Ha valaki ilyent akar venni, érdemes úgy kérnie, hogy "18G-s" vagy rózsaszín tűt szeretne, így könnyebben célt ér. (A G érték fordítottan arányos az átmérővel, kb. mindenki ezt az értéket, vagy a színkódot mondja.)
.....szóval,ha valaki később hasonlóval küzd.........elvileg a fémtüskét a tető levétele után az arra kiképzett furatba kell bele erőltetni,amely így nekiér egy rézlemeznek alul,ami a kerékpáraktól hozza az áramot.A kasznioldal tetejére pedig rá kéne húzni a rézpapucsot,ami nekiér a fémtüskének.
Nem nagyon sikerült kulturáltan megoldani ezt,és főleg nem érintkezésbiztosan.Ezért átalakítottam az egészet.
Szereztem 1,2mm átmérőjű injekcióstűt.Ezen átvezettem három rézszálat.A tűvel "felfúrtam" a gyári furatot.A vagon padlólemezén a bevezető rézlemezt (mely gyárilag van installálva ) átfúrtam .A tűn átvezetett rézszálak végét elhajlítottam 90-fokban,majd befűztem a rézlemez furatába,amit leforrasztottam.A kasznit visszaépítettem a helyére,majd a tűszál felső részén a rézszálakat ismét meghajlítottam és megcineztem.Így a világításpanelt csak hozzá kell vezetékeznem egy rövid szakaszon,és kész az érintkezésbiztos áramfelvezetés a tetőbe.
(Nem tudom a Roco miért fémtüskékkel próbálta felvezetni az áramot a tetősíkba,talán az eredeti vagonban kapaszkodórudak vannak kivitelezve ezen a helyen az ajtók mögött)
Szerintem ezzel a szenzorral ami No1 nagyon megbízható. 8 órás teszt alatt egyet sem tévesztett. A 19 mm-es lapra lesz ragasztva furnér réteg a vágányoknak ott lesznek a sensorok elhelyezve a lábukat elvágom, illetve kicsi rés lesz nekik előfúrva a lapba ahol a forrasztás lesz.
Na, ez ígéretesnek tűnik akkor. Mennyire megbízható az érzékelése? Az asztalon lyuk lesz fúrva az érzékelőnek az alaplemezben, vagy hogy tervezted a telepítését?
Ezt a képet tudnám mutatni (bocs nem a legjobb minőség, de egy sötét szobában volt a teszt és mozgó kamera felvételből vágtam ki.
tehát: a pálya csiszoláshoz használt fadarabokon volt és köztük a szivacsok amibe tűzve voltak a sensorok és megfelelő kártyán keresztül csatlakoztak az Atmega kártyához. A párom a szivacsot ha képzeletben a mozdonyba ültünk jobbra, balra mozgatta kérésemre vagy a szenzort feljebb vagy lefele nyomta a szivacsba.
Ezek a mozgatások hoztak jobb vagy rosszabb eredményt 4 típusnál. Kettőnél csak akkor volt nagy az eltérés ha a sínszálat alá került a sensor feje. Mivel mágnes 7 mm-es ezért jobb ha a két sínszál mértani közepénél van a sensor, illetve a mágnes is a mozdony v. kocsik alján.
Nos akkor megpróbálom összefoglalni a tesztem részleteit:
Elszőször is kaptam kölcsön egy infra sorompós eszközöket amit anno sebesség mérésre terveztek és építettek. Ezzel legalább én is beszabályoztam a H0-s mérethez való kontroller fokozatokat. Előkészítettem 14 db mosogató szivacsot és beletűztem a megfelelő senzorokat, majd vezetéket forrasztottam. A vezeték végén csatlakozóval, amit a párom le tudott cserélni amikor szóltam. Mivel én nem tartózkodtam másfél hétig otthon. Az alap pályán mindkét hosszabb egyenes oldalon volt 2-2 sensort. Első körben csak óramutató járásával ellenkező irányba mentek, így első sensor felett - vagyis azzal egy vonalban - volt infra elhelyezve. Írtam egy alkalmazást ami egy SQL táblákba időbélyegzővel és egyéb paraméterekkel együtt felvitte az infra sorompó és a sensorok adatait. Sensorokat a párom mozgatta jobbra és balra, illetve lefele szúrta jobban a szivacsokba bele. Tehát nagyobb lett a távolság a mágnes és a sensorok között. Annyi volt még, hogy 3 egyen árammal és 4 váltó árammal működő Hall Sensor lett kipróbálva. Illetve teszteltem az óramutató járásával egyező irányt is. Az SQL tábla adatait - vagyis az infra sorompó meg a Sensorok időbélyegzőit DateDiff-el összehasonlítottam. További kritérium volt az, hogy hagyott-e ki vagyis tévesztett-e?
Tényleg hosszú lenne és kicsit misztikus mert távirányítással végeztem a tesztet. Most akarok egy tesztet pluszban, a még le nem fixált a sínek alapjaként az asztal és a felépítmény közötti furnér csíkra helyezett Sensorokkal. Majd utána jön a végleges vezetékezés meg a sínpálya rögzítése. Majd írok mailt az a legjobb és nem terhelem a fórumot.
Interjú céljából keresek olyan személyeket, akik örömmel beszélnének egy kicsit a vasútmodellezésről, esetleg bemutatnák gyűjteményüket/terepasztalukat. A beszélgetés elsődleges célja a hazai vasútmodellezés népszerűsítése.
Meg tudnátok nekem mondani, hogy a magyar fénysorompó fehérjének villogása szabvány-szokás-gyakorlat szerint milyen frekvenciájú? Hz, mp, bármilyen mértékegységben megfelel. Terepasztalhoz kellene élethűség miánt.
(bevallom, Gugli barátomat nem kérdeztem még meg erről, bizakodok, hogy itt választ kaphatok)
Nekem is van remotos régi mozdonyom, aminek elégedett is vagyok a menettulajdonságaival (pl. Br56), tehát érdemes vállalkozni az átalakításra. Viszont pl. a Br86-nál nem tudtam úgy megcsinálni, hogy kisebb zavaró tényezőktől (pl. rángatás) mentes legyen a jármű, vagy a zörgés eltűnjön. Szóval a mechanika tökéletlenségei, esetleg a nem teljesen precíz kerékprofil is belejátszik abba, hogy a mai mozdonyoknál ezek rosszabbul mennek. Különösen digitális módban, ahol a kisebb megszorulások zavarják a dekódert.
A képen is látszik, hogy egyedileg rakták be a motort. Nem tudom/nem hiszem, hogy "újpiko" alkatrészek egyszerű beépítésével ez megoldható lenne.
Osztom a véleményed nagyjából de a régi piko br-95 mozdony legnagyobb hibája a mortor ez egy régi 3 pólus motor amely még megtalálható Pl: még a Piko br 185 motorvonatban! ( a pólusok között
óriási hézagokkal),
mozdony kialakítása ,meghajtása miatt a motor gyenge erőlködik!
Ha ezt a motort kicseréli az ember teljesen más lesz, csak "ha motort cserélnél egy hosszában álló tengelyűre"
cserélnéd ki arra kell figyelni hogy a motor vékony legyen mert a az alváz jobbra barra mozog a kaszniban az ívben és ha nincs elég hely a motor és a kaszni között nem tud elfordulni maga a mozdony!
különben nem akkora ördöngösék kicserélni a motort hosszában álló tengelyűre mert van egy fogaskerék amely pont szintben van az egyik fogaskerék a mozdonyban magam is megcsináltam a sajátomat!
itt egy fotó de nem az enyémről én ez alapján csináltam a sajátomat!
BR 95-nél is egy keresztben álló tengelyű motort cserélnél egy hosszában álló tengelyűre, tehát sok alkatrész kellene hozzá, ha egyáltalán megoldható. Én nem vágnék bele. Viszont néhány forrasztással gond nélkül digitalizálható a régi, változatlan formában (nyilván a menettulajdonságai nem olyan jók, mint egy mai mozdonynak, de inkább a mechanika, és nem a régi motor hibájából).
Illetve olykor-olykor láttam komplett új típusú alvázat (motorral, meghajtással) az ebay-en, ami elvileg jó a régibe is, de ennek az ára egy új mozdonyéval vetekszik.
A PMT egy ideig nem tudta szállítani a csere hajtást, mert a Bühler leállt az alkalmazott motor gyártásával. De, ha jó állapotban van a modell, akkor az eredeti állapotot is lehet digitalizálni. HOtotya mostanában eléggé le van terhelve, de megkeresheted, a hajtása van olyan jó, mont a PMT.
A magyar szekció tök ugyanaz, mint a tavalyiban, melyekből egyedül a Rába IC szett jelent meg... Az eddigi gyakorlatot figyelembe véve nem sok minden várható idénre, max. a GIgant.
A BR01.5-ösnél ez biztosan nem fog menni. Ott a mozdony és a szerkocsi közötti kapcsolatot is nagymértékben megváltoztatták. Ha mindenáron digitalizálni akarod akkor a legegyszerűbb egy PMT hajtást belerakni majd pedig ugyanúgy digitalizálni mint a régi szerkocsis Roco gőzösöket. A BR95-ös esetében az újaknál is a digitális előkészítés annyiban kimerült hogy egy 8 polusú csatlakozóhoz öszehozták a kábeleket. Ennél a legegyszerűbb megoldás szimplán beforrasztani a dekódert.
Köszönöm szépen a válaszaitokat! Azért kérdeztem,mert az általatok is említett két gépből mindkettővel rendelkezem,és azokat szeretném digitalizálni. A régi Roco,és Fleischmann gépekhez találtam videót,de ezekhez nem,és gondoltam,hogy vennék egy Classic gépet,és a cikkszámok alapján összehoznám a cserét
A logika szerintem mindenkinél azt diktálta volna, hogy a 2 kocsis szetthez kijön egy külön, új pályaszámú korszakban hozzáillő 2 osztályú kocsi. De hát ennek az ACME "nem logikus"-nak köszönhetjük végül is a V63-unkat, aminek itthon örülünk.
Igen, gyakorlatilag nincs benne újdonság magyar témában. :D A Gigant meg... RCH-sból valóban alig-alig fog fogyni (szerintem), sokkal több értelme lett volna egy ep.V-ös verziónak, netán egy ep.VI-os STARTOS-nak.
Na, igen... Viszont remélem a pályaszám más lesz. Mondjuk a +1db első osztály kiváló alap lehet egy GySEV-es átfestéshez. De szerintem sem bölcs egyben adni a két kocsit.
V63 kétféles festében (vöröscsillagos és cargos, TRAX Kandós festésben, IC kocsik (Rábás készlet is lesz!).
Illetve, van még itt egy EPIV-es CIWL hálókocsi amit a GANZ épített, de nemtufom hová tenni. Esetleg valaki tud erről a kocsiról valamit? (cikkszám: 51020-as, 93. oldal)
"Original epoche IV CIWL sleeping car with PP bogies built by GANZ." "Ursprunglischen ISG Schalfwagen mit PP Drehgestellen von GANZ gebaut"
Picit pongyolán fogalmaztam. A motorok méretileg valóban mások, viszont felépitésileg, illetve véleményem szerint gyártóilag is ugyanazok (legalábbis azok amikhez közöm volt), A saját tapasztalataim: BR01.5-ös : Hajtásilag a régihez képest kevés előrelépés van, elektronikailag is csak egy NEM652-es aljzattal lett több. A motorja viszont ennek hárompolusú, lehetséges hogy azért mert viszonylag öreg modell (50009-es cikkszám). Illetve a régivel ellentétben nem szereti az R360-as íveket. BR95: Az NDK-s Piko egyik csúcsmodellje volt, szerintem még mindig megállja a helyét. Egyedüli baja hogy elég kevés hely van benne egy dekódernek. E11/E42: Három tengelyen hajtottak, ehhez képest szépen mennek. Viszont egy Brawa mellé lerakva, látszik rajtuk a kor nagyon. Illetve az E11-esen állás közbe eltörött két fogaskerék. Mindegyikre igaz az hogy digitalizálni őket elég nehéz, mivel a motorjaikat valamiért nem szeretik a dekóderek. A 01-esben egy Zimo MX623-as van, a 95-ösben egy MX630, Míg a két villanygépben Esu V4,0-ás van.
Ma már inkább maradjunk annyiban, hogy nem igazán értelmezhető az EXPERT és a CLASSIC közti különbség, a Piko se tudja igazán mit kezdjen velük. A jelenlegi kiadású EXPERT modellek igényességben bármely gyártó termékével felveszik a versenyt, a CLASSIC-ból meg CLASSIC Nostalgie lett, utalva a régi mozdonyokra, ami azért is némi tudathasadás, mert ide tartozik pl. a V-VI korszakos Desiro is...
Elvileg a Classic-ban vannak a legrészletesebben kidolgozott, nem egyszerűsített, teljes értékű modellek. Erre például jó példa a Piko Br 94-es gőzmozdonya, aminek még a csatlói is fémből vannak, vagy az új fejlesztésű régies személykocsik. Ezek árképzésén is látszik, hogy a profi kategóriába szánták őket.
Ami kicsit bonyolítja a képet:
Classic kategóriába tartoznak a régi pikoból átvett öntvények, pl. Br 01 és társaik. Ezek azért profi modellek között már nem a csúcskategóriát képviselik.
Az expert nagyon feljött a közelmúltban, főleg elektronikában, így egyes modellek felülmúlják a korábbi classic szériásokat. Mitől is expert egy modell és nem classic? Pl. a DB V200 egy gyönyörű expert modell, de a fékcsöveket ráöntötték a pályakotróra. Kb. ennyi.
Classic motorokról: amit én láttam (BR 38, BR 95, BR 01, BR 82) azok más motorral voltak szerelve, mint a hobby és expert szériás gépek. Ezek a motorok többfélék, általában kisebbek, vékonyabbak és 5 pólusúak. Sajnos azonban digitális vezérlésüket én nem tudtam jól beállítani, nem igazán akartak passzolni pl. egy ESU dekóderhez. Ennyiben tehát lehet igaz a hír, de lehet, hogy más ügyesebb volt nálam.
A mehanikai meghajtásról nem hiszem, hogy igazán rosszat lehetne mondani, bár minden típus más. A BR 95 például a régi DDR modellen alapul, ebbe dolgozták bele az új motort lendkerékkel, tehát némileg kompromisszumos megoldás. Az új fejlesztésekre gondolom, ez nem igaz. Amúgy jó minőségű fogaskerekeket használnak, itt-ott fémet is, alapból nem zajosak ezek a hajtások.
Az elmúlt napokhoz képest teljesen más témában szeretnék segítséget kérni! Lehet,hogy nem is a megfelelő helyen! A Piko Classic kategóriás mozdonyairól tud Valaki mondani valamit, A Hobby,és az Expert kategóriásokat a motor,és a hajtás miatt sok helyen lehúzzák. Ez a Classic modellekre is igaz?
Köszönöm a tanácsokat, javaslatokat, de ami bevált már nekem a való életben a mellett voksolok. Az eredményekről minden esetben beszámolok majd itt. Vagyis részeredményeket írtam, hogy IP kiosztás, alap vezérlés megvan. AtMega-ra várok, után vezetékelek, tesztelek.
Ahogy érzed. Nézd, vagyunk itt páran akiknek van némi tapasztalata ezzel a témával kpcsolatban, és ezért bátorkodtunk pár dolgot javasolni az ötleteddel kapcsolatban. Nem kell ránk hallgatni, de hidd el, nem kötözködésből mondjuk azt, amit mondunk.
Sok sikert, várjuk a beszámolót a végeredményről. Remélem nem tűnik majd ez is el a feledés homályába mint megannyi előtted próbálkozó.
Nem kötözködésből mondom, de szerintem nyugat-európában is lehet vasútmodell börzéket találni, és az ebay-en is elég nagy a választék. Egyébként az ÁFA visszaigénylés miatt szeretnél bolti újat venni?
Ha lehet nem veszek használt dolgokat és főleg nem Magyarországon. Hiszen nem ott élek, ritkán járok oda.
Az alap költség a központi rendszer része. Ha WiFi-el el akarom látni a mostani 2 mozdonyt meg a tervezett 1-et (nem helyzet meghatározás meg tengelyszámlását miatt), akkor az 3x38 EUR.
Amennyiben a releváns alkatrészek megvannak (a tengelyszámlálós Hall Sensoroz fejlesztést) leszámítva gyorsan megvan minden.
Köszönöm a kedvességed, de szerintem ez azért mert modellvasutat akarok megfigyelni nem vasútmodelles tapasztalatot igényel elsősorban. Gondolj bele abba, hogy ezzel a módszerrel akár mást is összeszámlálhatok vagy haladási irányát is megfigyelhetek.
A börzén találsz roco központot egérrel 25 ezerért, 15 ezerért tudsz venni egy digitools pc interfészt - némi szerencsével 30 körül kapsz egy z21-est, ahhoz mehet mindenféle periféria, van rajta Ethernet-csatlakozási lehetőség, publikus a protokollja, lehet hozzá írogatni szoftvert. Olcsó is, és az ember ki is élheti a kreativitását (én is éppen azt teszem :)
és egyalp dekódert 6-7 ezer körül kapsz meg - az "egyalp" gondolom "egy alap" szeretett volna lenni. 7200-ból már kijön egy fullextrás Digitools dekóder, kétirányú kommunikációval, mozdonyvezető-üzemmel, előfogat-üzemmóddal, egy sor kimenettel, és még sorolhatnánk.
Arról nem is beszélve, hogy egy mozdony menettulajdonságait eléggé megjavítja egy fordulatszám-szabályzott dekóder – nekem pl. fontos, hogy egy tehervonat szép lassan induljon meg és kígyózzon ki az állomásról, és ne kelljen a kontrollert tekergessem, ha be akar feszülni az ívbe.
(Nem látom az előzményeket, de volt már itt ATMEL, rfid, WiFi, IP-alapú beszélgetés, kocsinkénti 8 mágnes, számlálási pontonként 4 érzékelő; kétlem, hogy ez kijön 240-140=100 euróból, hacsak nincs egy ismerős, aki Bangladesben le tudja írni az ÁFA-t. De ha elkészül, valaki szóljon, és leveszem az X-et :)
Eddig ez rendben van, de az árba érdemes beleszámolni a ráfordított időt is. Lent leírtad hogy kb. mit hogy tervezel. Ez nem kis munka, szerintem csak a programozás és az alkatrészek összerakása/tesztelése legalább 100-150 munkaóra, mire üzembiztos lesz. Lehet hogy az anyagköltsége kevesebb, de időből meg többet fog elvinni. Máskülönben egy olyan méretű pályához amit lent említettél nem fog 600€-ba kerülni a digitalizálás. A börzén találsz roco központot egérrel 25 ezerért, 15 ezerért tudsz venni egy digitools pc interfészt, 12 ezer egy 8 szakaszt érzékelni képes s88 foglaltságérzékelő, és egyalp dekódert 6-7 ezer körül kapsz meg. Ha két foglaltságérzékelővel és két mozdonydekóderrel számolok akkor az 75 ezer forint körül lesz, ez 240€. Innen neked kell döntened, hogy megér-e neked + 140€-t az hogy 0-ról kifejleszted a te megoldásodat.
Igazából azt csinálsz, amit akarsz, én csak abból indulok ki, amit bő 20 éves modellezési tapasztalatok alatt szereztem, illetve amit mások megosztanak velem. Peace!
Szeretném azt kiemelni, hogy nekem két analóg H0 settem van, nem szeretnék digitalizálni. Az általad leírt megoldásokat felületesen megismertem, de pl. csak akkor tudna tengelyeket számolni ha 2 cm-es szakaszok lennének, ehhez meg annyi elektronika meg egyebek kellenek.
Nézd: alap digit akciósan kb. 300 EUR, gépek digitalizálása 30-40 EUR/mozdony. Más irányítási rendszerek pl. foglaltság, stb. 200-300 EUR.
Alsó hangon 600 EUR és pl. a foglaltság érzékelés v. tengely számláláshoz való elektronika, szoftver csak ezt tudja. Amit én akarok, az akár a redőnyt is le tudja húzni nem csak a modell vasúthoz mindent. Egyedi fejlesztés, ami nem csak modellvasutat tud vezérelni. Az Ára 100 EUR alatt van.
Nézd, meglátásom szerint ez egy nagyon érdekes projekt, és ha van rá energiád és szabad időd akkor érdemes vele foglalkozni. De. Szerintem nem kell ennyire túlbonyolítani a dolgot, és 0-ról felépíteni egy rendszert aminek a tudását más a piacon kapható késztermékek is tudják. Digitális rendszereken elég megbízható foglaltságérzékelési módszerek vannak, és pl a teherkocsikat is rá lehet venni némi ellenálláslakkal, hogy foglalt jelzést adjanak az adott szakaszon. A train controller pedig tud olyat hogy vonatszakadásérzékelés. Sőt! Ha tengelyszámlálást akarsz, az is megoldható mondjuk két egy centis miniszakasz beiktatásával, mert az áthaldó szerelvény kereke egy rövid pillanatra zárja az ilyen szakaszokat a mellette lévővel amin mondjuk a mozdony mint fogyasztó tartózkodik, és ez elegendő ahhoz higy egy eövid időre foglaltat jelezzen, amit egy számláló beiktatásával fel lehet használni tengelyszámlálásra.
