Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Az mindenesetre látszik, hogy te nem OKJ-s meg büfészakra jártál. Nálatok egész máskép működött, berúgtad a dékáni hivatal ajtaját és rájuk förmedtél hogy nehogymár téged holmi alap ismertetekkel untassanak, meg előadásokat kelljen végigülnöd, ostoba professzorokat hallgatnod, te azért jöttél, hogy vizsgáztasd őket. Ettől persze megszeppentek és azonnal felterjesztettek a nem létező szabadalmaid miatt Nobel díjra. Monnd csak nem vagy te véletlenül valami pártfunkcionárius? Azok tudnak előadni botrányos hülyeségeket ilyen hasbaakasztó módon.
A rövid eszmefuttatásod ismét hemzseg a valótlanságoktól de sebaj, jót mulatok rajta, hogy milyen kamu khmm..... csodakályhát épít aki az alapokkal nincs tisztában és azt se tudja értelmezni amit saját maga idéz...
Amit Péter közzétett, az a tömegkazán vízoldali hatásfokára utalt elsősorban. Ez is el lett mondva annó, de minek, ha jól lemlékszem épp akkor amikor az úriember már a múltban is hivatkozott erre a mérésre. Néha irigylem az amnéziásokat számukra minden új és az állandó ismételgetés sem unalmas. De te is látod mi megy itt a fórumon...
"mivel a nedves tűzifa is viszonylag gyorsan kiszárad ha elég vékonyra van vágva, ezért egy ilyen kályhánál az sem baj, ha csupa vékony fával tüzelünk. És ha már a csupa vékony fa OK, akkor talán már mehetnek vékony gallyak, vagy szalmabála, sőt akár fatörmelék is (pl ami a kerti fadaráló alatt gyűlik)."
A víztartalom egyenlő a fatüzelés hatásfokának csökkentésével.
Ez egy finom dolog.
Még a betáp levegő víztartalma is fontos kérdés, nem mindegy hogy 20 C fokos szoba levegőt adsz be 24 gr/m3 viztartalommal, vagy kibnti levegőt 5-6 gr-al., amikor egy kg fa elégetéséhez mondjuk 4 m3 levegő kell.
Hol szárad ki ? A kályhában?
A víztartalom elrontja a tűztér hőmérsékletét és a gőz problémás lesz a kátrányosodás miatt is. Nem nyert.
Természetesen én tüzelek minden ilyesmit amit írtál.
Ez kukoricaszár apríték tüzelése, nem felfűtött kályhánál, begyújtás után 10 perc múlva vettem fel direkt, nem bemutató célra. Nagy video, vagy 30 Mb vigyázat.
Jól gondolkozol de a megoldást nem találtad ki több okból.
A maximális huzat csak helyileg maximális , de az kevés. Ez egy objektív valóság, előre kiszámítható értékekkel, ami a kémény paraméterei és az időjárás + a település földrajzi viszonyai által meghatározott. Ez mérhető érték és az adott kályha típushoz kel igazítani. Tehát lehet bárhol máshol célszerűtlen kályhát is csinálni úgy hogy jól fog működni ha a helyi huzat viszonyok megfelelőek. Egyébként ez a településen belül is változó paraméter, lehet hoyg 20 méterre az adott háztól jó a huzat, a háznál meg nem. Településen belül is van turbulencia, takaró épületek, bukószél, és ezer más dolog. Ezt ott kell megnézni. Általános megoldás nincs. Ha a kályha tudós csak eladni akar, akkor ezzel nem foglalkozik, épít egy kályhát aztán lesz ami lesz (a legtöbbször lövése sincs az egész témáról mert ezt az OKJ sörtanfolyamon nem tanítják) hagy legyek már gonosz néha J Szóval az egész kályha téma ott kezdődik, hogy ha nem ventilátor gyártja a huzatot akkor oda kell erre figyelni.
A kémény jó ha képes megindulni, de ehhez nem kell ilyen csapóajtó. Folyamatos tüzelés esetén az elzárt kályha 24 óra múlva is lehet belül 100 C fok feletti hőmérsékletű, amikor berakom a fát, és meggyújtom, kinyitom a kémény elzárót és ennyi volt a teendő. A huzat megindul mint a gép. A kályha szerkezet is lehet olyan hogy minimális hő, gyakorlatilag hideg kályha esetében is gond nélkül indul. A réginél nálam is figyelni kellet most már nem. Begyújthatok délben meleg esetében is. Majd megvárom a kánikulát és akkor is megnézem, fogadni mernék gond nélkül fog indulni. Ezért megszüntette, a sütőt is, mert minek, a tűztér is jó erre, akár nyáron is sütök benne pizzát kis adag fával.
ha baromi jó nagy a hőtárolónk/hőcserélőnkaz szinte bármilyen nagy tűz hőjét képes elraktározni, (márpedig jó hatásfokú hőtárolókat a tömegkályhások tudnak csinálni)
Hőtárolót lehet csinálni persze, csak nem ez a lényeg, hanem a hőkivételi képesség adott idő alatt. Na ez nem jött össze a szabvány tömegkályhánál és a cserépkályhánál sem (irodalom). Ha x méter a füstjárat és jó a huzat, akkor y idő alatt végigsöpör a füst a járaton és a felület hőfelvevő képessége a meghatározó, csak utána még el is kell vinni a hőt a felszínről, mert különben ha ez lassú folyamat akkor a következő meleg tranzakciót képtelen felvenni (lassan adja át a másik irányba. Tehát hiába építesz 10 tonnás hőtárolót ha lassan meg át a meleg a belső rétegekbe. Ezért is mondják hogy 3 nap kell a felfűtéshez. Waterloooooo. Itt van a tégla elásva J
Tehát jól gondolkozol, de ez csak vágyálom a jelenleg építgetett tömegkályhánál. Annyi benne az igazság, hogy ha következetesen fűtik akkor előbb utóbb csak betárol egy csomó meleget és akkor lassan is hűl ki. Nagy felfedezés mondhatom, mert ez triviális.
Ha a kocsmában lévő Wamsler vaskandallót beleállítanák egy 4 köbméteres víztartályba ugyan ez lenne a helyzet. Ha meleg lesz a víz egy pár nap múlva, akkor fűteni is fog. A víz meg olcsóbb mint bármi más. Feltaláltuk a meleg vizet J meg a gőzmozdonyt. Hurrá.
Csak e levegőszabályozás terheitől nem szabadultál meg és a többi gondtól sem.
A levegőben lévő nitrogén (ha sok van belőle) ugyanis nem ég el hanem viszi ki a meleget mint a gép. Nem az oxigénnel van baj, az táplálja az égést ha elég van belőle.
Mi történt? A cserépkályhás fórumról is kiutáltak az okoskodásod miatt és itt próbálkozol újra?
Rövidesen, ismét annyi zöldséget hordtok itt össze közös erővel, nem mintha elemző nem termelne kitartóan, hogy egy mezőgazdasági kombinát is sírva fakadna.
Valós információk attól a még itt előforduló néhány szakitól? Ugyan minek, szokás szerint csak süketek párbeszéde lenne úgyis.
Fingunk nincs az egészről de azért újítsunk feltaláljunk, és persze nehogy meghallgassuk, végiggondoljuk azt amit a gyakorlott tapasztaltabbak építők mondanak.
Úgy látszik bele kell törődni, hogy akik a hülyeséget nyomják, mindíg agyobb hangzavart tudnak produkálni. Vesződjön veletek a rossebb. Nem fogom kijavítani , miért és hol nem működik amit írtál, ismerlek már annyira hogy fölösleges, jól ellesztek a nagytudású elemzővel, itt már tényleg csak röhögni lehet. Már elemző is túl sok de te hab vagy tortán. Kabaré ez a fórum...
"Nem lehet az egész rendszert csak a kályha kis levegőztető ablakával vezérelni."
Szerintem a szabályozott légellátásnál sokkal fontosabb, hogy
- minél kevesebb hő hagyja el a lakóburkot (kémény+gólyafészek fűtése feleslegesen), tehát a hőelvétel hatásfoka mindig az éppen elérhető csúcson legyen
- de a kémény számára minimálisan szükséges hőmennyiség (víz kicsapódás + maximális huzat) mindig, sőt a begyújtás után minél hamarabb rendelkezésre álljon.
Ezt szerintem úgy kell megvalósítani, hogy
- begyújtáskor a hőszigetelt tűztérből egy hőszigetelt füstjáraton át villámgyorsan felmelegítjük a kéményt
- majd miután a huzat elérte a maximális szívóerejét (tehát már meleg a kémény) azután fokozatosan átirányítjuk a hőt a hőtárolóba (ez lehet harang-sor vagy egyszerű labirintus, stb. ki mire esküszik).
A trükk lényege:
1: a begyújtás után (a szokásos hosszú felfutási idő helyett) néhány másodperc múlva rendelkezésünkre áll a maximális huzat, tehát a tűz levegőellátása (= égési hatásfoka) már az első pillanatoktól fogva ideális lehet
2: mivel a hőszigetelt füstjárat / hőcserélő közötti átváltó csappantyú automatikusan mindig olyan állást vesz fel, hogy a kémény kimenti pontján éppen meglegyen a harmatponti hőmérséklet, ezért a magas hatásfok ellenére a kémény belsejében szinte sohasem lesz savas víz / kátrány kicsapódás, tehát a kémény akár olcsó anyagból is épülhet, ennek ellenére gyakorlatilag örök életű lesz
Itt van a dolog leegyszerűsített rajza:
Extra gondolatok:
és ha megengedhetünk magunknak egy jócskán túlméretezett hőcserélőt/hőtárolót, akkor abban a kályhában gyakorlatilag bármivel (és bárhogyan!) tüzelhetünk, ráadásul nem kell foglalkozni a levegőellátás tudományos finomszabályozásával sem, hiszen a "hatalmas hőcserélő + automatikusan szabályozott hőelvétel" gyakorlatilag bármilyen tűzből automatikusan kivesz annyi hőt, amennyit csak lehetséges.
Ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni: sokan nem azért tüzelnek vastag hasábokkal, mert lusták fát vágni, hanem azért hogy jósokáig (lassan) érjen a tűz. Namármost ha baromi jó nagy a hőtárolónk/hőcserélőnkaz szinte bármilyen nagy tűz hőjét képes elraktározni, (márpedig jó hatásfokú hőtárolókat a tömegkályhások tudnak csinálni) ekkor tökmindegy, hogy ugyanaz a 15 kiló fa három óra, vagy harminc perc alatt ég le. És mivel a nedves tűzifa is viszonylag gyorsan kiszárad ha elég vékonyra van vágva, ezért egy ilyen kályhánál az sem baj, ha csupa vékony fával tüzelünk. És ha már a csupa vékony fa OK, akkor talán már mehetnek vékony gallyak, vagy szalmabála, sőt akár fatörmelék is (pl ami a kerti fadaráló alatt gyűlik).
A felvetésed érthető, és igazad is van, de vannak körülmények ami miatt már csak kis időt kell várnom.
A fejlesztésnek ez a jelenlegi fázisa befejeződött.
Az előző verziónál tapasztalt korlátozó tényezők megoldásra kerültek.
Pld. az általánosan elterjedt korszerűtlen és gyenge huzatot produkáló kémények korlátozó tényezői megszüntethetőek már. (a kályha más rendszerű lett (ellenáram megszűnt) és a huzatfokozó is bekapcsolható a rendszerbe.
Most ennél a kályhánál már nem érdemes műszeres mérésekkel emissziót mérni, mert csak részleges átépítést lehetett végrehajtani ami minden elvet kipróbál és működtet de fizikailag nem lehetett teljes kiépítést megvalósítani ezért a mérés nem lenne figyelembe vehető a 100%-os kiépítést tekintve. Másrészt tervben van egy komoly műszer igénybevétele ami a kísérletek folyamatos folytatásához szükséges, ennek az az értelme hogy pontosabban be lehessen állítani a kályha sorozat maximális paramétereit.
A huzatfokozó az elképzeléseimnél jobban működik, néhány véletlen miatt nem csak fokozza a huzatot hanem szabályozza is (ez nem volt tervben). ennek is tesztelésre alkalmas példányát építjük meg a végleges anyagokból, és a BME laborban tesztelni fogjuk (bejelentés után). ennek a használatával akár + 10 méter kémény is pótolható méréseim alapján (itt 5 m a kémény, otthon 15 m, így könnyű összehasonlítani a huzat paramétereit).
Természetesen látják a kályhát emberek és kezdeményezzük a szabadalmon kívül a megfelelő szervek felé a vizsgálatát és a fűtési rendszerekben történő alkalmazását, mert munkahelyeket teremtene és nagymértékben csökkenti az eltüzelt fa mennyiségét (szinte bármilyen éghető anyag felhasználható, a szén is), a lakás, közösségi helység vagy ipari alkalmazás esetében is.
Az új típusok kazánként is működhetnek puffertartályra dolgozva.
Amit Te jogosan kérsz a műszaki paraméterek:
- a kimenő gáz hőmérséklete egyszerűen beállítható 100-150 C fok közé (alacsonyabbra is de az nem biztos hogy célszerű mindenhol).
- a hőtároló képessége olcsón növelhető igény szerint
- a működőképessége 50 év feletti garantáltan átrakás vagy bármi módosítás nélkül
- egyszerűen tisztítható lenne ha volna mit tisztítani (nem keletkezik lerakódás, korom, kátrány stb. de ha igen, mert nagyon vizes fával tüzelt valaki akkor egyszerűen kipucolható minden bontás nélkül
-24,36,48 órás üzem is elérhető a kályha méretétől függően
- sok féle típus összerakható igény szerinti méretben, a működési elv nem változik semmit
- az emissziós értékeke megfelelőek lesznek, a tűztér hőmérséklete magas
A további fejlesztés a dinamikus működés megoldása felé mutat, ami fokozhatja a teljesítményt a felfűtési és a leégési időszakban.
Ha úgy gondolod hogy mindezt kitaláltam mert jó a fantáziám, az is egy eset, de majd meghívlak ősszel amikor újrakezdődik a fűtési szezon és megtekintheted működés közben.
Lassacskán tényleg jó lenne, ha előhozakodnál valami konkrétummal, mert már és is kezdem elveszteni a hitemet !
Tudom, eddig itt konkrét, hiteles, és valódi mérési eredményeket kizárólag Szalai Péter tett közzé !
Azt is tudom, hogy van itt olyan, aki füstgázelemzést végzett, de az is csak éppen hogy több a Te elméleti okfejtéseidnél ... ... de több !
Azt is tudom, hogy semmi sem bizonyítja, hogy az általuk épített tömegkályha hatékonyabb, mint mondjuk Kályháskristóf által épített cserépkályha! ... de legalább építettek !
Csakis arra van bizonyítékuk, hogy kitalál a füst a kéményen, senki sem halt még meg füstmérgezésben, és tudnak számlát adni, meg garanciát!
De miről is adnak garanciát? Arról, hogy az általuk épített tömegkályha minden körülmények között eléri a 90-95 % /vagy akármennyi/ hatásfokot?
áááááááááááá dehogy ..
Kizárólag arról, hogy építettek valamit, amiről azt állítják, /hitelesített hatásfok-mérési jegyzőkönyv nélkül/, hogy ez aztán sokkal jobb bármi másnál.
A megrendelő meg biztosan örül, mert kitalál a füst, meg meleg van, meg nem látott még más kályhát azelőtt!
Ergó ... ha csak ezeket vesszük alapul, akkor is van néhány konkrétum, amit tudunk róluk ! Ellentétbe veled, aki még nem hozakodott elő a farbával !
Ez a vita:
nem vezet sehová,
nem segít senkin,
nincs a topik, és a topiklakók számára hozzáadott értéke,
stb....
Azt javasolnám -ha meg nem sértelek- mutass valami kézzel fogható, materiális eredményt, mert ez tényleg gáz !
/ ne sértődéssel fogadjátok az általam leírtakat .... hanem akarjátok megérteni a lényeget ! /
Tehát szerintem csak azok hiszik el, hogy elméleti levegő szükséglettel lehet működtetni egy kályhát:
-akik eddig még sosem építettek 1-et sem,
-vagy nem mérték,
-vagy csak olvassák az okosságokat PDF-ben, de értelmezni már nem tudják.
Nekem egyébként a kiegészítésem a dologhoz (HOZZÁD!!!!) hogy érdekesnek tartom, hogy vannak kályhák, kályha típusok, amik a szokásosnál nagyobb légfelesleg tényezővel üzemelnek, és mégis igen jó a hatásfokuk.
-olyan kályhát épít, ami viszonylag egyenletes reakciósebességet biztosít (szekunder levegő, stb. miatt az égés nem a rakatban, hanem fölötte történik, esetleg kétaknás kialakítás, stb.)
-a tűztér mérete arányos a kémény kapacitásával
A felhasználó
-követi az előírásokat (felülről gyújt be, stb.)
-a hasábok vastagságát tapasztalatai alapján optimalizálja"
Talán úgy fogalmaztam volna, vagy ha 1 mondatba kellett volna leírni:
-az építésnél nagyon fontos, a tűztér/.... geometria, fel/kiépítés a tűztér levegő ellátottsága!
Tehát már építésnél eldől a légfelesleg mennyisége/aránya nagyságrendileg.
Hogy nagyon nagy lesz, vagy optimálishoz közeli.
Elméletit nem lehet elérni, kivitelezni.
Azt csak ezek az önjelölt, számítógép előtt saját magukat kiképzett, és felavatott 'kályha építők', ne adj' Isten kályha fejlesztők :-) gondolják.
A légfelesleg hűtő hatása ellen (is) lehetne védekezni olyan fűtőrendszerekkel, ahol a fűtőrendszernek nem a kályha bal felső sarkánál van "vége", hanem a kémény kimeneti pontjánál (harmatpont).
Berögződött rossz szokás, hogy fűtésrendszer tervezésénél a kéményt "adott dolognak" tekintik, ami ellen nem lehet védekezni :) tehát biztos ami biztos, nem vegyünk ki túl sok hőt a füstgázból - holott ha fűtési időszak minden pillanatában a kémény kimenti pontjára optimalizálnánk a hőkivételt (tehát a kályha hőjéből mindig pontosan a lehető legtöbb hőt vennénk ki, amennyi mellett csak a a kéményre+huzatra minimálisan elegendő hő juthatna ki a kályhából) akkor oly kevés lenne a kis légfelesleg/nagy légfelesleg közötti veszteség különbség, hogy nem kellene annyira kidekázni a légfelesleget.
Másképpen megfogalmazva: ha a kályha optimális hőkivételét automatika maximalizálná, akkor kevésbé kellene a túlzott légfelesleg miatt aggódni.
Mert aki folyton aggódik a túl nagy légfelesleg okozta hőveszteség miatt, az előbb-utóbb elkezdi túl kevés levegővel fojtogatni a tüzét, ezzel a ló túloldaláról rontani az égés hatásfokát :)
A szabályozással kapcsolatban létre kellene hozni azt a többdimenziós modellt, amelyik bemutatja grafikusan is hogy hol vannak a optimális viszonyok keretei a működés közben.
A robbanó motoroknál ezt nagyjából megcsinálják, és a fejlesztések ezt feszegetik különböző megoldásokkal.
Most a Mazda akar új dolgokat megint behozni.
A fatüzelés- kályha- kazán dolog kicsit mintha bonyolultabb lenne ha igazán optimalizálni akarna valaki úgy hogy a teljes folyamat információit figyelje és módosítson ha kell valamilyen automatizmussal, ember nélkül.
Továbblépés érdekében foglalkozom ezzel, a mostani átépítés nagyjából elért egy olyan szintet amit már nem kell mindenáron javítgatni, elmegy 1.2. verziónak és mehet a piacra.
De látok egy csomó lehetőséget még úgy hogy ne keljen számítógépet alkalmazni mindenáron, bár az sem nagy eretnekség, ha automatikusan vissza tud lépni a rendszer akkor ha üzemzavar van a vezérlésben. Az időjárás figyelő rendszerek már jónak mondhatóak, rá lehet kötni egy számítógépre és ugyanarra a kályha érzékelőit is, tehát megalkotható a modell és kehet működtetni.
A biokomputer is jó megoldás, mint a seregben, hogy a dobkályha mellett ül egy katona és rakosgatja a fát meg nyit zár, stb. de nem ez a cél.
A jelenlegi megoldásom faék egyszerű, beraknia fát 5 perc, begyújt és 24 óra múlva megnézni a hőmérőt újra aztán ciklus indul újra vagy egy nap kimarad vagy kettő (ha kazán akkor három is kimaradhat, puffertartály esetében).
De a szabályozás a továbblépés esélye, ezért kérdeztem hogy mit tud a mostani tömegkályha tudósok elit gárdája erről.
A tűztér dinamikus kezelésére megvan az elképzelés.
Az a baj, hogy meglehetősen homályosak számomra a céljaid, így fogalmam sincs, tudok-e arra válaszolni, ami valójában érdekel :)
>1. mit is tesz a szándékosan faék egyszerűségű nem bonyolult alap tömegkályha annak érdekében hogy a felhasználót ne kelljen fizikussá átképezni a levegő betáp szabályozása érdekében?
-Hát lényegében a fizikus se tudja jobban szabályozni jelenleg...
Szerintem amúgy az üvegajtót a másodlagos égéskamrán. Egy bunsen-égőt még egy általános iskolás is be tud szabályozni, a lángképet figyelve. Nekem nincs tömegkályhám, de nyilván a tapasztaltabbak tudják, hogy milyen a "szép" lángkép, amire törekedni kell.
>2. Elegendő lesz a huzat a nem ideális időjárási körülmények között is (1006-1032) hogy szabályozni lehessen (csökkentés) vagy örül hogy átmászik a kályhán a megfelelő mennyiségű levegő?
-A harang-rendszerű tömegkályha kevésbé érzékeny az időjárás-változásra, mert a huzat egy része kályhán belül kialakul, a szobában meg nem ingadozik a hőmérséklet.
-Úgy kell megépíteni, hogy ősszel-tavasszal se legyen levegőhiányos, télen meg lehet valamennyit szűkíteni a szabályozóval.
> A tűztérbe bejutó levegő hőfoka
-Nem lényeges ebből a szempontból
>Esetleg a tűztér égésben résztvevő térfogata (fix/változtatható) hogyan befolyásolja a folyamatot.
-Az egyetlen, ami számít, a keletkező fagáz mennyisége hogyan viszonyul a bejövő levegő térfogatához. Nem tudom, ezt a változtatható térfogatot hogy érted. Nekem például (kazán) bevált trükk, hogy ha vékony nyesedéket égetek, akkor a rétegek közé színes újságokat teszek és felülről gyújtok be. Az újság megakadályozza, hogy egyszerre túl sok aprólék hevüljön fel, így nem füstöl annyira.
Ha itt beraknék naponta 25 kg akácfát, akkor tojás lehetne sütni vagy főzni a kályhán, és azt hinném hogy a Szaharában vagyunk. 35 C fok felett lenne a szobákban a hő."
Akkor kb. 3 lehetőség van.
1. Nem egy rosszul szigetelt épületről van szó.
2. Csak most méregetsz amikor kint 15 fok van pluszban és ebből vonsz le messzemenő következtetéseket.
3. Illetve a te fádban több energia van mint 4,2 kWh ... ami örökmozgó kategória :)
"Tényállítás, Bizonyítás ... Na ez itt nem volt soha."
Bezzeg te ... tények és bizonyítékok sorát vonultattad fel bármire is :)
"Két év év alatt napi 3 óra átlag simán összejön ha utánaszámolsz (24 órában ez eltűnik)."
Ez tényleg vicc ... és még komolyan is gondolod, és magyarázod a hülyeséged.
Amennyiben van - és biztos vagyok benn hogy van :) - jogász ismerősöd, majd kérdez meg tőle, hogy mit jelent az, hogy "nem életszerű".
"Mivel itt sok okos kályhás van, de mégis akárhogy figyelek és provokálom őket egy értelmes mondat nem sok annyi nem jött ki belőlük"
Igen, mivel okosak és a provokációnak nem ülnek fel :)
Ha már eljutottunk a légfelesleg tényezőhöz, a korábban említett OpenSource megoldással 1.3 -1.6 között van ez a tényező. És nem kellett fizikus csapat :)
"Ezért kell egyetemre járni és nem OKJ büfé (sör) szakra, csak az picit fárasztóbb."
Mondod ezt te, aki még az OKJ-s sör szakra sem vetted a fáradtságot, és irkálsz olyan baromságokat amit ezen a büfé szakon az elején tisztába tesznek.
"De itt a soha nem visszatérő utolsó alkalom: minden tudós szedje össze a gondolatait és terjessze már elő végre a kis disszertációját a légfelesleg Zh ügyében."
Kb. egy évvel ezelőtt próbálkoztam ezt felvezetni de kiátkoztak kb. :)"
Ha még az elején, az első "3000 órában" , az érdeklődő ha túl sok információt kap hirtelen összezavarodhat, minél több információhoz(elméleti) jut annál zavarosabb lesz az egész, olyankor egy "reset" meg egy "restart" jót is tehet...Lehet hogy idővel, ha "piromániássá" válik, még ki is kupálódhat... :-)
Mintha érdekes módon elfogadna néhány hangoztatott tézist.
Talán mégis figyelni kellene a körülményekre.
Átlagos összetétele légköri levegő (száraz levegő 273 K, 1013 mbar)
- A szoba levegő nem száraz (sőt). és a szobai 20 C fok az 293 K
1. mit is tesz a szándékosan faék egyszerűségű nem bonyolult alap tömegkályha annak érdekében hogy a felhasználót ne kelljen fizikussá átképezni a levegő betáp szabályozása érdekében?
2. Elegendő lesz a huzat a nem ideális időjárási körülmények között is (1006-1032) hogy szabályozni lehessen (csökkentés) vagy örül hogy átmászik a kályhán a megfelelő mennyiségű levegő?
3. A tűztérbe bejutó levegő hőfoka és a tűztér hőfoka mennyire befolyásolja (grafikon ) a jelenséget. Esetleg a tűztér égésben résztvevő térfogata (fix/változtatható) hogyan befolyásolja a folyamatot. Másodlagos tűzterek befolyásoló képessége a végeredmény szempontjából.
"A kémiai egyenletek alapján meghatározható elméleti oxigén ill. levegőmennyiséggel csak abban az esetben lehet tökéletes az égés, ha az éghető anyag minden egyes molekulája ill. atomjai maradéktalanul egyesül a vele egyenértékű mennyiségű oxigénnel. Ez csak molekuláris eloszlás és tökéletes keveredés esetén lehetséges. A valóságban ezek a körülmények nem állnak fenn, ezért az elméletinél több levegő mennyiséget kell az égéshez felhasználni. A ténylegesen felhasznált és elméleti levegőmennyiség hányadosa a légfelesleg tényező. "
Ez tulajdonképpen a dolog leegyszerűsítése laikusok számára. Az biztos, hogy van egy optimuma a hozzáadott levegőnek, és ez némileg több a kémiai egyenletekből levezethetőnél. De azt sugallja, hogy ezen lehet javítani "Ez csak molekuláris eloszlás és tökéletes keveredés esetén lehetséges." Azaz minél közelebb jutunk ehhez, annál kisebb lehet a légfelesleg. De ez nem így van. Ha tiszta szén-dioxid gázt vezetünk át egy izzó csőszakaszon, akkor a lehűlés után lesz valamennyi szén-monoxid és oxigén : a kémiai reakciók megfordíthatók, a szén-monoxid+oxigén -> szén-dioxid + energia fordítva is megy. Azaz ha feltételezzük, hogy a tökéletes égés meg is valósul, rájövünk, hogy mégsem valósulhat meg, mert az égéstermékek egy része energiát elnyelve bomlik. Az oxigénfelesleg a kémiai egyensúly eltolásához kell. Ha az "eltévelyedett" szén-monoxid meg kell keresse az elkóborolt oxigénjét az újbóli egyesüléshez (vagy egy másik ilyen nemkívánt bomlásból származó oxigént), akkor kis valószínűséggel történik ez meg. Oxigéntöbblettel az ilyen visszaredukálódott égéstermékek újbóli égését, és így energialeadását segítjük, tehát van egy tökéletes keveredés esetén energetikailag optimális légfelesleg, amikor a legtöbb energiát nyerjük az égésből.
Szóval a többletlevegő felmelegítése veszteség, de a tökéletesebb égés nyereség.
(Mellékszál: oxigénnel az optimális oxigénfelesleg picit odébb lenne, de a levegőben van egy másik energianyelő folyamat: a nitrogén-oxidok képződése. Autókban szerencsére a két káros szennyező egymást semmisíti meg a katalizátorban.)
Az egyensúly nem szimmetrikus - túl sok légfelesleg egyenes arányosság szerint növekvő veszteséget okoz (arányosan több hő kell a többlet felmelegítéséhez). (Ez persze tömegkályhában igaz inkább, kazánban, ahol max. 100 fokosak az égéstér falai, a többletlevegőtől túlhűlő égéstér okozhat bajokat) Túl kevés többletlevegő viszont tökéletlen égést okoz, az nagyobb baj, tehát a légfelesleggel kissé fölé kell célozni.
Tévhit (inkább a naív felhasználóké és önjelölt kályhásoké), hogy
-ha maximálisan kinyitjuk a kályhaajtó tekerentyűjét, akkor nincs lefojtva az égés, biztosan elég oxigénhez jut
-ha leszabályzom a tekerentyűt, akkor biztosan oxigénhiányos lesz az égés
A kéménynek van egy maximális áteresztő-képessége (ami függ a körülményektől, időjárástól). Ha annyi éghető gáz keletkezik (pl. venyigével tüzelésnél), hogy a maximum is kevés, akkor hiába nyitom ki teljesen a légbeeresztőket. Avagy ha valaki egy 14*14-es kéményre egy erőművet épít, sehogy se jut elég oxigénhez az égés.
Hasonlóképpen, ha éppen farkasordító hideg van kint (=nagyobb kéményhuzat) és már csak izzik a rakat, akkor még egy vastagabb rés is sok lehet, túlzott lesz a légfelesleg.
A "biokomputer" megkerülése nem egyszerű. Például az autókban alkalmazott lamdba-szondák általában a benzinre optimális légfeleslegnél adnak jelet, tehát nem lineárisan arányos a jelük a légfelesleggel. Ja és persze a benzinre optimális érték nem jó fatüzelésre, sőt az égés különböző fázisaiban is mindig más lenne jó. Minden más megoldás meg nagyon drága műszerezettséget igényel.
Szóval a jelenlegi optimum, hogy a kályhás
-olyan kályhát épít, ami viszonylag egyenletes reakciósebességet biztosít (szekunder levegő, stb. miatt az égés nem a rakatban, hanem fölötte történik, esetleg kétaknás kialakítás, stb.)
-a tűztér mérete arányos a kémény kapacitásával
A felhasználó
-követi az előírásokat (felülről gyújt be, stb.)
-a hasábok vastagságát tapasztalatai alapján optimalizálja
-a huzatot az időjárásnak és a tűzifának (fafaj, vastagság) megfelelően állítja be.
Nem egy ördöngösség, egy jó kályhában ha a gyújtós-venyige méretet már meghaladtuk, akkor bármelyik vastagsághoz létezik olyan huzatszabályzó-állás, hogy az égés pont optimális. Hallottam már olyant is tömegkályhánál, hogy "vágjuk viszonylag apróra, adjunk max. levegőt a lángolás alatt, úgy lesz a legjobb". Ez igaz lehet, de elvileg ugyanúgy működnie kellene vastagabb hasábokkal és lejjebb vett huzatszabályzóval. Csak ott már felmerül a "mennyire vegyem lejjebb" kérdése, és a felhasználó kikerül maximális elégedettség állapotából. Noha tévesen volt elégedett, mert a maximumra nyitott huzatszabályzó mellett se biztos, hogy pont a szükséges mennyiségű levegőt kapja az égés. (Van egy ilyen naív elképzelés, hogy az okos tűz "annyit szív magának, amennyire szüksége van"...)
De nem ritka, minden iskolában vannak ilyen nebulók.
Ezt hívják "szövegértésnek" ami elég gyenge nálunk.
Ezért kell egyetemre járni és nem OKJ büfé (sör) szakra, csak az picit fárasztóbb.
Én nem állítottam semmi egyénit ebben a témában, csak felvetettem a gumicsontot, sőt, arra lettem volna kíváncsi hogy hogyan látják a tudósok ezt a kérdést.
De sehogy sem látják, sőt nem is értik mi a franc ez a légfelesleg móka.
Ilyenkor előjön a sértegetés stb. de elismerem baromi rossz érzés sejteni hogy nem ért az ember valamit és a képletek is nagyon zavaróak annak akinek a H2O is bonyolult izé.
De itt a soha nem visszatérő utolsó alkalom: minden tudós szedje össze a gondolatait és terjessze már elő végre a kis disszertációját a légfelesleg Zh ügyében.
Mi mezei érdeklődők meg tágra nyílt szemekkel isszuk a tudás nektárját a nagy tudós által csöpögtetve a pici szánkba. és okosodunk légfeleslegből nos hát rajta.
Aki nem szól az egyszerűen megbukott a vizsgán és gyáva.
"Van egy marha egyszerű dolog, az egyik oldalon csak annyi légfelesleg tud bemenni, ami a másik oldalon ki is tud jönni."
Ezen azért biztos sokat gondolkodtál, mert annyira sikerült mondás hogy ezt beírom mottónak a könyvem elejére.
Csúcs.
Bevallom az agyaghabarcs kikeverésénél elakadnék, mert nem is láttam olyat még közelről.
Nem kell nekem valamiért.:)
Amiket írsz az hókuszpókusz és inkább vallás mint szakma.
De van benne igazság is, csak rossz oldalról van megközelítve.
Tényleg meglehet szívni azzal a két lukkal ha nem elég nagy vagy túl nagy.
Komoly probléma ezt megoldani.
(Én ilyet már nem csinálok, mert elvetettem az egész tömegkályha felépítés hagyományos struktúráját és jobbat alkalmazok, képzeld el.:)
A javaslat az, hogy építs be a lukak két oldalára tégla szeleteket, és ha nem jó a nagysága szedd ki őket sorban. Aztán csak eltalálod az éppen megfelelőt (ugyanis ha valaki azt hiszi hogy ezt tudja hogy mekkora kell, az egy kicsit el van varázsolva. Ugyanis összefügg a kéménnyel és a huzattal is.
Ha túl nagyot csinálsz akkor meg öngól.
Szóval ez a dolog nem eltalálható általánosságban (de erről nem vitatkoznék mert mint mondtam nem is érdekel igazán.)
