Ha már eleve térdfallal épül akkor pénzbe kerül a falazat, egy köszorú a térdfal tetején, vasbeton oszlopok a térdfalban és a födémbe némi többletvas. Ha régi házat kell így megmagasítani akkor sokkal több, mert bontani kell a fedélszéket és biztosítani kell valamilyen módon a térdfal vasbeton oszlopainak a bekötést a födémbe. Plusz a föntiek. Ez a többlet. Meg még a fedélszéket is vissza kell építeni.
Elnézést ide is beírom, hátha gyakrabban látogatják.
"Ha 35 fokos tető van engedélyzve és későbbi tetőtérbeépítésben gondolkodik az ember (új építés), vagy csak nagyobb légterű padlást szeretne akkor kell plussz falat felhúzni a födém felé (térdfal?), és arra tenni a tetőszerkezetet. Mekkora többlettköltséggel jár ez m2-enként kb?"
A férjem betegsége miatt ha nem is sürgősen, de belátható időn belül szeretném eladni az alábbi edzettüveg ajtókat, lapokat korrekt, reális áron. Akár egyben, akár darabonként. Átverni sem szeretnék senkit, de nagyon nyomott áron sem szeretnék megválni tőlük. Egyrészt nekem teljesen feleslegesek, másrészt pedig a férjem kezelésére kell a pénz.
Eredetileg üvegházat szerettünk volna építeni belőlük. De ebből már nem lesz semmi.
1 cm vastag edzettüvegről van szó, a szegedi Domus áruházhoz készültek 1979-ben és 2006-ig voltak használatban.
Bármilyen javaslatot, tippet megköszönnék. Az árak csak irányárak, mert nem értek hozzá.
Tulajdonképpen a beárazáshoz is segítségre lenne szükségem.
50 légköbméter alatti, nem engedélyköteles épületre van-e olyan kikötés, hogy teljesen külön állónak kell, hogy legyen, vagy hozzá szabad építeni a régi melléképülethez, úgy hogy az egyik oldalát a régi épület adná (közös fal)?
Ugyan, mi lehet az az anyag, ami képes a lakás páratartalmát szabályozni egy festégréteg vastagságában? Meg harmatpont felett a hőmérsékletet? Ez biztos a nasa-s festék lesz megint. (nem olvastam a cikket)
Alkalmazható olyan speciális bevonat is, amely miden nedvesedő problémára és a penészesedés ellen is tartós megoldást nyújt. A különleges összetételű vékony bevonat egyszerűen falfestékként alkalmazható. Különlegessége az anyag összetételében rejlik, ami gyors hőeloszlást, hővezetést biztosít a helyiségben, és így jelentősen a harmatpont fölé emelik a falak felületi hőmérsékletét még a hőhidak, sarkok felületén is. Mivel nem lesz páralecsapódás, a fekete penész sem képes ezeken a falakon megtelepedni. A bevonat kötőanyaga egyben szabályozza is a helyiségek páratartalmát. Ha az túl magas, magába szívja és később, alacsony páratartalom esetén "kilélegzi", és az ideálisnak mondható 55% körüli értéken tartja. Ez a bevonat egyben egyenletesebb, szinte légrétegződés nélküli hőeloszlást is biztosít a helyiségben, ami a fűtésköltségre is kedvező hatással van. A korszerű, sok színárnyalatú bevonó anyagot a falfestékekhez hasonlóan lehet a falakra teríteni. Igaz ez elég költséges festésnek mondható, viszont a bevonat penészmentességén túli egyéb előnyős tulajdonságai miatt sok nedves falazatú házban és lakásban adhat gyors megoldást, és sok évre biztosítja a garantáltan egészséges lakhatósági körülményeket.
Na ja,hallottam Én is erről a kereséses módszerről.Amúgy a saját csatornáikat kéne rendbe hozniuk ,mert ott mindenhol bekerül a rendszerükbe a talajvíz és a csapadék víz is.
Ha bekötik a csapadék vizet a szennyvíz csatornába az nem túl korrekt megoldás,képzeld ha mindenki így tenne mi lenne a szennyvíztelepekkel hidraulikailag egy csapadékos időben!?
Ha az árokba megy, akkor nem kell oda semmilyen szűrő és visszacsapó. Ami bemegy az ki is megy, büdös nincs benne. Az csak akkor kéne ha a szennyvízzel egy helyre menne.
Engem is ilyen kérdések érdekelnének, hogy pl ezek mennyire bírják hogy ne dobják le a festést, és hogy a 0,6mm vajon mennyire alaktartó. A lopás egy dolog, ennyi erővel semmit sem tehetek fel, mert bármilyen festett cuccot ellophatnak.
Csak azért kérdeztem, mert van egy alu vázas bódém a kert végében, amiről a hosszú évek során sajnos már lepörgött a gyári festés. Mennyivel tartósabb egy festett alumínium ereszcsatorna?
Japánban meg egy víztartályt tesznek a tetejére, hogy az ellenlötyögtessen, és ne vegye fel a ritmust. Mire felvenné, már abba is marad. A földrengéseknél nem is a lökés nagysága a rossz, hanem a hossza. Minél tovább tart, annál inkább esik szét minden. Az utórengéseknek könnyebb dolguk van, hiszen eleve egy meghuppolódott rendszert lötyögtet meg, a fő cél sztem nem is az, hogy egyben maradjon, hanem csak az, hogy ne dőljön hamvába a bentlévőkkel.
A földrengésnél a gyorsulást mérik. Tól-ig vannak kategóriák. Az, hogy egy ház kibírja-e vagy sem többek között a földrengés és az épület (ön)rezgésszámától is függ. Ha az épület nem rezonál a földrengéssel akkor elég sokat kibír. Ha igen akkor sokkal kevesebbet. Egy bizonyos erősségig lehet méretezni földrengésre, de előbb-utóbb az épület föladja. Komolyabb földrengésre úgy méreteznek, hogy a házat elhangolják az addig ott előfordult földrengések frekvenciájától. Ennek csak az a hibája, hogy nem biztos, hogy a következő földrengés olyan lesz mint a korábbiak. Amerikában ezt (pontosan nem ismerem) hegedű elven igyekeznek megoldani. Az épületben vannak motorok, amikkel különböző feszítőkábeleket rángatnak, ezzel elhangolva az épületet az aktuális földrengéstől. Sajnos a módszer drága lehet és ez sem nyújt 100%-os biztonságot.
