azt láttam, hogy Terecskén volt egy Domonkos Ferenc, aki több fiát is kiházasította :), ő lehet az egyik lehetőség, de nem tudom tudunk-e 100% kijelentéseket tenni, amikor hiányoznak a szülők...
Köszönöm a tippeket. Sajnos ebben a korban még nem jegyezték fel a szülők foglalkozását. Majd a fiúk sorsának is megpróbálok utánajárni. (az egyik leánygyermek kapcsolódik a családunkhoz.)
de persze bármilyen iparos, de mezőgazdaságban is láttam vándorlókat...
adókedvezmény helyi lehetett, de ezért szomszéd településekre szerintem nem költöztek, de ki tudja...
(esetleg helytörténeti munkákat keress, mert ott esetleg több infót találsz az iparosokról)
a házassági megvan? esetleg abban benne a foglalkozásuk. vagy a halotti is segíthet.
Ha meg iparosok voltak, akkor egy vagy több gyerek biztos továbbvitte az üzletet, tehát nézd meg a gyerekek foglalkozását is (talán azok házasságainál szerepel).
többieknek az utolsó gyerek születésije, hátha segít:
A Gyöngyös környéki ősöket kutatva az egyik családban a gyerekek születésére az alábbi adatokat találtam:
Kovács Martin: 1798.11.15. (Bercel)-? Kovács István: 1803.08.17. (Jobbágyi)-? Kovács Mária: 1809.05.19. (Kálló)-? Kovács József: 1812 (Gele)-? Kovács Erzsébet: 1814.11.02.(Szűcsi)-? Kovács Johanna: 1817.05.08. (Szűcsi)-? Kovács József: 1821.07.27. (Nagyabony)-?
Mivel szinte minden gyerek máshol született, így valószínűleg az egész család vándorolt. Vajon milyen foglalkozások jöhetnek szóba, ami indokolja ezt a folytonos költözést. Esetleg ebben a korban is volt még adókedvezménye az újonnan letelepülőknek?
Szeretnél segístéget elakadtam Domonkos Ferenc felesége Mogór Évá Domonkos Ferencről semmit sem találtam csak anyit hogy Tokorcsi volt de az se biztos lehet névváltoztatás történt ? melyik oldalon lehet a névváltoztatásokról többet megtudni ? (dns tesztet csináltatam és kiderult hogy az apai vonalam skandináv és egy svéd-finn nemesi (Armfelt) családnál fordul elő sajnos semmit nem találtam hogy ők kapcsolódnak esetleg a családfához ) Nagyon megköszönném a segitséget !
Igen, akkoriban bele kellett írni, hogy katonaviselt-e a páciens vagy még katona, csak szabadságolt stb. Kellett is csatolni (ha volt) az obsitot vagy a szabadásgos levelet (szorgalmas plébánosok beírták a csatolt iratokat is).
Némedi Lászlónak (mint általában) most is igaza van, a 48-as közös gyalogezredről van szó. Néhol úgy is írták, hogy Ernest ezred, Ernest reg. Habsburg-Lotharingiai Ernő után, aki 1845-től volt az "ezredtulajdonos".
A FB-n ott van az Arcanum, akik gondozzák az anyagot. Meg kell tőlük kérdezni, mik a feltételeik. Rendszeresen jelennek meg újságcikkek az anyagaikból klf újságoknál, meg szokták említeni, hogy az Arcanum segítségével készült, és sztem ennyi elég.
De nagyon kedves család ha FB-n megkérdezed, fognak válaszolni.
Nem tudok róla... Amennyire tudom, az 1720-as évektől Sopron megyében lakott ez a család, hogy származott-e el onnan esetleg valaki, az lehetséges (Amerikába is vándoroltak ki) Egyébként azt hiszem, előtte a Felvidéken laktak, onnan is eredhet esetleg egy másik ág, aki arrafelé indult el a török kor után. Zalában is voltak Péntekek már előtte is, mondjuk azt sem tudom, miért költözött két család Zalába Sopron megyéből (ez olyan 1860 körül volt). Nem maradt fenn a családban, hogyan és miért kerültek az én Péntek felmenőim pont Szentliszló községbe.
Péntek nevű tanító Kunszentmártonban nincs a családban? 1800-as évek végén...
Azért kérdem, mert én meg a kunszentieket kutatom, és vannak családi fotók, és a dédapám Facebookjában :) ott van ennek a Péntek tanítónak a felesége fotói (kettő) még lánykorából
Ameddig sikerült kikutatni, addig a család 90%-a zalai. Van egy Sopron megyei szál, meg egy Vas megyei, de többi az 1700-as évekig zalai.
A másik tanút is tudom, ő Szárföldről származott (Sopron megye), ükanyám távoli rokona. (Tuboly Gyula az én ükapám, a másik tanú Péntek Gáspár. Az ükanyám, Tuboly Gyula felesége volt Péntek Zsófia.)
huh, ez mázli volt (nekem is volt már ilyen, hogy véletlenül továbbmentem egy filmben, és pont egy szomszédos település volt, ahol megtaláltam valakit), örülök
Megtaláltam a Szt. Rókus Filialkirche-ben 1894. szept. 26.!
Ha Te nem biztatsz, hogy keressem az újságcikk megjelenése utáni időszakban is, sosem találom meg. Először a Rókusban csak az aug.-okt. időszakot néztem, ott nem volt. Amikor tovább néztem, kiderült, hogy a Rókus 1894. után nem a Rókus 1895. következik, hanem a Rókus Filialkirche 1894.
abban a korban a pontos életkor nem volt elvárt :) +-5 év fel sem tűnik, de simán lehet még több is. Ha özvegyek, akkor keresd meg a halottikat, és az nem lehetetlen, hogy pár hónap, vagy max pár éven belül volt, majd onnan vissza az előző házasságit, majd onnan az életkor alapján már jobb becslésed lehet, a születésire, de sajna látom, hogy a szülők nincsenek megemlítve, ami ilyen névvel (Tóth) eléggé megnehezíti a dolgokat. Én csináltam olyant, hogy egy adott települést akkor végignéztem, és próbáltam kitalálni melyik családi ágak lehetnek a jók. Pl ha két Tóth vonulat van, akiknek a felmenőik már ugyanazok, akkor csak egy szinten nem tudod ki az igazi, de feljebb már tudod ki volt... (talán nem világos, de ha kell tovább magyarázom :))
Dédanyám testvére 1901-ben hozzáment a taksonyi Ruff Károlyhoz. 1902-ben született az első gyerek, Ruff Károly. 1903-ban újabb gyerek: anya ugyanaz, de az apa Tomana Károly.
Ruff halálát, új házasságot nem találok. 1909-ben születik az utolsó, általam megtalált Tomana gyerek. Dédanyám testvére 1925-ben hal meg, férje Tomana Károly.
Másik vonalat kutatva véletlenül találok a IX. kerületben 1909-ben egy házasságot: vőlegény Tomana Károly. Szintén taksonyi, és ugyanannyi éves, mint dédanyám testvérének férje.
Most mi vaaaan?
Kiderült, hogy Ruff Rozália, Károly anyja 1902-ben, első unokája születése után férjhez ment Tomana Károlyhoz, aki nevére vette a már nős Ruff Károlyt.
A IX. kerületi Tomana Károly pedig bár ugyanannyi éves, de pár hónappal később született. Valószínűleg unokatestvér, de ezt már nem néztem vissza.
Köszi a tippeket, egy részét már próbáltam, de sikertelenül. Pl. telefonkönyv. Én az egyik gyereket keresem, Szabolcsot, ő kb. 77 éves, ha él. Facebook-on írtam már azonos vezetéknevűnek, de nem az ő családja volt. Próbálkozom még, köszi:)
1700-as évek második fele, szegény ősapám parasztember, megnősül. Van elég baj a földekkel (az úrbéri jegyzőkönyben ő is nyilatkozó, panaszkodott éppen eleget). No majd csak lesznek fiai. Születnek szép sorban a gyermekek. Tíz lánya született sorban. :D A tizenegyedik lett fiú. Gondolom ott felbátorodott, hogy hátha. :) És lett még két lánya. Aztán sajnos meghalt az asszony, így megnősült még egyszer, és ott lett még egy fia (a második asszonytól csak az az egy gyermek lett). Ha minden igaz, mindkét fiút fel is nevelték és mindkét fiúnak a mai napig élnek a leszármazottai (az első feleségtől született fiútól származom én.)
online földhivatali bejegyzést meg lehet keresni, és ha szerencséd van, akkor az anyja neve például megtalálható (sajna találkoztam olyannal, hogy nem).
Keress rá telefonkönyvekre, és az adott címre.
ha mázlid van, akkor benne van azokban a telekkönyvi bejegyzésekben, ami fent van, azt hiszem a Hungaricán.
keresd meg az anyakönyvi hivatalt, és hivatalosan (vagy félhivatalosan), kérd ki az anyakönyvi bejegyzést, ha felmenőd (kérd meg azt, akinek a felmenője)
Sziasztok, keresek egy családot, pontosabban egyik tagját. Stomfai László, Kispesten laktak, a Rákóczi út 110-ben, kb. 1940-50 környékén. Három gyerek, Szabolcs, Ildikó, Zsolt. Sajnos nem annyira régi, hogy bármilyen anyakönyvi kivonatra rá lehessen keresni. Ti hogy próbálkoznátok? Köszi.
kezdetben az ember csak a fővonalakat keresi, de később nehéz megállni, mindent tudni akarsz :) (néha meg ez az egyetlen lehetőséged, hogy néhány dolgot megtalálj (ki hogy mozgott, ki hol halt meg, stb...))
Az egyik ősanyám özv. Tuboly Lászlóné Tuboly Lászlóné volt. És a két Tuboly László nem volt rokon (legalábbis negyedik fokig biztosan nem). Képzelheted a buta képemet, mikor megtaláltam az első Tuboly László halálát 1816-ban, és utána még volt 4 vagy 5 közös gyerek, akiknek Tuboly László volt az apja 1825-ig. Aztán nagy nehezen kibogoztam a turpisságot. :D
Az én szépapám is a hatodik vagy a hetedik közös gyerek után vette el a mamát :) (Mondjuk ez '48 után volt, valószínű valami volt a füle mögött és nem mert hivatalos helyen megjelenni - a levéltárban találtam utalást rá, hogy valamiért a vármegye kerestette - valószínűleg nem nagyon, mert akkor meg is találták volna, ne, bujdosott el a Bakonyba)
Létezik ma olyan, hogy a végrendeletet fel lehet vetetni egy országos regiszterbe, és akkor bárhol is hal meg az örökhagyó, mindenképpen meg fogja kapni a hagyatéki tárgyalást lefolytató közjegyző, nem lehet "elsinkófálni", érvényessége megkérdőjelezhetetlen. Ilyen módon akkor az már nem magánirat.
Arra gondoltam, ennek elődje nem lehetett 1975-ben ilyen módon megoldva? Amikor valaki meghal, a hatóságok a születési anyakönyvét mindenképpen előveszik.
Valamilyen életeseményt bejegyeztek neki, 66 éves korában jó eséllyel a halálát - de lehet ez bármilyen utólagos bejegyzés: házasság, vagy akár névváltoztatás, pl. mert elírták az anyja nevében egy betűt és utólagosan javították...
Mivel csodálatos (legalábbis számomra lenyűgöző) találatokat produkáltak itt a kutatásban jársatosak, megismétlem a korábbi kérdésemet, hátha véletlenül valaki talál valami fogódzkodót.
"Bátortalan kérdésem lenne, mivel a familysearchben nem jutottam előre, hogy esetleg ebben az adatbázisban megtalálható-e a Szedlák József akiről az alábbit tudom.
Az aknaszlatinai római katolikus egyház anyakönyvének I kötet, 100. Lapja alapján 1864. Január 10-én születet, és 11-én keresztelték meg Szedlák Antalt (aki később 1931.03.10-én elhunyt).
Szülei, Szedlák József római kat. éjjel őr és Hotyima Anna rk. Aknaszlatinai lakosok.
Mint korábban irtam, keresem azt a Szedlákot aki Prága mellől jött Akna-Szlatinára, vagy a környékbeli faluba és erdész volt. Sajnos, most még egy jó ideig csak az online keresgetés marad...."
Azt hallottam, hogy Aknaszlatinai anyakönyvek, Máramarosra majd onnan Nagybányára kerültek. De eddig semilyen nyomot nem találtam, nem tudom, hogy lehetne pl. nagybányai adatokhoz ha vannak, elérni.
Egy erdészeti értesítőben volt egy erdőőrről hiradás 1880-as években, tehát az erdős vonal az "igazolt" de itt ugye egy korábbi őst keresek.
Az általam említett rokon (akinek a kereséséhez már itt is kértem segítséget, de igazi szellem a nő, alig találtam róla valamit, születésije még mindig nincs meg) öngyilkos lett, leugrott a Ballagi Mór utca 12 gangjáról. Nem halt bele, és a Rókusba vitték, ott halt meg végül. Pedig az onnan jó messze van. És történt mindez 1912-ben.
A fórum kettő vagy három méretben menti el az eredeti képet. Egy lesz itt bélyegkép, és lesz egy eldugva eredeti méretben.(a harmadik méret akkor van, ha ide a sorba az illető nagyban kéri a beillesztést)
A kettő között az a különbség, hogy ami a fenti címben [ IMG_sorszám ] néven van, az az elrejtett eredeti nagy. A bélyegkép címében az IMG helyett más szerepel.
Annyi a teendő, hogy a kis képre jobb gombbal kell kattintani, és a menüből kiválasztani a kép címének másolása opciót. Azt bemásolni egy új ablakba, átírni IMG-re, és enter.
A képnézegetés színvonala szerintem is botrányos, és ez a fekete hátteres képnézegető felület bevezetésével csak rosszabb lett.
Én a következőképpen járok el:
1. a fórumba beszúrt kis képre rákattintok jobb gombbal, és megnyitom új ablakban. Ez csak egy pici thumbnail, szóval betűzgetésre nem használható. A legutolsónak beszúrt kép címe pl. https://img.index.hu/imgfrm/2/9/2/7/THM_0016482927.jpg .
2. utána a címsorban átírom ezt a címet: a THM feliratot kicserélem BIG-re. Ebben a példában a teljes cím https://img.index.hu/imgfrm/2/9/2/7/BIG_0016482927.jpg lesz, és enter-t ütök. Ez után betölti a teljes képet, eredeti méretben.
(Hasonló trükköket más oldalakon is alkalmazni kell sajnos, mert kb 10-15 éve a webfejlesztők valamiért a fejükbe vették, hogy az emberek igazából nem kíváncsiak a teljes méretű képekre, úgyhogy hiába van ott a szerveren a sokszor többmegás kép, azt a világért se mutatják meg a felhasználóknak...)
A Dvorzsák-féle és az 1913-as helységnévtárak szerint Tordason evangélikus templom volt, rkat Válon, ref pedig Gyúrón volt anyakönyvezve, polgári anyakönyv helyben. Martonvásáron rkat templom volt, ref Baracskán, evang Tordason, polgári helyben. Gyúrón helyben volt rkat, ref, és evang templom, és polgári.
Ezek szerint evangélikus családról (vagy legalábbis családapáról) van szó, ami persze egyáltalán nincs indexelve.
Amikor a talált gyerekek mind fiúk vagy mind lányok, felmerül a vegyes házasság gondolata: gyakori megoldás volt, hogy a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követték.