Köszönöm a tanácsokat, de ha én A-Z leírok mindent akkor vetítek meg trollkodom. Kijártam itt pár iskolát, végrehajtottam már egy-két feladatot. Hidd el tudom mihez mi kell. Ezekhez a bevált a sikeres dolgokhoz tartom magam. Lehet Te másként gondolod, de nekem ez jött be. Mindenesetre én tisztelettel meghallgatom vagyis olvasom mások véleményeit.
Teszem hozzá, hogy 20-30 jármű nem áll rendelkezésemre és akkor kellene ilyen nagyon sokszintű teszt ha a tervem egy kereskedelmi produktum lenne. Ezt saját magamnak fejlesztem, meg esetleg annak az ismerős testvérének akit egyesek az én adócsaló testvéremnek tituláltak.
A 3-4 napos tesztidőszakhoz annyit tennék hozzá, hogy ez sok. 20 perc folyamatos teszt bőven elég; én inkább arra figyelnék, hogy minél többfajta járművel kísérletezzek (eltérő kerékprofilok, külön mozdonyok, külön áramot igénylő kocsik (pl. világítással rendelkezők), külön könnyű kocsik vonat végén, tolt vonat közepén lévő kocsi, ilyenek. Sokkal-sokkal több infót nyersz, ha legalább 20-30 fajta járművek tesztelt 20-20 percig folyamatosan, mintha 1-2 járművel 3-4 napig.
Ugyanis a WLAN-os kommunikáció nekem a vontatójárművekben fontos. Mivel információkat várok el, ezért indulás előtt be kell jelentkezni a rendszerbe. Ha a vonat tolatási mozgást kell, hogy végezzen akkor ez is a rendszerbe kerül be mint egy fontos paraméter. Persze ezt én mint kezelő adom meg központilag a modell világban. A valóságban ezt a mozdonyvezető adja meg bizonyos országokban.
Jelen pillanatban az van, hogy IP tartományokra fel van osztva minden: vágányszakaszok, váltók, jelzők, meg a Hall Sensoros számlálás. Várom pénteken az ATMega érkezését, de addig is már dolgoztam a hálózatos dolgokon kívül. A vágányszakaszok, váltók és jelzők a kapcsolása, logikai kapcsolatai, kész vágányutak leprogramozva.
repasibalint, illetve mindenkinek akit érdekelhet a Hall Sensoros téma: Sokat lehet azt képzelik el találomra felteszek X Sensort Y távolságra, Z elosztása és felteszem a mágneseket aztán kész. Hát nem így lesz.
Első körben Fatih (a kis sufni üzlet tulajdonosa) által ajánlott Hall Sesnor mellett beszerzek még 2-3 típust. Majd a Sensorok számától függően előveszek 3 vagy 4 db 55200 239.07 mm egyenest. Ezeket felteszem parafa téglatestre amit a csiszoláskor használ az ember. A Hall Sesorokat szivacsba vagy hasonló anyagba szúrom és bekötöm. Ezáltal megvan az elektronikus kapcsolat, de tudom tetszőlegesen mozgatni.
Többféle mágneses csavarhúzóval elkezdem tesztelni. Mozgatom apró lépésekkel a Hall Sensorokat pl. sínszálhoz közelebb meg távolabb. Majd jön rá a nafta de fogyasztó nélkül. Ezek a tesztek 3-4 naposak, majd igyekeznék beszerezni pár rossz 4 tengelyes kocsit, kiszedni a forgóvázakat, majd arra mágneseket rakni és folytatni a teszteket. Szinten 3-4 napos teszt után jöhet egy mozdony és pár kocsi. Tehát van megint 3-4 napot teszt. Itt még semmi más nincs mint mondjuk villognak ledek amikor megszámol egy-egy mágnest. Látom vizuálisan ennyi. Harmadik hét után maradna bent a versenyben 2 Hall Sensor. Ez után jöhetne a relé panelen keresztüli gépesített számlálás 2 hétig. Utána kiesik egy Sensor marad a befutó. Az eltelt hetek tapasztalatai alapján lehet korrigálni a Sesor pozícióján van akár a mágneseken is.
Egy hónap után a PCE fázis végére érve jön a folyamatos terheléses teszt azaz TIP (Test in der Produktion). Ha a teszt eredmény egy adott küszöb alá esik, akkor PCE végére vagy akár TIP elejére kell visszatérni. Ha a TIP elér egy magasabb siker küszöböt, akkor jön a stabilizációs fázis. Ha ez sikeres akkor mehet valós üzembe.
Pár dolgot hozzátennék: Tengelyek: tengelyszám alapján akarom, de pont a zavarás miatt - na meg a felfogatási lehetőség miatt - a forgóváz szabad részére. Két tengelyesnél pedig több hely van távolabb tartani a fény tengelyektől meg kerekektől.
A Hall Sensor elhelyezése sem mindegy. Ami még nem mindegy, hogy milyen gyorsan halad a szerelvény. Ugye sokan irreálisan gyorsan járatnak modellvasutat. Szoftveresen lehet fault tolerance küszöböt bele integrálni.
Micronas 1xx szériából valamelyik, talán 156y volt,de erre nem vennék mérget már pontosan, nekem csak a szenzor és mágnes helyét és mozgását kellett megterveznem :) A visszajelzés és ki-be kapcsolás frekvenciájával nem lehet gond, a leglassabbak is 10Hz környékén vannak, de a késleltetésnél van szórás, és igazából minőségben is.
Ami még időközben eszembe jutott, és ami rettenetesen megkeserítette az életemet, hogy azért a mágnesnek viszonylag nagy erőtere van, mármint geometriai "kiterjedése". A legegyszerűbb neodímium mágnesnek is van olyan mágneses mezeje még 3-4 mm távolságban is, ami "magas-állapotban" tartja a szenzort, tehát ha jól követtem a dolgokat és minden tengelyhez mágnest akarsz rakni oldmumus, akkor lehet ez még jobban megbonyolítja a dolgokat. A sínben lévő feszültség is mókás dolgokat tud tenni a mágnes jelenlétében. A tengely problémára a bipoláris szenzor lehet a megoldás, ami a mágnes északi és déli "irányultságára" is más jelet ad. Kérdés ez utána mennyire könnyen programozható le.
Azért a korrektség kedvéért azt se hagyjuk ki, hogy a Hall Sensor mellett az sem mindegy milyen mágnest használunk és hol van elhelyezve. Ha mindent stimmel szépen úgy kattog a tengelyszámlálás mint amit 1999-ben láttam egy zalai településen a jelfogó teremben.
Kedves "csíkos-háTTú", amennyire tudom, az ilyen feszültséglöketek szűrésére, levezetésére vannak alkatrészek, megoldások. Mi az oka mégis az "eltanácsolásnak", ezen megoldások hely- és költségvonzata, vagy pedig valami plussz műszaki ok? Üdv!
A H0-ás modellek közül elvileg nincs akadálya egyik digitális átépítésének sem.
Otthon, a saját felelősségére mindenki azt épít át, amit szeretne. A műhely munkájára azonban a törvények szerint is garanciát kell vállalni, és gyűlt össze az évek alatt némi tapasztalat is. Általánosságban: csak azt a modellt érdemes dekóderrel felszerelni, amelyik kifogástalan műszaki állapotban van, korától függetlenül.
Az Általad említett mozdonyok közül én a régi PIKO NoHAB modelleket, és a vele szoros műszaki rokonságban álló (belül gyakorlatilag ugyanaz) SNCF CC7700 villanymozdonyt nem javaslom felszerelni dekóderrel. Képesek a motorok 50-80V-os feszültség tüskéket is visszarúgni, ezt pedig tartósan egyik dekóder sem viseli el.
Az E44 (később DB BR144, DR, BR244), E11/E42 (később DR BR211/BR242) modellek is két motorosak, de ezekkel nincs ilyen gond, megfelelő dekóderrel szépen muzsikálnak. TAMS LD-G-32.2, Tran DCX52, vagy ZIMO MX600 típusok baj nélkül viszik őket. Utóbbi kettővel a Holzroller-ek (E11/E42) vörös zárófényeinek független kapcsolását is meg lehet oldani.
A Kleinbahn kétmotoros modelljei sem okoznak problémát.
Minden jó ötletet szívesen lát vagyis olvas mindenki. _Nyuszi 101365. hozzászólására, 101366.-ban válaszoltam. Elég lehetne 2 mágnes is, viszont akkor plusz dolgokkal definiálni kellene más miatt is a járműveket. Ezáltal tudhatom az első a mágnes felett elhaladt objektum mi volt és egészen így tovább a végéig.
Tényleg, csak a jószándék vezérel, és itt ki is lépek az okoskodásaimmal.
Hagyd ezt a tengelyszámlálást. Képzeld el, hogy a gyerek egyszer csak meglát egy gőzöst.... Pl. egy br52-est. Ennek kapásból 10 tengelye van... nem mondom tovább.
A flexibilis sínek kizárólag fixen telepített asztalokra valók, azaz szőnyegvasutazásra nem.
Előnyük, hogy szinte bármilyen geometriát össze tudsz rakni velük. Nem gond pl. átmeneti ívek használata (azaz az egyenes és az ív közötti átmenet kiépítése), vagy pl. vágányelhúzások (pl. nyílt vonalakon hidaknál, állomásokon szigetperonoknál). Csinálhatsz szép nagy íveket is. Lehet kapni betolnaljasakat is, szétvághatod és keverheted az aljakat, mintha a pálya némi felújításon esett volna át.
Hátrányuk, hogy elég nehéz őket szépen lefektetni. Nehéz egyenletes íveket, szép egyeneseket csinálni, illetve ívekben is nehéz őket toldani, mert a darabok végei kirúgják magukat. Ha az ember szép, egyenletes íveket szeretne, előhajlíthatja a sínszálakat, mielőtt felfűzi a talpfarácsot (ami ugyancsak nem egyszerű, mert a sínszálak tekeredhetnek, megtörhetnek; rézgaras például külön szerszámot is készített ehhez a művelethez). Emiatt ha fix, kereskedelmi forgalomban is kapható ívekből is ki lehet rakni, amit szeretnél, célszerűbb úgy tenni, és nem a flexivel bajlódni.
Az Általad mellékelt sínszálak 2,5mm-esek. Célszerű kiszemelni valami jó sínrendszert, és megnézni, hogy annak milyen váltói vannak, ahhoz igazítani. Pl. ha Piko A elemekben gondolkodsz, akkor jó lehet, de ha Rocoline váltókkal szemezel, akkor 2,1mm-es kell.
A sínszálakhoz lehet mindenféle talpfarácsokat kapni, különféle sugarú (és egyenes) fix talpfarácsokat, illetve bevagdosott, flexibiliseket is (talpfarácsra kell rákeresni). Pl. csinálhatsz úgy ívet, hogy az elejére az átmenetre flexi talpfarácsot használsz, a közepére pedig fix sugarúakat.
Mi nagy ívsugarakat használunk, ezért előhajlítani nem szoktunk. Relatíve vastag papírra szimplán kinyomtattuk a CAD-ben megtervezett geometriát, kivágtuk, a sablont pedig leragasztottuk az asztalra. A papír pereme már meg tudta tartani a flexi síneket addig, amíg az egészet ideiglenesen rögzítettük, majd faragasztóval végigragasztottuk. A végleges rögzítést az ágyazat oldotta meg atombiztosan, nincs szükség ronda szögekre-csavarokra.
Egy német mérnök reed csöveket meg Hall Sensorokat hasonlított össze. Annyit jegyzett meg a végére, hogy a jobb reakcióidejű Hall Sensorok átlag 2-3x drágábbak. Személy szerint 2,50 EUR-al számolt, a jobbak ehhez képest 2-3x drágábbak.
Valamennyire a valóságot akarom, de ez is egy megoldás amit írsz. De akkor is min. 2 mágnes kell kocsinként. Nézd meg a rajzot és gondolj a PZB-re. Bármi is lesz mindenhol definiálni kell a rendszerbe pár fix adatot ami alapján még pontosabb és jobb lesz/lehet az egész működése. Pl. vonatszám, gép(ek) pályaszáma, kocsik definiálása, stb. stb.
Hall-szenzorokkal munkám során találkoztam 1-2 alkalommal már, amit tanácsként elmondhatok velük kapcsolatban, hogy mindenképpen nézd meg a válaszidejét. Nagyon sok típus,főleg az olcsóbbak válaszideje nagyon hosszú, ami befolyásolhatja a Te rendszeredet, a pontos számolást. Így maradt a nyakunkon 10.000 db számunkra teljesen felesleges alkatrész :)
A fórum szerintem azért van, hogy egymás dolgait olvasva azt véleményezzük vagy csak egyszerűen tapasztalatokat gyűjtünk írás nélkül. Amolyan virtuális ötletelés. Mivel én a saját igényemre akarom ezt és H0 van, ezért H0-nál könnyebb ezt megvalósítani a mágnesek miatt. Íme a rajz:
PIKO A típus sín és a szaggatott vonal azért van ott, hogy elosztja a két színszál közötti távot. A mozdonyokon meg kocsikon bal és jobb oldalon vannak mágnesek. Ha ismered két nyugati országban a PZB vonatbefolyásolást akkor tudod miért. Egy 4 tengelyes kocsin 8 db mágnes lenne összese, akkor egy Tauruson is ennyi van. A hall szenzorok relé panelen keresztül IP-s központba egyedileg vannak azonosítva. A rajz szerint felső balra jobb kézre eső legyen 1 és attól balra 2 azonosítóval ellátva. Jön a vonat jobb kéz felől megkapta az első impulzust, majd 2. azonosító kicsit később az elsőt. Ha fordítva jönne, akkor 2. kapja meg először, majd 1. utána. Innen van a haladási irány. hall amennyi impulzust kap annyi tengely ment el. Tehát a két egymáshoz eső hall sensor az irány miatt kell. A blokk szakasz vége meg eleje 2-2 ilyen tartalmaz. Itt van a behaladó meg kihaladó tengelyek számának összehasonlítása.
Bocsi,hogy így ismeretlenül belekérdezek, hidd el semmi rossz szándék nincs bennem, csak én is asztalépítésbe fogtam, és jó lenne minél több információhoz jutni, ezért minden fórumot elolvasok, a tudásanyagom bővítéséhez, igaz ez nem mindig sikerül. Na de akkor jöjjön a kérdésem amire kíváncsi lettem a hall szenzor miatt : Hogy lehet egy hall szenzorral a tengelyek számát megmérni? Addig értettem, hogy mágnes a kocsi alján, de az a tengelyek számáról nem ad információt, vagy van erre valami megoldás? Eddig azt hittem, hogy a modellvasút világában csak optikai megoldással, vagy régebbi sin-érintővel lehet tengelyeket számolni.
(Bocsánat, de már nagyon zavar, hogy folyamatosan rosszul írod le.)
Ezzel a közlekedés irányát is meg tudod mondani?
Ha van egy állomási vágányod, rajta egy darab négytengelyes kocsival (azaz azt betoltad oda és a kiértékelő egységed most négy tengelyt tart nyilván ott), és begurulsz oda egy négytengelyes mozdonnyal, akkor mi lesz a kiértékelő egység kimenetén? 8 tengely vagy 0 tengely?
Nos most a modellben akarom valamit megvalósítani, ezért írtam nekem mi van. Illetve a tegnap ajánlott megoldás hol működik és mit tud. Tehát nekem eltérő potenciál van és nem akarok semmi mást elektronikusan befolyásolni. A Hell Sensoros megoldást jelenti nekem most per pillanat a legjobb megoldást, ahol blokkba ki meg bemenet meg tudom számolni a tengelyeket és összehasonlítani. A mai írt RoLa példával: ha behaladt 52 tengely és ki is haladt szabad a blokk, ha nem haladt ki 52, akkor baj van.
A valóságban nem analóg rendszer és PIKO A sínek vannak, hanem tápszakasz vagy dízelmozdony és 54 kg/fm tömegű sínek, SKL leerősítéssel, meg negatív visszavezetéssel.
Ha a két sín eltérő potenciálon van, nem szabad őket összekötni, mert zárlat lesz. Ha azonos potenciálon vannak (pl. a már emlegetett Märklin rendszer vagy kiépített és működő modell-felsővezeték esetén lehetséges), akkor ez működhet. Addig valami véges nagyobb ellenállással tudod ugyanezt elérni (de ezt már korábban leírtam neked és korábban mások írták, hogy nem az igazi modulüzemben).
Neem, irányonként szokott lenni máshol is. Csak nem így kell elnevezni, hanem a kezdőpont felé K, a végpont felé V betűvel. Ha több van, akkor a gyakorlat szerint Va, Vb, Vc, Ka, Kb, Kc stb. nevek szoktak jönni.
"De amikor egy másik filmen egy kocsit toltak el és adta a foglaltságot akkor arra gondoltam, hogy rövidre zárja az áramkört és ez jelent foglaltságot.
Ezzel az a bajom, hogy nem valósághű (ahogy szerintem az átlag bolti megoldások sem)."
Pedig pontosan így működik a valóságban. A két keréktalp között 0,1 Ohm lehet legfeljebb az ellenállás (kocsiknál, ha jól emlékszem).
Köszönöm a véleményed először is. Nem akarok semmit sem feltalálni, nem akarok semmivel/senkivel sem konkurálni. Az elektronika dolgokhoz hobby szinten értek, amit újat tudhatok esetleg meglévő eszközöket saját szoftverrekkel és más logikával összekapcsolva valami más létrehozni.
Történt még vasútmodelles félre értés is. Nem Maerklin AC rendszerem van, valószínűleg a következő hozzászólásaim zavarhattak meg:
101314. az a rajz. A Hell Sensoros megoldást így képzeltem el egy a képzeletbeli felezést szaggatottan azért rajzoltam be, mert 2 sensor balra, 2 jobb vagy fordítva ahogyan/ahonnan nézzük esik. Ennek megfelelően lenne mozdonyokon (PZB elvet követve), de a kocsikra is kell mágnes az elképzeléseim szerint.
101315. egy link. Találtam egy megoldás ahol IP alapon megy a foglaltság ellenőrzése
101317. kérdés C vágánnyal kapcsolatban. Mivel a linken található filmben és a leírásban C vágánnyal meg digittel prezentálják. Az ottani csatlakozás meg áramkörök miatt volt nekem kérdéses.
Nekem pedig PIKO A vágányaim vannak semmi digit.
Nos a fenti megoldás szerintem úgy működik, hogy tetszőlegesen egy szakaszolt részre rácsatlakozol a vezetékkel ami megy a relés/IP-s panel felé. Mivel első körben nem láttam mást, így arra gondoltam, hogy egyszerű szakasz fogyasztás alapján (azaz van-e ott áram) ad egy szakasz (ott a nyugati elv szerint blokk) foglaltságot. De amikor egy másik filmen egy kocsit toltak el és adta a foglaltságot akkor arra gondoltam, hogy rövidre zárja az áramkört és ez jelent foglaltságot.
Ezzel az a bajom, hogy nem valósághű (ahogy szerintem az átlag bolti megoldások sem). Tegnap így prezentáltam valakinek aki ezt a terméket ajánlotta:
Megy 2 Taurus, mögötte hálókocsi, meg 10 RoLa. Behalad egy ilyen blokkba a rendszer visszajelenti foglalt. A vonat szétszakad és 5 RoLa-s kocsi ott maradt. A 2 Taurus meg hálókocsi meg 5 RoLa megy tovább. Majd a további blokkok foglaltak lesznek. Megfelelő logika alapján felszabadul elsőre az a blokk ahol az 5 RoLa áll. Majd a követő vonat meg beleszalad.
Az általam elképzelt és lerajzolt Hell Sensoros megoldás kvázi tengelyszámlálóként működne. Minden blokk elején meg végén lenne. Amennyi behaladt, annyinak ki kell haladnia. Ha ez nem stimm, akkor a blokk foglalt.
Amennyiben a Hell Sensoros dologtól a Relay felé visszaadott jelet fel tudom dolgozni és IP alapra átvinni, akkor kvázi hamar megvan a megoldás. Leszámítva azt, hogy van család, ha olyan a hó akkor el kell menni síelni, stb. stb.
Ha lesz eredménye, ha nem közöni fogom, hogy pl. lehetetlen mert... vagy sikerült. Ha kívánod akár rész eredményeket is tudok közölni.
Köszönöm a pécsi invitálást, de nem élek Magyarországon. Örülök ha a szüleimhez néha odaérek, onnan Pécs még IGEN messze van.
Érvényes előterveket nem látok, csak az ÁVU-hoz készült torz helyszínrajzból tudok kiindulni.
