előállítani kevesebb energia kell.viszont nagy nyomásnál ha már kialakul a lignin az eléggé összetömörödik az anyag plusz ragasztva is van és mivel nagy a fajsúly jobb a fűtőérték.
Igen, csak a legtobb biomasszaban nincs/nem nagyon van kemenyito. A lignin egyebkent szerintem egy tul draga ragaszto, marmint hogy iszonyu energiapazarlas a szukseges nyomas eloallitasa. Sokkal szimpaikusabb volna nehany tized% kulso ragaszto hozzaadasa. Anno kiserleteztunk sokmindennel, de aztan felbemaradt...
Hali köszi az infót eddig is tudtuk hogy a nagy nyomás hatására köti meg a lignin a brikettet. a keményítő olyan mértékben érdekes hogy kisebb nyomáson is kemény lesz az anyag és ez elvileg a keményítőtől- vizesebb anyagnál..
Nem akarok okoskodónak tünni, de sok helyen olvastam a fórumban, hogy a préselés során lignin keletkezik, meg hogy a gőztől áll össze, és a többi. Úgyhogy akik kíváncsiak, hogy mi is zajlik le a brikettálógépben;
Az én ismereteim a következők:
A növények edénnyalábjainak vázát alapvetően két vegyület alkotja: a cellulóz és a lignin. A brikettálás során fellépő magas nyomás és a hő hatására, ez utóbbi fázisváltozáson megy keresztül (elfolyósodik, mivel nem rendelkezik határozott elsődleges szerkezettel, mint a cellulóz) és összeragasztja a cellulóz rostokat.
Amikor a hőmérséklet, és a nyomás lecsökken, a lignin megszilárdul.
A fázisváltozást elősegíti a gőzképződés, de ha nem tud a gőz a nyomás és a hőmérséklet lecsökkenése előtt teljesen eltávozni a brikettből, akkor a lignin sem szilárdul meg elég gyorsan, és nem akadályozza meg, hogy a cellulózrostok újra eltávolodhassanak egymástól.
Ha túl nagy a nyomás és/vagy a hőmérséklet, akkor a lignin megég (cementálódik). Mivel a lignin polimere háromféle bonyolult aromás alkohol monomerből áll, ezt a folyamatot én sem értem, ezért elég azt tudni, hogy kialakulása elkerülendő a brikettálás során.
Hali bertyflux!A gép jól működik..lenne fűrészporom,de még "nyers"és ehhez kellene valami szárítót is építeni,ami már nekem nem éri meg..a munka,a pénz..lett volna száraz fűrészpor is,de arra azt mondta az asztalos:adok ingyen....de a felét visszahozod brikettben..én dolgoztam volna vele napokat,neki meg "ingyen"lett volna a fabrikett..a szalmadaráló,amit csináltam az pedig nem hozta számomra a várt eredményt..felraktam azt is,ha akarja valaki majd átalakítja...a szalmabálás kazánnnal pedig sokkal kevesebb munkával tudok majd fűteni..hát röviden ennyi..:)bárki eljöhet és ki lehet próbálni a gépet...nem adok el zsákbamacskát.:)
Hali láttam a gépet az expessen már ezelőtt.miért adod el egyébként ha jól működik? a hirdetésben alapanyag hiányt írtál a fórumon pedig azt hogy bálás kazánra állsz át. akkor?
Üdv Mindenkinek. Ma felhívtam egy brikettgép forgalmazó céget. a gép csigás- elmondásuk szerint inkább szalma,nád, széna brikettálására alkalmas.Ami a meglepő, hogy a gép viszonylag kis energiaigényű 6kw fűtéssel együtt.kb 80-100 kg óránként és a másik meglepő hogy a brikett nem a lignintől hanem a gőz által keletkezett keményítőtől áll össze igy az alapanyag 15-30%os víztartalmúnak KELL lenni.Ja az árán is meglepődtem:) mivel elég kis kép és 2 milla fölött van...:(
Sziasztok mindenki!Van egy eladó csigás brikettálóm,ha esetleg érdekel valakit.. István37- től vettem,tökéletesen működik a masina,költöttem rá egy kicsit,motor meg lett tekercseltetve..hajtómű felújítás.. csináltam vele fűrészporból meg szalmából brikettet!ha valakit esetleg érdekel írjon emailre: tomos2@freemail.hu!ha kell képet bárkinek küldök szívesen!váltottam szalmabálás kazánra azért adom el..nem tudom ide ki lehet e írni telefon számot...a gép Pest megyében van Gödöllőtől kb 20km-re
Szia! Esztergával nem túl sok idő egy új betét elkészítése , az elsőt edzeni sem muszáj csak mikor már eltaláltad a pontos méretet. A csiga levél kúpolását is hozzáigazíthatod a betét kúpolásához . Sajna ez ilyen munka :)
Köszi az ötletet,de ha a hüvelyhez nyúlok akkor utána hornyolni kell,ill. a csiga levélből is le kellene venni,a második menet már 78mm.
A hüvelyt nem merném hegeszteni,ahogy már mondtam,a préskúp egy kivehető betét,ami kb. 5-6 mm falvastagságú,gyanús,hogy egy felfémezés elhúzná,utána meg csiszolgathatnám napestig.
Szia ! Már hogyne volna ötletem ! Ügyeskezű hegesztő keményelektródával rárak a hűvelyrész elejére, szűkítve azt 82mm ről mondjuk 76 mm-re a hegesztés utáni megköszörült méretre. Így csökken a motor megterhelése is és nem jut olyan tömérdek anyag a zsiliped (az egyenes rész kezdete ) elé. A csiga utolsó levelénél bátran vékonyíthatod a tengelyátmérőt, biztos javulást kapsz.
Köszönöm a hozzászólásaidat,ma is teszteltem szénával hidegen-melegen-szappannal,a végeredmény ugyanaz volt.
A csiga nem tapad meg,a préskúpba beáll az anyag mint a beton,a hüvelyben ilyenkor már tökéletes brikett van,ha széttöröm,a teljes keresztmetszetében csillog.
A hüvelyből nem merek levenni,hornyoláshoz vésőgép kell,az nem terem minden bokorban.Valószínű a tengelyvég kúpolásán fogok változtatni,elvileg akkor csökkennie kellene a tömörítő erőnek,ha esetleg nem jön össze,akkor egyszerűen vissza lehet fémezni.
Stabilmotornál természetesen a főtengelyen van a lendkerék. Csak vázoltam hogyan lehet kisebb lendkerékkel nagy energiát tárolni, ezt a te motorodon persze nem lehet kivitelezni, de van olyan bálázó ahol fogaskerékátvitel van a lendkerék után.
Szia Feederman ! Köszi a képeket, valszeg a vietnami típusú gép. Mondhatom én a csigámat kézzel készítettem de sokkal huncutabb mint a tiéd , a csövem is jobb konstrukció de ne haragudj azt nem hozom nyilvánosságra mert meggyőződésem h. a gyáriaktól jobbat csináltam. A csigád végén a kúpolás az kell, jobb lenne ha egészen a végéig kúpolna és ott 25 mm -ben végződne. Az utolsó csigalevélnél jó ha csökken a tengelyátmérő (2-3 mm-t) de akkor már a kúpolást is vékonyítani muszáj a tövében, szóval ezen a csigán már csak kis mértékben lehet javítani. A kúpba 2 levél is belóghat, sőt 3 is de nem elég huncut a csiga. Viszont a cső kúpolása mértéken felüli, ha a csövet kiköszörülöd 72-73mm -re( egyszerre 0.7mm-t) valamivel könnyebben kitolná csakhogy jó lenne a hornyokat is mélyíteni de lehet , h. nem muszáj ha jól bemelegszik a csöved. De mielőtt beleköszörülnél bármibe is próbálj reszelt szappant adagolni a szalmához, hátha átnyom valamit a csövön , de a csövet indulás előtt melegítsd fel rendesen.
Íme a csiga,lehet,hogy nem jól látszik,de csak az első másfél menet szűkül,a többi egyforma.Ami zavar a tengelyvégen lévő kúpolás,mint már írtam 70mm-en 40-20mm-re csökken.
Itt van a hüvely,a préskúp 82-70-re szűkül 105 mm-en.A belső felület nem mondom,hogy tükör sima,de edzve van.Próbáltam polírozni,de szinte képtelenség,eléggé kemény.A préskúp viszont jól meg van oldva,mert kivehető,így ha kopik,nem kell az egész hüvelyt cserélni.
Ezen azt próbálom szemléltetni,mennyivel nyúlik túl a tengely kúpja az egyenes hüvelyrészbe.Ilyenkor a kúpba a csigából kb. másfél menet lóg be,ebben az állapotban tudtam csak megfelelő anyagmozgást elérni,ha bentebb tolom akkor a csigára tömörít,ha kintebb akkor visszaáramlik az anyag.Azt is próbáltam,hogy a csiga tengelykúpjának vége egysíkban legyen a préskúp végével,de ilyenkor egy teljes menet sincs a kúpban,a kúp fala és a csiga között kb.5 mm távolság van.
Ez pedig amit a kúpból kiverek kalapáccsal,ez már több,mint brikett,szó szerint meg van kövesedve,nem csodálom,hogy nem bírja továbbtolni.
Legközelebb megpróbálom szénával,remélem tényleg működik hideg hüvellyel.
Tegnap írtam neked is de nem jelent meg, nem akartam úgy járni mint múltkor hogy kétszer kidobta :) Szóval, a fémlemeznél csak rövid úton hat a prés ereje (1-2 mm) , brikettnél hosszabb úton kell nagy erő 10-15 mm, ezért kell h. legyen a lendkerékben több energia. Lehet kisebb lendkerékkel ami gyorsan forog és 3-4 x fordulatcsökkentéssel ami erős fogaskerék, hajtod a dugattyút.
A fémekhez használt excenteres prés csak néhány (1-2)mm úthosszon üt nagyot , mert a fémlemez ekkora kihajlásnál már átszakad, de a brikettáló 10-15mm úthosszon is megterhelődik. Dolgozhatsz kisebb lendkerékkel is csak akkor rövid pogácsához lesz elég a lendkerékben tárolt energia. Különben lehet úgy is h. egy kisebb lendkerék gyorsan forog és egy erős kivitelű fogaskerékátvitel 3-4 x lassíja a dugattyút, akkor sok energia tárolásra alkalmas a szerkezet.
Szia ! Látatlanul nehéz eltalálni a baj okát, úgy értem a cső 70mm-ről szűkül 58mm-re ? Mert ez szalmára is sok fűrészporra meg különösen. Valami csúszós jellegű (nem megolajozott !) anyaggal nem próbáltad mint pl. a mákhaj, napraforgóhaj ? A csigát csak fényképről tudnám megítélni, de ha gyári valami ,akkor a csigához utoljára kell hozzányúlni. A 100 ford/ perc kicsit kevés, nem fejlődik elég lignin, legalább 150-180 kellene , de így ha beblokkol akkor durrog is majd. Próbáld meg apróra darált fűszénával fűtés nélkül , lényeg hogy termelődjön valami brikett h. bekoptassa a csigát meg a csövet. A cső elég síma ?
én is gondolom hogy kissé nagyobb lendkerék kellene.ma pl néztem egy excenteres présgépet(nem brikettáló) azon sincs baromi nagy kerék 40-50 kg és az elvileg 30t vel présel.
Köszönöm,hogy válaszoltál,rajzban gyenge vagyok,inkább megpróbálom elmondani.
A hüvely 350mm hosszú,a kúpolás 105 mm-en 12 mm,a csigán viszont csak az első másfél menet szűkül,a többi azonos méretű,az utolsó levél fel van pálkával fémezve,utána a tengely 70mm-en 40mm-ről 20mm-re szűkül.
Már sikerült egy optimális beállítást találnom,ilyenkor a csiga első másfél menete a préskúpban van,de a tengely kúpolása ilyenkor belóg a hüvely egyenes szakaszába.
Elindítom a gépet,a hüvely 300 C fok,viszonylag hamar betömörödik az anyag (szalma),a hüvelyből kemény brikett jön ki,viszont itt nem áll meg a dolog,még tovább tömörödik addig,amíg be nem szorul a préskúpba.A csiga tudna még bedolgozni,nem tapad meg,viszont nincs hova.Ilyenkor már akkora erők lépnek fel,hohy a garatrész 10-es lemezből,a karima 20-ból van,és ezeket az anyagokat képes elmozgatni.
Én arra gondoltam,hogy le kellene venni a tengelyen lévő kúposságból,akkor csökkenne a tömörítő erő,de ez csak megérzés,ha van ötleted üzenj.
Egyépként a hüvely belső átmérője 70 mm,motor 15 kw,lánchajtás,jelenleg csak 100-at fordul a csiga,ha összejön majd begyorsítom.
A főtengely éppen lehetne vastagabb is , mondjuk 7 cm, a lendkerék is odaverhetne legalább 100 kilóhoz a perem közelében persze, de próbaképpen 4 cm-es brikettátmérővel próbálkozhatsz, azonban ne felejtsd működés közben ne álljál a lendkerék útjában ! Különben a lendkerék a ciklikusan működő gépeknek igen hálás tartozéka, a fajlagos energiafogyasztásuk jobb mint a csigás vagy hidraulikus gépé.
ami jelenleg kiindulási alap:kb 5 cm átmérős anyagból a főtengely szerintem elég masszív ehhez mondjuk egy erősebb hajtókar mint ami van.jelenleg kb 30-30kg os lendkerék van rajta.igy próbaképpen 4cm körüli brikettátmérővel próbálkoznék ebben gondolkodom, esetleg idővel nagyobb lendkerék felszerelését ha nem bírja.
Szia ! Régebben írtam hasonlóról, más is gondolt traktormotorból dugattyús gépet. Első h. erős csapágyazása legyen, jó kenéssel. Elvileg lehet belőle brikettgép , de én nem ismerem ennek a motornak a méreteit, csak ezután lehet kiszámolni a készíthető brikettátmérőt.
hali!Mint már előzőekben írtam.. csak senki nem reagált..nekem lenne egy Mia stabil motorom.. viszonylag nagy lendkerékkel.. mint excenteres brikettálót lehetne belőle kreálni?