A házasságokat leggyakrabban a menyasszony gyülekezetében jegyezték (mert általában a menyasszony apja fizette a lagzit). Ez persze nem segít, amikor pont a menyasszony szülőhelye a kérdés....
(Hogy a fenébe lehet ezen a nyamvadt fórumon képet nézni? Sehogy sem tudom nagyítani a képet, hogy lássam elolvasni.)
Az utolsó két szó valószinű missa solemnis "szentmise", vagyis annak valamilyen ragozott formája, de nem tudom a képet nagyítani, és a két meglevő méretben (kicsinyített és teljes oldal) teljesen olvashatatlan számomra. Lehetne talán linket kérni, ahol lehet normálisan nézni?
Elkezdtem nézegetni a kórház történetet, eddig azt látom:
-vannak közkórházak és magánkórházak
-vannak fővárosi és országos közkórházak is Budapesten
-a klinikák csak válogatva vesznek fel beteget, akin jól lehet tanítani, szünetben nem is működnek
-valszeg tényleg a Rókus a legnagyobb a XIXsz végén
Budapest székesfőváros kórházait szinte a dualizmus egész időszakában (1917-ig), mintegy a városegyesítés előtti időszak örökségeként, két igazgató - a dunabalparti és a dunajobbparti - igazgatta, akik egyben kórházigazgatók és főorvosok is voltak (kórházigazgató csak főorvos lehetett, a főorvosi cím csak azokat illette, akik kórházi osztályt vezetnek). A dunabalparti a pesti oldalt, a dunajobbparti a budai oldalt jelentette. A pesti oldal négy fővárosi kórháza a Rókus, a Szent István, a Szent László és az Erzsébet Szegényház kórházi osztálya, melyet a köznyelv Dolog-kórháznak nevezett. A főváros közkórházaiban 1908-ban 125 orvos volt állásban (ebből a pesti oldalon 95, budain 30), míg az állami kórházakban, többségében a klinikákon 111 fő, a katonai kórházakban 55 fő, Budapestenösszesen 445 orvos mondhatta el magáról, hogy kórházi orvos (is).
Jó eséllyel a Blahánál levő Rókus kórházba került, és ott halt meg. Abban az időben az volt a legáltalánosabb kórház. Emiatt az újságok is onnan mindig átvették a halálhíreket. Egy rokonomat kerestem nagyon hosszú ideig, és őt is oda vitték be. Mielőtt megtaláltam, végignéztem ezernyi napilapot, és a legtöbb ilyen hírnél megjegyezték azt is, hogy a Rókusban haltak meg. Nagyon magas százalékban a Rókus volt említve.
Soroksárról valószínűleg Budapesten kerülhetett kórházba. Ezt támasztja alá az is, amit találtál(útról betegen jött a fővárosba).
Az is érdekes, hogy vajon kik és miért kerültek be a hírekbe. Nem valószínű, hogy a család tetette be, mert pl. a PESTI HÍRLAPnak ebben a számában is szerepelt lakástalan. És a halál után vajon mennyi idővel közölték?
Soroksáron nagyon sok halottit végignéztem már korábban (1895 és 96-ot is), de nem találtam. Valószínűbbnek tartom, hogy valamelyik kórházban anyakönyvezték. Lehet, hogy az egész 1894-es évet újra végig kellene néznem.
a térképen már nagy település, de akkor még kicsi lehetett, a környéken néhány nem megnézhető közembernek, de érdemes megnézni a környező településeket...
tényleg csak az lehet, hogy Soroksáron maradt, de kérdés, hogy betegség miatt esetleg kórházban halt meg. Nem tudom Soroksárról hova vihették kórházba, talán Budapest, de lehet, hogy volt valami a környéken. Mondjuk 1894 elég érdekes időszak, nem tudom, hogy történt a kórházban meghaltak anyakönyvezése.
Megnézted teljes Soroksárt? (civilt is?), mert pl lehet, hogy később jelezték a papnak a halálozást, és még lehet, hogy bele is csúsztak a civil anyakönyvezésbe? De lehet, hogy a kórházhoz tartozó templomban anyakönyvezték...
Thoma Katalin halálát mégiscsak érdemes lenne az evangélikus anyakönyvekben keresni, mert a fiatalabb Antal házasságánál a szülők neve mellett a vallásuk is jelölve van, az ővé pedig ágostai hitvallás. János születésénél (1869) elírás lehet, ha később 1886-ban ágostainak van feltüntetve.
Az újságcikk megtalálása után, mielőtt írtam volna Nektek, végignéztem a budapesti rk anyakönyveket 1894. aug.-okt.-ig, de nem találtam meg a halotti bejegyzést.
A Szentendrén született gyereknél a lakcímnél mintha Pesti.... Frühling gasse 13. lenne beírva. Lehet, hogy nem Szentendrén laktak, hanem Pesten, csak ott született meg?
A további kutatáshoz tulajdonképpen nem biztos, hogy kell, de lehet, hogy ad valami többletinfot.
Görlich Antalnál az, hogy most már tudom az időpontját, elég. De azért érdekelne a helye, és hogy milyen betegsége volt. Ha már a születését nem tudom megtalálni, és tovább haladni visszafelé.
Thoma Katalinnál pedig a helye és ideje is érdekelne. Vajon hogy került a család Józsefvárosból Szentendrére, aztán Soroksárra.
A gyerekeik közül Anna Katalin és Antal családját megtaláltam Soroksáron. Az 5.-ről, Jánosról csak azt tudom, hogy az I. vil. háb. következtében halt meg a VIII. kerületben, és a Hadtörténelmi Levéltár adatai szerint nős volt. Semmi nyomom nincs, amin elindulhatnék, hogy megkeressem a családját.
Miközben az ő halottiját kerestem, találtam egy másik, fiatalabb Görlich Jánost, aki koránál fogva akár a fia is lehetne, de nem tudom összekapcsolni őket. Pedig még az idősebb János születésijében az egyik ub időpontja akár stimmelhetne is a fiatalabb születésével.
A családnak ebbe az ágába fektettem eddig a legtöbb időt és energiát, de nem sok eredménnyel.
Azt nem tudom, hogy id. Görlich Antal még az 1. feleségével, Thoma Katalinnal jött-e Soroksárra, és ő azután halt-e meg, vagy csak a 2. házassága miatt költözött ide.
Azt is lehet tudni, hogy az a 86 soroksári hova járt Bp-re?
Antal 1858. jan. 25. Józsefváros -1858. márc. 20. Józsefváros
Anna Katalin 1859. máj.1. Józsefváros-1936. febr.18. Soroksár
Antal (dédapám) 1861. szept.25. Józsefváros-1913. máj.6. Soroksár
Ferenc 1866. jan.29. Józsefváros-1866. márc.1. Józsefváros
János 1869. aug. 28. Szentendre-1917. máj.9. VIII. ker. (halotti bejegyzés: 1922. aug.30. IV. ker.) Az ő születésénél már mindkét szülő katolikusként szerepel.
az utróllal kapcsolatban volt egy rész ugyanebben az újságban:
A fővárosi statisztikai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 230 gyermek, elhalt 221 személy (ebből útrólbetegen jött a fővárosba 9) a születések tehát 9 esettel múlják fölül a halálozásokat. Az élveszülőttek közt volt 163 törvényes, 67 törvénytelen ; nemre nézve 121 fiú, 109 leány.
Id. Görlich Antal (1821) 1. felesége, ifj. Görlich Antal (1861) édesanyja (ükanyám): Thoma Katalin, ág. hitvallású, szül. 1830. jún. 19. Onstmettingen (Würtenberg).
Az ő halálát sem találom. Róla azóta nem tudok semmit, hogy az utolsó általam megtalált gyerekük, Görlich János (dédapám testvére) 1869. aug. 28-án megszületett Szentendrén. Nem tudom, hogyan és miért kerültek Szentendrére, mert az előző 4 gyerekük mind Józsefvárosban született.
Pont az a baj, hogy nem tudom, hol halt meg. Eddig azt sem tudtam, hogy pontosan mikor. Soroksáron, ahol éltek, nem találtam halotti akv-i bejegyzést 1881-1910 között.
Soroksáron házasodott másodszor 1881. aug. 10-én. 2. felesége Eplinger Anna, aki 1910. szept. 12-én halt meg Soroksáron, már özvegyként. Ebből a 2. házasságból már nem született gyermek.
Antal nevű fia (a dédapám) szintén cipész, és szintén Soroksáron házasodott Hertl Teréziával 1886. aug. 4-én.
többet tudsz mondani erről? Mennyire biztos, hogy Soroksáron halt meg? (azt látom, hogy a fia? szintén Soroksáron volt cipész, és azt is, hogy a felesége nevét nem tudták a fia halálánál)
az "utról." máshol is használták, és úgy látom akkor, amikor nem közölnek címet, tehát vagy nem tudják, vagy nem budapesti?
Megtaláltam ükapám halálhírét a PESTI HÍRLAP 1894. szeptember 30-i számában: Elhaltak névsora Görlich Antal 75 éves, cipész, utról. -
Eddig a haláláról csak annyit tudtam, hogy a 2. házassága és 2. feleségének halála közt kell lennie, vagyis 1881-1910 között. Ezt a közel 30 évet végignéztem Soroksáron, ahol éltek, de nem találtam akv-i bejegyzést.
Ugyan nem értettem, mit jelenthet pontosan az utról kitétel (most sem értem), de közel éreztem a megoldást. Mivel az időpont a halálhír alapján most már megközelítően pontos, végignéztem a budapesti rk anyakönyveket 1894. aug.-okt.-ig, de nem találtam meg a halotti bejegyzést.
Van esetleg ötletetek, javaslatotok, hogy hol keressem? Lehet azt valahonnan tudni, hogy ha megírta az újság, akkor honnan szerezték az értesülést? Vajon miért nem szerepelt a lakcíme, ha a korát és foglalkozását tudták?
witcher22: Az 1868. decemberi születésű Ö. Kovács Magdolnához, még annyi, hogy a névváltoztatásról szóló utólagos bejegyzés 1907-es, korábban tehát Ö. Kovácsként élhetett ő és húga, Judit is.
kardosrobi: nem tudom, hogy ilyesmire gondoltál-e, de ajánlom az akuff és az akdff oldalát, esetleg a genealogy.net-t. A macse oldalán is vannak családkönyvek. Még 2003-ban kerub összegyűjtött a fórumra néhány, a témával foglalkozó könyvet. Stader könyvsorozata azóta néhány kötettel bővült. Ezek online nem elérhetőek.
Még új vagyok ebben a csoportban. Kissebb-nagyobb megszakításokkal 7 éve kezdetem a családkutatást. Hosszas hezitálás után a FamilySearch-ben folytatom csak a munkát.
-Tudnátok ajánlani német oldalt, ahol érdeklődhetem Németroszágból kb. 1800-s évek elején bevándorolt, majd magyarosított családok vagy családnév után? Esetleg itthon létezik valamiféle nyilvántartás?
-Ha esetleg van olyan tag aki Vas megye-Őrségben kutakodik (Kardos, Tihanyi, Tirbus, Avas, Mihály, ) családok után megköszönném ha jelezne.
Tudnátok segíteni a vőlegény származási helyének megfejtésében? A foglalkozása (faber lignarius) és a családi állapota (coelebs) közötti részre gondolok.
Az általad talált Kovács Magdolna névváltoztatáson esett keresztül, miután az édesanyját elvette Festő Hegedűs László 1865. február 13-án. Kb. ez olvasható a megjegyzés rovatban.
Kedves fórumozók! Ismét felétek fordulnék azzal kérdéssel, hogy Kecskeméten kutatok egy Ö Kovács Magdolnát aki 1870 környékén született. A házassági anyakönyvben a szülők nevéhez Ő Kovács Magdolna volt írva. Lehetséges, hogy ez elírás? Kerestem fs-n és találtam egy 1871-es Kovács Magdolnát akinek Kovács Pál és Kovács S Magdolna voltak a szülei, viszont találtam egy másik 1871-es Magdolnát akinek Ördög Kovács Pál Szentgyörgyi Mária voltak a szülei. Én személy szerint az utóbbira tippelnék, csak a házassági anyakönyvben levő édesanya neve aggaszt. Mi a ti meglátásotok?
Viszti: Ha jól tudom Szlovákiában be kellett szolgáltatni az anyakönyveket a levéltárakba. Ha sehol máshol, így Tiszolcon sincsenek, akkor valószínűleg helyben vezették, és tényleg nem szolgáltatták be a korai anyakönyveket Nyustyáról. Több oka is lehet (elpusztultak, a plébános elfelejtette leadni stb.). Magyarországon is vannak anyakönyvek, amelyek nem lettek lefényképezve. Például a karcagi görög keleti anyakönyvek 1849 után, pedig megvannak. A Coverage Table-lel (a mai Szlovákia esetében) az a baj, hogy nincsen felosztva egyházakra, csak ömlesztve közli. A Felvidéket kutatók általában ezt szokták használni inkább: http://csaladfa.palmai.eu/felvidekiak/
3A3a: Persze jobb lenne, ha magyarul is elérhető volna, de ez legalább könnyen kezelhető adatbázis, a Slovakiana-t képtelen vagyok kiismerni.
zoevaa: Talán nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban bányász volt a foglalkozása. Lehet, hogy mielőtt odaköltözött volna, már a Monarchiában is bányász volt, és valamelyik bányavidéken élt. (Persze a mai Szlovákia területén azért nem voltak ritkák a bányák.) Az 1892-es (Greczo Pal, 29 éves, tehát 1863-ban született) és az 1895-ös bevándorló (Greca Pavel) könnyen lehet ugyanaz a személy, előfordult, hogy többször is megjárták az utat. Pál első házasságáról lehet tudni valamit?
Az, hogy eddig nem bújtak elő a familysearch adatbázisából, azt sejteti, hogy nem rk. s ev., mert azok Slovaklandban fel vannak dolgozva. (persze mindig vannak, akik elbújnak a kereső elől:-)
Ha tényleg több feleség is volt - a gyerekek anyja neve alapján- akkor a Polana helynévnek már
lehet, hogy nincs segítő szerepe. Már kint ismerkedtek meg, a nyelv elég összekötő, esetleg a vallás is. Ha evangélikusok lehettek, - azt talán még ma is tudják a leszármazottak, - Zemplénben nem
még egy ötlet, hogy csináljanak egy DNS vizsgálatot (van most olcsó is), és feltöltve a különböző oldalakra, kihozhat valakit, aki legalább a környéket behatárolja..., persze több generáció után már kérdéses.
Barátok esetleg, mert kint szokták tartani egy darabig az egy környékről érkezők...
szokások? ruha, kajakészítés, vagy hogyan imádkoztak, stb... (régi fényképeken is látszódhatnak ezek...) - a hajó többi utasát is meg kellene nézni, hátha van más is, valami jobb/kutathatóbb névvel :))
Azért gyengécske tipp ez, éppen a Polyana (Polana)jelentése miatt biztosan több ilyen volt az
akkori Felső-Magyarországon is. Lehet, hogy ilyen-olyan jelzővel is jelölték, de a helyeik vsz.
anélkül használták a mindennapokban.
Volt ilyen nevű hegycsúcs is, akár itt is lehetett azonos néven település is esetleg.
