" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezért igyekeztem mindig minden tanítványomat autodidaktává nevelni és megértetni velük, hogy elsősorban nem én tanÍTok, hanem ők tanULnak. Én csupán mindent megpróbálok elkövetni azért, hogy ebben az ÖNMŰVELÉSBEN minél hatékonyabban segítsem őket. És hogy különösen igyekszem ebben a folyamatban nem gátló tényezőnek lenni...
Sziasztok.Egy visszaélés miatt megváltoztattam az email cimemet.Minden ismerösömnek megírtam.Sajnos az informatikus haverom más,poénosabb nevet írt a régi nevem helyére.Ha emiatt nem nyitottátok volna meg az üzenetet. Az új cím: h.josef22@hotmail.com
Én sokszor elábrándozok azon, hogy meteorológusnak kellett volna mennem, és 18 éves koromban az ELTE meteorológus szakára kellett volna jelentkeznem. Nem biztos, hogy az egyetem elvégzésével jól jártam volna, mert lehet, hogy kiölték volna belőlem a szenvedélyt, illetve megbolondultam volna a sok hülyeségtől, amit ott tanítottak volna.
Tegnap volt szerencsém a treemail-es Dlusztus Úrral személyesen találkozni, aki egy nagyobb tétel növény rendelésemet elhozta hozzánk. Vele beszélgettem pont erről, hogy amikor mi pályakezdő korúak voltunk, annyira nehéz volt bekerülni a Kertészeti Egyetemre (KEK), hogy őt is harmadszorra vették csak fel. Nekem 6 pontom hiányzott, így kerültem az élelmiszeripari karra, de ettől függetlenül a virágok iránti szeretetem gyerekkoromtól kezdve elkísér....
Sokan ma kertészmérnökök a "papírt tekintve" és mégsincs meg az a vénájuk és szeretetük, elhivatottságuk, amivel az itteni topictársak is rendelkeznek....:)
Nem, nem vagyunk kertészek. A szakmánknak semmi köze a kertészethez. Autodidakták vagyunk a kertészetben is és a klimatológiában is. Jómagam nyugdíjas nyelvtanár vagyok, a fiatalok közül az egyik egyetemista, a másik ügynök. A képeken látott ültetvény nem a miénk, hanem egy szőlőoltványtelephez tartozik, amely tulajdonképpen mecenatúrát vállalt ezeknek a növényfajoknak a meghonosításában. Bemutatóültetvényeket telepített. Itt tartjuk a találkozóinkat, megfigyelve, nyomon követve ezeket a növényeket. Ezen kívül magunk is rendelkezünk egy-egy hobbikertnyi méretű növényi "show-room"-mal, amelyek szintén demonstrációs célokat szolgálnak. Továbbá több ponton vannak már ezekből a fajokból példányok különböző személyek birtokában, amelyek mind referenciát képeznek. A szőlőoltványtermelő vállalkozás szerepe eddig abban merült ki a bemutatáson túl, hogy néhány hasonló méretű, kis ültetvény számára segített szaporítóanyagot beszerezni, ezeknek a "morzsáiból" jutottak növényekhez az itteni topictársak is, akik az ország különböző pontjain bővítik ezzel ebben a "nagy kísérletben" a referenciák számát. Egyelőre itt tartunk. Létezik ezeknek a növényfajoknak néhány forgalmazója Magyarországon, akik tulajdonképpen egyelőre egy "market niche"-t töltenek be, lévén, hogy ezek a gyümölcsfajok még széles körben nem ismertek. Az itt folytatott tevékenységünkkel akarva-akaratlan a jelenlegi forgalmazók javára óriási marketingtevékenységet folytatunk, anélkül, hogy ők tudnának erről, legfeljebb a forgalmuk növekedésében érzékelik, de valószínűleg nem tudják, hogy a háttérben állhat egy ilyen tényező is, hiszen legtöbbjük nem is ismer bennünket. Szeretnénk eljutni odáig, hogy az itt tárgyalt fajok szaporítóanyaga ne egy szűk, "elit" vevőközönség igényeit szolgálja ki, hanem ugyanolyan legyen, mint bármely más, Magyarországon régóta honos fajé. A cél érdekében legelőször is ismertté kell őket tenni. Egyelőre ezen munkálkodunk. Egyebek között itt a fórumban is.