Szia ! Még egyszer gratula a gépedhez, így kompletten jó ára kellene hogy legyen, (én is pénzért számolom a gépet vagy a konstrukciót), de előbb teszteld le az üzembiztonságot mert az sokat számít.
Szia ! Kínai gép belsejét még nem láttam, csak akkor tudnám megítélni a baj okát ha egészen közelről látnám, és lemérném a csövet. Egyelőre annyit mondok ha új a csiga akkor annak be kell járódni hogy csúszós legyen a felülete. Ha már szuperfényes a felülete és mégis beleragad akkor rosz a cső vagy a csiga kialakítása.
Szia! Kérdés h. milyen minőségű brikettet akarsz kapni ? A 76 -os kemény brikettel lefogja a 11Kw-os motort is időnként mert van időszakos túlterhelés is amit ritkán lehet kivédeni, és ez az anyagodtól függ. Nekem 60-as méretre van jó csövem és csigám sokévi kísérletezés után de kezdésnek a 76-os méret kicsit sok. 15mm vastag falú egyszerű hőkezeletlen anyaggal is kezdheted , minden mm méretváltozás sokat számít , úgysem találod el egyből.
Új vagyok a fórumon,segítséget szeretnék kérni valakitől,aki már épített gépet a kínai gép alkatrészeire (hüvely,préskúp,csiga,fűtés),én is ezzel küzdök,de nem találom a megoldást.
Az anyag betömörödik és megáll az anyagmozgás,a csiga megtapad,számtalan beállítással próbálkoztam,de vagy nem tömörít rendesen,vagy beleragad.
Kukorica ocsúval próbáltam,de majd megpróbáljuk a napraforgót is,(a mag haját).Ajánlották a napokban a búza rostálása szelelése után visszamaradt törmeléket(nem tudom hogyan nevezzem de van legalább 4 teherautóval jó sújos lenne teljesítmény).Az nagyon jó, hogy kerekekre raktam mert ma két óra alatt áttelepítettem egy másik csarnokba. Üdv:
Hat,hogy menyit er a geped nem tudnam megmondani.A legolcsobb briketalo amit lattam hasznaltan es jo alopotban 3500 euro igaz gyari gep de a tied is vetekszik egy gyari geppel de azert gondolom nincs akora debitje.En ha a hejedbe lennek oszeszamolnam az alkatreszek arat amit bele raktam es meg hoza adnam a munkabert ami altalaban az anyag 50-75%
Nem a táp eredeti gyári használt, ATOS gyártmány. Az a helyzet ebből csak a tartályt, motor és szivattyúk összedolgozását tudnám házilag megcsinálni. Azért a hidraulika részt nem szabad házilag barkácsolni.Feljavítottam egy kicsit és szuperül dolgozik, csak az a baj vele, hogy 200 liter olaj meg se látszik a szintjelzőn, de egyszer kell feltölteni és nem vész kárba. Egyébként kösz a gratulációt és várok tőled is egy javasolt eladási árat. Én inkább megszállott gépgyártó vagyok már régóta, mint felhasználó. Üdv
Kösz a gratulációt. Komplett technológiát csináltam, van speciális szalmadaráló és hozzá leválasztó ciklon.Mindent kerekekre raktam így könnyedén mozgatható. Arra még nem gondoltam,hogy mennyiért lehetne eladni. Amit belefektettem munkát azt nem lehet mind elszámolni mert akadt azért fals irány is. Bele kellett jönni mint "kiskutyának az ugatásba". Cser azért nem érdekel, mert most még nem tudom mit fogok csinálni. Az előre és cserébe adott anyagokkal az a tapasztalatom,hogy amikor fel akarom használni,kiderül, hogy egy kicsivel nagyobb kellene vagy más anyagminőség stb... Mindig akkor keresek anyagot amikor már tudom mit akarok,nem a meglévőhöz keresek ötletet. Azért egy ár tippet elfogadnék tőled és a Tisztelt fórumozóktól a teljes gépcsaládra. Mellékelem fotót a darálóról + ciklonról.(remélem sikerül) Üdv
Scot00,csak gratulalni tudok a gepedhez,latszik rajta,hogy egy igenyes profi munka.En csak almodni tudok egy ilyen geprol.Tenyleg menyi az a penz amiert megvalnal tolle esetleg csere alkatresz nem erdekel?
A szorítás az úgy indult,hogy ha egy bizonyos nyomást elért a főhenger akkor a nyomáskapcsoló megszünteti azt, kitudja tolni a brikettet. Továbbá menet közben (anyagfüggő)egyszerűen tudod növelni vagy csökkenteni a szorító nyomást. Azonban nem egészen így dolgozik, mert tul precízen oldottam meg, a préscső hónolt munkahenger és a tükrös felületnél ha felenged a nyomás akkor nem lesz elég stabil a brikett. Nem régen kukorica ocsút nyomtam vele az pedig nagyon olajos,csúszós nem tudtam annyira összeszorítani a cső végét,hogy a kellő nyomás (700 bar) jusson a termékhez. Felkaristoltam,most meg alig kell szorítás mégis majdnem lefogja a mocit Maradok szalma és fűrészpornál.Majd a másik gépnél felhasználom a tapasztaltakat. Elviekben lehetne állandó szorítás is de szerintem több lenne vele üzemeléskor a gond. Az előtömörítés fontos mert különben a fő munkahengernek kellene olyan hosszúnak lenni ami időben sok.(olajbetöltés).Ez nélkül még nem is próbáltam, hiszen a szalma, vagy fűrészpor felakadna. Sokat lehet ezeken dilemmázni,de bele kell vágni majd menetközben megérnek a gondolatok. Üdv.
Először is gratulálok a géphez, nagyon profi igényes munka!
Látszik rajta, hogy olyan ember csinálta, aki jónéhány szakmában otthon van.
Pont emiatt szeretnék néhány dolgot kérdezni tőled.
A hidraulikus szorítással kapcsolatban érdekelne, hogy miben jobb ez a megoldás a fix szorításhoz képest, mert nekem, igaz csak a videón láttam, úgy tűnik, csökken vele a hasznos löket a kitolás miatt.
Ami még nagyon érdekelne, hogy hidraulikus előtömörítéssel mennyivel nagyobb az egyszerre préselt adag?
Ha érdekel valakit nézzétek meg.Nem rég készült el. A készítés során sikerült egy két tapasztalatot szereznem a következőhöz,amelyet nagyobb teljesítményűre csinálok. Ha valaki segítene az értékesítésbe megköszönném. http://www.youtube.com/watch?v=AMQC4xhmrSw Üdv mindenkinek
Csigás brikettálógépet szeretnék készíteni. Az anyag amit préselnék vele,az változó frakcióméretű aprított akác, kőris gally. Tehát nem porszerű, a gyaluforgácsnál átlagosan nagyobb részekből álló anyagból. Az alapvető elképzeléseim megvannak, de már másodjára tervezem át a nyomócsövet konkrét információ hiányában. Ezért kérlek segítsetek!
Elég-e 12mm-es falvastagság az egyenes részen? ( a kúpos rész elején meg ugye ennél is kevesebb)
Milyen hosszú legyen az egyenes szakasz? (50? 100? 150? 200?mm) Melyik a jobb a nagyobb frakcióméretű alapanyaghoz?
A fordulatszámot mekkorára csökkentsem, ha terhelve 24001/min a 6kw-os villanymotorom fordulatszáma? 45-55 közt jó lesz? Mert ha nagyobb fordulatszám kéne, akkor félek, hogy kevés lesz a motor a 76mm-es kimeneti átmérőhöz, és nagyobbat venni nincs "kedvem"! Annál kisebb brikettet meg nem tudom, hogy megvennék-e, és legalább a gép árát jó volna, ha visszahozná. Alapanyag, meg van rahedli.
Ha st 52-ből esztergáltatom, az jó, vagy komolyabb anyagban gondolkozzak? Akiknek van, milyenből csinálták?
Jó volna, ha tudnátok segíteni, mert szeretnék minél kevesebbszer próbálkozni. Előre is köszi a segítséget!
Kedves "bajtársak" én is egy csigás brikettálót készitgetek és egy kis infora lenne szükségem 70 es csigáhóz mekkora mehajtás/fordulat kellene hogy optimális legyen és milyen teljesitményű fütés kéne a fejzez?
Üdvözlet! Ráértem egy kicsit, átszámoltam a csigahajtóművel megvalósítandó gépet, kiderült, hogy nagyon kicsi lökettel lenne megfelelő a nyomás, nem beszélve a hajtás nagyon gyenge hatásfokáról: cirka 50%! Marad a hidraulikus megoldás, bár ehhez még munkahengert kell szereznem.
Én is brikettálógép építését tervezem, ehez kérném tanácsaitokat.
Végigolvastam a fórumot, az olvasottak alapján vagy egy hidraulikus gépet szeretnék csinálni, vagy másik lehetőségként van egy csigahajtóművem egy kötéldobbal, ami eredetileg egy lift emelője volt. Arra gondoltam, mivel ez egy igen durva anyagokból összeállított darab, a kötéldobra csapot erősítve forgattyús hajtóműként működtetném, a végén egy hengerrel és dugattyúval. Néhány adat a hajtóműről:
-meghajtó motor 2,2kW 3 fázis 960 fordulattal
-1:48 osztás a csigán
-400 mm átmérőjű 16 mm vastag lemzből összeállított dob
Koszi,mar edig is sokat segitettel.Kezdem egyre jobban megerteni,hogy nem is olyan egyszeru ez mint ahogy elso latasra gondoltam.De remelem vegul oszejon a dolog es mukodni is fog,hala neked.
Lattam,hogy a szalma briketednek lukas a kozepe Az,hogy keszuL?Hoszabb a csiga es tul er a csigahazon Vagy minden csigas briketnek ures a kozepe?
Kulonben ma felhivtam a szakit akivel a csigat akarom csinaltatni mivele mara igerte,hogy mond valamit de most csutortokot mondot vagyis,hogy akor hivjam.
Kulonben van egy konbinalt gepem fekvo furo,csuszo asztallal es cirkula egyben masziv ontveny gep,elcserelem briketalo gepre ha valakit erdekel:)
Valahogy el kell kezdeni ha már van hozzá kedved. Első gépem 35mm átmérőjű brikettet nyomott, egyszerű csőből volt a csöve amelyet 4 helyen bevágtam és szorításal képeztem kúposágot kb. 3 mm, csakhogy munka közben mindig álítgatni kelett mert valamiért megszorult és akkor megcsúszott a szíj. Most már fogaskerékkel is kombinálom meg jobbak a csöveim. A csigaátmérőtől függően 200-300 mm hosszú csövet használnak általában, de vannak rajzok a fórumon , az 1067 h.sz.-ban is jó rajz van, meg keresd meg a vietnami meg bangladesi gépeket, de 1 : 1-be másolni nem biztos hogy nálad is jó lesz.
Valahogy el kell kezdeni ha már van kedved hozzá. Először olcsóbb megoldást válassz ha nem lesz túl jó mégse bukjál túl nagyot. Első csigásom 35 mm brikettet nyomott, a szíjak minduntalan megcsúsztak , ezért kombináltam később fogaskerékkel is. Egyszerű csőből volt a csöve amelyet bevágtam négy helyen és tudtam szorítani, de ennek mértékét sohase lehet igazából eltalálni. Először 3mm kónuszoságot (kúposágot) válassz, de ez függ az anyagtól is és a csigától is. Ha fűtöd a csövet nagyobb kúposágú is lehet a cső. Az elfogadott csőhosz 200-300mm az átmérőtől függően. (kisebb átmérő-rövidebb cső). Van fönt a fórumon Vietnam-i és Banglades-i gép rajza, meg az 1067 h.sz.-nál is van tűrhető rajz.
Üdv ! Gyűjtöttem jó pár zsák füvet amelyet az udvarban vágtam, gondoltam jó lesz kísérletezni. De majdnem belebuktam mert a fűtött csőből kijöve kezdte szétnyomni a vezetőcsövem. Először azt hittem nedves az anyag , de már régebben nyomtam fűtetlen csővel és jó volt és rájöttem hogy ki kell kapcsolni a fűtést. Fele erővel préselte mint a szalmát. Igen apróra kell darálni mert nehezen veszi be a csiga, vagy kellően nagy csigalevél kell legalább a tolórészen. Fűszénabrikettem :
Tulajdonkep azert akarok briketalot csinalni mert szuksegem van ra es nem tudom megvenni nem azert mert olyan ugyes vagyok es tudom hogyan kell.
Tolletek probalok nemi informaciot kikunyeralni akik mar tapasztaltabak vagytok e teren.
Ugy kebzeltem el ,hogy a csigat nem direkt a reduktortol hajtom meg hanem teljesen kulon lesz es ekszijat vagy lancot hasznalok de inkabb az ekszijra voksolok mert esetleges gubanc eseten nem teszi tonkre a reduktorom csak egyszeruen megcsuszik a szij.Persze itt meg szuksegem lesz egy hatso tamaszra es valami nyomo csapagy felere ami kibirja ezt a nyomast.
A csigahaz belseje konuszos kell legyen vagy minel hoszabb a kijovo csovem anal nagyobb a tapadas es ez altal surusodik a forgacsom megfelelo kemenysegure?
Kicsit félreértettél, én a fűre mondtam hogy nincs szükség fűtésre, a fűrészpornál a fűtés könnyíti a brikettálódást . Szerintem nem a legjobb úgy készíteni ilyen célirányos gépet mint a csigás brikettáló hogy találsz ilyen -olyan alkatrészt. A tengely csapágyazása nem lehet olyan mint azon a rajzon volt . Csak úgy jó a reduktorod ha tengelyirányban sok erőt elvisel a csapágyazás ,nem minden reduktor így van csapágyazva. Írták hogy legalább 200-as fordulat kell , ez 50-60mm-es csigához jó. Ha csökkented a fordulatot a kw nem növekszik csak az erő (szakszerűen nyomaték). A csigaház igen összetett dolog , most nem azt a szerszámot használom, a mostani fix kúposágú a régebbi az állítható kúposágú volt, de úgy látom nagyon a kezdetén vagy az egésznek, fölhívom figyelmed a gyári csigások sem működnek mindig jól. Nagyon sok tapasztalat vezet ahhoz hogy jó legyen.
