" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Changsha: ehető mandarin, ami 10 Fahrenheit fokot is kibír, de egy gyűjtő ismerősömnél -17 Celsiust /kb 0 F/ is kibírt.
Ichang papeda: nem olyan jó minőségű a gyümölcse, de konyhában használható, olyan fagytűrő, mint a Poncirus trifoliata, de azzal ellentétben állítólag örökzöld.
Morton citrange: Poncirus és valódi narancs hibridje. Állítólag lehet belőle egész jó narancslét csinálni, ez viszont magyar tapasztalatok szerint nem annyira kiemelkedő fagytűrésű, ez Taxus fórumtársunk tapasztalata, de az is lehet, hogy csak túl fiatal volt a növény, mindenesetre érdemes vele próbálkozni.
Shangjuan: Az ichang papeda nemesítése, citromra és grapefruitra hasonlító ízzel, citrom kinézettel és állítólag 5 F /-15 C/ fokig fagytűrő!
Trifoliate orange: ez az a bizonyos Poncirus trifoliata, ami egészen biztosan mindent kibír, de ez télen ledobja a leveleit, a gyümölcse pedig közel ehetetlen. Ezt használják a hibrid kísérletekhez is.
Yuzu: Az ichang papeda és a valódi mandarin hibridje. 5-10 F fokig fagytűrő, ez is olyan citrom kategória, állítólag jó citromlevet lehet belőle csinálni.
Szóval csupa olyanokat árulnak, amit feltétlenül érdemes lenne beszerezned, ráadásul nálunk még nem is lehet beszerezni mindet, amit igen, azt is csak gyűjtőktől, oltóág formájában. És akkor még meg sem említettem a különböző csodálatos gránátalma fajtákról, vagy a japánnaspolya fajtájukról (loquat), jujubáikról, stb... Ezt a blue nevezetű persimmont viszont nem láttam az oldalukon.
Ha tudsz várni kicsit, akkor jövőre dugványozok neked a lányból is és a fiúból is. Nálam is vannak sarjak és közelebb is vagyok hozzád, csak az a baj, hogy a sarjakról nem derül ki a nemük. Biztosabb, ha dugványt csinálok.
Ma a tulajdonosa kíséretében elmentünk a nagy dedesi fügefához, hogy engedélyével dugványnak való ágakat metsszünk le róla. 2-3 héttel ezelőtt végeztek már rajta egy alapos nyesést és az ágakat a szemétgödörbe szórták, hogy alkalomadtán elégessék. Megvizsgálva őket, úgy találtuk, hogy nem nagyon száradtak ki, ezért ezekről is levagdaltuk a dugványozásra alkalmas részeket. Végül a tulajdonossal elkalauzoltattuk magunkat abba a faluba, ahol ezt a növényt több, mint húsz éve a rokonaitól kapta. Emlékezett, hogy kettő volt a kertben, de nem tudta, hogy a másiknak mi lett a sorsa. Nagy izgalommal mentünk a nyolcvanéves nagynénit felkeresni, hátha nyomra tud vezetni bennünket és megláthatjuk, hogyan viselkedett az elmúlt két évtizedben a dombtetőre került füge síksági ikertestvére. Sajnos nem volt szerencsénk, mert a néni arra emlékezett, hogy azt is elajándékozták, de nem tudta felidézni, hogy kinek. Így aztán a kis síksági faluban vigaszul be kellett érnünk a decemberi tél fal mellett nyíló legszebb rózsáinak látványával.
Ha van fölösleges homoktövis sarj én szivesen örökbe fogadnék jó párat, főleg ha korai fajták.
Nagyon egészséges a leve ahogy írta Magyarliba mézzel ízesítve ,lehet keverni
almalével,szőlőlével, de mással is .Szörpnek is kitűnő a tetején egy olajos réteg
képződik és ezért minden tartósítás nélkül is sokáig elálla sima hütőben.
Eleinte furcsának érezzük az ízét, de ha meg szoktuk már kellemesnek érezzük.Ilyenkor az influlenzás téli időben a legjobb immunerősítő.A teljes növény használható.A levele teának, a bogyó leve inni az előbb említett formákban,a
megmaradt magja és héja megszárítva egy kávédarálón ledarálva ,
süteményekbe , müzlibe,joghurtba keverve.