Október 12-én írtam le az alábbi gondolatokat. Most már csak ezen a zabolátlan időjáráson múlik, hogy miben ad nekem igazat.
"Szélsőséges események uralkodnak az időjárásban és ha egy-egy időszak az adott évszakban jellemzőnek tűnik, a véletlen műve csupán és érződik, hogy bármi megtörténhet. Ugyanúgy lehet egy nulla fok alá is alig süllyedő hőmérsékletű telünk, mint egy -30 fokos. Ugyanúgy temethet el bennünket a hó 2 méter vastagon, mint ahogy egész télen még egy hópelyhet sem látunk. Ugyanúgy érintheti az ország egyik felét valami szélsőséges helyzet, mint a másikat, miközben a másik oldalt megkíméli. Csak semmi tipikust ne keressünk, mert akkor téves úton járunk! A legtévesebben a minden évszakra és területre kiterjedő, általános hőmérsékletemelkedés feltételezésével!"
"Még mielőtt megnyugodva hátradőlnénk a fotelben, megállapítva, hogy "a globális felmelegedéssel" most már majd egyre inkább ilyen szeptemberekre lesz esélyünk a közép-európai térségben, TUDJUK, HOGY EZ IS CSUPÁN EGY IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁBÓL FAKADÓ VÉLETLEN VOLT, AMELYNEK AZ ABNORMÁLIS JELLEGE A FENT LEÍRTAKBÓL ÉRZÉKELHETŐ ÉS AHOGY LEHETTÜNK MOST EGY ILYENNEK A KEDVEZMÉNYEZETTJEI, UGYANÚGY LEHETTÜNK VOLNA, VAGY LEHETÜNK MAJD EGY MÁSIK UGYANENNYIRE ABNORMÁLISNAK A KÁRVALLOTTJAI IS!!!!!!!!"
Nem, az északi eredetű. A mediterrán az a jövő héten egy mediterrán ciklon miatt lezúduló 30 centi hó és utána az annak köszönhető -26 lehet. de én akkorra is megpróbálok a csak sarkvidékiben bízni, ami jóval enyhébb kimenetelű lenne.
A most várható, valószínűleg mediterrán ciklont kiváltó lehűlés kapcsán ismét felmerül a jellemzően pozitív felhanggal emlegetett "mediterrán hatás" kérdése. Korábban is többször leírtam már, hogy soha sehol senki nem tisztázta még a kárpát-medencei "mediterrán hatás" fogalmát. Ha a múltkori ciklon-előoldali áramlást értik rajta (amikor éjszaka fölszaladt 17 fokig a hőmérséklet), akkor is térben és időben változóan lehet hatása egy ilyen helyzetben a medence bármely térségében. Még ellentmondásosabb helyzetet idéz elő egy sarki légtömeg hatására keletkező földközi-tengeri ciklon, amelyik nagy nedvességtartalmú levegőt szállít, ütköztetve a hideg sarki levegővel és annak függvényében eredményez intenzív havazást, hogy hol milyen erősen érvényesül. Az északabbi területek, amelyek fölött a száraz sarki levegő miatt már nincs csapadékképződés, adott esetben képesek "szárazon" megúszni egy ilyen eseményt, ezáltal a csapadéktevékenységet követő derült éjszakákon jóval jobban jöhetnek ki (enyhébb éjszakai minimumokkal, a hó hiányának köszönhetően) ugyanazzal a hideg levegővel elárasztva, mint a hótakarós déli területek, amelyek "mediterrán hatás" alatt voltak a csapadékhullás időtartama alatt. Erre az elmúlt teleken is volt példa. Tavaly télen például a magyar baranyai területektől még délebbre, Szlavóniában egészen alacsony téli minimumok fordultak elő egy olyan havazást követően, amelyik a magyar területeken csak éppen a Dráva-mentét érintette. Ennek következtében alakulhattak ki olyan hőmérsékletek például Sellyén, amelyeknek "köszönhetően" az épületektől távolabb lévő fügék elfagytak, amint erről májusban képekkel tudósítottunk. Eközben a Dunántúl akkor hómentes területein épségben teleltek a fügék.