Sziasztok.Orulok,hogy Bertyfux is bekapcsolodot a temaba.
Szoval mivel szaraz fenyoforgacsbol akarom a briketet csinalni akor nincs szuksegem a melegitesre ha jol ertetem.
Van egy 7.5 kw os motorom 2850 fordulatal es van egy reduktorom amit megszamoltam 29 kort forditotam rajta es akor fordult 1 kort a masik vege vagyis a csigam 100 at fordul percenkent.Szerintem az eleg jo.Szerintetek?
Na most ha jol tudom ahogy csokentem a fordulatot ugy aranyosan no a kw vagyis az ero csak birja a reduktor.
Meg a csigahazhoz kell valami jo megoldast talaljak. A te gepeden Brikigep valami rugos megoldast latam gondolom,hogy ne szoruljon be a briket?
Szia! A jó csigagép amelyik rendesen brikettál nem egyszerű szerkezet, mire jó lesz nagyon próbára teszi az idegeket. De ha eltalálod a brikettje felülmúlja a hidraulikus gép brikettjét főleg a tűzön. Égés közben nem esik szét, pl. szalmabrikettem a tűzön erősebb parazsat hagy mint az akácfa. Elejében nem fűtöttem a csövet mégis szép brikettet kaptam fűrészporból, Most használok 2 kw -ot csövenként de nem állandóan van bekapcsolva, ez könnyíti a brikettálódást, száraz darált fűnél vagy lucernánál a melegítés egyenesen rosz, füvet a legkönnyebb préselni , de ha nedvesen akarod akkor a csigásat is a hidraulikusat is felejtsd el, akkor Peterson prést használj.
Acsigas megoldast favorizalom mindenkep.Egyszerubnek latom az elkesziteset es a briket is jobban tetszik ami hoszabb daraba keszul.
Bisztos sok fejtoresedbe es munkadba kerult mig megcsinaltad a gepedet igy megis ertem,hogy titok kent kezeled a parametereket .Tul nagy segitseg lett volna de azert nehany dolgot elarulsz remelem.
Lene is rogton egy kerdesem.A kijovo csovet futeni kell minden esetben vagy ez csak nedves briket eseten szukseges?
Szia ! Szóval csigásban gondolkodol? Egycsigásat is elég ha csinálsz ,a végén rádolgozol annyit mintha két gépet készítettél volna. Én vesztemre dupláztam , annyit rádolgoztam mintha 4 lett volna. Csináltam egy balhúzást, átalakítottam csigámat úgy ahogyan a 3113 h.sz. -ban látható és úgy sokkal roszabb lett mint ahogy az enyém volt. Természetesen visszacsináltam mindent ,hegesztésel már van rutinom. Mindenképp hozzá kell szokni a hegesztéshez, de igen precízen kell csinálni mintha esztergálva lenne ,meg a végén köszörűvel is ki kell fényesíteni. Ha netán nem vág be az adott anyagra akkor kezdheted elölről. Egyelőre nagyon pontos rajzom nincsen az egészről csak a szerszámrészt definiáltam, de megmondom őszintén ennek paramétereit gyártási titokként kezelem.
Persze mindenkep komojan gondoltam,hogy megcsinalom vagy csinaltatom a gepet.Mar van egy kb 7 kw os motrom es egy reduktorom ma voltam egy szakinal akinek megmutatam a kepeket amit innen szedtem le:) A csigat mindenkepen hegesztesel akarja megoldani Mit szolsz hoza jo lesz vagy jobb az esztergalt csiga?
De konkretat csak keddre igert.Ha lenne egy tervrajzod a gepedrol pontos meretekel az nagyon sokat segitene.
Üdv ! Köszi az elismerésed. Most felteszem a szalmára beállított csigás gépem. Tapasztalataim szerint saját célra csak akkor készíts gépet ha gépmániás vagy, másképp nem éri meg vagy sokára térül meg. A csigás gép egyszerűbbnek tűnik, de csak akkor működik jól ha a fűrészpor teljesen száraz és mindig azonos típusú fából van, azonos a szemcsenagyság . Ha apróforgács helyett keményfa fűrészport öntesz bele az erőszükséglet a duplájára fölmegy, 60-as brikettnél 6kw-ról 12kw is lehet. A hidraulikus gép nem annyira érzékeny mint a csigás de a legegyszerűbb automata is belejön 2000 euróba. Az én csigásom szerintem már profi szintnek számít, jobb a brikettje mint a cseh Agrolis gépé. A hidraulikus gépem szintén megüti a profi szintet de egy kicsit összetett. Ettől lehet egyszerűbbet is készíteni. Ha komolyan érdekli a téma levélben megbeszélhetjük.[image1]
Tulajdon kepen igy van.Megvan a forgacsom es nem tudom eltuzelni a mar meglevo kazanomba csak ha be briketelem.Tavaj 5,5 tonna brikrtet csinaltak a forgacsombol ami egy ev alat gyult ezert 1700 lejt vagyis kb110000 forintot fizetem plusz meg kaptam egy brutalis vilanyszamlat kb 40000 forint.
Ugy szamoltam ha az iden nem briketelem be a forgacsot ebbol a penzbol oszehozok egy sajat gepet.
Nem lebeszélni akarlak a brikettáló gépről de ha csak magadnak akarod pl a műhely fűtésére akkor inkább nem érné meg egy apríték égetőt csinálni a kazánra és avval közvetlen el lehetne égetni a forgácsot elég jó hatásfokkal.
Most talaltam erre topikra aminek nagyon orulok,mivel van egy kis asztalos muhelyem es nagy szuksegem lenne egy briketalo gepre de nincs tobb ezer eurom,hogy megvegyem.Tavaly volt egy ceg aki bepreselte a forgacsomat (eleg borsos oszegert) de az iden mar ok se valaltak.
Ezert gondoltam keszitetek egyet egy hozza ertovel mivel en nem ertek a vas megmunkalasahoz.
Sok jo otletet es megoldast latam de foleg BRIKIGEP spiralos briketelo gepe tetszet ezert foleg az o segitseget kernem.
Brikgep legyszi egy tervrajzot vagy legalabb egy reszletes utmutatoval ha segitenel vagy,ha netan el szeretned adni a gepedet engem erdekelne vagy akinek mar van mukodo gepe es nem egy horibilis oszegert megvalna tolle engem minden megoldas erdekelne.
Sehogy. Szerencsére a fatelepen sok a meló, meg egy kis szabi is kell, tehát egyellőre tümmedés. De ha egyszer meglódulok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hajaj, mi lesz akkor!
Hello! Hát a csiga kész van, meg a váz. A cső meg folyamatban. De baromi sok dolgom van, és keveset tudok foglalkozni vele. Veled mi a helyzet?Hogy állsz ezzel a masinával?
A fűtés nem mindig üzemel csak hidegindításkor a beragadt brikett kinyomásához kell. Kegyetlenül beragad, a motor csak nyöszörög,többször neki kell ereszteni és csak a fűtés 10 15 perces melegítése után hajlandó szép lassan megindulni.Utána már nem kell a fűtés megy szépen nélküle. A szorítás elhagyását nem tudom mivel lehetne kiváltani, erre nagy szükség van gyakorlatilag ez fogja meg a majd 800 barnak megfelelő nyomást.A fűtés teljesítménye: 2 db 800 w; 1 db 1200 w-s Üdv:
Scot00, nagyon frankó a géped. Hasonlót készítek én is. Megszeretném kérdezni mekkora teljesítménnyel fűtöd a csövet, és gondolom szabályozható a fűtés. A csőszorítás látom kb fél cm, és 20 cm hosszúságú a hasítás. Láttam barkács gépet, amin nem volt cső szorítás, gondolom ezzel nem célszerű spórolni. Esetleg érdekelne ötlet, hogy lehetne kihagyni, mert jóval egyszerűsödne a megoldás. Az én gépem abban különbözik a tiédtől, hogy a váz lesz az olaj tartály, valamint a gép végén lesz a motor, szivattyú, és kettős célú lesz a használhatósága. Jelenleg már hasítóként funkcionál ideiglenesen becsövezve kézi vezérlő tömbbel. Véglegesen elektromos szelepekkel szeretném vezérelni, mert ezt a megoldást tudom baráti áron megoldani, és könnyebb lesz a vezérlés kivitelezése is.
Megköszönöm előre a segítő válaszokat a felmerülő kérdéseimre.
Igen Teljesen érthető!!! Remélem egy kis videón youtubon majd láthatjuk működés közben! Én először még mechanikusra gondoltam a vezérlést, aztán ha majd látom mennyire működik akkor gondoltam átalakítani elektromosra!
Nem,az egész úgy működik, hogy: alapállásban minden munkahenger(csőszorító,előtömörítő,főhenger) hátsóhelyzetben van. 1- indulnak a hidromotorok időrelén beállított ideig (1-5 sec) majd leáll. 2- A lellásal egyidőben az előtömörítő mh. elindul lefelé. A csőszorító párhuzamosan van kötve az előtömörítővel és amikor leért a nyomás megnövekedik a csőszorító is nyomást kap. (60 bar-ral) ennyivel szorít az előtömörítő és ennyivel szorít a csővég. Amikor az előtömörítő elér kb félútig egy kapcsolón keresztül indítja a főhengert. Mire odaér, hogy tömörítse a szalmát az előtömörítő zár a csővég szorít. 3- A főhenger hidrokörébe egy nyomáskapcsoló van ami egy beállított (105 bar) nyomásnál feloldja a csőszorítót és az előtömörítőt.(jöhetnek vissza) A főhenger még megy tovább kb 7 cm-t ekkor tolja ki csőszorítás hiányába a brikit. 4- Egy végállás kapcsoló megállítja és visszafordítsa a főhengert, ami a vége felé indítja a hidromotorokat és leáll. Innem újra az első pont-tól. Remélem érthetően írtam le, én értem mert látom. Ha valami nem tiszta kérdezz! Üdv
Lehet még a fi 65mm, esetleg a fi 70 is kijön ha jó tapadós nyersanyagod van és ha jó minőségű a pumpád. Csőnél legalább 14mm fal kell de rendes gépnél 20mm is láttam. Króm-molibdén-vanádium ötvözetű acél megteszi, ha szilicium is van benne akkor rúgózós is lehet a cső.
mambru! Engem,komolyan,érdekelne,az MTZ meghajtásos,nem egyedül érdeklődöm. A vaterán is írtam,neked,de ott, nem lehet,konkrétan írni,mert kitíltonak.Ha gondolod,küldj,egy üzenetet,hogy miként,vehetnénk fel a kapcsolatot,tudom,semmi sincs ingyen,csak meg tudnánk,egyezni valamiben! otti40
Brikigéptől és Norisztól Szeretnék segítséget kérni: Úgy számolgattam ezzel már egy 60mm-es briket simán készíthető a préscső illetve a hozzá való dugattyút mivel ők már megcsinálták egyszer, mennyiért csinálnák meg nekem?illetve ha nem,milyen anyagot, milyen falvastagsággal ajánlanak a préscsőhöz?
Igen velem beszéltél! Sikerült hozzájutnom egy iszonyatosan nagy munkahengerhez poton 5000-Ftért a méhtelepen! Így hamarosan neki kezdhetek a brikettálónak!! Belső átmérő165mmm löket hossza pedig 400mm két csatlakozója is van egy levegős és egy hidraulikus olyan karmanytúzás van benne: alig lehet mozgatni kézzel! Mikor szedtük szét nem tom miért de mind két oldalról meg volt töltve nyomással(Levegős munkahengert még nem nagyon láttam) :D az utolsó csavart már alig bírta letekerni a légkulcs és ki is rugta maga alól a rugós alátétet minek következtén elkezdtünk gondolkodni lehet h ebbe még van nyomás kitekertük a levegő szelepeket, aztán úgy tört elő a levegő olaj keveréke olyan volt mint valami permetező! Megpróbálok feltenni még ma képeket!
Ha emlékezetem nem csal a télen konzultáltunk e-mail ben az egyik hidraulikus alkatrészről. Azóta sem tudom mire való,de ebbe a gépbe nem is kellett beépítenem. Ha tévednék akkor bocsi. Egyébként a képen látható gépen még a vezérlés sincs véglegesítve bemadzagolva, a csövek meg azért nincsenek bekötve,mert egy félórája raktam össze festés után,még itt ott ragadt a festék.Tervem az,ha kész a vezérlés beállítom az idő és lökethosszakat,majd így két darabban szállítom a helyszínre. Nem akarom az olajveszteséget növelni minden szétszereléssel.Lehetett volna beletenni gyors csatikat de majd később.
Elfelejtettem megkérdezni,hogy merre van a hidraulika rendszere csövet nem látok de már értem. Lemaradt a kép. Szuper megoldás így ha nem kell brikizned lehet másra használni a tápot. A kerekes megoldás meg egyszerűen a mozgatást könnyíti. Szerintem nagyon egybe van. Sot00 szeretnék veled konzultálni.
Szuper! A terméket nézve,ez a gép biztos nem garázs tuning!Látszika csillogás a briketten ami a lignint-jelenti,az pedig csak baromi nyomásnál jön elő.Piszokul irigylem scot00-t és gratulálok neki. A rajzra vagy méretekre vevő lennék! Egyébként mi lett a fórummal,szoktam nézegetni,de napok óta csend van!
Heló mindenkinek.Próbálkozom én is.Egy darabig megy a dolog kemény mikor felmelegszik a cső utána szét esik a brikett. A fordulatot levetem 110-re.A csiga a préscsőben megforgatja az anyagot.Talán meg kéne hornyolni a csövet?