A férj származási helyének névalakja meg annyira torzultnak tűnik, hogy szinte bármi belemagyarázható. ( és a lejegyzésében még ebben is vannak kisebb eltérések)
Jó lenne ismerni a feleség leánykori nevét is, segíthetne a keresésben.
A férjre vonatkozó íratok között (FS) valamelyikben láttam férfi bevándorlót is Polanáról.
Talán az ő neve is segíthet a hely azonosításában. Legjobb esetben még a feleség rokona is
lehetne. :)
Ezen íratok egyikébe néztem csak bele egy kicsit,-úgy 20_25 személyt -többen Zemplén megyei származást adnak meg, ez némileg erősítheti a tippünket is.
Ami még elsőre azonosítható, Eperjes -és Galícia több faluja.
(lehet, hogy olyan hivatalnok intézte az ügyeket, aki beszélte az ügyfelek anyanyelvét ?)
A férj nevének Gr- kezdőbetűi talán ruszin vagy lengyel ősökre utalhatnak. Akkor görög vagy római katolikus vallású vsz. Mivel kivándorláskor már nem fiatal, vsz. születtek gyerekei az óhazában.
1895-ben utaznak ki, jó lenne látnod annak a dokumentumát, hogy kikkel érkezett, s hátha ott
olvashatóbb, hogy honnan. Az induló kikötő is megvan.
Ha római katolikusok lennének, akkor könnyebben kerülhetnek elő adatok a FS. indexelt részéből
a feltételezett gyerekekre is. (FS. Szlovákia) Az anya keresztneve legalább ismert, -segíthet az is.
A Grezza névnek többféle névalakja is lehetséges, - az rendben is van, hogy a 20. sz. elejére így
rögzült ,de korábbi anyakönyvekben megjelenhet másképpen is.
pl: Greza, Grezo,Gretza,Gressa, stb.
Jelenleg semmilyen más infód nincs a családra, csak a betett íratok ?
Mert bármilyen más részadat is segíthetne esetleg a származásuk feltárásában.
most kivételesen nem kifejezetten családfakutatásban kérném a segítségeteket. Egyik barátom kutatja a francia idegenlégió osztrák-magyar tagjait. Abban bízom, hogy a durva kézíráshoz szokott szemetek segít kibetűzni az alábbi adatlapon található település nevét.
Az segíthet valamit, hogy Grezza György-re van találat az Arcanumon, mint 1848-as katona, a Hont vármegye és Selmeczbánya (Magyarország vármegyéi és városai, 1906) könyvben?
Ha nem kapsz jobb tippet, esetleg keresd őket Bodrogmező - Szinyér - Szirénfalva görög katolikus
(vsz. ruszin) - vagy római katolikus lakosai között.
A feleség születési helye Polana, : Bodrogmező nevei Polyán - Polány-stb. de 1851-ben Polyana forma is ismert. Ettől kb. 10-15 km-re van Szinyér és Szirénfalva is.
Szinyérnek is vegyes a lakossága, gk-ok is vannak. Szinyér nevét két alkalommal találtam leírva
Szirény formában is, ( bár ez lehet akár sajtóhiba is ) - de ha létezett, ez már talán lehetett alapja egy Syerennej -ként rögzített helynévnek. Tudom, ez már nagyon esetleges...
Ugyanennyire esetleges Szirénfalva is. Ennek a neve a 20. sz. elejéig teljesen más volt. Új nevét
a rajta átfolyó patakról kapta, a Szirénről. (folyóág)
Ez a falu is vegyes lakosságú, magyar-ruszin. Ha esetleg a szláv nyelvű népesség már -bármilyen okból- használta időben korábban a Szirén nevet, - ez is lehetett akár egy Syerennej szerű forma.
Az eddig leírtakban semmi konkrétum nincs : csak elengedtem a fantáziámat !
Lehettek ezek a helyek máshol is, de azt véleményezem, hogy a mai Szlovákiában keresendők.
Paul Grezza sajátkezű aláírásai között vannak olyanok is, amelyek vége inkább ó-nak néz ki,
a kitett ékezet miatt. Van ahol a Paúl is ékezetes. Ezek olyan magyaros hatásoknak tűnnek.
Viszont oroszos z-ket ír, bár ilyet már láttam máshol is.
Ha mégis arról a tájról származna, amire utaltam, arra, abban a korban többnyelvű volt a népesség.
A Nyustya környéki anyakönyveket már átfésültem, sajnos nincs benne, amit keresek. Amit furcsának találok, hogy az összes környéki anyakönyvvezetés (a kishonti alesperesi kerületben) stimmel az időponttal, amit a Borovszky ír a katolikus plébániák alapításához/újraszervezéséhez. Csak a nyustyai nem. Ezért gondoltam, hogy talán másik mikrofilmen lehet az 1830 előtti rész, vagy hogy nem volt a levéltárban a fotózáskor, ezért nincs fenn az FS-en.
Az urbáriumban nincsenek benne Nyustyán, mert akkor még nem voltak ott. A felhévízi Bihary családról van szó, birtok nélküli nemesek voltak, szóval oda mentek, ahol a munka volt (főként bányai vagy tiszti állásuk volt). A legtöbb infóm már megvan a családfáról, már csak az esetleges hiányzó gyerekekre "vadászom". Kár, hogy a házassági index már nincs online...
Syerennej lesz, ha nem is tudjuk melyik helységet jelöli! Ha a FamilySearch- on rákeresel a Paul Grezza névre 1863-as születéssel, az elején több sorban is kiad dukumentumokat rá vonatkozóan. Azok között van írógéppel kitöltött irat is, és ott egyértelmű a helységnév írása.
Az alábbi amerikai papíron szerepel jobb oldalon Grezza Pál születési helye, ebben szeretnék azonosítási segítséget kérni. Nem igazán tudom, hogy milyen város lenne (Syrennej nincs értelme). Sajnos más hozzá kapcsolódó iratban nem találtam ezzel kapcsolatban semmit.
Ha az ADTPlus-ra beírod, hogy Ágh Imre és az évkört 1820-1859-re szűkíted, viszonylag sok adatot fogsz találni id. jékei Ágh Imre pályafutásáról, és arról, hogy 1856. júliusában már biztos nem élt. A kassai levéltárban csak 1843-tól vannak meg a kenyheci anyakönyvek, de a BAZ megyei levéltárban 1828-tól megtalálhatóak a kenyheci akv.-ek másodpéldányai.
Konkrét válaszom nincs a kérdésedre, csak esetleges keresési irányt mondok.
Nyustya római katolikus plébániáját 1769-ben alapították újra, elvileg már ekkortól
lehetne anyakönyve is. Az első rk. kápolnája 1788-ban épült.
Az 1776-ban megalakuló Rozsnyói RK. Egyházmegyéhez tartozik, a Kishonti Esperesi Kerülethez.
1769 és 1776 között meg - gondolom - az előd Esztergomi Főegyházmegyéhez.
(ha ez irányban is keresgetnél adatokat)
A közelben Tiszolcnak (Tisovec) van 1750-től induló rk. anyakönyve. Ebben biztosan vannak Nyustyától még távolabb fekvő településekről is rk. kereszteltek, - Klenóc, Rimakokova, Forgácsfalva, - és mutatóban nyustyai is akad. Én alig néztem bele a tiszolci anyakönyvbe, talán ezt kellene részletesen átböngészned, hátha ebben van a megoldás neked is.
Tudja valaki, hogy hol lehet Nyustya (Hnúa, Rimaszombattól északra) római katolikus anyakönyve 1802-1830 közötti időből? A templomot 1802-ben építették, de a Family Search oldalán csak 1830-tól van fenn. Néztem a közeli katolikus anyakönyveket, de nem láttam nyustyait bennük. Ez a katalógusban lévő anyag: https://www.familysearch.org/search/catalog/1155496?availability=Family%20History%20Library
Bónusz kérdés, van valahol egy dokumentum, amiből lehet látni, hogy melyik város/régió születési anyakönyvét nem idexelték még, vagy egyáltalán nincs fenn a FS oldalán? Sajnos a felmenőim sokat költöztek (Zólyom, Nógrád, Gömör-Kishont vármegyék területén), és lassan ott tartok, hogy a régió minden városát átnézzem. A házassági anyakönyvek miatt valószínűleg úgyis ezt kell csinálnom, de jó lenne, ha a születési anyakönyveknél tudnám, hogy honnan nincs indexelve, vagy hogy talán hiába is keresem...
Nagyszerű voltál! A kapcsolat AGH Sándor ...?...ÁGH Borbála, aki SZALAY ignácz (1779-1838) neje, kinek testvére SZALAY Anna (788-869) (Olasz-né). Borbála esküvője Ignáccal cca 1823ban volt. Ez és/vagy Sándorunk szüleié (Imre+Horváth Mária) mutatná az utat tövább. No és közben új nemesség is akadt olyik gyermeknél : " és nagyági" . Mintha hírneves Ilona
(Weszprémy Jenőné) is használta volna. (Aki több születési évet is használt - van ez így színpadéknál...) Kösz mindent!
Továbbá sváb felmenők után is kutatok. Győrben élt a Roth család, János 1830-as, 40-es években polgári kocsmáros, neje Ortner Teréz. Nem tudom, élnek e még leszármazottaik arra? Az egyik fiuk, Károly, Balassagyarmatra költözött, ott a mai napig élnek leszármazottak.
A KSH könyvtár oldalára fel van töltve néhány helységnévtár különböző évekből (1873, 1877, 1882, 1888, 1892, 1895, 1898, 1900, 1902, 1907 és 1913), és onnan kerestem ki a településeket. (Az állami anyakönyvezés rövidítése ak.) http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika
Nagyon sok jó tippet olvastam itt és segìtségeket is kaptam. Közben csináltam egy DNS tesztet és nekem 100% vissza adja, igazolja amit megtudtam a felmenőimről van még mit kutatnom. Most éppen az érdekel, hogy Birgés család kerülhetett e Szeged- Balástya környékére 1825-1890 között Kishegyesről.
Szüla60: Teskándiakat Andráshidán, a kávásiakat Felsőbagodon anyakönyvezték akkoriban.
tücsök2: Nem hiszem, hogy Csáková a szülőfaluja lett volna, és azt sem, hogy oda ment volna meghalni. Valószínűleg az egyik rokonához költözhetett oda, hogy az a gondját viselje. Már csak azért is valószínűtlen, hogy a szülőfaluja vonzotta volna vissza, mert Krasznay Péter megemlíti naplójában, hogy élete vége felé Agh Sándor már nem állt jól anyagilag. Megkerestem Sándor házassági bejegyzését, most már biztos, hogy Ágh Imre és Horváth Mária fia volt. Azt írták, hogy Restén született, de én nem látom a Familysearch keresőjében, szóval még mindig valószínűbb Felsővisó. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR74-SQ2T?i=732&wc=9P3Y-4WR%3A107654301%2C109321301%2C133211501%2C133211502&cc=1554443
A Krasznay naplóban említett nagynéni, marossi Olasz Jánosné Szalay Anna gyászjelentése szerint volt még két testvér, Gábor (valószínűleg azonos a honvéd tiszttel) és Imre.
A szülőket Acháczné Ágh Eleonóra halotti bejegyzésében Ágh Imrének és Horváth Máriának, Péterffyné Ágh Berta halotti bejegyzésében Ágh Károlynak és Kossuth Borbálának hívták. Hogy elírás, vagy egyikük örökbefogadás útján lett testvér, nem tudom. Eleonóráról még kiderült, hogy felsővisói születésű és a szülei Máramarosszigeten laktak. Péterffy S. és Ágh B. Sámuel nevű fiának keresztelési bejegyzése szerint az anya Máramaros megyéből származik. Felsővisó Máramaros megyében van. Egy bizonyos jékei Ágh Gábor 1827-ben Felsővisón született Ágh Imre kincstári erdőmester fiaként. Eleonóra apja sótiszt volt, de nem kizárt, hogy Gábor is testvérük volt. Az egyik Myheritage családfa szerint Sándor 1825. május 7-én született Felsővisón. Felsővisó a ma Románia területén található, így tehát a Familysearch-ön nem fogod tudni megtalálni.
Ahogy kinéz, ez a "jékei"-ség (pláne y-nal) nem jelent ottani születést... szándékot inkább a valamikori "jékei Ágh" famíliához való kapcsolódásra. Na itt a homály - egyelőre - nekem.
Az 1850-es és 60-as évtizedben potyogtak a gyerekek, majd 24 évi házasság után, 40 évesen elhunyt Sándorunk neje, Bystrzanovszky Klára (1832-1872). A szülőknek nem jutok nyomára.
Ez a jékei ÁGH Sándor gyjel url-je --- remélem nyílik. Köszönöm, ha valaki segít! Elakadásom az ősök irányában. kingaokt-kukac-gmail-dot-com Bárczy Zsolt
Kösz mindenkinek a segítőkész érdeklődés SÓGOR ügyben! Három jékei ÁGH testvér : Sándor, Berta és Eleonóra - szépen megférnek a gyászjelentésen, amit képtelen vagyok idevarázsolni (másolni ide nem lehet??) Sándor vérszerinti felmenőm 1825-i születéssel, ami nem akar előkerülni. Így a szülék sem. Zsolt
Azon küzdök, hogy idemásoljam azt a 1898-as obit-ot, amin elakadt a gépezet : Ágh Sándor RCath felmenőmnek szüleire nem találok. Talán url-t ide kopizni nem is lehet? Vagy csak béne volnék...?
Gyergyószárhegyen van a Lázár kastély ,azt tudom hogy ott a kriptában vannak eltemetve Lázárok. Van egy régi ismerősöm Lázár Atilla Budapesti, akinek az ősei akik ott a kriptában vannak, ő megnézte .
Az ott Gyergyószárhegyen /Lazarea /élő család aki leszármazottnak vallja magát, a kastély körüli földeket is birtokolja . A család nevük Vormair Tivadar és az apja .
És azt is írassuk bele, hogy aki segítséget kér, legalább egész, kerek mondatokban mesélje el, mit is szeretne, és ne csak ideböfögjön pár nevet, és higgye azt, hogy ebből azonnal mindenki tud mindent, vagy a népnevelésnek ezt a szintjét már meglévőnek tekintjük? :))))))))
lehet, hogy kellene a fórum fejlécébe beírni, hogy mik az alapadatok, amiket érdemes megadnia valakinek, aki segítséget kér... (pl vallás az néha nem fontosnak tartott attributum, pedig sokat segít...)
Köszönöm a segítséget és a tippeket! Időközben megtaláltam őket az 1755-ös összeírásokban és a Kempelem Béla: Magyar nemesi családok 6. kötetében, mint "lázár családbeliek" . Úgy tűnik erről a családról csekély mennyiségű adat maradt fent, de remélhetőleg idővel sikerül összerakni a képet.
Megnéztem a Acta Nobilitaria-t, nem volt benne, azt hiszem ez azt jelenti, hogy Borsod megyében keresd (mert nem ment át másikba), vagy persze lehet más eset is :)
A kettőjük házassági anyakönyvét nem találtam meg de a halotti anyakönyvek megvannak.
Szilágyi Heléna 1807 április 18-án halt meg Mezőkövesden ebből következtetve 1757 körül született.
Mai kutatás során rájöttem, hogy Lázár Péter, ha minden igaz később megházasodott Rajna Helénával és 1827. július 15-én halt meg Mezőkövesden (1755 körül született). A kövesdi anyaköveket átfutva találtam egy 1757. augusztus 29-én született Lázár Pétert kinek szülei Lázár István Kormos Judit voltak.