Gondolom, hogy nekem is ez a két tipus van, mert ezeket lehetett beszerezni.Ezeket a növényeket dugványról szaporitják mert jól gyökeresedik. Én poncirusra szemeztem, föld felett elágaztatom,alacsonyra nevelem a szélessége nagyobb legyen a magasságánál, ha kell könnyen lehessen takarni.3-4 évig előnevelem.
Egyébként én is inkább egy kisugárzásos éjszakát választanák akkor már, mert a dombok megússzák akkor, egy 85-ös vagy 87-es hidegbetörést viszont nem. Az új futás mediterrán ciklon, hó, utána kiderülés, és -20-25 fok. Ez fog most menni, egyik futás így másik úgy, sajna a veszély benne van az alapfelállásba. Egyébként 2005. februárjába sem volt -10 fokosnál sokkal hidegebb a levegő, és többfelé lettek -20-25 fokok.
Ahogy a legfrissebb adatokat átnézem, jó esetben az lesz, hogy ennek a zöme keletebbre áramlik el, aztán jön egy kisebb enyhülés, beáll a ködpárna, ez pedig remélhetőleg kitart addig, amíg megjavul az elromlott atlanti ciklongyár.
Azért az előzőekhez képest lényegesen enyhült 7-9 napos időtávon. T850 hPa-on -10 fok nem számít rendkívülinek és jó esetben 2 méteren nem eredményez -15 fok alatti értékeket a fagyzugok kivételével, még talán átlagos, vagy enyhén kiemelkedő síksági fekvésekben sem, pláne, ha folyamatos marad az áramlás. Ma estére ezeket az utolsó 3 térképen látható borzalmakat kivette, persze újra berakhatja, de újra ki is veheti. Sokszor az esemény előtt 2-3 nappal változtatja meg az egészet. Aki nincs otthon abban, hogy miről beszélgetünk, ezek különböző meteorológiai modellfutások, 14 napra előre jósolnak vele, de minden nap négyszer frissül és sokszor az egy napon belüli különböző modellfutások is mást adnak egy adott időszakra. Persze ha egy mediterrán ciklon valóban lepakol 50 centi havat és valóban jön rá egy derült, szélcsendes, hideg éjszaka, akkor tényleg súlyos helyzet van, de ugye a mediterrán ciklon pályája sokszor egy nappal az érkezése előtt sem pontosan előrejelezhető. Na meg egy ilyen esetben a dombok azért megúsznák a dolgot, mert kisugárzásos lehűlésről lenne szó. Én elkerülhetőnek gondolom az évszázad leghidegebb telét, de talán még a 2003-ashoz hasonlót is. Nem tudom, miért vagyok ennyire bizakodó, pedig alapjáraton igazán nem vagyok egy optimista ember.
Hát igen, ezt meg ki tudja, milyen adat, vagy feltevés alapján rajzolták így be. Van Szlovákiáról is USDA zónatérkép, jól láthatóan ez is úgy készült, hogy az akármilyen tereppontokon lévő meteorológiai állomások alapján csinálták a foltokat és ehhez figyelembe vették még a magashegységeket is. Komoly hiba itt is, hogy egyes szűk völgyekre magas zónát raktak, gondolom az abszolút tengerszint feletti magasságuk miatt, holott az ilyen szűk folyóvölgyekre inkább éppen a környezetüknél alacsonyabb zónát kellett volna. Itt Pozsonyt rakja a legmagasabb osztályba, ez nyilvánvalóan helyes is, hiszen az a legnagyobb város, nem fagyzug, síkság és hegység találkozásánál van, fölkúszik a hegyoldalra.