Már olvastam az oldalad régebben , pontosan nem tudom mi is a végcélod , 1-2 nap türelmet , hozzászólok én is, de annak idején én az első fajút céloztam meg.
Igen én készítettem, szénport préseltem vele, öklömnyi széndarabokat könnyedén széttör. A nagyobb átmérő az szállító és keverő rész a vékonyabb az tömörítő. 3-4 óra munkával javítható a kopás.
Az adagoló csiga fordulatot biztosan kell majd állítgatni az anyagtól függően, erre jó megoldást találtál. Ha lesz fényképed elküldheted nekem is , valahogy majd felteszük a forumra.
Üdv! Igen érdekel a kép felrakás de előbb hagy érjek oda, hogy megszáradjon ebbe a szép időbe. A próbaüzemet az is akadályozta, hogy a város közepén lakom nem a gazdaság szélén és olyan sok alapanyagom sem volt,ami megmaradt tartogatom a végleges beállításhoz. Úgy gondoltam a vezérlés nem befolyásolja a szerkezet fizikai mivoltát így nyugodtan festegethetem(amit soha nem fogok megszeretni,de csak így szép a gép ). A kézi üzemnél is előfordult,hogy egy kicsit többet adagoltam ,vagy kevesebbet,talán még most sem biztos, hogy mennyire kell majd beállítanom a (főleg a behordócsigás) motor fordulatát. A tartály lapát mozgatás az valóban nem igényes dolog amilyen olyan és kész de valóban olyan olcsón megkaptam a hidromotort ,hogy az árából nem tudtam volna sebcsökkentőt csinálni.A másik motornál már biztos vagyok benne, hogy az alapanyag (fűrészpor vagy repce zúzalék,ne talán,napraforgó) fügvényében módosítani kell a fordulatot és ezt egy 24 -s kulcsal pillanatok alatt megoldom. Ma kaptam ajánlatot darálóra de majd el dobtam magam az áron. Minden hogy kell valami rajzot szereznem és megcsinálom.Üdv
Úgy nézem a víz vagy valamilyen folyadék fázisváltásából származó hőt szeretnéd munkavégzésre fordítani (további hőtartályok ,dugattyúk, turbinák nélkül).
Szerintem ez már nem is a termodinamika világa , hanem a molekuláris erőké, vagyis inkább atomfizika.
A perpetuum mobillal való kísérletezés legalább arra jó hogy megtanulod a fizikát ::))
Csigás gépnél melegítik a csövet, így több lignin képződik , ez ragasztó is. A legtöbb fa önmagában is összeáll de a papír az még jobban, de ha nincs elég nyomásod a melegítéstől még nem ragad össze.
Elképzelhető,hogy a feláztatott papír illetve doboz,amely hozzá van keverve a darált fához stb,tartalmaz annyi cellulózt,ami kötőanyagként tud szolgálni?Mellesleg a gyári gépek megmelegítik,égetik a brikett felületét,ami összetartja?
"Azt kéne megépíteni, ugyanis még senki se cáfolta meg. Akkor nem kéne bütyizni ezekkel a dolgokkal. Jó gépes marós ember kéne, aki vállalná."
Már próbáltam fogaskerekekkel, mágnesekkel, 50 000 Volt sztatikus elektromossággal, de gőzzel még nem, bár hőszivattyús kivitelben volt hogy megérintett a Múzsa. (off) Néztem elképzelésed, de hogyan tudsz expandáltatni -273 fokig? Még 20 fokig se éppen egyszerű. Géped esetében mennyi a fajhőviszony (kappa ) ?
Üdv ! Egy vízszintes elrendezésű csigás gép tud kellő nyomást csinálni csak legyen 7-10 kw motorod, a csigagép maga gyártja a kötőanyagot ha jól működik, de azt nem éppen a legegyszerűbb elérni. Van feltéve képem a csigagép brikettjeimről.
Üdv ! Ígéretesnek tartom a géped, kár hogy nem működtetted néhány órát automata módon, a brikett is csak néhány perc után stabilizálódik. 13 sec ciklusidővel 50kg/h jön ki átlagos sűrűségű nyersanyagra, de bizonyára tudsz majd a 13-ból faragni. Én az enyémet 2-3 sec ciklusidőre próbálom levinni. Jó megoldás a hidromotoros csiga hajtásod, de érdekes módon egy 60 éves Blohm lapköszörűnél az asztal körösztirányú mozgását egy villanymotor meghibásodás nélkül tologatja úgy hogy 1 sec -onként kapcsolgat. Legjobban Zsozé tudja feltenni a képet, érdekelne .
Szeretnék több dolgot is kérdezni attól a kedves fórumozótól,aki jártas a brikett készítésben.
-milyen kötőanyagot érdemes az alapanyaghoz keverni,hogy ne hulljon szét,vagy felesleges,mivel a kellő nagyságú nyaomás hatására megtartja a formáját a brikett?
-mekkora nyomást kell kifejteni az alapanyagra,hogy az megfelelő állagú legyen?
-egy egyszerű függőleges elhelyezésű csigás présgép képes a kellő nyomás kifejtésére?
A válaszokért előre is nagyon hálás vagyok!!!:))))
Kertgondozással foglalkozom és ezáltal sok ág, gally marad nálam és ilyen módon szeretném hasznosítani.
Küldhetnél róla képet ide vagy a mailbe. Én Vác környékén lakom.
Off " márcsak azért is mert perpetuum mobile bajtárs vagy," :-))))))))) Azt kéne megépíteni, ugyanis még senki se cáfolta meg. Akkor nem kéne bütyizni ezekkel a dolgokkal. Jó gépes marós ember kéne, aki vállalná.
Itt az elve: http://helemf.freeweb.hu/perpet/Hulladekho.htm
Itt meg a gép lenne: http://helemf.freeweb.hu/img063.jpg
on
"de sajnos nagyon messze lakunk egymástól." Még nem néztem körül, de ha jó elmegyek érte.
Nem tudom pontosan mennyi lesz a teljesítménye, mivel csak kézi üzemben ment, most a festés miatt szétszedtem, a vezérlés fő részei megvannak, majd összerakva az idők és úthosszak pontos kalibrálása akkor lesz beállítva. A brikett átmérő mint írtam 50 mm a teljes löket 340 mm, a cső végén 7- 10 cm a termék kitolása. Azért változó mert nem tudtam mindíg abban a helyzetben megállítani. Csak feltételezem,hogy mennyi lesz a teljesítmény azért 50 kg-nál többre számolok.Ami azt illeti ennyivel is meg lehet csinálni a téli tüzelőt. A nyersanyag tartályt és a behordócsigát hajtom meg hidromotorral. Aránylag baráti áron jutottam két új motorhoz (bánom, hogy nem vettem többet mert szükség lehet rá). Gondolkoztam villany hajtással is de ahhoz hajtóművet kell csinálni vagy venni,tuti,hogy nem lesz jó a fordulat vagy lassabban vagy egy kicsit gyorsabban kell forogni. Csináltam egy egyszerű átfolyás szabályzót a nyomás állandó így a 0 -max ig változtathatom a tartályy alján elhejezett lapátot. hogy ne ragadjon le a szalma és odaterelje a behordócsigához.A csigát a másik hajtja, olyan fordulattal amilyennel akarom.Másik döntő ok, amiért a hidromotort választottam az, hogy avillany motor percenkénti 5-6 bekapcsolása néhány óra múlva csak a tekercselőüzemnek jelentene jót. Nem tudom, hogy lehet ide fotót feldobni, de ha lefestve összerakom szívesen bemutatom.(bocs de idekívánkozik,szétszedve látatlanul el akarták vinni,de egyenlőre nem akarom,).Elég sokat túráztattam magam rajta mivel a környezetemben még mutatóban sincs ilyen hogy megnézzem.Volt amit háromszor kellett újra csinálni,mert nem lett jó vagy nem tetszett a megoldás ezért nem akarok megválni tőle. üdv
Nekem adagoló csigára van szükségem. Tud -e valaki segíteni? Egy tárolóból kell felhordani egy csigával egy kazánba kb, másfél méter hosszan tüzelő anyagot. Mindenféle anyag szóba jöhet. Napraforgó mag héj, penészes kukorica, fűrészpor stb.
Egy olyan csigára van szükségem ami kicsit tömöríti is az anyagot, de főleg szállít.
Üdvözletem! Elég jól összegyúrtad a gépet , a hidromotorokat mire használod ? Érdekelne mekkora a brikettátmérő és mennyi a lökethossz? Ebből nagyjából lehet számolni az óránkénti teljesítményre. Szerintem az 5.5 kw -al 50 kg/órával meg lehet elégedni , 90 kg csak laza brikettnek jön ki, de ha nincs igazam akkor tényleg szuper lesz a géped!
Nem úgy működik ahogy Te gondolod.Mivel egy tengelyen vannak mindig szállít mind a kettő,kár lenne az egyiket csak azért a tartályba járatni, mert a másik tölt.Gondolkoztam azon is és megoldható lett volna, hogy a nagy henger töltésénél egy bizonyos nyomásáig mind a kettő tölt, majd amikor eléri a kicsi beállított nyomását átvált az előtömörítőre és a hidromotorokhoz stb. Ehhez +nyomáskapcsoló+ útszelepre lett volna szükség valamint a vezérlést is át kellene dolgozni. Számolgattam és a jelenlegi ciklusidő (13 mp) 12-re csökkent volna. Mivel nem a versenyszférára terveztem (attól független érdeklődés nagy) nem estem hanyatt az 1 mp től, (ez lehet a tömlők, munkahenger töltő furat mérete miatt) elvetettem az ötletet.Így külön dolgozik a nagy szivattyú csak a főhengerre, amennyi nyomást tud vele adni a motor elegendőnek bizonyul. A kicsi pedig a kisebb térfogatú munkahengereket és a két hidromotort látja el fele akkora nyomással. Nem a csúcsra járatás volt a célom hanem egy igényes stabil gép. (főleg a kihívás) Igazából nem tudom csak saccolom, az 5,5 Kw-s mocival kb 60- 90 kg -ot meglehet csinálni. Ey hónap alatt két családi ház fűtési energiáját össze lehet vele préselni. Remélem megéri majd. A hely és alapanyag ingyen van csak az energiát kell kifizetni,az meg csak kevesebb mint a gázszámlám. Üdv
Üdv ! A kétszivattyúsnál én olyasmire gondoltam,pl. 2/3 úthosszon az alacsony nyomású dolgozik, 1/3 -on pedig a magasnyomású pumpa... , nem így működik ?
A szalmadaráló nem az enyém, egy kollégától kaptam a képet, a neten így nincs is fényképezve ! Írtam kész termék Szanyi-400 a neve. Ha rákattintasz a képre megnagyobbodik és szépen látni a kalapácsos vágóéleket is.
Üdv! Igen két szivattyú van egy tengelyre fűzve, a kicsi lát el mindent kb 50 baron,a nagy szivattyú (az én mérésem szerint 60-65 liter ad) csak a fődugattyút látja el max.130 barral. Nem használtam ki mindet mert 100-105 bar elegendőnem bizonyult.Fűrészpor nyomásakor ezt még lejjebb kell venni. A fő dugó 140 mm a brikett toló 50mm. Az olaj melegedés viszont fenn áll, habár lehet, hogy ez az üzemi és nem fog tovább növekedni ( kézmeleg 30 35 fok) hosszabb üzem mellett sem. Köszi, megnéztem a darálót, ha a tied vagy hozzá tudsz férni nem tennéd meg, hogy a belsejét a forgórészt láthatóbban lefotóznád? Érdekesnek tartom, de látni kellene a belsejét jobban ahhoz hogy lekoppintsam. Üdv.
Üdv ! A kétszivattyús pumpát úgy érted : első rész -kisebb nyomással nagyobb térfogatú második rész -nagyobb nyomással kisebb térfogatú ?
Ez lenne az ideális rendszer, de a vezérlése nem semmi. Ilyennek végképp nem szabadna melegednie. Én olajhűtőnek régi Renó -4 hűtőjét használom, ezt könnyű felszerelni. A 3044-ben tettem fel képet szalmadarálóról..., én olyanról ábrándozok amelyet a szántóföldön is lehet húzni és egyben sűrítene is, szalmát, napraforgószárat, kukoricaszárat is . Csakhogy ez nagyon sok pénz.
Úgy érzem, hogy most már be lehet fejezni a próbálkozást,szerintem remekül dolgozik.A vezérlés elkészítését egy jó ismerősöm vállalta és meghagyom neki,addig szétszedem és lefestem.Sajnos Ő sem mindig ér rá,de majd kialakul mire az új kenyér szalmája megszárad. Addig még darálót is kellene csinálni.Ha lenne valakinek ötlete daráló ügyben szívesen venném. Régebben csinálgattam kalapácsos darálót terményekhez,de ezek kis méretűek és csak kemény szemek őrlésére jók. Visszatérve az olaj melegedéshez. A nyomásszabályzó a beállított értéken tartja az elemeket amelyik rendszer nem dolgozik (két szivattyús)annak a feleslege visszajut a tartályba. De gondolom ezt te jobban tudod én igazán nem foglalkoztam hidraulikával, de nem is áll tőlem távol.Kézi üzemben a nyomástartó mágnese állandóan behúzva van így csak az olajat tapossa. A vezérlésnél megpróbáljuk a szelepek meghúzásával együtt kapcsolni a nyomástartó mágnesét.Remélem érthetően írtam le ha mégse akkor bocs. Valóban szívesen várnék ötletet rajzot darálóra. Köszi
Köszi, üdvözöllek én is ! Ez jó hír, örülök hogy sikerült a gép, úgy látszik lesz profi gép is! Gondolom most már automata üzemmódban dolgozik ? 2-3 munkaóra után már általában látszanak a gyenge pontok, 200 liter olajnak nem szabadna melegednie, még nincs is rekkenő hőség. Az automata hidraulika elemek jókora ellenállással bírnak , ezeket nem árt túlméretezni, mármint csőkeresztmetszetet, és az elosztóban mellőzni a derékszögű kanyarokat. Csakhogy a gyárak is derékszögben készítik az elemekben a lukakat ami szerintem tévedés. Én éppen ma köszörültem össze az új kis ellenállású szelepem dugattyúit 3 mikrométer pontossággal. Én mellőztem a derékszögű kanyart a szelepben is, ezért készítettem . Remélem több kw megtakarítás bejön vele.