Azok alapján jelenleg (2016. március 30-i rajz a legújabb) az a helyzet, hogy
Eplény felől:
1 db. fény előjelző, FEj néven (S+Z), 530+05;
1 db. fény főjelző, F néven (S+V+S+Z+F), 523+05;
Eplény felé:
1 db. fény főjelző, E néven (Z+V), 520+00;
Porva-Csesznek felé:
1 db. fény főjelző, C néven (Z+V), 513+32;
Porva-Csesznek felől:
1 db. fény főjelző: A néven (S+V+S+Z+F), 510+66);
1 db. fény előjelző: AEj néven (S+Z), 503+66;
Dudarbánya felé:
1 db. fény főjelző, D néven (Z+V), 4+96;
Dudarbánya felől:
1 db. fény főjelző, B néven (S+V+S+Z+F), 9+59;
1 db. fény előjelző, BEj néven (S+Z), 13+59;
A zárójelben lévő betűk a főlapon lévő fénypontok színét jelölik, minden esetben alulról felfelé. Az esetleges, nem főlapon lévő fénypontok színét a felsorolás a végén tartalmazza.
Az ÁVU szerint az A, B és F jelzők bejárati jelzők, a C, D és E jelzők közös kijárati jelzők.
Dudarbánya jelenleg sajátcélú vasúti pályahálózat (scvp., korábban ipv.), ott nincs szolgálat. A vonali VU (végrehajtási utasítás) szerint Dudarbánya felől Zircre szabályos vágányútbeállítás és jelzőkezelés szükséges (és ebből következik, hogy lehetséges is).
Viszont Győr/Dudar felé 2 kijárati jelző is fel van tüntetve: 513+30 és 4+98. A valós helyzetet nem ismervén én ebből arra gondolnék, hogy két külön jelzőt lehet(ne) látni. Régebben nem így volt estleg, csak aztán a nagy spórolás és a kis (már nem is létező) forgalom miatt a dudari jelzőt leszerelték. Mikori az információd, hogy nincs ott, csak 1 jelző?
"Egyetlen jelző a váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett. Milyen alternatívák lehetnek még? (Térközkezdő jelző is kizárt :)"
Az kizárt, hogy a kijárati jelző csak a győri ág jelzője? A dudari ágra pedig csak menesztik a vonatot? Mert az esetleg csak mellékirány, vagy iparvágány, vagy vontatóvágány, vagy mittudomén vágány...
Létezik máshol is két vágány esetén közös kijárati jelző? Az előírások egyáltalán engedik ezt?
"Hű, hát nem tudom, hogy mi a különbség a csatlakozó és elágazó állomások közt,"
A csatlakozó állomásnál a mellékvonalnak vége van. Az érkező vonat feloszlik, nem megy tovább. A mellékvonali vonat meg innen indul, átmenő vonat nincs a fővonalról. Emiatt az állomáson a mellékvonalat kiszolgáló mozdonyszín is szokott lenni. De majd megnézem otthon a Kerkápoly-féle könyvet, mert több, mint 30 éve tanultam róla, és kb-re tudom, de azért nem biztos, hogy mindenre pontosan emlékszem.
Zirc ilyen szempontból érdekes. Ugyanis a dudarbányai vonal másik végén sincs fűtőház, így most elbizonytalanodtam, hogy csatlakozó, vagy elágazó állomás. Amiatt gondolom, hogy csatlakozó, mert gyakorlatilag egy bányához vezető vonalról van szó. Sőt! Lehet, hogy csak iparvágánynak minősült? Vagy vontatóvágánynak?
Úgyhogy Fremózáskor tessék minden vonatot megállítani! :-)
Én egyetlen karos jelzőt sem látok, tehát még rosszabb a szemem :) De alul ott a listában a 3 bejárati elő-, a 3 bejárati és 3 kijárati jelző helye. És valóban ennyi volt(van). Érdekességként annyit, hogy a dudarbányai kijárat kezdetben kétkarú vala, aztán leegyszerűsítették egykarúra. Aztán valamikor a '70-es években lecserélték őket fényjelzőkre.
Annyival egészíteném ki, hogy amit nem lehet digitalizálni biztosan, az a 2 motoros régi PIKO mozdonyok: NOHAB, E44, E11 (211). Azt nem tudom, hogy pl. a Kleinbahn kétmotoros mozdonyokkal mi a helyzet.
Szinte minden analóg mozdonyt át lehet építeni digitálisra (vannak nagy tapasztalatokkal rendelkező társak itt a fórumon).
Analóggal is el lehet kezdeni:
1.) Ha komolyabb asztalt akarsz, szakaszolásokra valószínűleg mindenképpen szükséged lesz.
2.) Szükséged lesz továbbá a mozdonyokhoz egy relatíve bonyolult vezérlésre, amivel a különböző vezérlőket különböző vágányszakaszokra tudsz kapcsolgatni.
3.) Szükséged lehet továbbá mindenféle relés logikára, pl. ha jelzőkkel akarsz vonatokat megállítani.
4.) Szükséged lehet továbbá a váltókhoz-jelzőkhöz váltóállító pultra és vezetékezésre, illetve a jelzésképeket előállító bonyolultabb relés logikákra.
Ha utólag akarod digitalizálni:
0.) be kell szerezni egy digit. központot (néhány tízezerért már egészen okosakat kapni, amik modulárisak); be kell szerezni minden mozdonyba egy dekódert (ebből is nagyon okosak vannak, pl. manapság a fordulatszámszabályozás, így az analóg mozdonyok járása is javulni fog);
1.) a foglaltságérzékelést (ha akarsz) utólag kell beleépíteni, ehhez elég szépen le kell tarolni a vezetékezést, viszont a meglévő szakaszolások jól jöhetnek (nem kell utólag síneket vagdosni); ha nem akarsz foglaltságérzékelést, akkor a szakaszolások is megszüntethetőek;
2.) a mozdonyok vezérlése nagymértékben leegyszerűsödik, ki lehet dobni a mindenféle kapcsolókat-trafókat-pultokat, hiszen az összes mozdony mindig ugyanazt a jelet kapja;
3.) tekintve, hogy egy digit. asztal mellé nagyon egyszerű PC-t rakni, digit. asztalok mellé általában nem szoktak külön logikákat (vonatbefolyásolás, automata váltóállítgatás) pakolni (vagy ha igen, az is más elven működik, mint analógban), így az analóg asztalról ezek is letisztíthatóak;
4.) a 2-es ponthoz hasonlóan egy digit. asztalon a váltók vezérlése is teljesen megváltozik, le lehet pucolni a reléhegyeket, 25-pólusú csatlakozókat, gombrengetegeket, mert a váltókat-jelzőket is egy 2-eres buszra lehet fűzni.
A 4-es ponthoz jegyzem meg, hogy digitális asztal ide, digitális asztal oda, váltók állítgatását mindenképpen kényelmesebb és élvezetesebb nyomógombról végezni, mint egérrel kattintgatni (vagy akár tabletet nyomkodni). Nyomógombos egyszerű pult kereskedelmi forgalomban nincs, ezért valaki vagy bevállalja a PC-s (tabletes) irányítást, vagy meghagyja ideig-óráig az "analóg" váltó- és jelzőállítást. Mi pl. a váltókat is digitális központon keresztül irányítjuk, ehhez érintőképernyős PC van kapcsolva. Legkényelmetlenebb az egér, ennél kényelmesebb az érintőképernyő, a leggyorsabb pedig a billentyűzetről gyorsbillentyűkkel állítgatás. A pult már készül, számításaink szerint az maga lesz a hevön :)
Összefoglalva: el lehet kezdeni analógban is, de ha digitális a cél, komolyabb asztalt így már nem érdemes összerakni. Ugyanis az analóg vezérlés bonyolultsága az asztal összetettségével hatványozottan nő, és már néhány váltó után ott tartunk, hogy a digitális egyszerűbb lenne, áttéréskor meg amúgy is dobhatjuk ki az egészet. Inkább lassabban, de már az elejétől digitálisban fejleszteni.
Kivétel, ha valaki _nagyon_ meg van szorulva anyagilag (bár manapság, amikor egy átlag mozdony 60-70e, egy z21-es központ meg 30 alatt van)...
Engem a fényáramköri rajzok érdekelnének inkább, azaz milyen jelfogók kapcsolják be a zöld jelzést. Mert - revidiálnom kell magamat - valószínűleg a zöld sosem világít rajta. Az ÁVU-hoz férek hozzá, abból sok okosság nem derül ki. A kezelési szabályzat lenne még jó, de az nincs meg. :(
Köszi,ez jól jött.Az igazság az hogy használt analóg cuccban godolkodom terepasztalon,apránként bővítve egész nagyra úgy kb egy 3x6 vagy 2x4 négyzetméteren de lehet hogy nagyobb lesz.És ahhogy lehet átállnék digire.Amúgy analog mozdonyt át lehet építeni digire?
Ezt érdemes elolvasnod. Kezdésnek kitünő. Ezen kersztül megértheted a "geometria" fogalmát a vasútmodell sínrendszereket érintően. Mit mivel, hogyan tudsz összerakni. Ez ugyan a 'PIKO A' most (és már jópár éve) használatos sínrendeszerét mutatja be de az alap logikája ráhúzható bármelyik gyártó rendszerére. Értsd: mindenki egy saját geometria szerint gyártja a váltóit, íveit, egyeneseit. (egyenesek hossza, ívek sugara, kitérők kitérési szöge-kitérő hossza, íveskitérők kitérési íve stb.
Ezekből lehet aztán tetszés szerinti vágányzatot (pályákat, terepasztalokat) összeállítani az adott gyártó vágányanyagából. Keverni is lehet a gyártók vágányzatát bizonyos korlátok között. Egyelőre szerintem olvasd el és "emészd" meg a PIKO A sínrendszert aztán nézd meg más gyártóét is. Ez itt van magyarul, világos könnyen érthető. Gyártók: Roco, Tillig, Peco. A Peconál több család is van egyszerre gyártásban, érdemes egy családból választani, mert a sínkorona magassága sem egyforma. Ami mindig stimmel az a sínszálak távolsága, 16,5 mm H0-ban.
A vezérléssel szerintem foglalkozz az után, hogy a vágányzattal kapcsolatban már megvannak az alapismeretek. Én így indultam el 25 év "kihagyás" után.
1.) A geometria mondja meg, hogy egy adott gyártó milyen elemeiből miket tudsz összerakni. A legegyszerűbb jellemzője, hogy hányféle és milyen sugarú ív van a készletben (ugye a kétvágányos vonalak, többvágányos állomások esetében a belső ívek sugara kisebb, a külső nagyobb kell legyen). A "geometrie" a kulcsszó, és rá tudsz keresni: https://www.google.com/search?q=piko+gleis+a+geometrie&tbm=isch
2.) A szakaszolások, kapcsolóvágányok, ilyesmi mind akkor kell, ha bármilyen úton-módon több vonatot akarsz közlekedtetni, vagy érzékelni akarod (pl. PC-vel), hogy hol áll egy vonat. Ezt is ketté tudjuk bontani:
2.1.) A vezérlést tekintve
2.1.1.) akkor létszükséglet a szakaszolás, ha analóg vezérlésben gondolkodsz, ekkor ugyanis nem a mozdonyt, hanem mindig a mozdony alatt található vágányszakasz(oka)t fogod vezérelni, és az a mozdony indul meg, amelyik éppen az adott szakaszon van.
Példa: Legegyszerűbb esetben, ha egy diliköröd van, amin található két váltó és egy kétvágányos állomás, célszerű az állomás két vágányát kiszakaszolni (a vágány mindkét végén, a váltókon belül az egyik sínszálat megszakítani), így az adott vágányt ki tudod kapcsolni, és a rajta álló vonat nem indul el.
2.1.2.) Ha digitálisvezérlésben gondolkodsz (és itt nem a pl. oldmumus által tervezett, hanem hagyományos, vasútmodellek számára kitenyésztett kész rendszerekről beszélünk), akkor vezérlés szempontjából nem szükséges szakaszolni, hiszen mindig csak az a mozdony mozog, amelyiket a vezérlővel mozgatod.
2.2.) A foglaltságérzékelés a másik nagy terület, ami miatt szakaszolások kellhetnek. Ha tudni is akarod (vagyis nem is annyira Te, hanem valami automata vezérlés), hogy a vonat hol van, akkor fel kell szeletelni a pályát kisebb szakaszokra, és a szakaszokon tartózkodó járművek fogyasztása alapján tudja a rendszer, hogy mi merre hány méter. Az igazi bizberek is hasonlóan csinálják.
Példa: Ezen az IECC-képen láthatod a megszaggatott szürke sávokat (sínáramkörökre osztott vágányok), illetve a vörös sávokat (foglalt szakaszok); a 6M30-as tehervonat éppen a déli delta ívében cammog Oxford felé, de a 4A53 az útját állja; az 1F03 gyorsvonat pedig éppen Didcot 5-ös vágányára érkezik, a farka még rajta lóg a váltón). Amint felszabadul a vágányút a 6M30-nak, az önműködő vágányútállítás állítja is a váltókat neki, és kezeli a jelzőket. Na ilyesmit lehet terepasztalon is csinálni.
Általában igaz, hogy ha már komplexebb dolgokat szeretnél csinálni, azt fixen, terepasztalra kell telepíteni, mert ahhoz már sok vezeték és mindenféle egyéb kütyü társul.
2.3.) Néha technikai okokból is kell szakaszolás, pl. ha túl nagy a pálya, és több erősítőről üzemel, vagy delta- és hurokvágányoknál, ahol szakaszolás nélkül szükségszerűen zárlat lenne (mind analóg, mind digitális rendszerben).
Esetedben tehát el kell döntsd, hogy mit szeretnél:
a.) ha csak egy kisebb pályát, ahol egy-két mozdony kering, és a gyerek nézi, akkor legcélszerűbb egy digitális központot venned, ekkor külön-külön vezérelhető a két mozdony, és nem kell bajlódni a szakaszolásokkal.
b.) ha csak egy kisebb pályát szeretnél nagyon minimális pénzből, pl. régi analóg mozdonyokkal, és régi trafókkal, akkor esetleg még megéri a szakaszolásokkal-drótokkal-kapcsolókkal bajlódni.
c.) ha nagyobb pályát, amit esetleg PC-re kötsz (ÉS/VAGY hibrid megoldásokat szeretnél, hogy a mozdony állítsa maga előtt a jelzőt, vagy a jelző állítsa meg a mozdonyt), akkor már bizony szakaszolgatni is kell.
d.) ha esetleg nagyobb kontingensnyi régi cucchoz jutottál hozzá, én semmiképp nem javasolnám egy fullos analóg vezérlés összetákolását, mert csak a szívás van vele.
Előre is elnézést az újbóli fárasztásért,de nem találok sehol ezekről leírást.Piko A gleis 55212 R2 íves sin(ezek a számok mit jelentenek,már több helyen figyeltem??Ha olyan pályát akarok összehozni amín egyszerre több vonat is megy egyszerre mit lell vegyek?Sínek,váltók,no meg a vonat ez eddíg egyértelmű.Trafó(milyen?),szakaszoló sín(mire jó?),megszakító csatlakozó sín(mire jó?),relé(mihez kell?),kapcsoló sín(gondolom ezen keresztül kap áramot).agyjából ennyi eddíg.
Mint írtam, kérdezősködtem, és nagyon abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy M!-ra ad előjelzést a bejárat.
Ez egyrészt azért lehet így, mert a közös kijárat miatt a kijárati jelző nem ad sebességinformációt a vágányútra, ezért a bejárat sem tud előjelzést adni a kijárati jelzőre. Másrészt – a logikám szerint – közös kijáratokkal rendelkező állomás lévén a bejárati jelző kb. az Á-betűig ad "vágányutat", az onnan továbbhaladáshoz már menesztés szükséges.
Legalábbis nekem kevésbé logikus a nevezett példa (bejárat egyenes, kijárat kitérőben 1 zölddel) esetén a bejáraton úgy villogó sárgát kirakni, hogy utána semmiféle 40-es jelzés nem következik – ha már egyszer sebességjelzési rendszerről beszélünk.
Ha élőben is csak egy kijárati jelző van, akkor azért kérdés számomra, hogy az közös-e.
Egyetlen jelző a váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett. Milyen alternatívák lehetnek még? (Térközkezdő jelző is kizárt :)
A modellasztalnál kicsit más a helyzet, mert ott nem csatlakozó, hanem elágazó állomásként használjuk.
Hű, hát nem tudom, hogy mi a különbség a csatlakozó és elágazó állomások közt, főleg forgalmi szempontból (mert menetrendiből még csak-csak...). Amennyire én tudom, egyéni kijárati jelzővel nem rendelkező állomásokon mindenképpen meg kell állni, hacsak a szolgálattevő nem meneszt (vagy mi is az aktuális neve a tevékenységnek).
a kijáratnál 3 optikás jelző kellene. És akkor minden OK!
Az is necces. Váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett látsz egy zöld-sárgát, akkor mi van? Mekkora sebesség érvényes a jelzőig? És utána? És utána még meddig? Én inkább a bejáratra raktam volna 3-optikásat (zöld nélkül). De valószínűleg csak 4-optikás jelzőlap volt raktáron, hát Zirc azt kapott, így járt. A 3-optikásat meg megkapta a vinyei ismétlőjelző, ő meg úgy járt :)
Ez csak az asztalon van így, vagy a valóságban is?
Ha élőben is csak egy kijárati jelző van, akkor azért kérdés számomra, hogy az közös-e. Ha nem, akkor a bejárati jelző nem ad erre vonatkozóan információt. Ha közös, akkor (csatlakozó állomásról lévén szó) nem kell mindenképpen megállnia a vonatnak? (Véleményem szerint igen, de nem vagyok forgalmász, tehát a tévedés jogát fenntartom.) Ha meg kell állni, akkor meg egyértelmű a sárga.
A modellasztalnál kicsit más a helyzet, mert ott nem csatlakozó, hanem elágazó állomásként használjuk. Ott tényleg kérdés a kérdés, de a válasz lehet hogy az, hogy a kijáratnál 3 optikás jelző kellene. És akkor minden OK!
Azokat az ötleteket írom le, amiket én már próbáltam, és működnek. (hangsúlyozom: abszolút külsős vagyok elektronikában!!!, és semmilyen találmányom, korszakalkotó bejegyzett ötletem sincs, és nem is lesz.)
Van még egy fénykapus megoldásom, csak macerás a kivitelezése, viszont 3 éve tökéletesen működik nálam: a sínszálba épített fénykapu. Itt a nyomkarima takarja ki a fényt. Alig látszik, és nem kell mágnes stb. (Megnézheted élőben, ha pécsett jársz, csak napközben gyere :)
(én nem szeretem a mágneseket :)
Ha jól nézem, Te maerklin AC rendszerrel dolgozol, mert rajzolsz középérintkezőt a sínre. Ez AC-vel megy. Az irányváltás is érdekesen működik ott.
Érdekel majd, hogyan fogod megoldani a gyorsítást lassítást, megállítást. Mivel minden mozdonynak más-más a feszültség/áram igénye erre.
(azért próbállak a meglévő felé terelgetni, mert az elmúlt 7 évben 2 ilyen, hasonló kaliberű ember tűnt itt fel új ötletekkel, és egyik sem tudta/akarta végén bemutatni, vagy megírni, hogy: Működik itt van, nézzétek. Az egyik PWM-el, a másik már nem tudom mivel kísérletezett.)
Minden elismerésem, hogy teljesen újat szeretnél. Hajrá, csak tényleg a végén mutasd is meg, mire jutottál. Mert az a kutatás az eredményes, aminek van eredménye, és publikálják is... ami nem sikerül arra senki sem kíváncsi :)))
Az elmúlt percekben általános mérési eredményeket és privát véleményeket olvastam a reed relé és Hall-Sensor érzékeléssel kapcsolatban. Ez utóbbi nem csak kisebb és esztétikusabb a vágányzaton - tényleg balise feeling -, hanem jobb eredményt lehet vele elérni. Nem is beszélve a 3 csatornáról ami a Relés/IP-s vezérlésbe fontos nekem. Úgy gondolom ebbe az irányba fogok továbblépni.
Nem olyan vészes a helyzet azért. Megpróbálom részletezni a helyzetet.
A régi modelleknél magasabb sín volt nagyobb nyomkarimával (2,5 mm sínkorona magasság). Az utóbbi 20-25 évben (nem tudom pontosan, lehet, hogy egy kicsit korábban?) megjelentek a kisebb nyomkarimák (1 mm körül van, fejből most nem tudom, de a múltkor valami ilyesmit mértem sublerral) és sínprofilok (2,1 mm, de azt hiszem, már van 1,9-es is).
A kisebb nyomkarimás (=keskenyebb keréktalpú egyben) járművek elmennek a régi sineken is, kivéve a régi PIKO angolváltót, ahol kitérő irányban kb. 1 mm nyombővülés van gyárilag. Ott a kéttengelyes kocsik hátsó kereke többnyira lezöttyen, de azért általában nincs siklás. A forgóvázasokkal nem volt ilyen problémám.