Ismerősömnek segítek a kutatásban és enyhén szólva elakadtunk. Egy nemes Lázár család eredetét szeretnénk felkutatni akik már 1770-es évek környékén biztosan Mezőkövesden laktak. Semmilyen utalást nem találtunk, hogy honnan jöhettek, vagy melyik Lázár család tagjai. Tudjuk, hogy a nem messze Mezőtúron is megfordult egy nemes Lázár család, de a nevek nem egyeznek egyik ágon sem. Borovszky Samu, Orosz Ernő és Nagy Iván összeírásaiban se találtunk semmi rájuk utaló jelet. Tudnátok tanácsot adni, hogy hol lenne érdemes tovább keresni?
Az utolsó ismert személyek : nemes Lázár Péter, felesége Szilágyi Julianna Heléna
Szerencsére ez nem a Google street view :) Nem kérhet kitakarást senki, hiszen a felmenőket nem lehet kisajátítani, azok egyesével ma élő ezreknek lehetnek felmenői. Pár esetben részletek látszanak a kitakart oldalakból, így arra lehet következtetni, hogy azokat takarhatták ki, amelyeken (csak) 1895 utáni adat volt. Pl. 1948-as konfirmáltakat szúrtak be oda. De az is előfordult, hogy a keresztelési végével a jobboldalon kezdődő házasságit kitakarták, majd újrafotózák a másik oldal kitakarásával. De akár X-aktás eset is előfordulhat...
Pusztán kíváncsiságból szeretném megkérdezni, hogy mi az oka annak, hogy a FS anyakönyveit böngészve még az 1840-es évek iratanyagában (pl házassági anyakönyv) is belefutok kitakart oldalakba. Az látszik, hogy már a szkennelésnél kitakarták, tehát nem utólag kérte valaki. Köszönöm.
Anyakönyvekre ez nem vonatkozik. De nem tudom, mire vonatkozik egyáltalán, mert egy 1924-es iskolai naplóban hogy azonosítja be az illetőket, ha én sem tudom a rendelkezésre álló adatok alapján?
A keresztelt oszlopba beírta a szülőket (Sigri Pál és Tősér Erzsébet). A keresztszülők Tősér Ignác és Ótsay Margit. Tősér Erzsébetnél az első bejegyzés valóban mater, a másodiknál pedig supra. (azaz fent vagy előbb). Ha jól gondolom, a keresztelt gyermek is Sigri Pál volt?
Csépán is hasonló volt a helyzet még az 1700-as években, mivel a falu eleve attól népesült újra, hogy egy nemes lányait oda és abból a határból házasította ki az apjuk.
Nem jártam még ezen az oldalon, de most a tanácsotokat szeretném kérni. Számotokra talán nevetséges problémával kerültem szembe.
Régen rendszeresen látogattam a FamilySearch oldalait. Könnyedén fel tudtam jutni, és használhattam az oldalakat. Most azonban regisztrációt kér, ami sajnos eddig valamiért nem sikerült nekem. Van tapasztalatotok ezzel kapcsolatban? Hogyan lehet feljutni az oldalra? Segítségeteket előre is köszönöm!
Viszont nem is érdekelte őket egyáltalán hogy ezzel komolyan megnehezítik a kezdő családfakutatók dolgát, fő hogy Péterfalvi boldog legyen. Az meg hogy ezután 100 éves levéltári iratoknál ellenőrizni kell hogy élnek e még a benne szereplők és a BM-től kell kikérni az adatokat ehhez, a teljes agyhalál.
Az, hogy újra kell fotózni, nem kérdés. Azok a filmek nagyon pocsék módon készültek, arról még szkennelés is készült, mire a végeredményt megkaptuk, alig lehet olvasni. A képek sarkaiban elmosódottak, sokszor már oldalközépen is. Nagyon várom az eredményt.
Nem szándékosan a családkutatás nehezítése volt a cél, ez a szakma az adatvédelmi "forradalom" áldozata. Na hátha az a valaki, akit innen is üdvözlök, sokat segít rajtunk! Még az is lehet, hogy olvassa :D
Érdekes lenne egyszer megtudni hogy ki lobbizhatta ki ennek a központnak a felállítását a kormánynál ( nagy köszönet jár neki ezért ), mert eddig csak családfakutatást nehezítő intézkedéseket hoztak 2010 óta.
Ahogy a facebookon, itt is sok téves következtetés terjed. El kell mondanom, hogy a mormonok nem digitalizálták ( a korábban levett részek beleszámításával sem) a teljes, mai szabályok szerint kutatható évkört. Rengeteg település 1908-ig, 1909-ig van fent. A levéltár saját hatáskörben - a mormonokkal való felesleges egyeztetés nélkül - le fogja fotózni az állami anyakönyveket - igen, azokat a részeket is, amit a mormonok már megcsináltak, bízzuk ezt rájuk. Biztos senki sem akarná, hogy 2 oldal között váltogatni kelljen, mert egyik része itt, másik ott van.... Az adatvédelemmel is kezdenek valamit, ezt is olvashattuk. De ha mégsem, akkor a házasságok mindenütt 1934-ig, a halálozások 1980-ig felkerülhetnek. Ez koránt sincs meg mindenütt, hiába írják, sokszor érzelmi alapon sok kommentben, hogy fent vannak... nincsenek fent és lefotózva sincsenek. Amennyiben ráveszik magukat, hogy a születéseket is fotózzák, hátha elgondolkodnak a törvényalkotók is, hogy a 130 éves határ több, mint szemtelenség - és semmiképp nem szolgálja a nemzeti identitás erősödését! ;) Ebből csak jó származhat. Eddig sem a MACSE, senki nem tudta elérni, hogy enyhítsenek a szabályokon - most önként vetették fel! Örüljünk neki!
Egyetértek. Remélhetőleg figyelembe veszik, hogy a Familysearch-ön már rajta van az állami anyakönyvek nagy része és a még hiányzó részekkel (Pest megye, Borsod megye 1909 után, bizonyos JNSZ megyei anyakönyvek stb.) kezdik. Talán van arra esély, hogy végre az utólagos bejegyzések jegyzékét, az anyakönyvvezetők által készített névmutatókat (ha léteznek még), temetőkönyveket, a korábbi digitalizálásból kimaradt nemességi iratokat is családtörténeti forrásnak gondolják, és digitalizálják. Szerintem nem csak a jelenlegi határokon belül gondolkoznak, szóval nem kizárt, hogy további közös projekteket szerveznek majd, például a kárpátaljai levéltárral is, ahogyan az korábban történt. Egy kicsit tartok attól, hogy ha már elkészült és kutatható lesz a jelenleg érvényben lévő védelmi időszaknak megfelelően az anyakönyvi adatbázis, nehogy azt mondják a Familysearch-nek, hogy távolítsák el a digitalizált állami anyakönyveket az oldalukról, mert azok egy jelentős része a védelmi időn belül esik.
Sajnos, ez csak egy nagy-nagy álom... Az eredeti cikkben "CSAK" az anyakönyvek digitális rögzítése...magyarul képrögzítésére történik utalás... Az adatok indexeléséről én nem látok információt. Anélkül pedig LEHETETLEN bármilyen összekapcsolás !!
Ha az FS-ről hiányzó polgári anyakönyvek digitalizált képanyaga hozzáférhetővé válna, már az is óriási előrelépést jelentene....
Nekem van felmenőm, aki 1916-ban született és tudtommal még mindig nem halt meg - papíron. A valóságban valószínűleg valahol az örök orosz hómezőkön alussza álmát.
Na most ilyenkor mit mond a BM?
I.-II. világháború eltűntjei, hadi foglyai (akkor biztos mindenkiről névszerint tudnak, csak eddig jól titkolták)? Mi van azokkal, akik önszántukból kivándoroltak? Vagy simán el tudom képzelni, hogy nem sikerült utólag minden nem kellően kereszténynek minősülő egykori állampolgárt regisztrálni, akit elindítottak a Német Birodalom felé...
Igazából ha összedigitalizálják a egyes emberek különböző anyakönyvi bejegyzéseit, akkor abból _elvileg_ az is kijöhet, hogy azonnal összeáll, ki az aki még él, és ki az, aki már nem. Nyilván lesz nagyon sok kivétel, mert összekapcsolhatatlanok az adatok, de ami összekapcsolható, abból ez megállhat.
És akkor hirtelen személyre szabottan beállítható lenne, hogy mely adatokat nem kell védeni.
Most volt az a levéltári tájékoztatás, hogy az eddig szabadon hozzáférhető nem anyakönyvi iratoknál egyenként kell a BM-től tájékoztatást kérni hogy meghaltak e a benne szereplők 1885-ig visszamenőleg, remélem az új levéltár nem ebben a szellemben fog tevékenykedni.
Igaz, például a kormányhatározat 7. pontja kérdés, mekkora változást fog hozni a jelenlegi védelmi időket illetően, enyhül, szigorodik, vagy marad. Ha marad akkor a születési anyakönyveket még egy jó ideig nem lehet majd megnézni abban az adatbázisban. A többi családtörténeti forrás digitalizálása mennyire fog az egyházi és állami levéltárak anyagára összpontosítani, esetleg magántulajdonban lévő források is bekerülhetnek-e? Valamint, az adatbázis elkészülése mennyire lesz hatással a Familysearch-ön elérhető adatokra, hiszen az említett források nagy része már megtalálható online az oldalon.
Először ird össze a rokonokat, nagyszülő,dédszülő, aztán igy mehetsz visszafelé. A Myíheritagen regisztrálni kell, és ha jól tudom 250 főig ingyenes. Aztán ha több adat van, akkor fizetni kell. A MACSE-n is fizetni kell, évi most 5.000.- Ft-ot.Ha jól tudom. Próbáld meg, de vedd figyelembe, hogy születés,házasság,és halál ideje meg van szabva hogy hány évre visszamenőleg tudsz kutakodni. Van az Awilime,online családfakészitő, ingyenes ott kipróbálhatod a kezdeteket. Jó kutatást.
Az egy kicsi település. Mit takar akkoriban egy jobbágy?
Az a Renáta, Hulman István nevű párjával kerülnek Pest Pilis Solt Kiskun vármegye, Kiskunmajsa környékére. Akkoriban itt földparcellázások voltak, itt nem voltak jobbágyok. Recepció miatt.
új rekordokat nem fogsz ott találni Magyarországra, amit esetleg tud (de akkor a nagyobb előfizetés kell), az a family tree-k, amit a magánemberek csináltak, és ott találhatsz olyant, ami érdekes lehet.
Ha figyelned kell a költésedre, akkor nem javaslom, ha bp-i vagy, akkor lépj be a Macse-ba, és akkor van egy hely, ahol adnak lehetőséget használni ezeket az előfizetéses oldalakat. Ha pénz nem érdekes, és vagy komolyan gondolod a dolgot, akkor fizess elő :)
Mivel új vagyok a családfa kutatásban, így sajnos még sok kérdés merül fel bennem. Most abban szeretnék segítséget kérni, hogy érdemes-e a MyHeritage-re előfizetni? Nem szeretnék - legalábbis egyelőre - a neten családfát rajzolni, így elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy ennek az adatbázisában lehet-e több, vagy más információt találni, mint a Familysearch-ben? (Próbáltam itt a fórumban visszaolvasni, de nem igazán találtam választ a kérdésemre.) Köszönöm!
Szeretnék segítséget, tanácsot kérni. Igazából csak néhány hete kezdtem el a "familysearch" segítségével felkutatni az családfánkat. Először a gyöngyösi vonalat próbáltam feltérképezni és ha nem is egyszerűen, de végül sikerült a legfontosabb adatokat megtalálnom. Most viszont megpróbáltam a pilisszentkereszti, pilisvörösvári vonalat feltárni. A https://www.familysearch.org/records/images/ címen keresve nem ad találatot, illetve csak néhány adatot. Azt kínálja fel, hogy keressek rá "Pestre", de ott sem találok használható információt. Elképzelhető, hogy nincs információ feltöltve ezekről a teleülésekről, vagy csak rossz helyen keresgélek.
babramama nagyon köszönöm a linket!! Ők azok, igen. Több éves rejtélyt oldottál meg! Kerestem őket korábban Pécsen, de rossz gyűjteményben, ezek szerint. Ha bármiben tudok segíteni, írj familysearch-ön.
Biztos, hogy hozzá van beírva. Rokonoktól sikerült hozzájutnom másodpéldányhoz, ott is szerepel ez a megjegyzés. Mivel egyértelműen Ibafát írják, ezért nem sok elképzelésem van, hogy még hol kereshetném... A környező falvakat, ahol volt kivonat az adott időszakra mind átnéztem.
Nem ismerem a korabeli bejegyzések jogi hátterét, de elképzelhetőnek tartom, hogy Ibafa ekkor csak a lakhelyük volt, és a házasság 1866-ban valahol teljesen máshol köttetett.
Ismét szeretnék segítséget kérni. Ezúttal szépszüleim házassági bejegyzését nem sikerül felkutatni. Ükapám, ifjabb Mihály keresztelési bejegyzésében, megjegyzésként a következő van beírva: " Házasság által legitimálva 1866-ban Ibafán". Erre a dátumra az adott településen és a környékén sem találni semmit.. Tabot és környékét is átnéztem, ott sem találni a kivonatot. Családi történetek alapján a Tarjányi vonal valahonnan Tatabánya környékéről érkezett Tabra, majd Ibafára.
Néhány év eltérés gyakori volt; mint már mások is írták, a sok gyerek közül könnyen összetévesztették a születésnapokat. Nem is kellett hozzá írástudatlanság: Kossuth Lajos sem tudta saját születésnapját, és mivel a vonatkozó tállyai evangélikus anyakönyv elégett, nem tudták utólag megállapítani.
persze ugye nem csak ebből indulsz ki, hogy milyen év van beírva.
Házasságnál megadott szülőknek érdemes feltérképezni az összes gyerekét, mert simán lehet, hogy a keresztnév is egyezik az év is, de az a gyerek meghalt és következő évben újra ugyanazt a nevet adták, és az év eltérés kicsi, és mint írtam lehet, hogy az első gyerek szül évére emlékeztek. Családfa szempontból nem nagy tévedés, mert ugyanazok a szülők és az év is hasonló, de persze jobb az igazit megtalálni :)
pláne 10 gyerek után, akiknek nagy része meghalt, már lehet keverni, és akkoriban, gondolom lelki önvédelemből, a gyerek nem ennyire a család központja volt...
többször találkoztam, hogy valamely testvér születési éve lett megadva, mert gondolom arra emlékeztek. Akkoriban elég jelentős volt az írástudatlanság, így ne várd el, hogy a szülők felírjanak ilyen fontos infókat.
Egyébként is ez nem annyira "hivatalos" irat volt, mint mostanában, kicsit lazább pap, és még az életkor sem került bele... :)
Az lenne a kérdésem, hogy a házassági anyakönyvekben mennyire pontosan írták be a pár életkorát?
Gondolok itt arra, hogy valaki 1830 augusztusában született,és 1851 márciusában házasodott, elképzelhető, hogy 21 évet írtak be neki amikor még nem töltötte be?
Azért régen praktikusabban gondolkoztak az emberek, a paraszti gazdasághoz és a gyerekek neveléséhez kellett az új házastárs, sok ősöm néhány hét vagy hónap után újra házasodott. Amúgy ez a jogi szabályozás nem tisztességes a férfiakkal szemben.