Üdvözöllek! Mesterségesen szárítottam egy adag szalmát (erre akarok gyúrni) valamint a csővég szorítón csökkentettem a nyomást és csodálatos brikettek jöttek ki.Elég sokat kitolattam vele,mikor rájöttem,hogy nincs a fűtés bekapcsolva.Ennek ellenére selymes felületű a termék. Az igaz, hogy a másnapos indításnál a motor lefullad a briki meg se mozdul,ilyenkor kapcsolom be a fűtést és 10-15 perc mulva szépen de lassan elindul kifelé utána fűtést lekapcsolom,mert azzal nagyon lecsökken a nyomás, könnyedén csúszik kifelé a nyomás meg nem megy csak 500 bar-nak megfelelően. Amikor elindul ragyogóan megy annyira, hogy a 850-bar tolóerőt vissza is vettem 800-ra. Így nyöszörgés nélkül megy a dolog.Sajnos az olajam hamar bemelegszik,pedig van belőle 200 liter,valami hűtőrendszert nem tudtok ajánlani? köszi
"Nálunk az ilyesmi büntetőtörvénykönyvi kategória, jövedéki cucc..."
Ez 17 évvel ezelőtt volt ,akkor a napraforgó ára a béka fe..e alatt volt , a benzin pedig az egekben, akkor az állam nem ért rá ilyesmivel foglalkozni, de most már nálunk se lehet csak úgy.
Talán a papírbrikett tűr el legnagyobb %-ban folyadékszerű anyagot, viszont a papírnak igen sok a hamuja.
Képeket csak a 30-ik hozzászólásod után fogol tudni felrakni! A kép mérete 512 kb-tól, nem lehet nagyobb. Ha gondolod , akkor kűld el nekem és én felteszem, mint már megannyiszor , másoknak is. A nevemre kattintva megtalálod a cimem . Zsozé
>10 000 liter számra kisiparilag csinálták a" biodízelt"és láttam hogy
>szedték le a glicerint.
Nálunk az ilyesmi büntetőtörvénykönyvi kategória, jövedéki cucc...
Környezetvédelmi szempontból nagy gond a glicerines vegyszeres trutyi, amit maszekban vegyészkednek a gazdák. A legjobb elégetni, égés közben keletkezik egy kis akrolein, ami mérgező es piszok büdös is. Jobb bekeverni a brikettalapanyagba.
Esetleg a papírbrikettet fel lehetne turbózni vele.
Viszont a biodízelgyárakból lehetne venni tisztított glicerint.
Egyébként a glicerines massza lecsökkenti a szükséges nyomásigényt, faforgács esetén. A szálmát meg szét kell cincálni ahhoz hogy működjön. Nem szívja magába csak úgy a glicerint.
Üdv ! Nem gondoltad rosszul, csak kár hogy nincs alkalmad sokat kísérletezni, mert ez az irány kidolgozása sok kísérletet kíván. Régebben volt olyan elgondolásom hogy összekapcsolok több csigás gépet egymás után, és mellőzöm a szárítást.Nedvesebb anyag többszöri átengedéssel érdekesen viselkedik, kifárad a szemcse és adódik pillanat mikor minimális erővel összetapad a fűrészpor és még vízben sem ázik el hosszú ideig. A mostani energia árak mellett a szárítás mintha olcsóbb lenne. Az olajos anyagok másképpen viselkednek, jóval kisebb erő kell de egészen másféle csiga. Hasonló léces préssel préseltem napraforgót, 10-15% olaj maradhatott a szakban 40mm átmérőben évtized óta megmaradt a brikett. Minél viszkózusabb az olaj annál jobb, bár a glicerin úgy tudom az alkoholok csoportjába tartozik. Ez viszkózusabb mint az olaj? Nálunk annak idején 10 000 liter számra kisiparilag csinálták a" biodízelt"és láttam hogy szedték le a glicerint. 10-15% -tól többet nem érdemes bele keverni az anyagba (jobb ha a szerszámon nem jön ki se fölös glicerin se gőz ) ,mert ez is úgy csinál mint a víz , szétlöki a brikettet, bár a sokszori átengedés ez esetben kisebb energia felhasználással jár mint egyébként , bár szerintem kérdőjel hogy ezt a vevő majd honorálja is. (mármint a + kalóriát és a + munkát, anyagkeverés stb.)
Üdv ! Működés közben adódhatnak kínosabb helyzetek is mint a nedveség esete. Pl. a nyomásod. Ekkora nyomással eladható brikett is kijön, de a csövedtől, anyagtól függően néha kellemetlenül meg tud szorulni a brikett ,ilyenkor jól jön egy kis nyomás tartalék.
Kíváncsi vagyok a véleményedre, mi lenne, ha léces préscsövet kapna a csigás brikettáló, hasonlóan az olajprésekhez, expellerekehez.
Talán nedves szalmát is meg lehetne próbálni préselni, a lécek közötti réseken a gőz, vagy, ha nagyon vizes, a lé el tud menni. Még annyi előnye van a dolognak, ha a lécek megkopnak, akkor a fejet szét kell kapni és megfordítani a léceket és mehet tovább a préselés.
Korábban "beszéltünk" itt (írtunk) glicerinben főzött cellulóz tartalmú anyagból készült brikettről stb..
Szóval egy ilyen léces géppel duplán préselve, lehetne alakítani valamit, az első préselés a nagyja nedvességet eltávolítaná az alapanyagból és aprítaná az anyagot, utána a második préselésnél pedig glicerinnel keverve hő hatására a massza összeragadna a fölös glicerin, pedig kipréselődik a lécek között... Biodízel üzemek hulladéka a glicerin, nem lehet drága, 18MJ/kg az égéshője, szóval ha marad a cuccban 15% glicerin az csak jó, a vizet meg elviszi a brikettből...
Baromságot írtam???
Itt egy léces présfej:
Sajnos, mivel panel gyerek vagyok, soha nem tudom ezt kipróbálni, nincs erre lehetőségem.
Esetleg egyszerűsíteni lehet a dolgot a préscsövön készített furatokkal, amik elvezetik a gőzt, nedvességet egyebet.
Üdv Brikigép! Köszi, hogy válaszoltál és örülök,hogy megerősítetted a véleményem.Egy kicsit megnyugodtam,mert már kezdtem feladni.Igyekeztem a legnagyobb nyomást elérni, ezért mindent elkövettem és most mégsem jó. Amikor kijön belőle az első darab valóban szép, üveges a felülete,földhöz vághatom nem porlad szét.Féltem a kis hidraulika nyomástól, de sikerült jó nagy áttételt összehozni.A nyomásról mi a véleményed elfogadható? Üdv: scot00
Beleolvasgattam a fórumba, és úgy látom többeknek van kúpos menet és csiga gyártási, beszerzési problémájuk. Én ezt a csigát a múlt héten gyártottam 20MnCr5 anyagból, ez betétben edzhető anyag. Amit most gyártok az 56NiCrMoV7-ból készül, ez pedig meleg kovácsszerszám anyag. Elvileg bármilyen csigát le tudok gyártani, ami a gépeimbe belefér. Ez kb 500mm-es hossz. Lehet balos, jobbos, kúpos és változó menetemelkedésű is. A hegesztett vagy öntött csigákkal ellentétben a menetek fala szinte tükör simaságú, tehát nagyon kicsi a súrlódás. Alaktűrésük a cnc-nek köszönhetően 0.05 mm. A brikettáláshoz csak annyit értek, amennyit az alkatrészgyártás megkövetel, de ha van konkrét elképzelés, akkor azt le is lehet gyártani. Ezen kívül bármilyen CNC esztergálás és marás is megoldható. Rezsiórabérben dolgozok, ami függ a forgácsolandó anyag minőségétől, és a munkadarab bonyolultságától. Egy átlagos csiga ára közepes anyagminőségben Pl a 20MnCr5 (az st-s anyagok c45-ig kizárva, mert ezek alkalmatlanok erre a feladatra) 45E Ft körül gyárthatóak. A képen látható csiga már régóta gyártott darab, bár nem tudom melyik gépbe való, tőlem viszonteladó viszi el. A másik egy fahasító, balos kúpos menettel. Ha bármiben segíthetek info@horvathcnc.hu vagy:30/267-5330
Üdv! Nedves az anyagod. A csőben maradt brikett szépségére nem kell alapozni, egy idő után kifáradnak a szemcsék, sajnos a termelés során nem kifizetődő arra várni hogy megfáradjon az anyag.
Üdv Mindenkinek! Magyarázatot szeretnék találni az alábbi jelenségre: Összeállt a hidraulikus brikettálóm és csak úgy kézi vezérléssel próbálgatom. Az első benragadt darabok szépek,de ahogy gyártom tovább a brikettek szétnyílnak nem hosszába hanem körkörösen a csővégénél kidudorodik majd szét lehet morzsolni. Ha várok egy két órát és újra indítom az első darabok szépek majd újra elkezd szét borulni. A nyomás a brikettcsőbe kb 800- 850 bar. Lehet ez a jelenség azért mert nem elég száraz a szalma vagy fűrészpor? Ha tud valaki tanácsot adni megköszönöm. Üdc scot00
Üdv! Nincs mit. Jól gondolod a dolgot. Sajnos majdnem minden hegesztésnél kialakul egy más szemcse szerkezetű zóna (általában mindig itt törik ha törik, és nem a hegesztés). A különböző hegesztési technológiák ezeket próbálják kiküszöbölni. Persze van olyan ami ezt jól meg is oldja de ahhoz megint csak pénz kell. Pl.: elektronsugaras hegesztő. Én ezért nem szeretem. Persze a jó hegeszthetőségi paraméterekkel rendelkező acélokat nyugodtan. Ez melyik eleme a gépnek, hogy neked rozsdamentes kell? Más nem lenne jó?
koszi az okositast. egy masik forumban kepedt el egy cimbi (hatha nem haragszik meg a szoert), hogy a mindenfele rozsdamentes boylerek es hocserelok a hegesztes mellett szoktak kilukadni, es ott rozsdasodni is kepesek, es lam a magnes is fogja oket ott.
akkor egyszeruen tenyleg van olyan rozsdamentes anyag, amit ha hegesztes utan nem lehet teljes terjedelmeben hokezelni, akkor mindenkeppen lesz nem rozsdamentes terulet. szomoruan hangzik.
Üdv! Írták a pácolást, de az csak felületi megoldás. Különben én úgy vagyok a hegesztett szerkezetekkel, hogy nem szeretem. Van egy hegesztő szakmérnök kollégám, ő maga azt mondta, hogy az a jó hegesztett szerkezet amiben nincs hegesztés. Én is így vok. vele. Neked milyen az acélod? Amire te gondolsz az a korrózióálló acélokon belül a martenzites acél. Amit írtál abból ennek kell lenni-e. Kiválásosan keményedő acél. Ezeknek az acéloknak a hőkezelése után jó a korrózió-ellenálló képességük, és nagy a mechanikai szilárdságuk. Elég nehéz bánni vele. Sebészeti, és élelmiszer ipari tárgyak készülnek belőle. Javaslom a ferrites acél beszerzését. Az jól hegeszthető, és korrózióálló. 0,08% karbontartalom maximum, és minimum 12% króm. Ezzel könnyebben bírsz.
Érttem, és logikusnak tűnik. Nyilván brikettáláskor az első pár darab nem lesz még kemény, mert a majdnem beszoruló brikett bizzttosíttja a mögötte lévők tömörségét. Kérdés mennyivel célszerű szűkíteni pl egy 7 cm-es csövet.
Üdv! Köszönöm, de jól ismerem az acélokat. Foglalkoztam vele eleget. Meg van az MSZT acélok, és öntöttvasak című szabványgyűjteménye is. Ebben minden létező vasalapú acél benne van. Hőkezelések, összetételek, mechanikai tulajdonságok, felhasználási javaslatok. Ha kell segítek bárkinek, a témában.
de mindegyiknel van. ha szerinted valamelyiken nincs, mutass kepet, es megmutatom hol van rajta.
nem igazan szakaszos uzemu a szoritas. inkabb allando, ami pont ugy van beallitva, hogy pont jo legyen a fojtas - eleg kemenyre tomorodjon a cucc, de ne is alljon be. mivel az anyag nem egyenletes, az ehhez szukseges szoritas sem allando sajnos.
Köszi, de hogy létezik az, hogy mindegyiknél nincs alkalmazva ez a szorítás. Ami végül is kb a fő préseléssel azonos időben szükséges, vagy legalábbis az utolsó pillanatban feloldódik. Nyilván azért hogy ne torlódjanak fel a brikettek a csőben.
Nálunk is folyamatban van egy csigásprés házilag gyártása. Végig olvastam a topicot és azt olvastam ki, hogy a csigásokkal legfőbb gond és a hidraulikásnál is néha, hogy nem áll össze az anyag. Bennem felmerült egy kérdés nem lehet a tömörítendő anyaghoz adagolni valamilyen kötés segítő anyagot, szárazon, vagy nedvesen?
mert a nyomodugattyunak az tart ellent, hogy a kesz brikettet nem engedjuk kicsusszanni, hanem fekezzuk. az a szorito allitja, hogy mennyire szorosan fogja a cso a kesz anyagot, es igy mekkora legyen az ellentartas.
Hidraulikus brikettálóval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy miért van vmi szorító szerűség a cső végén ahol kijön a brikett? Rengeteg hidraulikus gépet néztem már a neten, de nem mindegyiknél jellemző. Jól gondolom, hogy a keresztmetszet szűkülés miatt, ami a tömörítés tökéletesebb létrehozása miatt szükséges?