A több gond az alacsony sinekkel van, ugyanis ott a régi, nagy nyomkarimájú járművek a sínleerősítéseken ugrálnak. Kocsik esetében kerékcserével megoldható a probléma, csak a tengely hosszára kell vigyázni, mert többféle is létezik. Sublerral mérhető.
A mozdonyoknál nagyobb a probléma, általában nem lehet a kereket cserélni, de azért van itt is kivétel: egyes régi Gützold mozdonyokhoz szokott lenni kerék hozzávaló fogaskerékkel.
Szóval igazából én alapból 2,5 mm magasságú sín pártján vagyok, mert bár ez 22 cm sínmagasságnak felel meg a valóságban, amilyen tudomásom szerint nincs (esetleg Oroszországban tudom elképzelni, ott voltak/vannak gigantikus sínmagasságok), de azért ez nem annyira látványos eltérés.
Ismerem az Rfid működését is. Ha valami reflexiósra gondolok egy mini infra sorompó lenne az egyik, de ebben az a baj, ha a család és ismeretségi kör kis tagjai véletlen odanyúlnak az hamis foglaltságot fog produkálni.
Ezek a megoldások "olcsóbb" alternatívák lehetnek az általam leírt WiFi-shez képest.
Félreértés: Nem szeretnék új eszközöket kitalálni, de kész boltit sem vásárolni. Ez alatt azt értem max. Semafnál veszek Reed-et meg TLE 4905L-öt és ezeket reléken át IP-sítve valami új logika alapján próbálom pontosabb foglaltság meghatározására felhasználni. Tehát meglévő eszközöket használok fel új logika alapján.
De ne aggódj, ami vasútmodellt most veszel a boltban az elmegy bármilyen H0 vágányzaton. Amit használtan veszel, és elmúlt 20-30 éves az már nem biztos, hogy szépen elmegy a korszerű 2.5 mm-nél alacsonyabb sínprofilú vágányzatokon.
Ha ez is Nógrád megye, akkor passz. :( Még ilyen Zirc meg ilyenek jutnak eszembe, de sajnos kevéssé ismerem ehhez a hálózatot, az adatbázisom pedig még nem áll olyan szinten, hogy ilyent le tudjak kérni belőle. :(
Segítek: azóta az alakjelzőket – talán a '70-es évek végén – lecserélték közös fényjelzőkre (illetve az I. osztályú HÉV-épületet is átépítették ronda dobozzá). Nálunk a jelzők szabványos foglalatban vannak, így cserélhetőek alakjelzőkre.
Hopp, ha már itt tartunk: 4-optikás bejárati jelző hívóval, kétoptikás közös kijáratok. Mire ad előjelzést a bejárat? :)
Bizony az övé! Még a relatíve korai munkái közül, így csak egy évet kellett várnunk rá :) De olyan lassan készül maga az állomás is, hogy igazán megérte, kifogástalanul működik az angolos hózi is. Találkozók előtt mindig összerakjuk és leteszteljük az asztalt, egy ilyen teszt alkalmával készült ez a videó is (ekkor a XII-es keresztezési csúcsánál még billent a kocsi, mert elszúrtuk a forrasztását, azóta Váltógyártó helyrerakta). Még a modulok illesztésénél is jóval nagyobbat döccen a jármű, mint a váltókon.
Én nem akarok KIT-el játszani. Megvan most (illetve Atmega 25-60 érkezik pénteken) minden ami kell. A többit le fogom programozni, kivezérelni és kész. Keresek egy olyan eszközt (szerintem tuti van) ami elektromos impulzust ad át IP irányba, tehát az eddigiek ellenkezője. Ez a tengelyszámlására kell nekem, lásd itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9043718
Múlt és Pascal v. Basic. 1984-ben 8 évesen valahai MHSZ klubban az unokatesóm meg haverja mint műszerészek és én mint kezdő programozó már alap dolgokat C+4-el megvalósítottunk.
Váltóállítás: nekem a Thales dolgaival van valós tapasztalatom Svájcból. Illetve bizonyos valós vasúti dolgokat saját ötlettel kiegészítve akarom saját használatra átvinni.
OFF téma: Látod az alkotasu fórumtárs által véletlen vagy akár direkt félre értelmezett adócsaló testvér által generált valótlan dolog olyan mint az a balatonmáriai eset. Amit írtam, hogy történt, de sem mv. nevet vagy más adatokat nem, vagy nem hívtam a Polizeit meg nem nyilatkoztam a sajtónak. llyen kedves emberek a dolgokat másként kombinálva adták tovább. Mivel ezek megbíznak egymásba persze ez az igaz amit hallottak vagy gondoltak. Tisztázni szerettem volna itt ahol még nem mocskoltak be.
Én azért járok ide, általában read only üzemmódban, mert ez a topik a béke szigete szokott lenni...
félON
Conrádos fejlesztőkittel, mint megoldással játszani, amikor a srác már az 1990-es évek végén a Petőfi Csarnokban minden év szeptemberében Pascalra írt kódból nyomatta a - nyilvánvalóan analóg - modellvasutat? Ugyanmár...
Akár digitális, akár analóg mozdonyaid vannak, prímán lehet kapni rengeteg vezérlőrendszert hozzá. Analógot pedig építeni illik, ha nagy hozzáadott értéket akarsz. ;-)
félOFF
Váltóállítás: ne annyi ideig legyen kint a feszültség, amennyi ideig általában át szokott állni a váltó, hanem egy bőven megnövelt ideig, de úgy, hogy a hajtómű végállás-ellenőrzője le tudja előbb kapcsolni. (A hazai nagyvasúti megoldások úgy működnek, hogy kb. 7 másodpercig van kint a három fázis, de ha a szokásos 2,5 másodperc alatt végállásba kerül, lekapcsolódik az állítóáram. Mi meg a valóságot másoljuk, ugye.)
OFF
És persze megint eljutottunk oda, hogy "nem is én voltam a feljelentő". Szánalmas. Szóval "Ugoggyunk!"
"d.) A mi asztalunkon egyedi gyártású váltók vannak (többé-kevésbé MÁV-geometriával), minden más Tillig flexibilis. Illetve van egy Tillig váltónk is nyíltvonali kitérőként, nincs vele gond."
Az általad beidézett történet úgy lett volna korrekt, hogy beidézed annak a tagnak aki el akarja számolni van egy saját asztala amirōl fotót kaptam. Erre mondtam kb. egy árat a szükséges alkatrészekre. Erre ez az elfoglalt üzletember mondta jobb lenni magyar forrás az elszámolhatóság miatt. Így már érted? Ha ez s pesti üzletember a saját terepasztalábi felhasznált elektronikát a Kft. részére elszámolja az az Ō dolga. Mivel a Kft. egyik cég telephelye ott van ahol lakik és ha vesz 3 izzót meg 2 konnektort azt is legálisan elszámolja mint a relé kártyákat a terepasztalhoz.
Tehát szerintem az adócsalás. De ha Te ezt leírod a nevemmel összekapcsolod olvassa egy baráti kör olyan legendák születnek mint, hogy én hívtam rendōrséget meg nyilatkoztam mint szakértō.
Szerintem mielőtt mások is olvassák, jobb ismét tisztázni, olvasd el mit írtam korábban. Ki kicsoda ebben az egészben. Nem az én testvérem aki el akarja számolni. Hanem annak a családnak a testvére akik itt voltak és látták mit kaptam és mire készülök. Azt, hogy ez a testvérpár mit üzletel meg hogyan az engem nem érdekel és nem érint. Nem vagyok velük semmilyen rokoni vagy üzleti kapcsolatba csak mint ismerősök. Én azt az eladót nem értem aki nem tudja, hogy az eladott termék mire is alkalmas vagy mivel összekapcsolva lehet a kérdéses feladatra összekapcsolni.
1. nem alkalmas szerinte
2. nincs erre alkalmas termék
!!!
Erre itt kaptam erre alkalmas terméket. Más gyártótól igaz, de ilyen funkciós termékeket a C betűs cég is forgalmaz.
Senki sem írja elő, hogy egy új dologhoz A-Z minden saját fejlesztésnek kell lennie. Idézek egy szabadalmi elbírálót:
"Ha valaki a zongorára kereket tesz az nem attól lesz szabadalom, újítás mert könnyen el lehet tolni, hanem mert az a zongora másként szólal meg és mást is tud esetleg a hang képzésen felül."
Ha bármi egy dolgot hozzá tudsz adni, azt úgy hívják: Feltalálói lépés. Ha ez az én esetemben egy szoftver vagy algoritmus, akkor ennyi.
Nem érdekel senki ismeretlen magánvéleménye mert elképzel rólam valamit. Akármilyen munkát vagy minősítést valós tények alapján kaptam meg. Ez itt a lényeg és nem a fórumon 8-10 ember véleménye aki ezt azt gondol rólam. Aki nem tetszik nem olvassa amit írok ennyi.
Ma ráértem összerakni egy duplavágányos dilikört a PIKO A sínanyagokból. Ebből épül idén a terepasztal. Építettem bele 3db WR, 1db WL, 1db DKW, 1db BWR, 1db BWL és 1db BWL-R3-as kitérőt. Mind lemezből préselt csúcssínekkel készült. Mostmár több mint 2 órája nyüstölöm a pályát siklás nélkül! A váltókon hol tolatva, hol előremenetben, hol gyökfelől, hol csúcs felől futnak át a szerelvények, kitérő vagy egyenes irányban. Minden kitérő új állapotú, a dobozaikban álltak több kevesebb ideig.
"Tehát kaptunk mi a páromtól két PIKO H0 analóg SET-et karácsonyra. ... Testvért definiáljuk most megrendelőnek, aki nagyon elfoglalt... Mondta neki jobb lenne magyar forrás, mert az egyik cége elszámolná."
Vagyis: kint élsz, kaptál egy modellvasutat, van egy elfoglalt, céges testvér, aki elszámolná. Az én olvasatomban ezt úgy hívják, hogy adócsalás. És mindezekkel párhuzamosan még szidod a saját hazádat azért, mert egy üzletből nem kaptál megfelelő anyagot, segítséget.
Bill Gatessel való párhuzam pedig elég gyenge. Mert ő nem keresett számítógépet a szoftvereihez, hanem a számítógépekhez írt szoftvert. Te pedig keresed az eszközöket ahhoz, hogy a zseniális szoftvered működni tudjon. És ehhez kérsz segítséged úgy, hogy félig mások oldják meg a problémádat. Amit aztán majd úgy fogsz beállítani, hogy milyen frankó rendszert alkottam...
Barátom, egyre jobban égeted magadat. Sohasem találkoztunk, nem ismerlek, de a megnyilvánulások után (mind a tied, mind a szőröd elleniek) úgy tűnik, hogy nem neked van igazad.
Na innentől ne csodálkozzál, ha negligállak, a magyarázkodásod pedig szánalmas.
egy mozdonyt, egy másik a másikkal a mostani kis asztalomra elég. Itt a mostani szakaszokra gondolok. Egy külön trafó táplálná a többi panelt ahol a váltók, jelzők és egyebek lennének. Szerinte elméletileg nem kellene a relé panelnek külön táp, elég az amit a 25-60-as átad neki.
Váltós, jelzős körben a negatív pólus menne a relén keresztül, a kontrolleres vezérlésnél meg a pozitív. Az unokatesómnak van elektronika-vezérlés szimulátora ahol összehoztuk a váltó állítást. Egy váltónak 2 relé kell, a szoftverben hasonlóan a nyomógombhoz addig kap áramot amíg lenyomva tartom a gombot. Automatizálva pedig lemértem másodpercbe és addig fut a lenyomta tartó ciklus. Majd lefut relé elenged és váltó a megfelelő pozícióba kerül.
Első kérdés (amit csak magadnak kell megválaszolni), hogy mennyi pénzt szánsz rá. Ha van bőven, akkor mindenképpen I profil. Egy korszerű váltó hajtással együtt kb. 10-14000 Ft., kialakítástól függően. Egy sín kb. 400 Ft, de lehet rugalmas vágányokat venni 1000 Ft körül méterenként - ha jól tévedek. A topiktárs elfelejtette a típusok ismertetése közül a PECO-t. Van belőle alacsonyabb, és magasabb (2,5 mm-es). Állítólag azok is jók.
Ha kevesebb, akkor apránként kell összevadászni a vágány anyagot használtan. Ez azonban szakértelmet kíván, mert lehet bukni egy ócska darabon.
Ha még kevesebb, akkor még használható a régi PIKO U profilja is, de csak újszerű, nem rozsdás sinekkel. Ilyenből váltót 2000 Ft-ért szabad venni, újszerű állapotban (a 4000 Ft környékén nepperek által árultat messzire el kel kerülni), a sinekért (jó állapotú!) 100 Ft-nál többet nem szabad adni. (Nepperek ezt is a duplájáért árulják.) Néha lehet kapni angolváltót is, nagyon változó áron. Vettem 1500-ért is egyszer, de volt, hogy csak 4500-5000 körül kaptam.
Ennél a típusnál viszont időt kell szánni arra, hogy üzembiztossá tegyed.
(Én ezeket használom kb. 10 éve gond nélkül, ha kell tudok segíteni szakmailag - akár magánban is.)
Szóval Tied a döntés, hogy melyik irányba indulj el, tanácsot meg tudunk adni bőven... :-)
Valóban nem hangsúlyoztam ki, hogy a 2.1-es sínek esetében nem a kocsikkal, hanem a sínen gördülő kerekekkel van a gond. Azaz nem a Fugi kocsival, hanem a Fugi pizzaszeletelő-kerekekkel.
1.) Kalapsín (a sínszálak fordított U-ban hajlított lemezből vannak). Jó ideje nem forgalmazzák, a PIKO csinált ilyeneket. Gondos karbantartás mellett használhatóak, relatíve olcsón beszerezhetőek. Kezdőknek nem ajánlottak.
2.)I-profilú (hengerelt, mint az igaziak) sínek: manapság mindenki ilyeneket gyárt. Fontos jellemzőjük, hogy többnyire 2,5, vagy 2,1mm magasak (a 2,1-esen a régebbi, cucilizmusban készült járművek, de pl. a Fuggerth-kocsik sem mennek el).
A különféle gyártók sínjei korlátokkal építhetőek össze: kalap- és I-profil közé értelemszerűen átalakító sín, míg a különféle magasságú I-profilú sínek közé átalakító sínpapucs kell, de még az azonos magasságú sínszálak sem egyformák, más a talp- és fejszélességük.
Másik fontos szempont a geometria, azaz milyen ívek, milyen váltók kaphatóak, és ezekből mi építhető fel.
1.) Általában minden gyártónak megvan a saját geometriája, azaz ha pl. elkezdesz építeni egy váltókörzetet, célszerű ugyanannak a gyártónak a váltóit, kiegészítő íveit használni. A vágánytengely-távolságok, ívek is gyártófüggőek lehetnek, tehát célszerű egy gyártó mellett letenni a voksot. Keverni is lehet őket, ekkor esetleg szükség lehet fűrészelésekre, átalakítópapucsokra. Csak fixen telepített vágányzatnál tudom elképzelni. Célszerű tehát megnézni, hogy össze tudod-e rakni, amit szeretnél.
2.) Megoldás az is, hogyha a váltókat megveszed egy szimpatikus gyártótól, és flexibilis vágányok méretre szabásával építesz minden mást. Sőt, vannak váltók is, amiket Te magad állíthatsz össze, elég jó minőségben (így akár kettős vágánykapcsolatokat és egyéb ínyencségeket is össze tudsz faragni. Ez természetesen csak fixen telepített asztaloknál működik, de ez a legideálisabb, legrugalmasabb megoldás.
Mindenkinek megvan a maga preferált márkája, és többnyire szubjektív szempontok alapján (ár, élethűség, strapabírás, geometria) döntenek. Amit én ismerek, és esetleg találkozhatsz velük új, vagy használt kezdőkészletekben:
a.) RocoLine - a Roconak a régi sínrendszere, töltéses változatban is kapható. Nagyon jó geometriája van, könnyű belőle bonyolultabb váltókörzeteket összerakni, és a váltók is elfogadható minőségűek. A töltéses változat szerintem a legjobban sikerült "szőnyegvasút" (nekem is olyan van, a csőd után vettem 5 kilót :)
b.) Roco Geoline - a Roconak az "új" (csőd utáni) fejlesztése. Kezdőkészletekhez adják. Nem szép, és a geometriája is botrányos, leginkább villamospályákat lehet belőle összerakni. Játékra meglehetősen jó, asztalra nem.
c.) Piko A - játékra készült, elég nagy tűréssel készülnek a váltói.
d.) A mi asztalunkon egyedi gyártású váltók vannak (többé-kevésbé MÁV-geometriával), minden más Tillig flexibilis. Illetve van egy Tillig váltónk is nyíltvonali kitérőként, nincs vele gond.
Egy kérdés: Gondolom Windows rendszerről fórumozol. Ha igen gondolj mondjuk Bill Gatesre. Akkor Őt is lehurrogod, mert Windows mellé nem adott saját PC-t? Vagyis nem vehetsz meg tőle mindent egybe.
Én egy folyamatot és nem eszközöket találtam fel. Ezt a folyamatot olyan eszközökkel építheted fel amivel csak akarod, csak megfelelő követelményeknek kell eleget tenni. A Windowsra is megvan milyen eszközökre teheted fel. Én szoftveres ember vagyok nem hardveres. Én a vasútmodell irányításához mini és elektronikailag megfelelő eszközöket kerestem. Ha ez megvan akkor összehozom a szoftverrel és ennyi.
Tehát nem értem azt amit írsz.
A máshonnan kiutálás olyan ostoba emberek, kocsmai szinten képzelt történeteiből erednek aminek 0 valóság tartalma van!
Friss élményként annyit, hogy a PIKO kitérőkkel vigyázni kell. Ha van rá módod bontasd ki és nézd meg hátul hogyan van rögzítve. Vagy utána siklásod lesz és esetleg kézzel "kikalapálhatod" a megfelelő részt. De szerintem a PIKO Basic Set sínek összeillesztéskor nem éppen a csúcsminőség. Anno TT-vel kezdtem, majd H0 PIKO, de sosem voltak illesztési gondok.
Bocs, de nem értem a kérdésed vagyis a hozzászólásod. Azért, hogy ne legyen OFF tiszta vizet öntsünk a pohárba. Tehát kaptunk mi a páromtól két PIKO H0 analóg SET-et karácsonyra. Mondtam addig nem rakom össze amíg nem tudunk valamit alá tenni. Sok itt por, a szőnyeg nagyon bolyhos. 1 hete tudtam venni 4 fa lemezt és össze lett rakva a földön. Majd másnak jöttek az ismerősök és mondtam egyenlőre ennyi, majd lesz egy lap, illetve vezérlés. Erre mondta, hogy a testvérét is biztos érdekelné az automatizálás.
Testvért definiáljuk most megrendelőnek, aki nagyon elfoglalt. Nincs fórumos regisztrációja és ideje sem.
Majd felhívott tegnap és mondtam neki keresem az alkatrészeket. Láttam, hogy nagy asztala van, amihez elég sok elektronika kell és saccoltam egy árat. Mondta neki jobb lenne magyar forrás, mert az egyik cége elszámolná. Erre mondtam az adott elektronikai céget és kb. mire lenne szükség. Ez után telefonált, nemleges választ kapott. Majd megírtam a kérdésem én is nemleges kaptam, feltettem, hogy tud-e valamit ajánlani. Nem tud.
Elmegyek itt később mutatom a fotót az itteni ahhoz a céges képest "légypiszok" 8 nm cégnek. Mondtam azt a választ kaptuk nem alkalmas és nem tud a feladatra alkalmas eszközt ajánlani. Elmosolyodott, majd mutatott egy hasonló relét, de ehhez nekem még kell pluszban ez és ez, majd működni fog.
Kb. ez lehetett volna elvárható a magyar cégtől is.
Tehát nem tudom miért gondolod azt, hogy fiktív dolgokat találok ki?
Ami részemről itt OFF, hogy az adott cégben már csalódtam. Ugyanis a párom unokatestvére egy WLAN rádiót akart venni az apjának, amire ez a cég azt mondta nem alkalmas arra, hogy automatikusan több AP-t kezeljen. A gyártó meg Németországban azt mondta, hogy alkalmas. Ezután megrendeltem és lásd alkalmas.
H0 vasútban gondolkodom,nézem a síneket ilyen-olyan profil meg gyártó.A kérdésem az lenne hogy milyen egy jó profil?És mondjuk egy Pico sínt össze lehet szerelni egy Roco vagy más fajta sínnel,vagy más profilú sínnel?
Ha akkora nagy feltaláló vagy, mint ahogy írtad, akkor ennek a problémának a megoldása ilyen gond? Vagy mégse vagy akkora feltaláló, mint aminek be akarod állítani?