A rákos betegeknek is erősen ajánlják.
Cserébe tudok adni igazi téltűrő örökzöld puspángot másnéven bukszust vagy nyári orgonát több szinben,több féle gyöngyvesszőt,rózsaszin hortenziát.
Ezzel a paw-val csak az a bajom hogy még nem ízletem és lehet hogy nekem nem is ízlik !Tipródok itt 5-10 évet az első termésmre várva osz't lehet nem is jön be!!!Valaki igazán meghívhatna egy kóstolóra !!
Ez egy kis összefoglaló a Bajor Borászati- és Kertészeti Hivataltól az "indiánbanán" kisérleti termesztési eredményeiről. Érdekesnek találtam, pláne az utolsó bekezdést. Van benne "valami előremutató"
Ugyanitt van egy leírás a fás szárú növények télállóságáról, a klímazónákról és az azokat befolyásoló tényezőkről. Szerintem ebben benne van minden, miről itt és a másik fórumon is írtatok, írtok.
WANTED! Ceratitis capitata, azaz mediterrán gyümölcslégy. Miatta nem lehet Spanyolországban már vegyszermentesen termelni a kákit. Nálunk azonban egyelőre még nem él, úgyhogy pillanatnyilag óriási előnyben lehetnénk!
Az enyémek is határesetek - ami a kiáshatóságot illeti, de odáig jutottam, hogy egy próbát megér: vagy megmaradnak náluk, vagy nem. Nálam ne maradjanak - ez a lényeg..:))) Sajnálom valahol a dolgot, de tudatlan voltam, mint sok másban, amikor telepítettem.
Gyanum támadt,hogy a valós helyzet az az amit a német a németnek irt.Azaz nics még eladáskész növénye talán még oltóága sem.Igy jövöre ha már van oltóága akkor a Zsuzsának tesz gesztust és küld egy oltóágat.Én azt hiszem egy tájékoztatást,hogy majd 2011 tavaszra adjam le a rendelést amikoris már feltünteti az eladási listáján is.De azért a német ismerősömnek a 2011 tavaszra is beleirte a "valószinü"jelöt.Az Acca sello.az jó de ez is Forum,viszont a toscana az áruház németbe és ott a vállasztható kosárba részen van egy Sziciliai óriás is/ugyan ezt nem taglalja a fajtaválasztékban/.Azt hiszem ezektől megpendirozok tavasszal egy M.betüst/viszont érdekes,hogy mindenféle tropusia van de kivi vállasztéka nincs.Ha majd ráérsz probálj meg engem felhozni,hogy Kivibe mit kell tudni a "Gold"-nak nevezettről.A szinét azt értem meg,hogy nem olyan erőteljes felfelé de esetleg más ami fontos?
Igen, valószínűleg svéd. A -sen végződés utalna dán eredetű családnévre. Egyébként mindkettő a magyar -fi megfelelője (azaz az előtagban szereplő nevűnek a fia, vesd össze szláv -ics -evics -ovics /két utóbbinál azOKnak a fia/). Érdekes, hogy ugyanakkor a germán nyelvekben a 'Sohn', 'son', 'sen' (fia v.kinek) ugyanarról az ősi tőről fakad, mint a szláv nyelvek 'szin'-je. Csak a szláv nyelvekben egy sajátos -ics képzővel alkotják a germán -son, sen végű vezetékneveknek megfelelő neveket.
De úgy egyébként is nézzétek meg ezt a www.e-jardim.com brazil oldalt. Oldalt a "frutíferas" fülre rákattintva 14 oldalon keresztül olyan gyümölcsöket mutatnak be, hogy még a sokat tapasztalt érdeklődő számára is rengeteg sosem látott van közöttük!
Megjött a fellelt régi német ismerősöm.Az eredmény fekete kaki-nál:mikor a német rendel német cégtől,2010-ben még nincs,"lehet",hogy 2011 tavaszán már lesz.Ugyanaz a német főnök irta aki nekem mondta/irta/jövö év májusig mindent elkövetek.....,Zsuzsának irta a tavaszt oltóágra.