Összességében az ellenáramú kályha csak bizonyos működési környezetben (feltételek sora) optimális, az meg kis hazánkban nem nagyon fordul elő statisztikailag (ha nem hiszed nézz utána). De ég benne a tűz és meleg is lesz egy idő után.
Szóval neked is nagy arcod van, és az jó mert bátrabban iszod a sört.
A "mérnök mér", mi tehát nem találgatunk hanem mérünk és derülünk a magabiztos túlképzett kályhatudósokon (ami bosszantó lehet nekik) de mivel közszereplők tűrniük kell.
Ami neked hülyeségnek tűnik az nem biztos hogy az.
Tényállítás, Bizonyítás ... Na ez itt nem volt soha.
Szóval ahhoz van kamera és mikrofon, és nem kell menni sehová.
Időnk meg van elég (irigykedhetsz), és ha mondani valónk van akkor megbeszéljük.
Két év év alatt napi 3 óra átlag simán összejön ha utánaszámolsz (24 órában ez eltűnik).
De elárulom neked a technikát, és másnak is ha van kedve csinálja ő is így.
1. Cél(ok) meghatározás
2. Ismeretek begyűjtése (internet , könyv és néha szakértő direktben)
3. A cél alapján funkcionális elemzések
4. Az adott már meglévő szerkezetek elemzése és összevetése a célokkal és a funkciókkal
5. javaslat elkészítése (mit mivel hogyan stb.)
6. Teszt
7. Értékelés
8. Kezdődik a ciklus előlről stb.
Mivel mindent nem mondunk el ezért időnként hülyeségnek tűnik ez az, de ez belefér.
Mivel itt sok okos kályhás van, de mégis akárhogy figyelek és provokálom őket egy értelmes mondat nem sok annyi nem jött ki belőlük, ami felhasználható bármire, mert nagyon profin titkolóznak (van 3-4 kivétel de nem mondanám meg ki az, ők sem mondanak lényeges dolgokat, de legalább látszik hogy tudják ).
De szomorú hír neked, a cucc működik és méghozzá jól.
A saját maga által belinkelt, vagy idézett dolgokat nem tudja értelmezni, megérteni.
(tulajdonképpen sz.mbeköpi magát). De sokadszor már.
De ezek után amit Te írsz, vagy én, azt megértik? Eljut-e a buckóba?
Nem is tudom, hogy miért szólít meg. Csak valami kelléknek kellenénk ebbe a cirkuszba?
Vagy valóban ez egy technika, hogy kiszedje azokat az infókat, amiről lövése sincs, neki, meg az állítólagos, nagy tapasztalatú kályhás mesternek, a fizikus barátjának sok ezer óra óta sem.
Amúgy élvezem, a hozzászólásaid. Egy kicsit más közelítésből, más megfogalmazásban írod le pont azt, ami az én bögyömben is van.
Tudom. Mindenki az ide betevedo erdeklodoket akarja vedeni. Csak az nem tunik fel senkinek, hogy az erdeklodok mar reg nem itt erdeklodnek. Vagy csak kalyhast keresnek s mennek is tovabb...
A hulyeseg meg ujra es ujra taptalajt lel... Aztan az ordogi kor folytatodik... Hajra. Szep nyarat.
Stilusbol itelve a vilag legokosabb csokajaval megy a vita... 2000 oraba benne van az egyutt aludtak hetvegen a kocsmai berugas utan...
Szegeny fizikusnak nem lehet normalis allasa vagy minden nap munka utan rohan a vilag legjobb elmeleti kalyhasahoz. A csaladja meg nem is akarja latni...
Tudom 6 eve ezen agyalnak.. De ha csak azt a masfe evet vesszuk amiota okoska megjelent akkor sok lesz az a 2000 ora. Vagy a baratnot addig mas szorakoztatta ;)
Csodallak meg benneteket hogy valaki mindig reagal a hulyesegeire...
Beszélsz hülyeségeket megint. A fizikus barátod gondolkodási módszerét amivel eltaknyoltatok állítólag 2000 órát, pedig nyugodtan kend a hajadra.
Na meg ugye nem okoskodni kéne és hülyének nézni azokat akiktől éppenséggel érdemes lenne tanulni, akkor jócskán megtakaríthattál volna abból 2000 órából.
Arra ne számíts azért, hogy itt majd kitanítunk kályhaépítésre, bár a tanulásnak elég furcsa módja, hogy arcoskodsz meg marhaságokkal irkálod tele a topikot , aztán majdcsak helyretesz valaki.
Ehhez is legalááb az kéne, hogy átgondold azt amit általad hülyének nézettek elmondanak, ha egyáltalán még szóbállnak veled, ha ennek ellenér is csak ismétélgeted az agymenéseidet akkor előbb-utóbb rádhagyják. Nem az ő bajuk, ha hülyén halsz meg.
Van egy marha egyszerű dolog, az egyik oldalon csak annyi légfelesleg tud bemenni, ami a másik oldalon ki is tud jönni.
Nem véletlenül összetett formájúak az újabb tűzterek, nem véletlenül vannak szűkítések, irányváltások, levegő beáramoltatások etc...nyilván szerepe van a gázok tágulásának, sebességének is. Oda kell figyelni, a tűztér méreteire, arányaira stb.
Ha a dán kályhát vesszük mondjuk, nem úgy működik, hogy kispórolom a torok részt mert oda sok samott kell, látta a lelkes barkácsoló hogy a másodlagos kamrán van két lyuk, majd hasraütés, vagy épp egy másik lelkes barkácsoló által feltolt fotósorozat alapján ő is odagányol valami lyukat, aztán máris dequrvajó kályhát építettünk. A tűz nyilván égni fog benne, a többit meg hagyjuk...
Vagy ott van a klasszikus rakéta tűztér, ott még az ajtón sem kell buzerálni a betáp levegőt, mert nincs ajtó, mégis az egyik legtisztább égést produkáló tűztér.
De te csak okoskodj, automatizálj, meg ismételgesd a zagyvaságaidat.
Sokféleképp eltölthetsz 2000 órát a fizikus barátoddal, pl. az általd favorizált sörözéssel, nem mintha érdekelnének az intim részletek. De, hamár mindenáron fel akarod találni a világ legjobb kályháját akkor először az eddigi legjobbakat kéne megismerni alaposan, innét lenne érdemes továbblépni, ha egyáltalán lehet, nem pedig a ködös homályban tapogatni és időnként a melegvizet feltalálni, aztán úgy előadni, hogy Nobel-díjat érdemelsz érte.
Volt itt már nem egy arc aki tisztességes tömegkályhát még az életben nem látott, már az agyaghabarcs kikeverésénél elakadt, de csak úgy sziporkázott a fejlesztési meg újítási ötletektől, egy darabig akár szórakoztató is lehet, aztán meg elég fárasztó.
Nameg a megnéztem három hozzám hasonló kutyaütő fotósorozatát, most már mindent tudok kategóriájú figurák...
Ha azt mondod nekik hogy három T akkor meg csak bután néznek és megsértődnek.
A belinkelt Powerpoint prezentációt érdemes letölteni és elemezgetni.
Az egész kályha téma egyik fő problémájáról van szó.
ha nincs elég levegő az égéshez akkor tökéletlen égés jön létre.
ha túlzottan nagy a légfelesleg akkor meg a nitrogén kiviszi a meleget a kéményen,
Ennek a szabályozása picit bonyolultabb annál, hogy mariska néni nyitogatja meg zárogatja a kis fémtárcsát a kályha ajtón mint biocomputer.
A kályhásoknak túl sok hozzászólásuk ehez a mókához eddig nem volt, legyen sok levegő aztán ég a tűz mint a vihar. kb. ennyi, vagy zárd el a francba ha már nem ég nagyon és a sok parázs majd milyen jó lesz neked.
A 20. oldaltól
"A kémiai egyenletek alapján meghatározható elméleti oxigén ill. levegőmennyiséggel csak abban az esetben lehet tökéletes az égés, ha az éghető anyag minden egyes molekulája ill. atomjai maradéktalanul egyesül a vele egyenértékű mennyiségű oxigénnel. Ez csak molekuláris eloszlás és tökéletes keveredés esetén lehetséges. A valóságban ezek a körülmények nem állnak fenn, ezért az elméletinél több levegő mennyiséget kell az égéshez felhasználni. A ténylegesen felhasznált és elméleti levegőmennyiség hányadosa a légfelesleg tényező. "
Ami utána jön az már meghaladja az OKJ-s tanfolyam elméleti szintjét.
De ez nem baj, a kályha működési elvének kell olyannak lennie hogy ezt a problémát megoldja a kályhás és mariska néni helyett. Ha nem oldja meg akkor 50 mázsa fa kinéz az égbe :) 15 helyett :)
"mert "Erdő mellett nem jó lakni , mert sok fát kell ott hasogatni "
"Az ismeret a légfeleslegről az alap tudnivaló a kályha építőknél."
Én elhiszem, csak kíváncsi lennék mi az az ismeret amit a kályhás tanfolyamokon oktatnak a légfeleslegről és a kályhás mit tud ezzel kezdeni, illetve mit csinál annak érdekében hogy az adott kályha megfelelően működjön ebből a szempontból.
Egyszerűen fogalmam sincs mit is tehet ő az ismert kályha típusok alkalmazása közben.
ez nem varázslás hanem fontos kérdés. A mérések amik az interneten elérhetőek, pont azt mutatják hogy messze van az optimumtól a gyakorlat.
"1912-ben épült,azóta át nem rakott ,de rendszeresen kitapasztott kemencét fűtünk mióta tanyán lakunk immár 37 éve . Nem cserélném el tömegkályhára az univerzális használhatóság és a forgalmi adó mentes tüzelőanyagok miatt .Pedig a hatásfoka csak 60% körül lehet.Öregjeink nem voltak ostobák!!!!"
Buták nem voltak, egyértelmű.
A környezethez, hulladék gazdálkodáshoz, egyebekhez való hozzáállásuk, gondolkodásmódjuk sokkal normálisabb volt, mint ma tömegeké.
Azért a kemencét sokan lecserélnék egy jó tömegkályhára. Még én is :-)
A kemence udvarra szuper. Oda való; nagyon jól használható, igazi közösség teremtő is egyben.
De aki nem tanyán lakik, és nincs annyi kukorica szár, venyige, egyebek?
És a tömegkályhák is rendelkeznek sütő/kemence résszel. Abban is lehet sütni. Szoktam én is :-)
Össze sem lehet hasonlítani azt a pogácsát, :-) meg azt, ami a gázsütőben sül :-(
Ha itt beraknék naponta 25 kg akácfát, akkor tojás lehetne sütni vagy főzni a kályhán, és azt hinném hogy a Szaharában vagyunk. 35 C fok felett lenne a szobákban a hő.
Kipróbáltam.
De azt hogy miért hasznosít több hőt és miért tartja meg 24-36-48 órát a kinti hőmérséklettől függően, és miért alacsony a kimenő gáz hőfoka, miért magas a tűztér hőfoka (emelkedni fog még) ez a dolog lényege.
A Tk ból indultam ki én is, az volt az alap- + az orosz kályhák meg a többi, nyilván igyekeztem jobbat kitalálni, ha nem sikerült volna elsőre legalább elméletben!!! akkor neki sem fogok kísérletezni hanem építek egy kályhát és passz.
Elképzelhetetlen hogy rájöttünk néhány dologra?
Kb. 2000 órát töltöttünk el ezzel szórakozásból a fizikus barátommal.
A gondolkodás módszertan is új, tudományos alapokon áll, és eltér a magyar egyetemi oktatásban alkalmazott módszerektől és lehet vele könnyen gyorsan eredményre jutni (tanítható bárkinek egyébként) és használható bármilyen probléma megoldására, elemzésére.
A kályhán kívül 3 másik érdekes eredmény van, némelyik elég nagy jelentőségű lehet.
"De ezt már lejátszottuk, felajánlottam hogy ott lehet valaki fogadásból a begyújtáskor, lepecsételjük a kályhát és visszajöhet másnap reggel megnézni az eredményt (15 kg fa berakása a tét)."
Isten hozott a TK. világában. Ezek szerint már megint feltaláltad a meleg vizet :)
Ezt önmagában bármely TK.tudja. És önmagában semmit nem jelent.
Senki sem a fenti dolgokat vitatja, hanem azt ,hogy ez szaunát csinál egy rosszul szigetelt 60m2 -es házból.
Vegyük az átlag alját : 200 kWh/(m2év) 60 m2 esetén ez 12000 kWh ez 150 napra osztva 80 kWh naponta ezt leosztva a fa fűtőértékének 90%-val (4,2 kWh -> 3,8 kWh) =21 kg naponta. 80 m2 esetén ez már 28 kg/nap.
Plusz ne az idei telet vedd alapnak, mert ez nem volt tél.
"A hitelesség kérdése persze élő, ezért egy fórumos szakértőt (Ybasc02 - ha vállalja) majd megkérek ha lehetőség lesz rá a konzultációra és a dolgok hihetővé tétele ezzel megoldódik."
És megint ingyen tanulnál valakitől :) Ezt már próbáltad sancibácsival is :) És még ők lehetnének neked hálásak nem ?
Nézzük meg, mekkora a kályha hatásfoka, és mi okozza a veszteségeket. Elemezzük ezeket a veszteségeket, és határozzuk meg a tényezőket, amelyek módosításával csökkenthetők.
felmérést végeztem (ráérek, a kocsmában is lehet kérdezősködni)
De ezt már lejátszottuk, felajánlottam hogy ott lehet valaki fogadásból a begyújtáskor, lepecsételjük a kályhát és visszajöhet másnap reggel megnézni az eredményt (15 kg fa berakása a tét). A fogadók szállásköltsége és ebédje az én költségem + sör (milyen jó kis bevételem lenne).
150 fűtési nappal számolva 15x150=2250 kg. De sokszor kimarad egy nap, mert meleg van. Ha mindennap 15 kg raknék be, tényleg lakhatatlan lenne a ház a melegtől, ezért átlagban 10 kg sincs /nap, ami 1500 kg /év. Ez a realitás 70 m2-re, igaz tömésház, de az ablakok KO, a falakon is vannak repedések (megsüllyedt itt ott) szóval egy rom :).
1. Vannak akik mindig a diszperzites vödröt emlegetik, hogy csak egy vagy két ilyen vödörrel tüzelnek. Ez jól hangzott távolról. (nagy cserépkályha táplálásáról van szó).
Aztán egyszer véletlenül akkor mentem be amikor hozta a vödröt. A fák állítva voltak benne, a fémfogantyúig kitöltve e teret. Minimum 20 kg volt. Ebből kettő / nap az 40 kg.
2. Minimum 5 vagy több erdei köbmétert tüzelnek, és mindent ami éghető és előfordul a házban. Gallyat és egy egyéb nehezen vagy értelmetlenül sok munkával történő égethető anyagot nem, mert fárasztó a kis ajtóba benyomni az egyébként is kis tűztérbe.
Igazad van, ők sem hiszik el mennyivel tüzelek, de a közeli szomszédok látják a fakészlet nagyságát és a fogyását is.
Az új sok tekintetben jobb lesz, kis huzatnál is jó (a régi huzatigénye erősebb volt) ezért csináltam huzatfokozót, jobban méretezhető kis kályha is készülhet belőle, egy csomó költség megtakarítható, kevesebb anyag kell hozzá, és sokkal kevesebb munka összerakni. Ergo olcsóbb és rugalmasabb, + kazánként is működhet átépítés nélkül (ezt nem részletezném hogy miért). Ez a reklám helye. :)
A hitelesség kérdése persze élő, ezért egy fórumos szakértőt (Ybasc02 - ha vállalja) majd megkérek ha lehetőség lesz rá a konzultációra és a dolgok hihetővé tétele ezzel megoldódik.
Ha visszaolvasol, már többen leírtuk, hogy amennyiben hozzájut valaki ingyen/olcsón szálas stb. tüzelőanyaghoz, a vele járó kosz nem zavarja és a tüzelő tárolása is megoldott (egy tanyán ez kb. mind adott) akkor nincs miről beszélni.
Illetve mégis csak van. Teplushka a neve. Ez tulajdonképpen egy kemence, csak a kilépő füstgázt nem egyből a kéménybe engedik, hanem vannak benne további füstjáratok. Orosz területen igen elterjedt.
Te hol élsz ? Isten hozott a valóságban. Magyarországon egy átlagosan(vagy rosszabbul szigetelt) 60-80 m2 családi ház kifűtéséhez talán elég az 50q. És sajnos ezek vannak többségben. Ha már kályhák gyártásában és eladásában gondolkodsz ezt illene tudnod :(
De mint a szuperkályhád megjelenésekor már kitárgyaltuk ez nagyban függ a szigeteltségtől. Csak te tudsz nyitott ablak mellett 10-20q fával egész télen szaunát csinálni egy 60m2 rosszul szigetelt kecóban :)
"Ismerősöm (régi üzletfél) az egyik ismert UPS cég vezetője, ha bedöglik valami majd kicserélik.
Nem költök erre egy fillért sem :)"
Isten- császár vagy :)
És természetesen akinek eladod a Hitech vackaidat annak is ingyen adod és cserélgeted a szünetmentest. Tehát megtérülés kipipálva :)
"A kályha összességében sokkal kevesebb fával fűti ki a házat mint itt a faluban a cserépkályhások.
Azokhoz képest 50-60 % a megtakarítás minimum, és nem kell rakosgatni a kályhát"
Isten hozott a klubban. Ezt egy mezei Tk. is tudja mindenféle Hitech vackok és szuper anyagok nélkül is.
Igaz egy kicsit túlzó az 50-60%, bár már megszoktuk, hogy amikor magad kell fényezni akkor egy cseppet sem zavar, hogy nem patikamérlegen van a fabrikett kimérve, a tűzifa is más, és a házak szigeteltsége is eltér. Ja és ilyenkor az sem okoz problémát, hogy nem fizikus brigád mérte egy a világon egyedül álló laborban ... vagy éppen egy medence alján :)
"Én épp ezért olyan tűzteret terveztem, amibe berakhatok méterfát, gallyköteget, ágfát, aprítékot, fűrészport, kukoricaszárat, stb."
Erre van egy mondás: Ami mindenre jó az semmire sem jó :)
Na befejezem, mert megint nem a Tk a téma, hanem megint te és az agymenéseid :(
Talán a 80' években a Budeurs gyártott egy felső kategóriás úgynevezett folyton égő öntvény burkolatú kanadalló kályhát (6kW) , antik kinézetű,
amelyen létezett termosztatilkusan önműködő(mechanikusan) levegőbetáp szabályozó ha-sonló működésű mind a kapilláris érzékelős termoszstatikus keverő szelepek patronjai, Ha az érzékelő amely a kályha hátsó felső részében van elhelyezve forró légáramlást érzékelt folyamatosan zárta a be táp levegőt ahogy hűlt nyitott...
Pár évvel ezelőtt ismerősömnek ezt a szerkezetet kellet volna kicserélni...hát nem sikerült.
Mintha mostanában láttam volna egy kandalló gyártónál hasonló szerkezetet beépítve...
Csak mind érdekesség...:) de tisztázzuk ezek nem hőtárolós készülékek.
Én épp ezért olyan tűzteret terveztem, amibe berakhatok méterfát, gallyköteget, ágfát, aprítékot, fűrészport, kukoricaszárat, stb.
Az apríték és a fűrészpor égetéséhez külön kísérleti konténert is csináltam, az még nem végleges, de használható.
Az átlagos kemence funkcionálisan jó arra amire tervezték, de sok mindenben nem éri el a - kicsit definiálatlan - tömegkályhák átlagos tüzeléstechnikai teljesítményét.
Ha a hőtároló képességét is növeljük a tömegkályhának, és a kazán funkciók is jól be vannak építve, akkor nem versenyképes a kemence.
1912-ben épült,azóta át nem rakott ,de rendszeresen kitapasztott kemencét fűtünk mióta tanyán lakunk immár 37 éve . Nem cserélném el tömegkályhára az univerzális használhatóság és a forgalmi adó mentes tüzelőanyagok miatt .Pedig a hatásfoka csak 60% körül lehet.Öregjeink nem voltak ostobák!!!!
Egyszer már kifejtettem hogy a százalékvarázslás megérne egy fogyasztóvédelmi vizsgálatot.
Frász karikát 90%-os hatékonyságú egy kandalló betét teljesítménye a felhasználó részére való prezentálás esetében. Mi 90?
Értelme egy dolognak lenne, hogy 10-20-30 kg fabrikett (meghatározott minőség stb. stb.) eltüzelése után milyen mennyiségű hőt termel az adott kályha teljes tüzelési ciklusa alatt, labor körülmények között (minden fizikai paraméter ugyan az lehet).
--------------------------
A többi mese habbal.
Addig minden kályha 95%-os és passz.
Kb olyan ez mintha a Polski 126 -os motorja 95% os hatékonysággal égeti el a benzint, az Audi A6 meg 97%-al.
Ismerősöm (régi üzletfél) az egyik ismert UPS cég vezetője, ha bedöglik valami majd kicserélik.
Nem költök erre egy fillért sem :)
A 10 %-ot nem én mondtam.
A kályha összességében sokkal kevesebb fával fűti ki a házat mint itt a faluban a cserépkályhások.
Azokhoz képest 50-60 % a megtakarítás minimum, és nem kell rakosgatni a kályhát. Egy berakás és passz 24-36 órára ) időtől függően.
Ez volt eddig, most az új verziót már nem tudom teljes üzemben meghajtani mert szauna lesz a házból (a plafon volt 50 C fok, de most erősen szigeteltem a tetejét hogy a nyestek ne őrüljenek meg).
Amikor már alapból 78-80-85- % a hatásfok, ott bizony minden 1-2-5 %-ért meg kell küzdeni keményen!
És 10 %-ot lehet már nem is lehetséges eleve javítani az egész szerkezeten.
Szerintem ezt teljesen jól látod.
Arról valóban nem beszélve, hogy az a 3-5% mennyibe fáj a megrendelőnek!
(Aki el akarja adni, annak nyilván minél drágább, annál jobb).
De ha 2-3-5 %, az bizony lehet, hogy napi szinten 0,5 kg fa sincs meg. 1 szezonra vetítve meg nincs 2 mázsa. Ami lehet hogy összesen 1 télre 1-2, max 3.000 Ft megtakarítás.
Ennél én fontosabbnak tartom azt, hogy a kályha egyszerűbb, olcsóbb, tartósabb, megbízhatóbb működésű, hosszabb élettartamú,...... legyen.
"...nagyobb kályháknál, de nem is ez a lényeg hanem a hőmennyiség maximalizálása a lakótérben, ami összefügg a szabályozással"
Már ezek a dolgok is ki vannak találva semmi extra, csak célszerű ezeket a dolgokat egy ház tervezés szakaszában is fegyelembe venni, épület gépész tervezőt se árt bevonni...egy ember nem tudhat mindent...:)
" A 3000-est én is ajándékba kaptam és működik már 6 éve gond nélkül."
Rajtad kívül mindenhol cserélik az akkukat pár évente, de nálad már ez is 6 éve megy ... csak csoda figura vagy te :)
"Éves szinten 10% nyereség komoly fa mennyiség"
Most 50 mázsával fűtöm a kecót. Vagyis ha megveszem a Hitech vackaidat akkor évente sprórolhatok 5 mázsa fát. Vagyis évente ~ 13000 Forintot. Mikor hozza vissza az árát a Hitech ? Mindezt úgy, hogy 5-6 éven belül úgy is költeni kell rá mert a jelenlegi - szerinted szuper - tömegtermelésnek hála nem fogja bírni.
"De ez mind áramfüggő, és mennyi lehet a hatásfok nyereség ha ezek be vannak építve ? talán 5-10% és ha fél napig nincs áram a természeti csapások miatt akkor megállt a tudomány, "kék halál""
Alapvetően mindenki az elektromos áramtól függő automatizált rendszerekben gondolkozik.
1. Vannak szünetmentes áramforrások (nekem is van 600 és 3000 VA -es is (hatalmas tartalék akkumulátorral). Használtan olcsón vagy nagyjából ingyen is meg lehet ezeket szerezni, mert a nagyobb cégek kidobják egy idő után, pedig csak az akku részt kell kicserélni vagy javítani. A 3000-est én is ajándékba kaptam és működik már 6 éve gond nélkül. Ez egy ilyen kis kályha dolgot napokig elvinne simán.
Félnapra elég egy 1000 VA is. Minden PC gépem mellett van UPS. Minimum 350 -es.
2. Nem csak elektromos automatizálás van, hiszen a kályha maga is bevonható a folyamatba.
3. Ha komoly természeti csapás van, akkor a rendszer menjen a régi módon tovább, a kedvezőbb szabályozás elmarad. Pld. Ha a felhasználó nem zárja le a kályhát, legfeljebb kihűl (most is) Na puff. Tehát olyan szabályozó rendszer kell ami akkor is működik alapjáraton ha nincs áram.
Éves szinten 10% nyereség komoly fa mennyiség, nagyobb kályháknál, de nem is ez a lényeg hanem a hőmennyiség maximalizálása a lakótérben, ami összefügg a szabályozással..
Hiába persze bármilyen automata készülék ha a folyamatszabályozás esetleg lényeges részei kimaradnak, vagy lehetetlen befolyásolni ezeket mert nincs rá eszköz. Pld a tűztér működése. Nem elég csak a levegő betápot szabályozni.
"A felhasználó meg biocomputer aki mér és változtat."
Van erre már kiforrt technológia, jó pénzért...aki erre vágyik. Mindent lehet monitorizálni, szabályozni akár távvezérléssel telefonról is. De ez mind áramfüggő, és mennyi lehet a hatásfok nyereség ha ezek be vannak építve ? talán 5-10% és ha fél napig nincs áram a természeti csapások miatt akkor megállt a tudomány, "kék halál"...
4.verzió: lehet van aki már ezeken túl van és próbál a fatüzeléssel megtermelt energiából nem csak meleget csinálni télen, hanem hideget nyáron... de utóbbi vicc kategória...vagy ki tudja :) :) :)
A te kérdésed egyszerű: hogy változtatod dinamikus rendszerré a statikus működésű kályhát?
Most ugyanis a legtöbb kályha (nem kazán) (pld cserépkályhák 99% -a és a fémkályhák is) mindössze annyi dinamikus elemet tartalmaz, hogyg a felhasználó nyitogatja a levegő betáp tárcsát az ajtón, vagy kinyitja az ajtót résnyire, vagy lezár mindent. Természetesen nem mindig akkor amikor kellene (parázsoltat :) stb.)
A tüzelési időszak végén a kémény belépő nyílását talán 1-2% nál lehet elzárni azt is bizonytalanul és késve.
Ez így tökéletes? Esetleg más ötlet?
Közben ugyanis változik ez az.
- lassan növekszik a tűztér hőtermelése a begyújtás után
- csökken a tűztér hőtermelése a tűzifa leégése során
- változik a huzat bármiért
- változik a betáp levegő nyomása
- a kályhán belüli nyomás is változik
- emissziós értékek is változnak
és még millió dolog nem sorolnám fel.
A felhasználó meg biocomputer aki mér és változtat.
Van egy Condar az 900 C fokig mér és két db 500 C fokig mérő mutatós ezeket ba vannak építve.
A külső felületeket Voltcraftal szoktam nézegetni, van kijelölt pont egy csomó (nem csak a kályhán hanem a falakon és a plafonon is meg a ház külső részén.
Lesz egy digitális kijelzős Condar, aminek lesz egy pár előre elkészített mérőhelye, így ide oda lehet rakosgatni.
A fizikus barátom meg Pt 1000-es mérőkből akar egy csomót berakni.
A végén lesz egy számítógépre kötött Testo rendszer ami automatikusan csinálja a grafikonokat (jó játék) de nem túl olcsó :).
"Ez kedvező a CO szempontjából, de kedvezőtlen energetikailag, mert a forró égéstér ezt a sok levegőt mind felmelegíti, és viszi el az energiát. A füstgázhőfok kisebb ugyan, de a jóval nagyobb tömegárammal szorozva nagyobb veszteség"
Aki mért már tűztér hőmérsékletet az láthatta hogy a túlzott légfelesleg az a tűztér hőmérséklet csökkenésével jár...
"Tehát a csúcsüzemben is amikor ez a hőmérő 150 C fokot mér akkor sem a gázt méri valószínűleg hanem kap rendesen a fal sugárzásától is. Mivel a fal stabil hősugárzást ad, a változó füstgáz hőt képtelenség megmérni a jelenlegi helyzetben."
Az a hőmérő az nem tudom milyen mérő , de egy komolyabb tokozás nélküli hőelemet bedugsz a kilépő bekötő idomban lehet az kerámia is akár 6 cm falvastagságú is, csúcsüzemben is méri akár másodpercenkénti változásokat... a kerámiának még ideje sincs reagálni a változásokra :)
"A betáp levegő mennyiségével összefüggésben a füstgázban lévő nitrogén tartalommal is baja volt, hogy azt nem méri senki és ha sok a nitrogén az energia kivonást is okoz, ugyanis nem ég el , valami hasonló volt a lényeg.""
Kuznecov féle tűztér(harang rendszerű) a fent emlitett problémára lenne megoldás...a magyarárazatuk szerint. :)
Ő a túllevegőztetést vette észre az összes amerikai mérésnél.
Kicsit bonyolult volt a magyarázata bevallom egy idő után már nem tudtam követni (elég gyorsan beszél ha lelkes és ő tudja is hogy mit)
A betáp levegő mennyiségével összefüggésben a füstgázban lévő nitrogén tartalommal is baja volt, hogy azt nem méri senki és ha sok a nitrogén az energia kivonást is okoz, ugyanis nem ég el , valami hasonló volt a lényeg.
Már írtam, hogy az a rézlemezzel a probléma, hogy fémeket nem szabad infrahőmérővel mérni. Ha kormos, akkor már jó, tehát én nem tisztogatnám :)
>Most azt látni hogy fúrnak egy lukat a kimenő csövön a kályha helyiségében a kilépő pont előtt, és bedugják a szondát. Ami valamit mér, kérdés mit. Szerintem a cső hőmérsékletét.
-Ha a kimenőcső nem lát rá a forró tűztérre, akkor ez nem okoz nagy hibát, különösen ha fémes (nem kormos) a bedugott szonda.
-Ha nem mérjük a légfelesleget, akkor az alacsony füstgáz-hőfokra törekvés nem mindig az optimumot adja. Ha pl. már csak parázslik a rakat, akkor jóval kisebb a reakciófelület, így a fullon nyitott primerlevegő nagy oxigénfelesleget okoz. Ez kedvező a CO szempontjából, de kedvezőtlen energetikailag, mert a forró égéstér ezt a sok levegőt mind felmelegíti, és viszi el az energiát. A füstgázhőfok kisebb ugyan, de a jóval nagyobb tömegárammal szorozva nagyobb veszteség.
Mivel a kályhák megítélésének egyik fontos eleme a kilépőfüstgáz hőmérséklete, szerintem megvezetik saját magukat a mérő szakemberek ha nem csinálnak valami olyasmit mint amit javasolsz.
Leírtam itt valahol, hogy egy belső környezeti sugárzástól védett hőszigetelt (kerámiahab lapokból összeállított) cső kerülne be a kilépő füstjáratba, a kémény belépő rész elé.
A csőben egy átáramlási keresztnyílás kerülne be (T betű szerűen, és ennek a kereszteződésbe kerülne be egy rézlemez, ami az átáramló füstgáz által van melegítve. A rézlemez kihúzható és tisztítható legyen. Ezt a kifelé irányuló csövet csavaros dugóval lehetne lezárni.
Ha mérni akar az ember akkor kinyitja a csövet és belő a rézlemezre a Voltcraft mérővel.
Ez a cucc nem zavar semmit, a füst mehet ahogy eddig, és a felmelegedő fal valószínűleg nem fogja melegíteni direktben a rézlemezt, csak a füst.
Most azt látni hogy fúrnak egy lukat a kimenő csövön a kályha helyiségében a kilépő pont előtt, és bedugják a szondát. Ami valamit mér, kérdés mit. Szerintem a cső hőmérsékletét.
Amikor én most lezárom a kályhát akkor nem áramlik jelentős mennyiségű gáz, mert a levegő betáp is le van zárva. De a cső fala meleg és az is marad, mondjuk 50 C fok mindig (24 óra múlva is).
Tehát a csúcsüzemben is amikor ez a hőmérő 150 C fokot mér akkor sem a gázt méri valószínűleg hanem kap rendesen a fal sugárzásától is. Mivel a fal stabil hősugárzást ad, a változó füstgáz hőt képtelenség megmérni a jelenlegi helyzetben.
Nálam nincs fém füstcső, a kéménybelépő cső is kerámia (200 mm kéménybetétcső).
Agyaltam picit rajta, hogy lehetne a mérésből kiküszöbölni a folyton változó füstgáz-összetételt (és ezzel együtt változó hőkapacitást, hőátadási tényezőt).
Kell hozzá két pontos füstgáz-hőmérséklet mérés, és közé egy jól szigetelt füstgáz-hőcserélő, lehetőleg kis víztérfogattal.
A víz által elvitt hő pontosan mérhető - mérhető a szivattyú vízszállítása, a víz delta T-je, fajhője meg ismert.
Tehát tudjuk, hogy adott pillanatban mennyi az elvitt teljesítmény, és mennyi az előtte-utána füstgázhőfok.
Ha mondjuk 220 fokos a belépő, és 170 fokos a kilépő füstgáz, akkor energiájának 1/4 részét vettük ki (ha 20 fokos a beszívott levegő), tehát a füsttel ebben a pillanatban távozó energia négyszer ennyi.
Negyedénél több hőt én nem vennék ki kéményes (nem fütgáz-ventillátoros) rendszerből, mert nagyon megváltoztatja az áramlási viszonyokat, és az már nem ugyanaz a kályha. Kevesebbet meg azért nem, mert nagyon felnagyítódnak akkor a mérési hibák.
>Most ugyanis a kályha lezárása után 20 óra múlva is szépen mutat a műszer, csak éppen nincs is közlekedő gáz vagy csak egészen minimális, de az sem füstgáz.
-Ebből a mondatból számomra az derül ki, hogy magad sem vagy biztos abban, mit is szeretnél mérni. Attól, hogy a füstgáz vagy a levegő igen lassan távozik, még van neki hőmérséklete, és éppen a lassú áramlás miatt beálló hőegyensúly miatt felveszi a környezete hőmérsékletét, azaz pont annyi a hőfoka, amit a hőmérő mutat :) Az más kérdés, hogy a lassú áramlás miatt ez minimális energiát visz csak el.
Szóval a TÁVOZÓ (=készüléket elhagyó) füstgáz hőfokát legegyszerűbben S betű szárában tudod mérni hőmérővel (könyök-cső-könyök kombó cső részében) Az S betűt lehőszigeteled, így az felveszi a füstgáz hőjét (célszerű minél vékonyabb falú füstcső, hogy gyorsabban reagáljon a változásokra), így a sugárzási hő megegyezik füstgáz hőmérsékletével, nem zavarja a mérést.