Bármelyik szituáció is az igaz, ez nagyon gáz!
Máshonnan már kiutáltattad magad, most innen is sikerült. Szerintem nyugodtan menj át egy német fórumra, ahol biztosan fognak szeretni, jobban, mint az "alkalmatlan magyarok" és meg is fogják mondani a tutit.
Csak az jogosít fel, hogy az ismerősöm feltesz egy kérdést (ami nem kifejezettem vasútmodell) csak jelzi, hogy vasútmodellt szeretne irányítani vele, erre közli a szakember vele, hogy alkalmatlan. Ha nem is ugyan ez a gyártó, hanem más gyártó hasonló funkciót ellátó terméke itt meg alkalmas a feladatra. Ez alapján írtam le amit leírtam.
Sajnos félreértjük egymást, mert én a Conradtól nem akarok semmit. Sőt én nem akarok nyákot tervezni, meg marni sem. Mindent meg lehet kapni. A világ pedig a miniatürizálás felé megy. További ezek az eszközök nem csak vasútmodell vezérlésre alkalmasak. Valószínű megkaptam majdnem összes választ, még délután elmegyek egy klubba kipróbálom mit tud a digitális. Aztán eldöntöm, hogy miként és mit fejlesszek.
Te figyelj, ez megint súlyos általánosítás. Mi jogosít fel arra, hogy olyanokat írj, hogy "Magyarországon alkalmatlan"? Egy vélemény?
Magyarországon ha elmész egy modellboltba, elmondják neked, hogy vegyél egy kezdőkészletet, abban van PC-re köthető parancsközpont (aminek mellesleg publikus a protokollja); bővítheted eszközdekóderekkel, amik arra vannak kitenyésztve, hogy váltókat csattogtassanak, jelzésképeket rakjanak ki LED-ekre, foglaltságokat érzékeljenek. És töredék áron (és kezdőként főleg töredék idő alatt) van egy működő rendszered, amihez szoftvert is egyszerűbb írni.
Alternatíva lenne, ha Te magad tervezed meg, csinálod a NyÁK-okat, fejleszted a perifériákra a firmware-t, de ekkor is célszerű már meglévő, erre a célra kitalált szabványok köré építkezni – erre saját bevallásod szerint még nincs meg a know-how-d, de nyugat-Európában is inkább a szabadon hozzáférhető firmware-eket módosítgatják és építik köréjük az áramköröket.
Szerintem a Conradtól relékártyákat összevásárolni nem alternatíva. Előbb-utóbb a modularitás hiánya, a kifutó termékek pótlása problémákat fog jelenteni...
Én egyelőre azt látom, hogy nem igazán körvonalazódik, hogy mit akarsz, és azt szeretnéd, ha megmondanák Neked, és ha az ismerősöd ismerősének a válasza nem tetszik, leírsz egy egész országot.
Személyeskedés ON:
Megint ott tartunk, hogy egy apróság alapján elkezdesz általánosítani, és egy fél mondattal később már magyarisztánozol és bezzegnyugatozol. Pont úgy, ahogy a vasutas fórumon kéthetente eljátszod. Tekintve, hogy ez esetedben visszatérő probléma, javaslom, hogy szüntesd be a fórumozást itt a Balkánon. Német nyelvterületen sokkal nagyobb hagyománya van a vasútmodellezésnek, profibbak is (tudom, mert német klub tagja vagyok), és mint nem egészen egy napja megtudtam, segítőkészek, és nincsenek tele gyűlölettel, mint mi itt Magyarországon (én bár egy német klub tagja vagyok, nem tapasztaltam szignifikáns eltérést). Addig is én nyomok egy X-et...
Szeretném az elektronikus alkatrészek beszerzését egy "negatív" történettel kiegészíteni. Párom ismerősének az élettársa aki Budapesten él épített már 6-7 éve egy asztalt és hallotta a terveim érdekli a Computer vezérlés. Erre megmondom neki, hogy mi kell hozzá, de nem tudok elektro alkatrészileg pontosan ez amolyan műszerész téma. Mondta semmi gond felhívja az egyik partner céget. A tag műszerész amúgy vagyis azzal kezdte pályafutását, ma egy zene elektronikai cég magyar részleg vezetője. Tehát műszerész beszél műszerésszel. Az a másik neves cég aki forgalmaz IP vezérelt dolgokat, szóval a szak részleg vezető közli, hogy ezek közöl semmi sem alkalmas a célra. Felhívja utána egy haverját akinek kis elektronikai boltja van. Válasza: ezeket PC-s üzletbe lehet megvenni. Mondom erre neki, max USB vagy ethernet kábelt.
Tegnap elmegyek egy elektronikai üzletbe (nem Magyarországon) az eladó kérte mondjam el mit akarok. Erre mondta, hogy vegyek megy egy alap konfigot. Próbáljam ki, ha megfelel akkor bővíthetem.
Tehát: amit Magyarországon alkalmatlanak mondtak az kicsit nyugatabbra alkalmas. Ha lenne alkalmas a magyar üzletben biztosan megvetetnék a legnagyobb dolgokat - mert profit a lényeg -, meg nem foglalkoznának veled készségesen 3 órát.
Bocsánat, de egy más vasúti téma miatt is írtam ide ezt.
A lényeg az, hogy tisztáztuk és most jöttem meg egy megbeszélésről akik az ilyen jellegű vezérlést nem mondanák digitálisnak, hanem olyan mint a járműveknél vagy akár épület is lehet a modellezés. A lényeg az megvettem a PC-s vezérléshez az alapvető dolgokat. Maga a mini PC-t egy hét múlva tudom átvenni.
Hát az "analóg" öléggé fontos infó lett volna, és korántsem következik a "kontroller nélkül, tisztán PC-vel vezérelni mindent" kijelentésből. Sőt, analógban aztán főként szoktak valamiféle kontrollert használni (hacsak nem akarsz digitál-analóg konverterekkel és erősítőkkel is bajlódni). :)
Köszönöm az útmutatást. Szerettem volna tisztázni mielőtt oda írok, mert azért ez szerintem nem teljesen digitális lenne. Amolyan hobbi elektronika kérdés, mert engem adott alkatrész vagy közbe iktatott megoldás érdekel.
Köszi, azt hittem ez az ikon vagy szimbólum más topicot jelent. Mielőtt átmennék oda az első válaszod kiegészíteném. Tehát a mozdonyokat nem akarom digitalizálni, csupán a váltókat, jelzőket, szakaszolt vágányokat árammal ellátni vagy kikapcsolni.
Most képzeld el azt, hogy 80-as évekbe amikor 7-8 éves lehettem az unokatestvérem meg a haverja az addig kézi billenős vagy karos kapcsolókat váltották ki olyan saját elektronikával ami akkori C64-es buszra kötve BASIC programozással adott csatornára kötött áramkört be vagy kikapcsolták. Ezt akarom semmi mást, nem akarok digitális mozdonyokat pl.
A digitális vasútmodellezés itt OFF, van neki jól működő saját fóruma. Mindazonáltal egy-két tipp:
- Kerülj képbe az alapokkal.
- Gondolkozz el azon, hogy miért jó mindent számítógéppel vezérelni. Kb. olyan, mintha egy sakkszoftverben mindkét félnek a számítógépet állítanád be.
- Vagy csak tekergetés helyett kattintgatni szeretnél? Hidd el, nem jobb, sőt.
- Fogalmazd meg, hogy pontosan mit is szeretnél. Van egy SmartControllered, de nem akarod használni? Volt nálad egy kölcsönbe, de nem tetszik az ár-érték-aránya, ezért egy saját beszerzése helyett egy meglévő PC-vel vezérelnél mindent? Tippelgethetnék tovább, de minek, ha le is írhatod :)
Egy régebbi, de egészen jól felépített cikk: http://www.hobbivasut.hu/cikkek/digitalis_vasutmodellezes_-_i_resz_attekintes_oldal1.html – annyit kell hozzátenni, hogy az újabb parancsközpontokon egyre inkább jelenik meg a CanBus, bár a CanBus-os protokollok még nem szabványosodnak olyan ütemben, ahogy kellene. Illetve az újabb parancsközpontokon már többnyire van valami Ethernet-csatlakozó is, így egy PC egészen jól el tud velük beszélgetni (a PIKO SmartBoxa is ilyen).
Lenne egy kérdésem: van olyan digitális megoldás, hogy kontroller nélkül csakis PC-vel vezérelve lehet az egészet megoldani? Azaz nekem nem kell kijelzős SmartController.
Édesapám talált a szekrényében egy ilyen Marklin típusú tarfót. Milyen értéket képvisel ez még? El szeretném adni leginkább. Működik rendesen. krisok80@gmail.com
Végén már GoPro kamerát is bevetettem és felnagyítva a felvételt láttam, hogy másodjára hol siklott ki. Mert a gyökös résznél korrigált sín már csak a mozdonyokat siklatta ki. Súly ellökte azt a kis vékony darabot. A javítás 2 fázisos volt.
Hiba kijavítva sikerült fixálni a vezető sínt és így megy siklás nélkül kitérőbe. Elektronikán tunningoltam picit és így a csonkáról ki tud járni a vonalra a teher követve a személyt.
Ha lenne megfelelő helyem meg szerszámom akkor lehet elbabrálnék vele. De lehet olyan helyzetet hozok, hogy a végén a váltó másik irányból vagy más okból lesz használhatatlan. Majd megy cserére és meg lesz oldva.
Nekem is volt ilyen gondom egy váltómmal, de egy pici órás csavarhúzóval alulról sikerült kissé kitágitanom a sínszálat (ez a rész lemezből van hajlítva) és azóta jól működik, nem fordult elő siklás.
Köszönöm az információkat, meg a fórumos cikket is. Azt hiszem nem kezdek el barkácsolni, hanem csere. Tegnap kibontott és először összerakott pályánál fordult elő. Az már egy másik dolog, hogy a betáp rész is kontaktos.
Egy kezdő Setben vadi új kibontott csomagban az egyik kitérő elég lazán átlökhető. Ez még nem lenne gond, csakhogy csúcs irányból kitérőbe siklás van a pirossal jelzett ponton. Egyenesbe nincs gond, illetve gyök irányból sem egyenesben sem kitérőben nincs siklás. Vigyem vissza cserére?
Az előjegyzést hogy gondolod? Mire gondolsz pontosan?
Nem klub modellek:
A Marklin online Shop-ban nem lehet előrendelni. Ott megjelenik, megrendeled és kész. Nem hirdetik ki előre, hogy mikor jelenik meg. Figyelni kell.
Ha a Mediker-re gondolsz. Ott megrendeled, ők leadják a rendelést és amikor megjön, szólnak.
Klub modellek:
A klub modellekhez klubtagnak kell lenni. Ekkor a kéthavi újsággal kiküldenek egy papír alapú megrendelőlapot minden infóval (rendelés leadási határideje, szállítás ideje). Ezt kell visszaküldeni, vagy leadni a Medikernél, vagy simán a tagsági számoddal a Mediker felveszi a megrendelésed. Most pl. a tolatós krokodil rendelési határideje április 30.
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy Valaki jártas-e abban,hogy a Märklin által meghirdetett előrendelhető egyszeri kiadású modellek meddig jegyezhetők elő,és mikor jelennek meg? A válaszokat előre is köszönöm szépen!
Volt egy régi asztalom amin részben roco gumiágyazatos sín volt részben pedig a magasságnak megfelelő parafa, ezen a pályán szinte mindegyik mozdony jól futott kivéve egyet Roco 61402 mozdonya, olyan hangot adott ki mintha leérne valahol a kerék pereme. Most éppen építjük az új asztalt ahol az egész alatt 2mm-es parafa van és a Roco mozdonyaim, Nohab, Roco 61402, nagyon hangos. Szintén mintha leérne a kerék. Arra gyanakodtam, hogy eléri a követ, de nem. Esetleg valami ötlet, hogy mi lehet a probléma ?
- aztán átpingálták a grafikusok a képet, szürke tető, tábla, sárga mellvéd miegymás, kör alakú lett az első(!) ütköző, kép szerint 022 ami aztán 130-as lett...
- és most ezt a 230-ból lett 022 130-as katyvasz képet sikerült tovább fejleszteni: újra sárga a mozdony eleje, az ütköző környéke ismét szürke de kicsit(?) elüt (elöl) a 230-asból maradt kékesszürkétől, viszont megmaradt a címeres tábla (mint V korszak)...
'Remélem, akkor ez is nagyon sokat ér, mint a nyomdahibás bélyegek'. 50-100 év múlva, amikor a Tillig vissza akarja vásárolni, jó sok pénzt kérek érte.....Tehát marad így, mert jól néz ki. Köszönöm a választ. Üdv Rizmajer.
A 10 fülkés simán lehet 59-xx, mint ahogy a 11 fülkés DB kusettek is pl. Bcm243 51 80 50-40 xxx-x. Az egyik fülke az szolgálati (magyarul Dienstabteil :D), így csak 10 fülke áll az utasok rendelkezésére.
- a Tillig valamit benézett (adott ő 10-fülkés kocsinak is 59-es kódot);
- a kocsi eredetileg 1. osztályú fülkés volt, aztán amikor átkerült a Romvaredhez, és kusettet csináltak belőle, nem javították a számozást (volt ilyen a románoknál a múltban, ahogy pl. a MÁV sem javította a 2. osztályúvá lefokozott 1. oszt. kocsikat sem).
A második megoldás azért némileg macera, mert ilyen kocsit nem lett volna illendő nemzetközi forgalomba rakni. De a '70-'80-as évek Balkánja lehet, hogy eltűrte :)
A lényeg: nem találtam infót a román fórumokon arra nézve, hogy ez a kocsi valóban 19-es volt-e. De ezentúl rááll a szemem a Romvared-kocsik fotóira (bár sajnos még a Varoredekről is kevés fotó fellelhető, azok a korok és államberendezkedések nem kedveztek a fotózgatásnak).
A CFR-nél a19/20/39-50-es kocsik 1.-2.-1/2. osztályú görlitzi fülkés Y-ok voltak. Nekem van jópár Tillig kusettem, de azok 59-50-esek (mint minden Y kusett a CFR-nél).
A számozás egyébként nem esetleges, nem is vasútfüggő, az UIC egyértelműen meghatározza, hogy melyik számjegy mit jelent:
- az 5. kocsi típusa (kusett esetén mindig 5);
- a 6. a fülkék számát jelenti;
- a 7. és 8. pedig a maximális engedélyezett sebességet és fűtésrendszert.
Az általad írt 59-41 pl. egy 9-fülkés kusett, vagy háló; legfeljebb 140 km/h-ra engedélyezett; 1000, 1500 egyen, 1500, vagy 3000V váltóárammal fűt.
Kérdezem, a fekvőhelyes kocsit a MÁV nál 59-41 Bc nek számozták. A CFR-nél találtam 19-50 033-4 pályaszámú makettet, a CSD nél 20-41 541-4 Bcm közép számú makett is van egy Tillig készletben. Ezek valós pályaszámok? DR, PKP, BDZ nél mi a középszám? Köszönöm a felvilágosítást, üdv Rizmajer.
Nosza, nem egymásnak esni... Azt figyeltem meg, hogy a kisebb íven "összeér" a mozdonysátor (fülke) és a szerkocsi. Ettől függetlenül nem siklott ki, de nem erőltettem. Ezért javasolhatják a minimum R2 ívet. A mozdony kerekei elég tág határok között tudnak oldalra mozogni, számomra meglepően ruganyosnak tűnt az egész szerkezet. Köszönöm az eddigi javaslatokat.
Más. Elérhető valahonnan digitális formában (letölthető) a PIKO Pálya-Tervrajzok füzete? Maga a füzet megvan valahol a padláson, de nem találom. Ilyen-olyan albumokat találtam, de nem támogatták a letöltést. Nekem meg nem online kellene. Egyik kolléga 1500-ért akarta adni a pdf-et, de akkor inkább keresem még...
Igaz ugyan, hogy a PIKO-nak nem sok köze van a modellvasúthoz, mert játékárú gyár (benne van a nevében: Spielwarenfabrik), de nem lükék ennyire...:-) A BR41 valóban hosszú, de a csatolt tengelyei oldalra tudnak annyit mozogni, hogy elfut a legkisebb ívben is. Csak jelen esetben ezt valami gàtolja:
- akad egy csapszeg,
- túl erős az első futótengely támasztó rugója,
- nincs a helyén a fék imitáció, stb. stb.
Öreg modellnél bármi lehet, és az ellenkezője is. Innen nem tudok több és jobb tanácsot adni látatlanban.
Hidd el a BR41 -nek NEM JÓ a 380 mm sugarú ív! A szerkocsi benyomja a mozdonyt az ívbe mert ő befér, de a mozdony 4 csatolt kereke már feszűl.
Viszont van egy gyakorlatban jól bevált módszer: - 2/3 kis körív ( R = 380 mm ß = 150) + 1/3 kis egyenes ( L = 59 mm) egymást váltva -- 12 db kis körív + 11 kis egyenes ad ki egy nagy félkört.
Csíkos Mester, köszönöm a válaszát! Bár személyesen nem ismerlek, de sokat hallottam/olvastam Rólad. Ha Te mondod, hogy mennie kell, akkor elhiszem. Át fogom nézni a gépet alaposan.
Bocs, hogy ilyen sokára, de most volt időm szétszedni a mozdonyt. Neked volt igazad, ez a két apró rugó a kerekektől viszi a delejt fel a homlokvilágításhoz. Egy nagy pöcök (ami az alváz és a kazán összekötéséért felel) két oldalán találtam meg a helyüket és lám működik is a világítás. Amúgy tényleg van még két másik rugó is, ami a fülke alatt van, azok viszont nem tudnak kiesni, mert be vannak akasztva az áramszedő lemezekbe.
Felbuzdulva belenéztem a szerkocsiba is. Ahova a mozdony csatlakozik, annak csak az egyik oldalán van meg a lemez, így a motorhoz csak az egyik pólus jut el a mozdony kerekeiről. Ezt pótolni kell. Miből lehet ilyet gyártani és hol lehet venni?
A sínrendszerekről annyit, hogy összeraktam a mozdony tesztjéhez a sínjeimből egy-egy dilikört. A papírtalpfás sugara 441mm a kalapsíné 385mm, azaz nagyjából a PIKO-A R2-R3 között illetve R1-R2 közötti értékek. Mindkettőn meg-meg szorult a mozdony látvány hajtása, de maga a gép nem állt meg. Lehet, hogy csak olajozni kellene?
Erősen gondolkodom a PIKO-A sínrendszeren, csak az R3 bruttó félkör már lelóg az 1m-ről...
Keresek olyan modellezőt, aki tudna nekem PIKO fedett (5/6445 és 5/6446-os sorozathoz -lapos vagy domború tetőjű) tehervagonhoz kapaszkodót és zászlótartót készíteni több járműhöz. Ezek a vagonszekrény szélein vannak egymás felett vagy alatt.
A selejtezést elkapkodtad szerintem. Ha csak a motor hibádzik (és javíthatatlanul rossz), akkor légy türelmes, biztosan lesz majd, aki valahol hirdet majd ilyet 1-2 ezer forintért.
Ha lefényképezed a mozdonyt szétszedett állapotban (lehetőleg jó képeket alkotva), akkor megmondom, hogy hiányzik-e még valami. Ha nem, akkor kapásból tudok segíteni, mert azt hiszem, hogy van ilyen félkemény réz lemezdarabom, és ha a motornak más baja nincs, akkor életet tudok bele lehelni.
Ha pesti vagy, akkor elhozod hozzám a munkahelyemre, hazahozom, megcsinálom, és elviszed. Nem kérek a javításért pénzt. Ha alkatrész kell hozzá, akkor meg majd megbeszéljük, hogy mi legyen, lehet, hogy van is nekem. Ha vidéki vagy, akkor ha szerencséd van, akkor járok arra, amerre laksz, bár ennek kicsi a valószínűsége. Vagy esetleg megoldható valamilyen formában, hogy eljuttassad. (Csak nekem ne kelljen postázni, mert azt rühellem.)
Én szeretem ezeket az öreg Gützold mozdonyokat, mert egyszerű, mint a faék, könnyen javítható (kivéve amikor az ember órákat tököl valami hülyeség miatt). Szóval írj nyugodtan a címemre, az adatlapomin megtalálod!
Azért ha a motor lötyög a helyén ott más probléma is lesz. Meg amit ennyire meggyötörtek annak kitudja hogy a fogaskerekei hogy néznek ki. Illetve pár hsz.-el lejebb ott az új Piko féle verzió ami egy év múlva érkezik, olyan áron ami miatt ellehetne gondolkozni hogy van-e értelme ezeket a régi gépeket henkülni.
Köszönöm a segítséget mindenkinek. "Selejteztem" a gépet. Hosszas gondolkodás után rájöttem, hogy gazdaságosan nem javítható! Ha sokba is kerülnek, de legközelebb már csak újat fogok venni, legalábbis mozdonyból. Igaz, hogy rohadt drágák, de legalább nem futok bele még egyszer ilyenbe. Majd gyűjtök rá egy évig vagy tovább, de megéri.