Igen, én is valami ilyesmire emlékeztem. Ez alapján elvileg a közönséges narancsnál sem lenne sokkal jobb a fagytűrése. Azért valószínűnek tartom, hogy sosem tudtak igazán beérni a hajtások, így esetleg előnevelt növény valamivel jobban bírta volna. Ez lehet az a Morton, amit a zombai kertészet Norton Webbery névvel árul, de vannak más Poncirus trifoliata X Citrus sinensis hibridek is.
Igen nekem van: Poncirus trifoliata × Cirtus sinensis Norton Webbery
Poncirus és narancs hibrid 2006 tavaszán ültettem, az elmúlt 3 télen mindig tövig visszafagyott, de őszre 1 m-re nőtt, több ágon. Először nagyon takartam, avar gyékény, minden, tavaly alg takartam, az eredmény mindig ugyanaz. A növény délre néző palakerítés mellett van, viszonylag védett helyen. Mellette az elmúlt télen Eucalytus gunnii volt, ez alig sérült. Szerintem -10 alatt tövig visszfagy. Szétfagy szétnyilik a szára, jégcsap áll ki belőle.
Az alsó-ausztriai és burgenlandi 7b-s "kiflivel" kapcsolatban meggyőződésem, hogy jó nyomon vagy. Egészen biztosan valami kiemelkedő mikroklímatapasztalatok vannak ennek a hátterében. Mivel közel van a főváros, ezek a (jó fagylefolyású) helyek szem előtt vannak és a magyarokhoz hasonlóan szűk látókörű uesdealógusok úgy képzelik, hogy azok annyira kivételes helyek (ráadásul az egész kifli, hegyen-völgyön), amilyen Közép-Európában legfeljebb a Balatonnál lehet, mivel az ennek a térségnek a legnagyobb tava. Addig a felismerésig, sajnos, ők sem jutnak el, hogy eldugottabb helyeken is lehetnek ugyanolyan jó fagylefolyású dombok, még ha olyan elhanyagoltak is, hogy nincs rajtuk egyetlen, jó klímát bizonyító indikátornövény sem, vagy ha van is, annyira kevés és olyan eldugott helyen, ahol magára valamit is adó uesdealógus soha meg nem fordul. Nem véletlenül vannak Magyarországon is a kivételes klímájúnak vélt körzetek kedvező domborzati adottságú, nagyobb hírnevű, frekventáltabb városok vagy helyek köré képzelve.
A legmurisabb az benne, hogy az osztrák-szlovák határon azonnal két osztályt "ugrik a klíma". Ezek a derék uesdealógusok a Mecsekben ugyan nem "botlottak el", de a Balatonba azért "belepottyantak".
Már irtam róla szeretnék foglalkozni, kisérletezni télálló citrus félékkel.
Eddig poncirus trifoliata x c. reticulata troyer mandarin és poncirus trifoliata x c.sinensis van.Mind p.trifoliatara oltottam szemeztem, hogy az alany fokozza fagytürő képességét. Alacsonyra nevelem, hogy kb.1 méternél ne nőjjön magasabbra, ha szükséges takarni lehessen.
Szeretnék szerezni, cserélni changsha mandarint vagy oltóágat és ichang papedát.
Légyszives ha lehetséges add meg ismerősőd címét.Sok dézsás citrus félém is van.
Ettem már, sztem banánhoz hasonlit, de édesebb, olyan ananászos vagy sárgadinnyés beütése van, de én nem vagyok profi borkóstoló, aki kiérzi a ribizli meg a tőzeg meg a szederlevél ( Anyád!) izét a borból, nekem ilyennek tünt. Ja és magok vannak benne.