Megköszönöm a válaszokat ami ezzel a kérdéssel kapcsolatos.
Hidraulikus brikettálóval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy miért van vmi szorító szerűség a cső végén ahol kijön a brikett? Rengeteg hidraulikus gépet néztem már a neten, de nem mindegyiknél jellemző. Jól gondolom, hogy a keresztmetszet szűkülés miatt, ami a tömörítés tökéletesebb létrehozása miatt szükséges?
Megköszönöm a válaszokat ami ezzel a kérdéssel kapcsolatos.
Na igen az lemaradt hogy a beszerezhetőség azért nehéz mert nem sokan importálják be az országba ezt a fajta anyagokat, nekem is csak nehezen ismerős által sikerült szerezni kettő csigára valót. 1 m nem árulnak ebből az anyagból csak 6 m-es szálban lehet beszerezni de annak meg van az ára.
Hozzáteszem én nem vagyok szakértő ha jól emlékszem c52 hegeszthető nagyon erősen kopásálló anyag nekem lézerrel vágták ki táblából egy olyan cégnél mely nehéz szerkezeteket és sav és só álló tartályokat gyárt azt tudom hogy a mezei otthoni műhely prés csak nyög mikor a csigalevelet akarod hajlítani de azért meg lehet vele csinálni tapasztalatból mondom, ja igen az új gépeknek is ebből csinálják a dúrólapjukat is azt hiszem na kb. ennyi.
Kerdezhetek egy offot? Vannak azok a rozsdamentes anyagok, amik csak bizonyos hokezelesi allapotban rozsdamentesek. Hegeszteskor a varrat mellett mindenkepp lesz egy sav, amiben ki van lagyulva, es ott rozsdasodik. Mit szoktak ez ellen tenni? Reszlegesen hokezelni nem lehet, mert akkor annak a szelenel lesz meg a kilagyult sav.
Üdv! Igen tőled. Csak azért, mert nem értem a "nehezen beszerezhető" alatt mit értesz. Nem értem a C-s anyagot sem. Mi az C30, vagy C45? Ezzel nem szemtelenkedni akarok, csak informálódni, mert mikor hőkezeltetni mennék, akkor nem mondhatom azt hogy ez jó anyag, és Svédországból való.Legalább egy szabványszámot írj. Mindegy melyiket. Én pl.: 16MnCr5 (1.7131) BC3 betétben edzhető acélt vettem. Ez jó csigának, mert fogaskerekek, kardáncsuklók, hajtáselemek anyaga. Hőkezeléssel kopásálló felület, és szívós mag hozható létre.
Fórumozók! Különben mindenkinek javaslom. Könnyű megmunkálni, olcsó, és az igénybevételeknek megfelelő. Ez a betétben edzhető acélok felhasználhatóságának (az eleje kisebb, és gyengébb elemek) a közepén van. Kb 300 Ft/kg volt. 10-12 kg körüli előgyártmány kell a bangladesihez.
Üdv! Amit kiszámolsz annyit nem visz el. Indulásnál több áramot vesz fel a motor, aztán a vezeték ellenállása, és egyéb veszteségek miatt sem. Tehát negatív irányba megy a dolog. 3x20A-nak vinni-e kell a 7,5 kW-ot papírforma szerint. Ha van otthon ilyen moci akkor próba, de ha még nem vetted meg akkor meg fizetés előtt próba. Így nem ér meglepetés.
teky01-nek. http://www.hej.sk/dom-zahrada-krmivo/obchod/922914/naradie-pre-dielnu/dema-41181/ - gondolom erre a papir brikettálóra gondoltál, ami az 1854-es hozzászólásban található.
Üdv Mindenkinek! Segítséget kérnék tőletek. Összeraktam egy hidraulikus prést főleg szalmára és egyébb mezőgazdasági melléktermékre.Már majdnem kész, vezérlése készülőben van. Kézi üzembe próbáltam, fűrészporral fűtés nélkül is elfogadható az eredmény, azonban a szalmánál nem birom összenyomni a cső végét annyira, hogy a tolóerő 100-110 bar legyen a hidraulika rendszernél. Előzmény: Nagyon magabiztosan elkészítettem 70 mm-s briketthez, azonban kiderült, hogy a hidraulika rendszerem nem tud csak 100-120 bart. Ikerszivattyús így két nyomásfokozatot le tudok venni ami jó a hidromotorokhoz és az előtömörítőhöz. Belehúztam a csőbe hónolt csövet a belső felület így tükörsima ami gyönyörű fényes brikettet csinál,de a nyomás nem megy fel a megfelelő méretre, (a szorítás hiányába)A segítséget abban kérném tőletek,hogy hol tudnék olyan munkahengert szerezni aminek a dugóátmérője kb 150-160 mm a lökete elég 20-30 mm, egyszeres működésű. A jelenlegi hengert egy pótkocsibillentőből csináltam de nem elég a nyomása mivel csak 80 mm-s.(ráadásul olyan ormótlan és nehéz)Ha valakit érdekelnek a paraméterek szívesen leírom vagy felrakok fotót,de ehhez kérem segítségeteket nem tudom hova és hogyan kell. Nem egy nagy durranás de szeretném elérni,hogy jól működjön, van ismerősöm aki biztosít szalmát,helyet én a gépet és megcsinálnám vele a téli betevőnket. Várom válaszotokat Üdv: scot00
Helló nekem van brikettáló csiga anyagom. 2 db-ra való nehezen beszerezhető c-s anyag a tengelynek való 1m hosszú francia országi anyag, a levélnek való erőssen kopásálló 100 mm vastag 12 cm átmérőjű körök melyet csak is eszterga géppel lehet megmunkálni svéd anyag.
Üdv. Bertyfux! Ismerem a fahasítót, és eltudom képzelni, hogy hogyan alakítottad át. Tudom lassan működik. Dolgoztam vele. Ezt fa aprítására találták ki. Ha még meg van, és eladnád az ajánlott áron (2890-es hozzászólásod), megvenném. Írjál a gspr48@freemail.hu címre. Válaszod köszönöm, Üdv.
A brikett nekem fűrészporból volt szóval elég apró darálmány. a hosszra kb 10 cm mivel saját súlyánál fogva azért eltörik de azért ekkora összeáll az átmérő nekem 58 mm.Nekem nem volt rajta fűtés hidegen ment. A baja az hogy nagggyon lassú ami azt jelenti a garatnál 100mm hosszúságú anyagot 30mm tömöríti össze egy munkafolyamat alatt ami kb.15 másodperc.tehát 15 sec alatt 3cm anyag keletkezik ez úgy durván adat de kb ennyi. azért is szervezem most a csigás gépet a viszonylag nagyobb hatásfok miatt. ja és ha újra kezdeném nagyobb fahasító kell, ez250kg/cm2. ez a fűrészpornál jól összeáll de a forgácsnál már kevés. kellene neki a 20t nyomóerő. remélem tudtam valamit segíteni
Üdv! Tudom a kérdésem nem egészen ide való. Olyantól érdeklődök akinek 7,5 kW-os a mocija, hogy hány amperje van? Nekem van itthon 3szor 20 de ahogy számoltam lehet soványka:( de viszont tapasztalatból tudom hogy a számítás és a valóság közt mindig van egy kis eltérés, csak kérdés hogy melyik irányba? (a tapasztalatnak nem sk köze van a motorokhoz) Előre is köszi a VÁLASZOKAT ! Üdv, Tomi
Köszi a segítséget. Elősször is arra lennék kíváncsi, hogy mekkora brikettet lehet vele csinálni?(átmérő, hossz) Aztán arra, hogy kb mennyi a teljesítménye óránként. Miből próbáltál brikettet csinálni, és mennyire volt száraz, és esetleg egyéb anyag esetén mekkora volt a nagysága az alapanyagnak. Fútést gondolom célszerű használni.
Egyenlőre megköszönném a választ ezekre a kérdésekre.
Helló nekem van brikettáló csiga anyagom. 2 db-ra való nehezen beszerezhető c-s anyag a tengelynek való 1m hosszú francia országi anyag, a levélnek való erőssen kopásálló 100 mm vastag 12 cm átmérőjű körök melyet csak is eszterga géppel lehet megmunkálni svéd anyag.
Üdv Béla 1937! Egy korábbi hozzászólásomban már tettem fel egy linket, (igaz, vaterás a gép) . És azt is csak házilag alakították át, tehát tuti h működni fog! Na meg az is biztos h állati lassú lesz:( (állítólag) De ha nem több tonna alapanyagot akarsz brikettálni, hanem Pl.:kertben lenyírt (szárított) füvet, esetleg fűrészelés melléktermékét(fűrészpor:)), vagy metszésnél keletkezett gallyat, ara TÖKÉLETESEN MEGFELEL! Szóval ha adott az alapgép, szerintem nem bonyolult az átalakítás. Hasító él helyére valami dugattyúféle, cső amin áttolja, esetleg fűtés! És ennyi! (szerintem , de "céltársak" jobban értenek hozzá mint én:)))))) Egyébként vaterán ami fönn van brikomat tipusú brikettáló építési leírás, az szerintem ilyen átalakításról szól. Remélem tudtam segíteni. Üdv:Tomi
Én is szeretnék készíteni egy kis energia fogyasztású, kisteljesítményű családi brikettálót. Adott lenne egy 5t-s rönkhasító. Kérdés ebből mit lehet kihozni. Gondolok itt a brikett ajánlott méretére, és az óránkénti várható teljesítményére. Elektromos ember vaok, autómatizálás nem probléma. Ha valaki segítene kézzel fogható ötletekkel, linkkel, vagy akármilyen módon, nagyon hálás lennék.
Sziasztok Miki vagyok Tatáról.Dupla csigás gépet csinálok. A csigák már kész vannak.35-ös a tengely,25-5-ös laposvasat hajtottam rá élbe egyben 7 menetet. Sok van még előttem ami miatt a Fórumot zavarni fogom. A számítógéphez nem nagyon értek.Jó munkát mindenkinek! Ha segíteni tudok írjatok.
Üdv! Eddig van meg a gép élőben, és a tárcsában még nincs benne az ékpálya. Plusz készül a csiga. Méretarányos az egész, kivétel a motor mert az +- 30 mm néhol a modellhez képest.Annak úgy is csak a csatlakozó főméretei kellenek. M16-os és M20-as csavarokat használtam eddig. Azért ilyen vaskos az egész, mert a motor, és a 400-as tárcsa elég betyáros. A csapágyházak 30mm-es kazánlemezen vannak, és a váz 60x60x6-os L profilú szögvas. A tengely 50-es átmérő lesz.Már most 190-200 kg. Élőben szebb.A cső, és csiga kapcsolat még tervezés, és gyártás alatt áll. Én egy "mozgó kocsira" tervezem a csöveket, így tudom állítani a "belelógást" a csőbe. Ha minden jól megy akkor lehet bevállalok egy komoly motor vezérlést is. Így két ponton is tudom állítani a gépet, ha netán nem az jön amit akarok. Igaz így pillanatok alatt átlépem a keretet, de legalább működik, vagy kitudja. Ez még a jövő kérdése.
Szia ! A levélcímed rosszul adtad meg mert nem ment el. Én brikettért vettem darált szalmát amelyet kalapácsossal daráltak, de az nem haladós. Jó konstrukció a Szanyi 400-as , véletlenül van a belsejéről képem. Én is tervezek darálót amelyet legalább 8-10 bálával meg lehet rakni, mert egyenként nincs hozzá türelmem, meg akkor ott kell álldogálni és nyelni a port.
Le a kalappal, ez profi gép, 100 kg tól többet kellene nyomnia, a gyárak ilyeneket nem csinálnak, pedig a vezérlése nem sokkal komplikáltabb mint az egyoldalú gépé. Az olajvezető elemek ellenállása sokat számít, + áramfogyasztást okozhat, én lecserélem a gyári elosztót és vezérlőszelepet, saját magam készítem az elosztót, szelepet is csak a mágnest hagytam meg. Remélem az áramlási veszteség minimális lesz és az áramfogyasztás is ami pedig jelentős tétel üzemeléskor.
Szia brikigép! Azt szeretném kérdezni,hogy te a szalmát mivel daráltad le a brikettedhez?Csináltál darálót vagy vettél?Én is csinálnék egyet,elképzelésem már megvan csak előbb kérdezgetek,hátha van valakinek jobb ötlete...
A motor teljesítménye 11kw fordulata 1440 1/min. A szivattyú 50 teljesítménye lit/min. A duo-t úgy értem, hogy a főhenger mindkét irányú elmozdulásának kihasználásával működik. Két adagoló, két előtömörítő, stb. A teljesítményét még nem mértem, mert egybefüggően nem is működtettem a ragadások és az olaj melegedése miatt. Olajhűtőt is még csak most teszek a rendszerbe. A főhenger vezérlőszelepe elvileg tudja az 50 lit/percet, de gyakorlatilag csak éppen-éppen, ezért melegszik be viszonylag hamar. Valószínű, hogy ki kell cserélnem nagyobbra.
Megnéztem a gépet , úgy olvastam nem te készítetted, valószínű nem ismered a belsejét. Mint konstrukció nem rosz, de a működés közbeni termelés mutatja az értéket. Fontos szempont a teherbíró támcsapágy, a csövek cserélhetősége belső alakja, keménysége. Meg "jóindulatú"legyen a csiga és a végződés bitangul kemény. Megjegyezném kézi kifaragással igen jóindulatú csigát lehet összebütykölni, akár olyat is amelybe a CNC masinának is beletörik a foga. Versenyhajók csavarját is csinálták ügyeskezű faragók. A kép szerint a cső elejét lehet cserélni , ez jó de a hátsó részét ahol a kopás van az csak egyszerű vascső amelybe kopó bélést kellene tenni. Kezdésnek ,tanulásnak megteszi , bár nekem már nincs idegem ilyen kicsi tartályt töltögetni. Ár dolgokba nem szólok bele, bár szerintem mindennek van értéke és jogos is azt kérni, csak a profi világban a pénzért adni is kell valamit.