Az egyházjog a gyászévet kötelezően sosem írta elő. Célja nem elsősorban a házastárs meggyászolása, s egyéb kegyeleti okok voltak, hanem polgárjogi fogalom a római jogból, a férjet védte attól, hogy a felesége nehogy 1 éven belül újra szülhessen, hogy ezáltal a férj örökösei körül kétely merüljön föl. Emiatt 10 hónapot kellett várni a férj halála után. Fordítva nem állt fent. Ma is létezik, a születendő gyermek jogait védve, hogy nehogy kötelezhető apa nélkül szülessen, ezért a bontóper hatálya mnapjától számított 300 napig (ami ugye = kb.10 hónap) a volt férj a vélelmezett apa. Az ő nevére anyakönyvezik a születendő gyereket, s tőle kell, vagy neki kell elperelni az apaságot. A gyerek védve van.
Szeretnék egy kis segítséget kérni: hónapok óta nem használtam az FS-TOOLS letöltő programot.
Amikor kezdeném letölteni (bejelentkezés, filmszám és kép beírás stb..) a következőt írja ki: " HIBA a képletöltésnél: a távoli kiszolgáló a következő hibát küldte vissza (403) Tiltott." S a DF filmszám mező piros színű.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Anya és fia állami halotti anyakönyvét keresem már mióta, de ugye sajna már nincs ötletem, hogy hol. Szóval ha esetleg valaki utána tudna nézni saját vagy valamilyen más adatbázisban vagy csak simán találkozott vele mostanában, akkor azt nagyon megköszönném, ha kitudna segíteni.
A fiú: Kis Antal. Született: 1879. Eddig úgy tudtuk, hogy a 40-es években halt meg, de már ez sem biztos. :(
Anyja: Zsófia - és az állami anyakönyvek szerint amikben eddig láttam Kirovics a vezetékneve. Ő olyan 1909-1922 között halt meg.
Egy októberi családfakutatással foglalkozó konferencián elhangzott, hogy az 1930-as szlovákiai népszámlálás jövőre már szabadon kutatható lesz, mert lejár a kilencven éves védelmi időszak. A geni.sk fórumán írták (ha a Google jó fordította le), lehet, hogy 2020. végétől, vagy 2021. elejétől online is elérhető lesz a Slovakiana oldalán.
Ha e családról van szó, akkor, mint ahogy babramama is mondja, érdemes lenne megnézni, (vagy akinek van előfizetése) megnézetni az 1920-as születést Győrben.
És érdemes további gyászjelentéseket is böngészni!
Nekem is mondták, hogy elküldik szívesen, de csak ha 1880 utáni. Mert ami előtte van, az nincs katalogizálva, 1820 előtt meg nem biztattak, hogy egyáltalán létezik...
Én igen, emailban kértem ki a szépapám házassági engedélyét a székesfehérvári püspöki levéltárból, elküldték szkennelve, 1000 forint volt, volt hozzá családfa is.
Házassági dispenzációkkal kapcsolatban kutakodott már valaki?
1800 körül volna néhány házasság, amik dispenzációval köttettek, és ha igaz, hogy azokban valamennyire benne van a házasulandók felmenőinek rokoni foka, az nekem nagyon sokat segítene, mert most már eljutottam odáig, hogy megvan mindenki, de szinte biztos vagyok benne, hogy néhány személy duplázva van. Nomost az adott plébániák (Páka és Pusztamagyaród, Zala megye) az 1777-ben alapított szombathelyi egyházmegyéhez tartoztak, előtte Veszprémhez, még előtte Páka Zágrábhoz. És természetesen az adott kérdésemre Veszprémből Szombathelyre, Szombathelyről meg Veszprémbe küldtek, hogy kérdezzem meg ott... Kutaott valaki már ezekben az egyházmegyékben ilyen témában? Nyilván majd elmegyek személyesen, ha már lehet, de levélben nem nagyon biztattak...
A győri állami anyakönyvek nincsenek az FS-n. A katolikus anyakönyveket (úgy látom, hogy amit keresel az az), előfizetéssel a gyeleveltar.hu oldalon nézheted meg, vagy személyesen a városi levéltárban, bár 1920-as év születési anyakönyv nem biztos, hogy kutatható, a hatályos törvények szerint.
Én is több olyan esettel találkoztam, hogy a férfi 1-2 hónappal a felesége halála után újra nősül. És nem csak a kisgyerekek miatt. Mindenképpen kellett aki a háztartást vezesse. A gyászév fogalma ekkor még ismeretlen volt.
Adott egy házasság Nagylétán 1819.05.31-én, ahol a férj özvegyként van megjelölve. A halotti anyakönyvben pedig szerepel egy haláleset 1819.04.24-én bejegyezve, ahol egy megegyező nevű férfi felesége halt meg. Mennyire életszerű hogy valaki 1 hónappal később már újraházasodott akkoriban? Egyelőre nem találtam másik halálesetet ami szóba jöhet...
Kedves Kutatók! Tudna valaki nekem segíteni? Kérdésem, kik lehettek a szülei pacséri Császár Máriának, Győrben született 1920-ban. Fs-en Győrt egyáltalán nem találom. Előre is köszönöm!
a pest megyei levéltár Budapesten látogasd meg, amikor majd lehet, mert ott tudsz kutatni...
a másik lehetőség, hogy a Pest megyei katolikus vagy az evangélikus (ha azt keresel) anyakönyveket előfizetve megnézheted, mert attól még nem állt le a katolikus/evangélikus anyakönyvezés, hogy a civil beindult (viszont a familysearch már nem másolgatja azokat). Persze, ha nem ezeket keresed, akkor sorry...
A módszerről bővebben: az FS linken a kép alján az "Information" fülre kattintottam, és ott az "Anyakönyvek" szóra, ami a helység/felekezet katalógus-oldalára vezet. Ott a kérdéses film mellett a nagyítóra kattintva lehet erre a filmre szűkítve keresni. Baloldalt a családtag részben az apánál beirtam, hogy Kis György. (Az ékezeteket figyelmen kívül hagyja, tehát Kis Gyorgy ugyanazokat a találatokat hozza.)
Valószinű, hogy van több testvér is, de a többinél biztos az apa neve se volt világos. A kérdéses vezetéknév viszont ennyivel is olvashatóvá vált, tehát nem néztem tovább.
Megtaláltam az egyik felmenőm születési anyakönyvi kivonatát, azonban az édesanyjának a nevét nem bírtam megfejteni, csak a keresztnevét (Erzsébet). Gondolom többen jóval járatosabbak már nálam az anyakönyvkutatásban, valószínűleg jobban boldogulnak a régi írások olvasásával.
Ha valaki tudna nekem segíteni, azt nagyon megköszönném.
visszalapoztak és utólag írták be, inkább csak jelzésszerűen...
(egyébként csinálták egyes helyeken felnőtt halottnál is, bejegyezve infókat, vagy még a házasságot szokták beírni, de gondolom akkor, ha tudtak róla, és elég gondos volt az akkori pap)...
A matricula-online.eu-ra felkerültek a maribori római katolikus főegyházmegye anyakönyvei, köztük az alsólendvai anyakönyvek (már a XVII. századtól) is. https://data.matricula-online.eu/en/slovenia/
Az AdatbázisokOnline oldalára felkerült az első világháborús virtuális emlékpart és az emlékmű adatbázis. (Az utóbbinál néhány település más megyébe került.)
Köszönöm. Én is erre jutottam. Származási település, foglalkozás, anyja neve, és ezen belül is random. Kár, hogy nem gondoltak bele, ez micsoda káoszt jelent.
Köszönöm, ez valóban segítség lehet, majd próbálkozom. A részlet házassági bejegyzéseket tartalmaz, de vegyesen is elöfordulnak. Találtam egy régi újságcikket, ami ebböl az anyakönyvböl idéz több mindent, van amit hibásan, van amit nem találok benne. De az újságcikk is több mint 100 éves, ráadásul a parókus azt mondja, a könyvböl hiányoznak lapok, amiket családfakutatók valamikor borotvapengével kivágtak. Ez a könyv azonban nála van meg - meg mostmár nálam -, se a levéltárban, se az FS-en. Egyébként feltettek az FS-re halotti civil anyakönyveket Nyírlövö, Lövöpetri, Lónya vonatkozásában, ha valakit érdekel. Viszont van arra lehetöség az FS-en, hogy az új dolgokat lekérdezzük, van valahol egy idörendi lista a feltett könyvekröl?
Kedves szakértök! Tud valaki segíteni az alábbi bácsaranyosi GK 1780 anyakönyv megfejtésében? A nevekkel még valahogy elboldogulok, ha nem is mindig, de az elsö és utolsó 2 oszlopban levö jelekröl fogalmam sincs. Vagyis az elsö oszlop nyílván dátum, de azzal sem boldogulok. Ez csak egy kis részlet, van jónéhány hasonló oldal.
Van egy emberkém, aki elég fontos láncszem lenne. 1940-ben született, fogalmam sincs hol? Annyit tudok, hogy valószínűleg Csongrádról származik, mert voltak ott látogatott rokonai. 1998-ban halt meg Szolnokon. Még 8 év, mire szabadon kutatható lesz elvileg. Valahogy addig nem szeretnék várni.
Tudom hol lakott, hol és hogyan halt meg. A sírját is tudom hol van. A lánykori nevét is tudom. A szülei nevét viszont nem. A születési anyakönyvi kivonata reménytelen. A házassági is, mert 1957-58 környékén mehetett férjhez, mert 1959-ben született egy fia. Az illető fiú nem tudja ezeket az adatokat megadni, mert az anyukája anno öngyilkos lett, azóta mindenféle vele kapcsolatos témáról hallani sem akar és semmilyen papírt nem őriz vele kapcsolatban.
Két napja gondolkodom azon, hogy tudnék bármilyen infót szerezni róla, amin továbbjuthatnék. Kórház (skizoid problémák miatt gyakran kezelték pszichiátrián), rendőrség, igazságügyi orvosszakértő, stb. mindenféle eszembe jutott, de nem nagyon hiszem, hogy szóba állnának velem, mert nem vagyunk rokoni kapcsolatban. Két napja azon agyalok, bemegyek a temetőgondnokságra valami szöveggel, csak még nem találtam ki mivel nem dobnak ki?
Van némi esélyem, hogy megadják esetleg az elhunyt édesanyjának a nevét?
Ez jogos, néhány ezer embert össze is kerestem már, sült galamb nélkül. Az én családfáim többnyire GK eredetüek, amik nincsenek indexelve, ráadásul itt ott valami szláv-latin-magyar keverék írásmóduak. (Még szerencse, hogy valamikor tudtam egy kicsit oroszul.). Az igazi Löveyeknek valószínüleg sokkal több információjuk van ebben az esetben, mint nekem. A források pedig családi eredetüek, amire nekem az anyakönyvekböl lehetöségem volt, már összekerestem.
Az FS-en ott fenn volt 1920 már évekkel ezelött is, vagy csak most kerül fel? Az érdekes, hogy vannak-e lefilmezett anyagaik, amik a jövöben kerülnek fel. Már próbáltam ezt kideríteni, de nem sikerült. Szabolcsban 1909 után születésit keveset láttam. Azokra azt mondták, addig kapták meg. De jó lenne, ha 1920-ig ott is fel tudnák tenni.
A lövöi Lövey családfát keresném használható formában. Van rengeteg régi adat róluk, de úgy tünik, még senki se vette igazán a fáradságot összeállítani a családfát. Az egyik ükanyám Lövey Charitas 1820-ban született Lövön, az apja Lövey Ferentz az anyja Szolnoki Jármy Erzsébet. A Jármy családon keresztül el lehet jutni az FS-en Árpádig meg Ádám és Éváig - szó szerint, nem vicc - , de nem tudom kitalálni, ki volt Lövey Ferentz apja, mert a ref anyakönyv csak rövid idöszakszt mutat Nyírlövön meg Kopócsapáthi(Aranyosapáti)-ban is. Pedig becslésem szerint valaki biztosan feldolgozta már öket.
Sajnos csak a levéltárban, vagy helyben az önkormányzatnál, ha segítenek. Az FS-en az van, amit a mormonok megkaptak filmezésre, Születési adat szinte sehol sincs 1909 utánról, halotti, házassági azonban lehetséges.
Nem tudom mennyire segítség, de anno nagymamámék falujában volt szokásban, hogy azokat a neveket, amik gyakoriak voltak, 'felruházták'. Pl. nagyapám Szabó István volt és még rajta kívül egy páran. Így nagyapám P. Szabó Istvánként volt ismert. A P. az anyja lánykori vezetéknevének a kezdőbetűje. De volt B. Szabó István is, viszont ő onnan kapta a B betűt, hogy bádogos volt. Amennyire nekem lejött, ott a logika szerint főleg a foglalkozás kezdőbetűjét használták elsősorban. Az anyakönyvbe való beírásuk viszont random volt. Volt akinek beírták, volt akinek nem. Akinek viszont beírták, a gyereke is automatikusan B. Szabó lett.
Igen az eredeti könyveket, füzeteket foghattam a kezembe. Az "leveszett" ak.-re nem kérdeztem rá mivel a levéltár adatbázisában sincs benne. Az összeírások 1771-ig maradtak fenn.
Akkor te már megjártad a levéltárat Jánoshida ügyben! Ott nem kérdezted hova v. hogyan tűntek el az anyakönyvek? Második világháborúban talán. Ha tippelnem kéne. De ha eltűnt az első (eredeti) keresztelés akv. akkor hogy maradt fel belőle oldal, amit fel is raktál?
Az én családfámat két helyen érinti egyelőre Jánoshida:
1. Mark(l)ovits János x Dotlik Erzsébet házaspár révén. Ez a férj első házassága, aki valahonnan Jánoshidára keveredett molnár révén, majd elvette a falubeli Dotlik Erzsébetet ( aki nem a rokonom). Dotlik Erzsébet keresztelés anyakönyvi bejegyzését megkerestem, reménykedve hátha beírták a házasságit. De nem :-( Pedig első gyermekük 1789. nyarán született, úgyhogy előtte hónapokban, években házasodhattak. Pont ott, ahol kezdődik a meglévő házassági anyakönyv. pech! :-(
2. Karkusz Imre x Farsang Ilona, akiknek első gyermekük 1771-ben született Jánoshidán. Később elköltöztek. Sajnos, 1771 előtti évek házassági anyakönyve is ismeretlen és több ilyen nevű személy született a faluban az 1700-as évek közepén. Ugyhogy ez is zsákutca. :-(
Szóval ha van a két időszakot érintő összeírás, akkor érdekel és akkor küldök email címet.
Vannak összeírások csak azokat nem fényképezték le. Ezért voltam a pest megyei levéltárban és lefotóztam azokat az oldalakat, ahol a hidaiakat írták össze. Ha kell, elküldöm emailben a google drive linket ahonnan le lehet tölteni a képeket.
A Kálniczky László féle mikrofilm nyilvántartás sem tesz említést 1711-1789 közötti halotti és házassági anyakönyvekről Jánoshidán. Ebből arra gondolok, hogy a megyei levéltárban nem fogjuk megtalálni.
Ezt a "problémát" meg kellene írni a megyei levéltárnak. Ők csak tudják, hogy hol a eredeti és a másolat. Írtál már nekik? A jánoshidai plébániát nem kerested?