Ebből nem tudsz meg semmit a távozó füstgáz által elvitt energiáról, mert nem ismered az aktuális áramlási sebességet és a füstgáz összetételét. Az egy kicsit bonyolultabb, csak becslésre vannak ötleteim.
Még mindig nem kaptam ötleteket és szakértést ahhoz az egyszerű feladathoz hogy kell megmérni a távozó füstgáz valódi!!!! hőmérsékletét úgy, hogy ne a falból (füstjáratból, csőből, akármi) sugárzó hőt mérje az eszköz.
Nem értek hozzá :) Te meg igen, és különösen sancibácsi a profi, árulja már el valaki a csodamódszert.
Most ugyanis a kályha lezárása után 20 óra múlva is szépen mutat a műszer, csak éppen nincs is közlekedő gáz vagy csak egészen minimális, de az sem füstgáz.
"saját bevallásod szerint sem árultál el semmi konkrétumot"
Leírtam már párszor, hogy nem én alkotom a nemzetközileg is érvényes szabadalmi jogot.
Több esetben történt már ilyen jogvesztő hatású publikáció hazánkban is, amikor a szerző csoport egy tagja pld. írt egy szakcikket mert kellett neki a publikáció a doktorihoz, és ezzel lehetetlenné tette az iparjogvédelmet.
Természetesen sokszor volt nagy kísértés hogy elmondjak ezt azt, de szerencsére nem tettem meg.
Maga a kályha is sokat változott a kezdet óta (ez is hátráltatott, mert mindig volt jobb ötlet) és most sem a végleges a szerkezet mert vannak olyan alkatrészek amelyeket el kellett volna készíteni ahhoz hogy minden új ötlet kipróbálásra kerüljön.
Ezért csak közelít a véglegeshez, fogjuk rá hogy 70%-os a jelenlegi verzió.
De ez is sokkal jobb mint amit én magam is el tudtam volna képzelni, vagy amiről hallok, vagy olvasok.
Rengeteg változtatás nem funkcionális hanem a gyárthatóságot egyszerűsíti vagy a gyártás közbeni esetleges munkavégzői hibákat védi ki (magyarul részegen se lehessen elrontani a dolgot, és sokkal kevesebb odafigyeléssel is tökéletes legyen az eredmény).
Vannak olyan változtatások amit ennél a kályhánál már nem érdemes megcsinálni.
A szerkezet tömegkályha kategóriában van és lesz, de teljesen más a működési elve mint a megszokott. Ezért nem is tudom ismertetni, a mérések is akkor lesznek helyesek ha a teljesen megvalósított 100%-os verziót felépítem, valószínűleg Budapesten (sajnos ott nincs szabad kéményem, tehát azt is kell hozzá építeni).
A kétkedésetek és a cseszegetés is hasznos volt, mert néha eszembe jutott ezzel kapcsolatban egy egy új ötlet. Kell a motiváció... majd lerovom az adósságot sörben..
Lehet adatokat felhozni, milyen mértékben térnek el a dán tengerpart adatai, mondjuk a siófoki adatoktól, mert ugye enélkül megintcsak a szokásos szófosás amit produkálsz.
De ha a gondolatmenetedt követjük akkor már az is súlyos befolyásoló tényező, hogy hányan állják körbe mérés közben a kályhát, neadjisten ha valamelyiküknek bélpanaszai vannak. Na megint adtam egy ötletet amin okoskodhatsz...
Összefoglalva, minden mérés amit kályhások végeznek az hülyeség, de te azért elvárnád, hogy kápráztassanak el mérési adatokkal... És persze ismét nem tűnik fel hogy szokás szerint szembeköpöd magadat, jó bőlére eresztve.
Hülyeségeket nem kell beszélni ha nem tudsz konkrét dolgokat mondani, mert értelmetlen.
Akkor már csak egyetlen kérdésem van, saját bevallásod szerint sem árultál el semmi konkrétumot, akkor meg minek fosod itt a szót? Hiába játszod itt az okostónit, csak kiröhögteted magad.
Eh hagyjuk... csináld csak, akit be tudsz hülyíteni, az úgy járt
Csak az a szomorú, hogy ami itt folyik az már rég nem méltó a topik indító emlékéhez. Legjobb lenne ezt a topikot bezárni, ez tényleg szánalmas ami itt megy.
A mérés egy műszaki képzettséghez kötött művelet (minimum kísérleti fizikus vagy szakmérnök).
Kell hozzá mérési terv, és megfelelő műszerek.
A műszereket is ismerni kell.
Ez nem csak technikusi vagy amatőr feladat.
Egy emberi lázat sem tudsz megmérni ha nem tudod hogyan kell.
Ha a mérés szóba kerül mindig előjön ez a kérdés és mindig elmondhatnám amit nekem is mondanak a szakemberek hogy láthatóan a leghalványabb fogalma sincs a tiszteletre méltó kályhásoknak hogy mit és hogyan kell mérni. Ez látszik a dokumentáción is.
Még a füstgáz hőmérsékletét sem tudják megmérni rendesen.
De ha nagyjából jól használják a műszert és van is elképzelés hogy mit akarnak megmérni, az összes környezeti paramétertől független mérés kb. csak arra jó hogy nyiss egy újabb üveg sört.
A sör ettől függetlenül biztos hideg volt és jól szórakoztak.
Nem vagyok mérésügyben szakértő de amit mondogatnak a szakértők az elég vicces annak a látványnak a hatására ami rendelkezésre áll a neten.
Vannak persze akkreditált intézmények megfelelő szakember gárdával, akiknek ez a dolguk és gyakorlatuk is van, ahol végeznek méréseket. Csak az legtöbbször az intézmény keretein belül történik, mert utazni macerás nekik is. Ha bevinnéd oda a különböző kályhákat amint ez az USA ban megtörténik, akkor lehet beszélgetni valamiről. Ez persze jó sok pénz.
Rossz hír hogy a dániai tengerparton elkövetett bevizsgálás nem egyezik meg a körülményeit tekintve más helyszínekkel, mert a kályha az már csak ilyen, hat rá minden környezeti paraméter is. Pld. ott van szél is.
Ettől függetlenül ha olyan nagy okosságnak tartod magad, akkor állíts össze egy mérési tervet, és azt meg lehet vitatni, aztán megcsinálni pár kályhán.
Hülyeségeket nem kell beszélni ha nem tudsz konkrét dolgokat mondani, mert értelmetlen.
Ha az amerikaiakhoz hasonlítható méréseket közzé tett volna bármelyik nagyképű OKJ végzett akkor rendben van, melléteszem az enyémet.
De ilyenre nem volt példa (vagy kimaradtam az óráról).
Nem az óráról maradtál ki csak szokás szerint pofátlanul hazudozol. Legutóbb pl. Sancibácsi közölt méréseket. Ne másokat hibáztass, ha nem tudod értelmezni az adatokat.
Ilyenkor persze megint jössz a mellédumával, hogy nem hiteles a mérés mert nem volt velük Nobel-díjas fizikus, mérésügyi szakember, meteorológus és persze te sem voltál jelen, de akkor egy pszichiáterre is szükség lett volna, aki vigyáz rád. Kifogás melléduma mindig van.
Ezt a nem hiteles mérés című cirkuszt persze ugyanúgy előadtad az amerikai mérérseknél is , szóval már megint s...get csinálsz a szádból.
Bárki beszélhet marhaságokat is de akkor a kritikus cáfolja tételesen.
Nem egyszer, nem egy ember tételesen cáfolta már a marhaságaidat, terelsz, mellébeszélsz,ettől függetlenül ugyanúgy ismételgeted őket.
Vitatkozzon veled akinek két anyja van, az meg is érdemli.
Amúgy pedig nem hozzád szóltam, nem osztottam neked lapot kicsi huszár. Szóval ne erőlködj, nem vagy vitapartner.
Egyébként a műszaki különbözőségek vizsgálata szempontjából szívesen kötök nagy összegű fogadásokat amit a hivatalos bemérések alapján lehet majd kiértékelni.
Csak ez nem lenne sportszerű mert tudom hogy jobb, nem etikus kifosztani a nagyérdemű naív fogadókat :)
De ha nagyon akarja hát legyen :) pénzből sosem elég.
Szép szónoklat csak az benne a hiba, hogy a nagy nagy okos kritikusoknak még egyetlen adatsorát sem látta senki.
Ha az amerikaiakhoz hasonlítható méréseket közzé tett volna bármelyik nagyképű OKJ végzett akkor rendben van, melléteszem az enyémet.
De ilyenre nem volt példa (vagy kimaradtam az óráról).
Konkrétumok kellenek kedves ab69 nem a kérdés hogy hol vannak az adatok.
Pld. még senki sem definiálta műszaki értelemben hogy mi is az a tömegkályha a rakás téglán kívül ami a képeken van.
Természetesen jól szórakozom a vitának látszó dühöngő ellenérdekelteken akik az üzletüket féltik, és reklámhelynek nézik a fórumot, de még csak azt tudták előhozni hogy kell az OKJ vizsga ami a maximum cserépkályha építésére okosít fel (ami nagyon rendben van mert szép is az) és egy hang értelmeset nem tartalmaz a kőműves kályhákkal kapcsolatban.
Ab69 méréseit várom és a szépséges mintakályhát.
Az adott kályha változat nem volt szépen leburkolva mert nem az volt a cél, és azóta kb kétszer cserélődött rajta a burkolat most éppen félig csupasz, mert a felső része teljesen át lett építve (meg szűnt a sütő és az ellenáram is).
Ez egy TESZT kályha (kéretik felírni valahová és megjegyezni) mi a francnak melóznék a szép burkolaton amikor nem is vagyok burkoló és különben sem érdekel ebben a falusi házban senkit hogyan néz ki.
Bárki beszélhet marhaságokat is de akkor a kritikus cáfolja tételesen.
Nem csak kohászként futott vakvágányra, ez egy feltűnési viszketegségben szenvedő kamuhuszár és egyben klinikai eset.
Ő tulajdonképpen mindenhez ért, sőt ő a legjobban, gugliból, prospektusokból, innét-onnét idézget, majd rendszerint kiderül, hogy saját maga által idézetteket sem tudja értelmezni. Ha az adott szakterület ismerői szembesítik azzal, hogy marhaságokat beszél, irritálóan nagyképűvé és agresszívvé válik, módszeresen hülyének nézi az adott szakma méltán elismert képviselőit is.
Állítólag megépítette a világ legjobb kályháját, sőt már a sorozatgyártásra készül amivel neves nemzetköileg elismert gyártókat fog tönkretenni. :D Ebből idáig senki semmit nem látott, kivéve egy fotót, egy összetákolt izéről ami közröhej tárgyaként szerepelt is a fórumon.
Igazából nem kéne mást tennie, mint leírnia szépen, a fontosabb adatokkal, hogy mit is tud a találmánya. Ez persze idáig nem történt meg és előreláthatólag a büdös életbe nem is fog bekövetkezni.
Jó eséllyel ő maga sincs tisztában, hogy mik is lennének ezek az adatok, be kell érnünk azzal hogy az övé a legjobb, mindenki másé elavult, aki téglából épít az meg nem normális, továbbá az ő padlására szaunázni járnak a görények.
Amennyiben adatokat említ mégis, akkor kiderül, hogy ő még a fizikánál is okosabb,elmondása szerint többszáz százalékos hatásfokkal működik a kályhája, az általa megadott adatok alapján az egyik fórumtárs bizony kiszámolta, hogy több meleg jött ki a kályhájából, mint amennyit a berakott famennyiség lehetővé tett. Ja hogy ez jelenleg fizikai képtelenség, ugyanmár, őt mindenki ártatlanul cseszegeti...
Ha pedig mégis arra vetemedne, -de ez kizárt dolog- hogy valós adatokról beszéljen, akkor persze kiderülne, hogy semmivel sem produkál jobb eredményeket a tákolmánya, de valószínűleg még olyanokat sem mint egy jól megépített tömegkályha.
Egy páran már belefáradtak, hogy az ideokádott marhaságaival és offlásaival vitatkozzanak, így most már gyakorlatilag szabadon garázdálkodik, mindíg akad néhány új emberke akit ideig-óráig kábíthat, különösen ha nem hozzáértő, vagy esetleg aki óvatlanul megnyilatkozik.
Nyilván a megoldás az lenne, ha szépen kimoderálnák innét az offolásai és amiatt hogy marhaságokkal okádja tele a topikot.
Ezt a helyzetet rajta kívül , szerintem nem sokan élvezik.
Sajnos a topik indítója már nincs köztünk, nincs aki rendet tudna itt tenni, aki meg tudna annak úgy tűnik nem áll szándékában, ezidáig legalábbis.
Az ipar már elég messze eljutott ezeknek az anyagoknak a gyártásában, komolyabb kemencék stb. gyártásához készítenek termékeket.
Ezekhez képest az építőanyag telepen kapható kisméretű téglagyári termék - játék.
Persze az árak is olyanok.
Ezért töröm a fejem olcsó de jó lehetőségen.
Aztán vagy sikerül vagy - sikerül.
Ergo: meg kell ismerni a termékeket és dönteni hogy beépíti valaki annak ellenére hogy drága, vagy nem. Esetleg kitalál mást ami még használható de jobb mint a megszokott. Van esély én azt látom a lakásokban felhasznált kályhák alkotórészeit létre lehet hozni olcsóbban is, nem kell csúcs kemencék tégláit használni, de az összetételük figyelemre méltó. ezért -újraszervezés :)
Most a hőtároló képesség fokozása érdekel elsősorban.
Van egy piacvezető gyártó (mindenféle ipari célra gyárt szuper téglákat) aki közzétette az alkotórészeket (persze az arányokat nem). Épp ott tanul egy ismerősöm fia az egyetemen és rajta keresztül beszerzem ezeket az anyagokat.
Játéknak jó, és akár létre is jöhet valami érdekes.
Az összetevőknek megvannak ezek a paraméterei nyilván.
Most készülnek 100x100x100 mm -es sablonok és hidraulikusan fogom préselni ezeket + a mért adatai lesznek összehasonlítva a különböző receptek alapján.
Csak kézzel tudtam egyenlőre tömöríteni, ezért helytelen az összehasonlítás a gyári termékekkel.
A mostani minták hőtároló képessége tapasztalati úton látható hogy egyszerűen tovább tarja a hőt mint a mellette lévő tégla és samott (24,48 óra). Ez nem komoly mérés csak egyszerű. A tömege a samotthoz hasonló préselés nélkül is.
A kocka alakú préselt mintákat fogom összehasonlítani tégla, samott és kő elemekkel, különböző méretben.
"Amiről te mesélsz az egy kertben található, a ház körül ? :)"
A tégla alapanyagait is megtaláljuk a környezetünkben. De nincs hozzá téglagyárunk, és a 150 éves technológiát sem tudjuk igazán eredményesen gyakorolni mert időigényes. A gyári téglán rajta van a gyár haszna és a kereskedőé is.
Pld. ha járdát akarunk építeni akkor el kell döntenünk hogy veszünk sódert és cementet, majd egy betonkeverőt kölcsönkérünk az utcában (kölcsönözhető is) vagy ha iparosok vagyunk veszünk egyet. Aztán csinálunk egy járdát.
A másik eset az hogy elmegyünk egy építőanyag telepre, veszünk beton járdalapokat kifizetjük a teherautót és hazavisszük, majd lerakjuk. Aztán vagy jó vagy szétfagy.
A betonkeverő gép az igaz, de ha láttál már téglagyárat akkor van egy pici különbség, vagy a Rath samott tégla prését, ami olyan mint egy templom torony, akkor abban is felismerhető a különbség.
Ez az anyag az átlag gyenge minőségű fémnél jobban bírja a gyűrődést, mert a betonvas pld elolvad nálam egy idő után (tűztér bútort csináltam ideiglenesen belőle), és egy acél lapokból készült rács szerkezet is elégett (2 cm re megemeltem vele a fát amit tüzelek, hogy közlekedjen alatta a levegő).
Ez az anyag nem reagál a nagyobb hőre látható módon.
A lényeg a költség, ha ilyen olcsón tudsz hőálló anyagot gyártani hőtárolás céljára akkor nyerő vagy.
A tűzálló betont ismerem de nekem nincs rá szükségem egyenlőre.
Kitűztem egy célt, hogy a kályha hőtároló részét olcsó és jó teljesítményű anyaggal tudjam elkészíteni.
A téglát ismerjük, tud amit tud, gyári termék, meg kell venni, szállítani, stb.
Sok olyat tud amire nincs szükségem.
Ugyanakkor sok olyat meg nem tud amire szükségem van.
Ezért funkcionális elemzés alapján kísérleteket folytatok különböző anyagokból elkészített hőtárolók létrehozására.
Egyenlőre (még az elején vagyok) sikerült olyat létrehozni aminek egy tonnája kb 50.000 Ft és jobb hőtároló képessége mint a samottnak, és közelít a gyári hőtároló anyagokhoz, mint pld. a magnezit tégla, stb.
Ugyanakkor a helyszínen előállítható gépek nélkül egy betonkeverővel.
Tűzálló is, kibírja a tűztérben való tartózkodást repedés nélkül.
Mivel présgépem nincs (majd lesz erre is teszt), nem tudom mérni hogy ha préselnék milyen statikai tulajdonságai vannak (de erre nincs is szükségem), ez csak térkitöltő anyag nálam.
Ez hosszú menet, mert egyes adalékokat csak külföldről tudok beszerezni, ami itt elérhető az már van.
Régen - nagyon régen, mondjuk úgy 100 éve a téglát kézzel vetették.
Nehéz fizikai munka volt. A 'modern' kisméretű falazó téglákat pedig géppel gyártják, méghozzá csigapréssel. Ezek térkitöltésre készülnek.
A tűzálló betonhoz mit szólsz egyébként ?
Erre :
" össze kell keverni az adalékokat egy bizonyos alap anyaggal és megköt mint a beton " mire gondolsz , Tán csak nem a 'vegyikötésű' tűzállóanyagokra. Persze a vegyikötésnek egy fajtája a cement kötés is - ezek a hidraulikus kötések, a többit nevezzük vegyi kötésnek. Pl. foszforsavval is készülnek bizonyos masszák.
Nem értek a téglagyártáshoz, de hasznos ha megpróbál az ember tájékozódni.
A begyűjtött információk alapján állítható hogy lényeges különbségek vannak a különböző gyárak által készített kisméretű téglák között.
Az ismert adalékanyagok és a gyártási technológia határozza meg a tégla hőtani és a tömeg, teherbírás, és egy tucat fizikai paramétereit is.
Természetesen vannak olyan téglák amelyek kályhaépítésére is alkalmasak.
(a samott téglán kívül). Pld. a magnezit tégla hőtárolónak, és egy csomó másik burkolatnak stb.
Téglát egyébként lehet kiégetés nélkül is gyártani ha megfelelő adalékokat tesz bele az ember, mert utólag hőre is képes megszilárdulni, és ha nem kap teherbírással kapcsolatos feladatokat akkor hőtárolásra alkalmas.
Össze kell keverni az adalékokat egy bizonyos alap anyaggal és megköt mint a beton (80 %-al olcsóbb mint a samott, és sokkal jobb hőtároló lesz).
A sancibácsi által képviselt felfogás nem hasznos az építő részére mert összemossa a téglafajták ismérveit és általánosít, azt hiheti a kályhaépítő hogy vesz téglát és passz minden OK.
Sajnálatos módon nem.
Az igazán régen, kézzel gyártott kis sorozatú téglák hőszigetelési képessége nem olyan jó mint a modern, de sokkal szilárdabbak. Hőtárolásra viszont ezek sem ideálisak, ezért a kisméretű tégla felhasználása kályhaépítésre csak szükségmegoldás a pénz hiányát pótolja, de hosszú távon nem hasznos.
Az elterjedt "téglakályha" megoldás előnyeit és hátrányait ha megnézzük, akkor megállapítható hogy ez egy kompromisszum eredménye.
Annyit hozzátennék, hogy előbb alkalmazták a fűrészport meg a szenet és csak később a polisztirolt. Igaz azokat a téglákat direkte hőszigetelésre gyártották.
Ugy láccik visszatértek a régi jó recepthez.
A klasszikus kisméretű ( és a nagy méretű ) téglát is korábban sajtolták, majd később extrudálták. Csigaprésen húzták, akár a kolbászt. Már vagy 50 éve.
A téglagyártás modern technológiáját hasznos lenne megismerni mindenkinek aki kályhát épít.
1. A különböző blokk téglák természetesen tartalmaznak lukakat és van olyan amelyik behelyezhető hab anyagokkal együtt építik be. Én nem ezekről beszélek, hanem a kisméretű téglákról.
Ezeknek a gyártás technológiája is sokat változott.
A régi százéves kisméretű téglák és a modern gyári tégla anyaga és elkészítése módja is változott. Többek között a szigetelő képességük megnőtt, a szilárdásuk meg csökkent. A régi tégla csengett szinte a mostani meg teljesen más tulajdonságú.
Vannak olyan téglák is amelyek más recept szerint készülnek és az adalékanyagaik miatt alkalmasabbak kályha gyártásra mint a nálunk általános kisméretűek.
Utána kell nézni mielőtt valaki elvarázsolja magát és azt hiszi tudja milyen a tégla a mit használ.
Idézem
"Az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat. Régebben polisztirol gyöngyöt használtak a gyárak, az utóbbi években azonban átálltak a környezetet kevésbé károsító fűrészporra. A fűrészpor a későbbiekben kiég az agyagból és pórusokat hagy hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban."
A rossz hír az, hogy ezzel a ténnyel egy időben a hagyományos tömegkályhának elnevezett definiálatlan halmazt jelentő kályhák csoportja, mint kőműveskályha variáció - vagy építmény - erkölcsileg elavult (mint a gőzmozdony).
Sok sikert a további munkádhoz, építs nosztalgia kályhákat, és siess hogy aki még nem tud erről a dologról rendeljen tőled hagyományos kályhát, egészen addig amíg számodra is nyilvánvalóvá válik hogy a szerkezeted nem elég hatékony, és ezért ha olyat építesz valakinek akkor eltitkolsz előtte egy jobbat. Mivel ez az új szerkezet még olcsóbb is, ezért furcsa helyzet áll elő - majd ( de ez még odébb van, mert lassúak a dolgok általában, egy szabadalom teljes értékű bejegyzése is két év minimum).
Mivel ez a fórum nem a reklám helye, nem vagyok kötelezett neked mély műszaki információkat szolgáltatni, és Te nem vagy hatóság hogy megmond nekem mit szabad és mit nem, hová írjak és hová nem.
A sértegetéseidet tartsd meg magadnak, csak téged minősít.
Megértő vagyok veled, és nem sértegetlek vissza, mert semmi értelme :)
Mindig jól szórakozom a beírásaidon, szóval csak írogass továbbra is.
Ha ide bármi konkrét dolgot, tényt , adatot, mérési eredményt feltöltött volna: nem szólnék!
De eddig semmi konkrétum, a parasztvakításon, és hogy mi lesz majd, szabadalom, forradalom,....
Tehát: ha majd van valami referencia, mérhető, igazolható, kályhások, beépítők, .... számára garanciát adó, felelősség vállalt, engedélyezett, és bevizsgált, minőség tanúsítvány által ellátott, okleveles prodoktum:
-na akkor elkezdhetnénk érdemben vitázni!
Addig nem létező, humbug, himi-humi kályháról (ami vagy van; vagy nincs,????????mert senki sem látta?!!!!! (de ha van: akkor köpedelem kinézetű pocsék valami:)),
De ha köpedelem pocsék, de bármi garanciát, MSZ-t, minőségvállalási tanúsítványt, egyebeket,......
-hajlandó lennél vállalni, és a többi:
Nos addig vicc ez az egész amit művelsz.
-Nekem egy skizoid... emberre emlékeztetsz, akinek más személyisége van.
Olyan, amit, amiről nem láttunk még semmi konkrétat.
Ha tehát te valóban létezel: akkor minden baromságodra igyekszem majd az ide vonatkozó:
" A koppintás lényege, hogy amit másolunk az egy jó kiforrott valami legyen. pl. kemence vagy tömegkályha (van olyan egyáltalán ??
Jó szemű ember ha ért a tervezéshez, erről tud tervet készíteni. Aztán a tervalapján jöhet a kivitelezés. Ahhoz is érteni kell. A jó terv alapján is el lehet rontani valamit. És kell még jó anyag és építési technológia."
A koppintás lényege, hogy amit másolunk az egy jó kiforrott valami legyen. pl. kemence vagy tömegkályha (van olyan egyáltalán ??
Jó szemű ember ha ért a tervezéshez, erről tud tervet készíteni. Aztán a tervalapján jöhet a kivitelezés. Ahhoz is érteni kell. A jó terv alapján is el lehet rontani valamit. És kell még jó anyag és építési technológia.
természetesen a másolandó berendezéshez hozzá kell férni, azt alaposan meg kell szemlélni, akár szét is kell szedni.
Sajnos tömegkályhát még a valóságban nem láttam nem nagyon propagálják a létét.
Akár a kandallókét. Sokan szeretnének építeni kandallókat, na nem maguknak hanem másnak a pénzükért.
Aztán ha rákérdez a leendő megrendelő, hogy akkor mutassanak egy üzemelő kandallót, általában hárítás a dolog.
Kb 20 féle terv van (belső rész, a burkolat most nem számolandó variációként).
Bárki össze tudja rakni, tehát a munkadíj felejthető ha némi hozzáértése és önbizalma van a vevőnek.
Mindent megkap készen, csak össze kell rakni.
Úgy néz ki hogy a teljesítménye is jobb lesz (most megy a szárító fűtése az új verziónak) és minden paramétere állítható (kiválasztod milyet akarsz).
A hőtároló rész bővíthető (tömeg növelhető olcsón).
Sokkal kedvezőbb a huzatigénye mint a hagyományos kályháknak (cserép, vagy ellenáramú).
Egyéb műszaki paraméterek majd kiderülnek, most csak elindult, de kedvező az eredmény.
Ma kifejezetten magas volt a külső hőmérséklet (14-20 C fok)és gyenge vagy alig fújó volt a szél, de a kályha simán működött ilyen körülmények között is. A huzatfokozó is jól vizsgázott.
Én azt mondom mindkettőnek meg van a létjogosultsága, mert biztosan lesznek olyanok akiknek megfelel az előre gyártott elemekből felépülő és amúgy jól működő tömegkályha.
De mindig is lesz egy réteg akinek az egyedire, a tömegterméktől eltérőre van szüksége, így meg fog férni a két kategória egymás mellett.
Különben meg hosszú évek fogják megmondani, hogy melyik a jobb, mert lehet hogy jobb de mondjuk 5x annyiba kerül akkor nem tud akkora teret hódítani. De az már a leírásaidból kiderült, hogy a tied nagyon jó és nagyon olcsó, szóval hajrá!
Mit fogsz mondani ha a LEGO kályha jobb mint a kézzel faragcsált?
Akkor kardodba dőlnél, ha lenne?
A bútorasztalosok sem örültek az IKEA koncepciónak, de azóta elterjedt az egész világon, mert az emberek rájöttek hogy egy konyhabútort nem egy életre vásárol az ember, hanem esetleg meg is unja, vagy elköltözik, stb.
És sokan büszkén vállalják, blogokat nyitnak neki, hogy milyen jó és milyen könnyű felépíteni, és büszkén mutogatják a belsejéről készült képeket, ahol gyakran kilóg a lóláb. Persze van ahol a paplant hagyják ki aztán hopp megrepedt a kályha, de azért nagyon jó...
De jó hír feltalálták már a legókályhát, amit képzettség nélkül és felépíthet bárki :)
Hát ilyen koppintásból láttunk már itt egy csomót.
De az a baj, hogy nem csak koppintás volt, hanem koppanás is :-(
tehát a terveket,..... értelmezni kell.
Ahhoz meg szakértelem, képzés, egyebek....
És a szakértelem alatt a tényleges, témába vágó tudás, a használható tudást értem.
Mert jó néhány ilyen kályháról ránézésre lerí, hogy cserépkályhás készítette.
Nem akarok én cserépkályhás végzettségűeket bántani. Sem frontot nyitni velük.
És általánosítani meg pláne. Mert bizonyára van olyan is, aki ért hozzá, és nem rontja el. De azokon az elrontott részletek magukért beszélnek.
Azt tudni kell, hogy más ezek működése, stb. Nagyon sokszor elmondtuk már itt, hogy más gondolkodásmódot igényelnek a tömegkályhák. És ezért pont ezeket az ismereteket kellene először elsajátítani, és megismerni, stb.
Mondjuk házat sem épített senki így, aki normális.
Még a típustervet is legalább az égtáj szerint, meg egyebek, szobák/válaszfalak, stb.... áttervezték.
Aztán voltak olyan környékek, ahol bizonyos megkötések (homlokzat magasság, stb) miatt nem lehetett egy polcról levett tervet csak úgy hasra ütve megépíteni, vagy a talaj miatt más alapozás, egyebek,....
Egy kályhánál is így van.
Fújhatja a dolgozó kottázott rajzot a kályháról. Ha neki nem olyan a kéménye, ami azt működtethetné, vagy pl. a szoba, helyiség hőszükséglete más, kéménybekötés magassága, helye, sorolhatnám.....
Tehát ez is olyan mint a típusterv, amit legtöbbször át kell igazítani, mert 1 az 1-ben nem jó.
Aztán ezek a tervek, kóta vonalak,....
Nekem erről a házépítés jut eszembe.
Ugye amit kézbe kap az 'engedélyes terv'. Ez nem részletes. Tehát nem 'kiviteli terv'.
Általános dolgok vannak benne, rajta.
Az építés során egy hozzáértő kőműves mester, .... illetve a felelős művezető kell ahhoz, hogy a részleteket hogyan oldják meg. Mit, hogyan, miből kell megoldani.
Vagy ha nem tudják, akkor részletes kiviteli terv kell.
Tehát az engedélyes terv nagyon kevés. Szakértelem, gyakorlat, KÉPESÍTÉSSEL VÉGZETTSÉGGEL rendelkező személyek kellenek ahhoz, hogy az általános kótázott metszetes rajzon el tudjanak menni, meg tudják valósítani. Házaknál is de kályhánál is így lenne. Mert az még kevés, mint a Balaton szeletben a hullám.
Lehet 3 vagy négy kép is. A konkrét szerkezet megépítéséhez egy un. műszaki rajz kell. 3 -4 vizszintes és ugyanannyi függőleges metszet, amit ha kóta vonalakkal és méretekkel is elllátnak, majd megadják az anyagokat akkor abból egy terv lesz. Nos abból a hozzáérrtő már újraépíhet egy kemencét/kályhát
Bármelyiket. Igazából nem az OKJ-s képző intézményen fog múlni, hogy a végzettséged mennyit fog érni, hanem az, hogy melyik mesterember mellett, mennyi időt töltesz kályhaépítéssel. A végzettséget sehol nem fogadja el az élet.
Ja kéthéjúnak nézem, de ha megnézed a samottokat ott van köztük az a szalai féle öntött légbevezető elem... Nem mai a kép. A srác bedobhatná a teljes képsorozat linkjét, mee 1képről nem sok minden derül ki.
Előfordulhat az is, hogy két héjú a kályha és oda rakja a paplant. Nem tudom ezt erről a képről nehéz megállapítani, ráadásul én nem vagyok kályhás csak egy érdeklődő amatőr. De a nagy szakik biztosan segítenek majd neked!
Nézd meg kérlek a képet amit feltöltöttem. ott látni hogy az uriember gyomoszöli éppen a paplant. A paplan a külső tégla burkolás és a belső füstjárati téglarakás közé építi be. Kérdésem az volt,hogy mi értelme a belső(füstjárat melletti) tégla rakásnak?
A belső téglarakást tűztérnek hívják, ez a kályha lelke ebben ég a tűz és ez tárolja el a tűz által leadott hőmennyiség nagy részét. A paplannak mint mondottam dilatációs szerepe van, ha nem használsz a kályhát szétnyomja a belső mag, kifüstöl, CO mérgezés és egyéb "finomságok" történhetnek.
Én tudom hogy mindenki olcsósítani akar, de meg kell érteni a miérteket és az összefüggéseket. Nagyon olyan érzésem van és ezt kérlek ne vedd bántásnak hogy képek alapján akarsz kályhát építeni! De az alap ismeretekre mindenféleképpen szükség van és nem árt ha van hozzáértő ember a közeledben akitől tudsz kérdezni.
De találtam egy olyan anyagot amelyik alkotórészként felhasználva (50%) más anyagokkal összekeverve és megfelelő eljárással 80%-al olcsóbb mint a samott, és jobb hőtároló, és hőálló is (semmi baja sincs a tűztérben tartva). De nem szilárd eléggé (gerendának nem igazi) ha nem préselik össze nagy nyomáson (nincs présgépem nyilván). De így is jó hőtárolónak, megkeményedik mint a beton hő hatására. Ha a receptben vannak fontos anyagok, akkor hihetetlen jó dolog jön létre és olcsó.
A tömegkályha is valószínűleg nem egyedi gyártású téglákból áll, hanem tömeggyártást használ fel.
A készítő méretre szabhatja a tömeg gyártott téglákat, és ezzel sok időt és fáradtságot is vállal, plusz anyag veszteséget is.
Ha előregyártott elemeket használ az építő akkor célszerű mindent típus elemekből készíteni, amint a LEGO is sokféle elemet gyárt. Itt szerencsére nem kell olyan sok elem.
Korlátozó tényező a tömeg, mert könnyen mozgatni 10-15 kg-os darabokat lehet, de ha két személy építi, akkor felmehet ez 40 kilóig is némi engedékenységgel, De 20 kg-os elem minden további nélkül mozgatható két nő által is.
Ha az elemek üregesek és az üreg a helyszínen kerül kitöltése valamivel, akkor ezek az elemek elég nagyok is lehetnek.
Ennyi a titok.
Mellesleg igaza van sancibácsinak az egyedi gyártású Rolls Royce tényleg jobb mint a sorozat gyártott Audi csúcs modell, de na és? A felhasználás célja a lényeg, és egy kályhának nem kell száz éveket kibírnia, mert az sem hasznos ha a piac bedugul és nem kell több kályhát gyártani. Az sem hasznos ha a kályha tovább bírja a küzdelmeket mint a ház, mert úgyis lebontják.
De van sok minden amiben hasznos az egyedi gyártás, pld. a design is ilyen, vagy a burkolat, stb.