Nem ártana ha a fórumon igazi brikettermelők is elmondanák élményeiket.
Üdv Mambru! Itt mindenki tudna pénzért adni valamit, mivel itt sok infót lehet gyűjteni. Ha kedves, és barátságos fórumozó akarsz lenni, akkor segíts másoknak, és ne a hirdetéseket pakold be. Vagy ha üzletelni akarsz, akkor az maradjon a vatera "falai" között. Nem az eladással van a bajom (mert van itt olyan), hanem azzal hogy konstrukciót árulsz. Mi meg azért vagyunk itt. Láncra kötött kutya elé kolbászt raksz, amit nem ér el. Oszd meg, ha jó. Ha meg nem akkor ott áruld ahol a helye van. Ha valaki szerint ez nem így van, akkor várom a véleményeket.
Azért Neked hiába írom, hogy itt olyan hülyét már nem találsz, aki megveszi, mert ez itt van ingyen is. Ha volt hozzá eszed, akkor felszedhetted itt is, de akkor itt ne add pénzért. Ezt már nem-rég megírtam Neked, de úgy látszik nem érted! Erre a fórumra ne a Vaterás ajánlataidat, hanem a lendkerekes képeidet tedd fel! Üdv: OAndorka
Üdv! én is meg akarom venni csak olyan miatt kérdezem hogy hajtómű, csigák, és maga a konstrukció megéri-e az árát.én is tovább fejleszteni akarom. most várok egy csigára ami a a gyári szalmabrikettálóba való.elvileg pár hét és egy kis ismerettség. többit mindent be tudok szerezni csak amíg ez várat nem indulok neki. mindenesetre egy alapnak gondoltam.Egyébként siófok alatt van valahol a gép.
Üdv. Bertyfux! Ha neked nem kell a gép, én megveszem. Persze ez attól is függ, hogy helyileg hol van. Én Miskolcon lakom. Az, hogy megéri-e, összetett dolog. Sokmindentől függ. Pl. kinek milyen gépi megmunkálási lehetősége van, hogy tud anyagot beszerezni, stb. Üdvözlettel.
Üdv! Szerintem nem.Max 130-150. Házi a gép, és ráadásul nincs is semmi extra benne. A csiga valami hegesztett cucc, és sokáig nem megy az. De ha működik akkor lekoppintva, és megerősítve egy stabil gép lehet belőle, de az pénz, tehát ezért kevesebb. Ez csak az én véleményem. Én ennyit adnék érte.
Üdv! Köszönöm a segítséget, az első verziót fogom megcsinálni, mivel a többi részeit is elektrohidraulikus szelepek vezérlik automatikusan. Valószínűleg 100mm átmérő elég lesz, ezzel 10 tonna nyomóerő könnyen elérhető. A brikett átmérője nálam 70mm, amit 200mm átmérőjű főhenger nyom duo rendszerben.
Üdv! Ez igen jó fajsúlynak számít, a gyári gépek is a teljesítmény érdekében a fajsúlyon spórolnak. A hidraulikus szorítóművet jól gondolod, egyszerű bilinccsel ha egész nap állítgatod akkor se lesz jó, az automata szorító se 100%, az anyag csúszási jellemzője időnként megváltozik, főleg ha kicsit kevert a nyersanyag. Két úton oldhatod meg a szorítómű vezérlést:
1.--elektromos nyomásérzékelő vezérel egy mágnes szelepet amikor a beállított nyomáson a szorítóból leengedi a nyomást, részlegesen vagy teljesen .
2.--a fő olajnyomással szemben ellennyomást hozol létre egy segédszivattyúval, amelynek nyomóerejét a számított nyomáson legyőzi a főnyomás és így nyitja a csövet.Ez határozott nyitást végez nem lehet babrálni a részleges üzemmóddal, viszont ehhez nem kell elektromos vezérlő.
Csőszorító erőnek néhány tonna kell hogy biztos legyen 50mm brikett átmérőnél, rúgóval néhány tonnát nem célszerű nyomni , attól eltekinthetsz.
Üdvözlet Mindenkinek! Néhány hete olvasgatom hozzászólásaitokat, sok hasznos infót találtam már benne. Én is építettem egy hidraulikus brikettálót, amivel szalmát préselek több-kevesebb sikerrel. Tulajdonképpen jól működik,(a brikett fajsúlya 1,1 -1,2 g/cm3) csak sűrűn beragad az anyag a kitoló részbe, ami jelenleg bilincsekkel összeszorított hosszirányban felhasított cső. Erre szeretnék valami megoldást találni. Brikigép! Egy régebben feltett gépeden láttam egy hidraulikus szorítású megoldást, amit szerintem nekem is meg kell valósítanom. Mivel gyári gépek működési leírásához nem tudtam hozzájutni, csak találgatni tudok. Jól gondolom, hogy ez a "kis" munkahenger addig szorítja össze a két félből álló csövet, amíg a szükséges nyomás kialakul a présfejben, majd elengedve ezt a nyomást, könnyebben kitolja a brikettet? Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv MINDEN kedves fórumozónak! Lenne két kérdésem! 1: aki szalmát, vagy esetleg energia füvet brikettált, nincs-e az elégetésével valamiféle gond? itt a tüzelő berendezés falán keletkező üveg szerű bevonatra gondolok, sok hamu, esetleg összeégett hamu(mert néhol olvastam ilyeneket)(és tudom nem ez a topik témája , de másutt személyes tap. leírást nem találtam) 2: miért néz engem mindenki levegőnek Gocanon kívül? Üdv, Tomi
Üdv! A legegyszerűbb módja szerintem, az ha fogod a bangladesi csigát aminek a képe itt van fennt valahol, azt hagyományos padon, ami tud ekkora menetemelkedést, kifaragod. De megcsinálhatod a modellt is, aztán CAM-ezhetsz. Ami neked jobb. Különben kész jó geometria nincs, mert ez sok mindentől függ. Nem lehet számolni vele, mert nincs rá képlet. Próba szerencse. A bangladesi csiga létező gépé, tehát nagyot nem lehet tévedni vele.
Tisztelt Brikettezők! Íme pár kép-- és leírás egy csigás gépről. 1,5 kw-os a motor komoly hajtóművel, jelenleg fűtés nélkül csinálja a 4cm átmérős brikettet napraforgó héjból és papírdarálékból. kérdésem az lenne megéri ééé a 200 ezer forintot a gép. ja 2 csiga van hozzá.véleményt köszönöm.
Már régóta figyelemmel kísérem a fórumot. Nagyon tetszik az ötlet. A sok hozzászólásból sok véleményt szűrtem le... Nem részletezem a lényeg, hogy én csigás brikettálót fogok építeni.
Össze szeretném foglalni milyennek kell lennie a csigának és a csőnek. Kérném a hozzá értőket lektorálják, előre is köszönöm.
Nos szerintem a lényeg: -a csiga kupolásával a beragadás elkerülhető de csökken a brikett sűrűsége -a présfejbe 3..5 menetnek kell belógnia -a laposmenet(vagy trapéz) a leg ideálisabb mert annak a legnagyobb a cső hossztengelyébe mutató hasznos erőkifejtése.(nem préseli a cső falának az anyagot) -azonban a csiga utolsó menetein érdemes ezeket félkörösen lekerekteni(mint a zsinórmenet), hogy az anyagot a csőnek keresztirányba is préselje amivel nagyobb nyomás érhető el. -esetleg a menet vastagabb lehet a végén a kopás miatt. -a préscsőben legyenek hornyok az elfordulás miatt
Kb ennyi a helyzet az hogy én nem szemétből guberálva akarom a csigát megcsinálni/utómunkálni. A pontos geometriát 3D cad be megrajzolnám ezt cad/cam mel átfordítanám G kódokká. Ezután már csak le kéne gyártani cnc esztergán. Mielőtt valaki megilyedne hogy itt bukott a mutatvány mondom hogy gépközelbe tudok kerülni.(E.N.320).
Sajnos nem tudom a csiga melyik jellemzője hogy befojásolja a brikett állagát. Erre kérnék kis segítséget persze tudom nem kapok tervrajzot és nem is akarok csupán támpontokat.
Előre is köszi mindenkinek aki elolvasta és válaszol.
70.000-ezer forintért csinálták,ezután jön még az edzés.Kinai gép csigáját fejlesztették tovább.Méreteket,anyagminőséget ne kérdezzetek,a tulajnak nagyon sok pénze van már benne,szinte már szabadalom.Az országban szerintem csak nekik van komplett,működő rendszerük,amit árulnak is.
Nos, akkor meghirdetem de nem a vaterán hanem itt először, utálom a vaterát, inkább az vigye akinek jól jön, én fórumos vagyok :)
Fix ár 30e Ft, ékszíjtárcsástól mindenestől, motor nélkül + a hozzá menő 3 fázisú madzag nélkül, szállítás a vevő gondja.
Amúgy beszéltem a ház korábbi tulajával hogy mennyiért vette az alkatrészeket, azt mondta 1995-ben fizetett érte kb ennyit + amennyit dolgozott vele hogy összerakta... :D
Szal' ennyit meg kell érnie.
Ha nem kell senkinek, megy a vaterára, de május 10-e körül lomtalanítás, esküszöm kivágom az udvarra aztán vigye aki bírja mert a házfelújítás útjában áll, a gép alatti rész egy alagsori szoba része lenne és pl. betonoznánk már végre a padlót...
Emailemet korábban írtam, telefonszámom nullahat harminc hatnullaegy nullakettő tizenhat.
Már többször végigböngésztem a profibbnál profibb ötleteket, hogy én is megépithessem házi brikettáló gépemet, de a sok kisérletezgetésre sajnos nincs időm. Ezért gondoltam, hátha valamelyikőtök, akinek már teljesek ok a gépe, megosztaná velem örömét és küldene rajzot és néhány képet, persze nem ingyen, hisz tudom mi munka fekszik benn. Elfogadható áron kérném és nagyon megköszönöm. csillag1956@gmail.com
Üdv minden fórumozónak! Szerintetek egy ilyen vagy ehhez hasonló csigábol lehetne-e brikettálót csinálni? Persze némi átalakítással, rövidebb fele kicsit lerövidít és kúpol, hosszabb felére pedog még meneteket hegeszteni(ez lenne a behordó rész)és a préselést pedig az eredeti menetek végeznék. Várom a véleményeket!
Üdv! A jelenlegi vas ár 55 Ft környéke. Ha 200 kg körüli , akkor 10-11 ezer. Igazából szerintem elemenként többet ér. Ékszíjtárcsa, 3 pofás tokmány, motor, váltó, és a váz. A tokmány ha jó állapotban van akkor az 10 ezer még ha használt is. A moci 8 körül, és a tárcsa 3-4 ezer körül attól függően, hogy mennyi ékpálya van benne, és mekkora átmérőjű. Mondjuk 2 ékpályával és durván 300-as átmérővel max 3 ezer darabja. Váltó jó kérdés, azt látni kellene. De így láthatatlanban 4-5 ezer, vagy még kevesebb. Váz, meg kilóra 55 Ft ért. Szóval 10(tokmány)+8(motor)+3(tárcsa)+3(tárcsa)+4(váltó)+(100kg x 55Ft)=33500 Ft, de inkább lefelé kerekítve 30 000 ezer. Ennyit ér durván.
még annyit hogy a vaku miatt sokkal régebbi állapotúnak tűnik mint valójában, rajta van kb 5 év pora.
A másik hogy a váltó tetején volt az az olajos tálka, amit sikeresen lelöktem még tavaly és végigöntöttem rajta véletlenül egy adag olajat ez jól látszik a képeken :)
Nos itt vannak a képek. Motor nélkül értelemszerűen VASÁRON a tiéd, csak el tudd vinni :) Szóval abban kérnénk T. fórumtól segítséget hogy a MÉH-ben ezé' mennyit adnának annyi lesz az irányár :)
Pár segítség.
Gép hosszúságát továbbra is kb 2m-re saccolom, teljes magasság 1.5m, terpesztés kb 1m.
A felső duplaszíjas tárcsa a kör alakú lyukaknál 10mm-es acél.
Az egész gép 5mm-es L alakú vasakból van összehegesztve, a gerincén U alakban két ilyen hosszanti vas tartja.
A váltó környékén a bal oldalon és az alsó tárcsa környékén az anyagvastagság 10mm-es acél (!!) - innen látszik hogy szerintem ebből tankot akartak építeni, persze el tudom képzelni egy autórugónak milyen ereje van.
Az befogótárcsa kb 20-25 cm-es átmérőjű, vastagsága 7-8cm, a pofák állíthatóak (van hozzá kulcs, egy ujjal forgatható mint vmi fúrógéptokmány).
Hosszanti irányban végigfut egy vasrúd, amit tudok hogy volt rápakolva 300 kg-nál nagyobb súly, nyoma nem maradt rajta.
A gép közepe felé alul van egy doboz egy rúd és két fogantyú, az a gép biztonsági bekapcsolója, a doboz maga a kapcsoló ami bekapcsolja a motort.
Hát... Egyelőre ennyi, meg tudja saccolni vki hogy motor nélkül mennyit adhat ezért a MÉH?
Megmondom őszintén a motor nem is érdekelne nagyon csak a szerkezet mer nincs ipari áramom csak 220v de mondjuk ha megtudod az adatokat akkor azért írd le ide mert lehet viszonyítani hozzá. Többiektől kérdem : mennyit érhetne meg a szerkezet amit zordonC3 felrakott ide.
Szia nem akarok keresni rajta, csak nem akarom odaadni a lomisoknak.
És bevallom nem vagyok szakértő, ezért inkább publicban írd be ide, és az itteniek megszakértik az árát, ócskavasként ha jól számoltam 20-30e ft-ot ér (vasáron) ezt olvastam, brutál anyag van benne.
Ha az itteniek aszongyák' korrekt ár, el is hiszem nekik, és annyiért tényleg a tiéd.
