Köszönöm szépen. A négyzetméterár csak viszonyításnak jó, ebből meg lehet becsülni a konkrét darabok értékét. 13 ezer/nm-ért láttam újat, akkor a hazsnált olcsóbb kell, hogy legyen némileg.
Ha a régi konyhaablakokra kicsapódó párát veszed alapul, megsaccolhatod milyen. Ha ugyanott kicserélik hószigeteltre, a pára nem fog kicsapódni, hanem más utat fog keresni. Minuszban a konyhában ígyis-úgyis meleg van, de ott sem szellőztetnek örökké.
Létezik tégla, sőt üreges tégla dübel is. A dübelben nem keletkezik se nagy hüzó, se nagy nyíróerő. Ha nem akarom bevonni a teherviselésbe a kiváltót akkor nagyobb profil és kisebb dübel kell. A kiváltó betonminőségéről egyébként nekem sincsenek illúzióim.
Nem rossz ötlet, de nem fúrnám szét az albérletet.
Plussz ventillátorban energiatakarékosabb, de hűtöm vele a lakást, nem is olyan effektív mint az erre való kézikészülék.
Minnel nagyobb felületet és hatékonyabb páralecsapódóra tervezem annál komplikáltabb a kialakítása, és több hőt is visz ki az utcára.
Plussz barkácsolni kell hozzá víztárolót stb. A páramentesítő hulladékhője (szal gyak az összes energia amit fogyaszt fűtésben jelentkezik, mellette meg termeli a vizet).
Ugye a kondenzációhoz kell azért jelentős hőmérsékletkülönbség. Egy pl. kinti 10-15 fok magas páratartalom, benti 21 foknál nem túl effektív szemben a páramentesítő fix 0 fok körüli hőfokával. Kinti -10foknál nyilván más a helyzet, de ott a szellőztetés is nagyon hatékony.
Vezess be kintről egy vastag, U alakú alucsövet, és hajtsd át rajta a külső levegőt. Na azon ki fog csapódni a pára, és elég hozzá egy PC ventillátor. Fürdőbe, konyhába simán beszerelhető, senkit nem zavar. Időnként áttörlöd penészgyilokkal, de az alun nem sok lesz, mivel nincs benne cellulóz.
MINDEN oldalról hőszigetelned kell a koszorút a tégla felé.
Képzeld el magad elé metszetben. A koszorú előtti hőszigetelés csak a beton aljáig ér, tehát ott van egy olyan pont, ahol 8-10 cm tégla után már beton jön = hőhid.
Ennek az a megoldása, hogy a koszorú alatti téglasor keskenyebb tégla, magyarul a koszorú előtti hőszigetelés egy sor téglával lejjebb ér.
De én, mint ezzel foglalkozó épitész még legalább 20 ilyet tudok mutatni egy ilyen nem hőszigetelt épületen.
Természetesen azt csinálsz amit akarsz, de sem árban, sem hőszigeteltségben nem jobbak a "csodatéglák".
Igen a lábazatra nem tudok jó megoldást. Vagy "kilóg" a tégla a lábazatból és akkor elfér a szigetelés a síkban, de az nem tudom milyen statikailag. Vagy a lábazat "lóg ki" a szigetelés miatt, de az meg hogy néz már ki...
Koszorú, stb. Én láttam olyan terveket, hogy nem ér ki a koszorú a tégfal egész vastagságában, így kívülről oda lehet tenni a beton borítására az EPS-t.
"Tuti betennék télen egy lefagyasztott kólásüveget valahová párakicsapatónak, érdekes lehet mennyit szed össze :)"
Pára: Nálunk lakásban szobanövények, stb. Szigetelt bérház (persze hogy hőhidasan durván). Penész, ha nem szellőztetünk, ha igen akkoris.
Páramentesitő (elektromos nem a Cere...t szar) kezdeti időszakban akár napi 10L vizet kitermelt 60nm-en.
Oxigént még nem termel meg széndioxidot sem bont, de "fagyasztott kólásüveg" elven működik ;)
Pont emiatt lényeges a folytonos hőszigetelő burok. Ha rendesen meg van csinálva, akkor a páratartalmat szellőztetéssel szinten kell tartani, ennyi.
A tapasztalat az, hogy egy normálisan és jól hőszigetelt házban jellemzően alacsony a páratartalom télen, részbena felületfűtés száritó hatása miatt is.
Valahol ki kell csapódnia a párának. Egyszerűen ki kell, és így vagy úgy megtalálja a módját. Ha nincs hideg felület (ablaküveg, betonkoszorú stb) akkor a szobában reked és megbüdösödik magában. Hacsak nem szellőztetnek ablakon, szellőztető-elszívón és nem hoznak friss levegőt. A zoxigén is elfogy egy idő után, nem csak a páratartalom a fontos.
Nem az áthidalók a problémásak, hanem egy koszorú, vagy lábazat, ahol beton találkozik a téglával.