A másoló premontrei pap a másolat végén megemlíti annak okát és idejét is. A másoló egészen 1816-ig újra lejegyezte a keresztelési bejegyzéseket. Képen fent az eredeti, lent a másolat. Tehát 1711-1789-ig csak másolatunk van. Nagy a valószínűsége, hogy a hiányzó házassági és halotti bejegyzések abban a könyvben vannak, voltak amiből a keresztelési adatokat kimásolta.
Igen, kutattam Jánoshidát, meg még kutatnám is, csak én is elakadtam az 1789-es évnél, szintén a házassági anyakönyvek hiánya miatt. Én sem találtam arra vonatkozólag semmit, hogy 1711-1789 között miért vannak csak keresztelési akv-ek. Én azt gondoltam (saját teória) hogy nem is készültek. Csak az 1789. év után írták a házasságokat. Gondolom nem szükségszerű, hogy egyazon évben kezdődjék a három esemény (születés, házasság, halál) anyakönyvezése. Talán a plébánián vagy a Váci Egyházi Levéltárban lehetne érdeklődni erről az anomáliáról. Esetleg a JNSZ Megyei levéltárat is meg lehetne kérdezni.
Azt gondolod, hogy az FS-en csak a másolati akv-ek kerültek mikrofilmezésre? Miből gondolod ezt?
Jánoshida 1789 előtti házassági és halotti anyakönyveivel találkoztál már a kutatásaid során? Mikrofilmen és az elveszett ak. listáján sincs. A keresztelési (1711-1789) ak. is csak másolat az eredeti nincs mikrofilmen.
Akkor ezek szerint a korábbi időszakból nem találtál semmit az anyakönyvekben? Először, ha még nem próbáltad, a FamilySearch keresőjében a nevek (pl. házaspár neve), helyszín, évszám megadásával is próbálkozhatsz. Nekem sokszor segített. Vannak még adóösszeírások is az általad felsorolt településekről, talán ezekben találsz valamit. https://www.familysearch.org/search/catalog/434459?availability=Family%20History%20Library
Szinte kizárólag JNSZ megye az "illetékességi" területem, azon belül a katolikus anyakönyvek. Többek között Kunszentmárton, Törökszentmiklós a kutatott települések között van, ezen felül Jászberény és a Jászság, Tiszabő, Kőtelek, Nagykörű, Fegyvernek, Kunhegyes. Az említett családnevek közül a Nagy család szerepel a családfámon. De Nagy családnévből rengeteg van, nem túl ritka.
Füzesgyarmaton majdnem mindenkinek volt valamilyen rövidités a vezetéknevében, de keveset lehet tudni arról, hogy emögött mi volt a logika. Van egy házaspár, ahol a férfi neve az évek során érdekes változásokon ment át. Kiváncsi vagyok, szerintetek ugyanazon pár gyerekeiről van-e szó az alábbiakban. Másik Nagy András nincs, másik Nagy akárki és Csák Judit esküvő sincs, és Füzesgyarmaton tisztességesen jelezték, ha valaki máshonnan való. A keresett ősöm az 1. gyerek, Judit lenne, ő a saját 1853-as házasságijában E. Nagy Judit néven futott.
Abból, amit leírsz, nekem is úgy tűnik, hogy a vőlegény nem lehet az általad hozott Balázs Erzsébet fia, hiszen ha feltesszük, hogy Malik Mihály (mondjuk) 1800-ban született, akkor az anyja (az első, valószínűleg megbízhatóbb anyakönyv szerint ~1788-as, a második szerint ~1792-es születésű) biztos, hogy túl fiatal hozzá. Ebből a szempontból szerintem mindegy, hogy Malik György mikor halt meg, vagy hány éves is volt, amikor elvette Balázs Erzsébetet.
Ahogy írod,könnyen lehet, hogy György és Miklós testvérek voltak (György kb 1786-ban született, Mihály kb 15 évvel később, tehát elvileg belefér), és György egy olyan nőt vett el, akit úgy hívtak, mint az anyját: ha a Balázs-család nagy volt, simán lehetett benne több Erzsébet is, akiket a családon keresztül ismert meg, vagy valamilyen vagyonegyesítési céllal összeboronálták őket. Célszerű lenne megkeresni az ő születésijét is, megnézni, kik a szülei, illetve ugyanezt megcsinálni Mihállyal is, ha már csak az anyja nevét tudjuk.
Hogy bonyolítsam a dolgot, az is lehet, hogy Györgynek csak a mostohaanyja volt Balázs Erzsébet: ha György vér szerinti anyja meghalt és az apja új feleséget hozott, kézenfekvő lehetett az új feleség családjából házasodni, mondjuk az új feleség egy bátyjának szintén Erzsi nevű lányát elvenni, akár szerelemből, akár érdekből. Szóval én mindenképpen megpróbálnám megkeresni Mihálynak és Györgynek a születését, ha megvannak.
Szeretném kikérni a véleményeteket egy problémával és egy házassági bejegyzéssel kapcsolatban:
Malik Mihály 1819-ben 21 évesen Sarudon feleségül vette Varga Máriát. Mihály állapotához (Conditio) a következő van írva: filius familias, a szülőkhöz (Parentes): vidua Elizabeth Balázs mater.
Mit is jelentenek pontosan ezek a bejegyzések?
Balázs Erzsébet férje Malik György volt. Eddig úgy kezeltem, hogy Balázs Erzsébet volt Malik Mihály édesanyja, azonban ilyen keresztelési bejegyzést nem találtam. A most megtalált házassági bejegyzés alapján nem lehet az anyja, mert Malik György és Balázs Erzsébet 1807-ben házasodtak össze Sirokon, a bejegyzés alapján György 21 harsányi származású nőtlen fiatalember, Erzsébet 19 éves siroki leány volt. GYermekük született HArsányban és Sarudon. Malik György 1817-ben meghalhatott, halotti bejegyzése hiányzó anyakönyvek miatt nincs meg, azonban van egy özvegy Balázs Erzsébet házasság 1818-ban, ahol 26 évesnek van jelölve (picit fiatalította magát).
Lehet, hogy György életkorát elírták és valójában özvegy volt, amikor elvette Balázs Erzsit?
Illetve most inkább azt gondolom, hogy lehet hogy Malik Mihály testvére volt Malik Györgynek és nem a fia?
Sarudon éltek Malikok akkoriban (is), azonban valószínű, hogy Mihály és György máshonnan valóak.
Familysearch-ön kutattam eddig kótaji családokat, de 1909 után már nincsenek kótaji adatok. Megnéztem egy pár másik Szabolcsi települést, és soknál ugyanez a helyzet. Még Nyíregíházánál is.
Van valakinek információja arról, hogy hol kutathatom az 1909 utáni anyakönyveket SZSZB megyében? Ahogy említettem, kifejezetten a kótaji adatok érdekelnek.
Megyén belül merre? Én apai ágon ott kutakodom, konkrétan Törökszentmiklóson. Arany dolgom van eddig, mert az elmúlt 300 évben szerintem senki nem tette ki onnan a lábát... meg be se nagyon.
Ezekkel a családnevekkel ott még nem találkoztam. Legalábbis annyira nem, hogy feltűnjön.
A nagyon szépen köszönöm(!!!) jelenleg nagyon száraznak tűnik, mert perpillanat még a karácsonyi csengőket is hallom a fejemben :)
Az előkerült Skutovics gyerekekért pedig külön köszönet, mert a következő tervem az volt, hogy átnyálazom a gyerekek közötti lyukas időszakot, nincs-e 1-2 elveszve valahol?
Azzal nem lett volna nagyon bajom, hogy akár az összes kerületet végigböngésszem, mert amúgy imádom, de ezek a századforduló környéki egyoldalas szemkifolyasztó anyakönyvek a halálom... Azt kellett volna agyoncsapni egy ilyennel, aki kitalálta. Még jó, hogy nem erőltették túl sokáig ezt az 'elrendezést'.
Egy kicsit elakadtam a családfa kutatásban. Arról szeretnék érdeklődni, hogy kutat e valaki Jász Nagykun Szolnok megyében. Azon belül a Vajzer, Magyar Lajkó, Nagy, családokat?
Szerintem már nagyon rágörcsöltem erre a bp-i vonalra és össze-vissza olvasok.
Úgy tűnik, a szülésznőknek, ha asszonyok voltak is, a lánykori nevét írták az anyakönybe. Ráadásul abban sem volt igazam, hogyha Behinya Kata tényleg Antal lett volna, akkor nem lehetett volna bába. Jól elbogarásztam a címjegyzékben amit babramama küldött és találtam egy Kerékgyártó Lóránt urat, aki nem doktor, de szülész.
Én is próbáltam már mindenfélét összelogisztikázni, mint 2xkiss, a végén semmi logikát nem sikerült felfedeznem.
Csak egy 'rövidke kis epizód' van, amit Bp-en kell felderítenem, de lassan hullik a hajam tőle. Azt hittem, az anyai ágam (Sz-Sz-B megye, Porcsalma és környéki kis falvak) kibogozása volt a legkeményebb falat, mert nagyapámnak sem születési idejét, se helyét nem tudtam, csak annyit, hogy 1922. Ő is korán meghalt, ahogy anyukám és testvérei is. Az egy szem húga, aki életben van, meg nem emlékezett rá. Egy évig teljes sötétség volt az egész, amikor teljesen véletlenül megtaláltam nagyapám húgának a férjét, így nagyapám húgát is, amiből kiderült, hogy az egész életemben Szabónak tudott nagyapám és Szabónak anyakönyvezett anyukám 1955-ig Papp volt, mivel a dédszüleim vadházasságban tolták a gyerekeket (8-at), akik az anyjuk vezetéknevét kapták. Dédnagyapám csak utólag, 1955-ben vette a nevükre a gyerekeit, a halála előtt 2 évvel. Így lett nagyapámból Szabó 33 évesen. Én meg keresgélhettem Szabó István születését 1922-ben az összes faluban, meg 40-45 között a házassági anyakönyvi kivonatát. Miután ez megvilágosodott, mindent megtaláltam. Az egy szem nagynéném aki él, erről semmit nem tudott, mert ő alig 3 éves volt, amikor Szabóra változott a vezetékneve, így nem is emlékezett rá, hogy anno Papp volt.
Ez a bp-i kitérő kedvenc nagynéném családja, a kedvéért őket is kutatgatom, csak meghülyülök a bp-i résztől :) Mindenütt van valami foghíj, amitől ugyan haladni tudtam visszafelé, de bosszant, ha nincsenek meg adatok. Nagynéném dédszülei a lehető legrosszabbkor mentek a legrosszabb helyre, mert még Kispest nem volt Bp. része, plusz a gyerekeket is már 'felesben' anyakönyvezték. Az első kettőt még a katolikus egyház, a két kisebbet pedig már polgári anyakönyvezték.
Dédnagyapja Skutovics József István 1866-ban született Győrszentmártonban, dédnagyanyja Gergye Anna pedig 1864-ben Torony községben. A gyerekeik viszont már Kispesten születtek, ott is laktak a dédszülők.
1894-ben József Ferenc (Józsefváros keresztelői ak. megvan, úgy tudjuk első gyerek)
1895-ben István Károly (Józsefváros kereszteltői ak. megvan)
1897-ben Anna Mária (eredeti halotti ak. kiv. megvan)
1901-ben Ferenc (születési, házassági, halotti ak. megvan)
A dédszülők házassági bejegyzését először Torony (Dozmat) anyakönyvében kerestem, 1894-től vagy 10 évre visszamenőleg. Semmi. Utána Győrszentmártonban. Semmi. Ebből feltételeztem, hogy talán mind a ketten anno Bp-re mentek 'szerencsét próbálni' és ott ismerkedtek meg, ott történt az esküvő is.
Győrszentmártonban az anyakönyvben bejegyezték az elbocsátó leveleket, hogy az illető férfiember máshol nősülhessen. Persze az én Skutovics József Istvánom nevén nincs ilyen, hogy megtudjam hol szándékozott nősülni... Ráadásul se neki, se Annának nincs a keresztelői anyakönyvben feljegyzés későbbi eseményekről.
Eddig 1894-től 1892-ig végignéztem a kispesti és kőbányai katolikus házassági anyakönyveket, de eddig semmi. Folytatom még, lehet ennél is korábban házasodtak, csak későn jött az első gyerek.
Azt tudom, hogy József István a legidősebb fia esküvőjén 1921-ben már nem élt, Gergye Anna pedig 1926-ban, a legfiatalabb gyerek Ferenc esküvőjén már néhaiként van feltüntetve. Utolsó lakcímük Kispest, Pázmány u. 7.
Sanszos, hogy 1921-26 között és 1921-tól visszafelé át kell bogarásznom a kispesti, esetleg kőbányai halotti anyakönyveket.
Megköszönném, ha tudnátok abban segíteni, hogyha ezekben nem találok adatot, merre érdemes tovább keresgélni? Melyik környéki kerületek a legvalószínűbbek? Esetleg, ha kórházban halt(ak) meg, akkor azon kerületekkel folytassam, ahol kórházak voltak?
Valószínűsíthető, hogy a Kispesti Öregtemetőben lettek eltemetve, esélyes próbálkozni ott, hátha tudnak információval szolgálni így, hogy csak ennyit tudok a halál időpontjáról?
A házassági anyakönyv keresgélésével kapcsolatban: meddig érdemes keresgélni visszafelé a kispesti és a kőbányai anyakönyvekben? Amennyiben itt nincsenek, hol érdemes tovább keresgélni?
Végül, van egy érdekesség Skutovics Anna Máriával is. Az eredeti halotti anyakönyvi kivonat szerint 1897. március 30-án született Kispesten. Végiglapozgattam vagy másfél évet a kispesti anyakönyvben, de semmi. Halálakor a III. kerületben lakott, de a XX. kerületben anyakönyvezték 1977-ben.
Szóval kicsit kezdek belehülyülni, mert ezek szerint bármit kereshetek bárhol, de azt nagyon :))
Én is arra gondoltam először, aztán azért kezdtem kétségbe vonni, mert van ott férfinév is, ha jól látom (Behinya Antal), plusz, ahogy oda-vissza belelapozgattam, nemigen láttam ugyanazon női neveket ismétlődni.
Igaz, halvány fogalmam sincs mekkora volt anno a szülésznői felhozatal, de ez kicsit soknak tűnt. Ráadásul egyik sem férjezett név.
Tudnátok segíteni abban, hogy az 'Észrevételek' bejegyzésnél, ahol az van bejegyezve, hogy a szülői pár honnan származik, minden rubrikában van egy név, de mind különböző. Az mi lehet?
Szerintem a teljes bizonyosság határa valahol az 1810-1825 között található..... Ugyanis az általam használt házassági anyakönyvek innentől tartalmaznak biztosan beazonosítható házasulandókat, ahol már szerepel az anya és az apa neve is valamint egy kevésbé megbízható(támpontnak megfelelő) kor, amiből behatárolható a születési év. Az ezelőtti házasságok(személyek) -- szerintem -- csak puzzle szerűen (talán Ő lehet alapon) vehetők fel.