Sajnos a várható hideg nem akar enyhülni, és már jóval látótávolságon belül van, jelen állás szerint nagyon kemény időszak következik, ami évek óta nem volt. Utoljára talán 2003-ban és 2005-ben. Azt meg csak remélni tudjuk, hogy nem az 1985-ös vagy 1987-es borzalom ismétlődik meg. Első térképen jövő hét kedden látható a hideg levegő elhelyezkedése, amikor elér bennünket. Ez a hideg most nem lesz annyira durva, mint amilyennek a korábbi modellfutások alapján tűnt, viszont a leszakadási helyéből fakadóan mediterrán ciklonokat generálhat, amik az ország déli 2/3-át nagyon meg fogják pakolni hóval, amint a 2-3-4. térképen látható. Utána pedig ha kiderül, akkor sajna az 5-6. képen látható hidegek lesznek, illetve még ennél is hidegebbek.
Lövésem sincsen, hogyan kell dugványozni hatékonyan, még nem próbáltam, de nem lehet nagy művészet, elég életerős fajta ez a homoktövis. De ha kapsz Aiol-tól, az még jobb. Sarjakat én is tudok majd adni, csak ahogy írtam, nem tudni, milyen neműek. A két növényem közel van egymáshoz és így a kutya se tudja megállapítani, hogy melyik sarj kinek a gyereke...
Gratulálok a kivi-szaporításodhoz, remélem szép növények lesznek belőlük és sok klassz gyümölcsöt szüretelhetsz róluk!
Először is szeretettel köszöntelek ,és mindjárt az az első kérdésem,hogy hol is laksz
a második mit tudok neked helyette adni?Érdekes nevet választottál magadnak.
Ha nem túl bonyolult a dugványozosa akkor én is megcsinálom ha kapok arra alkalmas szaporítóanyagot .Mikor és hogyan ,kell e valamilyen gyökereztető hormon annak is mint a kiwinek? Én avval is próbálkoztam hormon nélkül csak a felső
dugvány részt mártottam méhvíaszba. Sokféleképpen reagáltak a dugványok:
volt ami rögtön kihajtott,sőt még 20-30cm -es hajtása is lett,akkor pedig egy pillanat alatt tönkre ment. A másik csoport ki sem hajtott soha elszáradt azonnal.Voltak amik
jóval később indultak be ezekhez volt a legnagyobb bizodalmam ezek között olyan is volt ami a következő tasszal is kihajtott és később derült ki ,hogy még mindig
nem volt gyökere. Az idei dugványok közül végre sikerült néhánynak gyökeret
növeszteni .Kora tavasszal amikor metszettem szedtem több dugványnak való ágat
Lehetett vagy1-200 különféle vastagságu saját komposztomba, perlitbe,keverékbe,
tőzegbe,egyszóval mindenfélével kipróbáltam. Végül is nem tudom mi lett a jó, mert
kétféle anyaban lett ugyan néhány aminek szép gyökere van de elfeljtettem,hogy mibe tettem. Meg nem jelöltem ,most ősszel átültettem a gyökereseket külön-
ez kimaradt: "... éppen átcsúszik 7 a zónába a mély fekvésnek köszönhetően."
Gyanítom, hogy ez a térkép szerepelhet a cikkben. Valószínűleg a Bécs környéki foltot a városi hőszennyezés, plusz néhány burgenlandi dombi állomás, esetleg éppen szőlészeti telepeken rögzített meteorológiai adatok miatt rajzolhatták oda. A Balaton körüli karika ugye nem túlzottan reális, viszont éppúgy hiányzik az a rengeteg apró kis 7 b-s, esetleg 8 a-s foltocska, mint ahogyan a sok 6 b-s és 6 a-s foltocska is a fagyzugfekvésekből. Én szerkesztettem korábban egy zónatérképet, de még mindig igen erősen pontatlan, még az alapelv tudatában is számos meteorológiai állomás speciális fekvésből származó adataival hagytam magam megvezetni. Mindenesetre pozitív dolog, hogy a Pécs-mítosszal viszont nem hagyták magukat megvezetni a németek. Ez a sztereotípia úgy tűnik, hogy a magyarokon kívül máshol nem is ismert. Néhány német városnál szerepel a magasabb zóna, valami ilyesmit kellett volna Bécsnél, Pécsnél, vagy bármely jelentősebb beépítettségű városnál rajzolni.