Ha visszaolvasol még egy kicsit, akkor láthatsz olyat is, ahol leirom, hogy a 30-as téglához képest SZÁZEZREKKEL többe kerül már a 38-as falazat, mivel több áthidaló, több beton az alapozásba, lábazatba, koszorúba kell. 44-es téglánál még ennél is több.
És van gyakorlati tapasztalatom elég, mivel elég sok általam tervezett háznál viszem végig az épitkezést is.
Tavaly egy kivitelező büszkén mutogatott egy 44T Profiból épitett házat. Szerkezetkész állapotban volt, nagyon durván tele volt hőhidakkal, amiket emlitettem. Mert eszméletlenül bonyolult utólagos hőszigetelés nélkül megoldani a hőhidmentességet.
Köszi a válaszokat. Dominálóan sokkal egyszerűbbnek és homogénebbnek látoménis a "sima" B30as (vagy bármilyen) alap tégla + 20cm kőzetgyapot falat, nyílászáróknál pl nagyon jól megoldható a hőhídmentesség is, de:
Az alábbi felvetések vannak még (maradjunk a Pth 44 K-nál):
-Mostani árakat számítva a Porotherm K 2-3e ft/m2 árelőnnyel rendelkezik (anyag) egy B30 + 15cm kőzetgyapot/EPS falhoz képest.
A munkadíjban pedig az EPS felrakása ismételten számít.
Ha az alábbi kalkulátort használom ég durvábbak a különbségek:
Hőhídmentességet a 44cm-es falban, áthidalóknál, koszorúknál stb el lehet érni, abban a 44cm-es falvastagságban sokminden elfér.
Az ablakoknál valóban be kell fordulni a szigetléssel, de:
Most találtam egy hozzászólásban had idézzem:
"Eltulozzatok a kulonbseg jelentoseget.
BETON labazatnal a 3-4 cm XPS hoszigeteles megfogja a hoveszteseg 70%-at. A tobbi csak ennek csokkentesere van, illetve azert, hogy esztetikailag ne nezzen ki szarul az epulet. Ha mar minimalis hoszigeteles van egy feluleten, akkor nem lesz hohidas ahhoz kepest, ami brutalisan van hoszigetelve. A hohidassag azt jelenti, hogy a feluleti homerseklete le tud csokkenni parapont ala, magyarul peneszedhet.
Ha van rajta hoszeigeteles, akkor ilyen nem lesz."
Igazság a kérdés arra irányult, hogy kinek van gyakorlati tapasztalata, nem csak elméleti teória konkrétan ezekkel az anyagokkal?
A hilti dübel vagy fog vagy nem fog, nem lehet tudni, hogy mennyi cementet kevertek a hídlásba. Lehet, hogy csak úgy néz ki, mind a beton.
A Kömkel megoldása jobb, de lehet használni U profilt is, azzal picit kevesebbet kell vésni.
Nem használunk menetes szárakat (és nem furatjuk ki a profilokat szakműhelybe), mert káronkodással szokott járni, amig a két profilon átfűzzük a menetes szárakat.
Mindig van kéznél egy heggesztőgép,a profilok beépítése után a falat átfúrjuk a profilok alatt és felett és beépítunk 3o cm-ként egy-egy fi14-es betonvas kengyelt két darabból, amit leheggesztünk, egymáshoz is és a profilokhoz is.
Az utólagos hőszigetelés nélküli falazat a laborértékeknél 30%-al rosszabbat tud, mert van egy hőhidassági tényező is, amivel számolni kell. Ha nincs egy utólagos, FOLYTONOS hőszigetelő burok, akkor ez ennyivel rosszabb.
Valamint nagyon nehéz hőhidmentesre megcsinálni az épületet utólagos hőszigetelés nélkül, mert bizonyos kialakitások (padló-lábazat, áthidalók, koszorú-födém-fal csatlakozás) csak igy hőhidmentesithetőek, sima falazattal nagyon nehezen, illetve van amelyik egyáltalán nem.
Ez azért probléma, mert ezek a hőhidak komoly léptékűek, és szinte biztosan fellép párakicsapódás, azaz penészesedés.
Az sem igaz, hogy az olcsó tégla+utólagos hőszigetelés helyett a drága tégla+külső vakolat olcsóbb lenne, mert majdnem egy árban vannak.
persze, a tégla a laborban baromi jó hőszigetelő, nem is kell rá semmi.
- és az áthidalóknál
- és a beton pilléreknél
- és a betonkoszorúnál
biztos van több is, annyira nem értek hozzá. nem tudsz csak téglából házat építeni, rengeteg részlet lesz ahol szarabb lesz a szigetelés mint amit a tégla tud. ha utánna be van burkolva szigeteléssel, akkor ez nem gond.
"A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól."
Igen ez nem kérdés, egyértelmű.
A kérdés az, hogy a lent nevezetteknél ellátható-e a TARTÓFUNKCIÓ a HŐTÁROLÓ és a HŐSZIGETELŐ réteg egyben.
A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól.
Remélem nem gondolkozol csak téglafalban, hőszigetelés nélkül...