Én leginkább FS-en készítem a családfámat, ahol a kevés infó miatt az egyik ágat nem kutattam tovább, viszont közös fa lévén volt aki tovább ment 2-3 generációval. Nálam is beindult a dilemma hogy jól van-e ez így. Aztán arra jutottam hogy ahol nem volt azonos néven születés az adott időszakban azt elfogadom és nem nyúlok bele, inkább megpróbálom más forrással alátámasztani vagy megcáfolni. Alapból mostmár az FS fához úgy viszonyulok hogy nem gond ha vannak benne bizonytalanságok és hiábak, majd idővel ha előkerül egy új info akkor lehet javítani. Viszont amit mondjuk magamnak itthon kinyomtatok saját családfát, azon csak azok szerepelnek akik biztosnak tűnnek.
Csak akkor, ha van más forrás is, ami arra utal (mondjuk nemesi összeírás vagy adójegyzék), Külön szoktam felírni, aztán ha merül fel új információ később, akkor hozzáadom. (nemrég találtam egy "nem hivatalos" nemesi összeírást, ahol 5 generációra visszamenőleg feltüntették a leszármazást (és még kettőt előre, azaz 8 generációt lehetett kiolvasni egy bejegyzésből, és ez alapján - meg még néhány egyéb apró morzsa alapján már javítottam wikipédiát is :D) Mondjuk jártam úgy, hogy biztos voltam valamiben, aztán kiderült, hogy mégsem volt jó, mert a halotti anyakönyvben rosszul írták az apa nevét, és később véletlenül találtam meg, hogy valahonnan a világ végéről került oda férjhez, és nem a szomszéd faluból való azonos nevű személyről van szó (aki ugyanabban az évben született, mert miért ne...)
én sem teszem be addig, amíg nagyon-nagyon biztos vagyok benne, és akkor is érdemes megjegyzés tenni magadnak, hogy nem biztos találat.
Pl csak nevem van szülőre (csak anya), és nincs más infóm, akkor végignéztem a teljes települést visszamenőleg 30-40 évre, hogy ki született olyan névvel, és próbálom lenyomozni ki halt meg közülük és házasodott meg, de ha még így is marad több, akkor nincs biztos találat, de ha csak egy van, akkor is lehetett beköltöző, aki nem ott született, tehát a találat sem biztos találat...
Én is hasonló kérdésekkel küzdök. A kétes, de időrendbe beilleszthető személyeket találok, kijegyzetelem magamnak, de nem illesztem be a családfámba. Nálam már az 1800-as évek elején is jelentkeztek az anya neve nélküli bejegyzések. Talán ha ráakadok házassági és születési vonalon is, akkor már lehet, hogy biztosabb lennék a dologban. Az is hátráltatja a dolgot, hogy vannak hiányzó évek, évtizedek az anyakönyvekből. Néha abbahagyom, aztán újra elkezdem valamelyik másik ágon, előbb-utóbb csak kristályosodik valamennyire.
Kedves fórumtársak, egy kis közvéleménykutatás: amikor eljuttok arra a pontra, hogy a születési anyakönyvben csak az apa van feltüntetve (nálam ez 1788-90 körül van), haladtok-e tovább feltételezések nyomán? Mert ugye megtalálhatok én az apáról egy házassági bejegyzést, de akkor is, ha az az egyetlen ilyen nevű ember akár 30 év időtartam alatt, nem feltétlenül az én ősapám. A halotti anyakönyvi bejegyzések sem túl bőbeszédűek, a nőknél nagyobb szerencsével járhatunk, ha az asszonyneve mellé a lánykori neve is oda van írva, de a férfiaknál ismét csak találgathatunk. Párat kíváncsiságból kikutattam, de ezeket nem illesztem bele a családfámba, mert csak feltételezések. :( Gondolom, ti sem, de egy kérdést megér. :)
jatke: "A Jegyzetek rovatba a következőt írták: Felekezetnélküli lett. Nézd meg 154/1908. sz. alatti actát". A felekezetnélkülivé válásról A linkelt könyv 35. oldalán lehet olvasni: ITT
Az Est hármaskönyvében bővebben is lehet olvasni róla az ADTplus-on: ITT
viola54: Ha a keresztelési anyakönyvekbe nem írták bele az anya nevét, a házassági és halotti anyakönyvből szerencsés esetben meg lehet tudni az apa feleségének (tehát az anyának nevét). Arra figyelni kell, hogy lehetett többször házasodott az apa, tehát a gyermekek több anyától is származhattak. És nem biztos, hogy a férj a lakhelyén házasodott meg.
Szuper ez a fórum , sok kedves segítő Emberrel ! Talán kapok én is választ , vagy tanácsot ....Több éve keresem családom gyökereit , nagy öröm ha sikerül egyezést találnom . Időnként jól belekeveredek ,ekkor úgy érzem én vagyok a "gyökér " leállok hónapokra , majd újra bogozom . 1766-1768 -ig tudtam fellelni a Zobor famíliát , ami akár sikeres is lehetne , ha tudnám az anya nevét hol találom , de ennek örömére a fél falu " keresztszüle " Köszönöm , hogy meghallgattok .
Érdekes dolgok ezek :) Néha amikor csak úgy elolvasgattam itt, gondolkodtam rajta, hogy ezeket az érdekességeket össze lehetne gyűjteni valahová, mert jó olvasni.
Az én családfámban volt hasonló a XVIII. század közepén. Ott az volt, hogy ikrek születtek, az egyiket a bába sietősen keresztelte meg, de ő még aznap meghalt, a másik gyereket másnap keresztelték meg. Mindketten ugyanazt a nevet kapták.
Nagyon örülök, hogy megerősítetted, hogy valószínűleg ugyanaz a kislány, két keresztelési bejegyzéssel.
Igen, azt elfelejtettem írni, hogy megnéztem a halotti anyakönyvet és az első kis Terézia meghalt 2 évesen. A FS amennyire nagy segítség, sok esetben legalább annyira hátráltatja az embert, nemcsak a néha nagyon rossz index miatt, hanem azért főleg, mert már 3 esetben futottam bele olyasmibe, hogy szimpla névazonosság miatt olyanokat kapcsoltak egymáshoz, hogy beleizzadtam, mire szétbogoztam.
VajákosBiri: Igen, ez a lehetőség elvethető. Három másikra gondolnék: 1) A gyereket még egyszer megkeresztelték, 2) a pap fontosnak tartotta beírni még egyszer a keresztelést, ezúttal a helyes keresztszülőkkel, 3) a keresztelő elírta a szülő(k) nevét. Az egyik Terézia meghalt 1830-ban, 1828-ban egy sem. Nagyon ritkán fordult elő olyan, hogy egy élő gyermek testvérének ugyanazt a nevet adják. (Egyedül a Hunyadi családnál láttam ilyet, ahol a kormányzó egyik testvérét szintén Jánosnak hívták.)
nyilmihály: A dokumentumot nem hiszem, hogy ki fogják neked keresni, ugyanakkor, ha feltételezzük, ha kevés esély van is rá, hogy a falu iratai között található a végrendelet, a levéltárak fondjegyzékeiben meg tudod nézni, hol vannak a település anyagai. Nem ismerem a cirill betűket, de azt hiszem ez az ungvári levéltár fondjegyzéke: https://undiasd.archives.gov.ua/doc/metric-books/mbv1.pdf (Lehet, hogy csak az anyakönyveket sorolja fel, nem tudom.)
Két napi kutatás után "rendet raktam". A Bors-Maár házaspár Bors Emericusa 1826-ban meghalt. Tehát utána közös gyermekük nem lehetett. Viszont van két Theresia Bors 1828 szeptemberében és decemberében ugyanazon szülőktől. Nagyon Istentől elvetett gondolat az, hogy az említett 2 Theresia ugyanazon Bors-Marusi gyereke akit sürgősséggel megkereszteltek szeptemberben a születése után, aztán még egyszer másik keresztszülőkkel?
Segítséget szeretnék kérni az alábbi anyakónyvi bejegyzés elolvasásában. Az megvan, hogy ki kivel (Mátay Farkas és Módon Judit), de sok a körítés, amit nem értek. Kik a többi személyek? Tuboly Mihály és Farkas Krisztina stimmel, mint tanúk (a szolgabíró és a felesége, még a wikipedián is megtaláltam őket). Módon Ferenc gondolom a menyasszony elhalt édesapja. De ki az a sok Judit, akit még emlegetnek? És ki Király Ilona ("Helena Kyráll")?
І тому в заповіті князя Ференца Гнилянського 1658 року нічого не сказано що він залишає синові. А лише зазначено. Що Ťвидав дочку заміж і дав їй віо, зо їй належалосяť. ŤЯ роблю цю духівницю тільки для того, щоб по моїй смерті ніхто не турбував мого сина Василя.
Ennyi információm van.
Tehát egy testamentumot említ. Sajnos a könyv szerzöi már valszeg nem élnek. A könyv taglalja a ma Karpatske-nek nevezett falu történetét, de számomra csak a végrendelet lenne fontos. A szerzök nyílván meg tudnák mondani, hogy hol található az eredeti dokumentum, de nem jártam velük sem sikerrel. Az egyik történész szerzö dolgozott régen a lvov-i egyetemen, de 1936-ban született, nem tudnak ott már róla semmit. A másikról pedig semmi sem derült ki.
Írtam az ungvári és a lvov-i levéltáraknak is, Lvov-ból visszakaptam egy olvasási nyugtát, Ungvárról még azt sem. Többet sajnos egyelöre nem tudok.
Csak az érdekesség kedvéért , ezt a gácsországi Karpatske falut 1960-ig Gnyila (lengyel írással Hnyila) néven tartották számon. A Гнилянський név valószínüleg a falu nevéböl keletkezett, ami annyit jelent, hogy posványosi, mert a falu egy hegyi posványos mocsaras katlanban fekszik. De az ott eredö folyónak is ugyanaz a neve. Eredetileg azt gondoltam, hogy a név akkor jött létre, amikor valaki elköltözött a faluból, és rámondták, hogy "posványosi". Elkötözökre találtam is példát a kárpátaljai Zahorb községben. Ez a végrendelet azonban azt mutatja, hogy már a faluban is létezett a név. Ukrajnában pedig ezen a néven ma elég sokan élnek, valószínüleg nagyon távoli rokonok. A név-ős az 1700-as évek elején költözhetett be a szabolcsi Pap községbe, de konkrét adat csak 1776-tól ismert, a gyerekeiröl.
Régóta olvasgattam már a fórumot és rengeteg segítséget adott, most viszont érdekes jelenségre bukkantam.
Oké, hallottam már olyanról, hogy egy nő teherbe eshet úgy is, hogy már amúgy is teherben van, de olyankor a két magzat egyszerre születik meg és az egyik koraszülött lesz. Azt viszont, hogy ugyanannak a párnak 3 hónap különbséggel szülessen Theresia nevű gyermeke, nem nagyon tudom hova tenni. Engem a Marusi-Bors házasság érdekel.
1828 december 23-án: Theresia. Szülők: Emericus Bors és Catharina Marusi
Ők 1827 október 7-én kötöttek házasságot, így átnyálaztam a házassági anyakönyveket, és bár van hasonló házasság 1818-án, Emericus Bors és Catharina Maár, talán az egyik Theresia az övéké, csak a pap kicsit sok misebort ivott és elírta.
Mivel 3 a magyar igazság, még egy harmadik Theresiájuk is van, bár ő már 31-be született, és az ő születési bejegyzése alatt van egy Francisca nevű kislány, akinek a szülei Hegedűs Michael és Anna Madari... Hogy ennek mi a jelentősége, egy kicsit lejjebb van, ahol a keresztszülőket taglalom.
És, hogy ne legyen már nyugtom, van még egy kakukktojt gyerek, akit a születési ideje szerint a Maár-Bors házasságba sorolnék be, de sehogy nem értem, hogy sikerült a Maár-ból a Mási?? Mert én annak olvasom:
Az elsőként írtam Theresiát, neki a kereszszülei Kutovics Stephanus és Theresia Horváth. Ebből úgy gondoltam, hogy ez az ''én Theresiám'' lehet, mert a keresztszülők fia vette feleségül a Bors-Marusi házaspár Julianna nevű lányát.
A másik 3 gyereknek a keresztapja ugyanaz, Hegedűs Michael és a keresztanyja is mindegyiknek valamilyen Anna, de egyiket se lehet normálisan kisilabizálni.
A kis Theresiánál akár Markoti-nak, vagy Marusi Annának is olvasnám. A 31-ben született kis Theresiánál kb. Nádasi-nak, a kis Stephanusnál meg Madary-nak.
Nem tudom mennyire sikerült ezt érthetően idevarázsolni, de mire idekörmöltem, én a logika szerint az első Theresiát tudnám be ''sajátomnak'' a másik két Marusi anyának tartott Theresiát és Stephanust a keresztszülők miatt (is), meg Stephanus születési ideje miatt is a Bors-Maár család sarjainak.
Igaz, én sem illesztettem be a családfámba a tállyai ágat, és Klárát is csak az 1762-es lánynál jelöltem az anyaként, hiszen akár egy késői házasságról is lehet szó. A Béli-Urbán házasságkötés megtalálására csak egy megoldás van át kell nézni a környék anyakönyveit. (Néhányszor már belekezdtem...)
nyílmihály: A forrásmegjelölés nem segített valamit, mégis hol tartják az eredeti dokumentumot?
Akkor viszont ez az 1762-es Erzsébet inkább a vége felé lehetett a gyerekeknek, mert akkor Klára 40-42 éves volt a születésekor...mindenesetre eléggé megfejthetetlennek tűnő kérdés ez is az Urbán Katalin-féle dologgal együtt...
Istvánról nem tudom, hogy mikor és hol született, az 1780-as mádi esküvőjén 21 éves tállyai lakosnak írták. Annyi még ismert, hogy a szerencsi Gábornak volt egy István nevű fia is, valamint, hogy a tállyai Istvánnak születtek Gábor és Klára nevű gyermekei. Szóval ez alapján előfordulhat, hogy a tállyai István szerencsi István öccse, de eléggé gyengék az érvek mellette. Átfutottam a tállyai rk. halotti anyakönyvet 1782-1802 között. Három Bélit találtam benne: 1782-ből Máriát, 1789-ből Nagy Judit férjét, Gábort, de lehet, hogy ő Réti (a házaspárról mást, semmit sem találtam), és 1790-ből a 90 (!?) éves Béli Gábort. A későbbi Bélyek már mind István családja voltak. Bély Gáborné Hrabóczy Klára 1770. áprilisában hunyt el Szerencsen 50 évesen, és az első adat a családról, Bekecs és Szerencs környékéről tényleg az 1762-es születésű gyermek.
VikingHun: Természetesen nem Zs. Évára, hanem Katalinra gondoltam.
Csak éreklödöm, hogy jár-e valaki a közeljövöben az ungvári levéltárban? Találtam egy szöveget egy könyvben ( історія населених пунктів, Гайда Юрій, Шуптар Володимир, Ужгород, В: ŤПатентť, 2002р.,604с. іл.) , amely idéz egyik felmenöm 1658-ban Kárpátskeban keletkezett végrendeletböl. A szerzöket nem találom, de ök nyílván látták a dokumentumot, amiröl szeretnék egy másolatot kapni. Leginkább az érdekel, hogy ciril vagy latin betükkel írták-e, mert annak idején a kérdéses falu (Kártpátske, korábban Hnyila) Lengyelország rutén területe volt. WEB-en nem látok müködö oldalt a levéltárhoz. A könyv Ungváron keletkezett, de nem kizárt, hogy a kérdéses dokumentum Lvovban található, mert Kárpátske már Kárpátalja határán kívül van. Van valakinek ötlete, hogyan tudnám megszerezni a másolatot?