Érdekesnek tűnik ez a cikk, mintha már találkoztam volna vele. Magyarországon is ugyanilyen komolysággal kellene foglalkozni asiminával, mert ebben is le fogunk maradni. A második cikket nem tudtam megnyitni, de sejtem, melyik térképre gondolsz. Nagyjából semmi valós adat nincs mögötte, a német térképrajzolók valószínűleg összekeverték a Balatont egy nagyon mély vizű, 2000 m magas hegyekkel körülzárt alpesi tóval, mint pl. a Garda. Általában amikor ezek a téli leghidegebb hőmérsékletek kialakulnak, a Balaton már befagy, bár természetesen ez sem mindig így van. Mindenesetre keveset dob a statisztikán, a siófoki, közvetlen vízparti állomás sokéves abszolút téli minimum átlaga is éppen átcsúszik 7 a zónába. Viszont a jó fagylefolyású dombokra valóban be lehetne rajzolni a 7 b zónát, nagyon sok foltot lehetne csinálni, de elképesztően részletgazdag térkép kellene. 280-320 m körüli magasságú, jó fagylefolyású dombokra a 8 a zóna is reális lehet.
Sarjak nálam szabadon elvihetők, ki is ásom, ha eljönnek érte. Van egy olyan érzésem, hogy nem nagyon fogok én ilyenekkel pepecselni, ha olyasmi íze van, mint a bogyónak, akkor én nem igazán tudnám megszokni. Továbbra sem tartozik a kedvenc növényeim közé.
Nehezen tudom elképzelni, hogy valakinek ne jöjjön be az íze. Édes is, kellemes, pépes állagú, az ízét nehéz más gyümölcshöz hasonlítani. Én eddig egyszer ettem. Szeptember-október környékén érik és mivel nehezen tárolható, ezért szezonon kívül nem valószínű, hogy hozzá lehetne jutni.
Changsha: ehető mandarin, ami 10 Fahrenheit fokot is kibír, de egy gyűjtő ismerősömnél -17 Celsiust /kb 0 F/ is kibírt.
Ichang papeda: nem olyan jó minőségű a gyümölcse, de konyhában használható, olyan fagytűrő, mint a Poncirus trifoliata, de azzal ellentétben állítólag örökzöld.
Morton citrange: Poncirus és valódi narancs hibridje. Állítólag lehet belőle egész jó narancslét csinálni, ez viszont magyar tapasztalatok szerint nem annyira kiemelkedő fagytűrésű, ez Taxus fórumtársunk tapasztalata, de az is lehet, hogy csak túl fiatal volt a növény, mindenesetre érdemes vele próbálkozni.
Shangjuan: Az ichang papeda nemesítése, citromra és grapefruitra hasonlító ízzel, citrom kinézettel és állítólag 5 F /-15 C/ fokig fagytűrő!
Trifoliate orange: ez az a bizonyos Poncirus trifoliata, ami egészen biztosan mindent kibír, de ez télen ledobja a leveleit, a gyümölcse pedig közel ehetetlen. Ezt használják a hibrid kísérletekhez is.
Yuzu: Az ichang papeda és a valódi mandarin hibridje. 5-10 F fokig fagytűrő, ez is olyan citrom kategória, állítólag jó citromlevet lehet belőle csinálni.
Szóval csupa olyanokat árulnak, amit feltétlenül érdemes lenne beszerezned, ráadásul nálunk még nem is lehet beszerezni mindet, amit igen, azt is csak gyűjtőktől, oltóág formájában. És akkor még meg sem említettem a különböző csodálatos gránátalma fajtákról, vagy a japánnaspolya fajtájukról (loquat), jujubáikról, stb... Ezt a blue nevezetű persimmont viszont nem láttam az oldalukon.