De persze ehhez kéne a motor teljesítménye, remélem holnap lesz lehetőségem lemászni és megnézni mert egy 100W-os motorral csak körberöhögtek itt (amit különben kétlek). Talán el tudom rángatni a faltól 10 centit, majd bepróbálok valami kocsiemelőt...
arra akartam felhivni a figyelmet, hogy az az oka a kicsi teljesitmenynek a baromnagy motor ellenere, hogy a motor kihasznaltsaga vacak lesz.
ha teszel ra lendkereket, akkor sokkal kisebb motor is eleg azonos kapacitashoz, es akkor egybol aranyos lesz a motor merete a kapacitassal.
csak ha a kis fordulatu vegere teszed, akkor baromi nagy kell, ha meg a nagy fordulatura, akkor szetveri a hajtomuvet, meg asszem akkor nem is szeretnem eloben megnezni.
Szia Blade! Azért gondold végig az elmélkedésemet, mert azt hiszem jól számoltam, ennek a masinának a hatékonysága nagyon kicsi, mindamellett, hogy jól néz ki. OAndorka
Ez csak egy elmélkedés volt, konkrétan arról, hogy miért nem. Illetve arról, hogy minden új ötletet egy kicsit előtte ki kell számolni, mert különbem baj lesz. Amúgy a csigahajtásnak ennyire nem xszar a hatásfoka, de azért nem is túl jó .
Igazából az a nagy gyagyám, hogy excenterprésből csinálni excenteres brikettálót. De azért jó lenne egyet közelről látni ( nem a jutubon). Üdv: OAndorka
ott van benne a tortenet, hogy az 5kW csak a tomorites legvegen kell, amikor felepul a nyomas. tehat hiaba van 5kW motorod, az egy percbol 55 masodpercben nem hasznalod csak a toredeket. visszahuzni a dugattyut ilyen sebesseggel valoszinuleg 100W is eleg.
ezert jo dolog a lendkerek, mert ott amikor a pres mukodtetesehez nem kell a teljesitmeny, akkor a lendkerek gyorsitasara lehet forditani. igy a Te peldadban szereplo 1 brikett/perc teljesitmenyu gepet jo esellyel egy 500W motor is elhajtana.
a csigahajtas hatasfokara majd a gepeszek mondanak szamot, de nekem valami nagyon szar remlik. 70-80%korul. ami azert is szar, mert 1kW fogja futeni a hajtomuvet, meg azert is, mert az elkepzelt dupla csigahajtos 6kg/ora gepre emiatt jo esellyel legalabb 7.5kW motor kell.
Nem tudod véletlenül, hogy ez a gép műxik-e valahol? Merre találtad? Nem hagy ám nyugodni a dolog, gondolkodtam, hogy minek kellene megfelelni. Ha akarom az1500 bár nyomást az anyagban, a dugattyúnak adok 250mm munka-utat, akkor egy 5KW-os motorral számolva, (ami mondjuk 1440 1/min) , a lassításnak 1/1200-nak kellene lenni (nem elírás ) mondjuk percenként tolna egyet. A nyomás az anyagban :32 to (- hatásfok) Ha a brikett 50 mm átmérőjű, akkor 1600 Bár az anyagban a nyomás. Az áttétel 2 db 1/30 csigahajtás, plusz ékszíj, 1/1,4 az megoldható. Vajon működne? Egy tolás kb 5 cm. brikett. ( 10 deka) Óránként brutális 6 kg. Azt hiszem hiába izgultam rá. A számok makacs dolgok, mást mutatnak. Mennyit tolnak a gyári hidr. masinák percenként? Üdv: OAndorka
Annyit pofázok ezen a fórumon, de ezt még elmondom. EXCENTER--> kuplung, fék, törőelem nélkül VESZÉLYES! Valami akad, valaki marad.Én csak a hagyományos excenter présről tudok infót adni akit érdekel, van még gépkönyvem is DKS 63/A típusúhoz. 63 Tonna nyomóerővel rendelkezik. Nem kicsi gép. Nekünk ennyi kell majdnem, szóval átgondolandó, hogy érdemes-e neki állni. Ez csak az én véleményem.
Üdv! Nincs mit. Sajnos nem mindig mondhatok véleményeket vaterás dolgokról (már mint aminek köze van a briketthez), mert most már biztos megköveznének. Pedig lenne:)!220 volt, 5 tonna. Hááát!Kevés! Már mint teljesítményre. Lehet a brikett jó, de egész nap nem ülhetek mellette. Üdv Gocan!
az emailem nincs publikussá téve, de írhatsz az afrikai sörényes nagymacska magyarul kukacjel ugyanez az afrikai sörényes nagymacska magyarul pont com emil címre. Ne lepődj meg a könnyű email címen ez az enyém :D
De szólj előtte mert le kell róla pakolnom (áll a garázsban még három autó is).
A három fázisú próbát meg tudom oldani de macerás mert a garázsból lekötöttem a három fázist, ezért az csak komoly vételi szándék esetén csinálnám mert min. fél napos munka.
Kedves Ferenc340! elsőre szerintem egyszerűbb lenne egy ágdarálót beszerezni, valami komolyabbat ami elbír-kb 10cm átmérős fával.ezzel is ragyogón lehet fűteni.nálunk is egy fatelep a barkabokrokat darálta össze a szántóföldek végén, és most azt értékesíti-gondolom mint biomassza. tehát nem rossz ötlet szerintem.
Másrészt ha mindenáron brikett a cél ahhoz kell egy finomabb daráló. is ami kb fűrészporrá őrli. a 20-30- tonna nyomóerő majdhogynem elég. de inkább a 30t, vagy fölötte és csőben mérve 50-60 mm átmérőre. téglában is meg lehet valósítani csak kivitel nehezebb, általában azért a hengeres.lényeg hogy kb 1500-2000 kg/cm2 az erő ami szükséges.
tehát aki kísérletezgetni szeretne és jobb fűtőértékű tüzelőt előállítani az briketten gondolkodik, aki kevesebb alapanyagon és talán nem rendszeresen gondolkodik annak ott a daráló, vagy szecskázó ezzel is szépen le lehet darálni és szárítás után elég szépen el is ég.
Üdv! Bevezetésként: Nyáron szeretnénk a gyümölcsösünkben keletkező (évi 8-10m3) ágak hasztosítása céljából házilag készíteni valami olcsó "brikettálót" az aprítékból. Kb. láncfűrész használatakor keletkező apríték a végeredmény, ezt szeretnénk tömöríteni. Kérdésem, teljesen amatőrként: szerintetek megvalósítható e egy hidraulikus emelővel (20-30t) történő brikettálás? Úgy képzeltem el, hogy egy pl. 36os falazó téglablokk méretű téglatest lenne a tartály, de lehetne nagyobb is, ebbe bele az apríték és ezt megnyomatni. Az egész egy állványba lenne beleépítve, belefogatva, a tartály kivehetősre készítve. Vasanyag, emelő egy 30ezerből megállna szerintem. Vélemény? Lehetne később egy lyukacsos verzió is papírbrikett készítéséhez.
Nem tudom menyit üt pontosan percenkén de 100/ min biztos az pedig hogy mekkora az ütőerő 50-60 mm átmérőjú tömör anyagot kovácsoltam vele szerintem elbir vele de pontos adtokat hétfőn,ha megnézem a gépen!! Engem igazán az elv az ami izgat hogy egy kompreszorol lehet müködtetni és ez szerintem egyszerübb mint a hidraulika szivatyú és a rengeteg olaj ami szntén nem olcsó a sebeségről ne is beszljünk legalábbis ez egy pár irásban olvastam !!
Üdv! Ennek a levegős gépnek mennyi az ütésszám/perc viszonya. Mert ha kicsi akkor nem termel. Ezeknek a briketteknek min 2000 kg/cm2 nyomás is kell, hogy jól tömörüljön. Ez egy 57-60-as átmérőnél, 51-57 tonna nyomás. Ha azt tudja az a gép akkor oké. Persze ha az függőleges irányú (ami több mint valószínű), akkor meg nehéz az adagolás. És a kijövő cuccot is el kell vezetni. Szóval présekkel nehéz ilyet csinálni. Én mikor elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor gondoltam excenterprésre, DKS típusúra, mert arra terveztem szerszámot nem olyan rég. Mikor elővettem a gépkönyvet azzal a lendülettel vissza is raktam. Nagy motor, kicsi hely, és oltári nagy. Meg persze annyiért már brikettálógépet is veszek. Szóval határeset. Mondjuk semmi sem lehetetlen. Üdv: Gocan
Egy pár napall ezelőt kezdtem el foglalkozni a brikettálás témályával azegyik kedves kolégámmal beszéltünk a fütés árakról és hogy fürészporos kályhával fütöm a mühelyem! Én másodállásban diszmükovács vagyok és végig néztem a forumot videókat külömböző helyeken!! Azt tapasztaltam hogy azok a megoldások amik itt szóba kerültek elég nagy teljesitményü motort igényelnek !! Rrégeben dolgoztam egy kovácsmesternél ahol volt több gépi kalapács is lendkerekes
és moderneb levegős kivitel itt a levegős az amit megemlitenék mert egy viszonylag kicsi beépitet kompreszor müködtette az adatait nem tudom pontosan de utána tudok nézni és az ismeretségnek hála fotókat is tudok késziteni!! Na most ha egy viszonylag kis kompresszorral lehetne ezt müködtetni akkor ezt az ütőerőt ami nem kicsi ugy tapasztaltam munka közben tömöritésre is lehetne használni!!
Kiváncsi lennék a véleményekre hogy ez kivitelezhető e ???
Ma kaptam ezt a fűtőszálat. A hétvégén próba ha nem esik az eső. Elvileg fel tudom melegíteni vele a csövet 300 fok köré. A hossza 1,5m és porcelán gyöngy szigetelés van rajta de a hő megőrzésére még kap egy gyapotos klingelites burkolatot. A képek róla.
korábban ígértem a garázsomban pihenő rugóhajlító gépről képeket. El szeretném adni, mert nem akarok egy 2m hosszú, 1.5m magas, majdnem 1m terpesztésű gépet kerülgetni.
Nos, most lepakoltam pár cuccot róla, sajnos a motor adattábláját nem találtam.
A ház garázsa korábban lakatosműhely volt, a motor ha jól tudom egy teherautó váltót hajt, üresjárati fordulatszáma a cuccosnak kb 60-240 lehet percenként. Van vagy 200-300 kiló a dög, autórugók és ilyenek készítésére használták.
Ami adatom van a képeken kívül:
tavaly télen pöccröff beindult, zajmentesen akadásmentesen jár, de a váltóból szivárog az olaj (kit érdekel, 1 év / 0.5 deci).
A motor méretei: 40 centi hosszú, kb 20 centi átmérőjű, egyelőre nem találom az adattáblát, 3 fázisú. A betáp kábel kb 1.5-2 cm vastag annyira gyenge nem lehet a moci...
Mit gondoltok? A kiálló "bot" a váltó karja, van hátramenet és előremenet azt hiszem 2v 3 sebesség mindkét irányban. A dupla szíj szélessége kb 2x2 cm, a tárcsák kb 30 centisek (csak az arányok végett), a gép alakja olyan mint két X, középen összekötve.
Minden sz*r szék, miegymás a tetejére van pakolva, de nem volt kedvem fullra lepakolni mindent.
Az utolsó előtti képen a felirat a váltó hátulja.
Akkora dög hogy kákabélű gyerekként meg sem tudom mozdítani. A motor hajt egy nagy tárcsát, ami szintén áttétel a nagyobb dupla szíjas tárcsához és úgy megy a váltóba.
Így van legalább 150kg lenkeréknek lennie kell. Persze ez a kép árulkodik egy kicsit mert hát az a motor gyenge és a forgó tengely nincs a másik oldalról rendesen megtámasztva, a vissza ütésnek is majd nem olyan az ereje mint amivel az anyagot veri.Ezért írtam hogy szalmával ne próbáljátok mertr az nagyon rugalmas ehhez. Üdv.: Mambru
Üdv josi 93! Nyugodtan tegezz.Csak fele új, mert egy-két dolgot találtam a környéken, pl.: motor, csapágyház, meg egy félkész ékszíjtárcsa. A motor 6,7 kW-os, 960-as fordulatú.Oandorkától vettem. A csapágyház volt. A nagy ékszíjtárcsa, meg igazából egy MTZ lendkerék, ezt alakítom át. Ez jó anyag, és pont akkora az átmérő ami nekem kell, sőt a 4 db ékpálya is belefér (13/A). A többi meg új. Ez alatt a vázat értem, a csigát, a csigaházat, a tömörítő csövet, ékszíj, garat lemez és az összes taró elem (csapágytartó lap, kis ékszíjtárcsa, és a csigaház tartóelemei). Fűtés egyenlőre nincs tervbe, mert amilyet akarok az nem olcsó, és sokat eszik. Tervben van egy apró kis vezérlés, amivel lehet a fordulatot szabályozni. A hajtómű az nem minden esetben kell, ez attól függ mi az alap, ha magas a motorfordulat, akkor kell, de ha tudod állítani a frekvenciát egy vezérléssel akkor nem és stb. Én 1/4-es lassító áttételt csinálok (tárcsákkal) egy nyomatékos motorhoz, plusz a vezérlés amin lehet egy két dolgot finomítani, de az nem az én asztalom. Ha vastelepről akarsz alkatrészeket, akkor onnan is lehet, és jóval olcsóbb, de kérdés van-e amit akarsz. Nekem a vas akciós, mert egy rokonom anyagbeszerző. A megmunkálásokhoz meg, ismerősök, m.társak. Talán tudtam segíteni. Üdv: Gocan
Ezek a csigák üregesek, és egy forgó tápfej segítségével hűtik.
Megpróbáltam lerajzolni fél nézet-fél metszetbe is. A csiga hossza több méter is lehet, ezért
A brikettáláshoz ilyen csiga megoldásokat fogsz találni.
A rajzok elég primitívek, csak szemléltetés miatt tettem föl!
Ja itt van nagyobban is fel tudom tölteni egy kicsivel aki nehezen veszi ki a dolgokat.
