Eleinte csodálkoztak, megbámultak, de különösebben nem törődött vele senki. A tanárok körében, úgy emlékszem, beszédtéma volt egyszer-kétszer. De nem tiltották meg. Most már kissé furcsállom, hogy nem. Csak otthon, a nagyanyám tette szóvá, amikor látogatóba jött, nem túl gyakran.
Átlagosan 24 éve volt. Egyébként zoknit a mai napig nem hordok.
Én imádom a nyarat, mert sok lábfejet lehet látni. A kedvencem a lábujjközös papucs, mert látni az egész lábat. Mindig megnézem a lányok lábujjait, szeretem, ha szép hosszú lábujjai vannak neki. Nem vagyok perverz, csak egyszerűen jó megnézni. Szép, mikor a második lábujja hosszabb, mint a nagylábujja. Amúgy nektek hány centi a leghosszabb ujjatok?
Én és a barátaim gyerekkorunkban mindig mezítláb jártunk ,az iskolába is.Sokan és sokszor megbámultak.Persze, a talpunk mindig szinte lemoshatatlanul fekete volt.Voltunk mezítláb az utcán,a parkban,az áruházban,az osztálykirándulásokon is.Aszfalton,fűben,kavicsokon.Mi egészen egyszerűen ezt szerettük.Odahaza még télen is,utcai téli cipőn kívül más lábbelink talán nem is volt.
A tavalyi szezonom szörnyű volt. Nyáron vonattal+sétával járok dolgozni, így kitaláltam, hogy akár minden nap háztól-házig mezítlábazhatnék. Igen ám, de valahogy sosem tudtam magam rávenni, hogy a vasútállomásokon mezítláb ténferegjek, annak ellenére, hogy már elég sokszor csináltam ezt városban (sőt egyszer-kétszer az állomáson is). De most egyszerűen nem mertem levenni azt a rohadt cipőt. Bár az állomásokon kívül tavaly is sokat jártam mezítláb, de nagyon kényelmetlennek éreztem volna a mezítláb várakozást az emberek között. Ha csak megyek az utcán, az sokkal kevésbé zavar, mert úgyis csak pár másodpercig látnak. Idén eldöntöttem, ha megjön a jó idő, muszáj lesz megcsinálni, különben egyre nehezebb lesz. Ha sikerülne mégegyszer, akkor akár minden nap meg tudnám ezt ismételni. Eljött a jó idő, és az első pár napban ugyan még nem mertem, de aztán arra koncentráltam, ha egyszer sikerül, jutalmul így tölthetem az egész szezont. És sikerült, már két hete csinálom, bár nem minden alkalommal, de egyre többször. :) volt, hogy reggel a 17-18 fokban is sikerült, ami nálam abszolút rekord (mint régebben írtam, 26fok alatt nem szoktam nekiállni).
(beszólás nem volt, sőt nem is bámulnak meg az emberek)
Korábban volt már ilyen tali. Én olyan 2008-2009 körül voltam egyen. A vérmező parkban találkoztunk, felsétáltunk a várhoz majd el egészen a margitszigetre. Egy közös pont van, de mindenki szót értett a többiekkel, beszélgettünk és mezítlábaztunk. Egy hasonlóra elmennék a párommal. :-)
Most már végre jó az idő és lehet mezítlábazni. Kint voltam a Kopaszi-gáton és ott nagyon jó a földön meg a frissen nyírt fűben mászkálni. Hát odafelé a Rákóczi-hídon át jöttem mezítláb, nekem nem tett jót, mert olyan a járda anyaga, mint a smirgli. (Egyébként majdnem mindegyik hidunk gyalogjárója ilyen sárgás smirgliszerű anyaggal lett kialakítva...)
Felüdülés volt aztán mezítláb a puha fűben lépkedni!
Nekem ez a 20 fok körüli, ami most van, már hívogató. Főleg a napsütötte felületek, füves részek. Később, nyáron már nagyon forró tud lenni néhol a kő, aszfalt.
Valaki írta korábban, h lábfétise van, ami nem csak a női lábakra irányul, hanem arra is, h ő maga maga van mezítláb.