Ez egy lehetőség, de kétélű. Ugyanis nem emlékszem, hogy ezt mivel ragasztottam oda. Ha pillanatragasztóval, akkor vagy nem jön le, vagy eltörik (eldeformálódik), vagy lekapja a festéket a ragasztás helyén. Ez utóbbi sem szerencsés, mert ha ezt használom mintának, tehát átalakítom, és akkor a folt lehet, hogy látszani fog. Szóval fázom a dologtól. Nem kicsit, viszont nagyon...
(Ha csak faragasztót használtam, akkor még akár lehet működőképes is a dolog.)
Igen, az első képen szereplő hasonló, de nem az igazi, mert tömör. A kéttengelyes kocsin lévő már jó is lehet, ha nem túl vastag. Úgyis szétvágom...
Aminek a fényképét betettem, az azért praktikus, mert vékony, és valami létrával házasítva megalkotható az a darab, amit az 5203-as Bak kocsimra tettem fel:
Köszönöm, de egyelőre a cikkszámot sem tudom. Annyi az információ, hogy ez az alkatrész egy DRG-s eilzugwagenről származik valószínűleg. A pontosabb információ ITT található. De ezalapján még fogalmam sincs, hogyan találom meg ezt az alkatrészt, mert ami DRG-s eilzugwagen cikkszámot találtam a neten, azt beütve semmit nem adott ki.
Persze lehet, hogy nem is fogok találni semmit, ha kocsikhoz alkatrészt nem is árulnak.
Nincs és kösd fel a gatyád, mert eszméletlen drága hozzá újonnan bármi, amikor épp lehet kapni. Legutóbb a drezdai börzén láttam, darabonként öt euróért.
Akkor ez valami újabb motor, nem amire én gondoltam. De valamit nagyon barkácsoltak rajta. Az én ismereteim szerint volt egy kiegészítő elem is, mert a maga a motor Szergejhez, BR 52-eshez, stb. is használatos volt, a BR 110-es kicsit más volt belül. Ehhez volt egy passzdarab. Ez a forrasztásos megoldás valami gányolásnak tűnik. De mintha az egyik kefe és a rögzítő lemeze is hiányzana...
A réz érintkezők amik odaszorítják a szénkeféket a kommutátorhoz szanaszét hajlik állandóan rugalmassága semmi illetve a felső fészek amibe bele kéne fent akadni ahol a kábelek vannak forrasztva állandóan kiakad. A képek rosszak lettek de csak ilyet tud a telefon. Azért hátha látszik valami.
Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan nézhet ki a gützold br120 motorja. Van egy ilyen ördögszekerem de az biztos nem lehet a sajátja, mert a réz érintkezők amik a szénkefét tartják kipotyognak, illetve radiális szénkefék vannak berakva a tengelyirányú sík szénkefék helyett.A motor pedig lityeg lötyög a helyén. Ha valakinek volna képe róla és tenne is fel annak megköszönném.
Szia. Annak a modellnek el kell futnia 360mm-es íveken is. Sok dolog okozhatja.hogy ezt nem teszi, és csúsznak mozdony kerekei a sínen. Akadhat a rudazata, valahol kijebb áll egy forgócsap a kelleténél. Az első futó tengely támasztó rugója túl erős, és megemeli a modellt. Stb, stb... Át kell nézni alaposan, mindebn tèren. Egy ilyen öreg modellnél bármi előfordulhat, és az ellenkezője is.
Ahhoz, hogy az illesztőtüskék szorosak legyenek mindkét végüknél, ahhoz ki kell őket venni, és az U profilt utána óvatosan össze kell nyomni. (Amikor a tüskét visszahelyezed, akkor érezned is kell, hogy kicsit szorul.) Ezt a műveletet nem lehet elvégezni anélkül, hogy a sínszálat ki ne vegyed. Illetve igen, de az a sínszál jelentős torzulásával jár.
Volt olyan is, aki azt mondta, hogy csak az illesztő tüskéket hajlítgatta el - így idézve elő a jobb érintkezést, de én ezt barbár megoldásnak tartom. A magam részéről igyekeztem mindig korrekt megoldást csinálni minden téren. A gányolást, taknyolást utálom.
A forrasztás csúnya, a talpfarácsot is megolvaszthatja. Ráadásul a felületet savazni kell, ami korróziós kiindulási pont. (Egy fémrácsban a korrózió mindig a hibahelyekről indul. Persze tökéletes fémrács nem létezik, de minél több a hibahely, annál könnyebben kezd rozsdásodni a sined is.) Végül: Ha pár év múlva fölvet a sok pénz, és mégis áttérsz a profilsínre, akkor egy jó állapotú, feljavított sín is jobban eladható, mint egy forrasztott, taknyolt, ronda darab.
A váltóim mind műanyag talpfásak és van a sínek közül is jópár ilyen. A Sínológiás cikket elolvastam, kipróbálom. Azt értem, hogy így tutibb lesz, de ennek nem egyszerűbb módja, ha nem veszed le a sínszálat, csak kihajtogatod a füleket és összenyomod majd visszahajtogatod?
Olyat is láttam, hogy valaki konkrétan összeforrasztotta a síneket egymással a sínszálak oldalánál, de ez nem igazán tetszik.
A másik probléma, hogy ha beüt a "kánaán", akkor melyik új sínrendszert válasszam? Ezek között is van különbség?! A PECO-t ajánlották valakinek, mivel az a legolcsóbb (állítólag) és tökéletes, de gondolom ezt nem lehet flame/háború nélkül megbeszélni...
Teljes mértékben papírtalpfás a vágányod? Ugyanis ha részben műanyag, akkor kis többletköltséggel át lehet térni az U profilosra. De ez teljesen attól függ, hogy a pénztárcád mit enged meg. Neked is ezt tudom mondani, mint jó 2 hónapja egy topiktársnak:
Kiegészíteném ezt azzal, hogy jelenlegi pályám (mely nem terepasztal, hanem csak próbapálya, vagy játékasztal) 9 éve van összeállítva, nem rozsdásodik, nincsenek kontakthibák. Napi használatban száraz helyen, szobában van (ez nagyon fontos, mert párás helyiségben tényleg könnyen kialakul a rozsda).
Köszönöm Mindenkinek a válaszokat! Sajnos a sínrendszer teljes cseréje a közeljövőben nem fér bele, bár hajlok rá, hogy a megszaporodott gördülő állomány rovására fejlesszek. Többféle régi váltóm van, köztük elég "laposak" is. Lepróbálom a mozdonyokkal lassú menettől egyre gyorsulva és figyelve, hogyan működik (nem sok modern mozdonyom/kocsim van).
Felejtsd el a régi Piko kalapprofilos sínrendszert bármilyen vonzóan alacsony az ára, később bosszulja meg magát az olcsósága..
2,5 mm profilsínben gondolkodj, imádják az ötven évesnél idősebb mozdonyok is.
Váltók: - Nagyon sok modern mozdony pont a Piko váltomű fekete "dobozán" akad fen, törnek le a forgóvázakról az apró alkatrészek. Legkisebb ívsugár: - Jó a meglátásod, mivel a Piko BR41-el hasonló tengelyelrendezésű Roco gépeim is vannak ( BR44 , BR50, BR57, BR58, stb.), azoknál maga a gyártó is javasolja a R min.= 415 mm ívsugarat. Járathatod lassan, óvatosan 380 mm ívben, de hidd el, te magad fogod rondának látni egy idő múlva.
Átjárólemez: - Miután a mozdonyt összekapcsoltad a körmös kapcsolóval a szerkocsival, akkor rakd be (legkönnyebb csipesszel). A hosszabb oldalú rész legyen a szerkocsin, míg a bütykös négyszögletes rész a mozdonysátor felöl.
Igen a szerkocsiban van a hajtás. Kár érte, mert a kezdetektől egy ilyen mozdonyra vágytam. Imádom, ahogy a csatlók (remélem jól írom) mozognak. Újrakezdőként bekezdtem egy ilyen beszerzésével és erre kiderül, hogy vagy nem vagy csak nagy befektetés árán lesz belőle mozdony. Nem tudom mennyi lehet egy ilyen modern hajtás, de akkor már lehet eléri egy ROCO szintjét...
A másik megoldást is megvizsgálom. A régi PIKO-ról is leszerelhetőek ezek az imitációk? Roncsolni nem fogom.
Apropó. Amikor megvettem a mozdonyt, a dobozában benne volt egy "vaslemez", ami elvileg a szerkocsi és a mozdony közötti "padló". Azt hova kell felszerelni? Van rajta egy henger-alakú pöcök az alján, de nem találom a helyét.
Ezen felül találtam benne két darab egyforma pár milliméteres rugót. Az eladó szerint nem hozzá valóak, de akkor minek lennének a dobozában? Mik lehetnek ezek és honnan "eshettek" ki?
Ha a mozdony része szorul az amiatt is lehet hogy a fék szerkezet imitációja hozzáér a futófelülethez. Azt tudom biztosan hogy a BR01.5-ös nem megy el még a Roco Geoline R3-asán sem akadás nélkül, ha csak az említett imitációt le nem szerelem róla. R4-en (511,4 mm) viszont hibátlanul futott. Sachsen Y kocsik hibátlanul futnak R1-en is, igaz eléggé belógnak.
A régi PIKO univerzális hajtása (ilyen volt a nagygőzösök, BR01, BR03, BR41, de a Gorilla és Ludmilla alatt is) alighanem az egyik legnagyobb merénylet volt a modellezőtársadalom ellen, amit a szocializmus valaha elkövetett :)
Ez a hajtás főleg a nagygőzösök szerkocsijába építve volt ab ovo üzemképtelen. Két hajtott tengely önmagában is gyászos, a hajtás koporsójába a szöget az verte be, hogy a súlypontja gyakorlatilag 1-2mm-rel van a hátsó hajtott tengely előtt. Így az ilyen gőzösök a végtelennél kisebb sugarú ívekben már szinte csak magukban döcögtek el – addig, amíg a lételemüknek számító hátsó tapadóabroncsokat le nem dobták.
Készülnek az ilyen szerkocsikba utángyártott hajtások nem egy gyártótól, emlékeim szerint az egyik fórumtársunk is csinál ilyesmit. Én személy szerint inkább dögsorra küldtem a BR01-esemet, nem öltem bele annyi energiát, hogy ilyen hajtással talpra állítsam, nem vág profilba.
Vásároltam egy PIKO BR 41-et (régi NDK-s). Azt szeretném kérdezni, hogy milyen ív kell neki, mert ami itthon van (régi papírtalpfás) azon szorul. Eddig csak kis mozdonyaim voltak így ilyet még nem láttam, csak hallottam róla. Az új gyártású BR 41-hez azt találtam, hogy legalább 415mm-es sugár kell neki. Gondolom akkor ez lehet igaz a régi mozdonyra is. Ez azt jelenti, hogy PIKO-A R2 ív már jó (421,88mm) vagy biztos-ami-biztos nagyobb kell? A papírtalpfás az milyen ívnek felel meg? R1? Vagy abból is van többféle? A különböző "hosszú" kocsik (pl.:régi PIKO DEUTRANS konténeres kocsi, vagy LIMA autószállító, vagy Sachsen Y kocsik) mekkora ívet igényelnek (minimum). Az esztétika/valósághűség csak másodlagos, prioritásban a helyigény van. Egyáltalán van olyan gördülőállomány, ami igényli az R2-nél nagyobb íveket?
A tervem az, hogy 1mx0,5m méretű "modulokból" építeném fel a "terepasztalt". Alapból lenne sok kétvágányos modul, ami mellett sokféle látnivaló megvalósítható egy-egy leágazó vágánnyal. A két végén pedig egy-egy visszafordító félkör modul és így már dilikörözhetnek a szerelvények. (Egyik vágány oda, a másikon meg vissza.)
Egy ilyen visszafordító ugye áll ív-ellenív részből is, erre is figyelemmel kell lennem? Esetleg több modult szánok rá, és akkor kialakítok a "kör" közepén valamit...
Ezen felül lenne a pályaudvar, ahol sok-sok párhuzamos vágányon várakoznának a szerelvények. Tudom, nem olyan látványos, mint egy "igazi" terepasztal, de így elpakolható, felcserélhető a modulok sorrendje is mivel csak egy szinten találkoznának a vágányok. Bővíthető is lenne.
A sínrendszeremet teljesen cserélni nincs pénzem főként a váltók miatt (20db). Arra gondoltam, hogy csak az íveket valami flexiből kialakítom, a pályaudvar maradhat a régi PIKO. A modulok találkozásánál talán még jobb is a két különböző sínrendszert "csatlakoztatni". Egy kiállításon láttam egy modulokból álló asztalt, ahol - meglepetésemre - csak közel voltak tolva a sínek a modulok széleinél, papucs nem kötötte össze őket.
Igenám, de a Te képeden az irányító benne van a pakkban. A topiktárs TT-s készletéhez külön vette a trafót, és a szövegben is jól olvasható a 270 Ft - ami meg reális is az akkori árakat figyelembe véve. Úgyhogy biztos elnézett valamit az alkalmazottja (vagy ő maga).
Az 575+280 összege hogyan jött ki neki 603-ra? Mert a trafó akkoriban 280 volt. (Én még 227 Ft-ért vettem 1975-ben.) Jól átverte magát a boltos Te meg "akciósan jutottál a modellvasúthoz. Nem is kevéssé!
Szerintem nem az analóg trafós megoldással kéne összehasonlítani, hanem mondjuk egy DCC rendszerrel, ahol sínen keresztül történik a kommunikáció. Nem akarom senkinek megmondani a tutit, de számomra nem egyértelmű a rádiójelek fölénye. A Wifi és a Bluetooth által használt frekvenciasávban például elég nagy a zsúfoltság pont azért, mert szabadon felhasználható. Persze a sínjelnek is megvannak a hártányai, szóval ez nyilván az ember igényeitől meg beállítottságától függ.
A "bácsi telefonról tudja vezetni" lehet jobban érdekli a gyerekeket, bár nálunk a fiatalabb vendégek körében a Multimaus is sikert szokott aratni. Az érintőkijelzőt viszont nehéz "vakon" kezelni, én már a telefon stopperóráját se kedvelem emiatt, pedig annak csak két gombja van :-)
En a sajat vonataim (oke, ezek legobol vannak) egy reszet mar a telefonom kepernyokerol, bluetooth-on keresztul vezetem, sot, a legoval kompatibilis dekoderek a mobilomon keresztul egymassal is tudnak interakcioba lepni, azaz pl. ha egy vonat elmegy egy jelzo erzekeloje mellett, az visszaejti vorosbe, vagy ket flirt egyseget osszekapcsolva szinkronban tudom vezetni oket.
Kiallitason eleg sokat hallom, hogy "nezd a bacsi mobilrol tudja vezetni" es a gyerekeket is sokkal jobban erdekli ez a megoldas, mint az analog trafok, amelyek egymas mellett allva varjak, hogy a 2-3 analog vonatbol elinduljon neha egy. :)
Köszönöm a választ! Akkor ezek szerint nem ütnének el egymástól egy szerelvénybe sorolva, ellenben a pályaszámuk még különböző is lenne? Persze figyelve a MÁV <-> H-Start ütközésre.
A szerszám ugyanaz. Volt egy kisebb ráncfelvárása az utóbbi években (szellőző, kapaszkodók), viszont azt nem tudom hogy készült-e ezzel már MÁV-os kocsi.
Amennyiben jól tudom, akkor a Tillig felvásárolta a Sachsenmodelle-t anno (vagy csak a gyártás jogait...). Az lenne a kérdésem, hogy a Tillig által kiadott kocsik azok ugyanazok, mint a korábbi Sachsen kocsik (pl. Sachsen 14359 és a Tillig 74740, 74760, 74535). Csak pályaszám, festés a különbség, vagy teljesen más szerszám? Köszönöm!
Nincs semmi rejtett csavar. Bár első sikeres szétszedés után én javaslom, hogy reszelj le valamennyit azokból a körmökből. Nekem a 012 olyan szépen szétjön, mint egy Roco mozdony!
Ne aggódj, nem foglak. Egyébként annak a topikna a címe "Digitális vasútmodellezés". Sehol nincs kiírva, hogy csak DCC. Tehát ott bármiféléről lehet eszmét cserélni.
Ezt az eszköz fejlesztők használják, akik minden ki és bemeneten minden bitet számon tartanak. Nem ismeretlen előttük a Wireshark vagy a tcpdump. Biri néninek ez nyilván mágia, de hozzáértőknek nem. A WiFi szabványok publikusak, a forgalom könnyen figyelhető mind a hét OSI layeren, a routing kontrollálható. Szerintem a téma ennél többet nem ér.
Nézd, ha én gyártó lennék és valóban csak a gyártmányról szóló információk érdekelnének, akkor a következő adatokat szeretném látni: hol, mikor és milyen üzemi körülmények szerint használták a terméket (és ha nem az általam előírt feltételek mellett, akkor megtagadnám a garanciát).
Másrészt, ha már, akkor elküldheti a környező WiFi SSID-ket, a MAC addresseket, a amiből már gyakorlott hacker tudja a routerek (nem csak a tiéd, hanem a szomszédjét is) gyártmányát, abból meg könnyen megtalálja milyen ismert módon lehet feltörni, stb. Mindez igaz, csak eléggé alaptalan ez összekapcsolni a vonatos wifivel, mivel mint többen is írták már ezek többé-kevésbbé fennállnak a vonat nélkül is, másrészt meg hiába nincs neked wifis vonatod, ha a szomszédnak van, és az küldi el a te routered adatait... Ja és persze mindehhez kell méd azt is tudni valahogy hogy hol laksz, mert ahhoz hogz ki tudják használni wifi távolságon belülre kell kerülniük.
És ha már biztonságról beszélünk, akkor hogy egy kicsit visszatereljük az ON-topik irányba a csevegést, akkor az is baj, hogy ha a már meglévő, "lukas" routereden belül betörnek és elkezdenek vonatozni. Képzeld micsoda vonatszerencsétlenségeket lehetne előidézni így :)
Én sokkal inkább arra lennék kíváncsi, hogy milyen adatokat tudna egy ilyen WiFi a gyártónak továbbítani? Hogy a GPIO1-en egy bizonyos időpontban változott a státusz? Nincs szegénynek annyi és olyan "érzékszerve" -> bemenete, hogy olyan sokat lásson. Amit meg nem lát, azt nem is tudja továbbadni, vagy nem?
Ez azert kicsit demagog. Nezd, bekapcsolod a geped/telefonod, gyanutlanul internetezel, igy is-ugy is kiszivarognak rolad informaciok, meg ha nem is akarod (ld. celzott reklamok, keresesi elozmenyek), bankkartyaval vasarolsz, tudjak (kb.) mit, mikor, hol vettel. A telefonod GPS es/vagy cellainformacioi alapjan kovetheto vagy.
Es akkor ott vannak a kozossegi oldalak: mit nezel, kedvelsz, hol jartal, kikkel vagy kapcsolatban. Vagy akar itt a forumon is... Szoval ezek utan, a "egy spionnal tobb" megjegyzes erdekes: szerinted milyen adatot kuldene el a gyartonak (vagy barkinek) a _dekoder_? (Nem a telefonon/gepen futo applet, hanem maga a Wifis kutyu). Esetleg arra celzol, hogy trojait irnak ra?
A nyilt forrasu projekteknek az az elonye, hogy elemezgetheted, hogy mit csinal az adott HW/SW, kijavithatod a talalt hibakat, tovabb fejlesztheted, ergo kidobhatod a "leskelodo" kodot. Nyilvan a "vegfelhasznalok" 99.99%-a (akit a halozati biztonsag szerinted egyaltalan nem erdekel), ehhez nem ert, megvezetheto. De ez ritka eset, akinek szamit a projekt, az nem tesz olyat szandekosan, amellyel a projektjet, neadjisten a cege jovojet kockaztatja. A bugok (vagy rosszindulatu kodok) amugy is kiderulnek elobb-utobb, ld. pl par eve a hallgatozo okos tv-k esetet, amelyek kikapcsolt allapotban is rogzitettek es tovabbitottak a felvett beszedet, de van tobb hasonlo pelda is. Akihez meg be akarnak torni, adatot lopni, ugyis betornek.
Nem allitom, hogy 0 kockazata van annak, hogy plusz n db halozati eszkoz bekerul a hazi infrastrukturaba, de nem kell egybol a remeket latni szvsz.
Nézd! Nekem most a negyedik routerem van. Az elsővel még elmolyoltam, össze-vissza állítgattam, tűzfalat szabályoztam. A mostanival már nem foglalkozom, csak a gyári jelszót állítottam át. Azt hiszem, akik nálam kevésbé járatosak a számítástechnikában, még kevésbé foglalkoznak ezzel, még a jelszót sem állítják. Feltételezem, hogy a WiFis modellvasúti járművek 99%-áról kapnak a gyártók visszajelzéseket. Ez persze az emberek 99,99%-át nem érdekli.
