Figyelemmel kísértem O. L. százados úr életét, és magam is szóvá tettem, hogy a megmentettek miden figyelem felhívása meghiúsult Ocskay László Horthy századosi múltja miatt. Nem volt megemészthető az izraeli döntéshozóknak. Már az is háládatlanságra vallott, hogy szálloda portásként dolgozott páriaként haláláig, és a zsidók megmentőjét, aki valóban életét kockáztatta, elfeledték. Sokáig azt olvashattuk, hogy bizonyára megérte neki az emberi helytállása, és még most is kicsinyítik bátorságát a németekkel kapcsolatos szituációkban. A Wiki szövege lekerekíti és valójában meghamisítja a történteket. Ami az emléktáblát illeti, azt elkésve és szinte titokban helyezték el.
lám hetven év multán a külvilág nekünk még mindig prédikál a szülőhazában és másutt hangosabban zsidóznak mint valaha míg szomszédaink java tagadja múltunkat s jogunkat e talpalatnyi földhöz * Válaszul a serdülő ország naponta hozza be a világ évezredes előnyét veti le a hosszú távollét hátrányait a ráaggatott neveket s ha kell levegőből fakaszt vizet
Szeretném megnézni, hogy Ocskay László Horthista százados, többszáz zsidó gyermek és édesanya éltének megmentője kapott e kitűntetést? Van elérhető névsor?
Lékai János (szül. Leitner) írói álnevein: Köres, Lassen János, John Lassen (Varasd, 1895. június 17. – New York, 1925. július 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, politikus, publicista, magánhivatalnok, aki szélsőbaloldali ügynökként sikertelen merényletet hajtott végre Tisza István ellen
Jómódú zsidó polgári családba született. Apja Leitner Lipót építési vállalkozó Horvátországból került a magyar fővárosba. Budapesten egy házban lakott Landler Jenővel. Már fiatalon szociális kérdésekkel foglalkozott és újságcikkeket publikált. Nővére is újságíróként dolgozott
A tízes-húszas évek Budapestjének legendás figurája volt ő. A bulvárlapok a nyomában jártak, minden érdekes volt, ami vele történt. Londontól Szentpétervárig számtalan cirkuszban, mulatóban fellépett, a párizsi Moulin Rouge is szerződtette. Pedig Hirsch Zoltán csupán 110 centi magas volt. Ő volt Zoli bohóc, az apró emberke, aki aztán Auschwitz poklában lelte halálát. Ahogy ő fogalmazott nem kevés öniróniával: nem elég, hogy törpe vagyok, még rossz származású is…
1885-ben született, négy testvére volt, ám csak ő maradt kicsi. Három éves koráig szinte a klinikákon élt, minden megtettek, de az angolkórral nem tudtak mit kezdeni az orvosok. Kicsi maradt, ami miatt állandóan csúfolták, megalázták, de ő pont a hiányosságából csinált karriert. Egy esetben - már ünnepelt bohócként - egy bulvárújságíró meg is kérdezte tőle: ha lenne növesztő por, élne vele? Azt válaszolta, kizárt, hiszen miből élnék akkor! Állandóan humorizált. Tudta jól például, hogy a pesti arisztokrácia is csak azért hívja meg az elegáns vacsorákra, bálokra, hogy jól megnézzék maguknak a híres törpét. Nem foglalkozott vele. A neves írónak, Kosztolányi Dezsőnek is feltűnt, hogy mennyire egyszerűen gondolkoznak az emberek. Így írt Zoli bohóc egy előadása utána: „Zoli parányi létrára mászik, orra bukik, felpofozzák, szappanhabbal maszatolják az arcát, s a tömeg röhög.”
Kezdetben amúgy bádogosnak készült, de a világ legkisebb bádogosa helyett a világ legnagyobb bohóca lett. Jobban is jövedelmezett. A gyerekek imádták. Hiába hívták vagyonokért a világ leghíresebb mulatóiba, cirkuszaiba, legszívesebben itthon, a Városligetben játszott a gyerekeknek. Egy esetben egy zaklatott, szomorú férfi lépett oda hozzá az előadás után. Elmesélte, hogy a kisfia haldoklik, talán a reggelt sem éli meg, egyetlen kívánsága, hogy találkozhasson Zoli bohóccal. A férfi persze szabadkozott, hogy munkásember így nem tud fizetni az előadásért. Hirsch pedig elment a nyomorúságos, petróleumlámpával bevilágított lakásba és hajnalig szórakoztatta a nagybeteg gyereket. Másnap aztán arra gondolt, biztosan a túlvilágon van már szegény, amikor is boldogan rohant a cirkuszhoz az előző esti férfi és könnyes szemmel hadarta, hogy a gyerek jobban van, talán meg is gyógyul!