Nálam is ez a helyzet, iszonyat izgató levenni a cipőt szabadban, munkahelyen, stb.
Tegnap délután nagyon szép idő volt, kihasználtam a környékünkön. Családi házas övezet a város szélén. Most meg fáj, mert persze szinte végig kemény, rugalmatlan volt a felület, a lábam meg télen ellustult, megszokta, hogy valami rugózik a talpam alatt. Ez persze az én hibám, be kellett volna tartani a fokozatosságot a visszaállásban, a kb. 1.5 óra séta sok lett elsőre, de annyira vártam már... Nem is a talpamban érzem, hanem a sarkam és a vádlim jelzi, hogy másképp kell lépni mezítláb a kövön, betonon. :P
Én is mezítláb vagyok az irodámban szinte mindig. Idén már többször jártam a szabadban is mezítláb, már nagyon hiányzott, igazi szabad érzés érezni a talpam alatt a természetet. Jó érzés végre összekoszolni a lábamat.
Sikerült életre piszkálni a régi telefonomat és az előkerült képek szerint tavaly áprilisban már voltak olyan kellemes meleg időszakok, hogy a magamfajta fázós mimóza is be tudta vállalni pl. a mezítlábas kertészkedést. Remélem, az időjárás idén is kegyes lesz hozzánk és mihamarabb kezdődhet a szezon... :)
1-2 évvel ezelőtti hsz-ekben is láttam már, de túl sok konkrét válasz nélkül, szóval ismét: Tud valaki konkrétumot azt illetően, hogy a biztonsági őröknek, akik antsz-t emlegetnek, csak a szája jár, vagy van is valami megalapozott okuk? Próbáltam neten keresgélni, de nem találtam semmi ilyesmit.
Párszor kimentem még az utolsó napokon amikor még jó idő volt a kopaszi gátra. annyira jó a fűben mászkálni! érezni, hogy a lábad erre van kitalálva. és olyan jó fű és virág illata volt a lábamnak utána
Egy iskolai "élmény", ami nem velem esett meg, de anno ez simán belefért:
Felsősök voltunk, amikor egy őszi tornatermi óra elején bemelegítésként körbe - körbe futottunk. Egyikünknek nem volt ehhez túl nagy kedve, így időnként meg-megállt „bekötni” a cipőfűzőjét. A testnevelő persze látta, hogy miért „oldódik ki cipőfűző”, és figyelmeztette, hogy kösse be jobban, mert az állandó megállásokkal feltartja a többieket. A társunk nem vette komolyan a figyelmeztetést és nem hagyta abba... A tanár megelégelte a dolgot, s hogy többet ne kelljen a cipőfűzőjével bajlódnia, kiküldte az öltözőbe, levettette vele a cipőjét és a zokniját, s attól az órától kezdve egész évben minden egyes tornaórán mezítláb kellett neki tornáznia. El tudom képzelni mit érezhetett szegény társunk, de végül is ő provokálta ki, ráadásul az eset után testnevelés órára elég volt csak a tornaruháját bepakolnia.
Kb. így hangzott ez el az órán:
Tanár: Jobbra át, futás indulj!
- Tanár: Miért állsz meg?
- Diák: Csak bekötöm a cipőmet.
- Tanár: Miért álltál meg ismét?!
- Diák: Mert újból eloldódott a cipőfűzőm.
- Tanár: Ha még egyszer előfordul, akkor baj lesz.
- Diák: ???
- Tanár: Jó, akkor elég volt! ! Ezután többet nem fog kioldódni a cipőfűződ, ugyanis nem lesz rá szükséged. Most kimész az öltözőbe, leveszed a cipődet és a zoknidat, s mezítláb jössz vissza! A jövő órától kezdve pedig egyáltalán nem kell elhoznod a tornacipődet, mert mindig mezítláb fogsz tornázni!
- Diák: Csak véletlenül oldódott ki a cipőfűzőm…
- Tanár: Világosan megmondtam, hogy nem kell tornacipőt hoznod!