A lényeg mindig a profit, tök mindegy hoyg egyedi vagy tömegtermék. Autót, telefont, vaskályhát, kéményt is sorozat gyártanak, és ha a minőség jó akkor ez megfelel a célnak.
A lényeg hogy a mostani terveim alapján egy maximum két nap alatt elkészülhet egy 2-5 tonnás tömegkályha is díszburkolat nélkül. Az ráér.
A kerámia paplannak kettős szerepe van egyrészről a belső samott mag dilatációját biztosítja a külső köpenyfalhoz képest ergó a belseje nem nyomja szét a külsejét, másfelől a hővezetés mértékét állítja be, valamilyen szinten szigetel, szabályozza a belső magból kiáramló hőmennyiséget egyenletesen elosztva azt.
A füstjárati téglasor nem tudom értelmezni, hogyan kérdezed! Csak sejtéseim vannak!
Ha a technológia evolúcióját nézzük ,akkor azt látjuk ,hogy a sorozatgyártás a széles tömegek számára elérhetővé teszi az anyagi javak többségét.Az egyedi gyártás persze megmarad,de -mint mondták már - a munkabér költsége miatt csak szűk réteg számára lesz elérhető.
Kis hazánkban itt még nem tartunk ,de biztosan be fog gyűrűzni ...
Mit kell tenni a fennmaradás érdekében?
Meg kell keresni azokat a réseket amelyeket az ipar- a kis kibocsátás- miatt nem tölt ki.
A régi gyártású kisméretű tégla más mint a mostani lényegesen, más volt a gyártási technika.
Teszteltem sokfélét, ha nagy a hő szétmegy magától is (a régi is nem csak az új).
Nekem van itt ebben a régi házban egy csomóféle régi tégla, meg kaptam bontásból is. Beraktam tűztérbe, hogy kiderüljön mit bír, de mind szétment nyilván.
Ha csak hőtárolónak használják, vagy azért mert olcsó szükség megoldásnak elmegy, másod harmad vonalban, de van sokkal jobb is hasonló árban.
Amit régen csináltak az akkor jó volt. De van fejlődési lehetőség.
Szociális okokból a járatokat kisméretű tömör téglákból építjük, valamint a hamuládát is. Bontottam 70 éves, folyamatosan használt cserépkályhát, egyben szedtem ki belőle a téglát. Ha meg a tégla széthullik ha hozzáérsz az sem baj, mert a kályhában nem piszkálja senki.
Ez a kályha nem volt drótozva, 50 évig üzemelt nélküle. Amikor szétszedtük omlott szét, de menet közben semmi bajt nem okozott, hogy nem volt drótozva. Ez csak úgy egy off, hogy talán drót sem kell...:-)))
"És olyan dúrván hazudozott, terelt (pl: tégla hőszigetelő anyag), hogy nagyon kilógott a lóláb, hogy a többi kályha lejáratása, "
Itt egy mintapélda.
Bármilyen hihetetlen , minden téglagyár arra büszke hogy a téglájának milyen a szigetelő képessége.
A hőtároló képesség, hőátvezetés, hőlökésállóság, hőállóság, szilárdság, stb stb tucatnyi fizikai paraméter alapján állítható hogy a kisméretű átlag téglát nem kályha építésére gyártják. Írtam ezerszer hogy vannak erre alkalmas téglák, de az nálunk nem kapható.
A samott tégla nyilván nem tartozik ide, és a magnezit tégla sem.
Tehát ha azt állítja valaki hogy hazudok (ez sértés), ami valótlan állítást jelentene kulturáltan megfogalmazva, de egy szakmai fórumon inkább a Tévedés-t jelenti, akkor a vita partnernek műszakilag alátámasztott cáfolatot illene megtennie.
Amikor egy építő a Leier lukas téglából épített kályhát, akkor is indokolni kellene hoyg miért tette (hátha igaza van, de nincs).
Szóval én a tégla kérdést megvizsgáltam, és nem tartom célszerűnek a kályha építésére mert van nála jobb egy tucatnyi.
De azt nem mondtam hogy nem lehet vele csinálni valamit ha valakinek ezt tetszik, de lelke rajta. Aztán kínlódik mindennel, de ez már az ő döntése.
Ha valaki védi a téglát értelmetlenül mint a spártaiak a szorost pár óráig, az nagyon szép esete a vakhitnek.
"De azért engem érdekelne - és szerintem őt is - , hogy véleményed szerint például mi volt jó ötlet."
Bizony érdekelne mit mondtam ami jónak mondható.
Összeszámoltam hirtelen, összesen 8 azaz nyolc olyan dolgot találtam ki ami új dolog és még nem hallottam róla sehol, tehát nem másolat.
Ezek mind a tömegkályha kategóriában használható technikai részletek.
A 7. és a 8. még nincs kipróbálva, most építem át ezek miatt a kályhát gyorsan és akkor ezek is érvénybe lépnek.
A huzatfokozó és a kémény átalakítás ebben nincs benne.
Természetesen igaz az hogy az elmélet előrébb van mint a gyakorlat. De hol van ez másképpen?
Biztos az is hogy szebben épít bárki aki már tízet megcsinált, hát ez komoly hátrány lenne ha építeni akarnék, de nem ez a célom, bár egész jól belejöttem ebbe is, mert szórakoztató dolog építgetni valamit (vannak szerszámaim is)
Vitatkozni meg csak a vitaképességgel megáldott fórumozóval lehet, aki cseszeget az nyilván nem olyan, tehát nem lehet vele vitatkozni.
Én is véleményeztem kritikusabban azt aki nyilvánvalóan hibás dolgokat ír, bármilyen meggyőződéssel is írja.
Az ok, hogy gondolkodik. És nem baj, mert pl ezt én is tudok, szeretek,... :-)
De maga az egész produkció saját magát hiteltelenítette el.
Amire azt mondjuk, hogy hangember. :-)
Mert amikor kérték a számítást tőle, vagy az áramlási sebesség kül. okait az állítólagos munkatársai megmondták, kiszámolták ,... stb volna. Ezektől lett volna hiteles, fajsúlyos.
És olyan dúrván hazudozott, terelt (pl: tégla hőszigetelő anyag), hogy nagyon kilógott a lóláb, hogy a többi kályha lejáratása, és az Ő (létező?) kályhája beárazásása (dúrván felértékelni) a cél.
De a Google keresős, Wikipédia-s idézetek: lejáratta magát teljesen.
Na de befejezem, mert BSZT-vel, és a többiekkel egyetértek, magam is ezt vallottam már többször nem kell megszólítani, annak kell nézni ami: nem kell foglalkozni vele.
Véleményem szerint sajnos leginkább üzletet. Meg sok-sok palimadarat. De azért engem érdekelne - és szerintem őt is - , hogy véleményed szerint például mi volt jó ötlet.
Van igazság abban, amit írtál, de ettől még a stílusa szerintem akkor sem volna helyénvaló, ha történetesen ő üzemeltetné ezt a topikot és mindenkit el akarna marni innen, aki nem a szája íze szerint gondolkodik, és nem ennek szellemében ír hozzászólásokat. Sőt akkor sem, ha minden reggel a szaniterből kamionszám hordanák alóla a spanyolviaszt.
Ha hasznos akarna lenni ebben a topikban, akkor nem mélységes lenézéssel kezelné a többieket (akik a maguk nemében valószínűleg kiváló szakemberek és/vagyvitaparnerek), hanem igyekezne toleránsan, építő jelleggel ADNI is valamit, nem csak rombolni. Mindegy, ez is csak egy vélemény, mindenesetre az előző hozzászólásom is áll, hiszen rombolni is addig tud, amíg itt néémelyek kalapácsot adnak a kezébe, rombolnivalót eléje.
Az a nagy helyzet, hogy az ember gondolkodik is. Nem igazán írnám le nullára. Az igaz, hogy a Sancibácsi ő gyakorlati oldalról vizsgál és T U D !!!! Elemező lát ebben a témában valamit és belecsap ide, oda, de akkor is vannak jó elgondolásai, bár szerintem előbbre megy mint a gyakorlati tapasztalata és ezzel mindent elmondtam. Szóval már láttam Sancibácsit meg a munkáit is. Március 22-én meg hajrá. A tömegkályha annyira nem, inkább a kirándulás meg a szalmaház érdekel. Bendő kolléga is jön.
Így van. Ez az ember teljesen jól elszórakoztatja magát (a barátnőjét ebből kifolyólag persze meglehetősen szánom is), így teljesen felesleges neki a társaság.
Szerintem csak addig kell levegőnek nézni, amíg itt van a topikban. Nem gondolom, hogy ez óriási nehézségekbe ütközne, mert
a.) a fajsúlya nagyjából annyi, mint a levegőé, legfeljebb a válaszaitokkal adtok neki valamelyes horgonyt,
b.) igazából szemlátomást elvan nélkülünk, valószínűleg mi is elleszünk nélküle valahogy.
Fentiekből következően ha nem beszélgettek vele, elszáll magától, már ha ennél jobban még el tud szállni magától. De legalábbis innen elsodródik valahova, ahol több figyelmet kap, mint mennyit érdemel. Ugyanis - ha eddig nem tűnt volna fel senkinek - csak ezért van itt, mert figyelmet kap, csüggtök a szavain és ez őt jóleső melegséggel tölti el. Hát hagyjátok kihűlni.
ezeket a leírás nélkül is tudtuk. nincs okod "védekezni", bizonygatni. az a bizonyos madár, csak egy libik oldalt tud betenni röpke 2 év munkásság után, semmi mást.
tudjuk, értjük, kezeljük :) aki meg meccsel megérdemli. Mindjárt itt a lovas szezon. nyugalom lesz - októberig :)
Itt a probléma nem az, hogy az utóbbi két hétben senki nem írt.
Hanem az, hogy az utolsó közel 100 hozzászólás mind OFF volt.
Hogy miért nem homályosítom fel az érdeklődőket?
Csak nemrég világosítottalak fel 2 alapvető dologban Bárány Balázsnak köszönhetően téged, kedves elemző. Ami olyan alapvető, hogy aki ezzel nem volt tisztában, azt csak érdeklődő laikusnak tudom tekinteni. Nem tudom komolyan venni, mint kályha építőt, fejlesztőt, stb....
A felhomályosítás témaköréhez még csak annyit szeretnék megjegyezni:
1.
Index Tömegkályha fórumos tevékenység.
Úgy hiszem a legrégebbi élő aktív tagja vagyok a fórumnak. (A Szalaival történt sajnálatos baleset miatt). Nagyképűség nélkül állítom: 5 éve fórumozok. És Szalai Pétert is beleszámítva: úgy hiszem nekem volt itt a legtöbb elméleti, és gyakorlati infót tartalmazó hozzászólása. (Az állandó mellékes sárdobálás, védekezés, kimagyarázásások mellett is).
Amit már 118* elmondtam. És most 119-edszer: nem vagyok hajlandó cukrászoknak, pedagógusoknak, (stb..... nem a szakma a lényeg, hanem hogy nem kályhás) aki noném nink-el, email:nem publikus...... innen elmondani a kályha építés mikéntjét. Ennek a felelősségét eddig sem vállaltam fel, és ezután sem teszem.
Ha valaki vállalja magát, és cukrászként,..... eljön egy bemutatóra, és látom benne a képességet, illetve Ő is magában, besározza egy kicsit a kezét, meglátja+megérti a dolgokat, stb annak állok a rendelkezésére.
Ezért is vállaltam a bemutatót ismeret terjesztés miatt.
Azt nem lehet, hogy azt mondjuk: nem mondom meg! És ezért az emberek egymás után építik a rosszul működő, gagyi kályhákat információ, útbaigazítás hiányában. Egy csomó ilyen volt már a fórumon, aki utólag jött kérdezni, miért nem jó?
Aki eljött oda, semmi infót nem tartottam vissza. Minden kérdésre válaszoltam, annyi fotót lehetett csinálni, amennyit akartak. A meló után kifáradva, még 2-3 órát beszélgettünk minden nap az elméleti oldaláról... Jó csapat volt :-)
(Megjegyzem kaptam is ezért, mindent mondtak rám, a jó kivételével. És persze ezek meg tömegkályha építők, kályhások voltak).
Ez nem az én érdemem. Többen voltunk. Csapatmunka volt. De én is egy résztvevője voltam. Magának az ötletnek, módszernek kiötlője. Az építés, mérés már közös volt, a gázelemző kölcsönadásában pedig Tinkeré a köszönet. :-)
De megcsináltuk. És meggyőződésem, hogy ezzel a méréssel egzakt, mért eredményt, adatot kaptunk a kályha tűzterek összehasonlításában. Előrelépés, előre haladás volt!
4.
Információs nap Debrecenben.
Március 22.én tömegkályha témakörben tartok előadást.
(Délután felteszem az egész nap pontos programját, ha megengeditek).
Jelentkezni még lehet. Mindenkit szeretettel várunk.
A tömegkályhák fejlődéséről, típusairól, működésükről, a bennük zajló folyamatokról, általános tervezési, építési elvekről, stb fogok rajzos, fényképes bemutatót tartani.
Részvételi díj: 2.000 Ft. (nem haszonnal teszem tehát, csak az önköltség fedezésére megy, mielőtt bárki ezért is belém kötne....).
5.
Nyári bemutató építés.
3 az 1-ben kályhát tervezek bemutató építés keretében építeni a nyáron.
Platnis főzőhely+ kemence(nem fekete sütő!)+ kályha.
Mindez egybe kombinálva.
Elszállva nem vagyok, (aki ilyet mond nem ismer), és nem nagyképűségből írom.
De ezek tények, amiket tudok (ott voltam mindegyiken :-)
Ki veti a szememre, hogy ez kevés, és többet kellene felhomályosítanom tömegkályha témakörben????
Bárkinek elébe állok, hogy azt a bizonyos követ rám vesse, aki ennél többet letett.
Tudom, hogy van aki nálam is többet tett a tömegkályha ismertetése, és népszerűsítése terén: a Vajda-Czvetkovics házaspár. De ők nem fórumoznak, mert nincs gyomruk az itt uralkodó állapotok miatt. Ahogy nekem sincs egyre inkább. Mert egyesek (csak 1!) az érdemi szakmai VITÁT teljesen ellehetetlenítette. (Mindíg is döcögve ment itt a szekér, de régebben haladt némileg). Joga van hozzá (bár a nem ide tartozó off-ra szerintem nincs), ahogy jogom van nekem is hogy ne vegyek részt ebben a cirkuszban. Amíg cirkusz van.
A tisztelt olvasókra bízom, hogy hova állnak, melyik oldalra:
A kedvezmény a kályhásé, aki már évek óta vásárol a cégnél. Elnézést, ha van egy kis haszon a csempén nekünk is, ugyanis míg az az építés helyszínére kerül addig bele kerül pár ezer forintunkba. Legközelebb én is próbálkozom az autószerelőmnél, mert hát ő olcsóbban kapja.
Mint mondottam én csak épített kályha kedvelő amatör vagyok tehát nincsenek olyan világmegváltó ötleteim mint neked, ezért ha nem lesz sértődés a várt katarzis most elmarad! Volt ez így fordítva is nagy reményekkel, de hát ilyen ez a popszakma, szerintem túl fogjuk élni!
A zalakerámia mióta nem gyárt kályhacsempéket? Tudnátok mondani valami valami másik gyártót aki jó minőségű csempét gyárt, elérhető áron? És persze van kályhás kedvezmény :) .
Egyetértek veled. Már alig várom a szellemi bonbonjaid sziporkáit, amint a tömegkályha építés újdonságaival kápráztatsz el annyira, hogy kénytelen vagyok bánatomban egy Chivas Regal üveget felbontania tündéri barátnőmmel (szereti), és nagy nehezen feltápászkodni a földről a porban lévő önbizalmam romjai alól.
Téves következtetés. Nem vagyok a szabadalom téma szakértője (és eszemben sincs annak látszani), vannak erre megfelelően képzett szakértőket alkalmazó irodák.
Szerencsére.
De ha nem ismered a témát legalább alap szinten akkor tárgyalni is képtelen vagy, ezért el kell olvasni mindent amit csak érdemes.
A már bejelentett szabadalmak felkutatása és megismerése félév munka pld.
Egy jó szabadalmat megírni megint egy szép feladat, és kapásból nem is fog sikerülni.
Van ugyanis gyenge és erős szabadalom, van amit könnyen meg lehet kerülni és van amit nem igazán.
Ezért vacakolok én is annyit ezzel, különben már egy éve kész lennék, de nem találtam elég erősnek a dolgot. Javítgatni a beadott dolgot meg nem is lehet.
Ha valaki meg bele sem fog, akkor vagy nem is talált ki igazi dolgot, vagy elbénázza, ami szintén nem dicséretes.
Valami lehet a dolog mögött hogy nálunk a bejelentette szabadalmak száma kevés arányosan más országokhoz. (A darabszámnál a szabadalmak olyan részét kell megfigyelni ami technikai és nem pld design mert abból sok van.)
Ha a tömegkályhát nézzük ugyan mi az amit hozzá tett valaki nálunk ehhez a dologhoz? mint igazi szakértő!!!
A rendkívül ügyes gyors és kifinomult építési módszertan és rutin az nem innováció.
Elnézést hogy bele merek szólni a magas röptű eszmefuttatásokba, de ha lehet próbáljunk már meg visszakanyarodni a bal felső sarokban kiírt Tömegkályha témaköréhez!
"Ám ha valaki gyárban ,sorozatban ,lapra szerelve állítja elő a terméket"
Nem csak gyári termékek lehetnek védettek.
ha egy módszer megoldás stb. védett akkor egyedileg ugyan saját magának megcsinálhatja valaki, de árulni nem árulhatja,(nem reklámozhatja) mert az már jogsértés.
Az az érdekes hogy ha nem szólnak neki attól még visszamenőleg is kifizettethetik a díjat, és a büntetést is meg a kamatot stb. és az már fájdalmas lehet.
Az üvegbeton sem lesz öröm mámor a bitorlónak, ha eladott belőle mennyiséget.
Az informatikai, mobil, stb piacon látszik hogy elég nagy számok röpködnek ilyenkor.
A formát is le lehet védeni egyébként.
Ha meg pld U_S_A védettségű a cucc, az elég kínos, mert a jogvédelmük elég hatékony.
Ezért vigyázni kell a workshopokra is mert ha valaki díjat szed és a védett dolgokat oktatja az is jogsértés.
"igaz egy kicsit messze van a kézzel összerakott egyedi kályháktól!"
Igazad van, de mégis bonyolult a helyzet.
Egy kályha funkcionális egységekből áll.
Ezek az egységek nagyon sokféleképpen előállíthatóak és sokféle műszaki paraméterrel rendelkeznek. Ezeket a megoldásokat hosszú idő alatt és nagy költséggel lehet csak stabil és reprodukálható módon előállítani műszakilag pontosan definiált módon, ami minden variációt tartalmaz ami csak létezhet.
Ezt kell levédeni, ha van mit.
Ha nem teszed akkor bárki megspórolja a kínlódást és csak a kész alkalmazási ötletből fog profitálni különösen akkor ha van hozzá nagy tőkéje is.
Tehát a kis feltaláló emberke szarakodik a dologgal éveket, aztán köszönik szépen és gyártja egy nagy cég, ingyen.
A tömegkályha is tartalmaz védett (vagy már felszabadított) megoldásokat?
Sorolja fel valaki hogy mik ezek és mi az benne ami egyedi és védett?
Ha nem védett akkor gyárthatja bárki.
Ez pozitív, és mivel minden szabadalom 20 év után már szabadon felhasználható, a feltalálónak csak ennyi ideje van hogy megkapja a munkája ellenértékét, utána már közkincs.
Baj?
Tehát bárki kitalálhat bármit, ha egyedi akkor védje le.
Ha titokban tartja és csak a munkája során hasznosítja (kis trükkök, fogások, stb.) akkor csak darabonként, egyedileg képes ezt hasznosítani, ami nem túl nagy eredmény, - csak neki. De ez kevésbé fog hasznosulni később, mert ez a kis titok nem lesz közkincs soha, tehát kevésbé pozitív mint egy védett dolog.
Az már csak hab a tortán hogy mi magyarok tudunk e valamit kitalálni és a világnak felmutatni mint magyar terméket.
Mostanában hol is van az a tömegkályha?Ha jól látom csak ott fent az fejlécen ,mert a tartalomban biztosan nem.
Mindamellett sokat tanulhatunk Elemző olvtárstól :a hogyan védjük meg szabadalmunkat tárgykörben .
Minap volt szó a Kossuth rádióban az Üvegbeton megvédése körüli bonyadalmakról.Hmm.El kell ismerni ez nem kis hercehurca.
Belátom Elemző kartárs a témában szakértő .
Egy kis adalék nekem is eszembe jutott a témához.
Egy magyar mérnök rájött a harmincas években ,hogy az autók alvázát lemezből is lehet gyártani az addigi öntöttvas helyett.A GM megvette a találmányt és úgy eldugta ,hogy még saját maga is nehezen találta meg.
A gyártókapacitást átállítani más technológiára sokkal drágább lett volna ,így inkább más ne tudja meg alapon -elásta.
Hasznos dolog ez az iparjogvédelem ,igaz egy kicsit messze van a kézzel összerakott egyedi kályháktól!
Ám ha valaki gyárban ,sorozatban ,lapraszerelve állítja elő a terméket akkor nagyon is fontos -a befektetőnek!?
1. tulajdonság: ki lehet nyitni és berakni rajta a fát
Következő verzió
2. tulajdonsággal bővítve: lehet rajta levegőt is beengedni (tárcsa, tolózár stb.)
Következő verzió
3. tulajdonsággal bővítve: hőálló üveg, lehet látni a tüzet, és többféle méretben létezik
Még négy tulajdonsággal bővítettem.
Ha beírom ide, csak úgy van értelme hogy teljes nyilvánosság, szakcikk, stb. és akkor más sem szabadalmaztathatja (ha én nem is akarom). Ebben az esetben megdicsérnek a kályhások, hogy ügyes vagyok és ennyi volt a mutatvány, gyártja, csinálja mindenki.
Különben csak ötletet adtam másnak hogy adja be ő a szabadalmat, de miért is tenném? Maguk a szabadalmak is ilyenek tulajdonképpen, további ötleteket generálnak és ha lehet akkor megkerülöd az eredetit és csinálsz egy jobbat vagy megveszed ha szükséged van rá. Ez teljesen jó, ez viszi előre a világot. De néha meg nem jó, mert ha nem kerülhető meg és nem is akarja megvenni senki akkor meg nincs előrelépési lehetőség 20 évig az adott témában.
Most a Wamsler elköltött pár száz milliót tűztérfejlesztése. Kíváncsi vagyok mire tudtak rájönni :)
Most játszhatjuk, hogy kinek mekkora van, de maradjunk annyiban, hogy ha érdemi dolgokról lenne szó tudnék :)
Egyébként ez nagyon tetszett:
"Ha van "n" darab kéményes cég, akkor nem mindegy hogy az egyik tud e arról hogy tárgyalok a másikkal stb."
Mert azzal, hogy itt nyílvánosan fecsegsz persze nem fog tudni arról, hogy valamelyik másik kéményes céggel tárgyalsz. És persze ötlete sincs, hogy mely cégek jöhetnek számításba ... de ha megmondod, hogy melyikkel tárgyalsz, akkor minden megváltozik. Továbbá olyan komoly inkognitóban vagy, hogy meg sem tud keresni 2 perc alatt.
Szerintem túl sok kémfilmet néztél, és egy kicsit túl komolyan veszed magad :)
Nem akarlak sértegetni, de látszik hogy nem tudod hogyan működnek a dolgok.
Ha tárgyalások folynak és nincs még megállapodás, addig maga a tárgyalás ténye (megjelölt résztvevőkkel) üzleti titok.
Ha van "n" darab kéményes cég, akkor nem mindegy hogy az egyik tud e arról hogy tárgyalok a másikkal stb.
Ha a tárgyalófelek kifejezett kívánsága hogy maradjon ez a tény nem nyilvános, akkor meg nincs is jogod ezt nyilvánosságra hozni mert elveszted a komolyságodat.
Megkötött megállapodás esetében is a részletek (költségek, stb.) szintén üzleti titkot jelentenek.
Még az együttműködök (kísérlet, fejlesztés, stb.) között is titkot képez mások bedolgozásának feltételei, eredményei, megállapodások stb.
A munkabérek is titkot képeznek.
Ha ez neked ismeretlen akkor fel vagy mentve mert nem szándékos a tudatlanságod.
Az hogy "nem mered" meg "kiderülne, hogy nem is hallottad rólad" röhejes feltételezés.
Kapcsolatban vagyok minden jelentős gyártóval, és nem szeretném ezt a kapcsolatot elrontani nyilvános locsogással, köszönöm hogy megérted. :).
------------------------------------
Miután itt soha senki nem hozott nyilvánosságra használható adatokat és információkat bármikor kértem, én sem teszem meg ezt a szívességet. Locsogni ettől még lehet.
Engem nem idegesített, inkább szórakoztatott, ahogy a saját hablatyolását próbálta tudományosnak feltüntetni, majd amikor belekavarodott akkor kereste a kiutat :)
A Letiltás már régen megvan, csak mostanában volt rá egy kis szabad időm.
Szerintem teljesen kár foglalkozni vele úgysem mond el semmit csak okoskodik! Egyszerűen nem kell figyelem bevenni, vagy ott van a nick letiltása és már nem is látod a hozzászólásait.
Tudom engem is idegesít ez a fajta "az enyém sokkal jobb" fajta okoskodás konkrétumok nélkül, de ezt el kell fogadni és túl kell rajta lépni. Nem alkalmas vitára, mert egyenes kérdésre nem érkezik egyenes válasz innentől kezdve minden egyes vele folytatott diskurzus értelmetlen szófecsérléssé válik ami semmire nem vezet. Persze sok embert meg lehet hülyíteni marketingdumával, de az már legyen az Ő bajuk.
A mért minimum és maximum huzatértékeket (m/s leírtam alább, amikor a Libik féle könyv értékeit kiírtam egy táblázatba, mert engem is érdekelt ő mit közöl.
A huzatfokozó felrakása előtt is mértem, és azokat az értékeket jelentősen javította a szerkezet.
Nem olyan egyszerű ez hogy beírok ide egy értéket, mert kell hozzá egy komplett időjárás jelentés is, mert az is befolyásolja az értékeket.
De ez minden adat egy időben való mérése és a huzat sebessége, nyomás értékei és a légtömeggel együtt értékelhető + az időjárás légnyomás, külső hőmérséklet, páratartalom, szélerő, és a kályha begyújtáskori hőmérséklete és a fűtés közbeni hőfokváltozás összevetésével használható.
Tehát aki beír egy számot vagy kettős az nem tudja mit csinál.
Komplex dolog ez véleményem szerint.
A lényeg az hogy az irodalomban közölt értékek átlagos minimum értékét minden esetben tudom produkálni akármi is történik, és a maximum is a normális értékek között marad szintén akármi is történik.
Ha más is, akkor gratulálok neki, csak így tovább.
"Ez a mérték kályhánként változik, tehát nem mennél semmire az én értékeimmel, mert az egyedi érték."
Ezt had döntsem el én.
Mivel úgyis annyit mértél, csak kimásolsz egy mért értéket és a korábban számtalanszor kért formába közreadod. Érdekes máskor a semmiről oldalakat firkálsz, amikor valami konkrétum kellene amiről korábban hablatyoltál, akkor pedig nincs kedved/ időd azt a néhány sort megadni. Inkább írsz egy féloldalt, hogy az miért nem lenne jó az nekem.
"Ez ráér. Nincs most olyan érdek ami alapján erre szükség lenne, korai."
Szóval akkor megint nincs konkrétum. Csak egy név lenne.
Egy tól -ig tartományban képes teljesíteni a feladatát,
1. a méretei miatt (keresztmetszet, magasság, tömörség (zárt saváló fém =(idea), vagy tégla, vagy fugák kiesve, stb.).
2. a külső körülmények hatása (időjárás)
3. a kályha állapota (felfűtött vagy hideg, tűztér hő, stb., berakott fa mennyisége)
4. Levegő betáp állapota (levegő páratartalma, hőfoka és a tömege, negatív hatások, mint pld vákuum, a nyílászárókon)
Az adott kályhához meg van adva egy minimális és egy maximális huzatérték, és a levegőztetés ideális mértéke (fontos).
Ez a mérték kályhánként változik, tehát nem mennél semmire az én értékeimmel, mert az egyedi érték.
Tehát van egy csomó paraméter ami befolyásol mindent és ezeknek megfelelően jön össze a minimum és a maximum huzatigény is, a minőségi paraméterekkel jellemezve.
"Az adott kéménygyártó (kint van a kiállításokon) társszerző lesz ebben a dologban, így értelemszerű hogy nem tudom neked megnevezni amíg ez is nem rendeződik."
Mivel ez kettőtök zárt ügylete, ezért semmi nem csorbul ha csak a nevét elárulod. Legalább a többiek is tudják, hogy hol keressék majd :)
Az adott kéménygyártó (kint van a kiállításokon) társszerző lesz ebben a dologban, így értelemszerű hogy nem tudom neked megnevezni amíg ez is nem rendeződik.
Kéményt azért nincs sok kedvem gyártani, ezért kell egy gyártó.
Egyébként viszont házilag simán meg lehet építeni ugyanolyan minőségben (engedély gondok vannak).
Egyébként jelentősen meghaladja a jelenlegiek előnyös tulajdonságait, ezért van esély arra hogy a nagy gyártók is megvalósítják, természetesen licensz alapján.
"Egyébként nulla szélnél és bármilyen időjárási viszony közben is hozza a Libik szerinti ideális huzat értékeket, nélküle ez nem sikerülne."
Akkor mégis csak működik az az örökmozgó ? :) :) Vagy az adott kéménynek szélcsendben alapból tudnia kell az ideális huzat értéket ( bár az ideális huzat érték sem elég egzakt megfogalmazás.).
"A légtömeg változatlan marad, de a két különböző átmérőjű csőben a nyomás is változik értelemszerűen.
Ez mind mérhető, én is mérem."
Akkor végre várunk egy konkrét mérést/eredményt. :)
Pontos műszer, időjárási viszonyok, környezeti körülmények megadásával. Ettől még nem sérül a találmányod és az szabadalmi bejegyzésed sem.
"Mesélj hol van?
Szélkakas nem ok, a többi fokoz ha kell ha nem, vagy szabályoz ha jkell ha nem.
Én végig néztem az egész világ összes ilyen vackát,
mert elsőre venni akartam nem csinálni, de nem találtam semmi olyat ami megbízható, nem tiltott, bemért és jó is, stb.
Hátha te találtál, erre befizetnék - jövök egy whiskyvel ha jobb mint az enyém és nem ismerem.."
Most komolyan. Konkrétumot vársz bárkitől is ? Tudod amilyen az adjonisten olyan a fogadjisten. :)
"El kell hogy keserítselek, már megtörtént és a kéménygyártó jónak is találta a dolgot."
Őmmm akkor ott nincs szabadalmi oltalom meg várakozás ? Érdekes.
Egyébként melyik kéménygyártó ? Egy párral elég jó és szoros kapcsolatban vagyok. Utánad kérdeznék, és akkor végre mindenféle publikus közlés nélkül is hitelesebbé válhatnál.
"esetleg szeretném megvásárolni, vagy hozzájutni hogy kipróbálhassam és elmondhassam a tapasztalatomat azt is csak a szabadalmi hivatali bejegyzés után tehetem meg!"
Van más megoldás is?
Még a BME műszaki bemérése is titoktartási nyilatkozattal megy, és csak akkor ha a bejelentés már megtörtént.
Na itt vannak a problémák, hogy humorizálsz de lövésed sincs a dolgokról.
Leírtam vagy hússzor, hogy jogvesztő minden közlés, ami ismert azt már nem lehet levédeni.
Egyébként a kocka is ilyen lenne, közölve volt a II VH előtt, megtalálta egy rokonom, de nem hozta nyilvánosságra direkt (a műanyag csukló nem volt benne nyilván, csak fából van az egész kocka rendszer és valahogy lehet vele játszani, rakosgatod ide oda). A nagy mester dicsősége a szuper csukló ami bele került.
Egyébként az új terv alapján holnap csinálok egy átépítést (ez olcsóbb mint újat csinálni) ebbe két új dolog is belekerül, ha sikerül terv szerint majd lehet viccelődni tovább :)
A huzatfokozó /szabályozó tényleg szuper cucc, az gyorsabban fog piacra kerülni. A potenciális gyártókkal egyeztetek most éppen, és csinálunk egy prototípust a beméréshez (a másik dolgozik :). Egyébként nulla szélnél és bármilyen időjárási viszony közben is hozza a Libik szerinti ideális huzat értékeket, nélküle ez nem sikerülne.
De megértő vagyok, ha valaki életében nem talált ki semmi érdekeset az magyar szokás szerint SI faktor képző érzelemmé válik. Na puff.
Vberko, kiegészítenélek a 2 év alatt én kettő saját fényképet láttam tőle az 1.0ás kisérleti (becenevén: kotvány) kályha és egy elmosódott tűztérképet amiben éppen ég a tűz csak éppen semmi nem látható. A többi, az csak innen, onnan bemásolt gyári, vagy szakkönyvi irodalom volt. Gyanítom emberünknek leesett az hogy nagyobb a retorikai képessége mint a kályhaépítő ezért átment szónoklásba, amiben sokszor saját magának is ellent mond, persze mindezt rettentő mód tudományosan, a többi témában érdeklődőt lealacsonyítva próbálja meg előadni. Persze egyre inkább bebizonyosodik hogy semmihez sem ért, mert ha igen azért egy-két dolgot megvillantott volna, hogy a nagy szakik is tudják törni a diót.
Konkrét kérdésre rettentő frappáns és semmitmondó magyarázat jön, pedig sokszor egy kép többet mond 1000 szónál!
Pl én még a huzatfokozójáról sem láttam semmit, és ha Uram bocsá esetleg szeretném megvásárolni, vagy hozzájutni hogy kipróbálhassam és elmondhassam a tapasztalatomat azt is csak a szabadalmi hivatali bejegyzés után tehetem meg!
Néhány hónapja kifejtetted, hogy ilyen közös fejlesztéseknek/találkozóknak semmi értelme, mert tudásban, szakembergárdában és anyagiak tekintetében nem lehet versenyképes a nagy gyártók milliós költségvetéseikhez képest.
Erre jössz te a sufnituning cuccaiddal és huzatfokozót, kémény rendszert, kályhát, űrrepülőgépet meg még a franc tudja miket fejlesztesz. És elvárod, hogy komolyan vegyenek . Arról már ne is beszéljünk, hogy eddig még mindenkit kioktattál vagy csak szimplán hülyének néztél.