1762-ben Bekecsen születik egy Erzsébet Béli Gábor és Hrabovszky Klára lányaként, de akárhogy facsartam a familysearch-öt az általad említett tállyai Istvánt nem adta ki. Ő mikor született? Tállyán és Tokajban egyébként sok Hrabovszky van (épp csak Klára nem), lehet, hogy ott lesz a B.G.-Hrab K. házasság. Megszondáztam, hátha a mai Szlovákiában született, ott több Klára is van, de egyik sem szülhetett gyereket 1762-ben...majd megnézem a tokaji/tállyai házasságokat 1762 előtt
VikingHun: Ha a Familysearch családfa alapján, ha jól látom Éva anyjának születési ideje és helye, ami kérdéses, valamint, hogy a két Katalin azonos, vagy különböző személy? Vas megyében két szóba jöhető Zs. Éva lett megkeresztelve, az egyik Egyházszegen, a másik Ságon. 1775 és 1777. között változott meg az anya családneve, ebben az időszakban Kemeneshőgyészen nem halt meg egy Leeb Katalin sem és nm is házasodott újra M. Mihály.
Aniccc: Körömi György - Hrisnyik Ilona vagy Taksás János - Martinusz Erzsébet házaspárok nem jöttek veled szembe véletlenül? Nem rémlenek. B. János is bekecsi születésű, szóval ez nem segít az esküvő helyének beazonosításában. Urbán Katalinék mellett, még számos rejtély van a családdal kapcsolatban. Például a tállyai B. István, akit Siebmacher is megemlít, Bély Gábor és Hrabóczy Klára fia, tehát János (fél?)testvére, volt vagy sem? (A gyerekei neve alapján én inkább az igenre tippelnék.) Mikor halt meg B. Gábor stb.
Segítséget szeretnék kérni értelmezésben/jelentésben. Békésszentandrási házassági bejegyzések közt, a menyasszonynál az "Orphana" szó mit jelenthet? Én árvára gondolok. Több helyen láttam, valahol szülők nélkül, valahol szülőkkel.
Köszönöm. Nagyon érdekes amit írtál, volt, ami teljesen új volt.
Ezek szerint az Bély-Urbán házasság nagyon hamar követhette Sztakovics B 1778-as halálát, ha '79-ben megszületik János. Ő is Bekecsen (Szerencs) született? Csak azért kérdezem, mert ezek szerint én átugrottam rajta, pedig azt hittem alaposan kiforgattam az anyakönyveket. Ha viszont a Bély-Urbán házasságot nem találtuk, esetleg az első gyerek születhetett máshol...nagyon esetleg Urbán K. falujában...ez az én reményem, te viszont tudod a választ :-)) Egyébként szóbajöhető korú Urbán Katalin születést sem találtam a környéken..."legközelebb" Hídvégardón van egy...ha az előző férjével érkezett volna és itt özvegyül meg, akkor meg meg kellene lennie a házasságának Bekecsen.
Az viszont simán lehet. hogy B. Gábor 1818-ban meghalt, mert csak 1 biztos gyerekéről tudok, az 1817-es Jánosról, és akkor a '43-as, kérdőjeles Gábor jogosulatlanul szerepel a családfán. Megnézem, hogy 1818 után Hegedűs Anna újra férjhez ment-e, mert akkor most más egy kicsit a helyzet.
Egy kérdést még engedj meg: Körömi György - Hrisnyik Ilona vagy Taksás János - Martinusz Erzsébet házaspárok nem jöttek veled szembe véletlenül?
Sziasztok segítségre lenne szükségem . Sajnos a családfámban elakadtam Domonkos (Damukos,Domenkos) Ferenc (Franc,Franciscus) akinek a felesége Mogor Éva Volt született 1777 Magyargencs vagy Kemeneshőgyészen Tovább sajnos semmilyen adatot nem találtam a szüleikről.
Az 1785-ös születésű Pál az én ősöm. Urbán Katalinról azt tudom, hogy 1797. májusában elhunyt, utána az özvegye, Béli János (megh. 1801.) újraházasodott (1798. jan.) Kristóffi Katalinnal. Még ebben az évben született egy lányuk, Zsuzsanna, (férjei: Takács János, majd Iván Mihály). Katalin és János esküvőjét én sem találtam, az azonban bizonyos, hogy a vőlegény Sztakovics Borbála (esk.: 1766., megh.: 1778) özvegye volt. A Bodrogkisfaludra költöző János 1779-ben született. Szerintem elírták a keresztnevét az anyjának, és ő is Urbán Mária fia volt. Béli Gábor és Hegedüs Annáról nem találtam adatokat, úgy tudtam, hogy Gábor 1818. nov. 18-án elhunyt.
4) Az ő fia János 1743-1801 felesége Urbán Katalin
Az gyerekeik Zsuzsa 1781, György 1783, Pál 1785, István 1787, Gábor 1792, József 1794
5) Az én ősöm Gábor, akinek felesége Hegedűs Anna
6) Nekik csak két gyerekéről tudok: János (1817-1880) és Gábor 1843 csak pár napot él...mondjuk furcsa, hogy köztük lévő 20 évben nem találtam testvért...ide illik be a Te Pál ősőd vagy az előző generációba? Ott viszont János nevű testvér nincs...
És tudsz valamit Hegedűs Annáról vagy Urbán Katalinról esetleg? Mert róluk semmit nem találtam...
Köszönöm szépen! A Kassay családról amit tudtam, azt te is leírtad. Én is Bély Pál felesége miatt találtam rájuk. A református lelkész Szerencsen lakó, Gábor nevű unokája próbálta bebizonyítani a család nemesi származását az 1770-es években a Familysearch-ön található iratok szerint. A fia, János előbb Szerencsen, majd később Bekecsen élt családjával. Két fia, János és öccse, Pál, az ősöm, Bodrogkisfaludra települt és ott alapítottak családot, feleségeikkel.
Nem biztos, hogy egyértelmű leszármazás felállítható, mert egy kicsit zavaros:
A Mihályiban élő Kassay Zsigmond a saját és édestestvére György, továbbá a saját fiai: Gábor és Ferenc, illetve István, József és másik György, az említett Györgynek a fiai nevében, ahogyan Gábor fia Dániel és Ferenc fia Sámuel nevében is bemutatta Kassay Györgynek 1578. 02.22. napján Rudolf császár által adományozott és 1582-ben kihirdetett, az 1732-es jegyzőkönyvben szereplővel megegyező armálist.
Az armalisba foglalt Ferenctől való leszármazást igazolja (EZ A NAGY KÉRDÉS, HOGY EZ A FERENC KI ÉS MILYEN VISZONYBAN VAN A NEMESSÉGSZERZŐVEL, HOGY KERÜLT AZ ARMALISBA):
-Balpataky Dorottya szerződése (1624-ben) az esküvői költségekről vejével, Kassay Ferenccel, aki azonos az armálisban említett Ferenccel (EZ A TÖBBEDIK HÁZASSÁGA LEHET AKKOR FERENCNEK, MERT HA (20 ÉV KÖRÜLI) LEGÉNY LENNE 1624-BEN, AKKOR NEM SZEREPELHETNE AZ 1578-AS OKIRATBAN)
-Vékey Katalin Lajos és Balpataky Dorottya lánya bevallása férje, Kassay Ferenc számára
-szerződés, amely bizonyítja, hogy K. Dániel az armálisba foglalt Ferenc fia volt
-és hogy a nemességet kereső Zsigmond és György e Dániel fiai.
A tiszti ügyész észrevételezte, hogy az armalisban foglalt Ferenc és Dániel között elég hosszú időbeli távolság van, de a tanúvallomásokra tekintettel elfogadta a leszármazást.
Tehát szerintem a leszármazás:
apa: Ferenc (aki már él 1578-ban, felesége Balpataky D )- fiú: Dániel - 1) unoka: Zsigmond - a) Gábor -Dániel (dédunokák)
- b) Ferenc -Sámuel
- 2) unoka: György
- a) István
-b) József
- c) ifj György
Csak a tiszti ügyész észrevételét nem értem, h Ferenc és Dániel között miért telt el hosszú idő...hacsak nem azért, mert a többedik házasság miatt K. Ferencnek már idős korában született fia...így mondjuk már összeáll a kép...
Szóval akkor megkérdezhetem, hogy neked hogy ősöd Kassay Ferenc? Mert nekem úgy, hogy volt egy lánya is, Borbála, aki Bély Pál ref. lelkészhez ment feleségül és én ezen az ágon "jöttem le". Remélem segítettem, de én is mindent szivesen veszek a Kassayakkal kapcsoltban, amit te tudsz...
Van, aki adatmódosítást kért az új I. vh.-s adatbázisnál és kapott is rá választ?
babramama: Nem tudom, jól értem-e, hogy a 21380-as és 21372-es hozzászólásodban két különböző személyről van szó? Ha igen, akkor tényleg csak azt tudom, ajánlani, hogy írj a bécsi kirendeltségnek, és hivatkozz az adatbázisban talált személyre, hátha az eredeti dokumentum jóval több adattal tud szolgálni az indexelthez képest (életkor, lakhely stb.).
elzsé72 és Mama 5: A váci püspöki e-levéltárnak az az egy hátránya, hogy néhány anyakönyv kimaradt a digitalizálásból (pl. Abony, halotti 1896-1904. közötti időszak) és valószínűleg nem is fog felkerülni az oldalra.
Anicc: Nem kaptam, köszönöm szépen a felajánlást, de igazából nekem nem is a szöveg fordítása kellene, hanem tényleg csak a rokoni kapcsolatok kibogozása. Ez még a magyar nyelvű szövegeknél sem mindig sikerült, például a Documenta Fasc. 17. Nr. 104. 3. oldalán: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-VJP7?i=389&cat=77957
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új funkcióval bővítette online folyóiratarchívumát, immár kulcsszó alapján képekre is lehet keresni az 1900 és 1963 közötti lapokban, folyóiratokban:
A"házassági engedélyezések" még nincsenek beszkennelve.
A mutató és iktatókönyvek viszont tudnak segíteni, ha tudsz adott évet vagy neveket.Ezt viszont online(fizetős) elérhető.
Mint írtam nem mindig írta oda a plébános az anyakönyvekbe, hogy rokonházasság. Találtam én is Vácon és Esztergomban ilyen iratokat a levéltárban az ősökről, az anyakönyvben meg nem volt beírva.
Amúgy az ősöknek fizetni kellett, hogy az az egyház a házasságra rábólintson.
A győri egyházmegyei levéltár oldalán fel van téve azon házasságok listája, amikről iratok maradtak fenn(név és év alapján). Ezek kutatása szintén helyben.
Ezekhez az adatokhoz hogy tudok hozzáférni ? Csak előfizetéssel, vagy helybeli kutatással. Én Váci vagyok, nekem itt helyben van a levéltár. Már volt előfizetésem, de házassági adatokat nem találtam,1930 kürül Vámosmikolán. Ha most előfizetek megtalálom ezeket az adatokat ? Köszönöm.
Irigylésre méltó feldolgozottság. A székesfehérvári egyházmegyében csak egy éve kezdték el a digitalizálást, nem tudom mennyi év múlva jutnak el erre a szintre.
9 évvel később.... A pontos adatok: született 1918.01.28. születési helye: MIKE. Rabszáma: 99798, Buchenwaldba érkezett 1944.11.24. Buchenwald S.III. Nordlagerbe került, ott halt meg 1945-ben. A betérése a feleségének fals információ, római katolikusként esküdött.
Nagyszerű, hasznos információ. Tehát dokumentáltan fel van vezetve 3 generációra a házasodni kívánó felek érintett felszármazói ága?
Én a Váci Ehm. online adatbázisához szintén hozzáféréssel rendelkezem, ott viszont a püspöki lt. részen találhatóak a különféle felmentésekre vonatkozó útbaigazítások, ezt belépve látom jelenleg is. Viszont ez csak hivatkozás, azt írja hogy az iktató- és mutatókönyvekben találhatóak ezek településekre lebontva, viszont iktató-mutatókönyvekre csak a Váci egyházmegyéhez tartozó 49 településen adott találatot. Sok helyen ez az évszám is csak pár éven belülre mutat. Bár azt nem tudom, hogy személyes kutatásnál mennyiben tér el, elvileg ide is az elsőpéldányok vannak mindenből feltöltve.
Egerben a Főehm. levéltárában akkor ez szintén településekre lebontásokra kikérve elérhető? /Ott nincs sajnos digitalizálva még semmi./
Sajnos nem igazán azonosíthatók be pontosan az elesett katonák, nekem van egy találatom, de nem tudom, hogy tényleg ő az, akit keresek, mert nincs feltüntetve a szülők neve. Dédapám testvérét keresem, akiről semmit sem tudok, csak a születési idejét, és hogy a katonaállítási lajstromban szerepelt 1915-ben Debrecenben, de nem ott halt meg. Elvileg lehetne ő is a talált személy, de a szülők neve nélkül nem tudom biztosan.
Azért az elég gáz, ott nagy esély van degenerált gyerekek születésére a belterjesség miatt. Azt még ma is csak genetikai vizsgálatok után engedélyezik, ha jól tudom.
Unokatestvérek lehettek, ilyenkor a felmentés pedig nem a háromszori hirdetés (promulgatio), hanem a házassági akadály alól volt adandó.
A fokszámok számítása nem feltétlen triviális, számomra legérthetőbben talán itt van leírva: http://www.akuff.org/cikk/rokonsag.htm (a katolikus lexikon kicsit talán túl tömören fogalmaz:))
Egy házassági bejegyzésnél találtam eddig nem tapasztalt megjegyzést. Gyöngyöstarján, 1813.02.15; Adorján József 23 - Ludányi Borbála 21? évesek. Alatta latinul valami ilyesmi szerepel: "penes dispensationem in 3is gradio". Ez az lenne, hogy a 3-szori hirdetés alól felmentve? Ha igen, akkor ezek szerint a vőlegény-menyasszony között harmad-unokatestvéri, vagy attól közelebbi rokonsági fok állt fenn? Esetleg más oka is lehetett? Mellékelek képet is.
Ha jól tudom a bécsi kirendeltség a bécsi Osztrák Hadilevéltár anyagaiból dolgozik. Bécsi levéltári anyagot indexeltek, ezek KA rövidítéssel ellátott forrásjelölések.
Szerintem sem teljes a bécsi anyag, és az állami anyakönyveknél is találtam hiányokat. A bécsi kirendeltséget, mint további lehetőséget írtam. Ami az 1930-as holttányilvánítást illeti, jó kérdés, valamiért nem jutott el Magyarországra a halálhír, mert különben be kellett volna írni az anyakönyvbe. A Budapesti Közlönyben (vagy a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében) benne kellene, hogy legyen a holttányilvánítási megindítása. Néha egészen részletes. Legalább ott ki kellett volna derülnie az 1918-as halálnak, és akkor nem lehetne december 31-es haláleset. 1930-ban a közlönybe és a közlöny hivatalos értesítőjébe is bekerültek holttányilvánítási eljárások megindításai, az értesítő sokkal részletesebb.
vörösvári: Nem hiszem, hogy fel lettek dolgozva, legalábbis a Vöröskereszt Múzeum oldalán erről nem írnak.