Aztán a II. világháború előtt a származása miatt eltiltották a porondtól, nem léphetett fel többé. Akik éltek, mesélték, hogy Budapest utcáin sokszor látták Zoli bohócot, aki a körfolyosós bérházakban kopogtatott az ajtókon a saját kiadású önéletrajzi kötetével, hogy éhen ne haljon. Sokan azok közül, akik néhány éve még a ligetben kacagtak az előadásain, ajtót sem nyitottak, mikor meglátták. Volt, aki étellel kínálta, ám Hirsch nem fogadta el. Csak a könyv árát vette el és minden kötetet dedikált. Mivel kötelező volt a sárga csillag viselése, csinált magának egyet, de kisebbet a szabványnál. Ez lett a veszte is, mivel szabálytalan csillagviselés meg az engedély nélküli könyvterjesztés miatt internálták 1944-ben. Szokás szerint próbálta humorosan felfogni az esetet és azzal védekezett, azt hitte, törpének kisebb sárga csillag is elég. Nem nevettek rajta. A világhírű cirkuszos Auschwitzba került. Azt beszélik, arra kényszerítették, hogy portásegyenruhában és cilinderben álljon a lágerben és minden SS-tiszt előtt kalapon lengessen. Nem tudni mikor untak rá a kegyetlen, embertelen játékra a németek és azt sem, hogy pontosan mikor ölték meg a világhírű cirkuszost, aki csupán 59 éves volt, mikor a lágerbe került. A saját kiadású önéletrajzi könyvéből - Kisember nagy élete - néha akadt egy-egy példány az antikváriumokban. Vegyenek belőle. Biztosan örül majd neki ott fent egy apró emberke...
A Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet a magyar rendszerváltozás idejének egyik első robbantásos merénylete. Az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott robbantás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult.
Baloldali német terroristák próbáltak egy zsidókat szállító buszt felrobbantani. A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett.
Az autóbusz elhaladásakor az egyik terrorista működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni. A felrobbant autó helyén mindössze egy sekély kráter maradt, súlyosan megrongálódtak a közelében álló autók, a környező épületek ablakai pedig 300 méteres körzetben betörtek. A merénylet utáni zűrzavarban is többen felfigyeltek a sínek túloldaláról csikorgó gumikkal elinduló autóra, amelyben a merénylő menekült.
Sajnos igaza van a volt amerikai nagykövetnek. Elég beleolvasni az itteni posztokba.
Eleni Kounalakis for California Lt. Governor
October 27 at 11:05 PM ·
My time as U.S. Ambassador to Hungary was a four-year window into some of the darkest corners of anti-Semitism. Today’s deadly, inhumane act of evil at the Tree Of Life Synagogue in Pittsburgh must be condemned, and we all must redouble our efforts to stop anti-Semitic rhetoric and actions - from the thinly veiled to the overt.
1991-ben , Ferihegyen a repülőtéren , mikor jöttek Moszkvából , az Aeroflot gépek zsidó kivándorlókkal, életerős , kemény magyarul nem beszélő , szigorú arcú fiatalemberekkel volt tele a váró.
szó nélkül félretoltak. az apámat vártam.
találos kérdés ? kik voltak azok a fijjugok ?
p.s. nem kell 24 órás őrízet . de egy olyan bolond világban mint az USA , azért belefér egy héten egyszer sabatkor, a zsinagógánál , két életerős legény , a hóna alatt egy Glockkal.
Utána meg Németországba mentek nászútra, ahol magával Hitlerrel is találkoztak. Arról nem is beszélve, hogy VIII. Edward és Ribbentrop lyuksógorok voltak korábban.
Izrael askenázi főrabbija éles támadások kereszttüzébe került, mert nem ismerte el, hogy Pittsburghben egy zsinagógában követett el mészárlást egy ámokfutó. Az ok: a zsinagóga nem ortodox volt. A főrabbi nyilatkozatát a Mazsihisz Rabbitestülete is elkeserítőnek nevezte.