A dologhoz hozzátartozik, hogy 2 év alatt egy kézzelfogható dolgot sikerült letenni az asztalra, bár ha jól emlékszem azt sem önszántadból és az sem volt olyan diadalmenet, illetve a világ sem lett megváltva általa.
hangzatos amit írsz és lehet hogyvalaki ezt el is képzeli.
Jól szórakoztam rajta.
Csak megint azt kell mondanom hogy nem érintett még meg az áramlástan fizikai tudásbázisa.
1. ha egy adott kezdeti átmérőjű cső végén van egy szűkület (a belépő átmérőhöz képest kevesebb), akkor a szűkületben felgyorsul az áramlás. (Van rá képlet)
A légtömeg változatlan marad, de a két különböző átmérőjű csőben a nyomás is változik értelemszerűen.
Ez mind mérhető, én is mérem.
2. ha az első csőből bevezetjük a levegőt (gázt) egy másik csőbe, akkor
ha a második cső átmérője ugyanakkora mint az első cső kilépő átmérője akkor egyenlőre nem történik semmi csak nő a súrlódás maximum.
ha a második cső végénél lévő szakasz nem változik, akkor nincs változás
ha a második cső végénél lévő szakasz szűkül, akkor gyorsulás következik be egy határig és nyomás változás
ha a második cső végénél lévő szakasz tágul, akkor lassulás következik és nyomásváltozás
3. ha egy harmadik cső beléptetésre kerül hasonlóan mint a második akkor ugyan ez a helyzet.
A felgyorsított levegő nem fog tovább gyorsulni csak akkor ha nő a tömegáram is, különben elfogy a mozgási energiája egyrészt, másrészt képtelen lesz a légtömeget átengedni magán, és ez visszafékezi az egészet tehát nem Fokozható egy határon túl. (hiába fújsz be egyre nagyobb erővel egy trombitába, ez az erő egy idő után már hiába fokozódik, legfeljebb szétdurran a fejed. Egyébként egy trombitás elég lenne az egész fúvós zenekarnak.)
Tehát a következő cső nem okoz további változásokat, próbáld ki otthon egy papír csővel. Ha minden cső előtt még bekapcsolsz egy kiegészítő légáramot akor persze lesz fokozódás, de ennek semmi értelme.
Esetleg igyál egy sört.
Ha ez igaz lenne amit írsz, akkor a vitorlás hajók felrepülnének 10 percen belül, csak visszatartja őket ez az, pld a súrlódás, és a légtömeg(szél) adott sebessége). Tehát olyan vitorlát nem lehet feltalálni ami összeadja a szél erejét.
"Ha nem figyelsz, nem mérsz akkor minden boldogság, ég a tűz és meleg van.."
Ha meg baromságokat mérsz akkor is :)
"Miért lehetne sorba kötni? (lehet de semmi értelme)"
Akkor szájbarágós szilárd bácsi mindjárt elmondja. Ezen ne múljon a világ dicsősége :)
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Akkor rakok a kilépő ponthoz egy másik ilyen szuper eszközt aminek a belépési sebessége 15 m/sec lesz és akkor a kilépő 75 m/sec. Itt a kilépőhöz megint teszek egy ilyen eszközt ahol a belépő 75 m/sec és a kilépő 375 m/sec és így tovább. Persze ezeket jó lenne körbe telepíteni, és a megfelelő szélerősséghez (mondjuk az utolsó és első eszköz közé) betenni egy turbinát. Mert Így egyszer belefújsz az első ilyen eszközbe 3 m/sec-el és onnantól kezdve önműködő a rendszered és még ingyen áramot is termelhetsz. Szerintem ez nagyobbat szólna mint egy ilyen himi-humi kályha projekt.
Inkább ebbe kellene fektetned a rengeteg pénzed, tudásod és energiád :)
Ja ezért a remek ötletért nem kérek semmit .... a pénz és a dicsőség a tied lehet.
Csak téged idéztelek. De néha magadnak is ellent mondasz ... nem először :)
"A követelmények szuper megvalósulása esetén elvan a kályha."
Úgy fogalmaznék, hogy amennyiben megfelelően van méretezve, megépítve akkor szépen üzemel a kályha.
"De legtöbbször ez nincs meg.
A kémények 98%-a nem jó. (kéményseprők szerint sem)"
Ez aztán az egzakt pontos megfogalmazás. B*szki a kéményseprők már azért összetennék a kezüket, ha nem dőlne/omlana össze a kémények egy része ... nemhogy meteorológiai állomást telepítenének minden kémény mellé :)
A 98% meg olyan hasszám mint az összes idefirkált blöfföd, csúsztatásod.
A 98%-os érték szerint az új kéményrendszerek is úgy rosszak ahogy vannak. Tényleg kéményrendszert nem akarsz fejleszteni ? Átmehetnél egy kicsit a kéményes topikba :)
Tényleg és mi a helyzet a medencében megépített kályháddal ? Ha már a fejlesztéseknél tartunk :)
"De ne legyen vita. Légy szíves közölje már pár ember a szuper kályha huzatértékeit.
Lássuk."
Ne haragudj de ezek titkosak ... amíg az uniós és a szentpéteri szabadalmi hivatalnál meg nem kapjuk a védelmet :)
Teljesen igazad van, én csak azért szólogatok be néha neki mert már elegem van a semmitmondó süketeléseiből, amire persze rögtön 3 semmitmondó válasz érkezik ergo csak rontottam a helyzeten. De ha olyan ember olvassa a fórumot aki nem igazán ért a témához pusztán csak tájékozódni szeretne nagyon könnyen összezavarhatja, vagy félrevezetheti. Mert azt látja hogy mennyi szép dolgot ír és milyen érdekeseket és a többek sem szólnak hozzá tehát mind igaz lehet!
Persze mondani mindeni azt mond amit akar, csak nem minden hogy van-e mögötte tartalom (hitelesség). Néhány ember mögött van, néhány mögött nincs, ilyen ez az internetes fórum :)
Ugyanarrol. A semmirol. Okoskodas oszt kesz. Kar tole kerdezni barmit is. Csak o nem unja meg. Remeljuk lesz egyszer egy utolso mohikan aki utan mar senki nem akar tole megtudni semmit. Igaz eddig sem tudott meg senki semmit.
Miért lehetne sorba kötni? (lehet de semmi értelme)
Amit mérek az úgy van.
Ha ez neked örökmozgó (tőlem lehet) akkor felezünk, ha kihajtod a Nobel díjat.
Végtére is ki tudja mit találtam fel (mellesleg csodálkoztam is) de csak azon hogy nem csak fokoz hanem szabályoz is mert azt be sem terveztem, illetve nem is gondoltam rá hogy meg lehet valósítani egyszerre (véletlen volt).
Nem is értettem mi a franc van amikor 72 km-es szél volt és nem vitte ki a tüzet a kéményen.
Eredetileg be akartam építeni egy csapóajtós huzatszabályozót ellensúlyként.
Aztán este lámpa világítása közben rájöttem a megvilágított kiáramlás mozgásából mi az oka a dolognak.
Ha nem tulajdonítanak a környezeti értékeknek sok jelentőséget mert nem is figyelik és nem is mérik, akkor persze hogy nincs jelentősége, mert nem is tudnak róla.
Ha nem figyelsz, nem mérsz akkor minden boldogság, ég a tűz és meleg van..
"Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki."
Amiket itt leírtál egy átlag tömegkályha mindenféle hitech szir-szar nélkül tudja. Akkor miről is beszélsz már hónapok (a múltkori eltűnéseddel együtt évek) óta ?
"De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem."
Nem. Megint csúsztatsz!
Azt állították többen, hogy nincs értelme túlbonyolítani és drágítani a kályhát, mert NINCS AKKORA JELENTŐSÉGE a környezeti viszonyoknak mint amit te tulajdonítasz neki. Vagyis esetedben többe kerül a vám mint a rév. Mert ennél sokkal fontosabb, olcsóbb és egyszerűbb dolgokkal is el lehet érni közel ugyanazt az eredményt.
"Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen."
Nem én állítottam, hanem te:
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Ez így ebben a formában sorbaköthető és már kész is az örökmozgó :)
Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen.
Régen a szélmalmokat, most meg a szélerőműveket is elhelyezés szempontjából tervezni kell.
Ha valaki vitorlázik az tudja, hogy a vitorlás versenyen ez mit jelent. Aki jól fogja meg a szelet az elhúz a francba, a többi meg akadályozza egymást.
A huzatfokozó nem a létező huzatot fokozza (félreérthető a neve). Egyszerűen áramlástani jellemzőket változtat meg. Kb. hasonló mint régen a hajlakkszóró, a vízszintes csőbe ha belefújsz akkor a függőleges csőben felfelé megy az anyag.
Tehát lesz huzat akkor is ha nem akarod.
Ezzel az a baj hogy akkor is fokoz ha vihar van. :)
A másik probléma a huzatszabályozás, ami a nagy szél hatását hivatott visszafogni a kívánt mértékre. Ezzel meg az a baj általában hogy akkor is visszafog ha alig van szél, tehát bizonyos mértékek alatt már rontja a hatást.
Amit én csináltam az egyszerre csinálja mindkét funkciót úgy hogy a kívánt értékhatáron belül marad (minimum maximum). Elvileg még szabályozható is, tehát testre szabható.
Méretben mindegy mekkorát csinálnak belőle, tehát jó egy gyárkéményre is akár.
A gyakorlatban tehát egy falusi hát 6 méteres kéményéből csinálhatsz vele egy 10-15 méterest virtuálisan, és pótolhatod a kis keresztmetszetű kémény hátrányait..
Nincs benne mozgó alkatrész és mindegy hogy honnan fújdogál a szellő. Nem tud elromlani, nem esik bele az eső és nem mászik bele a macska, vagy a galamb, nem esik bele a hó, stb. stb. Nem érzékeny a bukószélre, stb.
Sosem állítottam hogy szakértő lennék, hiszen nincs OKJ-s tanfolyamom.
Nincs szakirányú végzettségem sem (van másik 3, de nincs köze a konkrét kályha építéséhez).
Van olyan amivel mondjuk üzemeltethetném a János Kórházat, de nem szerelhetek semmit, és tervezni sem tervezhetek mert ilyen papírom nincs.
Van másnak.
De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem.
Csak egy példa, most pld a napokban volt olyan időjárás, hogy a külső hőmérséklet 8-9-12 C fok volt, a páratartalom 92%, a szél erő nulla, a légnyomás 1013 Pa. A kéményekből a füst 45 fokos szögben lement a földre, és ott terjengett.
Ma is.
Ha valaki azt állítja hogy ez nem zavarta a kályhát semennyire, hát az egy érdekes vélemény.
Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki. Ugyanakkor a házak belső hőmérséklete alacsony, tehát kicsi a különbség, a tető magasságában a napsütés miatt van 10 fok felett, a lakásban meg 15 fok van. Nincs jelentős különbség általában.
A huzatfokozó ezen segít, a nulla vagy alig érzékelhető szelet is összeszedi és elindul a kályha. Mivel ugyanilyen viszonyok között mértem e nélkül is, most látom mi a különbség.
A lakosok nem is értik hogy nálam szépen megy a cucc, neki meg döglődik (nem tudják mi a fene van a kéményen).
Én évek óta használok kályhát, de eddig még nem vettem észre azt hogy drasztikusan beleszólna a szél a működésébe! A hőmérséklet már annál inkább! Az én harangkályhám 16-17 fok felett nem indul el, mivel nincs meg a megfelelő hőmérséklet különbség és kémény keresztmetszet. Gondolom ezen a problémán a huzatfokozó sem segít, hiszen ha nincs hőmérsékletkülömbség nincs áramlás sem amit szabályozni tudna.
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Te figyu, nem akarod ezeket sorba kötni ? Mert akkor már fel is találtad az örökmozgót. :)
"Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Rossz hír: Nem lehet."
Megint csúsztatsz!
Itt szakértőnek legfeljebb te tartod megad, senki más. Ahogyan azt sem állította senki, hogy a külső tényezők ne befolyásolnák a kályha működését. Csak azt állítja/tapasztalja a többség, hogy nem olyan mérvű a hatása ezeknek, mint ahogy az te állítod. Mivel eddig semmi konkrétummal nem szolgáltál és csak csapongsz a sokszor logikátlan ötleteléseid között ezért egyre nehezebb téged komolyan venni.
Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Na látod itt jelentkezik az a probléma, amikor valaki nem egyetemet végez hanem faiskolát (különös tekintettel a sziklakertekre).
A fizika áramlástani ismeretei ugyanis pontosan leírják és képletek alapján számítható is, hogy a szűkület (magyarul írom inkább ) és a tágulat, milyen sebesség és nyomás változásokkal jár.
Igaza is van sanci bácsinak, mint mindig, ésl ehhez tényleg semmi köze a szélnek. De nem erről van szó
Csak hogy a szél is az áramlástan törvényei szerint hat a kémény kitorkolására és ott a szélsebesség miatt sebesség változás és nyomás változás is keletkezik.
Konkrétan az én méréseim szerint általában azon a kitorkolás módosító szerkezeten amit én csináltam, egy adott szélcsatornára vonatkozóan (nekem van egy pár) 5 azaz ötszörös a különbség.
Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát.
Ez a folyamat viszont a függőlegesen felszálló füstre értelemszerűen hatást gyakorol és annak is megváltozik a sebessége (vákuum keletkezik) és a normális gravitációs mozgást felgyorsítja, és ez kihat az egész kályhára egészen a levegő betáp pontokra is.
A most általánosan alkalmazott Weidinger tárcsákra is igaz ez az összefüggés, csak azzal van egy nagy baj, hogy bukószél esetében az alsó tárcsára jutó szélerő "belelő" a kéménybe és lenyomja a füstöt, amitől a tévét néző nagymama eufóriába esik és úgy is marad.
Ergo: nem árt ha teljes körűen vizsgáljuk a dolgot mert akkor nem kerülünk olyan helyzetbe hogy virágot kell küldenem neked , de nem az öltözőbe, mert mint kályhás szamuráj belátva a tévedésedet a kardodba dőlsz.
De legalább kulturáltan szórakoztunk valamin.
Azt viszont nem tudom, hogy a Libik mester hogyan mérte volna meg a kályhán belül az áramlási sebességet, inkább azt gondolom hogy sehogy, egyszerűbben, fogta a képletet, kiszámolta. és passz.
Ezt viszont megteheti bárki ha tudja milyen a légtömeg mennyisége és milyen a belépési sebesség mértéke.
Most már elég sok katarzis élményed lenne, mert közben fejlesztünk mint a gép.
Tegnap fedezte fel az egyik bedolgozó szakértő, hogy nyugati kályhagyártó kísérleti kályhát épített, aminek a hőtároló része 90%-al kisebb súlyú anyaggal tárol adott mennyiségű hőt.
Konkrétan 1200 kg kő helyett 130 kg anyag tárolja a hőt, és ezzel a hősugárzást elnyújtja több órával.
Ha ez igaz, akkor a tömegkályha koncepció elhal, hiszen teljesen felesleges tégka tonnákat beépíteni. Én ebben nem annyira bízom még de meg kell vizsgálni.
Ezért kipróbáljuk és mivel az én terveimben alkalmazott új kályha véletlenül alkalmas erre (más célra gondolt egyik tér beépíthető ezzel) megcsinálom.
Én is feltaláltam egy hőtároló anyagot (speciális recept), de az nem a súlya miatt előnyös hanem a hőtárolási képessége miatt, és azért mert 80%-al olcsóbb mint a samott. Egyébként tűzálló is, a tűztérbe helyezve is bírja a gyűrődést, bármilyen hőlökés esetében.
Előállítása egyszerű, a helyszínen is, képzettség nélkül.
A többi újdonságot most nem írom le.
Az EU szabadalmi rendszer felépítéséig (szerencsére még nem adtam be) várnom kell.
Nem kispofám, gyanítom hogy lövésed sincs tényleg miről beszélsz. Ki mondta hogy a kályha belsejében mértem valaha is huzatot? A megvehető árú méregető eszközök nem bírják a 70 C feletti hőt, és mivel én nem vagyok egy gyár, nincs olyan milliós műszerem ami ilyet képes mérni. Ha ezt te nem látod be vagy nem érted még a kérdést sem az a te problémád, de akkor még nem kötelező sértegetni senkit.
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni és ezt a jogot tőled sem vette el senki igaz?
Nem kispofám én még nálad is kevesebbet tudok és ezt le is merem írni, nem okoskodok itt mint aki feltalálta a langyos vizet aztán meg megkérdezi hogyan kell azt megmérni.
Vegyed úgy hogy én minden alkalommal -ha úgy tartja kedvem- amikor saját magadat hazudtolod meg én hozzászólok, mert ez egy nyilvános fórum és mint leírattatott a hülyének is joga van hozzászólni.
A hülyét mindenki értelmezze a saját értékrendje szerint!
U.i.:Nem kályhát érintő témáról nem kívánok veled vitába szállni, mert értelmetlen szemétszaporítás!
A 6825 hsz ben feltettem egy táblázatot a Libik könyvből.
A tűztérben nem tudom megmérni mert elolvad a műszerem :)
De a belépő pontokon lehet mérni, az elég is.
A kályha belsejében a szűkítő helyeken nyilván gyorsabb és a tágulatokban (harang stb.) pedig lelassul.
Ezzel párhuzamosan csökken vagy nő a nyomás, amit szintén lehetne mérni ha van hozzá műszer.
A kémény belépő pontja szintén problémás mert 100 C fok feletti a hő.
De mindegy már ott, mert ami bemegy az ki is jön.
A fő mérési probléma ezzel az hogy ha egy kályhába sok vagy több helyen megy be a levegő akkor a légtömeg és a sebesség nyomás stb. mérése komplex az egész kályhára nehezen mérhető.
Ami nagy baj. Nem mindegy ugyanis milyen a levegőztetés mértéke, és ha túl van levegőztetve (túl nagy a huzat, és/vagy az égés végén is sok a levegő betáp ) akkor a hő is ki megy a füsttel együtt (ezen a teljes lezárás segít a legvégén, de előtte nem tud).
A műszerekkel az is egy érdekes kérdés hogy a Nitrogén mérése nem megoldott, csak egyén Nitrogén származékokat mérnek..
A március 22.-i Tömegkályhás+szalmaházas infó nappal kapcsolatban:
Továbbra is várjuk a jelentkezéseket a:
tomegkalyhastalalkozo@gmail.com
levél címre.
Megmondom őszintén, a címet azért hoztuk létre, hogy felmérjük; lesz-e egyáltalán annyi érdeklődő; (illetve leutaznak-e egyáltalán annyian Debrecenbe), hogy érdemes legyen megtartani?
Örömmel jelentem, hogy pozitív csalódás ért. Sokan jelentkeztek, többen is mint reméltem.
Aki még gondolkodik a dolgon, azt is kérném, hogy küldjön levelet a részvételi szándékáról. Akár feltételesen is.
A Debreceni Megújuló Energiapark ugyanis visszalépett. A korábban megbeszélt időpont még sem jó nekik. Így új helyszínt kerestünk.
A pontos programról, és a helyszínről hamarosan mindenkinek a levélcímről értesítést küldünk.
117 m2 hasznos terület, ennek hőszükséglete 4,6 kW, tető födém szigetelés 40 cm, homlokzat 38 porotherm+20 cm kőzetgyapot, stb. ...
Igen, hőcserélő van azon a részen, alacsony hőfokú gravitációs és kondenzációs elven működő, épület gépész által tervezet-méretezett hidraulikus fűtés rendszerrel , segéd energia felhasználása nélkül.
Új info: már idén létrejön az egységes EU szabadalmi rendszer (márciusban adják át a budapesti irodát) ami egyszerre levédi 26 országba a szabadalmat és 80%-al olcsóbb mint eddig, ,minden országra egyszerre érvényes, egyszerre perli a jogsértést (eddig külön kellett). A részletek majd kiderülnek.
Ha van valakinek egy egy részletre vonatkozó olyan ötlete amit egyedileg nem érdemes szabadalmaztatni, akkor vizsgáljuk meg hogy érdemes e beépíteni egy nagy egészbe.
Ez jogilag kezelhető.
Ilyen már van nálam egy pár.
Szabadalomnak ugyanis lehet sok tulajdonosa is, és ha eladásra kerül pld. egy országra stb stb akkor a résztvevők az arányuk szerint részesednek.
Valahol régebben beszéltünk róla -kis hazánkban az épített kályhák fejlődése(fejlesztése) a legutóbbi háború után megállt.Másutt nem ,mert nem volt szén, olaj,villany,gáz -léggömb ...
Ez azért jó is -van honnan ötletet meríteni.
Teszik is sokan. Épülnek a kályhák ,egyre több,egyre jobb.
Mit lehet tenni ?
Ismered a régi mondást :Amit nem tudsz megakadályozni -állj az élére.
De ezt már Te felismerted.
Ez az út járható -járod is -,más út lehet nincs is.
Aki akarja végezhet tanfolyamot lehet belőle (épített)kályhás.Tetszik vagy nem.
Nagyon nincs is lemaradva hisz nálunk ezt még nem is oktatják?!
Elkészült Kuznetsov egyik terve alapján. (2,5 tégla mély, tehát kis helyen elfér és samott is csekély számban kell hozzá) Persze kicsi variálás mindíg kell, itt pl a hátsó füstkivezetés miatt.
Mielőtt bármit írnék: elmentél meeting-re, majd OKJ-s tanfolyamot végeztél!
Le a kalappal! Grat! :-)
Ha a többiek is vennének ennyi fáradtságot! :-(
Hú; mennyivel kevesebb vita, és személyeskedés lenne itt a fórumon! (Cserépkályhások, kandalló építők,...).
Mindenképpen gratulálni kell, elismerni a szándékot, hogy szakmai mederbe, hivatalossá, stb szeretnéd a kályha építés medrét terelni!
(Ez jó!).
A cserépkályhás suliban ugye egyenlő a 0-val, amit a tömegkályháról tanítanak. (Semmi).
De dícséretes a szándékod, hogy Vajdához ellátogattál (hányan vannak, akik nekilátnak, miközben 1-et sem láttak :-(
Én nem szeretnék személyeskedni. Kérlek a továbbiakat ne is annak vedd, hanem jellemző M.o.-i tendenciá. .....-nak.
Ugye e-mail=nincs. Jellemző régmúltra visszamenőleg sokaknál.
Hát pedig ez tenné személyessé/hitelessé az építőt. (Vállald fel magad!)
Aztán, ne haragudj:
-valami nem stimmel, azon a kályhán!
-A szélessége (4 tégla) vagyis 100-103 cm fugákkal (4 téglás).
magassága max. 185-185 cm.
-Már a szélessége kizárja, hogy Dán legyen. Vagy, ha Dán, akkor 25-27 cm a tűztere, ami megint vicc kategória.
Tehát vagy nagyméretű a tégla (csak felismered tanfolyam után :-), (ha nem, hát az is gáz :-( mert a 201 db samott tégla nem fér bele egy ilyen kis kályhába).
-Én aláírom, és megbecsülöm a használók véleményét; (milyen csülök, és kenyér sült meg benne, stb....).
De ugye Ők mivel hasonlították össze?
Cserépkályhával?
Akkor ne csodálkozzunk. :-(
Egy 100 cm széles kályhába nem lehet beletenni 201 db 6,5-ös samott téglát. (Főleg, ha az 170-175 cm magas ellenáramú!.130-150 db körül van a felhasználás!Vagy a 201 db nem igaz; vagy a kisméretű tégla, vagy,....?(Egy Helbro féle Dán-ba, az ugye legalább 117-120 cm széles, és 26 téglasor magas!).
A szélessége (nem 4 tégla, mint a tied!) vagyis 100-103 cm fugákkal.
Már a szélessége kizárja, hogy Dán legyen!
Vagy, ha Dán, akkor 25-27 cm a tűztere,(?) ami megint vicc kategória. (Mi van a belsejében??? És hány kg fa fér el benne,..).
(Amit mi itt dán-nak mondunk, az egy tipus, kötöttségekkel... :-(
Már a szélessége kizárja, hogy Dán legyen. Vagy, ha Dán, akkor 25-27 cm a tűztere, ami kizárja az utóégést,...)..
Tehát vagy nagyméretű a tégla; (csak felismered tanfolyam után :-), (de ha nem, hát az is gáz :-( mert a 201 db samott tégla nem fér el benne).
További jó munkálkodást, fejlődést, tanulást kívánok: Sancibácsi.
Most találtam rá erre az oldalra és nagyon örülők neki, ugyanis én is egy tömegkályha rajongó, tulajdonos, építő vagyok.A tömegkályha iránti szeretetem úgy kezdődőt hogy a házam építésekor a gázfűtés mellett, más alternatív megoldást is kerestem így vetődtem el egy tömegkályhás honlapra. Ami gáz és áramszünet esetére is megoldást ajánlott és a sütőtérrel még a főzés is megoldható. Valamint a legkevesebb tűzifa elégetésének ígéretével felfűthetem a házam. Nagyon kíváncsi lettem, így jelentkeztem egy tömegkályha építő workshopra az Ete-i Vajda Zsolt mesterhez. Alig vártam, hogy haza érjek és felépítsem a lakásomban a sajátomat. Meggyőződtem róla hogy minden állítás szó szerint igaz, mert én már csak a szememnek hiszek. Közben beleszeretem a kályhaépítésbe annyira, hogy úgy éreztem még többet kell tudnom a fatüzelésű kályhákról. Így elvégeztem a kályhás szakmunkás iskolát is, és azóta minden lehetőséget megragadok, hogy tanfolyamokon bemutatókon találkozókon tovább képezem magam. Ezt a Dán ellenáramú tömegkályhát nyílt helyen építettem meg, Vecsésen a Mester Centerben,a Fő utca 151 szám alatt. Nyitva tartási időben bármikor megtekinthető(H-SZ 06-17 V 06-12) A tulajdonos szívesen ad felvilágosítást a kályha működéséről és a működésének tapasztalatairól. Az üzletben dolgozó hölgyek beosszák , hogy melyik nap ki süt-főz a kályhában
.A kályhába 201 db samott tégla, 360 db kisméretű tégla,2 zsák samott habarcs, 3 zsák agyag, 6 zsák homok felhasználásával lett építve, az ajtókat a tulajdonos hozta. Az üzlethelyiségben nem volt kémény, így egy 160-as fém kéménycsőt építettünk be, és ezt raktuk körbe kisméretű téglával.A kályhát ketten öt nap alatt építettük fel.
A hitelesség kedvéért nem törlöm./ későiekben megteszem/.
Felfoghatjuk ezt úgy is, mint dícséretet. (Nem egy kotványt tesznek ki ugye :-)
De attól még gusztustalan. Fel kellene tüntetni, hogy nem Ő csinálta, hanem kinek a munkája.
.................nehezen találok szavakat erre de mégis inkább azt írom..........
szívesen olvasom ezt az oldalt. Szeretem a tömegkályhákat , mióta Szalai Péter
előadását ,meghallgattam a rakéta kályhákról.
Felfoghatjuk ezt úgy is, mint dícséretet. (Nem egy kotványt tesznek ki ugye :-)
Igen ez így van itt a fórumon aki igazán hiteles számomra ,aki tényleg ért a kályhákhoz és továbbra is szívesen elolvasom minden gondolatát az / ab69, ybas02,sancibácsi/
A fotókat amit az adminisztráció szerint elég sokan láttak ,megosztottak, és a forrás megjelölése mellett /email cím/ mégis tőlem érdeklődtek mindig átirányítottam a építő
elérhetőségének megadásával, web lap elérhetőség csatolásával./ ez sem volt kevés/ azt hiszem helyesen jártam el.
Tömegkályha bemutató építéséhez helyszínt (építtetőt) keresek,
Jelentkezni: tuz-mester@freemail.hu
Most leírnám kicsit részletesebben. Hátha valamelyik olvasónak, látogatónak lenne ötlete! Tehát egy ilyen kályhának az anyag igénye 220-300.000 Ft körül van. Résztvevő kb 6-8-10 fő lehetne, (mivel ennél több személy már nem tudja körül állni a kályhát). Egy építés 5-6 nap, vagyis 4-5 éjszaka. 2500-3000 Ft-os szállásnál is a 6-8 fő szállásdíja kb. fedezné az építés munkadíját. Tehát nagy vonalakban egy olyan valaki, aki szállást tudna biztosítani ennyi fő részére (vendégház, panzió, stb), az csak anyag áron (220-300.000 Ft) kapna egy tömegkályhát, ha a munkadíjat kicsit akciósra vesszük. (Szerintem ennyiért ajándék ) Nyilván ezeket át kellene beszélni: milyen kályhát, milyen ajtókkal, kialakítással szeretne, stb; és a szállás mennyi. De ha van ötletetek, vagy olvassa ilyen személy az oldalt, aki foglalkozik szállás adással; vagy nem, de most a télen tudna akciósat (azért ilyenkor nincs olyan nagy tolongás) és szeretne egy ilyen kályhát, (esetleg intézmény, közület, stb egy kályháért cserébe el tudná intézni valahol,....) kérem jelezze! Nem csak Debrecen közeli szálláshelyet keresek, végül is ez már mindegy.
Már közel 1 éve ott vannak a kemencék, burkolatok között a kályháim:
https://www.facebook.com/igaztamas/photos
Kérésemre sem vette le. :-)
Felfoghatjuk ezt úgy is, mint dícséretet. (Nem egy kotványt tesznek ki ugye :-)
De attól még gusztustalan. Fel kellene tüntetni, hogy nem Ő csinálta, hanem kinek a munkája.
Tömegkályha bemutató építéséhez helyszínt /építtetőt/ keresek
Jelentkezni: tuz-mester@freemail.hu
Mi is az a tömegkályha? Ezeknek a kályháknak az igazi hazájuk Skandinávia (Svéd-, Finnország, Dánia), és Oroszország, és az évek alatt igen nagy fejlődésen mentek keresztül, sőt ma is . Nagyon hamar közkedveltek lettek az USA-ban, és Kanadában is. Ott falazott, vagy épített kályhának hívják, és meghatározásuk az Észak-Amerikai Kályhás Szövetség (MHA) szerint: - Tömegük legalább 800 kg, - Zárt tűztérrel rendelkeznek, melynek ajtaja zárva van az égési ciklus alatt, - Falaik vastagsága nem haladja meg a 25 cm-t, - Normál üzemeltetési körülmények között a külső felülete nem haladja meg a 110 C-ot, (kivéve a tűztér ajtót), - A kályha belsejében a füstgázok a tűztérből egy legalább 180 fokos irányváltoztatás után, egy hőcserélő csatornába kerülnek, mielőtt a kéménybe távoznának, -A hőcserélő csatorna (füstjárat) hossza, legalább kétszerese a tűztér magassági méretének. A fenti felsorolás nagyon általános, és a legtöbb magyarországi cserépkályha is beletartozna. Ez a fogalom meghatározás inkább a brit nyelvterületen közkedveltebb kandallótól való megkülönböztetést szolgálta. Magyarországon téglából már régen építettek kályhákat. Ezek azonban ugyanúgy épültek (ugyanolyan tűztér, és füstjáratok) mint a cserépkályhák, csak külső héjukat kályhacsempe helyett élére állított téglából készítették. Ezeket a kályhás szaknyelvben: téglakályhának nevezték. A tömegkályhák hazai széles körű megismerése, és elterjedése a 2008-as évre tehető. Amikor a nemzetközileg elismert dániai kályhás mester (Lars Helbro) egy bemutató építés keretében épített egy dán típusú kályhát Ete-n. Ez a kályha tűzterében is más, mint a cserépkályhák, amely fölött egy ún. másodlagos égéskamrát is tartalmaz (a cserépkályhák nem), és a füstgázok nem egy hagyományos füstjáratban adják le hőjüket, hanem egy ún. ellenáramú járatban, amely minimum fél tégla (12 cm) vastagságú. Azért, hogy ezeket a szerkezetileg eltérő fűtőeszközöket megkülönböztessék a cserép, vagy téglakályháktól: tömegkályhának nevezték el. Mi is tehát a tömegkályha, ill. miben más, mint a cserépkályhák? - nagyméretű tűzterükben egyszerre elhelyezhető a kályha felfűtéséhez szükséges tüzelő - vastag 12 cm-es tűztér fala a következő begyújtásig sem hűl ki teljesen, ezáltal magas égési hőmérséklet lakul ki, - a tüzelőt felülről kell meggyújtani. Az égés során bomló fagázok a tűztérből a másodlagos égéskamrába távoznak (mint a faelgázosító kazánnál); így igen tiszta, nagy hatékonyságú az égés, - Puha fával (nyár, fenyő, ...) is tüzelhetünk bennük, - a másodlagos égéskamrát a tüzelő leégése után sütésre lehet használni a kemencéhez hasonlóan, - nagyméretű üveges ajtónak köszönhetően kandalló hatás - vastag külső köpenye miatt alacsony hőmérsékletű, de kiegyenlített, tartós, hosszú hő leadás, - vastag külső, belső falának köszönhetően tartós, átrakása később szükséges, - nagy tömegüknek köszönhetően (2,5-3,5 tonna) hosszú hőtárolás, ezért általában csak napi 1 begyújtást igényel, és 24 óráig fűt, - tiszta égésnek, és a jó füstgáz hő hasznosító szerkezeti felépítésének (ellenáramú, vagy harang rendszerű) köszönhetően akár 80-90 %-os hatásfok.
Ezek közül az előnyös tulajdonságok közül egyesek hátrányként is jelentkezhetnek: - A nagy tömeg miatt nem építhető emeletre, vagy egyéb kis teherbírású aljzatra, födémre, - jó hatásfokkal, kielégítő hő leadással csak rendszeres üzem mellett alkalmasak. Ezért nem javasolt hétvégi-, vadászházakba, stb. Tévedés lenne azt állítani, hogy a tömegkályha 1-2 felfűtés/nap után kezd csak el fűteni, hőt leadni. Már az első befűtésnél is érezhető felmelegedés tapasztalható, de hőleadása csak a normál üzemi hőmérsékletnél tapasztalthoz képest csak 50-70 %os. Ilyenkor ha a kályha ezzel a hőmenyiséggel nem tudja felfűteni az adott helyiséget, a hideg miatt újabb, és újabb adag tüzelő elégetésével sem érjük el a kívánt hatást (hideg falak átmelegítése, stb), és a kályha szétfűtését kockáztatnánk.
Már közel 1 éve ott vannak a kemencék, burkolatok között a kályháim:
https://www.facebook.com/igaztamas/photos
Kérésemre sem vette le. :-)
Felfoghatjuk ezt úgy is, mint dícséretet. (Nem egy kotványt tesznek ki ugye :-)
De attól még gusztustalan. Fel kellene tüntetni, hogy nem Ő csinálta, hanem kinek a munkája.