A -son végződés inkább svéd gyökerekre utalhat talán.
http://www.pawpaw.kysu.edu/pawpaw/cvsrc98.htm
Itt elég jól össze vannak gyűjtve a pawpaw fajtaleírások és felsorolják Peterson fajtáit is. Megnéztem ezt az osztrák oldalt, én egy másik kertészetből rendeltem őket. Ha jól látom, Acca sellowianából nekik "Triumph" és "Mammouth" van. Az egyik fényképen kézben tartanak egy gyümölcsöt, ez elég nagynak tűnik, ha nem is akkorának, mint a "Wiki tu", de én már ilyennel is megelégednék. Pawpaw-ból is van jónéhány fajtájuk, bár ennél több van azon a cseh oldalon, ahonnan úgy tűnt, hogy elvileg be tudnék szerezni nagyobb fákat is. Valóban nagy üzlet ez és egyre inkább látszik, hogy a pawpaw kezd erősen felfutni, ezeknek az osztrákoknak is első helyen van a bestsellerek listáján. Eddig nem nagyon fedezték fel, de mostanában már szinte nem is lehet kielégíteni a vásárlási igényeket. Az eddigi mellőzöttsége is legfeljebb azzal indokolható, hogy lassan nő és a gyümölcs nem áll el sokáig. Bizony, kár, hogy az ilyen lehetőségek kihasználatlanul maradnak, pedig annyi termálvízzel rengeteg üvegházat is lehetne fűteni! Szlovéniában, közvetlenül a magyar határ mellett egy magyar nemzetiségű falu határában működik Közép-Európa legnagyobb orchidea termesztő vállalkozása. Ezt is termálvízzel fűtik, pedig ott ez alacsonyabb hőmérsékletű.
Igy van.Gondolom a neve alapján,hogy innen jönnek az információi ami szélesebb mint a spanyol vagy afró amerikai ismereteknél.A neve alapján gondolom talán Dán lehet a cscsaládi gyökere.Most,hogy nézegetem a comeket,viszont azt látom,hogy sok helyen a Petersen név külön ki van emelve a Pawpaws ismertetéseknél.Erről jut eszembe/meg az Acca Sel.-na/látom irtad vettél Ausztriában oltott növényt,nézz bele a www.flora-toscana.de helyre/sok minden,már-már rémisztően sok de:/A.triloba,Zitrusplazen,Acca sellowiana(!),D.kaki az nem semmi.Az árak is.De elgondolkodtató,hogy mekkora üzlet ez.Nálunk meg (pl.)Szigetváron egy hatalmas geotermikus tavon folyik el a melegviz az Almás patakba.Miközben a jelenlegi agrárfőnök a volt szigetvári párttitkár.
Ráhibáztam a lényegre:) Sajnos az enyéim már nem kiásható állapotban vannak és már a kert közepén jönnek fel a sarjak, pedig a kerítés mellett vannak a bokrok. Egészen biztosan jó hatású is, mert általában az élvezhetőség és az egészségesség fordított arányú korrelációban szokott lenni egymással. :)))
A natúr lé is iható, de nem élvezeti italként, az biztos. Egy kiskanál mézzel viszont remek anyag! A bodzásat nem kóstoltam, azt mondja a lányom, hogy azóta rájárnak, annyira megnyerte a tetszésüket.
Amúgy tényleg pocsék íze van a bogyónak, de ettől még lehet egészen jó hatású is. Nálam egy pár van, már tudom, hogy hiba volt behurcolnom a kertembe. Abban reménykedem, hogy kora tavasszal kiássák őket a gyerekek és elviszik innen a búbánatba. Bármilyen szép és hasznos is a növény, örömmel mondok le róla, épp az általad említett okból.
És az a bogyószüret... Hát, nem fehér embernek való munka!
Nagyon örülök, hogy ilyen lelkes, érdeklődő fórumtárssal gazdagodhatunk! A magról vetett kivi esete egy muraszemenyei néniéhez hasonlítható, aki szintén magról nevelt kivit és olyan szerencséje volt, hogy a néhány felnevelt magoncból lett egy nőnemű. A tapasztalatok szerint a magoncok többsége hímivarú lesz valamilyen okból. Valószínű, hogy a vetéskor még nagyjából egyenlő lehet az arány, csak talán a termősök nehezebben csíráznak ki, talán valami környezeti feltétel okán. Így tehát nagy szerencsének tekinthető, ha néhány magoncból lesz 1-2 termő is.