Nem ugyanaz, de ami ma wifi-n van az felmászik a netre is. Neked lenn a garázsban/bunkerben lehet hogy nincs ilyen problémád, de az emberek 99%-a már valamilyen wifi-vel fedett részen modelleznek, révén nem viszik ki a mezőre a terepasztalt :))))
A gond nem ez, hanem pl.: a túlzott wifi rádiójel sűrűség - biztosan ez kell nekünk, hogy 1-10m-en belül kommunikáljunk egy olyan eszközzel, ami amúgy is fémesen rá van kötve valamire?
Jó ez a wifi, de ezt valahogy a meglévő rendszerhez lenne jó illeszteni. A DCC szabvány nyitott, így ez megoldható - szerintem.
Akkor ott a másik nagyszerű dolog az RFID. Mozdonyazonosításra. (paypass a bankkártyáknál - akinek nem egyértelmű). Simán kiválthatná az áramérzékeléses, reflexiós foglaltságérzékelést, és a RAILcom-ot. Az is visszamehetne wifin. Na? :) Szóval van itt bőven lehetőség.
Én inkább abban látom a bajt, hogy befutottunk az erdőbe ismét...
Nincs olyan egyszerű free program, vagy fejleszthető weboldal - ami egyszerűbben gyerek kezébe adható - váz/szerkezet, amire egy egyszerű DCC rendszert, visszacsatolást rá tudna tenni. Azaz jelenleg ez egy horribilis összeg, ha valaki egy maga által épített, vagy olcsón megvett használt központtal szeretne számítógépen (Pc/tablet) mozdonyt irányítani, váltókat állítani. (train controller és a többiek)
Egy viszonylag egyszerű szőnyegvasutat is ha összedob a gyerkőc, ahhoz lehetősége lenne egy APP-ra, vagy weboldalra, ahol a mozdonyt irányíthatja (pályarajz egyéb). Ha összejönnek a szomszéd baráttal/haverrel/modellezőtárssal, akkor már két mozdonyt "nyektetnek" egy közös weboldalon.
Valahol itt látom az űrt.
Aztán később a vezetés mehet wifin, a visszajelentés szintén rfid-es wifin. Egy táp kell a sínbe, és mehet a játék.
Van itt azért lehetőség, nem kell temetni a vasútmodellt, DCC-t.
Teljesen egyetértek! Másrész csodálom a türelmed a sok válaszra :)
Az NMRA szabvány 1996-ban már létezett, a sínbe vezetett negyszögjel akkoriban az egyedüli megoldás volt. Ez mára bőven maradinak nevezhető - kommunikációs szempontból.
A vezérlőjel számos módon átadásra kerülhet, mi pl a bluetooth 100 méteres verziójával akartunk ezt megcsinálni, de a direct wifi valóban megfelelőbb.
Nagy gyartoknak valoszinuleg a jelenlegi koncepcio miatt (ti. hogy nem szukseges hozza kozpont) sem eri meg szetforgacsolniuk a fejlesztesekre szant energiat/penzt, hisz azert egy rakas penzt el lehet(ne) kerni. Bar ki tudja, lehet hogy a hatterben van ilyen szandek...
A WiFi, meg az Internet nem ugyanaz! Megnézném azt, hogy a mozdonyom, a pincéből hogy kommunikál bármilyen gyártóval, amikor térerő sincs. Ettől a kèt eszköz még látja egymàst.
Eléggé új modell, úgyhogy szerintem ilyen jellegű tapasztalatok nem nagyon vannak. Viszont van egy E251-es ismerősi körbe, ami viszonylag sokat fut eddig minden probléma nélkül. A gagyi modelles korszakot már elég régen a hátuk mögött hagyták.
A Rivarossiról az az általános vélemény, hogy igencsak hullámzó. Vannak gagyi modelljeik és nagyon szépek is, nem egyszer ritkább járművekről. (többször megtörtént, hogy kijöttek valami ritka modellel, aztán a sikert látva 2-3 év múlva kijött egy-egy nagy német gyártó is ugyanazzal) A mechanika hasonló. Néha hajmeresztő megoldásokat alkalmaztak. A mostani választékot nem ismerem.
""Akkor, amikor pl. a drónosok már Mesterséges Intelligenciával, meg VR szemüveggel dolgoznak!""
Na és ekkor kezdődik előlről minden: - Bekerül az a kicsi kamera a mozdonyba (egyszer extraként már belekerűlt, de most már alapesetben fog....) és jön a döbbenet, hogy mi ez a sok vacak a terepasztalon?? Itt egy giga nagy anyacsavar, ott egy fogó, amott egy ragasztócsík ami elfolyott.. Mennyire modellhűen kell majd elkészíteni mindent, amit a Drónosoknak ugye nem kell..mert nekik megmarad az anyatermészet. Ja, és még majd belülről az alagutakat is modellhűn kell falazni....
"Számomra az nem világos, hogy ezt még miért nem ültették át a gyártók a napi gyakorlatba?"
A napi gyakorlathoz azért még kell egy és más, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy nem dolgoznak ilyesmin. ;-)
Ahogy Te is írod, attól a ponttól, amikor egy mozdony elindul egy tesztpályán, addig, hogy termék/rendszer legyen belőle, rengeteg minden kell. Egy termékfejlesztés gyakran évekig is tarthat.
A problémát én abban látom, hogy van egy szép technikai hobbink és 2017-ben arról megy a vita, hogy jobb-e a DCC, mint az analóg? Akkor, amikor pl. a drónosok már Mesterséges Intelligenciával, meg VR szemüveggel dolgoznak!
Ja, és csodálkozunk, hogy a gyerekeket miért nem érdekli a vasútmodellezés?
Az FZ1 már biztos, hogy nem fogja érdekelni őket, (ha kezükbe sem vehetik, mert "ehhez csak a bácsi ért, ne nyúlj hozzá!", akkor súlyozottan elmennek máshová) és lassan a MultiMaus sem üti már meg az ingerküszöböt. Ez van, a világ változik! :)
OFF
"Jobb lenne ha le tudná tenni a tablet-et :)))"
Az attól függ! Ha a szülő - aki az esetek többségében ugyanúgy nincs tisztában azzal, hogy mire is lehet egy ilyet használni - már odaadta, és a gyerek a sok buta filmben/játékban éli az egész életét, akkor tényleg baj van! (Látok ilyet a rokonságban. A szülő odaadja a tabletet, mert "nincs ideje" 10 percet játszani a gyerekkel, azán meg üvölt vele, hogy folyton azt a "vacakot" bújja!)
A tablet/telefon viszont ekerülhetetlen részévé vált az életünknek. Ha megtanítjuk a gyereket arra, hogy ezzel mennyi "cool" dolgot is lehet csinálni, akkor lehet, hogy elindul valamerre és az idejét leköti az értelmes dolgokkal.
Szóval, ha a gyerek nem csak játszani tud a tableten, hanem játékot írni is, akkor véletlenül se tegye le! :-)
Ebben a Wi-Fi-s cuccban én sem látom azt, amiben többet tudna a DCC-nél. Ahogy írtad, annyit tud, hogy a vezérlőjel nem a pályábn lévő DCC jelre van felültetve, hanem vezeték nélkül jut el a mozdonyhoz. Az meg hogy tabletről lehessen irányítani, már megoldott (pl.: Z21)... Jópofa, de azt az ugrást amit a DCC hozott az analóg rendszerekhez képest, én nem látom itt.
Attól félek, hogy túlzottan szétszabdalódik ez az egész irányítósdi.
(Én a DCC-vel még a múlt évezredben találkoztam egy budapesti modellboltban. Lokamus 2 volt az eladó kezében, és le volt nyűgözve a digitális világtól (én is).) Azaz a DCC már nagyon régóta megvan! 2017-et írunk...
A DCC-t sikerült valamennyire szabványosítani. Tulajdonképpen az, hogy a parancs sínben, vagy wifin érkezik tökmindegy.
Számomra az nem világos, hogy ezt még miért nem ültették át a gyártók a napi gyakorlatba? Ők is értesülnek ezekről a lehetőségekről. Így nem kellene mindet megint újból kitalálni, illeszthető lenne a meglévő rendszerhez, és a gyerek is a tabletről wifin nyomogathatná a mozdonyt. (Megjegyzem, ezt már most is meg tudná csinálni :) ) (az hogy a gyerek mivel fog foglalkozni... hát nemtudom. a modellvasút az egy nagyon összetett izé/nehéz/dolog - de kár lenne erre elmenni. Jobb lenne ha le tudná tenni a tablet-et :)))
Nem holnap lesz ez, én sem mondtam, de az IoT a nyakunkon van. Ahogy írtam, idő kérdése. Én meg egyébként is csak játszom a dologgal, nem fogok holnap világmegváltó rendszerrel jelentkezni, nincsenek ilyen ambícióim. Mondjuk, ha valaki megcsinálná, én biztos, hogy első lennék a vevők között! :)
A kiállításokon viszont nálam szokott lenni a mozdony, ahol szívesen megmutatom, hogyan fut, illetve ki-ki elindíthatja a saját telefonjáról. :)
"Se a vezérlést, se a visszacsatolást (itt érzékelem ezt a mozdonyt, most lassítson)"
Az a jó benne, hogy - a WiFi kétirányú kapcsolata miatt - pályaoldalon elég passzív elemekkel operálni. A mozdony elmegy mondjuk egy RFID "balíz" felett, vagy leolvas egy QR-kódot a sínek közül és a konkrét pozícióját adhatja tovább.
Más megoldások is vannak, tavaly a Kutatók Éjszakáján például egy ELTE-s csapat volt a szomszédunk, akik egy olyan terepasztalt mutattak be, ahol néhány kamera (4, ha jól emlékszem) figyelte folyamatosan felülről a mozgást, és a rendszer egész pontosan meg tudta mondani, hogy melyik vonat hol jár.
"PWM vezérlés nincs benne, azt neked kell megírni."
Komplett library van minden ilyenre, a PWM is benne van, nem kell kitalálni mindent újra. Ebben a mozdonyban egy alig 300 soros kód van. Igaz, nem csili-vili a browseres felület... még. :)
"Az ötlet jó, de biztosan ez kell nekünk? :)))"
Tíz éve hányan kérdezték ugyanezt az FZ1 mögül, amikor a DCC-t emlegettük! :-)
Nekünk biztosan kell, mert a gyerekek imádják tablettel/telefonnal mozgatni és programozni a vonatokat, és fontos, hogy lássák és értsék a modern technikát, és ne csak butaságokra használják ezeket az eszközöket.
Az írásod számos új kérdést felvet, mert a jelenlegi DCC rendszerrel szemben - amit valahogy azért csak sikerült valamennyire szabványosítani az elmúlt évek alatt -, ezt szinte most még semmihez nem tudod illeszteni. Se a vezérlést, se a visszacsatolást (itt érzékelem ezt a mozdonyt, most lassítson)
Tehát ez a megoldás, amit itt felvetettél, mire működőképesen átmegy a használhatóság szintjére, még elég távoli. PWM vezérlés nincs benne, azt neked kell megírni. Az irányítást, gyorsul lassul/világít nem világít stb, ez mind a te feladatod. Szóval ebben rengeteg a házimunka, erre azért nem lehet csak úgy születni :)
Az alap problémát pedig sajnos nem oldja meg: ha nincs áram ez sem fog menni.
Ha pedig akkut teszel bele, attól még nagyobb lesz (deadline vagy micsoda vonal ez)
Az egy másik kérdés, hogy kell-e nekünk ennyi wifi magunk köré - főleg egy vasútmodell kiállítást képzelj el :)))
Az ötlet jó, de biztosan ez kell nekünk? :))) Még a DCC-t sem értik nagyon sokan, és máris itt ez az újdonság.
A vonatirányítás terén a jelenleg ismert digitális rendszerek is lassan a "klasszikus" kategóriába kerülnek. :)
Nézzünk egy példát, igaz kísérleti jelleggel:
Az első képen egy Roco Re460-as. Semmi különös.
A belseje viszont sokkal érdekesebb:
A képen egy ESP8266 mikroprocesszor alapú, ESP-08-as WiFi kontroller látható. Mi mindent tud a lapka?
- tudja a WiFi-t, ráadásul Access Pointként is, ami azt jelenti, hogy a mozdonyt a telefonunk automatikusan felfedezi, és képes csatlakozni rá.
- van benne egy web-szerver, azaz nem kell külön alkalmazást letölteni, tetszőleges web-browserrel működik.
- a programozásához nem kell speciális programozó, csak egy soros-USB átalakító, ami tud 3.3V-ot.
- egy magas szintű nyelven, LUA-ban is programozható, ami pl.: Javascript-ben (vagy más funkcionális nyelvben) jártas embereknek nagyon baráti.
- rengeteg beépített lehetőséggel, pl. a PWM-et is csak fel kell paraméterezni, és bekapcsolni egy adott kimeneten.
- nincs központ, a mozdony - mivel a felszültségszabályzó előtét áramköre egyenirányítja a sínről érkező áramot - egyaránt képes analóg és tetszőleges digitális pályán is mozogni.
- ... és a legérdekesebb: az ára. Az ESP-08-as modul 1000-1200 Ft körüli áron van a hazai boltokban is, Kínából rendelve pedig ennek a felénél is kevesebből kijöhet.
Igaz, a jelenleg elérhető kontroller még nagy ahhoz, hogy H0-nál kisebb méretekben is alkalmazható legyen, de valószínű, hogy ez is csak idő kérdése.
Van esetleg valakinek műszaki jellegű tapasztalata a Rivarossi mozdonyokkal kapcsolatban?
Nagyon gondolkodom egy ÖBB 1046-os beszerzésén, de még soha nem volt ilyen márkájú mozdonyom ( kocsiból is csak egy - két teherkocsi ). Nem futna sokat, leginkább az olyasmitől félek, mint pl. a Trix 1012-esnél a szekrényben/vitrinben állva a tengelyeken elrepedő fogaskerekek. Osztrák és német fórumokon láttam ugyan, ahol a modell külső megjelenését ízekre szedték, de műszaki jellegű leírást nem találtam ( lehet, hogy elsiklottam felette ), csak annyit, hogy az alkatrészrendelés nem Roco szintű. Például komplett forgóvázat tudsz rendelni, de tengelyeket, fogaskerekeket külön nem, ami egy ilyen repedéses hiba esetén elég aggályos.
Fotók alapján a belseje amúgy abszolút korszerű, rendezett hatást kelt.
Akinek van ilyesmi, tapasztalt vele problémát, vagy bátran meg lehet venni?
Üzembiztonságban és funckiókban a digitális verhetetlen. Az analóg asztalon pár év után elég kellemetlen hibák tudnak fölbukkanni, durva hibakereséssel. Lehet, hogy például a digitális váltó- vagy jelzővezérlés kiváltható analóggal, de a vonatirányítás terén sosem térnék vissza az analógra. Már csak a járművilágítás és más funkciók miatt sem.
Úgy tudod irányítani, mintha analóg kapcsolókat nyomogatál a pályarajzon, közben ő lefordítja váltócímre. A központi multiplexer IC-t nehéz beszerezni.
Köszönöm, ez volt az. Igen segítettél. Jelenleg olyasmin gondolkodom, hogy a vonatok digi vezérléssel menjenek, a váltókat digitális modulárisan összerakható analóg kinézetű pulttal tudjam vezérelni.
Paco Honlapja: A honlapján levő áramkörök nagy részét kipróbáltam, működnek! Az alábbi PIC íróval dolgoztam. Érdemes megnézni a collaborant Jindra Fucik leírását szervóvezérlőről. Mindkét végpont állítható.
Hehe. Minden annyit ér, amennyit megfizetnek érte.
Mivel a digi érdekes, és "cool" ezért áldoznak rá.
Ha értesz hozzá, azaz egy picit az elektronikához - mert ezt írtad alább - akkor viszont: DIY! Rengeteg jól működöő kapcsolás, és PIC-ic-hez HEX file van a neten. Máris készthetsz válódekódert stb, fillérekből.
Egy PIC írót 2000Ft-ért rendelsz kínából, onnantól az digi elektonikák 99%-át magad meg tudod csinálni.
Van-e valakinek tapasztalata a Piko Desiro szétszedésével és festésével kapcsolatban? Itt a következőkre gondolok:
1) Be vannak-e ragasztva az ablakok, azaz ki lehet-e szedni sérülésmentesen, különösen a homlokablakot?
2) Mennyire lehet leszedni a kasztniról a festést? Könnyen lejön-e, nem marad-e rajta? És hogy ez függ-e az eredeti szín(ek)től?
3) A homlokablak alsó részén lévő feliratot le lehet-e szedni úgy, hogy az "üveg" felülete ne sérülj ill. meg lehet-e oldani, hogy később ne legyen nyoma?
Ezeket a sorokat miért írtad? A fél igazságokkal az a baj, hogy túl könnyű bedőlni neki...
Képzeld el, én keverve használom a kettőt, immáron lassan 3 éve. Digit+ananlóg. Na ezzel mi van, csak félig szívta ki a vérem? :)))) Analógban amit szerettem volna, legalább annyira költséges volt, mint ha digit csináltam volna meg. Ezért összemixeltem a kettőt.
Tudod, a vasútmodellezésben az a jó, hogy nincs fehér fekete. A digit is nagyon megéri, ha olyanra vágysz, és analógban is lehet szépeket készíteni. De ennyire ne egyszerűsítsünk :)
Az lehet hogy analóggal is lehet sok mindent csinálni. De macerás, sokkal egyszerűbb a digitális már akkor is ha 2 gépet akarsz egyszerre irányítani, vagy esetleg többet.
Vigyázz, mit keversz össze, mert a digitális, az nem analóg! (analógot úgy állítasz meg, pl: kiveszed szépen lassan a sínbű' a Záramot :), vagy változó pwm jellel stb. A digitálisnál is el lehet venni az "áramot", de akkor miért digit? Ott parancsot kell adni, hogy álljon meg!) :)))
A cs150 egy lenzABC fékezőmodul, melyet nem minden dekóder ért. Megoldani meg lehet, a szakaszolt részbe kell beépíteni a modult, de elég sok megkötés van a működésével kapcsolatban. Érdemes egy kicsit elmélyedni benne. Főleg a dekódereket kell megnézni, működnek-e vele?
a váltók pedig Peco-k, a saját állítóműveikkel (tehát csak pillanatot kapcsolhatok rá)
Az elképzelés az lenne, hogy ezzel a kapcsolópulttal, két gomb használatával (egyenes/kitérőirányba), egyik-másik felkattintásával váltani a váltót, de ami csak impulzust kap, viszont a kapcsoló fix felkattintásával a jelző megkapná a folyamatos tápot.
Persze úgyis jó, ha csak egy pillanatra kell megnyomni a gombot (csak ebben az esetben nem látni, hogy melyik állásban van épp a váltó, ezért lenne jobb a felhajtott gomb).
Na emiatt kérdés a relé. Megoldható lenne-e ezzel a tillig relével.
Ugyan ez érvényes, ha szívpolarizációt akarnál elérni. Az eggyik áramkörre kötö a váltót műkötetésére szolgáló szervót, a másik áramkörre meg ahol a bemenet van oda kötöd a polarizáló kimenetet és az eggyik kimenetre a negativot a másikra meg a pozitívot.
A váltót mivel működtetnéd? nyomógombal, vagy karos kapcsolóval? Ha karos kapcsolóval akkor vennék 2, vagy 3 morzés kapcsolót. Az eggyikre a váltót kötném a másikra a jelzőt.
Tillig 8410-es relével és a kapcsolópulttal (8211) megoldható-e, hogy egy váltót és egy (vagy kettő vagy akár három) fényjelzőt kapcsolok egyszerre? (pl. a váltó egyenes állásában a kitérő irányával ellentétben a fényjelző piros, az egyenes irányban zöld, stb.)
Többféle megoldás is van: az egyik, hogy a Láng börzén (jelenleg Fiastyúk u-ban van) megkeresed Csikós Pista bácsit, neki van mindenféle régi Piko alkatrésze.
A másik megoldás: megpróbálsz otthon barkácsolni, pl. vékonyabb gitárhúrból, tollrugóból. Ez utóbbi lényegesen olcsóbb, ha van hozzá alapanyagod.
Szia! A kapcsolás egy kondenzátor feszültségének csökkenèsèt használja ki. A használati utasítását megtalálod a honlapomon. Elvileg össze lehet hozni foglaltságjelzéssel.
Pár év szünet után újra szeretném kezdeni a modellezést. Újabban el kezdett foglalkoztatni az önműködő térköz bizt.ber és vonatbefolyásolás megvalósítása terepasztalon. Olyan kérdéssel, vélemény kéréssel fordulok felétek, hogy a mellékelt képen látható fékmodul kapcsolását valaki építette e már meg vagy használja e? (sokaknak ismerős lehet forrása: http://www.csikos-muhely.hu) Hogyan működik? Valaki próbálta e már ezt a kapcsolást valami foglaltságérzékeléssel össze kötni?