Napjainkban újra felértékelődik a fatüzelés. Néhány éve divat lett a fatüzelésről előbb olaj, majd szén, aztán gázfűtésre váltani, kényelemből, divatból, politikai döntésre, stb. Azonban külső körülmények, és az egyre fogyatkozó kőolaj-föl dgáz (szén-hidrogén) készletek, illetve azok folyamatosan emelkedő világpiaci ára miatt újra visszatérünk a fához. Visszatérünk, mert a fában lévő lévő egységny i energia (MJ) ára (ha az 2000-2500 Ft mázsánként), csak fele az ugyanakkora egységnyi energiatartalommal rendelkező gáz árának, és csak kb1/4-1/5-e a hasonló mennyiségű elektromos áramnak. A fával ezenkívül egy bizonyos függetlenséget is nyerhetünk a szolgáltatóktól. Megvehetjük, (bármikor amikor van rá keret, vagy ha akciósan jutunk hozzá), és letároljuk az udvaron, és akkor, és annyit használunk fel belőle, amennyire szükségünk van. Nem kell félni a csapok elzárásától, sem a forint gyengesége, gazdasági, politikai válság miatt kialakuló gáz hiánytól, hidegtől, vagy irreális áremelkedéstől sem. Ezenkívül sokunk számára kevés hangulatosabb és kedvesebb időtöltés létezik annál egy hideg téli estén, mint ülni a kályha előtt, és nézni a lobogó tűz látványát.. Zágonyi Sándor építésztechnikus-kályhaépítő
tetszenek a hozzászólásaitok. Szűkszavú leszek, mert az előző hozzászólásom kámforrá vált és most pipa vagyok... :-)
Mit szóltok működik-e a betonba ágyazott vas levegő-adagoló helyett, a magyar samotgyártó falazótégláját vagy feles falazótégláját építenénk be? Lásd a képeken.
Hogy lehet megoldani, hogy forró friss levegőt juttasson az égéstérbe?
Ez a vas cső honnan kapja a levegőt, hogy jut el oda?
Hab a torta tetejére, hogy zárt égésterű kályhát fogok építeni.
Ki ismeri fel a munkákat? Csak ebben az évben ketten loptak az oldalamról és mivel minden cserépkályhás oldalt megnézek, valamint jó a memóriám, szemét módon beárulom a tolvajokat a képek, írások, eredeti gazdájánál. Szegény dörgicsei kályhás majdnem infarktust kapott, mikor egy zsűrizett darabját fedeztem fel egy tolvajnál, aki még a vízjelet is leszedte a képről. Ha valakit érdekelnek "warez" oldalak írjon, küldöm a szépen megőrzött linkeket.
Természetesen lesznek képi, és rajzi illusztrációk.
Kell is; hiszen nem is oktatják, tanítják a témát nálunk.
Megéri szerintem annak is eljönni, aki építtetni szeretne, és tisztán látni néhány dologban.
Egy részét a tömegkályhákkal kapcsolatban még mindíg nem veszik komolyan sokan, és nem hiszik el; másfelől meg kialakultak tabuk, és kicsit misztikus köd kezdte belengeni a témát.
Remélem jó pár dologban sikerül tiszta vizet önteni a pohárba.
Másrészt mivel a témát nem tanítják nálunk:
Próbálok olyan elvi, elméleti dolgokat megfogalmazni, ami az építőknek is segítségére lehet.
És sokszor utaltunk rá korábban, hogy másféle gondolkodásmódot igényel ezeknek a kályháknak építése, működésének megértése, stb. Erre is rámutatok majd.
Nekem volt aki címként az: I. Országos/MagyarországiTömegkályhás Konferenciá-t ajánlotta.
De ezt nem akartam.
Nem is egyesítette, ölelte volna fel teljesen a Magyaro.-i tömegkályha építőket. Tehát nem elég 'egyetemes', és átfogó.
Meg én amúgy sem tartanám szerencsésnek egy új szervezetet létrehozni (van MACSOI), vagy frontot nyitni a kályhás társadalmon belül (cserépkályhások, kandalló építők felé).
De ki tudja, milyen igények fogalmazódnak majd meg ott?
Lehet a következő lépés erre vezet majd.
(Nem a külön szervezet, hanem valami közös rendszeres találkozók, tapasztalatcsere, stb. irányába a tömegkályha témában).
Annyit tennék hozzá, ha nem haragszol, hogy eleve értelmetlen, illetve vicc kategória ez az analóg szonda belógatva.
Maga az alapvető probléma/komolytalanság nem az, hogy hogyan szigeteljünk/árnyékoljunk/... egy ilyen szondát, analóg hőmérséklet mérő elemet.
Meg mérési metodika, bla, bla, bla.
Egy ilyet be lehet tenni 1-et, 2-t, 18-at a kályhába, ha az ember kiváncsi valamire, de ez tájékoztató adat lesz csak. Egy változtatást, mittudomén hatását lehet saját magunk számára tesztelni.
Ami a lényeg, az a füstgáz elemző, és azt a kéménybe csatlakozásnál kell mérni.
Ez ugye nem csak hőmérsékletet mér, hanem légfelesleget, CO-t, Co2-t, kilépő füst hőmérsékletet, stb. Ez ad reális képet a kályha hatékonyságáról, hatásfokáról, hogy mi távozik a kéményen, és mi marad benne.
"Csavarhúzós sem bizonyítási eljárást vezetett le, hanem a kételyeit."
Nem b*szki, hanem józan paraszti ésszel megmutatta, hogy az ötleted kuka. De mivel te kiálltál a nagyérdemű elé ebből következik, hogy nálad átjutott az ötlet szinten, és nem volt jobb ötleted.
"Mellesleg egy ilyen bizonyítást kérni a fitzikustól amit te kérsz tőlem az nemzetközi eredmény lenne és felérne egy doktorival,"
Nem én állítottam, hanem te. Mármint azt, hogy mindenki rosszul mér és ezt a fizikus barátod levezette, bebizonyította.
A tudomány már csak úgy működik, hogy ha állítok valamit ami szembemegy a megszokott/elfogadott normákkal, törvényekkel, metodikával akkor azt bizonyítani illik.
"és elég húzós bevétel is származna belőle ha átalakítanánk a mérések kötelező szabványát, és az összes akreditált labor ezt használná kötelezően"
És te el is hiszed hogy ez így működik ? :)
"Az interneten látható kályha összehasonlító szeánszok távolról is (képről) láthatóan hibásak, pld a huzat összehasonlíthatatlansága miatt (a különböző kályhák kéményeinek láthatóan eltérő feltételei miatt, tetők eltérő állása, stb.).
Ha nem mérték és nem értékelték ki a huzatkülönbségeket akkor eleve marhaság volt az egész mérés pld. (csak kötözködöm de sajna igaz)"
Akkor végre mutathatnál valami konkrétumot ezzel a huzattal kapcsolatban.
Nem kell dollármilliárdokat érő pontos és részletes levezetés. Elég kb ilyen részletességgel:
Egy mérés során a kémény/kályha/etc belépőnél ennyi huzatot/tömegáramot/stb. még a kilépőnél/máshol/etc ennyit mértem. Valószínűleg az erős keleti szél miatt. Ugyanakkor a termikus hatásfokom ennyit mutatott. Másik szélcsendes mérés esetén ilyen mért huzatotkat/tömegáramokat mértem itt meg itt amikor a termikus hatásfokom ennyit mutatott. Harmadik esetben a tetőt fordítottam el, hogy így is tudjak mérni, így ilyen értékeket kaptam.
A huzathoz KKK gyártó xyz típusú műszerét használtam, míg a term. hatásfokhoz ZZZ gyártó xxx műszerét. Tüzelőanyag, levegőbetáp, környezeti, valamint levegő hőmérséklet és egyéb környezeti tényezők állandónak voltak mondhatóak.
"De mondhatjuk erre is hogy elhanyagolható kérdés."
Amennyivel bonyolultabb, drágább és sérülékenyebb lesz a kályhád ahhoz képest ezek elhanyagolhatóak.
Megtudhatnék valami közelebbit, arról az előadásról? Hogy lesz-e valami fényképes illusztrációs része? Hogy aki nem kályhás az is megérti, el tudja képzelni a dolgokat?
Mondjuk ez sem így van, volt látogató akinek a kályhákhoz semmi köze, és kapásból mondott egy olyan megoldást (ötlet) ami beépülve, számára komoly jövedelmet fog biztosítani eladásonként (ha van bevétel). Sőt még az is lehet hogy bekerül a nagykönyvbe.
Csavarhúzós sem bizonyítási eljárást vezetett le, hanem a kételyeit.
Az van nekem is.
Mellesleg egy ilyen bizonyítást kérni a fitzikustól amit te kérsz tőlem az nemzetközi eredmény lenne és felérne egy doktorival, és elég húzós bevétel is származna belőle ha átalakítanánk a mérések kötelező szabványát, és az összes akreditált labor ezt használná kötelezően. :)
Az interneten látható kályha összehasonlító szeánszok távolról is (képről) láthatóan hibásak, pld a huzat összehasonlíthatatlansága miatt (a különböző kályhák kéményeinek láthatóan eltérő feltételei miatt, tetők eltérő állása, stb.).
A felhasznált tűzifa pld rendes szabvány fa, aminek a nevesség tartalma is változó akár raklapon belül is, tehát ott is brikettet kellett volna használni.
Ha nem mérték és nem értékelték ki a huzatkülönbségeket akkor eleve marhaság volt az egész mérés pld. (csak kötözködöm de sajna igaz).
Igen megfejtjük itt a rejtvényeidet és te meg vered a melled, meg besöpröd a pénzt :)
Komoly szakértői csapatod van akik nem kevés pénzedbe kerülnek, és te meg az interneten buta kályhásokkal, és egyéb lelkes amatőrökkel akarod fejlesztetni a kályhád ?
Hát nem tudom. Vagy ezek a kérdéseid a komolytalanok vagy aki felteszi őket.
Minden hőszigetelő anyag átereszti a hőt, a paraméterei szerint.
Mi ebben a kérdés?
Arra gondoltam (mert ide nem egy disszertációt ír az ember) hogy ha egy gyorsan felmelegedő fémlemez az érzékelő, és a szigetelő kerámiahab lapot a mérés idejére dugom csak be, ez alkotja a T betűt, akkor elhanyagolható a szigetelő anyag hőátengedéséből fakadó torzítás.
Én ISOLRATH hulladékból gondoltam ezt kialakítani, mert az jól faragható és ragasztható is.
Fizikusnak nem kell a megoldást is kitalálnia. Csak mondja amit gondol, és a rejtvény fejtés nem az ő dolga.
Megoldást te sem mondtál egyet sem.
A mostani helyzet ismert, luk, szonda bedugva és keletkeznek a mérési adatok, eufória.
Ha megírod az elérhetőségedet, beszélhetünk a kiállításon. Ha sikerül addig elérni a védelmet akkor lesz kint valami cucc, ha nem akkor késik. Kevés erre az idő szerintem, én nem is készültem erre, nem az én ötletem volt.
"Az első gondolat az volt, hogy csinálok egy "T" betűhöz hasonló csővéget ami körbe van szigetelve és mentes a hősugárzástól ezáltal valamennyire."
Ezen a "valamennyire" kijelentéseden elgondolkoztál egyáltalán ? A fizikus barátodnak inkább ne mutasd meg, mert így hiába készít neked a világon egyedülálló mérési tervet, ha te csak "valamennyire" mérsz pontosan.
És ha a füstgázhő mérés problémájára nem tud érdemi ötletet adni, akkor nincs több kérdésünk :)
Csavarhúzós már így is több konkrétummal segített neked, mint amennyit te a 2 éves ténykedésed alatt megosztottál.
Ja még 1x:
A Construmán melyik forgalmazót keressük ? Hol láthatunk tőled végre valami konkrétumot ? Esetleg egy személyes beszélgetés is összejöhetne, mivel én is kint leszek a céggel.
"A terv az ,hogy a gázképződésben érintett teret időben állandó szinten tartsam .
Ha ez sikerül akkor akkor a gázképződés az idő függvényében nem változik, azaz az elégetéséhez azonos mennyiségű levegőre lesz szükség minden időpillanatban..."
Ez elviekben rendben. De a gyakorlatban ? Ha meg tudod oldani maradéktalanul kicsiben, akkor nagyobban is. Mert az alapvető probléma nem változik. A másik, hogy fatüzelés esetén (merthogy erről szól a topik) a tüzelőanyagod sem állandó. De azért bizony pellet meg pellet között is van nem ki különbség. Erről sztem ha akar Maguborka többet tudna mesélni.
Szóval ahogy látom te is meg elemzo olvtárs is kergetitek azt a néhány százaléknyi különbséget és ezért (abban az esetben ha egyáltalán sikerül) kaptok egy túlbonyolított, jóval drágább rendszert, annak minden sérülékenységével.
"De nem ez az igazi kérdés, hanem a kályha belső felületein mozgó gáz, illetve a legfontosabb ami a fő kérdés, a tűztérbe lépő levegőnek a hőfoka. Ott a szonda a tűzteret mérné, ha beljebb teszem akkor is a tűztérfala a fő sugárzó.
A tűztér teljesítményét viszont jelentősen befolyásolja a betáp levegő hőfoka, amit nem tudok mérni úgy hogy köze legyen a valósághoz - egyenlőre."
Megmondom őszintén már régebben vártam (ha ilyen profi szinten akarod "nyomni"), hogy előrukkolsz legalább egy Ansys Fluent szintű modellezéssel-szimulálással ami esetleg könnyebbé teszi a bizonyos folyamatok lekövetését, elemzését.... de ha nem hát nem, a varázs még várat magára :)
Talán ez segíthet , akár közel is állhat a valósághoz...ki tudja :)
Az első gondolat az volt, hogy csinálok egy "T" betűhöz hasonló csővéget ami körbe van szigetelve és mentes a hősugárzástól ezáltal valamennyire. Itt megy át a füstgáz.
A T betű szárán keresztül belövök a metszési pontos lévő anyagra, ami lehet többféle tesztelés alapján. A fém melegszik fel legkönnyebben.
Az adott pillanatban mért érték mindig torz valamennyire ha a környezet hat az anyagra, kérdés hogyan lehet ez minimalizálni.
A lukon bedugott szonda mérése biztos sokkal jobban eltér a valóságtól, mert rá hat a sugárzás.
A legtöbb grafikonnak tehát nem sok köze van a valósághoz.
A sugárzás olyan erős, hogy 18 óra múlva is 100 C fok van az ellenáramú csatorna tetején, és a kijáratnál lévő hőmérő is jelentős hőt mér, 50-60 C fokot, lezárt kéménynél, pedig gáznak nyoma sincs már régen. Ezért ha a kilépő füst hőjét csak a kéményben lehet megmérni rendesen de az is kérdéses.
De nem ez az igazi kérdés, hanem a kályha belső felületein mozgó gáz, illetve a legfontosabb ami a fő kérdés, a tűztérbe lépő levegőnek a hőfoka. Ott a szonda a tűzteret mérné, ha beljebb teszem akkor is a tűztérfala a fő sugárzó.
A tűztér teljesítményét viszont jelentősen befolyásolja a betáp levegő hőfoka, amit nem tudok mérni úgy hogy köze legyen a valósághoz - egyenlőre.
Ki kell ábrándítsalak, a kerámia lap nem hőtükör, tehát ő maga sugároz a fémlapra. A fémlap viszont (többé-kevésbé) hőtükör, tehát az infrahőmérő nem jól méri.
>Ennek az az eredménye, hogy a grafikonokon az a fázis amikor már lecseng a tűz és a füstgáz is alig van, de a grafikon csak lassan ereszkedik lefelé, nyilvánvalóan a fal hősugárzásának az eredménye.
-Akár az is lehet, ha LEVEGŐT engedünk be és égés már nincs. De a füstgáz egyrészt mitől hűlne le, ha az őt körülvevő tér melegebb nála? Mi venné át tőle a hőt? Másrészt a füstgáz nem levegő, van benne egy csomó kémiai anyag (jó, az égés végefelé már főképpen csak szén-dioxid és vízgőz, de az pont elegendő, ezeknek van egy csomó infravörös elnyelési sávja. Azaz a sugárzás nem csak a szondavéget melegíti (ezen lehet segíteni, ha az a vég fényesített fém), hanem a füstgázt is. (Ez viszont is igaz, a füstgáz sugárzással is melegíti a járatfalakat.) Szóval szerintem nem kell bonyolítani, a fém szondavéget fel kell fényesíteni (papírral letörölni róla a kormot/koszt/egyebet), aztán nagyjából jól méri a füstgázhőfokot.
Azok is csak azt tudjak mi rossz. Mit nem lehet ugy. A hogyan kerdesre meg a szakerto csapat szetroppen. Mi marad? Kerdezni a "neptol" akik mar csinaltak ilyet. Csak hat azok az emberek akik tudjak nem felejtenek.
A terv az ,hogy a gázképződésben érintett teret időben állandó szinten tartsam .
Ha ez sikerül akkor akkor a gázképződés az idő függvényében nem változik, azaz az elégetéséhez azonos mennyiségű levegőre lesz szükség minden időpillanatban...
Ez pedig beállítható.
Üdv Elemző !
6785.Köszönöm!
Először kísérletek lesznek ,majd próbakályha .
Úgy vélem a természet mindenütt ugyanúgy működik ,csupán más helyről bámuljuk ugyanazt a csodát!!!
Általános mérési problémákról van szó nem egyediről.
Amint leírtam az első ilyen házi feladatot, mondja meg a nálam okosabb OKJ végzett kályhás hogy a szuper TESTO műszerrel hogyan méri meg a füstgáz hőfokát a kályha több belső pontján (feltéve hogy a szonda kibír 1000 fokot (van ilyen).
Ez a feladat.
1. Verzio 1.0 Fúrsz egy lukat és bedugod a füstjáratba a szondát.
Mér valamit - Hőfok is lesz rajta. Na akkor az minek a hőfoka?
stb.
Akárhány verziót néztem meg a fizikus mindig mondott róla valami lelombozót.
Erre találtam ki a lent írt módszert ami vagy jó vagy nem. Csak elmélet egyenlőre.
Azt még elfelejtettem oda leírni hogy a kerámia lap úgy van kialakítva a végén ahol a rézlemez benne van, hogy semmilyen oldal irányú hősugárzás nem éri a réz lemezt, csak az átmenő füst hője érheti.
A cső nem képes hőt továbbítani a rézlemezre, mert a kerámia lap vége 5 centivel kilóg a rézcsőből a járatba.
Így talán elképzelhető ez a mérőhely jobban mint amit leírtam.
Na ehhez hasonlítva a fémszondát belógatva a járatba komolytalan, mert annyi hősugárzást szed össze amennyit csak akar.
Ennek az az eredménye, hogy a grafikonokon az a fázis amikor már lecseng a tűz és a füstgáz is alig van, de a grafikon csak lassan ereszkedik lefelé, nyilvánvalóan a fal hősugárzásának az eredménye.
Az a baj hogy az ilyen és ehhez hasonló hozzászólásaiddal az ég egy adta világon semmit nem mondtál el, és nem lettünk okosabbak. Persze a laikus számára letaglózó ez a sokszínűség, de valójában véve nincs mögötte semmi ami értékelhető.
Most vallottad be hogy a mérési módszer hibás, akkor az azt is jelentheti, hogy mérési hiba történhet negatív irányba is és a te "sokkal jobb" kályhád semmivel sem jobb mint a többi.
Ha nem így van bizonyítsd be, győzzél meg, varázsolj el, de ne a mellébeszélős semmit sem mondó hablatyolással mint ahogy szoktad!
Számtalanszor emlegetted a mérnők és fizikus cimboráidat, de soha nem kaptunk komplett mérési sorozatot, tűzifamennyiségről, felületi hőmérsékletről, kilépő füstgáz összetételről, huzatértékekről stb. Talán vberko kolléga ezért emlegette a nem létező hiteledet!
Most kevesebb időm van bonyolult dolgokat uborka szintre konvertálni csak azért hogy ha nem érti tudjon cseszegetni.
Épp ma hívott meg a Construmára egy kiállító, aki forgalmazná az egyik terméket (huzatfokozó/huzatszabályzó). Biztos hiteltelen vagyok neki, mert az egyik szomszédos országra szeretné megszerezni a forgalmazás jogait.
A hulladék kályhám is kap egy átépítést és ha sikeresebb mint a régi változat egy bizonyos szempontból akkor még az is odaér a nyitásra. Megjegyzem nem a kályhával van baj, ez a változat is jó, csak nincs kedvem egy új kályhát építeni, egyszerűbb ezt átalakítani ugyanis így sokkal olcsóbb, (kis időt igénylő de fontos átalakításról van szó). Két kályha meg minek.
De a mérésekkel gond van, mint mondtam általában hülyeségeket mérünk és ezt a fizikus korrekt módon be is bizonyította. Ezért a mérési módszerek enyhe átalakítására van szükség, mert hamisak az eredmények a legjobb szándék mellett is.
Ezt persze bizonyítani kell.
Amit téged érdekelhet huzat ügyben, egyszerű. Ha az összes paramétert figyelembe vesszük akkor csak 60%-os szűk sávban teljesít a legtöbb kályha megfelelően (kivéve ha X bácsi építi mert akkor minden OK).
Ezért korrigálni kell több szempontból is mind a kályhát mind a kéményt is (ha már jól akarunk szórakozni).
ilyenkor a szuper fizikusok, meg az elméleti megszámolók eltűnnek biztos a kályha hátulján levő feketelukban... hamar felejt az ember.
így legalább nyomot hagy magáról... vagy aztán jön a tavasz s újra töröltet minden hozzászólását, mert jééé tényleg, akkor azt írtam, meg fikáztam embereket, most meg én kérdezem miket kellene csinálni - na meg hogyan :) a madár az madár.
"Ha beindul egy tűztérben a máglyarakás ,akkor élő ember nincs aki megmondja mennyi oxigén kellene adott pillanatban .Vagy sok és túlhűtök,vagy kevés és akkor pazarlok."
Kivéve akinek van egy füstgázelemzője ... azért az elég jól megmutatja :)
"Mit lehet csinálni?Csökkenteni a gázképződés intenzitását,vagyis annak a felületnek a méretét ahol ez keletkezik.A fűtőanyagot adagolva kell bejuttatni a tűztérbe.Lásd. pelletes égetőművek."
Szerintem ugyanott vagy mint a csökkentés előtt, csak sokkal kisebb méretben. Ott az adott esetben te meg tudod mondani hogy egy ilyen égetőműnél mikor optimális bármi is ? Megfelelő műszerezettséggel esetleg.
De akkor mire volt a csökkentés és a vele járó nyűg ?
Én kerek perec meg mondom hogy lövésem sincs hogyan kell korrektül megmérni egy kályhát, mivel én nem méricskélni hanem használni szeretném.
A sok vicces embertől viszont ez a fórum is egy igen nagy viccé vált! Ez a sznobizmus kategória amikor én tudom csak nem mondom meg :) Na az ilyen és a hasonló hozzászólások szakmailag nem viszik előrébb a fórumot.
Ez is egy fölösleges hsz., de már annyi van itt hogy fel sem tűnik
Akkor meséld el már nekem te mint hozzáértő hogyan oldod meg a feladatot?
Nekem sikerült. Neked is? Akkor mesélj, iszom a szavaidat.
Feladtam a labdát neked ha nem vetted észre a fejlett kommunikációs készségeddel.
Tudod amikor tantónéni kérdezi Pistikét hogy mennyi 2+2 akkor a tantónéni az tudja, csak úgy csinál mintha nem tudná, és ezzel motivál téged. Aztán ha eltalálod hogy 4, akkor kapsz egy színes matricát hogy érezd a törődést..
Megvan?.
Na most Neked lövésed sincs hogyan kellene mérned, mert akkor mondanád.
Ezen a képen az látható amit szoktam mondani. A látható felület lehet szép, és nyilván sugározza a hőt is. A mögöttes részben helyet foglaló kályha pedig részt vesz a hősugárzásban és a konvekciós hőt is tuja szolgáltatni a felső részben. A kályha teljes felépítése rejtve van és a működése nem függ össze a látvánnyal, tehát a látvány és a működés szétválik funkcionálisan.
Ez a szemlélet tette lehetővé nálam is hogy mivel minden funkciót szét tudok már választani funkcionálisan ezeket külön is tudom optimalizálni, így sokkal hatékonyabb eszköz képes működni mint a szabvány tömegkályha esetében ahol sok a kötöttség és a funkciók közötti ellentmondás.
Így pld. nálam akár 50 profi designer is részt vehet a projektben és köztük már van olyan aki a szigetországban él, de svéd és neve van a tervezésben, de kályhát még nem öltöztetett fel, ugyanakkor rájött hogy sokkal több bevétele lehet ezzel mintha egyedi dísztárgyakat készít.
A bemutatott terv tehát arra minta hogy XY designer készít egy tervet, a vevő ezt kiválasztja mert tetszik neki, a műszaki háttér tartalom pedig a fűtési teljesítményhez igazodó modulrendszer. Ez a modul rendszer pedig teljesen rugalmas, kályha + kazán stb funkciókat is betölthet.
De nem baj ha az egész nem hiteles, majd a piac dönt :)
Természetesen Neked átadok ismereteket amikor lehetővé válik. Ha nem kapkodod el az építést akkor megfontolhatod hogy használod e az ismereteinket.
A design feladat megoldása érdekében elég komoly lépéseket tettünk, ami a felhasználók igényeit maximálisan kielégíti és egyedi szép eszközök létesülhetnek.
tervezők fognak csinálni védett design terveket és azok közül lehet választani.
Felteszek egy pár képet ez csak minta és nincs közünk hozzám de látható hogy a tűztér védve van egy elhúzható burkolattal, és a látvány nyilván maximalizálható.
"Nem az a megoldás szerintem hogy adagolod a fát, mert a magas hő és a tűztér méret is összefügg. Nem fordítva kell gondolkozni, hanem maximális fa berakva, megfelelő levegő biztosítva és innen indul a rejtvény. "
Ezt gondolod Te ,ez a rejtvény a Tied.Vannak más rejtvények is pl. amiket én adok fel.Adtam egy kis bepillantást az elképzeléseimbe azt gondolva együtt többre juthatunk ,ui. nekem már adtál ötletet.
Üdv Fidó mester
Üdv Szentpet 319 !
"Ezt a tűztér leszigetelést értem, de az emberek nagy többsége szereti a tűz látványát és nem fogja érdekelni, hogy "csak"900 fokon ég a tűz!"
Teljesen igazad van .Én is szeretem a tűz látványát sőt élvezem is mindennap - a fűtés alkalmával- a kemencében.
Arra gondoltam ,ezt a látványt valóban szolgáltatnia kell a kályhának.Mi lenne ha ezt nem az ajtón keresztül kapnánk ,hanem a hőleadás időszakában egy vagy több ablakon keresztül?
"De igazából ami sokkal inkább befolyásolja az a kéménybe engedett füst, égéstermék hője"
Itt kezdődik a lényeg.
Ha magas a füstgáz hő akkor nincs gond a huzattal, de pazarol a kályha.
A lényeg hogy 100 C fok körülire letudd vinni, mert akkor igazán gazdaságos a tüzelés.
Ebben az esetben viszont lényeges hogy az épített kályha milyen belső huzat mérsékelő tulajdonsággal rendelkezik (járatok, súrlódás, fordulók száma, stb.).
Jól működő kályhát (látszólag) nem nehéz csinálni, minden fémkályha jól működik, de rosszak a paraméterei.
Ezen gondolkodik az egész kályhás ipar kísérletező része, hogy az ellentmondásokat megoldja.
Egy mérési eljárást teszek közzé, hogy legyen mit bírálni/ vagy használni.
Lehet kapni Voltcraft infraded Thermométereket, az olcsóbb 260 C fok, a drágább 500 C fokot mér.
A távolsággal arányos mért terület 8:1
200 mm nél 25 mm átmérőjű kör
400 mm nél 50 mm átmérőjű kör
800 mm nél 100 mm átmérőjű kör.
Kipróbáltam, tényleg oda lő.
A kályha falába fúrni kell egy 3-40 mm lukat és beépíteni egy fémcsövet, a külső végén egy csavarmenettel és egy rácsavarható sapkával.
A csőbe be kell dugni egy kívánt hosszúságú kerámia szigetelő lapot (hulladék) ami szigeteli a csőből kiáramló hőtől a mérőlapkát.
A mérőlapka 1 mm vasta, 40x20 mm rézlemez, ami be van szorítva a kerámia lap szeletbe.
Mérés esetén, kinyitjuk a csövet és belövünk az infrával a rézlemez felsőszélére hogy látszódjon rajta a piros pont. Ebben az esetben az infra mérő a rézlemez közepén fog mérni és igen jó eredményt kapunk, ami mindentől függetlenül a füstgáz hőt fogja mutatni.
5. Időnként ha úgy látszik hogy kormos a rézlemez akkor kihúzzuk a kerámia lapot és letisztítjuk.
Össze lehet hasonlítani a többi módszerrel, valószínűleg ez lesz a legpontosabb mérés, mert nem befolyásolja semmi. Ha 500 C fokot kell mérni ami füstjáratban ritka akkor a másik típust kel használni ami drágább. A tűztérhez ez nem jó mert ott általában magasabb a hő.
Jó kályhát, ami az adott kéménnyel szélcsendben működik.
Az az igazság, ha a szélsebesség brutálisan megugrik, a kályha tűzterében zajló folyamatot nagyon kis mértékben befolyásolja: Először is, mert a kémény huzatát nem ez az 1 körülmény befolyásolja, hanem még sok más:
-kürtő szélesség, (bizonyos határ alá kényszeríti..)
-a kürtő magassága (nyomás különbség,...),
-súrlódás,
-hőmérséklet (szigetelt, szigeteletlen,)
-a környező épületek, fák,
és a többi. Talán majd valaki aki nálam jobban ért hozzá, kéményes majd megírja.
De igazából ami sokkal inkább befolyásolja az a kéménybe engedett füst, égéstermék hője.
Ha a fentiek közül 1 megváltozik 10*-ére, attól még az égés, kályhában lévő folyamat lehet, hogy csak 0,5-*el változik. És ezt egy laza ajtó beljebb hajlításával meg lehet oldani feltehetőleg. Ha ezt elmulasztják, akkor valószínű, hogy aznap a 80% helyett 79,2 %-os hatásfokkal üzemelt a kályha.
Egy tömegkályhában a normál égés során viszont nagyon nagy a szórás. Amíg gyújtós ég, elég kis huzat van. Amikor az egész rakás ég, akkor viszont az égés folyamata gerjeszti, generálja a huzatot. Szívja be az égéshez szükséges levegőt, mert a fizika, kémia diktálja neki. Akár van szél, akár nincs.
Tehát egy jó kályhát kell építeni. Ez a legfontosabb. Jó tűztérrel, jó füstgáz hasznosító járatos/ellenáramú/harang/... hőhasznos
Ami az adott kéménnyel, 'minimál' külső behatások esetén működik.
Az, hogy külső változások lesznek, vannak, az ok. Egy egész kicsit befolyásolhatják a kályha működését, de bizton állítom, hogy a kályha tulajdonosának megelégedését tuti nem fogja. Szeretni fogja így is, meg úgy is. Ez 100.
Több 100 éve építik így a kályhákat, és működik, így működik.
A tűztér hőmérséklet növelése komoly feladat, az ipar is kénytelen volt ezzel foglalkozni. Egy fazekasnak sem mindegy milyen a kemence hőmérséklet és a kohóknál különösen nem. Egy kohó nagyon komoly berendezésekkel éri el hogy a betáp levegő magas hőmérsékletű legyen, ezt a kályhánál nem lehet megcsinálni.
De próbálkozások vannak. Ezért kérdeztem, hogy akik ezzel foglalkoztak eddig, milyen mérési módszerrel tudták megállapítani hogy a (fényképeken is látható) tűztérnyílásokon beáramló levegőt milyen hőfokra melegítette fel a rendszerűk (amikor a tűztérben van mondjuk 500 C fok, ami eleve hat a hőmérőre). Ha valaki bedug egy szondát az a tűztér hőfokot méri, ez OK, de mennyi a levegő hőfoka. Ettől ugyanis sok függ.
Az sem mindegy hogy a mérőműszer milyen módszerrel mér. Egy kolléga ezt magyarázta nekem hogy az nem olyan egyszerű mint ahogy a füstgázelemzővel játszadozó harcosok gondolják hogy bedugunk a lukon egy szondát és a mért érték az pont arra vonatkozik amit mi hiszünk.
Lehet hogy a füstgázt időütemezve, szakaszosan ki kellene szívni a rendszerből egy külső szigetelt mérőpontra és ott mérni (csak fantáziálok).
Most valószínűleg a járat hőmérsékletét méri a műszer nem a gázét.
A másik probléma a korom, ami az ellenállás hőmérőket megzavarja mert lerakódik. Tehát ha rendesen megvizsgáljuk a dolgot, akkor maga a mérés ha nem szakszerű akkor becsapja a mérőt, és rossz lesz a következtetés.
Nem az a megoldás szerintem hogy adagolod a fát, mert a magas hő és a tűztér méret is összefügg. Nem fordítva kell gondolkozni, hanem maximális fa berakva, megfelelő levegő biztosítva és innen indul a rejtvény.
A huzatfokozó/szabályzó rendszerem szinte tökéletesen működik, a 0 tól-90 km /h -ig a szél nem okoz semmi problémát, a mért értékek a kívánatos sávban maradnak.
A hőálló üveg átengedi a hőt, és csinálhatsz vele bármit. A 10 cm vastag kőzetgyapot szigetelés fém dobozban is átenged elég sokat, a fém hőmérséklete 40 C fok lesz, pedig nekem az ajtó is duplafalú és kerámia szigetelő van benne 3 cm. De az új ajtó terv már megoldja ezt és a külső 40 C fok helyett maximum szobahőmérsékletű lesz. A kísérlet lezajlott, csak meg kell csinálni az újat.
Egy füstgázelemzővel azért hozzávetőlegesen elég sok érdekes adathoz hozzájut az ember, persze ha van neki. Az igazság az hogy a kályha az égés különböző szakaszaiban folyamatosan változó levegőmennyiséget kíván, ami folyamatosan szabályozni kellene az optimális hatásfok érdekében.
De mi van akkor ha jön egy hirtelen szélroham és jobban meghúzza a kéményt? Tudom ott a huzatszabályzó, de az sem tudja függetleníteni teljesen a külső tényezőktől a kályhát vagy igen?
Ezt a tűztér leszigetelést értem, de az emberek nagy többsége szereti a tűz látványát és nem fogja érdekelni, hogy "csak"900 fokon ég a tűz! Bár ha jól tudom léteznek dupla falú hőálló üvegek is, azokkal mi a helyzet?
Teljesen igazad van , bármilyen mérést egy egész halom környezeti tényező befolyásol.Ahhoz ,hogy a tervezett mérés megvalósuljon, a befolyásoló hatásokat le kell választani .Ennek kivitelezésére én nem vállalkoznék ,nekem nem sorozatgyártásban készült és akkreditált laborokban bevizsgált típuskályhára van szükségem.
Az én módszerem más.
Ha nem tudok egy változót beállítani tökéletesen ,akkor hagyom a fenébe.Keresek egy másikat amit viszont jól tudok befolyásolni.Két példa.
Ha beindul egy tűztérben a máglyarakás ,akkor élő ember nincs aki megmondja mennyi oxigén kellene adott pillanatban .Vagy sok és túlhűtök,vagy kevés és akkor pazarlok.
Mit lehet csinálni?Csökkenteni a gázképződés intenzitását,vagyis annak a felületnek a méretét ahol ez keletkezik.A fűtőanyagot adagolva kell bejuttatni a tűztérbe.Lásd. pelletes égetőművek.
Hogyan lehet növelni a tűztér hőmérsékletét?
Te már az egyiket tudod erről már volt is szó.Nem vonok el hőt a tűztérajtón keresztül,vagyis nem üveges és hőszigetelt.
Hogyan lehet növelni az égési levegő hőmérsékletét?Előmelegítem.Hol?Ahol meleg van ,magában a kályhatestben.
Olyan okosnak képzeled magad, mindenkit leszólsz hogy az úgy nem jó mert bla-bla-bla...
Vagy már leszálltál a magas lóról mert rájöttél hogy nem vezet semmire?
Ne mégis hogyan mérhetnek a profik, valószínűleg egy előre meghatározott kersztmeszetű csőben áramlás és hőmérővel kisérleti fizikus professzor nélkül, normálsi műszerrel józan paraszti ésszel! Na mit szólsz
Tessék válaszoltam a te sítusodban most akár boldog is lehetsz!
U.i: Kár reagálnod a hozzászólásomra, nem vagyok kiváncsi a prédikációdra!
"Ezért bármennyire jópofa dolog mérdegtni megfelelő méréstechnikai végzettség nélkül (szakma) ez csak játék kb. olyan mint ha a diagnózist a kórházban a lázmérővel állítanánk elő"
Aztán meg megkérdezi hogyan kell a betáp levegő hőfokát megmérni?
Közbe meg ilyenekkel okoskodik:(6222)
"A helyes felállás az lett volna, ha egy kísérleti fizikus végzettségű és gyakorlatú szakember előre megtervezte volna a kísérletet és meghatározta volna a mérési terveket és a célokat, megadta volna a mérés lefolytatásának ütemezését, előkészítette volna a megfelelő dokumentációt"
Nem elég hogy nem oszt meg semmilyen konkrétumot a csodakályhályáról (tart tőle, hogy megint beég vele mint a múltkor) de még olyan oksnak is képzeli magát. Pedig annyi mérnök meg fizikus barátja van! De legalább ne kérdezne itt ilyeneket!
Saját magadat égeted le ember, úgy látom még mindig nem veszed észre azt hogy itt senkit nem érdekel az okoskodásod és a bőlére engedett semmitnmondó, mellébeszélős handabandád!
Elmondaná valaki hogyan tudja meg mérni a betáp levegő hőfokát a tűztérbe történő belépés pontján?
Hasonlóan érdekes a füstgáz hőfokának mérése a kályha különböző belső pontjain.
A behelyezett szondák ugyanis az őket ért hőt megmérik de az a kályha sugárzó hőjével egyenlő vagy azzal befolyásolt érték. De hogy választod le erről a levegőt/füstgázt.
Véleményem szerint a fenti feltétel csak a fűtőanyag adagolása révén valósítható meg.
A fűtőanyag egyszeri berakással történő elégetéséhez az égési folyamat intenzitásához igazodó oxigénellátás szükséges.Ez lehetséges -de ipari méretek és módszerek kellenek hozzá.
Szerintem van jelentősége a sebességnek, és ez összefügg a huzattal nyilván.
A sebesség általában V=s/t
Az egy kg fa elégetéséhez szükséges levegő mennyisége egy adott időben sosem áll rendelkezésre a kályhában (be sem férne), ezért azt a meghatározott levegő betáp nyíláson kell biztosítani, kivétel nyitott kandalló, vagy tábortűz :)
Az adott nyíláson keresztül áramló levegőnek a sebessége mérhető m/sec stb.
A tömege szintén mérhető ugyanazzal a műszerrel.
Az égéshez a következő sebesség fogalmak használhatóak
égési sebesség= gáz és levegő keverékében az égés (lángfront) terjedésének a sebessége.
reakciósebesség= a kémiai reakciók időbeli lejátszódásával kapcsolatos reakciókinetikai fogalom. A reakciósebességet (v) a koncentrációk időegység alatti megváltozása, idő (t) szerinti differenciálhányadosa adja meg, amely a reaktánsok vagy a termékek koncentrációival képezhető.
forrás wikipédia
Tehát nem mindegy milyen tempóban kapja a fa égése közben a szükséges oxigént, mert ha lassabban akkor lassú égés következik be (parázs) ha gyorsabban akkor pedig gyors égés. Egyik sem optimális.
Egyben a keletkezett hő kiemelésére alkalmazott funkcionális berendezés is befolyásolva van, a túlzott huzat miatt képtelen a megfelelő (összes) hő kiemelésére, ha meg nincs elég huzat akkor megnő a nyomás a kályhában és a felgyülemlett füstgáz lefojtja az égést szélsőséges esetben kioltja. Előfordulhat az az eset is hogy hirtelen kinyitott ajtó miatt beáramló oxigén miatt a felgyülemlett gázok felrobbannak és föld körüli pályára áll a kályha és a felhasználó is.
Korszerűbb rendszereknél a nyomást a levegő beáramlás tömegét, a levegő hőfokát, stb stb mérik és ventilátorok indításával korrigál a rendszer vagy huzatszabályozót működtetnek.
Teljesen hagyományosan automata és sosem problémás rendszer azért nincs mert a felhasználó saját maga is elronthatja a rendszer működését, több fa berakásával (pld hideg kályhába), vizes fával, vagy felesleges levegő elzárásával.
De lehet hogy mindez hülyeség, majd elmondja valaki.
Akkor már nagy mellényúlás legalább nem lesz belőle! Csak azért kérdeztem mert sokan belevágtak magánakciókba és büszkén mutogatták milyen szép lett, aztán meg jöttek a kérdések hogy miért nem fűt, meg miért füstöl ki, miért reped meg stb...
A Libik könyvből sem lehet megtanulni kályhát építeni, de kiindulási alapnak nagyon jó és a nagy bakik elkerülhetők a segítségével. Persze mindig jól jön egy gyakorlott ember jótanácsa.
Pár száz képet meg a hozzájuk tartozó dokumentációt néztem meg.
De a Libik könyv alapján akarom megépíteni. A hőtani rész kivételével alaposan áttanulmányoztam, tulajdonképpen kijegyzeteltem. Úgy gondolom, hogy szerkezeti tévedésbe nem esem. + az egyik kollégám nagy fanatikus, ő már épített egy rakéta kályhát (ami kiválóan üzemel), az ő tanácsait kértem, kérem ki.
Sajnos nincs információ arról hogy ez most csak egy demonstrációs célra készült animáció vagy valami más is?
Ha abból indulunk ki hogy egy kg fának az optimális , maximális hőtermeléshez - x idő alatt y mennyiségű levegőt kell z sebességgel felhasználnia az égéshez akkor ez egy technikai szükséglet amit ki kell elégíteni.
Látom elszántság az van, láttál már kályhát felépülni vagy csak fotósorozat alapján fog elkészülni és utólag derül ki hogy pár dolog nem is úgy lett megcsinálva ahogyan kellett volna?
Azért merült fel bennem, hogy mivel burkoljak, mert irreálisnak tartom a 12000 Ft/ zsák árat.
Tekintve, hogy az adatlapja szerint a következőkből áll: timföld-olvadékcement, portlandcement, mészkő.
Ismerek betontechnológust is mutatott beton, ragasztó recepteket, hát nem ördöngős dolgok.
De, abban teljesen igazad van, hogy amit meg kell fizetni, azt meg kell.
Sajnos nincs időm az agyag-homok aránnyal kísérleteznem, ezért muszáj kifizetnem 15-18 ezret az agyaghabarcsra, pedig biztos tudnék néhány év tapasztalás után a nálunk lévő kék agyagból (hlina) hasonló tulajdonságut gyúrni.
A házunk a jó példa arra, hogy relatív alacsony költségvetésből lehet szépet, modernet építeni. Affinitás, akarat meg szív kérdése. Dióhéjban 35-40 be került volna, (ha nem mozdulok meg), kb 6-8 hónap alatt. Így meg volt 17,de 24 hónap alatt, lógó nyelvvel, de minden csavart ismerek. A gázon, meg villanyon kívül.
Ha megvan a kályha rakok fel képeket aztán majd kivesézhetitek. Még egyszer: köszönöm!
Egyébként azért tettem be a linket, hogy ha eldönti milyen anyag kerül fel és mire, akkor kiválaszthatja a megfelelő anyagot. Mindenképpen célszerű az előzetes döntés után felhívni a gyárat és tanácsot is kérni.
Egyébként jó pár anyagot használtam én is, pld. a fémrészek és a samott kapcsolatát rugalmasságot is biztosító anyaggal ragasztottam.
A fuga meg egy másik.
Használtam több féle habarcsot is, pld a tűztér alap rétegei közé és a kályha plafonhoz.
Ezen kívül csináltam pár kísérletet is, hogy melyik mit bír.
Azért komplett receptet ne várj :) a teljes kályha összes anyagfelhasználására.
Volt pld. ami nem is vált be, pótoltam mással.
Így igaz, nem értettem hozzá, de tanul az ember és ha mindent kipróbálsz akkor rájössz mi a jó ,sőt több olyan dolog is létrejött amit nem is gondolnál.
Ha sima dánt építesz ott beengedheted a hátfal mögé a füstöt, annyival mélyebb kályhád lesz, nagyobb felülettel. Értelem szerűen akkor szigetelés (dilatáció) csak a homlokfal és a mag közé kerül.
Ragasztóanyagban nem tudok segíteni de előfordulhat hogy jó a felx csemperagasztó is de hallgass meg másokat is!
Kövekben elemző olvtársat kérdezd, ő a specialistája!
Szeretnék építeni egy Dán rendszerű tömegkályhát kb. 1,5 méter padkával.
Két kérdésem lenne:
1. Beengedjem a hátfalra a füstgázt? Libik könyvében úgy van, hogy beengedi. A neten több helyen láttam, hogy csak a kalcium-szilikát lap van a tűztér meg a köpeny között.
Nekem egyébként minden oldalról szabadon álló lesz a kályha. Ha beengedem hátra a füstöt, akkor természetesen nem kell csak elöl szigetelni a magot -ugye?
2. Kedves feleségem szeretné ha leburkolnám a kályhát. Erre 2-3 cm széles 2-4 cm vastag két oldalon vágott két oldalon roppantott követ szeretnénk, mert van már máshol is a házban. Tudnátok e ajánlani valami olcsóbb megoldást a kövek ragasztására mint a Profix ? Van e tapasztalatotok, hogy az ilyen burkolat mennyiben változtatja meg a kályha hőleadását? A kő nem tudom pontosan milyen típusú üledékes eredetű lehet.
A lényeg az , erre céloztam korában is, de nem hitték el, hoyg bizony elemezni kell az országos helyzetét is az ingatlannak, és a helyi konkrét viszonyokat is fel kell mérni.
Ma már nem bonyolult, a dolog, meg lehet kapni az éves adatokat.
Vannak kifejezetten szélcsatorna jellemző adatokkal bíró területek, pld a Móri árok, stb. ahol mindig nagy a szél, vagy a fonyódi hegy. stb.
Kevés kályhás foglalkozik ezzel, vagy kifejezetten tagadja az időjárás kályhára gyakorolt hatásának a létezését. Reagálhat persze minden olyan dologra amit nem tud vagy nem érzékel, vagy lusta gondolkozni, hogy a felvetés hülyeség stb.
Ez csak szocializáció kérdése.
Ha a faluban valakinek 20 éves MTZ traktorja van, akkor a kocsmában mindig elmondja hogy az jobb mint a 2 éves John Deer hasonló LE-vel és felsorol húsz érvet hogy miért.
Legalább egy dologban mindig igaza is van, és ennek tud örülni nagyon és kér még egy sört.
"Ha meg nincs szél semmi, de a viszonyok olyanok hogy gátolják az égést, akkor meg fokozni kellene a huzatot.."
Léteznek olyan építési trükkök amivel ezt a helyzetet is ki lehet küszöbölni, működik a dolog, kipróbálva "tengerparti" építménynél ...ritka de előfordult hirtelen szélcsend és nyomásesés, csak váltani kell valamit, semmi bonyolult és megy tovább a móka... természetesen számít az égés melyik fázisában van a változás.
A 6722 számon előadott hozzásólást elemeznéd egy kicsit ha te olyan baromi okosvagy? Akár hülyéskedhetsz is ha gondolod.
"A tömegkályháknál, pedig 'játszunk' az áramlás sebességével. Van ahol kis keresztmetszetet adunk, itt felgyorsul (mint a folyókon épített zsilip/gát esetén). Van ahol kiszélesítjük, itt pedig lelassul. Attól függően, hogy mit akarunk elérni. Ettől van benne 0,46 egyik helyen, a másik helyen pedig 4,68 m/s. Nem pedig a széltől, vagy más körülmények miatt. A fenti adatok is egy időben értendők, és nem más időben, más körülmények, viszonyok miatt...."
Akkor ez most okoskodás vagy hülyéskedés.
A gyengébbek kedvéért némi magyarázat a dologhoz.
1. Ha x téfogatú levegő áramlik be a kályhába Y sebességgel Z külső szélerő mellett, akkor ha a Z szélerő felgyorsul és változik a nyomás, annak van hatása a kályhára.
2. A kályhán belül tök mindegy hogy mi történik, csak az a levegő+füstgáz tud sebességet váltogatni ami keletkezett illetve betáplálásra került, ugyanis a füstgáz sebesség változása egyben nyomás változást is eredményez (=áramlástan alapismeret).
3. Nyilvánvaló hogy ha megnő a betáplált levegő tömege a kinti viszonyok miatt (szélsebesség, nyomás, hőmérséklet , páratartalom) akkor a kályhán belüli viszonyok is változnak, megnő a levegő térfogat tömege fegyorsul a gáz és kiviszi a meleget mint a villám. Ezért kell a huzatot szabályozni nagy szél esetében.
Ha meg nincs szél semmi, de a viszonyok olyanok hogy gátolják az égést, akkor meg fokozni kellene a huzatot..
Erre vannak akreditál labor mérések, fent vban a neten is.
Ha valakinek ez kínai akkor nézze a tévét és igyon egy sört. Az segít.
Ez persze nagyon egyszerű leirat könyvet nem tudok ide beírni.
A lényeg hogy az adott kályah milyen széles környezeti hatás sávban képes optimálisan működni a lehetőségeihez képest.
Egy vaskályhának nagyjából tök mindegy minden, mert hatalmas hőt küld a kéménybe és nem befolyásolja különösebben semmilyen finom változás.
De ha a fa elégetésének optimális módját kell keresni és a minimális fogyasztást az emissziós értékek figyelembevételével, akkor mindjárt megváltozik a játék.
Általánosságban lehet csak dolgokról beszélni ha nem ismerjük az adott helyszin összes információit.
A legfontosabb paraméterek a következők, ezeket kellene mérni az adott helyen is.
Külső információk (folyamatosan rögzítve)
Szélerő
Szélirány
Páratartalom
Légnyomás (kitorkolásnál mérve)
Külső hőmérséklet
Épület külső információk (a a fentieket kell mérni)
Légnyomás a levegő betáp környezetében (ez lehet negatív is) mérni érdemes legalább néha a ház szélfelőli oldalán a földön, a plafon magasságban és a tető gernicnél
A ház széllel ellentétes oldalán földön, plafon magasságban.
A levegő betáp részére két kedvező hely van (a mérések alapján ez látszani fog)
1. A szél oldalon plafon magasságban, és a kéményen keresztül külön járattal (itt a legkissebb a páratartalom)
Ha a levegő betáp a szobában van, akor ott is mérni célszerű a légnyomást és a páratartalmat.
Ha Magyaroszág értékeit nézzük akkor léátható hoyg nagyon az eltérések országon belül is és a domborzatól fügően is.
Mielőtt valaki ezeket lényegtelenek nyilvánítani felhívném a figyelmet az értékek nygságrendjére.
A kályha huzatigény noymásértékei 10 Pa és 26 Pa között szoktam kellni.
A külső nyomásértékek pedig
1013 és 1060 Pa között motoghatnak, átlagban 1020-1040 között, tehát a napi különbségek is jelentősen meghaladják a kályha átlagos értékeit ami max 10 Pa kis és nagy kályha teljesítmény esetében, tehát a külső környezet jelentősen befolyásolhatja a működést.
A következő érdekesség az, hoyg ezek a paraméterek (az összes) együttes vizsgálata alapján lehet az adott időpontban véleményt mondani valamiről, mert N verzió lehetséges.
Tehát ha éppen kedvezőnek tűnik valami az nem jelent semmi a fűtési szeonátlagához viszonyítva és persze az adott fa tömeg berakása és annak időpontja is érdekes, napszak pld.
Van pár kályha Románia szerte is amely "teszt" üzemmódban is működnek, napi szinten vannak beszámolok a működésükről, különböző kéményekre rákötve, semmi extra maximum a végén gyári torkolati kúp. Jó pár napig hóviharos 70-90 km/h szelek fújtak, ez idő alatt kicsivel növekedett a kémény húzat, égési levegő 1/3 vissza szabályozva, semmi negatívum inkább jobb lett az égés...
Nem vártam mást, de tartsuk tiszteletben sancibácsi szakvéleményét, ne aludjon rosszul, ha ő ebben hisz az biztos jó érzést kelt neki amikor issza sört.
Bár ha sört iszik akkor elgondolkozhatna miért keskeny az üveg szája.
Mellesleg van a műszaki egyetemen olyan kurzus hogy Áramlástan, ott tárgyalják ezeket a dolgokat alap szinten, ami elég ahoz hogy a frissen végzett mérnök (nem OKJ) kitántorogjon az életbe és nagyjából elkezdje előlről az adott szakmai helyen hogy megértse azt ami történik. Ugyanis attól hoyg mérnök lett még fogalma sincs semmiről csak levizsgázott minimum kettesre.
A valóság baromira más :).
Ha talán emlékszik a hajlakkszóró csövecskékre, akkor felderenghet az az ismeret hogy amikor a fodrásznő belefújt a viszintes csőbe akkor feljött a függőleges csövön a matéria és nagy sebességgel porlasztásra került a szépség hajzatára.
Ha nagyon fújták akkor sok jött ki ha kevésbé akkor kevesebb.
A gyengébbek kedvéért a hajlakkos üveg a kályha, a függőleges cső a kémény és a vizszintes cső a szél.
Csak ez a kérdés egy picit bonyolultabb a kályhánál, kb olyan mintha a hajlakkos üveget még melegítenénk is. természetesen van még 30 műszaki paraméter minimum ami befolyásolja az eredményt, ezt most kihagynám.
Ezek után a kályhás bácsi kiállít egy minden körülmények figyelmen kívül hagyó szuper papírt aztán irány előre.
Olyan ez mint amikor a két hős evezősünk elindult át az óceánon és vissza kellett fordulniuk mert fújt a szél.
Mindössze egy apró kérdés kerülte el a figyelmedet.
Én nem vagyok kályhás vállalkozó (nincs szakmunkás végzettségem, OKJ papír, ).
Ergo: én nem építek kályhát senkinek sem, ezért sem számítást, sem semmilyen papírt nem kell adnom senkinek.
Nem is érek erre rá, és nincs is szándékomban résztvenni az egyedi kályha piac küzdelmeiben.
Ezért ez a kérdéskör baromira nem érdekel, adjon papírt az akinek ezt előírták, vagy saját elhatározásából van kedve marketing szempontból papírokat osztogatni.
Ezeknek a papíroknak a hitelessége egyenlő a nullával, mert az épített készüléket nem vizsgálta be akreditált labor.
Mi van ha a kályhás tévedett? Semmi, mehetsz panaszra a plebános úrhoz.
A valós helyzettel kapcsolatos megfigyeléseim pedig gyakorlati tapasztalatból származnak.
Idézem tőled: -a kandalló sem ott, sem itt nem tömegkályha.
egyrészt a tömegkályha fogalom ismeretlen, másrészt mi is az a kandalló?
Ha a definiciókat nézzük akkor akkor most kandalló lehet bármi (nyilt és zárt).
Mivel jól összekeveredett a gyakorlat és a tudomány , a kandalló kifejezés inkább marketing szó lett, ami szebben hangzik mint a kályha ugyanis a vevőnek nincs ezekről műszaki fogalma semmi.
Szóval jobban jársz ha azt mondod a vevőnek hogy építek önnek egy
24-36 órát hőtárolós, nehéz, zárt kandallót, nagy ablakkal, tetszőleges burkolattal,
ezt érti, ha azt mondod tömegkályhát akor magyarázkodhatsz egy napig.
A piacra bevezetni egy új fogalmat ugyanis sok sok év és sok sok pénz, ezért öngól.
Van neked még abból a csempéből amelyben felirat van beütve a csempe belső felületében ?... a gyártó neve, a szabvány, és a csempe(kézi) készítő azonosító száma szerepel.
Bár nyilvánosra nem így fogalmaztam volna, úgy gondolom. :-(
Kedves Elemző!
Mostmár nem is tudom, hányadik üveggel jössz! (Lehet a posta 1*-e el sem hozza!).
Számold már össze! (Jónéhány dologra megtanítottalak/tanítottunk) már itt a fórumon).
Remélem magas fiú vagy, és nagyra nőttél! Hány centi vagy?
Csak azért aggódom, hogy eléred-e a CBA-ban, SPAR-ban a felső polcot, mivel a minőségi dolgok ott fent vannak. Egyet kérnék, hogy a mennyiség lehetőleg ne menjen majd a minőség rovására, jó?
Itt van Sancibácsi levelének első fele. Elnézést kérek tőle!
Ha zavar, akkor kérlek jelezd, és vetesd le, vagy töröltetem én.
"Kedves Balázs!
Elküldöm, megválaszolnám a kérdéseket, ha nem probléma
Az a 10-szeres áramlásbeli különbség először is. Elemző vetette fel, és tette szóvá. A téglaköpenyes dán kályhával kapcsolatban, Libik András számítása szerint. Már akkor megmosolyogtam magamban. Fogalma sincs a könyvben említett dolgokról. Már eleve rosszul idézte Libiket, mert nem érti a dolgok lényegét. Lövése sincs róla, ezért idézte rosszul, és teljesen vakvágányra futtatta magát! Nem akartam akkor ,és ott beleszólni, mert nem akarom megtanítani Őt kályhát építeni
Így szól Libik idézete: "Minimális áramlási sebesség a járatokban: 0,46 m/s Maximális áramlási sebesség a járatokban: 4,68 m/s. ... A kályha huzat szükséglete: 24 Pa. A levegő belépés huzat szükséglete:1,1 Pa A tüz.berendezés huzatszükséglete: 25,1 Pa."
Elemző szerint: "Ha kint teljes szélcsend van, vagy 70km/ó erejű szél ami a a napokban is volt, akkor az nem kétszeresére hanem hússzorosára növelheti a kályhára gyakorolt hatást.Libik könyv, 148 oldal Dán ellenáramú kályha minimális áramlási sebesség 0,46 m/s A kémény kitorkolásánál mérhető 0,1-0,2 m/s maximális áramlási sebesség 4,68 m/s A kémény kitorkolásánál mérhető 20-30 m/s"
Később is a fenti adatokat széllel, időjárási körülményekkel, egyebekkel magyarázta.De!A lényeg az röviden, hogy semmi köze a Libik álltal kiszámolt kályhán belüli áramlási sebességeknek a szélhez, és egyéb külső körülményekhez. A járatos (cserép)kályháknál ugyanis a füst járatok a kémény irányába közeledve egyre egyenletesen szűkülnek. Erre azért van szükség, mert a folyamatosan hűlő füstgázok egyre kisebb térfogatúak. Ha ezt a hőmérséklet csökkenésének függvényében szűkülő járatokban vezetjük, akkor a sebesség a kályhában mindenhol egyenletes lesz. Ezért egyenletesen melegszik mindenhol a csempe.
A tömegkályháknál, pedig 'játszunk' az áramlás sebességével. Van ahol kis keresztmetszetet adunk, itt felgyorsul (mint a folyókon épített zsilip/gát esetén). Van ahol kiszélesítjük, itt pedig lelassul. Attól függően, hogy mit akarunk elérni. Ettől van benne 0,46 egyik helyen, a másik helyen pedig 4,68 m/s. Nem pedig a széltől, vagy más körülmények miatt. A fenti adatok is egy időben értendők, és nem más időben, más körülmények, viszonyok miatt...."
Eddig az idézet, Sancibácsi leveléből.
Ebből mindenki lemérheti ki mennyit ért hozzá. :-(
-ami Amerikában járatos kályha, az ott tömegkályha is egyben.
-ami járatos kályha az EU-ban, az nem biztos, hogy tömegkályha is.
De!
-a kandalló sem ott, sem itt nem tömegkályha.
Ezzel talán ezt a témát le is zárhatnánk. Főleg azért, mert itt vagyok én Pl. egy egyszerű magán személy. Akinek nincs kályha építő bizonyítványa, és nem is akar ilyet.
Csak egy jó kályhát!
Ezért esett az érdeklődési körömbe a tömegkályha.
De amiről most folyt a diskurzus, az csak porhintés. A lényegi dolgokról tereli el a figyelmet!
Namost! Itt az egyik ezt mond, a másik szöges ellentétben mást.
Mi az előzmény?
Kértem a működéssel (áramlási sebességgel kapcsolatos) és egyéb teljes körű számítást, adatokat.
Elemző a tudományos dumájával kezdetben elég szimpatikusnak tűnt kezdetben. De mikor garanciára, Ce minősítésre, Eu-s szabványra, Megfelelősségi Tanúsítványra, számításra kerül a szó terelt, mindig mást válaszolt, kikerülte a konkrét kérdést. Vagy fellökött valami fal dumát, figyelem elterelő lényegtelen dolgot; amin lehet csámcsogni, de a hiányosságairól, tudatlanságáról eltereli a figyelmet.
Szeretném ismételni, idézni Őt, hogy szerinte: álltalában adnak számítást, tanúsítványt,...
Mentem is ezért a cserépkályhás, kandallós topikba a kérdőjelemmel. (42138)
Mi volt az eredmény? Gyakorlatilag az, hogy sancibácsi vállalta fel egyedül azt, hogy előre hőszükséglet alapján tervez, számol, és épít kályhát. És aztán adatlapot ad róla. Az összes többitől hideget, meleget kapott, kaptam én is meg ez a fórum; csak rendes érdemi választ nem. Kiderült, hogy mindenki ökölszabály alapján rak kályhát. Szidták rendesen. Erre én már azt hittem, hogy csak Sancibácsi szítja a feszültséget, és megkérdeztem a kéményes topikot is!
Erre ott is azt mondják egyesek, hogy fejben ökölszabályoznak, de akik értenek hozzá: láss csodát! Igen azt mondják, hogy kell számítást, adatot adni a huzatról, égési levegőről, egyebekről!
Amiről Elemző nem mond egyetlent sem, soha, többszöri kérésre sem! A garanciára csak azt mondja, hogy ÁLLTALÁBAN a kályhások számla nélkül dolgoznak, és ÁLLTALÁBAN nem vállalnak garanciát.
És ÁLLTALÁBAN a gyártók adnak tanúsítványt, de van aki igen, meg van aki nem,....
(Ebből egyértelmű: Ő nem akar adni). A lényege egyértelmű: a kibújás!
Semmi másról nem szól ez a vita kedves nagyérdemű!
Csak az olvasók, civílek becsapásáról, palira vevéséről!
Úgyhogy a következő hozzászólásom az lesz, hogy megkeresem az e-mail-emben Sancibácsi levelét. És az áramlási sebességről való magyarázatát ide bemásolom. Ha nem tetszik neki, majd a modikkal kitörölteti.
Egy kályha és kerámia gyárnak a 40-50' évek környékén Budapesten kinyomtatott termék katalógusában létezett két fő termék típusa: Kályha és Kandalló megnevezéssel
A 211,212,213,301,302,303... számmal volt illetve az kályha típusokat képviselt
ami 215,217,218,219,220,304... azok kandallóknak voltak titulálva...
Amikor a nyitott kandallóról (az igazi kandalló) kiderült hoyg nem egészséges a szoba levegőjébe pumpált füst miatt, és elterjedt a zárt kandallónak nevezett eszköz, akkor gyakorlatilag az öntöttvas insert miatt már kályha lett alkalmazva, csak nagy üveggel. Az már csak hab a tortán hogy körberakják bármivel hogy nagyobb és erősebb konvekciós hő keletkezzen. De ez ettől még egy kályha lett.
Ha füstjáratos az eszköz és zárt rendszerű, akkor is kályha nyilván.
Mivel olyan fogalom nincs hogy ha bemész a boltba és hazaviszed az eszközt akkor az f Kályha, ha meg építgetsz bármit hozzá akkor "kandalló kályha", ezért ez teljesen lényegtelen dolog a kategória szempontjából.
Ezért van az hogy a sima fém kályhára is ráírják a boltban hogy kandalló mert van rajta egy üveg ablak.
Ha hazaviszel egy Wamsler fém kályhát és körbefalazod kisméretű téglával akkor meg mi van? Van két tonna tégla meg egy fém tűztér.
Ha a a füstcsövet kiszeded és átküldöd a füstö egy halom lukastéglán, akor már lett egy tömegkályhád?
Ha még akkor sem akkor ellenáramba küldöd mondjuk fém füstcsővel körbe rakva tégkával akkor már tömegkályha?
A masonry heater az egy érvényes fogalom, de a tömegkályha nem igazán van definiálva, gondoltam megteszed :).
Hasznos lenne ha figyelnél. A mellékelt képpel kapcsolatban kérdeztem, hogy ez vajon tömegkályha e. Beugratós kérdés volt :)
Nem a kérdésre válaszoltál hanem elkezdesz mellébeszélni. Angolul meg tanulj meg, hasznos lesz.
Érdekes módon az irodalom, a neten is elérhető módon ismer ilyen fogalmat hogy kőműves kályha, de ezt nem választják külön a cserépkályha kategóriától, mert nem az a lényeges hogy mivel van borítva. Az ellenáram sem jelent mást mint a járatos kályák (ilyen a cserépkályha is) egy változata. A hőtároló tömeg az egyedüli ami alcsoportot képez.
De ettől még ez ugyanolyan kályha, és nem kandalló a kép amit betettem.
A kandalló kályha fogalom meg ellentmondás és nem is létezik ilyen csak a te fantáziádban.
contemporary fireplace mantels kortárs kandalló burkolatok traditional fireplaces mantels hagyományos kandalló burkolatok
Stoves wood burning Stovesfatüzelésű kályhák wood pellet stoves gas stoves bioethanol stoves gas stoves oil burning stoves multi fuel stoves
kandalló fogalma: Egy olyan nyílt tűzterű tüzelőberendezés, amelynél a felmelegített levegő a füstgázzal együtt (régen hasznosítás nélkül, a legutóbbi évtizedekben hőhasznosítással) a szabadba távozik, és a keletkezett hő elsősorban sugárzással hasznosul.
"A kandalló falazott vagy csak vaslemezekből álló kályha, melynek a melegítendő helyiség felé fordított oldala elmaradt, és kötelessége minél több meleget bocsátani magából." Így határozta meg 1882-ben a Magyar lexikon a kandalló fogalmát.
Helyiségek fűtésére használt zárt tűzhely, amely cserépből vagy öntöttvasból készült különféle magasságú henger vagy hasáb.
A kályha szobák felmelegítésére szolgáló csukott tüzelő berendezés, melynek belülről megmelegített fala vagy köpenye közvetíti a szobával a meleget. Minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van tehát a kályha szerkesztve, melegítési célokra annál tökéletesebb. Működéséhez az égés (tüzelés) feltételeit kell biztosítani, levegő hozzávezetést a helyiségbe, és égéstermék elvezetést.
Ellentmondás: a zárt tűzterű kandalló és a kályha különválasztása nem egyértelmű.
Szóval ha égni kell - akkor lehet rá jelentkezni, vagy a kategórizálásból pótvizsgára vagy utalva :).
Jobb lenne, ha nem erőltetnéd a dolgot, ha elfogadsz egy tanácsot: csak égeted magad :-(
A deffiniciót nem neked, vagy másnak kell létrehozni.
Az már megvan. Mi csak használjuk.
Ha már az álltalad említettt esetnél maradunk azért nem masonry heather, tehát tömegkályha, még a tág gyenge Észak-Amerikai szabályok, deffiníció szerint mert azt mondja a szabály:
"- the gas path through the internal heat exchange channels downstream of the firebox includes at least one 180 degree change in flow direction, usually downward, before entering the chimney, "
Tehát mint lentebb is írtam nincs benne füstjáratos hőfelvevő csatorna, füstjárat,....
A fenti leírás egyértelműen a kontra-flow tehát ellenáramú kályhákra utal. De a harang rendszer is simán belefér.
Az hogy te itt 5, vagy 50 dolgot ideírsz, az lényegtelen.
Szabályzás van.
Deffiníció létezik.
Ennek a képeden belinkelt tüzelőberendezés nem felel meg.
Ezért mint mondtam az stove, és nem masonry heather. Ezt ők tudják, ezért nevezték el így. Az, hogy te ezt ki akarod magyarázni, mellébeszélni, attól még az stove marad. (kandalló kályha).De minél többet beszélsz mellé, nyílván annál több butasággal kell alátámasztani azt ami butaság már eleve. Tehát csak egyre jobban égeted magad.
Részemről ennyi. Ehhez hozzátenni már én nem kívánok, mert csak magam ismételgetném. Nincs is értelme.
Nagyon hasznos lenne ha mint gyakorlott ember, próbálkoznál egy korrekt definíciós rendszer létrehozásán.
Ha ilyen elkészülne sokat segítene a zavarok tisztázásában.
A fórum is tenne valamit az ügy érdekében, ez egy jó és hasznos vitatéma lehet.