(tudom lehet venni ilyen kész kapcsolásokat, de azt nem szeretném) A válaszokat előre is köszönöm! :) O.G.
Nem csak a pártatlanságról van szó, mert lehetnek külön vélemények, ezt egyetlen fórumszabályzat sem tiltja. De tiszteletben tartani a másik véleményét, és nem lehet birkának titulálni sok embert azért, mert megvesznek egyfajta modellt. És itt gurult el a gyógyszer egyeseknél, ráadásul visszatért egy troll is, ezért takarítottam, és állítottam le a vitát.
Bölcsen tetted, hogy ide szúrtad be. Ez itt van jó helyen. A magyar modellekhez nem igazán kapcsolódik (tehát OFF), és csak újra kezdődött volna a végeláthatatlan vita, aminek a vége ismét személyeskedés lett volna.
Először a magyar vonatkozású topicba akartam belinkelni, de féltem, hogy OFF téma miatt kihajítanak onnan, bár szervesen kapcsolódik az elmúlt hétben kialakult, majd kiszántott vitájához a téma.
Nem áll szándékomban újra szítani a tüzet, csak a gondolataimat szeretném megosztani ezzel kapcsolatban:
Úgy emlékszem, hogy valami áramszedő leszorítja. A forgóváz kis önsúlya kevés lenne az áramszedéshez.
Az NDK-s modellek nem ISO alapján készültek, így voltak jobban sikerült példányok, és rosszabbak. PL. az én BR 66-osom kiválóan működik, szép csendesen fut (már amennyire csendes egy ilyen régi darab). Van egy ilyen alapból készült 342-esem, az sokszor nem indult, hiába takarítottam a motort, áramszedőt. Miután H0totya kicserélte a motorját, teljesen jól műxik.
Csak én be akarom vinni CAD rendszerbe és ezzel tetszőleges méretarányban gyárthatóvá tenni. Nem barkácsolni, gyártani. Ahhoz pedig kellenének rendes méretek, sok pontjáról a mozdonynak.
A V46-osról különféle méretezett rajzai vannak valakinek? A neten fellelhető (gyakorlatilag egy és ugyanaz, a gyári prospektusból származó) rajzok megvannak, de az kevés. A forgóvázakról pl. egy méret sincs már rajtuk.
Bevinném az egész mozdonyt CAD programba, ez viszont csak pontos méretekkel megy.
Emailem publikus, aki tud segíteni, az kérem írjon.
Le szeretném cserélni a Roco Geoline sínjeimet Roco Line gumiágyazatos sínre. Aki használ ilyet, az le tudná írni pár mondatban, hogy mennyire strapabíró, mennyire játszható, stb? Illetve, hogy a a 42506-os cikkszámú G4-es sín merev, vagy flexibilis?
Csak az első szériás Hobby gépeknek nem volt.Néhány éve már normális kinematika van .Expert járműveken biztosan van, több mozdonyom van ilyen és Univerzált rakok bele.
Még egy fontos kérdésem lenne, bár lehet, hogy kissé szokatlan...
A műanyag modelleket vagy műanyag alkatrészeket mennyire megbízható anyagból öntik, öntötték? Jelenleg a még szigeteletlen, hideg padláson tárolom őket és attól tartok, hogy ha mínuszba fordul a hőmérséklet, akkor a polimerek felszakadnak és aprózódhatnak. Biztos mindenki találkozott már olyan műanyaggal ami szélsőséges körülmény között gyakorlatilag szétporlad, törésre hajlamos lesz stb - lehet az zacskó vagy keményebb dolog. Erre van valami adatlap?
Pl. a Fuggerth műanyaga ugyanolyan jó minőségű mint egy Tillig vagy ACME?
A Roco és a Tillig konkrétan megírta a termékismertetőben, hogy az ő sínjeiken nem ér le a régi nyomkarima sem. Persze az nem egy pontos definíció, hogy "régi". Abból is volt többféle.
Egyébként ha szóba került, az európai gyártók mennyire figyelnek, hogy a karima magassága 2,1-es sínekre is optimalizálva legyen és ne "kerregjen"? Illetve mióta figyelnek szabvány szerint?
A legrégebbi modellem egy-egy Deák V63-as és V46-os, azok biztos neccesek és egy pályafenntartó, a többi mozdony 10 évesnél fiatalabb és a kocsik is. Nem néztem át őket, de reméltem, hogy már gondolnak a code83-asokra. Talán a Fuggerthekkel lesz gond mind egy szálig, mert azokból van korai szériás is. Most vagyok azon a határon, hogy már egy rakat váltót szereztem be viszonylag jó áron az Elite-ből, talán már gazdaságosabb az a 12-14 db mozdonykerék cseréje.
Szerintem nem kell ebből nagy problémát keríteni. Ahogy Váltógyártó írta, a papucsok kisebb formázásával egy fogóval össze lehet mindent hozni.
Ez itt egy kapcsolat két 2,1mm-es sín között. A bal oldalon nem Roco, hanem Atlas Code 83, de a sínprofil hasonlít a Rocóra. A jobb oldalon Tillig Elite. A képen jól látszik a sínkorona szélességének a különbsége.
A különböző profil magasságú síneket is össze lehet kötni. Több gyár árul megtört sínpapucsot erre a célra, de egy fogóval (még könnyebben kettővel) az is egyszerűen elkészíthető.
Ha Pilz, akkor 2,5-ös. Kétféle van belőle: a régi (1980előtti) ez acélszál, és rajra van a rézbevonat. Ez kerülendő. Az újabb Tillig/Pilz-ek pedig anyagában újezüstből vannak. Ezek jók.
Nagyon sokba fog ez neked kerülni: "Emiatt egyébként gondjaim vannak/lesznek a régebbi mozdonyok kerekeinek karima magasságával, mert hallhatóan és érezhetően leérnek a síncsavarokig. Ezekhez is kéne egy szaki aki kis peremesre cseréli a fogaskerekeseket is." A régi mozdonyokhoz nem minden esetben gyártanak csereszabatos új, kisebb nyomkarima magasságú kereket. (tapasztalatból mondom). Ha gyártanak is, vagy szerencsére csereszabatosak, akkor is drága, és munkás dolog a cseréjük. Inkább javaslom a PILZ 2,5-ös sínjeit, mert azon gond nélkül elmegy minden. Igen tudom a 2,1-es jobban néz ki, de nem annyival, mint amennyi bosszúság lesz a mozdonyaid kerekei, és vagonkerék cserével... :)
Köszönöm. Ha erre van lehetőség, akkor elmentem az elérhetőségedet és akkor ezt a Pilz típust nem leszek rest megvenni. Idegesítő, mert a számuk olykor csak 2-vel tér el a mai cikkszámozástól, onnan is tudom, hogy az Elite kisöccse lehet és véletlenül sem a durvább Standardé, nomeg a váltómozgató rúd is az az egyetlen vékonyka a két talpfa között. Gondolom ez az átmeneti időszakból való amikor még nem újezüstből volt a sín.
Emiatt egyébként gondjaim vannak/lesznek a régebbi mozdonyok kerekeinek karima magasságával, mert hallhatóan és érezhetően leérnek a síncsavarokig. Ezekhez is kéne egy szaki aki kis peremesre cseréli a fogaskerekeseket is. A kocsiknál még elboldogulok.
Köszönöm. Természetesen csak végszükség esetén gondoltam vegyes gyártmányokra. Néha azzal is meg vagyok lőve, hogy van olyan Pilz ami 2,07-es mint a Tillig és van amelyik 2,5-ös, viszont egy felülnézeti fotón nem a Tillig Standard váltóját idézi, hanem az Elite-t. Sajna az eladók a sínmagasságot elfelejtik odaírni.
Elméletileg mindkettőbe jó, a foglalat, amibe be kell pattintani a közelkapcsolót szabványos. Nekem nincs Piko Taurusom, ezért gyakorlatban nem tudom, hogy a Piko Taurusnak van-e közelkapcsoló mechanikája és ha nincs, nem akadnak-e össze a mozdony és a kocsi ütközői ---> siklásveszély. Valaki biztos tudja.
Ez a táblázat azt mutatja, hogy kapható-e, és ha igen, milyen cikkszámon átmenő sín a két vágányrendszer összeköttetésére. Ha nincs cikkszám, akkor a kereskedelemben nem kapható (valószínűleg nem gyártanak) ilyen átmenő sín. Ez nem jelenti azt, hogy műszakilag ne lehetne megoldani, csak a kereskedelemben nem kapható ilyen. Egy közepesen ügyes modellező meg tudja csinálni saját maga is az illesztést.
Az nem is, de a Tillig koronája 0,8mm, a Rocoé papíron 0,95 (bár mértünk már 1mm-t is), és a Tillig talpa 1,74mm, a Rocoé 2mm. Tehát egyazon papuccsal simán nem illeszthetőek. Azért egy kis barkácsolással, vagy sínpapucs nyomorgatással megoldható.
Mivel kezdő vagyok, valaki elmagyarázná nekem, hogy az általam kedvelt Tillig Elite sínrendszer miért nem hozható össze például a Peco (code 83) darabjaival?
Olvastam pár éve egy összehasonlítást a különböző magyar vonatkozású modernebb személykocsikról (Sachsenmodelle, Tillig, NMJ, stb.), de sehol sem találom. Tudna valaki segíteni, hogy hol találom? Olyanokról volt szó benne, hogy az egyik gyártónál élethűbb a kapaszkodók elhelyezése, míg a tamponozás nem annyira szép...
Nekem az is jó, ha valaki összefoglalja a lényeget. Ami a cél lenne, hogy élethű (nem kell az utolsó szegecsig) MÁV-os (H-Start, stb.) szerelvényt tudjak összeállítani 3 kocsiból egy mozdony mögé (Taurus, Traxx, Szili esetleg Nohab mögé). Anyagiak sajnos fontosak, így azt is szívesen veszem, ha valaki leírná, hogy manapság kb. mennyibe kerülnek ezek a kocsik használtan (az új árukat meg tudom nézni a boltokban).
A kilencvenes évek végén lett átépítve a régi Múzeumi terepasztal. A vágányhálozat gyakorlatilag nem változott, csak a gyári csonkavágányok lettek beépítve, de nem volt a váltó bekötve. A villamossín és a Faller-Car pálya lett új rajta. A látogatok felöl nézve, a jobb oldali hegy épült újjá, mert alatta volt egy csúnya vágányhiba, ami miatt a hegyet teljesen el kellett bontani.
Vannak, akik hallották, látták, a nyáron elkészült a 301,001 modellje. A nyári FREMO találkozón megengedték, hogy néha a szünetekben, a programon kívül a pályán közlekedjen (köszönet érte). Most mindenki megtekintheti a MAVOE kiállításán, ezen a hétvégén, persze nem üzem közben, hanem vitrinben.
A modell tervezéséről, építéséről itt található egy leírás:
A Youtube-ra is felraktam három rövid videót, egyik a vezérmű működését mutatja be (a belső vezérmű a kész modellen kívülről alig látszik). A másodikon a kész, még festetlen modell próbafutását lehet megnézni, a harmadikban a FREMO asztalán fut. A kocsik, amiket húz, természetesen Alkotasu művei.
Nem olyan nagyon öreg ez a mozdony, a korszerűsített hajtású változata most is felbukkan időnként a Roco kínálatában. Elég strapabíró és jól szerelhető gépezet.
Szia, ez egy Roco br 215. Tekintélyes súlya van, 1 nagy motor van benne, minden kerék hajtott. A motornál van egy lendkerék, tehát felgyorsúl , megállásnál sem egyből áll meg. De tegnap beszereztem egy Fz1 irányváltót. Ez szépen viszi. Nem " rohan" gondolom a súlya miatt sem, de szépen "fut" a világítás is mostmár fényesen világít. Nem mai darab a mozdony.
Üdv a fedélzeten. Érdekes dolog elkezdeni ezt a hobbit. Majd számolj be, hogy mire jutottál! :-)
Javaslom, hogy egyelőre maradj azoknál a dolgoknál, amid van. Ha most szétnézel a modern dolgok között, elképesztő mennyiségű információ fog rádömleni és azt sem tudod majd, hova nyúlj.
Arra figyelj, hogy a junior trafók csak 9V-osak. Egy nagyobb áramfelvételű mozdonynál ez még esik elég sokat. Nem biztos, hogy elég lesz 12V-os mozdonyokhoz. A régi Junior cuccok viszont 9V-on mennek.
Első körben nem kell semmit beszerezned. Rakd össze a pályát. Próbáld ki. Pucold meg a vágányokat, mozdonyokat. Ha megy a játék, majd adja magát, hogy mire vágysz. Ha el sem indul, akkor meg úgyis szerelni, cserélni kell valamit. ;-)
ui.: A műanyag kerekeket, ha kopottak, én modern PIKO kerekekre cserélném. Szebben futnak, mint a spiáter kerekek. Ha nem kopottak, még jók lehetnek.
Először is sok kitartást és türelmet ehhez a hobbihoz -> ez a két dolog idővel meghálálja magát.
Semmiképp sem tartom magam profinak, nem is leszek soha az, de azért van néhány évtized tapasztalatom ebben az örömteli hobbiban. A vágányzattal kapcsolatos - gyakorlatilag összes- tudnivalót alkotásu fórumtárs kimerítően összefoglalta. Ha a megtalált vágányzatból (megfelelő az állapota) szeretnél pályát építeni akkor lehet, hogy csak néhány szakaszolóvágányt kell majd beszerezned, és a trafók segítségével akár több független szerelvényt is tudsz majd közlekedtetni.
Amiről még nem esett szó, hogy a mozdonyok állapota mennyire megfelelő, mert hát hiába a jól érintkező pálya, ha a mozdonyok kerekei, érintkezői el vannak korrodálva, és lépten nyomon rángat, elakad, vagy el sem indul a szerelvény, és így teljesen élvezhetetlenné téve számodra a játékot.
Üdvözlök mindenkit, Új vagyok itt. Gyerekkoromból megmaradt egy piko H0 szett egy kéttengelyes gőzössel., most örökölte meg a 10 éves fiam. Kapott hozzá plusz síneket, vagonokat. Piko Junior irányváltó van hozzá, adatlap szerint 3.5-9Volt 0.2 A. Ha erősebb mozdonyt akarok majd működtetni, kell az Fz1 trafó hozzá ? Azért kérdezem, mert van nálam egy Roco Br 215 lendítősúlyos motorral szerelt mozdony, kipróbáltam a " kis " irányváltóról, és csak "cammog " olyan , ,mintha nem bírná a mozdonyt. Remélem nem a mozdony van döglődő állapotban, mert karácsonyi ajándék lesz.
Ja, az lemaradt, hogy nem vagyok profi modellező, csak én is ezt a sínrendszert használom, és sok régi járművem van, valamint azokból is barkácsoltam magamnak olyanokat, amik gyárilag nem léteztek.
A profik általában már a Te modelleidnél korszerűbbeket használnak, persze ennek ára van. Azt kell eldöntened, hogy mennyit akarsz erre a hobbira szánni. Ha a felmenőid között tudhatod a Rotschild bárókat, akkor felejtsd el, amit az előbb írtam. De ha valami véletlen folytán mégsincs ilyen ősöd, akkor a fokozatosság elvét javaslom akkor is, ha van mit aprítani a tejbe. Ha meg kétszer is meg kell gondolnod, hogy mire tudsz áldozni, akkor meg kis ügyességgel találékonysággal tudod élvezetessé tenni ezt a hobbit.
Azt ne tévesszed szem elől, hogy nem föltétlen élvezi jobban ezt a hobbit, akinek sok pénze van, hanem az jár jól igazán, aki az adott lehetőségek között megtalálja a szépet és a jót.
(Olofsson Placid is ezzel az életfilozófiával tudta azt elérni, hogy 101 évig éljen. Bölcs ember volt, tisztelem érte.)
Talán célszerű lenne pár képet feltenni, hátha akkor tudunk valami hasznosat is mondani.
Sinek:
Sokan szidják a régi PIKO sikneket, aminek van némi alapja is. Alap, hogy ne legyenek rozsdásak. 1-két korróziós pötty (de tényleg csak apró pötty!) még nem okoz problémát. De a sinek csatlakozó fülei legyenek rendben. A sok szidás néhány dologra épül, amit kis odafigyeléssel, kompromisszummal ki lehet küszöbölni.
Nem profilsín, csúnya. Igaz, de ha az embernek éppen erre van lehetősége és kompromisszumkész, akkor ezen túl lehet lendülni. Minél messzebbről nézed, annál kevésbé látod. Mindazonáltal vannak ügyes modellezők, akik ilyen anyagból is építettek szép terepasztalt, pl. kisfaludy topiktárs.
Rozsdásodásra hajlamos. Ez is igaz, ha az ember párás, nedves helyen tárolta. Ha jó a sín, akkor viszont nincs baj, de ne tárold pincében, padláson, konyhában, fürdőben, WC-ben, szaunában, úszómedencében!
Kissé durva kidolgozású. Ez is igaz, pl. az angolváltó íves ága a közepén kb 1 mm nyombővüléssel rendelkezik. Ha a régi kocsikat használod, akkor ennek nincs hatása (bár a műanyag kerekeket mindenképp javaslom lecserélni a régi spiáter anyagúra). Ha újabb (NEM szabványú) kerekeket használsz, akkor sokszor tapasztalhatsz ezen a ponton billegést, esetenként siklást. Azonban feltételezem, hogy a most előkerült anyagban nincs angolváltó.
Arra figyelj, hogy ne keverd a fordított U profilú sineket a (papírtalpú) kalapsínnel! Célszerűbb a fordított U profilt előnyben részesíteni! Ha esetleg kell még sineket venni, lehet kapni már 50-60 Ft-ért is darabját, eszedbe ne jusson nepperektől börzén venni 200 Ft-ért. Inkább várjál egy kicsit, ha kell a modellezés nem az idegbajról szól!
Trafó:
Az elemes szabályzó felejtős - hacsak nem elemes mozdonyod van. Ha 12 V-os mozdonyod van, akkor az FZ1-es trafó nagyon jó darab, strapabíró, kellő áramot tud leadni. (Az új, korszerűnek mondott kis szabályzóknál egy világítós kocsi villogása már látható rángatást eredményez a mozdony esetén.)
Egyelőre ennyit tudok írni. Ha van még kérdésed, írd csak ide, de akár magánban is - mailcímem publikus.
Új emberként üdvözlök mindenkit ezen a fórumon! Kezdő "vasutasként" szeretnék kicsit komolyabban elmélyedni a vasútmodellezésben, melyhez már rendelkezésemre áll 1-2 dolog. A padláson nagyszerű dolgokat találtam: rengeteg sín (U profilú, egyenes, ív), pár darab váltó (kézi és elektromos állítású egyaránt), PIKO Junior trafók (3 db), egy vezeték nélküli, elemes trafó (márkát nem néztem), gőzmozdonyok, kocsik... Költségvetés híján ebből nem szeretnék hú, de nagy dolgokat összeállítani, viszont lenne pár konkrét elképzelésem. Analóg pályában gondolkodom, mivel ahhoz vannak cuccok. Egy nem túl bonyolult vonalvezetésen, pár elágazással szeretném a mozdonyokat járatni. Kivitelezhető? Esetleg mit szükséges még mindenképpen beszereznem? Méretarány: H0
Előre is köszönöm a profi modellezők válaszát és minden segítő hozzászólást!
Nekem H0-ban a VMC 10414 bazalt ágyazat anyaga felelt meg. Ugyan rá van írva, hogy N/Z, de méretét tekintve H0-ban állja meg a helyét. Már N-hez is átkell szitálni, hogy jó legyen.
A Roco saját kavicsa túl nagy szemcséjű,helyette ajánlom a TT-N-hez való kavicsot.Több gyártóét nézd meg és abból válaszd ki a Neked megfelelőt(Ár-érték arány,szín, stb...)
A VMC által gyártott C209010 Ágyazatszóró eszköz (H0) valóban olyan szépen elrendezi a kavicsokat a talpfák közé, mint a képeken látható ?
Van valakinek az eszköz használatával tapasztalata ? Megéri megvenni, mert nem túl olcsó ?
A Roco által gyártott 42652 sínkavics elég durva szemcséjű a Roco 2,1 mm-es sínekhez. Nehéz a talpfák közé szépen besimítani. - Tudnátok ajánlani valami finomabbat és olcsóbbat a hatalmas választékból ?
Befogom mutatni a Leopoldert, de az majd inkább cehszlovák színekben fog pompázni. Addig itt a befejezett I. korszak végi Banovits: https://mgrimas.blogspot.hu/
A képekből kiderült, hogy ez a TILLIG 70023-as szettje.
Ez van a Gützold/Piko BR 110(V100) - 118(V180) - 120(V200) gépekben.