Ez csak úgy jöhet létre ha az eszköz minden funkcionális része és más érdekes dolgok is definiálásra kerülnének és összekapcsolt fogalomként lehetne meghatározni mit is választ a vásárló.
Ezt írod
"
Mert nincs hőtároló rész, ami lehetne füstjáratos/ellenáramú/harang rendszerű, vagy bármilyen; de füstgáz hőhasznosító, hőtároló járat benne nincs.
Mert ettől kályha a kályha, és kandalló a kandalló, nem a súly miatt."
5. Hőátadó, hősugárzó (hő kicsatoló, burkolat, stb.)
5.1. A fűtés módja szerint konvekciós, hősugárzó vagy vegyes, közvetítő közeget alkalmazó (vizes, légfűtés, kazán félék, stb.
Tehát a hőtároló rész az nem a füstjárat, harang, ellenáramú stb. azok a hőkiemelésben funkcionálnak, és ezt a kiemelt hőt kell eltárolni ami egy másik funkció (pld a tégla tömege ami fogadja a hőt).
Az 5. a hőátadó veszi át a hőtárolótól a tárolt hőt sokféleképpen és juttatja a környezetbe.
Mivel ezek a fő funkciók vegyesen is előfordulnak a kategorizálás fontos, a képen lévő eszköz is ilyen, sokféle dolognak megfelelhet. Nem látok bele, nem tudom mi van a burkolat mögött. De ha van egy tonna kő akkor hőtárolója van, és hőátadója is, és nem gravitációs légfűtő rendszer mint a kandallók. Tehát kályha és nem kandalló.
Ha a tűztér hőálló üvegből van az egy dolog, a design része.
Ki mihez ért, azt távolról te nem tudod megállapítani.
Nincs is arra szükség hogy bárki polihisztor legyen.
Ezért vannak a szakmák. Mindig az adott szakma elismert szakértőit kérdezem meg ha valamiben kétségeim vannak.
Jelen esetben a kémény és a kéménnyel kapcsolatos szabályozás nem áll a helyzet magaslatán nálunk, és ennek rengeteg akár kényszerű szándékos oka is van.
Nem lehet érvényesíteni a kinti szabályokat mert az eszközök 95%-a nem felelne meg.
Ezt csak fokozatosan lehetne, de mivel nincs rá forrás, a dolog nem működik.
HA a falu utcáin légszennyezést mérnének, akkor egy gőzmozdony fűtőház levegő állapotát mérbék kb. Orrom még van, és érzem mi kerül a levegőbe időnként, mérni sem kell mert látszik.
Van úgy hogy a falu házaitól 200 méterre is füst van. Ha a terepről jövök be lóval, fizikailag is látszik a falu felett a füst és érezni is lehet amikor beérsz.
Természetesen ennek utána lehet nézni, tanulmányozd a kinti szabályozásokat stb.
Tévedés, akreditált tanusítvány szükséges és számdékomban is áll megszerezni, különben nem forgalmazható tömegesen ez nyilvánvaló.
Sőt nem a hazai szabványoknak hanem az európainak kell megfelelni, mert az export az igazán érdekes piac.
Az a tanusítvány amit valaki egy adott egyedi kályháról kiállít, ha az nem egy előre bevizsgált típuskályha, az csak egy jó vicc.
Ha a képeket megnéznéd, látnád, hogy annak sincs már + még külön konvekciós burkolata. Ez is kandalló, csak zárt a tűztere.
Ezt a:Contemporary wood-burning stove-t felénk kandalló kályhának hívják.
És lehet akármekkora a tömege, sosem lesz tömegkályha!
Még az USA-ban sem, pedig ott elég gyenge a tömegkályha fogalom meghatározása. Azért wood-burning stove, és nem masonry heather!
Mivel ebben nincs füstjárat bármilyen fatüzelésű ketyerének is hívhatják: még gőzmozdonynak is (majdnem akkora, csak a síneket nem látom alatta), de sosem lesz kályha belőle. Mert nincs hőtároló rész, ami lehetne füstjáratos/ellenáramú/harang rendszerű, vagy bármilyen; de füstgáz hőhasznosító, hőtároló járat benne nincs.
Mert ettől kályha a kályha, és kandalló a kandalló, nem a súly miatt.
A tv előírásait nem kell sajnos szentírásnak venni, mert pld sok esetben nem is egyezik a fejlett államok előírásaival (levegőtisztasági tv-ek, pld Ausztria, Németország Svájc, ha a közelieket nézzük).
Ez vonatkozik a kéményekre is, igen szép elmaradások vannak, átnéztük szakemberekkel, és a gyártók dolgait is ismerem.
A vevő nem ismeri a saját helyzetét sem, pld a huzat körülményeket illetően, nem felkészült.
A közeli kályhaépítő szintén 99% hogy nem ért a huzat dologhoz (gyufa, meg papír és ennyi, meg odateszi a kezét - kipróbáltam vicces, aztán mértem neki egyet műszerrel és megkérdeztem hoyg ez most jó vagy rossz érték, fogalma sem volt).
A kéményseprő az előírásokat tartja be elvileg, de nem igazán izgatja fel magát.
Felmérést végeztem az adott faluban ahol rész időmet töltöm, és azt látom hogy a külföldi előírásoknak a kémények 10%-a felel meg kb, legalább 30%-a konkrétan , kívülről láthatóan is életveszélyes. A maradék 60% ból kb 50% nem felel meg átmérő szempontjából a kivánalmaknak (fatüzeléshez).
A gázfűtésnek megfelelnek az alkalmazottak.
A kémények elhelyezése, magassága, a tető gerinchez és az uralkodó széliránynak általában nem felel meg. A kitorkolás módosítók általában fordítva vannak felrakva mint kellene (ebből látszik hogy fogalmuk sincs mire való).
A gázfűtéshez használt tárcsás megoldások fele minimum életveszélyes bukó szél esetében (CO mérgezés lehetősége erős) BME tanulmány alapján, tehát bármikor meghalhatnak.
A szomszéd házak hatását nem veszik figyelembe, az égéshez szükséges levegőt a kályhák vákuum ellenében próbálják beszívni általában, nem ismertek a levegő beengedéséhez szükséges eszközök, nincs huzatfokozó és huzatszabályzó az egész faluban egy darab sem.
Néhány gyári kitorkolás módosító került az új kéményekre, ennyi a pozitívum kb.
Tehát a kéményseprők ellenőrzési tevékenysége és a szakértelme erősen kérdéses.
Honnan tudná akkor a vevő hogy neki mire van szüksége?
Honnan tudná a kályhás hogy milyen a huzat igénye az épített cserépkályhának (fogalma sincs erről akit kérdeztem).
A tömegkályhás honnan tudná hogy milyen a huzatigénye az építet kályhának amit ő csinál amikor ilyen méréshez szükséges műszert sem látott soha? (drága).
Mit számít ilyen viszonyok között a kályhás sajtpapírja amit oda ad a vevőnek? Mit garantál az? Semmit. Van de minek.
Ha mérnek akkor mikor? Én mérek és biztosan álíthatom hogy van egy tucatnyi körülmény ami befolyásolja a mérési eredményt, így a valamikor esetlegesen mért érték nem számít semmit kb.
(ettől még lehet fűteni, és meleg is lesz persze, kérdés milyen a hatásfok)
" Amúgy meg jelenleg magyarországon nem csak venni de eladni is, olyan terméket lehet aminek ÉMI által kiállított ÉME engedélye van vagy CE minősítése.... " Azért nem teljesen így van-
M.o. -on bárki olyan terméket vesz amilyent akar és amilyent kap. Sőz még a biztonságra se kell figyelni addig amig abból baj nem lesz.
Viszont ha baj lesz, akkor felelőségre vonják.
Az eladásoldalról már más a helyzet.
Kereskedelmi forgalomba csak olyan árút és szolgáltatást szabad hozni, ami sok sok előírásnak megfelel. Ezt kívánja fogyasztó védelem valamint a vagyon és életbiztonság.
Magánszemélyek egymásközti kereskedésében már nem ennyire szigorú az előírás, de valótlant állítani az egyszerűen csalás.
Ez sajnos a tulaj problémája, akkor olyan tüzelőberendezést kell venni ami jó a kéményhez, ha valaki ragaszkodik a régi kéményéhez akkor csak ez a megoldás létezik.
Amúgy meg jelenleg magyarországon nem csak venni de eladni is, olyan terméket lehet aminek ÉMI által kiállított ÉME engedélye van vagy CE minősítése.... azokon pedig fel kell tüntenti ha tüzelőberendezésről beszélünk akkor a huzatigényt is.
Tökéletesen igazad van, de egy kiegészítéssel látnám el!
Valóban a vevő felelőssége a fent említett kategória esetén, de ehhez információval kell ellátni.
Tehát aki gyártásra adja a fejét annak köteles az engedélyt, minősítést beszerezni! És kötelessége a termék adatait (hatásfok, teljesítmény, tüzelő szükséglet, huzat, stb) megadni.
És itt a hangsúly a KÖTELESSÉG szón van.
Mert a vevő/vásárló csak ezen információk birtokában tud dönteni, hogy melyiket válassza, vagy más terméket, stb,....
Azért oda már eljutottunk, hogy szinte minden magára adó gyár/kisipari gyártó, stb honlapján ott van már PDF-ben, és megtekinthető/letölthető.
A kiegészítés:
Van egy másik alternatíva is, hiszen ez a topik erről szól.
Az épített kályhák! Tömegkályha (cserépkályha is ilyen).
Itt a megrendelőnek KÖTELESSÉGE megadni a ház/épület adatait, fűtendő tér nagysága, hőszigetelés,... Kémény paramétereit (kürtő, magsság,...).
Ezen adatok birtokában tervezi meg a kályha építője a kályhát. (Vagy választ a teveiben szereplők közül egy megfelelőt,stb...).
És a kályha megépítésekor, vagy annak végeztével ad egy kivitelezői nyilatkozatot, és egy számítást/adatlapot a kályha fent említett adatairól.
Ui:
nyílván lehetne most számtalan mulatságos/szomorú/tanulságos történetet mesélgetnünk. Amikor a falunkban/városunkban élő kőműves/villanyszerelő/... segédkezett 1-2-X kályha átrakásánál. És most saját karrier felépítésére adta a fejét.... :-) És a kályha felépítésekor még számlát sem tud adni, nemhogy számítást!
(Garancia?) :-)
Ezek szép/elriasztó/elszomorító kis történetek. De a tárgyhoz egyáltalán nem tartoznak.
Ha most a kályha építésről, és számla, számítás, adatok megadása témaköréről beszélünk, akkor egyszerű a válasz.
Kályhát: kályha építővel kell építtetni a kedves megrendelőnek, nem villanyszerelővel/.... És azok közül is olyannal, aki tud számítást,... adni.
"De épített kályhákmál, mint pld a tömegkályha ezt az építő sem tudja akkor ha egyedi kályhát épít.
Csak abban az esetben tudhatná ha pontos terv és bevizsgálás előzi meg az építést, tehát típus kályha készül.
Egyébként pedig pld az Atmos kazánoknál megadott 22-24 Pa huzat igényeknek a kis átmérőjű és sok egyéb gonddal küzdő hagyományos kémények nem igazán felelnek meg, mert nincs is elég magasságuk és átmérő sincs megfelelő."
Ez sajnos a tulaj problémája, akkor olyan tüzelőberendezést kell venni ami jó a kéményhez, ha valaki ragaszkodik a régi kéményéhez akkor csak ez a megoldás létezik.
Amúgy meg jelenleg magyarországon nem csak venni de eladni is, olyan terméket lehet aminek ÉMI által kiállított ÉME engedélye van vagy CE minősítése.... azokon pedig fel kell tüntenti ha tüzelőberendezésről beszélünk akkor a huzatigényt is.
Igen van olyan épített kályha. Én csak aprítékkal tüzelek benne. A tűztere 75*42 cm alapterületű és kb. 20kg apríték fér bele egyszeri berakással. Felülről meggyújtom és kb. 1,5 óra alatt ég el teljesen.
Egyszer láttam egyről néhány képet,de sok nem derült ki belőle a belső elrendezést tekintve.A felvetés teljesen jogos ,mert ez a fakitermelés mellékterméke és nagy mennyiségek állnak belőle rendelkezésre.
Jó ideje már én is a kérdés megoldásán fáradozom azt hiszem el is jutottam a megoldáshoz.
A lényeg az ,hogy az aprítékot tartályban helyezzük el a kályhatesten belül.Az égés alul történik gravitációs önadagolással.Rendkívül lényeges,hogy az apríték "szemcse"szerkezete ne akadályozza a lassú vertikális mozgást .Magyarán olyan formájú és méretű fűtőanyagot kell előállítani ami nem torlódik fel.
Praktikus ,mert égés folyamán a tartály tartalma újratölthető a tűztér hőmérséklet esése nélkül.Ez addig ismételhető amíg a kívánt mennyiséget el nem égettük.
Az égés teljes folyamatában a fűtőanyag kis térfogatában jelentkezik gázképződés ezért az égési levegő jól adagolható.Az egyik neves kályhaépítő és fejlesztő szóhasználatával élve:"A tűztérgeometria állandó."
Mint korábban írtam az elképzelést kísérletek fogják megelőzni.Ennek alapja az a -már az üzemből kivont-kazán képezi ami a fenti elrendezés mintájául szolgál.
Sajna minderre még nem volt időm ,de remélem most a hideg beköszöntével nyílik rá mód.
A kályha falazatául a kemence esetében jól bevált hódfarku vagy egyfülü tetőcserepet javaslom.Én ezt úgy oldottam meg ,hogy keresztben négyfelé daraboltam-így 10cm-es falvastagságot alakítottam ki .Természetesen lehet ettől több és kevesebb is.Egyfülű esetében kínálkozó lehetőség a takarások összeillesztése -minimális sárral-,így masszívabb falszerkezet hozható létre.
A legnagyobb igénybevételű helyekre természetesen célszerű samottot alkalmazni .Itt jegyzem meg az én fűtőművemben egy sincs-költségkímélés miatt.
A múltkor kérdeztél valamit hogy másnak kell valamit kiszámolni.
Erre van a szoftver hogy a kályhaépítőnek (mesternek sem) ne keljen fizikussá képeznie magát.
Letöltöd, behelyettesíted a dolgot és kapsz egy eredményt.
Mivel a terveim közöt típuskályha építés van, és ennek a különböző modul teljesítményeit be tudom mérni (majd beméri hiteles akreditált labor is persze) akor a változtatásokat is tudom kezelni.
Az egy kályha nem egy űrsikló, ne keverjük össze valami hihetetlen bonyolult dologgal.
Ennnek ellenére igen röhejes összehasonlító méréseket látni a neten, különösen amikor a környezetet is prezentálják. Pld. volt egy ilyen akció amikor húsz profi kályhát hasonlítottak össze és méregettek, de a huzatviszonyok eleve nem voltak egyformák (látszottak a kémények és a tető). Az egyik oldal eleve szarabb helyzetben volt, a huzat erő jelentős különbségeket mutathatott, de ez nem zavart senkit.
Egy gyártónak, aki gyárt valamit, annak KÖTELESSÉGE erről adni!
Pont ezért, és erről kérdeztelek ezelőtt!
Ha Te gyártod, akkor erről már a beszerelés előtt a vásárláskor, vagy annak beszerelésekor adni kell.
Vagy Te ilyen hülyének nézel engem, hogy ha én szerelem össze, én szereltetem össze kályhással, akkor én számoljam ki??? rám, vagy ránk akarod hárítani?
Én nem értek hozzá. Ezért kérdeztem tőled: számold ki, vagy számoltasd ki.
És ne hárítsd rám a felelősséget.
Mégis hogy gondolod őszintén: laikusokkal akarod összerakatni, de a papírokat nem adod hozzá. Számolja ki Ő (én). De mi nem rendelkezünk hozzá szakmai végzettséggel.
Vagy előtte el kell menni, és OKJ-s kályhásnak lenni?
"Azt minden esetben a gyártónak fel kell tüntetni vagy a készüléken vagy a hozzá adott bármilyen papíron, általában Pascalban."
Persze és ezt meg is adják általában.
De épített kályhákmál, mint pld a tömegkályha ezt az építő sem tudja akkor ha egyedi kályhát épít.
Csak abban az esetben tudhatná ha pontos terv és bevizsgálás előzi meg az építést, tehát típus kályha készül.
Egyébként pedig pld az Atmos kazánoknál megadott 22-24 Pa huzat igényeknek a kis átmérőjű és sok egyéb gonddal küzdő hagyományos kémények nem igazán felelnek meg, mert nincs is elég magasságuk és átmérő sincs megfelelő.
Az ellenáramú kályhákkal az a gond, hoyg ha nincs folyamatosan fűtve, akkor óvatosan kell kezelni a begyújtást és fel kell melegíteni a kéményt mielőtt berak valaki 15-20 kg fát.
Cserépkálykánál is ez van, a bonyolult füstjáratok szintén fokozzák a huzatigényt.
Tehát önmagában a kémény huzatteljesítményét nem elég hidegen ellenőrizni, majd felmelegítve némi papír égetésével. Ellenőrizni kell a kályhát is hidehen és melegen is.
A kettő együtt mond valamit, mert a környezet is belejátszik, + időjárás, a ház fedettsége, uralkodó szélirány stb.
A mérés körülmányeit is meg kell választani ha jó és megbízható eredményt akar valaki (nem szélviharban kell elenőrizni a huzatot nyilván).
A kéményseprő viszont munkavégzése során képtelen ideális esetet mérni, akkor mér ha éppen ott jár a háznál munkaidőben.
Folyamatosan mértem műszerrel az időjárás esetei és a kályha működése közben az értékeket, és elég érdekes tapasztalatok keletkeztek.
Ezért csináltam egy speciális huzatfokozó eszközt ami szabályoz is ha nagy a szél. Kb 5-6 méter kémény magasságot pótol.
A kéményseprőnek nem is az a dolga, hogy a tüzelőberendezésnek mekkora a huzatigénye. Azt minden esetben a gyártónak fel kell tüntetni vagy a készüléken vagy a hozzá adott bármilyen papíron, általában Pascalban. Ha ez meg van és mondjuk a kémény mérete adott, tehát már meg van, akkor ki lehet számolni, hogy a kémény tud e megfelelő huzatot biztosítani az adott készüléknek. Persze kell sok más is, pl.: levegőutánpótlás, a kémyén milyen hosszan megy fűtött téren és mennyit hidegben és még jó pár dolog - ez a hő és áramlástechnikai méretezés, amit 2012.01.01-től hivatalosan csak épületgépészmérnök állíthat ki.
"Ez persze nem biztos hogy sikerül azonnal, az eredmény a koncepciótól is függ"
1-1,1/2 fűtési szezon erre kevés...
"Igen, kérdésedre az a korrekt válasz hogy akár jobb is lehet a dolog, és sok szempontból rugalmasabb is"
Hány ilyen verziót és teljesítményüt építettek (UZ37) összehasonlítás céljából, mert gondolom ez alapján lehet valamit mondani...
"Most szétszedem a régit és módosítom az azóta kitalált dolgokkal (nem a tűzteret módosítom, azzal nincs gond)"
Ha jól tudom a KOK(osztrák kályhás szövetség) elég komoly akkreditált laborral rendelkezik pár főállású munkatársal, ezt a tipusú tüzteret is ott fejlesztették ...
Minden fejlesztési elárás arra irányul általában hogy a már megismert létező műszaki eredményeket felülmúlja.
Ez persze nem biztos hogy sikerül azonnal, az eredmény a koncepciótól is függ.
A szögletes kerék nem vált be pld. :)
Pld a Wamsler cég több száz millió forintot fordít most tűztér fejlesztésre, és még nem tudni megvan e az eredmény, pedig a kihirdetett határidő mintha lejárt volna, és telefonon történő érdeklődésemre nem kapram még határozott választ.
Igen, kérdésedre az a korrekt válasz hogy akár jobb is lehet a dolog, és sok szempontból rugalmasabb is.
Most szétszedem a régit és módosítom az azóta kitalált dolgokkal (nem a tűzteret módosítom, azzal nincs gond).
A huzatigény jelentősen csökkenni fog, új burkoló anyagok kerülnek kipróbálásra, és a hőtárolás feladat terén is egy új anyaggal próbálkozom (ez már beépült most egy változatban, és jó, de még egy csomó verzió lesz kipróbálva)
Köszi majd megnézem !Meg most találtam egy elég jó orosz oldalt ,de a Google fordító nem valami perfekt :)Viszont mindenféleképp részt akarok venni egy workshopon mielőtt munkálatoknak kezdek.
"A tk. akkor fog elterjedni ha egyszerű és olcsó lesz."
Pontosan. De azért túl olcsó se legyen. Szerintem 3-400000 Ft a határ amíg érdemes ezzel foglalkozni.
Hasonló a fejlesztés célja nálam is.
A hőtároló tömeg a tonna árát tekintve nagyon jelentősen kedvezőbb árú lett mint amit eddig használtam, ugyanakkor javultak a paraméterei és gyorsan és egyszerűen lehet beépíteni.
A felépítés is sokkal gyorsabb és egyszerűbb mint eddig.
Most a külső megjelenés érdekes módjait keresem, és konzultálok az ipari formatervezés tanáraival ez ügyben.
Lenne lehetőség tényleg villámgyors és olcsó felépítésű tk. kályhát is csinálni, csak nincs benne üzleti érdek. Kb. eldobós golyóstoll lenne belőle, csak mivel szétfűteni sem lehetne a piac telitődne és vége is lenne a kályba üzletnek pár év alatt.
Igen azt a fickót elég nehéz elérni. Kusnetsov oldalán is jó képek, tervek vannak, de mindenképp kell a kézzel fogható tapasztalat. Ha Sancibá csinál idén workshoppot akkor nevezz be oda.
A vegyes rendszerek kiválóak ,korszerűek,takarékosak.Ám ha valami ilyen kiváló tulajdonsággal bír biztosan nem fog széles elterjedésnek örvendeni.Biztosan tudod -miért.
A tk. akkor fog elterjedni ha egyszerű és olcsó lesz.
Szerintem a tartósság sokak számára nem is elsőrendű kérdés.Akkkor lesz olcsó ha, helyben fellelhető nyersanyagokból készül.(lásd.:kemence,sár,cserép).
Itt jegyezném meg ,a kemenceépítésnek is van olyan technológiája ahol a fal un. agyagcsukákból készül.
A jobban sikerült kemencék akár 30-40 évig is üzemelhettek.Természetesen rendszeres karbantartás mellett.
Miért ne lehetne az egész tk.sárból?
A tulaj a saját kezével fűtési szezon előtt vagy akár alatt is szépen karbantartja egy kis sárral ,lóganéval ,tehénlepénnnyel ,szilvalekvárral stb.
Ezt azért bátorkodtam megjegyezni ,mert a saját elgondolásomnak van egy ilyen irányú változata is.
Értem köszi a választ !tavaly volt láttam ,de aki azt szervezte még nem sikerült elérnem.Esetleg van olyan oldal ahol tervrajzokat találok vagy részletesebb leírásokat ?Tavasszal szeretnék építeni egyet kéthelyiség közé csak még nem tudom milyen típusú lenne jó orosz típusún gondolkozom most nagyon.
A számolgatás tetszőleges paraméterekkel, nagyjából tudományos szerencsejáték, ha nem rendelkezel a NASA számítási kapacitásával.
Pont arról ment a vita régebben hogy ha nem vesznek figyelembe minden paramétert akkor a valóság úgyis cáfolja a tervet.
A nagy Lars is csinálhat egy akármilyen kályhát az ő környezeti paraméterei mellett, az itt nálunk nem úgy fog működni mint nála. (semmi sem stimmel)
Ezért kellenek típuskályhák, és azokat is különböző helyszineken kell tesztelni és bemérni.
Ezért minden dolog tól -ig.
Mivel kiértékeltem a tapasztalatokat én is, a szélesebb körben és különböző környezeti viszonyokhoz is egyszerűen igazodó kályha tervet csináltam, és az olcsóbb megvalósítás és tesztelés miatt nem új kályhát csinálok hanem a régit alakítom át részben.
Ez február közepéig meg is lesz (a hónap második hetében fogok erre ráérni) hogy még idén a teszt is elkészülhessen.
Ebből a típusból sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet majd tömegkályhát csinálni mint a régebbi módszeremmel.
Kérdeztem tőled, hogy mi okozza az áramlási sebességben azt a nagy különbséget (amit te hoztál fel). Illetve, hogy annak az adott, kért méretű kályhának milyen általános adatai vannak: teljesítmény, hatásfok, tüzelő szükséglet, huzat, égési levegő, meg mit tudom én, már nem emlékszem.
De a dolog nem így működik sajnos.
Ha felhívok egy gyártót és egy anyag receptúrát szeretnék megkérdezni, amiben semmi extra nincs, akkor is üzleti titokra hivatkozva megtagadják az információt, pedig nem is védett a dolog. (én is naponta futok bele ilyesmibe).
Még a samott tégla pontos receptjét sem fogod megkapni, pedig nem új dolog.
Tévedésben vagy. Ha egy fúró gépet, vagy mosó gépet, bármit veszel, ahhoz meg kell!!! adni a gép hány kW, hány kg ruha mehet bele, hány év a garancia, stb.
Ezek az általános dolgok.
Én nem receptet, rajzot, anyaglistát, betekintést a kályhába, vagy ilyesmit kértem. Azt más kérte.
Ha meg nincs terméked, és nem is lesz; akkor meg meg nem kéne itt szétOFF-olni a topikot.
Ha lesz majd, akkor meg ezek nélkül az adatok nélkül, és a bizalom nélkül még egy samott téglát sem tudsz majd eladni :(
Legalább is nekem nem. Ezt kérdezted tőlem, ne felejtsd el!
(mondjuk van más 1-2 dolog de azokat majd ezután).
A tömegkályha képzés szerintem az elkövetkező 15évben nem valószínű h lesz, de még utánna sem. Ha érdekel a téma fizess be 1-2 workshoppra ha valaki szervez. Ma a kályhás képzésbe is csak megemlítik de nem foglalkoznak vele komolyabban. A Libik féle könyv jó de kevés...
Sziasztok érdeklődni szeretnék hogy az országban indítanak e tömegkályhás képzést valahol ?Vagy esetleg vannak e olyan kiadványok amit érdemes elolvasni ha az ember megszeretne ismerkedni a kályha építéssel.
Természetesen igazad van a saját szempontjaid szerint. Én is hasonlóképpen gondolkoznék, különösen ha kiváncsi vagyok valamire.
De a dolog nem így működik sajnos.
Ha felhívok egy gyártót és egy anyag receptúrát szeretnék megkérdezni, amiben semmi extra nincs, akkor is üzleti titokra hivatkozva megtagadják az információt, pedig nem is védett a dolog. (én is naponta futok bele ilyesmibe).
Még a samott tégla pontos receptjét sem fogod megkapni, pedig nem új dolog.
Ha technikai szabadalomra előkészített termékről van szó (amiről a vizsgálat közben kiderülhet hogy nem is védhető akár) maga a jog rendelkezik úgy, hogy ami már nyilvánosságra került az nem védhető le.
Nézd meg az üvegbeton körül létrejött pereskedést és sok év után lett csak eredmény.
Egyszerűen nincs lehetőség érdemi információkat ismertetni idő előtt.
Amíg nem védett, addig termék sincs, tehát a bizalomra sincs szükség.
Ettől még lehet a témát vesézni, mert sok részletkérdés van ami nem érint semmit.
Ilyen volt pld a huzat kérdése. Sötét folt ahogy én látom egyenlőre.
Ilyen az időjárás kérdése, légnyomás, stb. stb. Dániában más a helyzet mint nálunk.
Az, hogy a feltett kérdéseimre nem válaszolsz, azt vehetem annak, hogy nem tudod?
Ha meg ilyen alapvető dolgokkal nincs tisztában a team-ed, akkor tuti nem vennék tőletek semmit! Mert nem muszáj neked tudni. Elég, ha a fizikus, kályhás ismerős kiszámolja, megmondja.
Ugyan miért kellene megírnom, konkrétan én miket szeretnék, vagy várnék el egy ilyen gyári terméktől?
A legfontosabb a bizalom légköre lenne, hogy az megteremtődjön a termékkel, annak előállítójával, forgalmazójával kapcsolatban.
Inkább a vegyes rendszerben hiszek, ami a következő dolgokból áll össze.
Ha van rá lehetőség akkor megmarad a gázfűtés szabályozható módon (minimum értékek fentartására) de mindenképpen pufertartállyak kiegészítve, amire rádolgozik a napenergia melegvíztermeléssle, vagy elektromos áram termeléssel, és egy vegyes tüzelésű kályha + kazán.
A kályha + kazán egyszerre legyen képes hősugárzásra és légfűtésre + a kazán funkciókat legyen képes ellátni a helyzettől függően.
ezért nme lehet az egy nérgyzetmétere eső súly olyan nagy ami a födémekkel nem tud megbarátkozni, mert ez lesűkítené az alkalmazást a földszintes házakra, vagy hatalmas alapokat kell építeni.
A tk súlya 2 tonnánál kell hogy kezdődjön, ennél kisebb tömeg képtelen felvenni a kitermelt hőmennyiséget még akkor is ha intenzív légfűtés működik és megy akazán funkció is. A rendszer legyen bővíthető felfelé, és a beruházás értéke legyen versenyképes a mostani eszközökkel.
A környezeti változók miatt automatizálni is kll a berendezést ami részben már meg is van (lásd puffertartályok rendszere) de az időjárás , huzat, stb dolgokat is be kell ide venni.
A külső forma legyen megfelelő az adott építmény belsőépítészeti követelményeinek, tehát minden elérhető burkolattal foglalkozni kell.
A fentiekből következik hoyg fejleszteni kell, mert ez a hagyományos alkotás csak szűk alkalmazási lehetőségekkel bír, és ezért van igazad abban hogy keveset látsz belőle. ha így marad akkor ez nem is fog változni semmit.
Valljuk be : Az épített kályha piac nem túl nagy nálunk.Abból indulok ki ,hogy eddigi életem során (49) élőben még egyet sem láttam.
Láttam sok cserépkályhát ,spórt ,kazánt,szeneskályhákat,még néhány kemencét is .
De tk-át egyet sem .Miért ?
Ezt már sokan sok helyen írták.Megrekedt a tüzelőberendezések fejlődése valahol az ötvenes években ...
A tk-át is a politikai változás szele fújta be a Kárpát-medencébe.Lassan-lassan ebben a témában is bekapcsolódunk a világ vérkeringésébe.
Ha majd az a torta nagyobb lesz akkor többfelé is lehet majd szeletelni úgy ,hogy minden étkező elégedett legyen a neki jutott darabbal.
Addig meg amíg ez a kánaán el nem érkezik mit kellene csinálni?
Sok- nagyon sok ,jobbnál jobb kályhát.Olyan sokat hogyha majd a kisebbik fiam 49 lesz (most 9) és ő elmélkedik a tüzelőberendezések felsorolása folytán - akkor az épített kályhákat az első helyen említse.
Fel tudod sorolni melyek azok a kihagyhatalan ismeretek amit egy teljes és pontos terv végrahajtása során, a laikus építőnek tudnia kell (mint valami titkot) ahoz hogy a kályha amit épít jól működjön?
(ez egy nyilvános, bárki által építhető nyilt terv, nem titkos, szabadalom nem védi)
Tehát a kiindulási alap egy miliméter pontos terv, ami egy téglából építhető ellenáramú rendszert használó tömeglákyla építéséhez kell, tartalmaznia kellene:
1. Anyagjegyzék
2. tervtajzok rétegenként, 3D, robbantott ábra , stb. + az összes bemérés adatai
3. Műveleti sorrend
4. A szükséges szerszámok felsorlása, beárazva, stb
5. Képes összeszerelési útmutató, fényképekkel
6. elméleti alapok a méretezéshez (ha több típus van , akkor melyiket kell kiválasztani az adott házhoz)
7. Mesterfogások, pld mikor mennyit kell várni a következő lépéshez, hol kell szigetelés és azt hogy helyezzuük el, stb. stb.
8. Ha mindenzt nem szeretné elvégezni az érdeklődő akkor kit tud elkérni aki elkészíti helyette.
Ha ilyen készül, szivesen felteszem a weboldalamra.
Tehát aki ért hozzá - nálunk- , ilyet nem csinált még. Valószínüleg azért mert azt hiszi ez rontaná az üzletét, pedig ez tévedés. A kinti minták szerint működik ez a hozzáállás.
Bizony, akár lehetne konstruktív együttműködés is az eredmény.
A napokban azt vizsgáljuk, hogy a tűztér által létrehozott hőenergia milyen úton és milyen ütemezéssel csatolható ki a légtérbe.
Vas fém stb kályha esetén ez nem túl bonyolult.
A cserépkályha ismert módon működik.
a tömeglályha esetében is végig kell nézni a folyamatot, falvastagság, anyagok, hőtan, áramlástan stb.
Most csak a külső felület működése vizsgálamdó, és mindeféle változat kipróbálásra kerül (ami még nem volt). Eddig csak a felület működését vizsgáltam.
Most mélyebben és sok variációt is áttekintve és pld a felület megjelenési formáját is változtava.
Elég érdekes a dolog. Sok új anyag felmerült, és változni fog a megjelenés jelentősen, az ismert formákhoz képest.
Ha valakit érdekel a téma vitatható, ez nem lesz titkos valószínüleg.
Valljuk be őszintén a cserépkályha se mai találmány, és a benne felhasznált anyagok sem azok. Persze ott is megjelentek a modern kötőanyagok, habarcsok és a panelozás am szintén a munka könnyítését szolgálja. De még mindig ugyanabból a kerámiából, samottból, és agyaghabarcsból épül legtöbbjük mint 60 évvel ezelőtt. Azóta az ipar sokat fejlődött rengeteg új anyag megjelent, miér ne lehetne azokból jobb kályhát építeni?
Elemző olvtársnál nálam (és még sokaknál) a stílus volt az ami leverte a biztosítékot, mert az hogy valami jobb mint a többi attól még a régebbit és azok hívei nem kell lesz..ozni! És a tapasztalt emberktől is lehet tanulni, persze ő ezt tudja is csak egészen egyedi stílusban teszi.
Engem ez az előregyártott elemes történet kezdett izgatni, mert lássuk be, nem hülyeség. Viszont, legyen ára a dolognak, és rakhassa mindenki csak úgy össze mert akkkor bezár a bazár.
Ez a kályha nem volt drótozva, 50 évig üzemelt nélküle. Amikor szétszedtük omlott szét, de menet közben semmi bajt nem okozott, hogy nem volt drótozva. Ez csak úgy egy off, hogy talán drót sem kell...:-)))
